A KSH jelenti I. negyedév

Átírás

1 A KSH jelenti I. negyedév

2 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM I. negyedév Budapest, 2013

3 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISSN A kézirat lezárásának dátuma: május 24. Készült a Tájékoztatási főosztályon, a KSH összes szakfőosztályának közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Szabó István Felelős szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes Készítették: Andrejcsik Linda, Bakos Norbert, Deák Tiborné, Freid Mónika, Herzog Tamás, Jávorszkyné Nagy Anikó, Kelemen Nóra, Kovács Krisztián, Majoros Marcella, Molnár Beatrix, Nagyné Pakula Urszula, Oparin-Salamon Melinda Internet: info@ksh.hu (telefon), (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

4 TARTALOM TARTALOM...3 GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR MÁRCIUS...5 Összefoglalás...5 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS...11 Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok...11 Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok...11 Külkereskedelem...17 Államháztartás, központi költségvetés...19 A háztartások pénzügyi vagyona...23 Ágazati teljesítmények...25 Ipar...25 Építőipar...28 Lakásépítés és -hitelezés...30 Kiskereskedelem...32 Turizmus, vendéglátás...33 Társadalmi és jövedelmi folyamatok...35 Demográfiai helyzet...35 Foglalkoztatottság, keresetek...36 Fogyasztói árak...41 Bűncselekmények...42 TÁBLÁZATOK FÜGGELÉK... 86

5

6 GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR MÁRCIUS Összefoglalás Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok 2013 első hónapjaiban a globális pénz- és tőkepiacokra a pozitív hangulat volt a jellemző, márciusban ugyanakkor újra felerősödtek a félelmek az eurózóna adósságválsága miatt. A ciprusi bankrendszer súlyos működési zavarai miatt az ottani bankok működését több napra felfüggesztették. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménye 2013-ban 3,3%-kal fog bővülni. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék 2013 I. negyedévében 0,8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az előzetes adatok alapján 2013 I. negyedévében az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes teljesítménye 0,7%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A csökkenésben számottevő szerepet játszik a dél-európai országok recessziója. Az unió legjelentősebb nemzetgazdasága, Németország teljesítménye 0,3%-kal mérséklődött első három hónapjában az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 1,8, Kínáé 7,7%-kal bővült, ugyanakkor Japáné stagnált az egy évvel azelőttihez képest. Magyarország bruttó hazai terméke a KSH korlátozott információs bázisra épülő gyorsbecslése szerint, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,3%- kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz mérten, amellyel az uniós rangsor középmezőnyében helyezkedünk el I. negyedévében a nyers adat szerint 0,9%-kal csökkent a GDP az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévhez képest szezonálisan és naptárhatással kiigazítva az I. negyedévben 0,7%-kal növekedett a magyar gazdaság. Az előzetes külkereskedelmi adatok szerint a január márciusi időszak egészét tekintve a kivitel és a behozatal euróban kifejezett értéke szinte nem változott az egy évvel korábban mérthez képest. A külkereskedelmi mérleg az első

7 6 A KSH JELENTI I. negyedév negyedév végén 1709 millió eurós aktívummal zárt, 20 millió euróval többel, mint egy évvel korábban. A részletesen feldolgozott első kéthavi adatok alapján az árufőcsoportok közül a forgalom mindkét irányában a legjelentősebb súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök kivitelének és behozatalának volumene egyaránt 1,2%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. A szintén jelentős arányú feldolgozott termékek volumenében a forgalom mindkét irányában kismértékű növekedést mértünk. Az év első két hónapjában a külkereskedelmi forgalom forintárszintje az exportban 1,5%-kal, az importban 2,2%-kal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány 0,7%-kal javult. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján 2013 első négy hónapjában az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya 529 milliárd forint volt, 300 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint március végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 28,8 billió forint volt, 6,2%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartozások 9,6 billió forintot, a március véginél 5,5%-kal kevesebbet tettek ki. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 19,3 billió forint volt, 13%-kal több, mint egy évvel korábban. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek március végi állományi értéke (5,0 billió forint) 10%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2013 első negyedévével záruló elmúlt egy évben 1547 milliárd forint volt, ami a GDP 5,5%-ának felelt meg. Ágazati teljesítmények Az ipari termelés volumene 2013 első negyedévében 3,1%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az export volumene 0,5%-kal, a hazai eladásoké pedig 4,7%-kal csökkent 2012 első negyedévihez képest. Az ipari kibocsátás több mint kilenctizedét előállító feldolgozóipari alágak közül a legnagyobb részesedésű járműgyártásban 8,8%-os, a vegyi anyag, termék gyártása alágban 8,5%-os bővülés történt, a második legnagyobb részesedésű számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában ugyanakkor 18, a harmadik legnagyobb súlyú élelmiszeriparban pedig 2,1%-os visszaesés következett be. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés január márciusban 3,4%-kal csökkent, ami 0,2%-os létszámnövekedés mellett következett be.

8 ÖSSZEFOGLALÁS 7 Március végén a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállományának volumene 11%-kal volt magasabb az egy évvel ezelőttihez képest, ami egy korábbi, nagyobb megrendelésnek köszönhető. Az új rendelések volumene márciusban 24%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ipari termelői árak január márciusban 0,7%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. A belföldi értékesítési árak átlagosan 0,4%-kal, az exportértékesítésé 0,9%-kal nőttek egy év alatt. Az építőipari termelés volumene az első negyedévben 4,8%-kal nőtt a tavaly ilyenkori alacsony bázishoz képest, ezen belül az épületek építése 4,0%-kal, az egyéb építményeké 5,4%-kal bővült. Az új építőipari szerződések volumene 11%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari vállalkozások szerződésállománya március végén 20%-kal magasabb volt, mint az egy évvel korábbi. Az első negyedévben az építőipar termelői árai 1,4%-kal haladták meg a tavaly ilyenkorit. Már több mint négy éve tart a lakásépítések csökkenése első negyedévében 1123 új lakás épült, 54%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az építésügyi szakhatóságok 1383 lakás építésére adtak ki engedélyt, ez 36%-os csökkenést jelent a 2012 első negyedévéhez képest. Tovább csökkent az újlakás-építésen belül a vállalkozások által épített lakások aránya, az első negyedévben számuk az egy évvel korábbinak kevesebb, mint egyharmadára csökkent. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 112 m 2, 15 m 2 -rel több, mint egy évvel korábban. A szolgáltató ágazatok közül a kiskereskedelmi forgalom volumene 2013 első negyedévében 1,7%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. A forgalom egyik tevékenységcsoport esetében sem bővült az első három hónapban: az összforgalom csaknem felét kitevő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai stagnáltak, a nem élelmiszertermékeké ugyanakkor 2,9%- kal csökkentek. Utóbbi csoporton belül a legnagyobb visszaesést a bútor- és műszakicikk-üzletek szenvedték el (10,3%). A forgalom visszaesésében az üzemanyagtöltő állomások is szerepet játszottak: az előző év azonos időszakához képest szinte változatlan üzemanyagárak mellett az üzemanyag-forgalom 3,4%-kal csökkent az első negyedévben. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 7,7, a vendégéjszakáké 6,7%- kal emelkedett 2013 első negyedévében. Mind a belföldi-, mind a külföldivendégforgalom bővült a vizsgált időszakban. A vendégforgalom közel kilenctizedét fogadó szállodákban 8,4%-kal nőtt a vendégek, illetve 7,6%-kal a vendégéjszakák száma.

9 8 A KSH JELENTI I. negyedév A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumene az előző évhez képest 3,3%- kal csökkent, és 2013 első három hónapjában összesen 159 milliárd forintot tett ki. Társadalmi és jövedelmi folyamatok Az előzetes népmozgalmi adatok alapján 2013 I. negyedévében gyermek született, ami 4,8%-os csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a születési arányszám pedig 9,0 ezrelékről 8,6 ezrelékre mérséklődött. Az elhunytak száma fő volt, ami 6,1%-kal elmaradt a I. negyedévitől, a halálozási arányszám pedig 0,7 ezrelékpontos csökkenés mellett 13,8 ezreléket tett ki. A természetes fogyás fős száma 1116 fővel volt kevesebb az előző évinél első három hónapja során házasságot kötöttek, ami 8,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A csecsemőhalálozások aránya egy év alatt 5,6 ezrelékről 4,8 ezrelékre mérséklődött I. negyedévében a foglalkoztatottak száma a éves korosztályt tekintve 3 millió 787 ezer fő volt, az egy évvel korábbinál 31 ezer fővel több. A foglalkoztatási arány 0,9 százalékponttal 56,6%-ra nőtt, a férfiaké 61,5, a nőké 51,8%-os volt, 0,7, illetve 1,0 százalékponttal meghaladva a I. negyedévit. A foglalkoztatás emelkedése jellemezte a éves fiatalokat, a legjobb munkavállalási korú és az idősebb éveseket egyaránt. A munkanélküliek száma és aránya szintén a éves népesség körében 508 ezer fő, illetve 11,8% volt 2013 I. negyedévében. A két mutató lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A nőknél mérséklődött, a férfiaknál nőtt a munkanélküliség, előbbiek munkanélküliségi rátája 11,0, utóbbiaké 12,5% volt. A éves fiatalok munkanélkülisége emelkedett, a éveseké lényegében nem változott, míg az éveseké csökkent az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliek közel 45%-a legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 17,3 hónapról 15,8 hónapra mérséklődött egy év alatt I. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete , ennek nettó összege forint volt. Előbbi 2,9, utóbbi 4,2%-kal meghaladta a I. negyedévit. A verseny-, a köz-, és a nonprofit szférában egyaránt nőttek a nettó keresetek, 3,9, 4,9 és 5,4%-kal. A költségvetési és a nonprofit szférában alkalmazottak egy része az adó- és járulékváltozások ellentételezése céljából a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesült, a juttatás havi összege bruttó és 9500 forint volt. A fogyasztóiár-emelkedés üteme áprilisban 1,7, az év első négy hónapjában 2,6%-os volt az előző év azonos időszakához képest. Az infláció mérséklődött, a lassulásban az év eleji rezsicsökkentés mellett a meghatározóan az áprilisi

10 ÖSSZEFOGLALÁS 9 áralakulás miatt mérséklődő üzemanyagárak és a korábbinál visszafogottabb élelmiszer-drágulás is szerepet játszott. A nyugdíjas fogyasztóiár-index január áprilisban a lakosságéval azonos mértékű, 2,6%-os volt I. negyedévében 86,5 ezer bűncselekményt regisztráltak, az előző évinél 18%-kal kevesebbet. Ez leginkább a közrend és a vagyon ellen elkövetett jogsértések számának csökkenéséből adódott, miközben növekedés jellemezte a kisebb súlyú közlekedési bűncselekményeket. A jogsértéseken belül az enyhébb elbírálás alá eső vétségek száma, valamint a bűntetteké egyaránt mérséklődött.

11 10 A KSH JELENTI I. negyedév Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) január március Megnevezés 2012 január február március 1. tábla január március Ipari indexek termelés 98,3 96,7 R 97,1 96,9 értékesítés belföldre 96,1 94,3 R 97,3 95,3 értékesítés exportra 99,3 100,2 R 98,3 99,5 létszám 97,9 100,3 R 100,0 100,2 termelékenység 100,4 96,2 97,2 96,6 Építőipari termelés indexe 94,1 101,0 R 109,9 104,8 Mezőgazdasági értékesítés indexe 102,3 94,7 93,7 94,2 Kiskereskedelmi forgalom indexe 97,8 R 97,5 99,6 98,3 Behozatal értéke, millió euró R értékindexe 100,5 102,7 R 94,4 99,8 Kivitel értéke, millió euró R értékindexe 100,1 101,4 R 97,2 99,9 Árindexek ipari termelői árak 104,3 99,9 102,2 100,7 ipari belföldi értékesítési árak 105,3 100,2 100,7 100,4 mezőgazdasági termelői árak 115,4 117,8 114,6 116,7 behozatali forintárak 104,2 97,8.... kiviteli forintárak 102,9 98,5.... Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő R index 99,4 99,1 R 98,7 98,9 Munkanélküliségi ráta a, % 11, ,8 Bruttó átlagkereset, ezer forint 223,0 223,5 R 229,7 225,6 nominális index 104,6 102,8 R 103,2 102,9 Nettó átlagkereset, ezer forint 144,0 146,4 R 150,4 147,8 nominális index 102,0 104,1 R 104,4 104,2 a A éves népességen belül. R Revideált adat. 2.) január április Megnevezés 2012 január március április január április Fogyasztóiár-index 105,7 102,9 101,7 102,6 Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok

12 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok első hónapjaiban a globális pénz- és tőkepiacokra a pozitív hangulat volt a jellemző, márciusban ugyanakkor újra felerősödtek a félelmek az eurózóna adósságválsága miatt. A ciprusi bankrendszer súlyos működési zavarai miatt az ottani bankok működését több napra felfüggesztették. A fejlett nemzetgazdaságok többségét a mérsékeltebb teljesítménynövekedés vagy a recesszió jellemezte. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménye kismértékben gyorsulni fog: a évi 3,2%-os emelkedést követően 2013-ban 3,3% lesz a bővülés mértéke. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék 2013 I. negyedévében 0,8%-kal 2 emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Magyarország bruttó hazai terméke a KSH korlátozott információs bázisra épülő gyorsbecslése szerint 2013 I. negyedévében 0,9%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye növekedett, az iparé viszont visszaesett. Az előző negyedévhez képest szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján az I. negyedévben 0,7%-kal növekedett a magyar gazdaság január márciusában a nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint 0,3%-kal mérséklődött a gazdasági teljesítmény az egy évvel korábbihoz mérten, amellyel az uniós rangsor középmezőnyében helyezkedünk el. A régiós versenytársak közül Szlovákiában és Lengyelországban a folytatódó dinamikavesztés ellenére 0,9, illetve 0,4%-kal növekedett a gazdasági teljesítmény, Csehországban ugyanakkor a recesszió tovább súlyosbodott, és 1,9%-kal csökkent a GDP volumene. 1 Források: Bank of Japan; Budapesti Értéktőzsde; Cabinet Office, Government of Japan; CMA Credit Risk Report; Európai Bizottság; Európai Központi Bank; Eurostat; FAO; Fed; Magyar Nemzeti Bank; National Bureau of Statistics of China; Nemzetközi Valutaalap; OECD; U.S. Department of Commerce, Bureau of Economic Analysis; U.S. Energy Information Administration; Yahoo! Finance adatbázis. 2 Szezonálisan kiigazított.

13 12 A KSH JELENTI I. negyedév 1. ábra % I I. A GDP volumenváltozása* (az előző év azonos negyedévéhez képest) I. Magyarország * Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat I. EU I I. negyedév Az előzetes adatok alapján az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes GDP-je 2013 I. negyedévében 0,7%-kal 3 csökkent az előző év azonos időszakához képest. (Ennél nagyobb mértékű visszaesés legutóbb 2009-ben fordult elő.) A 21, adatot közlő tagország közül mindössze hétben nőtt a teljesítmény: az Egyesült Királyság (0,6%) mellett hat 2004 óta csatlakozott országban. A megelőző három évben gazdasági motornak bizonyuló Németország bruttó hazai terméke 0,3%-kal mérséklődött. A többi nagyobb súlyú nemzetgazdaság közül Franciaország GDP-je 0,4, Spanyolországé 2,0, Olaszországé 2,3%-kal csökkent. Az eurózóna tagállamainak együttes bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében 1,0%-kal 3 csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva első három hónapjában a romló gazdasági helyzet ellenére az Európai Központi Bank nem változtatott a jegybanki kamatláb 0,75%-os szintjén. (A 2012 júliusa óta érvényben lévő alapkamat a legalacsonyabb az euróhasználat kezdete óta.) 3 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.

14 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS ábra % I. A GDP volumenváltozása az unióban és legnagyobb gazdaságaiban* (az előző év azonos negyedévéhez képest) I. EU-27 Franciaország I I. Németország I. Egyesült Királyság I. negyedév * Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat. Az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2013 I. negyedévében 1,8%-kal 4 bővült az előző év azonos időszakához képest. A növekedés alapjának számító személyes fogyasztási kiadások 2,0, és ezen belül a GDP 8,0%-át jelentő tartós fogyasztási javakra fordított kiadások 7,5%-kal bővültek. A rendelkezésre álló személyes reáljövedelmek 0,9%-kal emelkedtek, ami az elmúlt egy év legalacsonyabb növekedési üteme első három hónapjában a bruttó belföldi magánberuházások 5,1%-kal bővültek. Kedvezően alakult a külkereskedelem teljesítménye is: a behozatal volumenbővülését (0,8%) meghaladta a kivitelé (1,8%) és a külkereskedelmi mérleg hiánya is alacsonyabb lett az egy évvel azelőttihez képest. Visszafogta ugyanakkor a gazdasági növekedést a kormányzati fogyasztási kiadások és bruttó beruházások 2,1%-os csökkenése. A jegybank szerepét betöltő Fed 2013 első három hónapjában nem változtatott a napi kamatcélján (0,00 0,25%), mivel a munkanélküliségi ráta továbbra is magasnak számít. Ennek ellenére a munkanélküliség csökkenő tendenciájú és 2013 I. negyedévében a ráta 7,7%-os volt. A pénzromlás üteme 1,7%-os volt 2013 január márciusában, ami a Fed által kitűzött 2,0%-os inflációs cél alatt van. 4 Szezonálisan kiigazított.

15 14 A KSH JELENTI I. negyedév A világgazdasági folyamatokban egyre meghatározóbbá váló kínai gazdaság teljesítménybővülése 2013 I. negyedévében 7,7%-os volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez számottevően hozzájárult az ipari teljesítmény 9,5%-os emelkedése első három hónapjában a fogyasztói árak emelkedése kissé gyorsult, de a pénzromlás üteme a 4%-os inflációs cél alatti, 2,4%-os volt. Az ázsiai ország külkereskedelmi mérlegében 2013 január márciusában 43,1 milliárd dolláros többlet keletkezett, amely 2012 I. negyedévéhez mérten az exportforgalom 18, az importforgalom 8,4%-os növekedése mellett következett be. Japán gazdasági teljesítménye 2013 I. negyedévében stagnált az előző év azonos időszakához képest. A belföldi felhasználás 0,6, ezen belül a háztartások fogyasztása 1,2, a bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig 0,6%-kal bővült. A belső kereslet növekedését ugyanakkor ellensúlyozta a külkereskedelem kedvezőtlen teljesítménye: a kivitel volumene a japán jen gyengülése ellenére 3,7%-kal mérséklődött, a behozatalé 0,2%-kal bővült. Az utóbbi növekedésében továbbra is szerepet játszik az energiaellátási problémák miatt megnövekedett energiahordozó-import január márciusában a japán jegybank az alapkamat változatlansága mellett további likviditásbővítő intézkedéseket hajtott végre, amelyek hatására a japán jen árfolyamában fordulat következett be: január márciusban nagymértékben leértékelődött az ázsiai fizetőeszköz. A tovább lazuló monetáris politika ellenére 2013 első három hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 0,6%-kal csökkentek 2012 azonos időszakához viszonyítva I. negyedévében a munkanélküliségi ráta 4,2%-os, az előző negyedévivel azonos volt. 3. ábra % I I. A GDP volumenváltozása* (az előző év azonos negyedévéhez képest) I I I. OECD Egyesült Államok Japán EU I. negyedév * Szezonálisan kiigazított. Forrás: OECD.

16 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS végéhez hasonlóan I. negyedév végén is Argentína számított a világ 71, megfigyelésbe bevont országai közül a legkockázatosabbnak. A második legnagyobb csődkockázattal Ciprus jellemezhető, ahol a helyi bankrendszer erős görög kitettsége miatti bankválság következtében fennakadások voltak az ország gazdasági működésében. (Görögország ugyanakkor lekerült a listáról.) A CMA Datavision számításai szerint a 10 legnagyobb csődvalószínűségű ország között az unióból Ciprus mellett Portugália (7.) szerepel még a listán március végén Magyarország a 11. legkockázatosabb ország volt. A világ legbiztonságosabb országainak az észak-európai államok (sorrendben Norvégia, Svédország, Finnország és Dánia) számítottak. A jelentős költségvetési hiánnyal és államadóssággal rendelkező Egyesült Államok az ötödik legalacsonyabb csődvalószínűségű ország első két hónapjában jellemzően kedvező hangulat uralkodott a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon, márciusban viszont az árfolyammozgásokat a ciprusi események befolyásolták. A pénzügyi eszközök (pl. részvények, kötvények) árának növekedését elősegítették a Fed likviditást fokozó intézkedései. Március végére a New York-i S&P 500 tőzsdeindex 10, a londoni FTSE 100 index 8,5, a frankfurti DAX tőzsdeindex pedig 3,5%-kal emelkedett az előző év végéhez képest elején az amerikai dollárral és a svájci frankkal szemben egyaránt erősödött az euró. Márciusban azonban az eurózóna adósságválságának újabb szakasza miatt számottevően veszített az értékéből az euróövezet közös fizetőeszköze I. negyedév végén 1,2805, január márciusban 1,3206 amerikai dollárt ért egy euró. Utóbbi 1,0%-os erősödést jelent 2011 átlagához képest elején több mint másfél évet követően 1 euróért 1,25 svájci franknál többet kellett fizetni, azonban március végére újra 1,22 svájci frank/euró szint alá gyengült az árfolyam első három hónapjában az alpesi deviza átlagárfolyama 1,2284 svájci frank/euró volt, ami 1,0%-kal volt gyengébb az előző évhez viszonyítva. A hazai fizetőeszköz 2013 január márciusában a főbb devizákkal szemben leértékelődött. Az időszak folyamán egy euró értéke szinte végig 290 forint felett volt, március folyamán pedig 300 forint fölé is került. A forint-euró árfolyam mozgását meghatározták a magyar jegybank jövőjével kapcsolatos események és a ciprusi bankválság alakulása. Ennek ellenére a hazai pénz- és tőkepiacokon az állampapírhozamok és a jegybanki alapkamat rekord alacsony szintre süllyedtek (utóbbi március végén 5,00% volt), viszont a budapesti BUX tőzsdeindex március végére 1,7%-kal mérséklődött 2012 végéhez képest.

17 16 A KSH JELENTI I. negyedév A forint árfolyamának alakulása a főbb devizákkal szemben, I. negyedév 2. tábla Megnevezés Árfolyam (forint/deviza) Időszak elején Időszak végén Értéke (forint/deviza) Átlagárfolyam Változása az előző év azonos időszakához képest (%) Amerikai dollár 220,85 237,36 224,51 0,9 Euró 292,96 304,30 296,42 0,2 Svájci frank 242,40 249,96 241,34 1,8 Forrás: Magyar Nemzeti Bank. A Nemzetközi Valutaalap által vezetett, minden fontosabb alapanyagot tartalmazó árindex 5 4,1%-kal csökkent 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. (Az energiahordozókat nem tartalmazó árindex 1,2%-kal növekedett, az energiahordozóké 6,7%-kal csökkent.) Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) globális élelmiszerár-index 6 értéke 2013 márciusában 1,1%-kal nőtt 2012 végéhez viszonyítva. Az alindexek szerint egyedül a tejtermékek árában történt jelentős változás, ami 14%-kal emelkedett. Az Európában irányadó Brent nyers kőolaj árfolyama az év első két hónapjában még növekvő tendenciát mutatott, de márciusban a romló gazdasági kilátások és a ciprusi bankválság okozta feszültség hatására négyhónapos mélypontra esett vissza a nyersolaj világpiaci ára március végén 108,46 dollárt adtak egy hordó fekete aranyért, ami 2012 végéhez képest 2,1%-os csökkenést jelent első három hónapjában az átlagárfolyam 112,44 dollár volt, ami 5,3%-kal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. 5 IMF Primary Commodity Price Index. 6 A FAO az élelmiszerár-indexen belül alindexeket tesz közzé a gabonafélék, az olajok, a cukor, a tejtermékek, valamint a húskészítmények árváltozásáról. Az indexeket 55 nyersanyag áralakulása alapján állítják össze és havonta jelentetik meg.

18 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS ábra Alap- és nyersanyag-piaci árfolyamok alakulása Dollár/hordó % január január január január január március Brent nyers kőolaj havi világpiaci átlagára Forrás: U.S. Energy Information Administration; FAO. FAO élelmiszerár-index ( évek átlaga=100%) Külkereskedelem Hazánk külkereskedelmi termékforgalmát az év első három hónapjában stagnálás jellemezte: az előzetes adatok szerint a 2013 január márciusi időszak egészét tekintve a kivitel és a behozatal euróban kifejezett értéke szinte nem változott az egy évvel korábban mérthez képest. Ezen belül márciusban az első becslés szerint a kivitel értéke 6868, a behozatalé 6115 millió eurót tett ki, sorrendben 2,8%-kal, illetve 5,6%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos hónapjában. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az év harmadik hónapjában 753, a január márciusi időszak egészében pedig 1709 millió euró volt, 165 millió euróval, illetve 20 millió euróval több, mint egy évvel korábban. Az Eurostat első becslése szerint az Európai Unió 27 tagállamának egymás közötti forgalma 2013 január márciusában 702 milliárd eurót tett ki, folyó áron 3%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanebben az időszakban a tagállamok unión kívülre irányuló exportjának 4%-os növekedésével párhuzamosan az import 7%-kal csökkent, mérlegük az egy évvel korábbi 46 milliárd eurós passzívummal szemben március végén 0,5 milliárd eurós aktívumot mutatott. A részletesen feldolgozott első kéthavi adatok szerint Magyarország január februári exportjának 77%-át, importjának pedig 68%-át bonyolította le az unión belül.

19 18 A KSH JELENTI I. negyedév Az előző év azonos időszakához képest ebben a viszonylatban az export euróértéke 1,8%-kal, az importé 0,8%-kal emelkedett. Ezen belül az összes termékforgalom mindkét irányban több mint felét képviselő régi tagállamokba irányuló export 2,8%-kal, az import pedig 0,6%-kal haladta meg az egy évvel korábban mértet. Az új tagállamokba irányuló kivitel ugyanakkor 0,7%-kal csökkent, a behozatal pedig 1,5%-kal nőtt. A külkereskedelmi mérleg mindkét országcsoport esetében aktívummal zárt, a változás iránya és mértéke azonban eltérő volt: többletünk értéke a régi tagállamokkal szembeni külkereskedelem esetében a tavalyi 1034 millió euróról 1197 millió euróra emelkedett, míg az új tagállamok esetében 637 millió euróról 588 millió euróra csökkent. Az uniós forgalom kéthavi egyenlege ennek megfelelően 1784 millió eurós aktívumot mutatott. Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított külkereskedelmi termékforgalmunkat euróban mérve az év első két hónapjában az export stagnálása, valamint az import 7,1%-os emelkedése jellemezte, melynek következtében hazánk külkereskedelmének e relációban mért passzívuma 571 millió euróról 828 millió euróra emelkedett. Ennek legfőbb oka az EU-n kívüli európai országokkal folytatott külkereskedelmünk hiányának 216 millió eurós növekedése volt. Az ázsiai országokkal szembeni mérlegünk passzívuma az év első két hónapjában szintén növekedett (623 millió euróról 694 millió euróra), míg az amerikai országokkal folytatott külkereskedelmünk passzívuma a tavalyi 55 millió euróról 34 millió euróra csökkent január februárjában a kivitel volumene 0,3%-kal, a behozatalé, 2,0%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A volumenbővülés a forgalom mindkét irányában a feldolgozott termékek kereskedelmével függ össze, melynek kiviteli volumene 4,7%-kal, behozatalié pedig 5,0%-kal bővült az előző év azonos időszakához mérten. Az árufőcsoporton belül két számjegyű bővülés jellemezte a színesfémek exportját, de átlagon felül nőtt a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek, a műanyag alapanyagok, valamint a szerves vegyi termékek kiviteli volumene is. Import oldalon a műanyag alapanyagok, valamint a vas és acéltermékek volumenbővülése volt számottevő. A teljes külkereskedelmi forgalom mintegy felét kitevő gépek és szállítóeszközök kiviteli és behozatali volumene egyaránt 1,2%-kal maradt el az előző év azonos időszakában mérttől. Az árufőcsoporton belül csaknem tizedével csökkent a jelentős súlyt képviselő híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülékek mindkét irányú forgalma. A visszaesést némiképp ellensúlyozta export oldalon a közúti gépjárművek, valamint az irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések, import oldalon pedig ez utóbbi árucsoport mellett az egyéb szállítóeszközök forgalmának elsősorban a metrószerelvények beszerzésével összefüggő dinamikus bővülése.

20 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 19 Az energiahordozók importvolumene 8,9%-kal növekedett, a jóval kisebb jelentőségű exporté lényegében nem változott az előző év azonos időszakához képest. Az importvolumen növekedése főként a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának két számjegyű bővüléséből adódott, az árufőcsoporton belül szintén jelentős súlyt képviselő természetes és mesterséges gázokból közel ugyanannyi érkezett hazánkba, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene az év első két hónapjában 5,4%-kal, az importé 4,1%-kal csökkent. Az árufőcsoport kivitelében legnagyobb súlyt képviselő gabona és gabonakészítmények exportja közel harmadával esett vissza, melyet némiképp ellensúlyozott a hús és húskészítmények, a tejtermékek és tojás, az állati takarmányok, illetve az italok volumenének dinamikus bővülése. A behozatal tekintetében a legnagyobb volumencsökkenést a cukor, cukorkészítmény és méz, valamint az állati takarmány árucsoportokban mértük. A forgalom mindkét oldalán kis tételt képviselő nyersanyagok kiviteli volumene 1,0%-kal, a behozatalé 3,7%-kal csökkent. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje az exportban 1,5%-kal, az importban 2,2%-kal volt alacsonyabb 2013 első két hónapjában, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány 0,7%-kal javult. Ezen belül a két legnagyobb árufőcsoport közül a gépek árszintje exportban 3,1%-kal, importban pedig 2,7%-kal csökkent, míg a feldolgozott termékek kivitelének 0,3%-os drágulása a behozatali árak 1,4%-os csökkenésével párosult. A külkereskedelmi termékforgalomban kisebb súlyú árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékben az energiahordozók kiviteli árai csökkentek, de ugyanezen árufőcsoport és a nyersanyagok behozatala is 4 5%-kal olcsóbbá vált. Ezzel szemben az élelmiszerek, italok és dohánytermékek mindkét irányú forgalmában, valamint a nyersanyagok kivitelében 4 5%-os drágulás következett be. Az év első két hónapjában a forint a főbb devizákhoz képest 2,9%-kal erősödött, ezen belül az euróhoz viszonyítva 3,1%, a dollárhoz képest pedig 1,9% volt a felértékelődés mértéke. Államháztartás, központi költségvetés Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adatai alapján 494 milliárd forint volt 2013 első negyedévében, 24 milliárd forinttal kevesebb, mint a megelőző év ugyanezen időszakában. Az államháztartás nem konszolidált bevétele 3464 milliárd forint volt, folyó áron 8,3%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadások

21 20 A KSH JELENTI I. negyedév 3957 milliárd forintra teljesültek, 6,5%-kal magasabb összegre, mint 2012 január márciusában. A központi költségvetés 2013 első negyedéves hiánya 589 milliárd forint volt, 34 milliárd forinttal több, mint 2012 első három hónapjában. Az alrendszer bevétele 2143 milliárd forintot tett ki, 9,6%-kal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban. A kiadások esetében 8,8%-os volt a növekedés, és összegük 2732 milliárd forint volt. A központi költségvetés bevételének 39%-a fogyasztáshoz kapcsolt adókból származott, amelyek értéke 16%-os növekedést mutat a első negyedévihez képest. Az ide tartozó adónemek közül az áfabevételek 14%-os növekedést követően 608 milliárd forintot tettek ki. Az emelkedésben fontos tényező volt, hogy a visszautalási határidő idén januárban 45 napról 75 napra emelkedett. (A bruttó befizetések 1075 milliárd forintot tettek ki, valamivel kisebb összeget, mint 2012 első negyedévében.) Jövedéki adóból 179 milliárd forintnyi bevétele keletkezett a költségvetésnek, 3,1%-kal kevesebb, mint 2012 első negyedévében. A január 1-jén bevezetett pénzügyi tranzakciós illetékből 28 milliárd forint bevétele származott a központi költségvetésnek. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 619 milliárd forintot tettek ki, 11%-kal nagyobb összeget, mint 2012 első negyedévében. A két ide tartozó tétel közül a nagyobb mértékű, 15%-os növekedés a közel hattizedes súllyal rendelkező költségvetési szervek bevételeit jelentette, míg a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei címen 5,4%-os növekedés következett be. A lakossági befizetések a bevételi oldal ötödét jelentették, a 419 milliárd forintot kitevő pénzmozgás értéke 6,7%-kal múlja felül a január márciusit. A lakossági befizetések több mint kilenctizedét a személyi jövedelemadóból származó bevételek képezik, amelyek 5,0%-kal emelkedtek egy év alatt. A gazdálkodó szervezetek befizetései 219 milliárd forintot tettek ki, 3,5%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az ide tartozó adónemek közül a legnagyobb súlyt képviselő társaságiadó-bevételek 12%-kal csökkentek, s 66 milliárd forint bevételt jelentettek a központi költségvetésnek. A pénzügyi szervezetek különadója 46 milliárd forintról 35 milliárd forintra, a bányajáradék 34 milliárd forintról 19 milliárd forintra csökkent. A földben lévő vezetékeket, csatornarendszereket január elsejétől megadóztató közműadóból 23 milliárd forint bevétel folyt be az év első három hónapjában. A 2010-ben bevezetett, egyes ágazatokat úgymint bolti kiskereskedelmi tevékenységet, távközlési tevékenységet, valamint az energiaellátók vállalkozási tevékenységét terhelő különadó idén január elsején megszűnt, az áthúzódó pénzforgalmi hatás miatt azonban még keletkezett néhány milliárd forintnyi bevétel. A kiadások felét a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok pénzfelhasználása jelentette, amelynek értéke 1375 milliárd forintot tett ki, 22%-kal magasabb összeget, mint 2012 első negyedévében. Ezen belül a jelentősebb, 25%-os

22 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 21 növekedés a költségvetési szervek kiadásait (811 milliárd forint) jellemezte, amelyben szerepet játszottak a május 1-jén, illetve január 1-jén átvett, volt önkormányzati intézményekkel kapcsolatos kiadások. (Állami fenntartásba tavaly májusban az egészségügyi fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmények, idén januárban pedig a korábbi önkormányzati/megyei intézményfenntartó központ fenntartásában lévő köznevelési intézmények (az óvodák kivételével) kerültek. Idén januártól egyes államigazgatási feladatokat (elsősorban okmányirodai feladatokat, gyermekvédelmi és gyámügyi, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyeket) a járási kormányhivatalok látják el, amelyek elvégzéséhez szükséges önkormányzati tisztviselők a járási hivatalok állományába kerültek.) A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 564 milliárd forintot tettek ki, 19%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az államháztartás alrendszereinek támogatása 452 milliárd forint volt az év első negyedévében, 2,1%-kal kevesebb, mint január márciusban. Az ide tartozó legnagyobb kiadási tételt a társadalombiztosítási ellátásokhoz nyújtott garanciák és hozzájárulások jelentették, amelyek 267 milliárd forintos összege 56%-kal magasabb a tavaly első negyedévesnél. A növekedés egyrészt azzal magyarázható, hogy az Egészségbiztosítási Alapnak a korhatár alatti rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetét idén kizárólag a költségvetési támogatások jelentették, míg 2012-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap is adott át pénzeszközt erre a célra. Ezen felül az Egészségbiztosítási Alap idén két új címen is részesült költségvetési támogatásban (a Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás, valamint az adórendszer átalakításával összefüggő pénzeszközátadás) első negyedéve során a helyi önkormányzatok 147 milliárd forint támogatásban részesültek, ami összefüggésben számos feladat korábban ismertetett átsorolásával 45%-os visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A kamatkiadások 412 milliárd forint terhet jelentettek a központi költségvetés számára, 8,8%-kal kevesebbet, mint 2012 első három hónapjában. A kamatkiadások héttizede a forintban fennálló adósság után jelentkezett, a fennmaradó része pedig a devizában fennálló adósságot érintette. A 2012 elején létrehozott Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai 198 milliárd forintra teljesültek, 4,6%-kal kisebb összegre, mint a tavalyi év első negyedében. Az ide tartozó legnagyobb tételt a családi támogatások jelentették, amelyek összege egy év alatt 113 milliárd forintról 111 milliárd forintra mérséklődött. Az Európai Unió költségvetéséhez történő hozzájárulásunk első negyedéves összege 120 milliárd forint volt, ami 5,0%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A társadalombiztosítási alapok az első negyedévet 63 milliárd forintos többlettel zárták, ami az egyenleg 68 milliárd forintos javulását jelenti az egy évvel

23 22 A KSH JELENTI I. negyedév korábbihoz képest. Az alrendszer bevétele 1210 milliárd forintot tett ki, 7,9%-kal többet, mint 2012 első negyedévében, a kiadása pedig 1148 milliárd forint volt, 1,8%- kal magasabb, mint egy esztendővel korábban. A pénzmozgások 62%-a a Nyugdíjbiztosítási Alapon keresztül valósult meg, amelynek egyenlege 43 milliárd forintos javulást követően 35 milliárd forintos szufficitet mutat. Az Egészségbiztosítási Alap esetében a többlet 25 milliárd forinttal 28 milliárd forintra emelkedett. Az év első három hónapjában az alrendszer bevételeinek háromnegyedét a járulékokból és hozzájárulásokból származó bevételek jelentették, amelyek értéke 4,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A központi költségvetési támogatások és térítések összege 268 milliárd forint volt, 56%-kal több, mint tavaly január márciusban. A növekedés a két alap közül az Egészségbiztosítási Alapot érintette, amely a rokkantsági és rehabilitációs ellátások fedezetére 87 milliárd forintot, járulék címen pedig 94 milliárd forintot vett át a költségvetéstől. (Az utóbbit egészségügyi szolgáltatási járulékként a nemzeti kockázatközösségbe tartozók után fizeti a költségvetés, összege személyenként és havonta 5790 forint.) A társadalombiztosítási alrendszer egyéb bevételei 36 milliárd forintra teljesültek, 18%-kal alacsonyabb összegre az egy évvel korábbihoz képest. Az alrendszer kiadásainak 62%-át a nyugellátások jelentették, amelyek összege 706 milliárd forintot tett ki. A nyugellátások első negyedéves értéke 8,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, amely növekedés magában foglalja a törvényi előírásnak megfelelően végrehajtott januári, 5,2%-os emelést. Az egészségbiztosítási természetbeni ellátásokra 294 milliárd forintot, az egy évvel korábbinál 2,0%-kal nagyobb összeget fordítottak. Az ide tartozó tételek közül a legnagyobb súlyt képviselő gyógyító, megelőző ellátások esetében 8,9%-os növekedés, a gyógyszertámogatásokat illetően ugyanakkor 14%-os csökkenés következett be. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások összege 138 milliárd forintot, a első negyedévihez képest 2,6%-kal nagyobb összeget tett ki. Mind a négy ide tartozó kiadási tétel emelkedett (2 3%-kal), a legnagyobb összeget a rokkantsági, rehabilitációs ellátások képviselték (89 milliárd forint). Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 11 milliárd forinttal vált kedvezőtlenebbé, a többletük 2013 első három hónapjában 32 milliárd forintot tett ki. Az egyenleg romlása a pénzmozgások csökkenése mellett következett be, a bevételek 9,2%-kal, a kiadások pedig 0,6%-kal maradtak el a 2012 első negyedévitől. A hat alap közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alaphoz kötődött az alrendszer bevételének 73, kiadásának 86%-a; s ezen alapban romlott a legnagyobb mértékben az egyenleg (15 milliárd forinttal). Az első negyedévet valamennyi alap többlettel zárta, a legnagyobb összegű szufficit (16 milliárd forint) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban keletkezett.

24 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 23 A központi költségvetés adósságállománya 2013 első negyedévének végén 21,7 billió forint 7 volt, 4,7%-kal több, mint 2012 végén. A pénzügyi instrumentumok közül az állampapírok részesedése 81%-os volt március végén, a hiteleké pedig 17%-os. Az év első negyedévében az állampapírok állománya 7,0%-kal emelkedett, a hiteleké viszont 3,0%-kal csökkent. Az állampapírokon belül a lakossági állampapírok állománya 1177 milliárd forintot tett ki március végén, 19%-kal többet, mint 2012 végén, és 2,3- szeresét az egy évvel korábbi összegnek március végén a költségvetés adósságállományának közel hattizedét forintban, több mint négytizedét devizában jegyezték, előbbi állománya 3,3%-kal, az utóbbié 7,7%-kal emelkedett az első negyedév során. A nettó adósságfelvétel (az adósságfelvételek és -törlesztések különbsége) a devizaadósság esetében 202 milliárd forintot, a forintadósság vonatkozásában pedig 394 milliárd forintot tett ki az első negyedévben. A forint gyengülése pedig 397 milliárd forinttal növelte meg a devizaadósság forintban kimutatott értékét január áprilisban az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált egyenlege a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján 529 milliárd forint hiányt mutatott, 300 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. (A változás értékelésekor figyelembe kell venni az intézményi struktúraváltás hatását, amely szerint 2013-ban már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye.) A központi költségvetés első négyhavi egyenlege 668 milliárd forintos deficitet mutat, amely összeg 397 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel azelőttit. Az elkülönített állami pénzalapok esetében szintén kedvezőtlenebbé vált a mérleg, a 41 milliárd forintot kitevő többlet 13 milliárd forinttal maradt el a tavaly ilyenkoritól. A társadalombiztosítási alapok vonatkozásában ezzel szemben javulás volt megfigyelhető, ennek összege 110 milliárd forintot, a mérleg többlete pedig 99 milliárd forintot tett ki. A háztartások pénzügyi vagyona A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint 2013 március végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 28,8 billió forint volt, 6,2%-kal több, mint egy évvel korábban. A bruttó pénzügyi vagyonból vagy másképpen fogalmazva: pénzügyi eszközökön belül 2013 első negyedévének végén a részvények és részesedések csoportja 7 Egyéb kötelezettségekkel együtt. Az egyéb kötelezettségek az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél elhelyezett fedezeti összegek, amelyeket a deviza-államadósság kockázatainak csökkentése érdekében megkötött swapműveletek után helyeznek el. Az egyéb kötelezettségek állománya március végén 288 milliárd forintot tett ki, 63 milliárd forinttal kevesebbet, mint 2012 végén, részesedése a központi költségvetés teljes adósságállományából 1,3%-os volt.

25 24 A KSH JELENTI I. negyedév képviselte a legnagyobb arányt (40%). E csoport állományi értéke március végén 11,5 billió forintot tett ki, 8,0%-kal magasabb összeget, mint egy évvel korábban. A csoporton belül a legjelentősebb mértékben, 26%-kal a befektetési jegyek állománya emelkedett, elsősorban az idei év első negyedévében megvalósult vásárlásoknak köszönhetően. A bruttó pénzügyi vagyonból a készpénz és betétek csoportja 37%-os arányt képviselt. A készpénz és betétek március végi állományi értéke (10,6 billió forint) 2,0%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. A csoporton belül a betétek állománya 8,2 billió, a készpénzé 2,4 billió forintot tett ki. A március végén 71 milliárd forintot kitevő devizakészpénz-állomány kevesebb, mint hattizedét jelenti az egy évvel korábbinak, a csökkenés meghatározóan az idei év első negyedévében megvalósult tranzakcióknak (visszaváltásoknak) tulajdonítható. A biztosítástechnikai tartalékok állománya 3,2 billió forintot tett ki az első negyedév végén, 3,1%-kal magasabb összeget, mint egy évvel korábban. A biztosítástechnikai tartalékok több mint felét az életbiztosítási díjtartalékok, közel négytizedét pedig a nyugdíjpénztári díjtartalékok jelentették, növekedési ütemük 2,1, illetve 5,2%-os volt. (A növekedés mindkét csoport esetében kizárólag az átértékelődések hatásának tulajdonítható.) A nem részvény értékpapírok 8 állománya 28%-kal emelkedett egy év alatt, értékük 2,3 billió forint volt március végén. A központi kormányzat által kibocsátott, háztartások tulajdonában lévő értékpapírok március végi állománya 1,4 billió forint volt, 1,8-szerese az egy évvel korábbinak. Különösen a rövid egy éven belüli lejáratú értékpapírok után mutatkozott jelentős vásárlási kedv a háztartások részéről az elmúlt egy évben. A kötelezettségek értéke március végén 9,6 billió forint volt, 5,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kötelezettségek 52%-át a devizahitelek, 41%-át pedig a forinthitelek jelentették. A devizahitelek állománya egy év alatt 10%-kal csökkent, de 0,3%-kal a forinthiteleké is mérséklődött. A devizakölcsönök törlesztését rögzített árfolyamon lehetővé tevő gyűjtőszámlából március végéig 142 ezret nyitottak az országban. Az ún. árfolyamgát konstrukcióba március végéig az érintettek mintegy harmada lépett be, a rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya március 31-én 1250 milliárd forint volt, ami a lehetséges deviza-hitelállomány 40%-ának felel meg. Az árfolyamgát konstrukcióban részt vevő gyűjtőszámla-hitelesek idáig 9,2 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek. 8 A csoportba legnagyobbrészt hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok tartoznak. (Forint- és devizaállamkötvények, kincstárjegyek, önkormányzati kötvények, vállalati és hitelintézeti kötvények stb.)

26 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 25 A április 1-je és március 31-e között a pénzügyi intézmények hitelfedezetül szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre. A legtöbb közülük Pest megyében található, amelyet Budapest követ a sorban. Az év első negyedévében a kényszerértékesítési kvóta alapját 111 ezer lakás jelentette, azaz ennyi lakóingatlannal kapcsolatosan állt fenn legalább 90 napos törlesztési késedelem a korábban felvett devizaalapú jelzáloghitelekkel kapcsolatban. Az MNB adatai szerint a bruttó pénzügyi vagyon és a kötelezettségek különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 19,3 billió forintot tett ki március végén, 13%-kal többet, mint egy évvel korábban. A 2,3 billió forintos értéknövekmény közel héttizede a nettó finanszírozási képességhez, több mint negyede pedig a nettó átértékelődésekhez kötődik. A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2013 első negyedévével záruló elmúlt évben 1547 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 9 5,5%-ának felel meg. A pénzügyi eszközöket, illetve kötelezettségeket érintő tranzakciók egyenlegéből számított finanszírozási képesség elmúlt egy évre számított értékéből 68% a pénzügyi eszközök növekedésének, 32% pedig a kötelezettségek csökkenésének tulajdonítható. A pénzügyi eszközállomány tranzakciókra visszavezethető emelkedése a befektetési jegyek és a nem részvény értékpapírok vásárlásával magyarázható, a kötelezettségek csökkenése pedig a hosszú lejáratú hitelek nettó törlesztéséből adódott. Ágazati teljesítmények Ipar Az ipar bruttó kibocsátása Európa számos országában csökkenő tendenciát mutat első negyedévében az Európai Unió (EU-27) tagországainak átlagában munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 1,6%-kal csökkent a termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. A nagyobb ipari országok közül Franciaország iparának termelési volumene 2011 utolsó negyedéve óta csökken, az Egyesült Királyság adatai pedig 2011 második negyedéve óta mutatnak visszaesést. A Visegrádi Négyek országai közül 2013 első negyedévében egyedül Szlovákia termelési volumene nőtt, a többi országban csökkenést mértek. A hazánk iparára meghatározó hatású német ipar teljesítménye 2012 harmadik negyedéve óta csökken, idén az első negyedévben 2,1%-os volt a visszaesés I. negyedévére vonatkozóan az MNB a saját GDP-becslését használta.

27 26 A KSH JELENTI I. negyedév 5. ábra % Az ipari termelés volumenének változása (előző év azonos időszakához képest) I. III I. III I. III I. III I. III I. negyedév EU-27 Magyarország Németország Márciusban a hazai ipar kibocsátása 2,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, a munkanappal kiigazított adat szerint pedig 0,7%-os csökkenés következett be. Mindkét értékesítési irányban csökkent a kereslet: a korábban húzóerőnek számító külpiaci értékesítés 1,7%-kal, az évek óta csökkenő hazai kereslet pedig 2,7%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az előző hónaphoz mért szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok szerint harmadik hónapja nő a termelés volumene, melynek mértéke márciusban 0,4%-os volt. Január márciusban az ipari termelés volumene 3,1%-kal csökkent a tavaly ilyenkorihoz képest. Az exportértékesítés 0,5%-kal, a belföldi értékesítés pedig 4,7%-kal esett vissza.

28 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS ábra % Az ipari termelés és értékesítés változása az első negyedévben (az előző év azonos időszakához képest) Termelés Belföldi értékesítés Exportértékesítés Az ipar nemzetgazdasági ágai közül az év első negyedévében a feldolgozóipar termelési volumene 2,8%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az energiaszektor kibocsátása 7,6%-kal esett vissza, a kis súlyt képviselő bányászaté pedig 22%-kal maradt el a tavaly ilyenkoritól. Az ipari termelés több mint kilenctizedét előállító feldolgozóipar alágai közül négyben emelkedett a termelés volumene, a többi (9) alágé azonban nem érte el az egy évvel korábbi szintet. Az ipar húzóágazata továbbra is a korábban jelentős beruházásokat végrehajtó járműgyártás, amelynek volumene az első negyedévben 8,8%-kal nőtt, a szerény hazai (1,8%) és a két számjegyű (10,5%) külpiaci keresletbővülésnek köszönhetően. A termelésben szintén jelentős részesedésű számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának volumene továbbra is csökken, idén az első negyedévben összességében 18%-kal. Az ipar harmadik legnagyobb alága, az élelmiszeripar kibocsátása az első negyedévben 2,1%-kal csökkent. Az exportértékesítés ugyan 5,7%-kal nőtt, ez azonban nem tudta kompenzálni a nagyobb súlyú hazai kereslet 6,7%-os visszaesését. A közepes súlyú alágak közül a vegyi anyag, termék gyártása 8,5%-kal emelkedett, a kisebb alágak közül pedig az egyéb feldolgozóipar termelése 8,0%-kal bővült. A létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül az első negyedévben a termelésből több mint héttizeddel részesedő nagyvállalatok termelési volumene 3,2%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A közepes vállalkozások