A KSH jelenti I. negyedév

Átírás

1 A KSH jelenti I. negyedév

2 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM I. negyedév Budapest, 2015

3 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISSN A kézirat lezárásának dátuma: május 28. Készült a Tájékoztatási főosztályon, a KSH összes szakfőosztályának közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Felelős szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető Vezető szerkesztő: Andrejcsik Linda osztályvezető Készítették: Andrejcsik Linda, Bakos Norbert, Deák Tiborné, Herzog Tamás, Jávorszkyné Nagy Anikó, Kátainé Marosi Angéla, Kelemen Nóra, Kovács Krisztián, Majoros Marcella, Molnár Beatrix, Nagyné Pakula Urszula Internet: info@ksh.hu (telefon), (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

4 TARTALOM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR MÁRCIUS... 5 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok Külkereskedelem Államháztartás, központi költségvetés A háztartások pénzügyi vagyona Ágazati teljesítmények Ipar Építőipar Lakásépítés és lakáspiaci árak Kiskereskedelem Turizmus, vendéglátás Társadalmi és jövedelmi folyamatok Demográfiai helyzet Foglalkoztatottság, keresetek Fogyasztói árak Bűncselekmények TÁBLÁZATOK FÜGGELÉK... 98

5

6 GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR MÁRCIUS Összefoglalás Hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatok 2015 első három hónapjában a fejlett országok többségében a reálgazdasági folyamatok kedvezőek voltak. A globális gazdaság alakulására jelentős mértékben hatott a kőolaj alacsony ára. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménye a évi 3,4%-os emelkedést követően 2015-ben 3,5%-kal bővül az előző évihez képest I. negyedévében Kína gazdasági teljesítménye 7,0, az Egyesült Államoké 3,0%-kal nőtt, 1 Japáné ugyanakkor 1,4%-kal 1 csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az előzetes adatok alapján 2015 január márciusában az Európai Unió (EU-28) tagországainak együttes teljesítménye 1,4%-kal 2 emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az unió legnagyobb nemzetgazdaságának, Németország GDPje 1,0%-kal 2 bővült. Hazánk bruttó hazai terméke a KSH gyorsbecslése szerint 2015 I. negyedévében 3,4%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A termelési oldalon az emelkedést elsősorban a járműgyártáson alapuló ipari teljesítmény bővülése okozta. A felhasználási oldalon a gazdasági teljesítmény növekedését visszafogta a nemzetgazdasági beruházások alakulása: 2015 I. negyedévében a beruházási teljesítmény 4,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól. Ezzel a beruházások több mint egy évig tartó bővülése megállt. A nemzetgazdasági ágak többségében csökkentek a fejlesztések. A legnagyobb beruházónak számító feldolgozóiparban lényegében stagnált (+0,2%) a beruházási teljesítmény. 1 Szezonálisan kiigazított. 2 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.

7 6 A KSH JELENTI, I. negyedév 2015 I. negyedévében a nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott, szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint hazánk gazdasági teljesítménye 3,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ami az adatot közlő 19 tagország között a második legmagasabb növekedési ütem. A régiós versenytársak közül Romániában 4,2, Szlovákiában pedig 2,9%-kal bővült a GDP. Az előzetes adatok alapján hazánk külkereskedelmi forgalma 2015 márciusában az exportban 13, az importban 9,8%-kal bővült az előző év azonos hónapjához képest. A január márciusi időszak egészében az export euróértéke 7,7, az importé 5,7%-kal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg 2015 január márciusában 2486 millió eurós aktívummal zárt, 530 millió euróval többel, mint egy évvel korábban. A részletesen feldolgozott adatok alapján január februárjában a kivitel volumene 8,2, a behozatalé 7,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Hazánk uniós exportjának volumene 7,7, az importé 7,8%-kal emelkedett, az Európai Unión kívüli országokba irányuló kivitel 9,5, a behozatal pedig 5,3%-kal bővült. Az árufőcsoportok közül a forgalom mindkét irányában legnagyobb súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök kiviteli volumene 11, a behozatalé 9,6%-kal növekedett, a szintén jelentős súlyú feldolgozott termékek exportvolumene 6,8, az importé 8,8%-kal bővült az egy évvel korábbi szinthez képest. Az év első két hónapjában a külkereskedelmi forgalom forintban mért árszínvonala az exportban 0,7, az importban 1,2%-kal csökkent, így a cserearány 0,5%-kal javult január áprilisban az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján 610 milliárd forint volt, 341 milliárd forinttal kevesebb, mint 2014 azonos időszakában. A mérleg javulása a központi költségvetésben végbement folyamatokkal magyarázható, aminek hiánya (644 milliárd forint) a bevételek 2,9%-os növekedése és a kiadások 7,0%-os csökkenése mellett 388 milliárd forinttal kevesebb lett. A társadalombiztosítási alapok, valamint az elkülönített állami pénzalapok egyenlege ugyanakkor romlott (21 milliárd, illetve 25 milliárd forinttal), így a január áprilisi többlet 24, illetve 10 milliárd forintot tett ki. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint március végén a háztartások pénzügyi eszközei 37,8 billió forintot tettek ki, 8,2%-kal többet az egy évvel

8 ÖSSZEFOGLALÁS 7 korábbinál. A kötelezettségek értéke 8,5 billió forint volt, az egy évvel ezelőttinél 7,4%-kal kevesebb. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 29,3 billió forint volt, 14%-kal több a márciusinál. A kötelezettségek között megjelenő devizahitelek állományi értéke 585 milliárd forint volt március végén, 3,8 billió forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A nagyarányú csökkenés a jelzálog fedezetű devizahitelek február 1-jei fordulónappal történő forintra váltásával magyarázható. A háztartások nettó finanszírozási képessége a I. negyedévével záruló elmúlt egy évben 2425 milliárd forint volt, ami a GDP 7,5%-ának felelt meg. Az I. negyedévet a szokásosnál nagyobb nettó finanszírozási képesség jellemezte (1031 milliárd forint, illetve a GDP 13,7%-a), ami az érintett ingatlan és egyéb hitelek elszámolásából fakadóan a fennálló hitelállomány csökkenésével, valamint a megszűnő hitelintézeteknél elhelyezett betétekre vonatkozó kártalanítással magyarázható. Ágazati teljesítmények 2015 márciusában a mezőgazdasági termelői árak 8,2%-kal alacsonyabbak voltak az előző év azonos időszakinál. A növényi termékek ára 9,1, az élő állatok és állati termékeké 6,6%-kal csökkent. A növényi termékek közül a gabonafélék ára 12, a burgonyáé 33, a gyümölcsféléké 18%-kal visszaesett, viszont a zöldségféléké 7,0%-kal emelkedett. Az élő állatok termelői árszintje 3,9%-kal lett alacsonyabb, ezen belül a vágósertés termelői ára 9,0, a vágóbaromfi ára 2,5%-kal csökkent. Az állati termékek közül a tojás ára 6,1%-kal nőtt, a tejé 19%-kal visszaesett. A mezőgazdasági termelői árak az I. negyedévben 7,9%-kal alacsonyabbak voltak a 2014 I. negyedévinél, ezen belül a növényi termékek ára 8,4, az élő állatok és állati termékeké 7,3%-kal csökkent. A mezőgazdasági termelés ráfordítási árai 1,9%-kal voltak alacsonyabbak, ami a folyó termelőfelhasználás árszínvonalának 2,6%-os csökkenéséből és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 2,9%-os növekedéséből tevődött össze. Az agrárolló értéke az I. negyedévben 93,9% volt márciusában az ipari termelés volumene 12%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi és az exportértékesítés egyaránt számottevően emelkedett (11, illetve 14%-kal). Az előző hónaphoz képest az ipari kibocsátás a szezonális és munkanaphatással kiigazított adatok szerint 2,6%-kal növekedett.

9 8 A KSH JELENTI, I. negyedév 2015 I. negyedévében az ipari termelés volumene 8,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az eladások mindkét értékesítés irányban emelkedtek: az összes értékesítés több mint hattizedét adó exporteladások 11, a közel négytizedét adó belföldi eladások 7,0%-kal bővültek első három hónapjában mindegyik ipari nemzetgazdasági ág termelése nőtt az egy évvel korábbihoz mérten: a termelés több mint kilenctizedét adó feldolgozóiparban 8,1, az energiaiparban alacsony bázis mellett 9,7, a kis súlyt képviselő bányászatban 3,8%-kal. A feldolgozóipari alágak döntő többségében emelkedett a kibocsátás. A nagyobb súlyú alágak közül az ipari termelés motorjának számító járműgyártás kibocsátása 16, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 7,6, az élelmiszeriparé 6,5%-kal nőtt. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra jutó termelés 2015 I. negyedévében 4,8%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbihoz képest. A termelékenység növekedése 3,2%-os létszámemelkedés mellett következett be. Az ipar ágazatok többségében a termelékenység nőtt az egy évvel korábbi időszakhoz mérten I. negyedévében mindegyik régióban bővült az ipari termelés volumene, a legnagyobb mértékben (18%) Dél-Alföldön. A többi régióban 2,0 és 12% közötti mértékben emelkedett az ipari kibocsátás márciusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 1,9%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Mindkét értékesítési irányban növekedett a volumen: az új belföldi megrendeléseké 14, az új exportrendeléseké 0,4%-kal. Az összes rendelésállomány volumene a hó végén 14%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, ami az elmúlt egy év legalacsonyabb növekedési üteme. Az ipari termelői árak 2015 I. negyedévében átlagosan 2,2%-kal csökkentek. Ezzel párhuzamosan mindkét értékesítési irányban alacsonyabbak lettek az eladási árak: a belföldi értékesítés esetében 4,2, az exportékesítésnél 1,0%-kal. Az építőipari termelés volumene két éve növekvő tendenciát mutat. Idén márciusban a változatlan áron számolt termelés 13%-kal nőtt márciushoz viszonyítva. Ezen belül az épületek építése 9,8, az egyéb építményeké 16%-kal gyarapodott I. negyedévében az építőipar termelési volumene összességében 9,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül az épületek építése 6,8, az egyéb építményeké 13%-kal bővült.

10 ÖSSZEFOGLALÁS 9 A január márciusban kötött új építőipari szerződések volumene 14%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbi magas bázishoz képest. Az építőipari vállalkozások szerződésállománya március végén 31%-kal elmaradt a márciusitól. Az első három hónapban az építőipar termelői árai átlagosan 2,2%-kal meghaladták a január márciusit. Az I. negyedévben 1572 új lakás épült, 7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az építésügyi szakhatóságok ugyanakkor 2381 lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 44%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 m 2 volt, 1 m 2 -rel nagyobb, mint egy évvel korábban. A szolgáltató ágazatok közül a kiskereskedelmi forgalom volumene 2015 márciusában 6,5, az I. negyedévben 7,0%-kal nőtt első három hónapjában az összforgalom csaknem felét kitevő élelmiszer-vásárlások 4,9%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. Ezen belül a forgalom több mint háromnegyedét lebonyolító vegyes termékkörű üzleteké (hiper- és szupermarketeké, vegyesboltoké) 5,7, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,3%-kal emelkedett. A nem élelmiszertermékek forgalma 8,6%-kal növekedett, ezen belül az összes tevékenységcsoportban emelkedtek az eladások. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma a mérséklődő üzemanyagárak mellett 9,7%-kal emelkedett. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrészkiskereskedelem forgalmában 2,3%-os csökkenést mértünk. A kereskedelmi szálláshelyeken 2015 I. negyedévében a vendégek száma 10, a vendégéjszakáké 8,8%-kal emelkedett. A külföldi vendégek 8,2, a belföldiek 9,4%- kal több vendégéjszakát vettek igénybe az egy évvel korábbihoz képest. (A külföldi forgalom 2,0, a belföldi 1,9 millió vendégéjszaka volt.) A vendégforgalom bővülése a szálláshelyek árbevételét is növelte: folyó áron összesen 12%-kal nagyobb bruttó bevételt könyveltek el, amihez a szobaárak emelkedése is hozzájárult. A Széchenyi Pihenőkártyával történő fizetésekből 2,4 milliárd forint, az egy évvel korábbinál folyó áron 1,8%-kal kevesebb származott. Ez a kereskedelmi szálláshelyek bruttó belföldi szállásdíjbevételeinek 20%-át adta.

11 10 A KSH JELENTI, I. negyedév A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumene 3,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, értéke az első három hónapban összesen 181 milliárd forintot tett ki I. negyedévében a nemzetgazdaság árutonna-kilométerben kifejezett áruszállítási teljesítménye 0,8%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A növekedés a szállított tömeg 8,5%-os emelkedésével magyarázható, miközben az átlagos szállítási távolság rövidebbé vált. A teljesítményből 68%-os aránnyal részesedő közúti áruszállítás teljesítménye stagnált, a csővezetékesé 15%-kal bővült. Valamennyi szállítási mód teljesítményét figyelembe véve a nemzetközi forgalom 1,6%-kal mérséklődött, míg a belföldi 9,4%-kal nőtt 2014 I. negyedévéhez képest. A helyközi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye az I. negyedévben 2,1%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A teljesítmény növekedése az átlagos utazási távolság hosszabbá válásának következménye, az utasok száma ugyanis 1,3%-kal mérséklődött. A közlekedési eszközök közül a legnagyobb mértékben, 11%-kal a repülőgépek teljesítménye emelkedett. Az 55%-os aránnyal részesedő autóbuszos közlekedés teljesítménye 1,8%-kal nőtt, a vasúti közlekedésé ezzel szemben 1,5%-kal mérséklődött. A kedvezően alakuló légi szállítás eredményeképpen a nemzetközi forgalom összteljesítménye is számottevően emelkedett (11%), miközben a belföldi forgalom lényegében stagnált. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2,0 millió fő volt az I. negyedévben, 13%-kal több 3 az egy évvel korábbinál. A helyi személyszállításban 565 millió utazást regisztráltunk január márciusban, 3,6%-kal többet a I. negyedévinél. Az emelkedés túlnyomórészt a metró és a földalatti forgalmának bővülésével magyarázható, ami a 4-es metró március 28-ai megnyitásával összefüggésben 23%-kal nőtt. Az utazások 52%-a autóbuszokon történt, ahol az utazók száma 2,5%-kal mérséklődött, míg a második legfontosabb közlekedési eszközt jelentő villamosok esetében 4,7%-kal bővült a forgalom első három hónapjában 43 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba az országban, 19%-kal többet az egy évvel korábbinál. A bővülés nagyobbrészt a használt kétévesnél idősebb személygépkocsik forgalomba helyezésének emelkedésével magyarázható (28%), az új 3 A repülőtér utasforgalma a külföldi légitársaságok forgalmát is magában foglalja, míg a teljesítmény kizárólag a magyar légi szállítók forgalmára vonatkozik.

12 ÖSSZEFOGLALÁS 11 személygépkocsik forgalma ennél lényegesen kisebb mértékben nőtt (8,4%-kal). Az I. negyedév során forgalomba helyezett személygépkocsik 58%-a használt volt, ami 4 százalékponttal magasabb arány az egy évvel korábbinál. Társadalmi és jövedelmi folyamatok Az előzetes népmozgalmi adatok alapján 2015 I. negyedévében gyermek született, 3,3%-kal (703 fővel) több, mint egy évvel korábban, a születési arányszám 8,8 ezrelékről 9,1 ezrelékre emelkedett. Az elhunytak fős száma 15%-kal (4828 fővel) meghaladta az előző év azonos időszakit, a halálozási arányszám 2,0 ezrelékpontos növekedés mellett 15,6 ezreléket tett ki. Ezekből következően a természetes fogyás fős száma 4125 fővel több volt 2014 január márciusához képest első három hónapja során 4625 házasságot kötöttek, 5,3%-kal (231-gyel) többet, mint egy évvel azelőtt. A csecsemőhalandóság 4,1 ezrelékes mutatója 1,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál I. negyedévében bővült a foglalkoztatottság és mérséklődött a munkanélküliség az előző év azonos időszakához viszonyítva. A éves foglalkoztatottak száma 4 millió 117 ezer fő volt, 79 ezerrel több a I. negyedévinél. A foglalkoztatottak évesek korcsoportjába 4 millió 86 ezren tartoztak, 79 ezer fővel (2,0%-kal) meghaladva a I. negyedévit, a foglalkoztatási arány pedig ugyanezen időszak alatt 1,8 százalékponttal, 62,4%-ra nőtt. A foglalkoztatás bővülésében leginkább a belföldi elsődleges munkaerőpiacnak volt szerepe, itt realizálódott a növekedés több mint kilenctizede. A férfiak és a nők foglalkoztatási mutatói hasonló mértékben javultak, előbbiek foglalkoztatási aránya 68,3, utóbbiaké 56,7%-ra emelkedett. Bővült a foglalkoztatottak száma és aránya a munkaerőpiacon kis számban jelen lévő éves fiatalok (23,9%), a legjobb munkavállalási korú évesek (79,5%) és az évesek (43,0%) korcsoportjában egyaránt február áprilisában a éves népességen belül folytatódott a foglalkoztatás bővülése: a foglalkoztatottak 4 millió 109 ezres száma 72 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit, a foglalkoztatási arány 62,8%-os értéke pedig 1,7 százalékponttal nőtt. A munkanélküliek száma a évesek körében 347 ezer fő volt, 17 ezerrel (4,6%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál, a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 7,8%-ra mérséklődött. Jóllehet a férfiak és a nők munkanélküliségi rátája közel azonos szintű volt (7,8 és 7,9%), mégis a nők munkanélküliségi mutatói

13 12 A KSH JELENTI, I. negyedév nagyobb mértékben javultak. A három fő korcsoport munkanélküliségi rátája eltérő módon változott: míg a éves fiataloké és a éveseké (19,4 és 6,9%) csökkent, addig az éveseké (7,0%) kissé meghaladta a I. negyedévit. A munkanélküliek 44,8%-a tartósan, azaz legalább egy éve munkanélküli, a munkanélküliség átlagos időtartama pedig 17,4 hónap volt február áprilisban a évesek korcsoportjában a munkanélküliség tovább csökkent: a munkanélküliek száma egy év alatt 19 ezerrel, 338 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,5 százalékponttal, 7,6%-ra mérséklődött I. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szinten 5 átlagosan havi bruttó forintot kerestek, ennek családi kedvezmény nélkül számított nettó összege forint volt. A kereseteket terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó-szabályok változatlansága következtében a bruttó és a nettó átlagkeresetek egyaránt 4,1%-kal haladták meg a I. negyedévit. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a bruttó és a nettó bérek szintén azonos mértékben, 3,0%-kal növekedtek. A nettó keresetek a vállalkozásoknál 3,5, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában és a nonprofit szervezeteknél pedig egyaránt 2,3%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. (A költségvetési intézmények és a nonprofit szervezetek kiemelését a közfoglalkoztatottak jelentős száma indokolja, mivel 94%-ukat ebben a két gazdálkodási formában alkalmazták.) A költségvetési és a nonprofit szférában dolgozók egy része a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesült, a juttatás havi összege átlagosan bruttó , illetve 9600 forint volt. A fogyasztói árak csökkenésének üteme hónapról hónapra lassul, áprilisban az árak 0,3%-kal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban első négy hónapjában az árszínvonal átlagosan 0,9%-kal mérséklődött, amihez elsősorban az üzemanyagok és a háztartási energia árának jelentős csökkenése járult hozzá. Az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek árai kismértékben (0,2 0,3%-kal) elmaradtak az előző év azonos időszakitól, miközben a szeszes italok, dohányáruk, valamint a szolgáltatások továbbra is drágultak. A nyugdíjasok esetében január áprilisban a fogyasztói árak 0,4%-kal mérséklődtek. 4 A éves népességen belül. 5 A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél.

14 ÖSSZEFOGLALÁS 13 A személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma 2006 és 2012 között csökkent, azonban 2013-ban 3,4, 2014-ben pedig további 1,0%-kal több baleset történt közútjainkon, mint egy évvel korábban. A 2015 I. negyedévében történt balesetek száma (3122) 3,1%-kal haladta meg az előző év hasonló időszakit. Kimenetelük súlyosabbá vált: a halálos balesetek száma (142) 13%-kal több volt, mint 2014 I. negyedévében. A balesetek során 154-en vesztették életüket, 1030-an súlyosan, 2891-en könnyebben sérültek. A balesetek túlnyomó többségében (91%) a járművezetők hibáztak. Legtöbbször nem megfelelően választották meg a haladási sebességet (38%), helytelenül alkalmazkodtak az útviszonyokhoz (27%) vagy nem adták meg az elsőbbséget (27%). A balesetek 31%-a történt lakott területen kívül, számuk az autópályákon 34%-kal nőtt. Száz kilométerre számolva az M1-esen történt a legtöbb baleset (14). A balesetek 9,2%-át okozták ittas állapotban, a 288 ilyen baleset 11%-kal kevesebb, mint 2014 I. negyedévében I. negyedévében 61,9 ezer bűncselekményt regisztráltak, 21%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A bűncselekmények sértettjeiként 41,4 ezer természetes személyt vettek nyilvántartásba, ami 22%-kal volt alacsonyabb a I. negyedévinél. Az ismertté vált bűnelkövetők száma egy év alatt 7,5%-kal, 22,8 ezer főre csökkent.

15 14 A KSH JELENTI, I. negyedév 1.) január március Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) Megnevezés tábla január február március január március Ipari indexek termelés 107,6 106,1 R 111,6 108,0 értékesítés belföldre 101,1 104,8 R 111,4 107,0 értékesítés exportra 109,8 108,8 R 113,9 110,6 létszám 102,5 103,2 R 103,2 103,2 termelékenység 105,1 102,9 R 108,2 104,8 Építőipari termelés indexe 114,2 106,3 R 112,7 109,2 Mezőgazdasági értékesítés indexe 114,2 111,0 121,8 114,8 Kiskereskedelmi forgalom indexe 105,1 107,3 106,5 107,0 Behozatal értéke, millió euró R értékindexe 104,7 103,4 R 109,8 105,7 Kivitel értéke, millió euró R értékindexe 104,2 104,9 R 112,9 107,7 Árindexek ipari termelői árak 99,6 97,9 97,6 97,8 ipari belföldi értékesítési árak 97,9 95,4 96,6 95,8 mezőgazdasági termelői árak 93,9 92,6 91,8 92,1 behozatali forintárak 100,1 98,8.... kiviteli forintárak 101,1 99,3.... Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő R index 104,6 102,0 R 100,6 101,5 Munkanélküliségi ráta, a) % 7, ,8 Bruttó átlagkereset, ezer forint 237,7 235,0 R 247,9 239,3 nominális index 103,0 103,7 104,9 104,1 Nettó átlagkereset, ezer forint 155,7 153,9 R 162,4 156,7 nominális index 103,0 103,7 104,9 104,1 a) A éves népességen belül. R Revideált adat. 2.) január április Megnevezés 2014 január március április január április Fogyasztóiár-index 99,8 99,0 99,7 99,1 Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok

16 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok első három hónapjában a reálgazdasági folyamatok kedvezően alakultak a fejlett országok többségében. A világgazdaság alakulására hatással voltak az alacsony nyersanyagárak. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménye a évi 3,4%-os emelkedést követően 2015-ben 3,5%-kal bővül az előző évhez képest. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított GDP volumene 2015 I. negyedévében 1,9%-kal 7 meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A magyar gazdasági teljesítménye 2013 folyamán dinamikus növekedési pályára állt, ami 2015 elején folytatódott. Hazánk bruttó hazai terméke a KSH gyorsbecslése szerint 2015 I. negyedévében 3,4%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. (2014 január márciusában a GDP 3,8%-kal nőtt.) Az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján 2015 első három hónapjában 0,6%-kal bővült a magyar gazdaság. A termelési oldalon az emelkedés alapvetően részben a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok termelésbővülése miatt az ipar teljesítménynövekedésének köszönhető. A felhasználási oldalon a gazdasági teljesítmény bővülését visszafogta a beruházások alakulása: 2015 első három hónapjában a nemzetgazdasági beruházások volumene 4,5%-kal csökkent az egy évvel korábbi magas bázishoz képest. (2014 I. negyedévében 23%-kal emelkedtek a beruházások.) Ezzel a több mint egy évig tartó növekedés megállt. A nemzetgazdasági ágak többségében a beruházások csökkentek. A nagy súlyt képviselő ágak közül a feldolgozóiparban lényegében stagnált (+0,2%), a szállítás, raktározás 6 Források: Budapesti Értéktőzsde; Európai Központi Bank; Eurostat; FAO; Fed; Magyar Nemzeti Bank; National Bureau of Statistics of China; Nemzetközi Valutaalap; OECD; U.S. Department of Commerce, Bureau of Economic Analysis; U.S. Energy Information Administration; Yahoo! Finance adatbázis. 7 Szezonálisan kiigazított adat.

17 16 A KSH JELENTI I. negyedév területén és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban ugyanakkor mérséklődött a beruházási teljesítmény (8,3, illetve 0,3%-kal) I. negyedévében a nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint hazánk gazdasági teljesítménye 3,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, ez uniós összehasonlításban Romániát követve a második legmagasabb növekedési ütem. A rendelkezésre álló adatok alapján a régiós versenytársak közül Romániában 4,2, Szlovákiában pedig 2,9%-kal bővült a GDP. % A GDP volumenváltozása* (az előző év azonos negyedévéhez képest) I I I I I I I I. negyedév Magyarország EU-28 Németország * Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat. 1. ábra Az előzetes adatok alapján az Európai Unió (EU-28) tagországainak együttes GDPje 2015 I. negyedévében 1,4%-kal 8 emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezzel a korábbi negyedévekre jellemző egyenletes az egy évvel korábbihoz mérten 1,2-1,4% közötti teljesítménybővülés folytatódott. Az adatot közlő 19 tagország döntő többségében nőtt a teljesítmény, a nagyobb súlyú nemzetgazdaságok közül Spanyolországé 2,6, az Egyesült Királyságé 2,4, Németországé 1,0, Franciaországé 0,7%- 8 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adat.

18 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 17 kal. Mindössze három tagállam gazdasága nem bővült: Ausztriában, Finnországban és Olaszországban stagnált a GDP volumene. A Litvánia csatlakozásával január 1-jén 19 tagúra bővült eurózóna bruttó hazai terméke 2015 I. negyedévében 1,0%-kal 9 emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A térség gazdasági teljesítményére hatással van a kedvezőtlen monetáris környezet (elégtelen hitelezési aktivitás, deflációs folyamat). A több mint két évig tartó dezinfláció helyett a fogyasztói árak változását 2015 január márciusában a defláció jellemezte. Az euróövezet harmonizált fogyasztóiár-indexe átlagosan 0,3%-kal elmaradt az előző évi szinttől. (Az Európai Unió 28 tagállamában a fogyasztói árak szintén átlagosan 0,3%-kal csökkentek 2015 január márciusában.) 2015 első három hónapjában az Európai Központi Bank (EKB) nem változtatott az alapkamat rekordalacsony mértékén (0,05%), ugyanakkor számos intézkedést hozott a hitelezés élénkítésére. Az uniós reálgazdasági folyamatok szempontjából a termék-külkereskedelem kedvezően alakult: az előzetes adatok alapján 2015 január márciusában az áruforgalmi export folyó áron 5, az import 2%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A főbb külkereskedelmi partnerek közül az Egyesült Államokkal szemben áruforgalom mindkét irányba egyaránt 21%-kal bővült, Oroszország esetében pedig részben a szankciók és az alacsony nyersanyagárak miatt legalább 30%-kal visszaesett. A behozatal közel ötödét kitevő energiaimport értéke 30%-kal csökkent. A termék-külkereskedelem egyenlegében az egy évvel korábbi 5,8 milliárd eurós hiánnyal szemben 3,8 milliárd eurós többlet keletkezett. A belső kereslet alakulását részben meghatározó kiskereskedelmi forgalom volumene I. negyedévében 3,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A évesek között az uniós munkanélküliségi ráta 2015 I. negyedévében 9,8%- os 11 volt, a korábbi negyedévekhez képest mérsékelten csökkent. (Az euróövezeti tagállamokban átlagosan 11,3%-os volt a munkanélküliek aránya.) A tagállamok közül Spanyolországban a legmagasabb (23%), Németországban pedig a legalacsonyabb (4,7%) az álláskeresők aránya. 9 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adat. 10 Munkanaphatással kiigazított adat. Nem tartalmazza a gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem adatait. 11 Szezonálisan kiigazított adat.

19 18 A KSH JELENTI I. negyedév Románia* Magyarország Szlovákia* Spanyolország Egyesült Királyság Hollandia Lettország Bulgária Észtország Litvánia EU-28 Portugália Németország Belgium Franciaország Görögország Ciprus Ausztria Olaszország Finnország A GDP volumenváltozása, I. negyedév (az előző év azonos időszakához képest, szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok alapján) -0,1 0,3 0,2 0,1 0,0 1,0 0,9 0,7 1,5 1,4 1,4 2,6 2,4 2,2 2,1 2,0 1,8 3,1 2, % * Csak szezonálisan kiigazított adat. 4,2 2. ábra 2015 I. negyedévében az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 3,0%-kal 12 haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A növekedési ütem gyorsulásában szerepet játszott a tavaly januári eleji, szokatlanul hideg időjárás miatti visszafogottabb I. negyedévi bővülés (1,9%). Az emelkedést elsősorban a magánszektor fogyasztása és beruházásai okozták: előbbi volumene 3,0, az utóbbié pedig 7,8%-kal nőtt. A kormányzati kereslet 0,8%-os bővülése szintén támogatta a gazdasági növekedést. Kedvezőtlenül alakult viszont a külkereskedelem teljesítménye: a kivitel volumenbővülését (3,0%) jelentősen meghaladta a behozatalé (5,5%). A külkereskedelmi mérleg hiánya (538 milliárd dollár) lényegében nem változott a I. negyedévihez képest első három 12 Szezonálisan kiigazított.

20 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 19 hónapjában a jegybank szerepét betöltő Fed nem változtatott a napi kamatcélján (0,00 0,25%). A mennyiségi lazítás tavalyi befejezése után a monetáris politika további szigorításának kedvez a mérséklődő munkanélküliségi ráta (2015 január márciusában 5,6%) és a stagnáló fogyasztói árak. A kínai gazdaság teljesítménybővülése 2015 I. negyedévében tovább vesztett a lendületéből: 7,0%-os volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az ágazatok döntő többségében emelkedett a hozzáadott érték, közülük az iparé 6,1, a szolgáltató szektoré 7,9%-kal bővült első három hónapjában a pénzromlás üteme a 4%-os inflációs cél alatti, 1,2%-os volt. (Részben az alacsonyabb energiaköltségek révén az ipari termékek termelői árai 4,6%-kal alacsonyabbak lettek.) 2015 január márciusában az ázsiai ország exportforgalma folyó áron 4,9%-kal nőtt, az importforgalma, részben az olcsóbb energiahordozók miatt, 17%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Japán gazdasági teljesítménye 2015 I. negyedévben 1,4%-kal 13 alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A csökkenést a belső kereslet visszaesése okozta: a háztartások fogyasztása 4,1, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig 5,3%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A fogyasztást számottevően visszavetette a április 1-jei áfaemelés (5,0%-ról 8,0%-ra). A GDP volumenváltozására viszont kedvezően hatott a külkereskedelem teljesítménye: az egyenleg erőteljes javulása mellett a kivitel volumene 7,3%-kal bővült, a behozatalé ugyanakkor stagnált. Az exportot a gyengülő jen (az I. negyedévi, amerikai dollárral szembeni átlagárfolyam 16%-ot veszített az értékéből az egy évvel korábbihoz képest), az importot pedig a csökkenő belső kereslet alakította első három hónapjában a japán jegybank monetáris politikája az alapkamat változatlansága mellett továbbra is a likviditás bővítésén alapult. A laza monetáris politika következtében 2013 második felében a fogyasztói árak csökkenése növekedésbe fordult. A pénzromlás üteme 2015 január márciusában lassult, mértéke 2,3% volt. A munkanélküliségi ráta értéke 2015 I. negyedévében 3,5% volt. 13 Szezonálisan kiigazított.

21 20 A KSH JELENTI I. negyedév A GDP volumenváltozása % (az előző év azonos negyedévéhez képest) I I I I I I I I. negyedév OECD* Egyesült Államok* Japán* Kína * Szezonálisan kiigazított adatok szerint. Forrás: OECD. 3. ábra 2015 első három hónapjában a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon a befektetői hangulat javult. Az euró ennek ellenére nagymértékben veszített az értékéből, ami egyrészt az EKB monetáris politikájának, másrészt pedig a svájci jegybank döntésének következménye január március folyamán az euró átlagárfolyama az amerikai dollárral szemben 18, a svájci frankkal szemben 12%-kal volt gyengébb. A svájci fizetőeszközzel szembeni árfolyamra jelentős hatással volt az árfolyamkorlát (1,20 svájci frank/euró) eltörlése, amelyet követően az euró értéke számottevően csökkent első három hónapjában a fontosabb európai tőzsdeindexek jellemzően emelkedtek az EKB pénzmennyiséget növelő monetáris politikája miatt március végére a frankfurti DAX 22, a londoni FTSE 100 tőzsdeindex 3,2, a New York-i S&P 500 index pedig 0,4%- ot emelkedett a év végi záróértékhez képest. A német tőzsdeindex a márciusban új történelmi csúcsot ért el január márciusában a forint árfolyamának mozgását többek között a jegybank kamatvágásai, valamint az európai országok monetáris politikájában bekövetkezett változások (svájci frank árfolyamkorlátjának eltörlése, EKB monetáris lazítása) határozták meg. A forint árfolyama január elején rekordközeli szintre gyengült, ezt követően viszont erősödésnek indult március végére több mint egy évet

22 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 21 követően először egy euró 300 forintnál kevesebbet ért első három hónapjában a hazai pénz- és tőkepiacok kamatai alapvetően csökkentek március végén a lakossági és a vállalati lekötött betétek átlagos aktuális kamatlába, valamint az állampapír-piaci referenciahozamok az egy évnél rövidebb futamidők kivételével alacsonyabbak voltak a decemberinél. A hozamok alakulását nagymértékben meghatározta a jegybanki alapkamat, amely a folytatódó kamatvágások következtében március végére 1,95%-ra mérséklődött. Az irányadó ráta az eddigi legalacsonyabb szintre süllyedt. A folyamatos kamatcsökkentéseknek teret adott többek között a deflációs környezet, valamint hazánk javuló kockázati megítélése. A budapesti BUX tőzsdeindex értéke I. negyedév végére 18%-kal emelkedett a 2014 végihez képest. 2. tábla Megnevezés időszak elején minimum értéke Árfolyamok, I. negyedév Árfolyam maximum értéke értéke időszak végi változása az előző év azonos időszakához képest, % értéke Átlagárfolyam változása az előző év azonos időszakához képest, % Forint/amerikai dollár 266,97 266,77 289,17 278,94 +24,9 274,56 +22,2 Forint/euró 319,14 299,14 321,34 299,14 2,6 308,78 +0,3 Forint/svájci frank 265,62 264,44 319,27 286,12 +13,7 289,18 +14,9 Amerikai dollár/euró 1,2043 1,0557 1,2043 1, ,0 1, ,8 Svájci frank/euró 1,2022 0,9816 1,2022 1, ,2 1, ,4 Brent (amerikai dollár/hordó) 55,38 45,13 61,89 53,69 49,3 53,98 50,1 Forrás: Eurostat, Magyar Nemzeti Bank, U.S. Energy Information Administration I. negyedévében gyorsult az árszínvonal csökkenése a globális nyers- és alapanyagpiacokon. A Nemzetközi Valutaalap által vezetett, minden fontosabb alapanyagot tartalmazó árindex 14 35%-kal alacsonyabb volt a megelőző évhez képest. (Ezen belül a visszafogottabb ipari kereslet miatt az ipari alap- és nyersanyagokat 14 IMF Primary Commodity Price Index.

23 22 A KSH JELENTI I. negyedév tartalmazó árindex 15, az energiahordozóké 46%-kal csökkent.) Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) globális élelmiszerár-index 15 értéke 2015 januármárciusában 16%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Az élelmiszerárak közel öt éve nem voltak ilyen alacsony szinten. Mindegyik alindex értéke csökkent, a legnagyobb mértékben (33%) a tejtermékeké januárjában megállt az olaj árának több mint fél évig tartó erőteljes esése. Ezt követően február-márciusban egy kisebb áremelkedés következett be. Ennek ellenére 2015 január márciusában az Európában irányadó Brent ára alacsonyabb szinten mozgott az egy évvel korábbinál: az átlagárfolyam 53,98 dollár volt, ami 50%-os csökkenést jelent. A negyedév utolsó napján 53,69 dollárt adtak egy hordó fekete aranyért, ami az egy évvel korábbihoz képest 49%-kal alacsonyabb volt. % Az élelmiszerek és az ipari alapanyagok árainak alakulása I I I I I I I I. Forrás: FAO; Nemzetközi Valutaalap. FAO élelmiszerár-index ( évek átlaga=100%) IMF ipari alapanyagár-index (2005. év átlaga=100%) 4. ábra 15 A FAO az élelmiszerár-indexen belül alindexeket tesz közzé a gabonafélék, az olajok, a cukor, a tejtermékek, valamint a húskészítmények árváltozásáról. Az indexeket 55 nyersanyag áralakulása alapján állítják össze és havonta jelentetik meg.

24 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 23 Külkereskedelem Hazánk külkereskedelmi termékforgalmát az év I. negyedévében a forgalom mindkét irányában bővülés jellemezte: előzetes adatok szerint január márciusban a kivitel euróban kifejezett értéke 7,7, a behozatalé 5,7%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül márciusban az első becslés szerint a kivitel értéke 8257, a behozatalé 7329 millió eurót tett ki, sorrendben 13, illetve 9,8%-kal többet, mint az előző év azonos hónapjában. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az év harmadik hónapjában 929, a január márciusi időszak egészében 2486 millió euró volt, 288, illetve 530 millió euróval több, mint egy évvel korábban. Az Eurostat első becslése szerint az Európai Unió 28 tagállamának egymás közötti forgalma 2015 január márciusában 754 milliárd eurót tett ki, folyó áron 3%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanebben az időszakban a tagállamok unión kívülre irányuló exportja 5, importja 2%-kal növekedett, mérlegük egy évvel korábban mért 5,8 milliárd eurós passzívuma március végére 3,8 milliárd eurós aktívumba váltott. A részletesen feldolgozott első kéthavi adatok szerint Magyarország január februári exportjának 79, importjának 76%-át bonyolította le az unión belül. Az előző év azonos időszakához képest ebben a viszonylatban az export euróértéke 4,8, az importé 5,4%-kal emelkedett. Ezen belül az összes termékforgalom mindkét irányban több mint felét képviselő régi tagállamokba (EU-15) irányuló export 6,8, az import pedig 6,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A 2004 óta csatlakozott tagállamokba irányuló kivitel bővülése 6,2, a behozatalé ennél jelentősebb mértékű, 9,8% volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma a régi tagállamokkal szembeni külkereskedelmünk esetében a tavalyi 1182 millió euróról 1272 millió euróra növekedett, míg a 2004 óta csatlakozott tagállamok esetében a 2014 január februárjában mért 431 milliós többlet 2015 februárjára 364 millió euróra csökkent. Az uniós forgalom ennek megfelelően február végén 1636 millió eurós aktívumot mutatott. Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított külkereskedelmi termékforgalmunkat euróban mérve az első két hónapban az export 5,2%-os bővülése, valamint az import 2,5%-os csökkenése jellemezte, aminek következtében hazánk külkereskedelmének e relációban mért passzívuma 298 millió euróról 79 millió euróra csökkent. Az EU-n kívüli európai országokkal folytatott külkereskedelmünk február végi 107 millió eurós passzívuma 2015-ben 325 millió eurós aktívumba váltott át, miközben az amerikai országok viszonylatában hazánk külkereskedelmi mérlegének egy évvel korábbi, 286 millió eurós aktívuma februárjának végére 329 millió euróra

25 24 A KSH JELENTI I. negyedév növekedett. Az ázsiai országokkal szembeni mérlegünk passzívuma az év első két hónapjában 629 millió euróról 961 millió euróra nőtt január februárjában a kivitel volumene 8,2, a behozatalé 7,3%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A volumen bővülésében a forgalom mindkét irányában jelentős szerepet játszott a teljes külkereskedelmi forgalom mintegy felét kitevő gépek és szállítóeszközök külkereskedelemének alakulása: kivitelének volumene 11, a behozatalé 9,6%-kal bővült az előző év azonos időszakához mérten. Az árufőcsoporton belül két számjegyű volumenbővülést mértünk a villamos gép, készülék és műszer mindkét irányú forgalmában, valamint az általános rendeltetésű ipari gépek, illetve az energiafejlesztő gépek és berendezések behozatalában. Szintén két számjegyű volt a bővülés a közúti járművek exportvolumenében, ennek fő oka az új, hazai gyártású gépjárműmodellek piaci bevezetése. A legdinamikusabban a Németországba, az Egyesült Államokba és a Törökországba irányuló gépjármű-kiszállítások bővültek, ugyanakkor kínai és orosz viszonylatban csökkenést mértünk. A híradás-technikai, hangrögzítő és - lejátszó készülékek importvolumenének januári egy számjegyű bővülésének mértéke elsősorban a televízió- és mobilalkatrészek élénkülő kereskedelmével összefüggésben februárban 10% fölé gyorsult. A hazánk külkereskedelmi forgalmának több mint háromtizedét adó feldolgozott termékek export- és importvolumene 6,8, illetve 8,8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az árufőcsoporton belül kiemelkedő szerepet játszott az összforgalom növekedésében az egyik legnagyobb súlyú termékcsoport, a gyógyszereknek és gyógyszerészeti termékek mindkét forgalmi irányban bekövetkezett dinamikus, több mint 20%-os bővülése. A forgalom növekedésében a termékpaletta szélesedése mellett meghatározó szerep jutott a gyógyszerelosztó központok forgalomélénkítő hatásának is. A szintén jelentős súlyú árucsoportok közül nagymértékű visszaesés tapasztalható a vas és acél mindkét irányú forgalmában, valamint a szakmai, tudományos ellenőrző műszerek exportvolumenében, amiben szerepet játszott az egy évvel korábbi magas bázis. Az energiahordozók importvolumene 9,7%, a csekélyebb jelentőségű exporté ennél kisebb mértékben, 0,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az importvolumen csökkenését főként a forgalom harmadát adó természetes és mesterséges gázok behozatalának több mint 25%-os csökkenése okozta, míg az energiabehozatal közel felét adó kőolaj és kőolajtermékek importvolumenének bővülése a januári mintegy 5%-os csökkenésről, februárra közel 10%-os növekedésre váltott. Utóbbi árucsoport esetében az orosz feladású import esetében számottevő visszaesés, míg az iraki viszonylatban jelentős növekedés volt. A villamos energia behozatali volumene alig változott.

26 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 25 Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene az év első két hónapjában 1,4, az importé 4,4%-kal növekedett. Az árufőcsoporton belül a tejtermékek és tojás, valamint az egyéb táplálkozásra alkalmas termék és készítmény exportvolumene 10%-ot meghaladó mértékben nőtt, de egy számjegyű bővülést mértük a gabona és gabonakészítmények kiviteli forgalmában is. A szintén jelentős forgalmat bonyolító élő állatok termékcsoport kivitelének jelentős csökkenésével párhuzamosan behozatali volumenükben figyelemre méltó növekedést mértünk. A forgalom minkét oldalán kis tételt képviselő nyersanyagok kiviteli volumene 11%-kal csökkent, a behozatalé 10%-kal bővült. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje az exportban 0,7, az importban 1,2%- kal csökkent január februárhoz képest, így a cserearány 0,5%-kal javult. Ezen belül a két legnagyobb árufőcsoport közül a gépek és szállítóeszközök árszintje az exportban 0,7, az importban 2,5%-kal növekedett, a feldolgozott termékek kiviteli árai 1,0%-kal csökkentek, behozataluk 0,8%-os drágulása mellett. A külkereskedelmi termékforgalomban kisebb súlyú árufőcsoportok közül az energiahordozók mindkét irányú kereskedelme olcsóbbá vált, míg az élelmiszerek, italok és dohánytermékek, valamint a nyersanyagok kiviteli árainak egyaránt közel 2%-os csökkenése behozataluk kismértékű (sorrendben 0,4, illetve 0,1%-os) drágulásával párosult. Az év első két hónapjában a forint a főbb devizákhoz képest 4,7%-kal gyengült, ezen belül az euróhoz viszonyítva 1,8, a dollárhoz képest pedig 21%-kal. Államháztartás, központi költségvetés Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adatai alapján 537 milliárd forint volt 2015 I. negyedévében, 165 milliárd forinttal kevesebb, mint 2014 azonos időszakában. Az államháztartás központi alrendszerének nem konszolidált bevétele 3733 milliárd forint volt, folyó áron 2,5%-kal több az egy évvel korábbinál. A kiadások 4270 milliárd forintra teljesültek, 1,7%-kal kisebb összegre, mint I. negyedévben. A központi költségvetés I. negyedévi hiánya 558 milliárd forint volt, 238 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az alrendszer bevétele 2382 milliárd forintot tett ki, 4,9%-kal többet az egy évvel korábbinál. A kiadások 4,1%-kal csökkentek, összegük 2941 milliárd forint volt. A központi költségvetés bevételének 41%-a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származott, amelyek értéke 8,5%-kal növekedett a I. negyedévihez képest. Az

27 26 A KSH JELENTI I. negyedév idetartozó adónemek közül az áfabevételek 11%-kal nőttek, és 684 milliárd forintot tettek ki. A belföldi befizetések növekedése jellemzően a kereskedelmi szektorhoz, az építőiparhoz, valamint a villamosenergia-, gáz- és gőzellátás nemzetgazdasági ághoz köthető. A jövedéki adóból származó bevétel 202 milliárd forint volt január márciusban, 13%-kal több, mint 2014 ugyanezen időszakában. Mindhárom termékkör esetében nőtt a bevétel, amelynek 57%-a az üzemanyagok, egyharmada a dohánygyártmányok, tizede pedig a szeszesitalok és egyéb termékek értékesítéséből származott. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 499 milliárd forintot tettek ki, 16%-kal kevesebbet, mint 2014 I. negyedéve során. A legjelentősebb idetartozó tételt a költségvetési szervek bevételei jelentik, amelyek 358 milliárd forint összegű pénzbeáramlása 1,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A fejezeti kezelésű előirányzatok EU-támogatása soron 118 milliárd forint, az egy évvel korábbinál 82 milliárd forinttal kevesebb bevétel keletkezett. A csökkenés elsősorban a Nemzeti Stratégiai Referenciakeretet érintette, amelynek 64 milliárd forintos bevétele 99 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. A lakossági befizetések a bevételek közel ötödét jelentették, a 459 milliárd forintot kitevő pénzmozgás értéke 6,7%-kal múlta felül a I. negyedévit. A lakossági befizetések több mint kilenctizedét a személyi jövedelemadóból származó bevételek teszik ki, amelyek 6,3%-kal növekedtek egy év alatt. A befizetések növekedésének hátterében elsősorban a versenyszektor bérkiáramlásának növekedése áll. A gazdálkodó szervezetek befizetései 298 milliárd forintot tettek ki, 6,6%-kal többet, mint 2014 első három hónapjában. A 16, idetartozó bevételi jogcím közül a legtöbb, 83 milliárd forintnyi bevétel az egyéb központosított bevételekből folyt be, amely 20 milliárd forinttal haladja meg a I. negyedévit. Az egyéb központosított bevételeken belül a legnagyobb tételt az elektronikus útdíj képviseli (31 milliárd forint). A társasági adóból származó bevételek 79 milliárd forintra teljesültek, ami 8,9%-kal alacsonyabb összeg az egy évvel korábbihoz képest. A kiadások 58%-át a költségvetési szervek, valamint a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós és nem uniós pénzfelhasználása jelentette. Értékük összességében 1702 milliárd forint volt, 1,4%-kal több a január márciusinál. A költségvetési szervek kiadásai 2,7%-kal mérséklődtek, s 929 milliárd forintot tettek ki. A költségvetési szervek kiadásain belül személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra, valamint szociális hozzájárulási adóra összességében 574 milliárd forintot, dologi kiadásokra pedig 275 milliárd forintot fordítottak. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai 485 milliárd forintot tettek ki, 11%-kal többet, mint 2014 I. negyedévében. Az uniós kiadási előirányzatokon belül a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret sorai 412 milliárd

28 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 27 forintra teljesültek. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadása 288 milliárd forint volt, lényegében ugyanakkora 0,2%-kal alacsonyabb összeg, mint 2014 I. negyedévében. Az államháztartás alrendszereinek támogatása 348 milliárd forint összegű volt 2015 első három hónapjában, ami alig több mint kétharmadát jelenti az egy évvel azelőttinek. A csökkenés legnagyobbrészt a garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz soron következett be, összege 229 milliárd forintról 144 milliárd forintra esett vissza, elsősorban azzal összefüggésben, hogy a rokkantsági, rehabilitációs ellátások részbeni fedezetére nyújtott költségvetési hozzájárulás összege (43 milliárd forint) a felére csökkent a I. negyedévihez képest. A társadalombiztosítási ellátásokhoz nyújtott garanciákon és hozzájárulásokon kívül azonban az önkormányzati adósságok törlesztéséhez nyújtott támogatások összege is csökkent, miután csak a tavalyi év I. negyedévét terhelte ilyen jellegű kiadás (68 milliárd forint). A legnagyobb összegű, 165 milliárd forintos támogatáshoz a helyi önkormányzatok jutottak az alrendszerek közül, ez 7,0%-kal kevesebb a I. negyedévihez képest. A kamatkiadások 308 milliárd forint terhet jelentettek a központi költségvetésnek, ötödével kevesebbet, mint 2014 I. negyedévében. A kamatkiadások 62%-a a forintban fennálló adósság után jelentkezett, fennmaradó része pedig a devizában jegyzett adósságot illetően. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai 212 milliárd forintot tettek ki 2015 I. negyedévében, 23%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az idetartozó legnagyobb tételt a családi támogatások jelentik, 136 milliárd forintos összegük 30 milliárd forinttal meghaladta az egy évvel korábbit. (A növekedés azzal áll összefüggésben, hogy az idei összegből 32 milliárd forintot tett ki az egyes családi támogatások /családi pótlék, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, anyasági segély/ kifizetésének előrehozása március végére, a húsvétot megelőzően.) Az Európai Unió költségvetéséhez történő hozzájárulásunk I. negyedéves összege 114 milliárd forint volt, 5,7%-kal kevesebb, mint 2014 I. negyedéve során.