EdTWIN Projekt EGYÜTTM KÖD INTÉZMÉNYEK EDTWIN NEMZETKÖZI PROJEKT TEAM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EdTWIN Projekt 2008-2011 EGYÜTTM KÖD INTÉZMÉNYEK EDTWIN NEMZETKÖZI PROJEKT TEAM"

Átírás

1 Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Gy r EdTWIN Projekt EGYÜTTM KÖD INTÉZMÉNYEK NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYTEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR EdTWIN Koordinációs és Információs Központ (KIK) 9022 Gy r, Türr István út 5. STADTSCHULRAT FÜR WIEN EUROPA BÜRO Bildungscentrum (BiC) 1080 Wien, Auerspergstraße EDTWIN NEMZETKÖZI PROJEKT TEAM Magyarország: Görcsné Dr. Muzsai Viktória PhD projektkoordinátor Dr. L rincz Ildikó PhD kari projektfelel s Szilágyi Magdolna operatív tanácsadó Sipos Judit alprogram koordinátor Kardosné Kovács Eszter projektasszisztens Erd s Adrienn pályázati referens Vadász Jen né pénzügyi referens Nagy Mónika sajtó- és honlapreferens Ring Ferenc médiareferens Ausztria: FI. Mag. Dr. Franz Schimek projektvezet Dipl Päd. Bernhard Seckl projektkoordinátor Mag. Petra Feichtinger projektkoordinátor Mag. Agnes Szelp projektasszisztens Szilvia Mentsik BA projektasszisztens Denisa Papankova pénzügyi referens

2

3 BÁNHIDI Miklós LEBER Rudolf SPORT TURIZMUS KÖRNYEZET MAGYAR ÉS OSZTRÁK KONTEXTUSBAN SPORT-TOURISMUS-UMWELT in österreichisch ungarischem Kontext Győr 2011

4 SPORT TURIZMUS KÖRNYEZET magyar és osztrák kontexusban SPORT TOURISMUS UMWELT in österreichisch ungarischem Kontext A szerkesztő bizottság tagjai: Bánhidi Miklós Leber Rudolf Szakmai lektor: Ozsváth Károly főiskolai tanár, Győr, Darabos Ferenc egyetemi docens, Győr Borítóterv: Borbély Károly Kiadja: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó Felelős kiadó: Prof. Dr. Neményi Miklós tudományos és külügyi rektorhelyettes Nyomda: Palatia Nyomda és Kiadó Kft. ISBN Győr, 2011

5 Szerzők/Autoren: BÁNHIDI Miklós (Nyugat-magyarországi Egyetem Apácazi Kar/ Westungarische Universität Apáczai Fakultät) 1957-ben született Pápán. Iskolai végzettségei a sport- és földrajztudományokhoz kapcsolódnak. A Pécsi Tanárképző Főiskola után a TF-en szerzett diplomát, ahol később kutatóként, majd oktatóként kezdte pályafutását. Különböző felsőfokú oktatási intézményekben végzett oktatási tevékenységet, Budapest, Veszprém, Keszthely, Graz, Pápa, Győr Szombathely. Kutatási témakörei a sportföldrajz és a sportturizmus, melynek eredményeiből publikált hazai és nemzetközi folyóiratokban ben szerzett PhD-fokozatot Pécsett. Első könyve 2003-ban jelent meg vízi turizmus témában. A Magyar Sporttudományi Társaság elnökségi tagjaként 2005-ben alapította a Sportturizmus Szakosztályt, melynek azóta is az elnöke. Nemzetközi tevékenysége alapján 2010-ben a World Leisure Organization igazgató tanácsának tagjává választották. Jelenleg a Nyugatmagyarországi Egyetem Apáczai Kar Rekreológia Intézeti Tanszék vezetőjeként dolgozik. Geb. in 1957 in Pápa. Seine Ausbildungen sind im Bereich von Geo- und Sportwissenschaften. Nach dem Studium an der Pädagogischen Hochschule hat er seine Master Diploma an der Sportfakultät and der Semmelweis Universität erworben, wo er seine Universitätskarriere angefangen hat. Er hat an verschiedenen Universitäten in Budapest, Veszprém, Keszthely, Graz, Pápa, Győr und Szombathely gearbeitet. Seine Wissenschaftsbereiche sind Sporttourismus und Sportgeographie, deren Ergebnisse in verschieden nationalen und internationalen Fachjournalen publiziert wurden. In 2000 hat er an der Universität Pécs in Thema Spotgeographie promoviert. In 2005 als Mitglied des Vorstandes im Ungarischen Sportwisenschaften Verein hat er den Sporttourismus Verein gegründet. In den Rahmen seiner internationalen Tätigkeit in 2010 er wurde in die Direktorenkomität gewählt. Heute arbeitet er als Lehrstuhlleiter and der West-Ungariscnen Universität. LEBER Rudolf (Universität Wien Zentrum für Sportwissenschaft/Bécsi Egyetem Sporttudományi Intézet és Sportközpont) Rudolf Leber, geb. 1958, promovierter Erziehungs- und Sportwissenschafter, Universitätslektor am Zentrum für Sportwissenschaft und Universitätssport der Universität Wien, Gastprofessor an der Teikyo Universität Tokyo Japan, sowie Mitarbeiter der Stadt Wien im Bereich Campusentwicklung (neue Bildungseinrichtungen für die Großstadt). Schwerpunkt seines wissenschaftlichen Arbeitens ist die Entwicklung des Sport- und Bildungsbereichs im urbanen Ballungsraum. Er publiziert zum Thema Kommunaler Sport in verschiedenen Medien. Bereits erschienen sind u. a. die Bücher Sozialisation im Sport aus Sicht der Kommune (2001), Pädagogische Aspekte des Schulsports und ihre Wirkung auf die Persönlichkeitsentwicklung (2001), Sport der Weg zum Ich Risiko oder Chance? (2008), Sportkommunale Entwicklung aus Sicht der Stadt Wien (2010). Rudi Leber lebt mit seiner Familie in Wien und Balatonalmádi ban született, nevelés- és sporttudományban minősített egyetemi oktatóként dolgozik a Bécsi Egyetem Sporttudományi Intézetében és Sportközpontjában. Vendégprofesszora japán Teikyo Egyetemen, valamint szakértőként tevékenykedik Bécs város oktatásfejlesztésében. Kutatási területe: sport- és oktatásfejlesztés városi környezetben. Folyamatosan publikál A települések sportja témában, könyve jelent meg 2001-ben Szocializáció a sportban a települések szemszögéből, majd 2010-ben Sportfejlesztés Bécs szemszögéből. Leber Rudolf Bécsben és Balatonalmádiban él családjával.

6 TARTALOMJEGYZÉK 1. Sportturizmus kialakulásának természeti és társadalmi körülményei A sportturizmus általános helyzete A sportturizmus környezeti tényezői A környezet szerepe a sportturizmusban A környezet, mint turisztikai vonzerő A természeti környezet a sportturizmusban A sport hatása a természeti környezetre Magyarország sportturisztikai adottságai A magyar sportturizmus társadalmi vonatkozási Természeti adottságok A sportturizmus feltételrendszere Sportturisztikai termékek Magyarországon Ausztria sportturizmusának adottságai Ausztria sportjának jellemzése Ausztria turizmusának jellemzése Az ausztriai sportturizmus környezete Az ipartól a sportturizmusig Sport és a társadalmi-gazdasági környezet Ausztriában Bevezetés Sport válságban Rizikósport élsport Sportolók, mint gépek élsport és gazdaság Sport, mint a hatalom eszköze sport és politika Sport, mint lehetőség egészségsport Sport, mint közösségépítő Egy nagyváros sport- és szabadidő politikája Szabadidőtrendek és hatásai Szabadidő és életstílusok A hasznos szabadidő politika pillérei A városi szabadidő fejlesztése Közösségi szabadidő- és sportmanagement Látomások Sportturizmus és környezet A környezetvédelem általános ismeretei Vita a síelésről? Általános vélemények a sízésről Tevékenységek az Alpokban és annak hatásai Ítélet Az utóbbi évtized népszerű sportágai Iskolák és egyesületek lehetőségei és feladatai A sísport és a környezetvédelem jelentősége SPORT TURIZMUS KÖRNYEZET MAGYAR ÉS OSZTRÁK KONTEXTUSBAN

7 INHALTSVERZEICHNIS 1. Sporttouristische Entwicklung -Umwelt und soziale Einflussfaktoren Allgemeine Lage vom Sporttourismus Umwelt Aspekte vom Sporttourismus Die Rolle der Umwelt im Sporttourismus Umwelt als Touristen Attraktion Natur Aspekte vom Sporttourismus Einfluss vom Sport auf die Natur Sporttouristische Bedingungen in Ungarn Soziale Aspekte vom Sporttourismus in Ungarn Natur Aspekte vom Sporttourismus in Ungarn Bedingungen vom Sporttourismus Sport-touristische Produkte in Ungarn Sporttouristische Bedingungen in Österreich Sport in Österreich Sporttourismus in Österreich Umwelt vom Sporttourismus Vom Industrie zum Sporttourismus Sport und sozioökonische Umwelt in Österreich Einleitung Sport in der Krise Sport als Risiko Leistungssport Sportler als Titelmaschinen Leistungssport und Wirtschaft Sport als Mittel zur Macht? Leistungssport und Politik Sport als Chance - Gesundheitssport Sport schafft Gemeinschaft Sport- und Freizeitpolitik einer Großstadt Freizeittrends und ihre Auswirkungen Freizeit und Lebensstile Die möglichen Standbeine einer sinnvollen Freizeitpolitik Verbesserung der Freizeitqualitäten im Bereich der Stadt Kommunales Freizeit- und Sportmanagement Visionen Sporttourismus und Umwelt Allgemeiner Beitrag zur Umweltschonung Diskussion Skilauf Allgemeine Überlegungen im Skilauf Nutzungen und ihre Bedeutung in den Alpen Beurteilung Trendsportarten in den letzten zehn Jahren Möglichkeiten, Aufgaben von Schule und Verein Stellenwert des Themas Skisport und Naturschutz...74 SPORT TOURISMUS UMWELT IN ÖSTERREICHISCH UNGARISCHEM KONTEXT 7

8 ELŐSZÓ 30 évvel ezelőtt kezdő egyetemi oktatóként megkérdezte egyik barátom, hová megyek síelni. Miután elmeséltem neki osztrák élményeimet, megkérdezte: elmehetek veled? Vihetek néhány barátot magammal? Ezek után még csak hatan utaztunk többnapos aktív kirándulásra, a következő évben már 30-an síeltünk együtt az észak-stájer Niederalplon, azután pedig már 2 busznyi hely sem volt elég. Nem kívántam utazási irodát játszani, de az utazók elvárásai teljesítéséhez a szakmai felelősségem súlyát éreztem. Testnevelő tanárként tisztában voltam a sípályán való oktatási feladatokkal, de keveset tudtam kezdetben az ausztriai Alpok környezetéről, a vendégfogadási együttműködésekről, a sportolás előtti és utáni szervezői feladatokról. Úgy gondoltam, mindenki képességeit fogom fejleszteni mindenáron, és nem vettem észre, hogy egyes vendégeknek ennél sokkal fontosabb volt a közösségi együttlét, a divathódolás, az emberi kapcsolatok ápolása, a szabadságérzés, a természeti környezet megismerése. Azóta sikerült barátokra szert tennem a régióban, akik megtanítottak az osztrák kultúrára, szokásokra, a természet tiszteletére. Hasonló élményeket éltem át azóta más országokban felnőtt teniszüdülések, hallgatói szakmai táborok szervezésénél, ahol folyamatosan szembesülnöm kellett azzal, hogy a sportturizmus szervezése és lebonyolítása több, mint szabadidős sportszervezés, vagy turisztikai üzleti lehetőség. Ez egy szakterület, amely mögött már számos tapasztalati és elméleti információ van. Nemzetközi színtéren a sportnagyrendezvények mögé felsorakoztak a turisztikai szolgáltatók, ill. utaztatók és a vendégfogadók számos sportkínálattal jelentek meg a piacokon. A gyakorlat többször bebizonyította, hogy a sportturizmusnak egyre nagyobb a létjogosultsága, azonban tudjuk azt is, hogy a továbbfejlődés érdekében a területnek szüksége van tudományosan megalapozott ismeretek bevonására. A sportturizmus szolgáltatásának sikere ott jelentkezik, ahol az pozitív hatást ér el a sportturistáknál, amelynek hatékonyságát növelni lehet környezeti tényezők befolyásolásával, sporttevékenységet irányító edzők, animátorok alkalmazásával. Szükségét látjuk tudományos kutatások elvégzésének, melyhez 2005-ben egy Sportturizmus Szakosztályt hoztunk létre a Magyar Sporttudományi Társaság keretén belül és tagjává váltunk a sportturizmus nemzetközi hálózatnak, szoros kapcsolatot alakítottunk ki a Bécsi Egyetem Sporttudományi Karával. A jegyzet magyar, osztrák egyetemi kollégák tanulmányain keresztül betekintést nyújt a sportturizmus területeibe, segítséget kíván nyújtani elméleti és gyakorlati szakemberek, egyetemi képzésekben résztvevők számára. BÁNHIDI Miklós Minden település számára nagy gondot jelnt, hogy képes-e a sportolni vágyó lakosság minden igényét kielégíteni, tudja-e biztosítani hozzá a feltételeket. Az önkormányzatok kötelező feladatuknak tartják, hogy összefogással, a média bevonásával a nemzetközi trendeknek megfelelő sportolási kínálatot hozzanak létre. A sport gyakorlatilag mindekit érdekel, mindenkit érint és mindenkire hat a trásadalomban. A sportolók már az ókortól kezdve példaképnek számítanak, élvezik a közösség elismerését. A sport áthatja egész társadalmunkat. A sport különleges erővel bír, megmozgat, lelkesít és ma szinte mindenhol jelen van, újságokban, televízióban, plakátokon, filmekben és számos rendezvényen. A sport mobilizál. A sport összeköt. A gazdaság egy nagy része a sportból él. Egyes nagyvállalkozások a sporton kereszttül is felértékelődnek. A sport képviseli a test esztétikumát, az önismeretet, az életörömöt és gyakran az együttességet. Közvetíti a fittséget és az egészséget, és megtestesítője a sikernek. Az emberiség történetében mindig is jól látható volt a sporttal való nagyon szoros kapcsolat. A demokratikus trásadalmakban a sport szabad lehetőségeket kínál a függőséggel szemben. LEBER Rudolf 8 SPORT TURIZMUS KÖRNYEZET MAGYAR ÉS OSZTRÁK KONTEXTUSBAN

9 VORWORT Vor 30 Jahren, als junger Universitätsassistent, wurde ich von meinem Freund gefragt, wohin ich meine Skiurlaub plane. Als ich ihm über meine letztjährigen Erlebnisse erzählt habe, hat er sofort gefragt, ob er und paar Freunde mitfahren dürften. Derzeit sind wir noch zu sechst zum ost-österreichischen Niederalpl gefahren, aber ein Jahr danach waren wir schon ca. 30 Personen Skifahren und eine Saison später waren zwei Busse nicht mehr genug. Ich habe nicht geplant ein Reisebüro zu eröffnen, aber beim Organisieren habe ich sehr deutlich die Verantwortung für die Gäste gespürt. Als ausgebildeter Sportlehrer habe ich genau gewusst wie man auf der Piste Sportbewegungen unterrichten kann, aber am Anfang wusste ich wenig über die Alpen, die touristischen Dienleistungen und die Notwendigkeit der 24 Stunden-Animation. Ich habe gedacht, dass ich jedem Skifahren beibringen werde aber ich habe kaum bemerkt, dass die Gäste mehr wollen: gemeinsam mit der Familie und den Freunden zu sein, ausruhen, die Natur erleben. Nach einigen Jahren kann ich jetzt feststellen, dass ich in Österreich gute Freunde kennengelernt habe, die mich mit ihrer Kultur, ihren Gewohnheiten und dem Naturschutz bekannt gemacht haben. Inzwischen habe ich auch andere sporttouristische Programme, wie Tenniscamps, Wassersportcamps mit Erwachsenen und Jugendlichen organisiert. Dabei habe ich öfters erkennen müssen, dass Sporttourismus mehr als nur Freizeitsport, oder sportökonomische Möglichkeit ist. Das ist ein ernster Beruf, der viel Erfahrungen und theoretische Grundlagen verlangt. In den heutigen Tagen stehen viele tourischtische Unternehmen im Hintergrund von Megasportveranstaltungen und viele bieten Sportmöglichkeiten an. Die Praxis hat schon oft bewiesen, was für eine dynamische Rolle Sport im Tourismus spielen kann. Wir wissen aber auch, dass dieser Bereich auch Unterstützung von der Wissenschaft braucht. Wir finden es wichtig weitere Forschungen im Rahmen von nationalen und internationalen Kooperationen zu machen. Wir haben eine aktive Kooperation mit Kollegen von der Universitat Wien in Österreich begonnen. Das Buch wurde von ungarischen und österreichischen Kollegen geschrieben um eine Einführung in den Sporttourismus für Praktiker, Forscher und Universitätskurse zu geben. Miklós BÁNHIDI Eines der wesentlichen Anliegen einer Kommune ist es, für den Sport in all seinen Facetten optimale Rahmenbedingungen zur Verfügung zu stellen. Zum Selbstverständnis der heutigen kommunalen Verwaltung gehört es auch, im Zeitalter der Vernetzung und der Medien auf internationale Trends im Sportangebot einzugehen. Sport interessiert praktisch jeden, betrifft jeden und er wirkt auf jeden in unserer Gesellschaft. Sportler sind seit der Antike große Vorbilder und genießen großes Ansehen. Man kann sagen: Sport durchdringt die ganze Gesellschaft. Sport ist Eros, er bewegt, er begeistert und ist heute präsenter denn je: in Tageszeitungen, im Fernsehen, auf Plakaten, in Filmen, live bei Veranstaltungen. Sport mobilisiert. Sport verbindet. Ein großer Teil der Wirtschaft lebt vom Sport. Große Konzerne werten ihre Marken durch ihn auf. Denn Sport steht für körperliche Ästhetik, Selbstbewusstsein, Lebensfreude und häufig für Gemeinschaft. Er vermittelt Fitness und Gesundheit und ist der Inbegriff des Erfolgs. In der Geschichte der Menschheit zeigt sich das sehr deutlich, da diese sehr eng mit dem Sport verbunden ist. Gerade einer pluralistischen-demokratischen und offenen Gesellschaftsform bietet der Sport die freien Möglichkeiten aufzuklären und Abhängigkeiten entgegen zu steuern. Rudolf LEBER SPORT TOURISMUS UMWELT IN ÖSTERREICHISCH UNGARISCHEM KONTEXT 9

10 BÁNHIDI Miklós 1. SPORTTURIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI KÖRÜLMÉNYEI Entwicklung des Sporttourismus Umwelt und soziale Einflussfaktoren Bevezetés A sportturizmus érezhetően növekvő turisztikai ágazat, amely a sporttevékenységek és az utazással egybekötött szabadidőeltöltési formák népszerűsödésének köszönhető. A sportolási céllal idegen tájakra érkező turisták különösen ki vannak téve az ismeretlen környezeti viszonyoknak, melyeknek hatásai a fizikai tevékenység során fokozódnak. A sporttudomány oldaláról a turizmus vizsgálatát mindeddig csak közvetetten érintették. A kutatások szükségét az igazolja leginkább, hogy megismerjük milyen eltérések és különbségek vannnak a versenysport és a turisztikai sporttevékenység hatásai között. A különbség feltehetően ott tapasztalható, hogy a turizmusban az örömszerzés, az egészséges szabadidő eltöltése a fő cél, míg a versenysportban a rendszeresség, a folyamatosság, a tudatos teljesítménynövelés és a mások legyőzése az elsődleges. A sportturizmus általános definiálásában két fő formát különböztetnek meg: passzív sportturizmus, amelyben a turista egy sporteseményre érkezik látogatás céllal, ahol maga nem végez sporttevékenységet. Mellette turisztikai szolgáltatásként étteremben étkezik, esetleg megnézi a rendező települést, és ott is száll meg; aktív sportturizmus, amelyben a turista sporttevékenység céljából utazik lakhelyéről egy másik helyre és közben egyéb turisztikai szolgáltatást vesz igénybe. Abstract Sporttourismus ist ein deutlich wachsender Tourismussektor, dank der Popularität von Sportreisen. Sporttouristen sind vor allem durch unbekannte Umweltbedingungen gefährdet, deren Auswirkungen während der sportlichen Aktivitäten noch intensiviert werden. Sporttourismus wurde bisher aus sportwischaftlicher Sicht wenig erforscht. Wir halten es aber für notwendig herauszufinden, welche Ähnlichkeiten und Unterschiede es zwischen den Wirkungen im Wettkampfsport und in dem von Touristen ausgeübten Sport gibt. Die größten Unterschiede gibt es bei den Zielen. Sporttouristen wollen Freude erleben und ihre Gesundheit fördern, während Wettkampfsportler durch bewusst geplante und regelmäßige Übungen ihre Fähigkeiten verbessern wollen um dadurch ihre Gegner zu besiegen. Im Sporttourismus werden zwei Formen definiert: passiver Sporttourismus, bei dem der Tourist zu einer Sportveranstaltung fährt ohne wirklich Sport zu betreiben. Dabei nimmt er verschiedene Dienstleistungen in Anspruch: isst in einem Restaurant, besichtigt die Ortschaft und übernachtet in einem Hotel; aktiver Sporttourismus, bei dem der Teilnehmer während seines Aufenthaltes auch selbst Sport betreibt und dabei auch andere touristische Dienstleistungen in Anspruch nimmt A sportturizmus általános helyzete A sport és a turizmus a társadalmunk két megaterülete, amely milliókat mozgósít. E két terület találkozása eredményezte a sportturizmus kialakulását, fejlődését (Röthig 1992, Gibson 1998, Dreyer 2002). A magyarázat fő okai közé tartozik, hogy mindkettő terület az ember fejlődését, boldog és egészséges életitelét, szabadidejének hasznos elöltését támogatja. A WTO adatai alapján (WTO 2008) 2020-ra a 1.1. ábra A sportturizmus fejlődési tendenciái kontinensenként/entwicklungstendezen des Sporttourismus auf Kontinenten (WTO 2008 alapján) sportturisták száma elérheti az 1,6 milliárd főt, amely húsz év alatt a duplájára nőtt. A kontinensek közül Európa részvétele közel 50%. A jövőben azonban jelentősen nőhet Amerika mögött Afrika és Ázsia szerepe is (1.1. ábra). A turizmus a világgazdaság 12%-át érinti közvetlen ill. közvett módon. A 2006-os évben 842 millió turistaérkezést regisztráltak hivatalosan, amely 4,1%-os növekedést jelentett az elmúlt évhez képest (UNWTO 2007). Az aktív turizmus területén is hasonló dinamikus fejlődést regisztráltak a turizmuskutatók, amelynek növekvő kínálata vezető helyen van a turisztikai termékek között (Turco et al. 2002). Dél- Afrikában a turizmus ágazatok közül 30%-os részesedést regisztráltak a sportturizmus javára (South African 2007). A sporttal kapcsolatos utazások iránti kereslet mértékét nagyon jól szemléltetik egyes felmérések. A Kanadai Turizmus Minisztérium megbízására készített felmérésben az amerikai utazók 49,1%-át, a kanadaiak 37,2%-át érdeklik a sportesemények (Lang 2004). A statisztikai mutatók szerint a világ leglátogatottabb sportversenyét a Tour de France -ot 10 SPORT TURIZMUS KÖRNYEZET MAGYAR ÉS OSZTRÁK KONTEXTUSBAN

11 minden évben 15 millióan keresik fel, akiknek a 40%- a valamelyik külföldi országból érkezik. Az olimpiák történetében a játékokra Sydneybe 5 millió, Athénba 3,5 millió vendég érkezett és a jövőben is az olimpiát jelentős turisztikai attrakciónak tartják. Az 1996-os atlantai nyári olimpiai játékokról készített felmérés alapján a résztvevők 92,5%-a még soha nem volt olimpián, azonban ezt a lehetőséget a látogatók nagy része semmiképpen nem kívánta kihagyni (Neirotti et al. 2001). Pekingben a rendezési jog elnyerése nyomán a szállodai kapacitást évente átlagban 7%-kal növelték, így elérte a 80 ezres férőhelyszámot, ami háromszorosa az athéni olimpiának. A 2012-es londoni olimpia szervezőbizottsága is az olimpiát egy kiemelkedő turisztikai vonzerőnek nyilvánította, miszerint a rendezvénysorozat az ország történetének legnagyobb turisztikai attrakciója lehet. A 2010-es vancouveri téli olimpia idejére már ban jelentős turisztikai kampányt indítottak (Simpson 2005). Az aktív turizmus élénkítése érdekében Új-Zélandon a természetes környezetben végzett aktív sportolási lehetőségeket bővítették, amelyből a vendégek számának duplázását érték el (Higham et al. 2006). Németországban 10 millió rendszeresen túrázót tartanak nyilván, akik átlagban 360 km-t tesznek meg évente és 20 millió azok száma, akik alkalmanként túráznak (Brämer 2002). Az Egyesült Államokban 2003-ban 204,8 millióan mentek síelni és 177 millióan a hegyekbe kirándulni (USDA 2004). Eltérő ugyanakkor az osztrák és a német turisták sportérdeklődése otthon és az utazásuk során (1.1. tábl.). Sport Szabadidőben Freizeit Turizmusban Tourismus Túrázás/Wandern Kerékpár túrázás/radtour Hegyi kerékpározás/mountain Bike 15 5 Görkorcsolyázás/Inline Skating Hegymászás/Klettern táblázat Osztrák és német lakosok sportolási szokásai/freizeitsportarten der Deutschen und Österreicher (Forrás: Brämer 2002) kirándulásokat a felnőtt lakosság 73%-a, a fiatalok 78%-a nevezte meg kedvelt utazási időtöltési tevékenységeként. A természetjárást a kerékpározás követi, amely a felnőtt megkérdezettek 43%-át, a 25 év alattiak 56%-át érdekli (Szonda Ipsos 2000). Hasonló eredményeket kaptunk fiatalok kerékpározási szokásvizsgálatainkban, miszerint a fiatalok szinte kivétel nélkül rendelkeznek jó minőségű kerékpárral, amelyet gyakran használnak túrákra, és még többet használnák, ha az infrastruktúra ezt jobban támogatná, és több lenne a szervezett túra (Bánhidi 2004). A Magyar Turizmus Zrt. szerint (2007) Magyarország imázsa pozitív a természetjárás, túrázás és a lovaglás szempontjából a hazai lakosság körében. A vizsgált sporttevékenységek körében megkérdezett vizsgálati személyek 43%-a vesz részt évente legalább egyszer túrán vagy természetjáráson, 37%-a járt az utóbbi három évben nemzeti parkban, és mindössze 5%-a lovagol legalább évi egyszeri gyakorisággal. A megkérdezettek 43%-a egyik kritériumnak sem felel meg, azaz nem túrázik, nem lovagol és nem járt nemzeti parkban sem. 21%-uk túrázik és volt nemzeti parkban is, de nem lovagol, 18%-a csak túrázik, 13%-a csak nemzeti parkban volt. Mindössze 2,5% azok aránya, akik mind a három tevékenységet végzik. Az átlagosnál nagyobb aktivitást mutatnak a férfiak, a fiatalok és középkorúak, a magasabb iskolai végzettségűek, az átlagnál magasabb jövedelműek. Ugyanakkor a 60 évnél idősebbek, az egyedülállóak, az alacsony jövedelműek, a községekben élők (vagyis az alacsony státuszú háztartások tagjai) nagyon kis arányban vesznek részt a vizsgált programokon. Az újabb sportturisztikai termékek, mint a golfturizmus magyarországi helyzetének vizsgálatában a szakemberek szerint a kereslet még alacsony szinten áll, amely a sporttal kapcsolatos ismeretek hiányára vezethető vissza (Rátz-Kiss 2006). Talán hasonló okra vezethetők vissza a nemzetközi üdülőhelyeken elterjedt egyes sportágak hazai elterjedésének elmaradása. Magyarországi vizsgálatok szerint a passzív sportturizmust elsősorban a nemzetközi sportrendezvények kínálják, amely sok esetben elenyésző a többi turisztikai termékekhez viszonyítva. Jelentősnek mondható azonban a budapesti Forma-1-es rendezvény, amely 2006-ban több mint 200 ezer látogatót vonzott, és a becslések szerint mintegy 200 milliárd Ft hasznot hozott a szervezőknek. A sporttevékenységek egyre növekvő szerepét állapították meg a kutatók az aktív üdülési formáknál, amelyek a legkeresettebb turisztikai vonzerőkké váltak az utóbbi évtizedben. A felnőtt lakosság és a fiatalok körében végzett kutatás alapján a legnagyobb érdeklődést kiváltó üdülési forma a kirándulás, és a természetjárás. A természetben tett 1.2. A sportturizmus környezeti tényezői A szakirodalmi adatok és gyakorlati tapasztalatok alapján készített sportturisztikai modellünk azt mutatja, milyen fontosak az ágazatban a környezeti tényezők (1.2. ábra). Amennyiben utazásunk során egy más környezetbe érkeztünk, gyakran furcsa, kiszámíthatatlan hatások érhetnek bennünket. A környezet lehetőségei adják ugyanakkor a tevékenység formáit is. A turisták jól, ill. rosszul járhatnak, ha a tényezők kumuláltan jelentkeznek, mivel azok szoros összefüggésben vannak egymással. A közgazdászokkal és a földrajztudósokkal ellentétben a sporttudomány szerint a sportturizmus középpontjában az aktív tevékenységet folytató szervezők SPORT TOURISMUS UMWELT IN ÖSTERREICHISCH UNGARISCHEM KONTEXT 11

12 1.2. ábra A sportturizmus elméleti modellje /Modell des Sporttourismus (animátorok) és a résztvevők (turisták) állnak, akik testi, fizikai adottságaikkal és az adott környezethez alkalmazkodó motiváltsággal vannak jelen. Az ő együttes tevékenységük folyamata határozza meg a sportturisztikai program sikerét, amelynek hátterében az alábbi fő elemeket tartjuk döntőnek: Földrajzi környezet A sportturizmusban, az aktív tevékenységek legfőbb eleme az a földrajzi környezet, amelyben a tevékenység zajlik és jelentős hatást gyakorol a résztvevőkre. Ezek lehetnek természeti, társadalmi, gazdasági és infrastrukturális tényezők (Tóth 1995, Kurtzmann és Zauchar 2005), amelyek befolyása felerősödhet a sporttevékenység intenzitása függvényében (Hamilton-Bánhidi 2004). Az eltérő természeti környezet hatásairól a sportélettani kutatások gazdag információkat kínálnak. A természeti környezet alkotó részeként pl. a domborzati változás nyomán növekedő terhelés pontosan leírható (Hamilton et al. 2007). A hegyekbe érkező turistáknál a magaslat légköri változásaiból származó élettani hatások is ismertek. A tengerszint feletti magasság növekedésével a légnyomás, a levegő oxigéntartalma csökken, ami nehezíti a szervezet oxigénfelvevő képességét m-nél a légnyomás kb. 40%-al alacsonyabb a tengerszinten mért légnyomáshoz képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy a belélegzett oxigén is kevesebb m magasan 12%-kal, 3100 m-en 20%- kal, 4000 m-en már 27%-kal kisebb az oxigénfelvevő képesség (Pavia-Kennedy 2005). Hasonló terhelésnövekedés történik egy eltérő klimatikus környezetben végzett fizikai aktivitásnál. A külső hőmérséklet változásaira az emberi test hőháztartása változó iramban reagál. Sportolás során az emberi test jelentős mennyiségű hőt termel %-os terhelésnél az energiatermelés 70 80%-a hőt termel, az intenzitás növelésével megsokszorozódhat. Pl. 25 o C-os környezetben egy maximális intenzitással végzett, egy percig tartó kerékpározásnál a bőrhőmérséklet 28 o C-ra növekszik, ami a terhelés abbahagyása nyomán is még legalább 10 percig lineárisan emelkedik 30 o C fölé, 20 %-kal magasabbra az eredeti környezeti hőmérséklethez viszonyítva (Bánhidi 2004) (1.3. ábra). Ennek kompenzálására a test izzadással, szellőztetéssel, kisugárzással válaszol. Ez lassabban zajlik hideg, és gyorsabban meleg környezetben, ezért a sportolás környezetének ismerete tudatos körültekintést igényel. Ha a külső környezet nagyon meleg, ráadásul párás pl. mediterrán tengerparton, akkor a hőleadás jelentősen 1.3. ábra Testhőmérsékleti változás 1 perces maximális kerékpározásnál/ Anderungen der Hauttemperaturen während 1 Minute Radfahren (Bánhidi 2004) megnehezedik. Ilyenkor a sportolás feltételei a szervezet hőháztartásának eltolódása miatt nehezedik meg jelentősen. A nagy környezeti hőmérsékletben a sportolásnak számos veszélyes hatása lehet, a test túlmelegedése hamarabb következik be (47 o C), ami hipertermiához, napszúráshoz, hőgörcshöz, hőgutához, akár a vérkeringés leállásához, halálhoz is vezethet (Howley-Franks 1986). Az időjárás elemét képező szélhatás a turisztikai tevékenységekben változó hatást fejt ki, egyesek számára az örömet, mások számára sok kellemetlenséget jelent. A sportturizmus részére azonban a szélhatások ismerete az alábbiak miatt fontos: 12 SPORT TURIZMUS KÖRNYEZET MAGYAR ÉS OSZTRÁK KONTEXTUSBAN

13 biztonsági előrejelzés időjárásváltozást előidéző tényező, terhelésnövekedés légellenállás növekedése pl. kerékpározásnál, görkorcsolyázásnál stb. hőérzet változás hideg környezetben való jelentős terhelés, optimális feltétel vitorlás sportok számára hajtóerő (vitorlázás, vitorlázó repülés, ejtőernyőzés, stb.) A borongós, esős időjárás sok turista számára okoz kellemetlenséget, azonban ez a környezet a sportturizmusban pozitív is lehet. Sporttudományivizsgálatok ugyanis azt igazolták, hogy a párás, szemerkélőesőben jobb fizikai teljesítményt lehet elérni (Trapasso et al. 1990, Zhang et al. 1991), amit a sportturizmusba akár turisztikai vonzerőnek is be lehetne építeni. A társadalmi környezet befolyásoló szerepe a sportturizmusban az eltérő szabályozóknál, tradícióknál, és szokásoknál jelentős. Kutatók a sporttevékenység szociokulturális hátterének megismerésére helyezik a hangsúlyt, amelyben a résztvevők folyamatos interakcióban vannak a társadalmi környezettel, a turisztikai szolgáltatókkal (Kosiewicz 2006). A turisztikai desztinációk kiválasztásában jelentős sportturisztikai vonzerőnek számítanak azok a régiók, ahol egy-egy sportági esemény, népszerű sport meghatározó szerepet játszik. Wimbledonban a turisták a tenisz kultúráját, az Alpokban a téli sportokat, Afrikában a kalandtúrákat keresik. Más elvárása van egy turistának egy urbanizált vagy egy vidéki környezetben. Amíg az előzőben a fejlettebb sportlétesítményeket, a másikban a természeti környezet kínálta lehetőségeket részesítik előnyben. A sportturizmus infrastrukturális szerepét a szakemberek különböző módon értékelik, amely véleményünk szerint sokkal több figyelmet érdemelne. A sportinfrastruktúra szerepe a turizmusban kétoldalúan jellemezhető. Az egyik oldalon a fő kérdés, hogy a nagy sportversenyekre épített és hátramaradt sportlétesítmények milyen módon építhetők be a turizmus vérkeringésébe, a másik, hogy a turizmusszolgáltatók köré telepített sportlétesítmények mennyire érhetők el a sportolni vágyók számára. A stadionokat és a köré épített kiszolgáló épületeket már az ókorban is arra a célra építették, hogy minél több vendéget fogadhassanak. A Panathenaic Stadion Athénban még ma is jelentős turisztikai vonzerő, ahol különböző idegenforgalmi ünnepeket tartanak. Barcelonában a már 1929-ben tervezett olimpiai stadion egész évben nyitva áll a turisták számára és ma is a stadion imázsával reklámozzák egyes hotelek magukat (Silken Concordia, Fira Palace, Catalonia Plaza). A hotelekben, ill. környékén gomba módra szaporodnak a konditermek, teniszpályák, uszodák, lovardák, stb., amelyek azt igazolják, hogy a szállások ennek jelenlétében jobban értékesíthetők. Számos szerző felhívja a figyelmet erre a növekvő jelenségre, azonban pontos vizsgálati adatok csupán szórványosan állnak rendelkezésre Utazás A turizmus elnevezésében is tükröződik (a tour angol szó) utazásról szól, amelyben az utazási módok kulcsszerepet játszanak ban az Egyesült Államokban az emberek 554 milliárd dollárt költöttek helyi és nemzetközi utazásokra, amely 7,2 millió munkahelyet jelentett. Ebből a külföldiek amerikai utazásuk során 80,2 milliárdot, az amerikaiak külföldre utazására 77,6 milliárd dollárt költöttek. A WTO adatai szerint Európában 57%- a az utazásoknak turisztikai ill. szabadidős célú és 24 % üzleti (Peeters et al. 2004). A sportturizmusban az utazási, ill. a helyváltoztatási módok különleges szerepet játszanak, amelyek egyrészt lehetnek passzívak, másrészt aktívak. A passzív utazás az utasok szállítását jelenti, ahol az utóbbi évtizedben a hagyományos tömegközlekedés (vasút, közút) mellett jelentősen megnőtt a légi forgalom. Ez egyrészt újabb turisztikai területeket nyitott a világ számára, másrészt a jegyárak csökkenése miatt a fiatalok turisztikai részvétele jelentősen növekedett, ami a sportturizmus iránt érdeklődők számának jelentős növekedéséhez vezetett. Egyre többet foglalkoznak azzal is, hogy az energiaköltségek emelkedése miatt a jövőben az alternatív formákat kell alkalmazni a fenntartható fejlődés jegyében (Peeters et al. 2004). A sporttudományban a passzív utazással kapcsolatos kérdések ott jelentkeznek, hogy az utazás fáradalmai, esetleges ezzel járó pl. időeltolódás mennyire befolyásolják a sportképesség színvonalát. A sportturizmusban jelentős szerepet játszik az aktív utazás is, ahol a turisták fizikai képességeik bevonásával (gyalog, kerékpáron, csónakkal ) jutnak el céljukhoz. Itt a turisták nemcsak elérik a céljukat, hanem az utazásaik során ismerkednek a környezettel, mozgásélményeket szereznek, és lehetőségük van intenzív szocializációra Sporttevékenység A sportturizmusban sporttudományi megközelítés alapján a fizikai aktivitás áll a középpontban. Ismeretanyaga a sportági kultúrára épül, amelyben az az utazásszervező jár nagyobb sikerrel, aki a legjobban ismeri a felkínálható sporttevékenységeket. A sporttevékenység ismerete két oldalról fontos: amennyiben passzív sportturisztikai tevékenységről van szó, addig csupán a sport társadalomtudományi vonatkozásaival (történetével, szabályrendszerével és a sportversenyzés körülményeivel) kell tisztában lenni a szervezőknek. Aktív sportturizmus esetében azonban ismernie kell a sporttevékenység motivációs elemeit, a mozgásélettani, pedagógiai vonatkozásait a versenysporttól való eltérések vonatkozásában (1.2. tábl.) is. SPORT TOURISMUS UMWELT IN ÖSTERREICHISCH UNGARISCHEM KONTEXT 13

14 Sport a versenysportban Sport a turizmusban Versenyzés Nincs szükség versenyre Teljesítményfokozás szüksége Nincs teljesítményjavulási kényszer Maximális felé közelítő terhelés Egészségszintű terhelés Azonos feltételek Eltérő feltételek Ismerős környezeti feltételek Ismeretlen környezeti feltételek Nincs hibázási lehetőség A résztvevő bármikor hibázhat Mások által tervezett, irányított Gyakori a saját szervezés igénye Egészség másodlagos Egészség elsődleges 1.2. táblázat A sportturizmus és a versenysport sporttevékenysége közötti eltérés/untershiede zwischen Sport im Tourismus und im Wettkampf A turizmusban jellemző sporttevékenységek (1.3. tábl.) pontos ismerete a szolgáltatók és a turisták részéről is nélkülözhetetlen, hiszen az jelentősen befolyásolhatja az értékesítés, ill. az élményszerzés sikerét. Ha egy sporttevékenység során pl. egy nagyobb terhelésnél az intenzitás eléri az edzészónát, akkor az egy idő után olyan kellemetlen testi hatásokhoz vezethet, amelyek akár a tevékenység befejezéséhez vezethetnek (Hoeger- Hoeger 2002). A sportturizmusban sokan tévesen becslik meg a turisták sport iránti érdeklődését, amely a sportturisztikai fejlesztéseknél játszik fontos szerepet. A bizonytalanságot általában az okozza, hogy a fejlesztők sokszor inkább a népszerű sportokból indulnak ki, mintsem a környezet adta lehetőségekből, vagy a turisták hellyel kapcsolatos elvárásaiból. Pl. Ausztriában egy magyar sportturista sokkal inkább a hegyi környezetet keresi, mintsem a Magyarországon is megtalálható sík vidéket. Vagy egy hotelben nyári szabadságát töltő család olyan aktív tevékenységet keres, amelyben közösen sportolhat a család tagjaival. De tudnunk kell azt is, hogy a turista milyen szempontokat vesz figyelembe a sportágak kiválasztásában. Turisztikai megközelítésben ezért csoportosíthatjuk a sportágakat úgy is, hogy annak gyakorlásához: milyen intenzitású terhelésre van szükség, milyen technikai, ügyességi színvonal, előképzettség kell, milyen hely-, társ-, eszközigénye van. A turizmusban a legnépszerűbb sportágak kapcsolódnak a turisták elvárásaihoz. Amennyiben valaki egy sportágat rendszeresen űz, az utazásai során is keresi azt a sportágat, és igényes a feltételekre és az eszközökre. Ez bármelyik sportághoz esetében igaz. Vannak azonban a turizmus területén olyan keresett sportágak, amelyeknek végrehajtása nem igényel különösebb képességeket. Ilyenek az asztali és a fali sportok, ill. népi sportjátékok, amelyeket a résztvevők kiegészítő szórakozásként űznek. Véleményünk szerint egy üdülőközpont, hotel, idegenforgalmi vállalkozás sportturisztikai szolgáltatásának megalapozásához nem elég, hogy csak egyegy sportág infrastruktúráját hozza létre, hanem szükséges, hogy a sportág gyakorlásához szükséges feltételrendszert: sportruházat-, eszközkínálatot, szervizt, sportinstruktorok alkalmazását, a partnerek megszervezését, versenyszervezést, szokások stb. is megalapozza. És mindezt természetesen illeszteniük kell a szolgáltatás teljes imázsához. TERMÉSZETI SPORTOK VÍZI SPORTOK GÖRDÜLŐ SPORTOK ÜTŐ, DOBÓ SPORTOK FITNESZ SPORTOK SPORT- JÁTÉKOK alpinizmus abseiling GPS tájékozódás sporthorgászat orienteering természetjárás, túrázás vadászat szafari homokszörf búvárkodás evezés kajak-kenu kajak-slalom műugrás rafting sárkányhajózás szinkronúszás szörfözés úszás vitorlázás vízihoki vízikosárlabda autóversenyzés BMX Formula 1, Formula 2, Formula 3 gokart gördeszka görkorcsolya hegyikerékpár salak-, jégmotorozás kerékpár motocross asztalitenisz baseball bowling golf fallabda teke tenisz tollaslabda kalapácsvetés kanadai foci krikett krokett speedball softball squash aerobik atlétika erőemelés futás bodybuilding gumiasztal RSG. öttusa súlyemelés triatlon torna (sportág) vízilabda amerikai foci ausztrál foci labdarúgás floorball footsal gyeplabda kézilabda kosárlabda röplabda rögbi strandfoci strandröplabda strandkézilabda netball korfball 14 SPORT TURIZMUS KÖRNYEZET MAGYAR ÉS OSZTRÁK KONTEXTUSBAN

15 LOVAS SPORTOK LÉGI SPORTOK TÉLI SPORTOK HARC- MŰVÉSZETEK ASZTALI, FALI SPORTOK NÉPI JÁTÉKOK díjugratás fogathajtás lovaglás lovasíjászat lovastorna lovaspóló military túralovaglás túrakocsi ejtőernyőzés hőlégballon mûrepülés sárkányrepülés siklóernyőzés vitorlázórepülés biatlon bob sítájfutás síugrás alpesi sí snowboard szánkó műkorcsolya gyorskorcsolya jégkorong aikido birkózás cselgáncs íjászat ju-jitsu karate kendo kick-box kung-fu lövészet ökölvívás sumo taekwondo vívás bridzs billiárd darts go sakk snooker bocsa (pétanque) curling footbag lacrosse pato (kacsa) patkódobás pelota hurling méta 1.3. Táblázat Sportági lista/liste der Sportarten A sportturizmus hatásai A sportturizmus hatásait a turizmus általános ismeretei függvényében, az összetevők alapján érdemes elemezni. Az általános turizmus hatásokat vizsgálatok elemzik (Mundruczó-Graham 1996), amely elsősorban a gazdasági hatásokat, azok jelentőségét érintik: Jövedelemhatás, Munkahely teremtő hatás; Államháztartási bevételekre gyakorolt hatás; Beruházás ösztönzése; Vállalkozások ösztönzése; Fizetési mérlegre gyakorolt hatás; A WTTC (2010) adatai szerint a turizmus közvetlen gazdasági hatása 2010-ben a GDP 3.3%-át teszi ki (1,770 mrd. $), amely 2011-ben a becslések szerint 4.5%-ra nőhet (1,850 mrd. $), ami 3 millió pluszmunkaerőt igényel. A közvetett hatása 9.1%-tehető (5,987mrd. $), amely ra akár 10,5% is lehet 258 millió munkahelyet teremtve (WTO 2008). Az összes turizmus megközelítőleg 10%-a sportturizmus területéről származik. A sportturizmusban fontosnak tartjuk az emberre gyakorolt fizikai hatások ismeretét, ami a mozgástevékenység során fellépő környezet befolyásával hozható párhuzamba (Foss-Keteyian 1998). A gondosan tervezett edzések és versenyek nyomán a versenysportolók pszichomotoros képességeinek változásait a sporttudomány sokoldalúan vizsgálta, kevesebb adalék van a sportturisták terhelési vonatkozásairól. Ezért 2000 óta indított vizsgálatainkban arra törekedtünk, hogy megvizsgáljuk az emberek sportturizmus iránti indítékait, ill. megtudni azt, hogy miért nem veszik igénybe még többen a sportturisztikai kínálatokat. Eddigi vizsgálataink azt igazolják, hogy az egészséges emberek alapképességei számos sportturisztikai tevékenység végrehajtására alkalmasak. Mégis a szolgáltatások hiánya, a környezeti tényezőkből származó nehézségek (külső erők, élettani változásokat előidéző hőmérsékleti tényezők) visszatartják a turistákat. A sportturisták szokásai vizsgálatánál megállapíthattuk, hogy túrázás során a kerékpározók, a sízők, vagy a kajakozók általában a komfortos testhelyzetben az edzésszint alatti terhelési intenzitást választják, hogy a mozgás során szerzett örömök, a vérkeringés fokozódásával járó frissességérzés, a végrehajtott mozdulat élménye maradjon előtérben, az edzéshatásokból esetlegesen felmerülő negatív hatások helyett (Bánhidi 2002, 2003). A vizsgálataink eredményei ugyanakkor azt is igazolják, hogy a sportturisták a mozgástapasztalataik alapján jelentős eltéréseket mutatnak, akik ugyanazon terhelési feladatra másként reagálnak. Pl. síelés közben egy haladó (nem versenyző) sízőnek kevesebb energiára van szüksége egy lejtőn való lesikláshoz, mind a kezdőnek, akinek sokkal több megállásra, pihenésre van szüksége. Ezen értékek pontos ismerete fontos, hiszen csak ezzel tudatosíthatjuk a turistában a tevékenységben rejlő veszélyeket, ugyanakkor az örömeket is, amelyek számára utazásának fénypontját jelenthetik. SPORT TOURISMUS UMWELT IN ÖSTERREICHISCH UNGARISCHEM KONTEXT 15

16 BÁNHIDI Miklós 2. A KÖRNYEZET SZEREPE A SPORTTURIZMUSBAN Die Rolle der Umwelt des Sporttourismus Bevezetés A környezet fontosságának felismerése megközelítőleg egyidős a turizmusról való teoretikus gondolkodással (Michalkó 2004). A turizmuselméletben definiált természeti környezet magába foglalja az élő és élettelen természet azon elemeit, amelyek közvetve vagy közvetlenül hasznosításra kerülnek, illetve amelyekben a turisztikai tevékenység hatásai kimutathatóak. A sportturizmusban is egyidejűleg hatnak a természeti a társadalmi, a gazdasági és az infrastrukturális környezeti tényezők, amelyek erősíthetik, ill. gyengíthetik egymást. Ezek színvonala befolyásolja a turisztikai vonzerőt. Ezek közül is a természeti környezet a legérzékenyebb; az időjárás, a domborzat, a víz hatásai legintenzívebbek a sportolókra. Abstract Die Anerkennung der Rolle der Umwelt ist bereits seit der Gründung der Tourismustheorie (Michalko, 2004) bekannt. Die im Tourismus definierte Natur enthält die belebten und unbelebten Elemente, welche bereits vermarktet oder durch die touristische Wirkung registrierbar wurden. Im Sporttourismus wirken die natürlichen, sozialen, ökonomischen und infrastrukurellen Faktoren der Umwelt gleichzeitig stärkend oder schwächend. Das Qualitätsniveau dieser Faktoren beeinflusst die touristische Attraktion. Das Sporttreiben wird sehr empfindlich und intensiv durch die Gezeiten der Natur (Wetter, Wasser etc.) dominierd A környezet, mint turisztikai vonzerő A környezetre számtalan definíciót ismerünk. Mészáros (1994) szerint a környezet az élőlényeket körülvevő tér, amellyel az élő szervezetek anyag- és energiacserében, állandó kölcsönhatásban állnak. Így a sportturizmus környezetét alkotó szférák az atmoszféra, a litoszféra, a hidroszféra, a bioszféra (a természetföldrajzi környezet) és a technoszféra, az adott sporttevékenység vagy sportesemény épített környezete, infrastrukturális háttere. A környezetünkkel szüntelen, dinamikus kölcsönhatásban vagyunk, állandóan alakítjuk mind a makro-, mind a mikrokörnyezetünket, a (megváltoztatott) környezeti tényezők pedig visszahatnak az emberi szervezetre (Dési 2003). A természetet alapvetően megváltoztatni ugyan nem lehet, de olykor szükséges és lehetséges a befolyásolása, hogy a vendégek az esetleges kedvezőtlen viszonyok ellenére is jól érezhessék magukat. A legjobb példa erre a hóágyú, melynek segítségével mesterséges havat lehet előállítani a havazásmentes időszakokban is (Kopcsay 2007). Az idegenforgalom kialakulására, fejlődésére nagy hatást gyakorol, esetenként meghatározó a természetföldrajzi környezet, amelynek igénybevételét a fenntarthatóság függvényében kell értelmeznünk (Brymer et al. 2009). A turisták nagy része előnyben részesíti azokat a területeket amelyek valamilyen különleges természeti, ill. társadalmi értéket kínálnak. Többségük azonban már védettség alatt áll, amely a veszélyeztetettség mértékét igazolja. Az ember fokozatosan átalakítja a természeti környezetet. Földünkön szinte nincs már érintetlen, szűz terület (Gucziné 2003). Ezért még inkább felértékelődnek a kedvező természeti adottságok, a vonzó környezet. Az idegenforgalomnak az ökológiai környezettől való függősége sokkal nagyobb, mint a többi gazdasági ágazaté (Fekete 2006). A turisták többsége azokat a desztinációkat részesíti előnyben, amelyek a természeti környezeten alapulnak. Vonzerő lehet a szép hegyvidéki táj, a napfényes tengerpart, a mediterrán klíma, vagy egy gyógyvíz, egy síelésre alkalmas hegy. A szabadtéri sporttevékenység ideális helyszínén esztétikus tájat, egészséges környezetet, tiszta friss levegőt várunk. A természetes közeg harmóniát áraszt, ami nyugtató hatású. De vannak, akik a természet extrém helyeit keresik, hogy az erőkkel megküzdhessenek. Egy túrázás, természetjárás során dombságok, hegységek jelentős növényborítású területeit részesítjük előnyben, ahol a vegetáció tisztító hatása révén kevesebb a lebegő por és légnemű szennyezőanyag, így biztosított a tiszta levegő. Hegymászás, helyi kerékpározás során az eltérő domborzatú területek a kedveltek, ahol jelentős szintkülönbségek, éles határvonalak jellemzik a terepet. A síeléshez fontos még a hely tengerszintfeletti magassága is, hogy kellő biztonsággal legyen hó. Ugyancsak természetközeli sporttevékenység a lovaglás, ami közös munka egy másik élőlénnyel, hol is lenne kellemesebb, mint a szabadban? Aki már golfozott, az tudja, hogy jó pár kilométer gyaloglás is hozzátartozik az ütéseken, gurításokon kívül, hol a természetes vegetáció, hol pedig a green mesterséges gyepén. A vízi sportokhoz nem ivóvíz minőségű vízre van szükség, de mindenképpen fürdésre alkalmasnak kell lennie a víznek akár úszni, akár búvárkodni készülünk. A kajakozásnál, raftingnál, vitorlázásnál, szörfözésnél ugyanolyan fontos az élővíz környezetének tisztasága, mint a vízminőség. A raftingosok által keresett sebes folyású (intenzív oxigénfelvételt folytató) hegyi vízfolyások előnyös helyzetben vannak az állóvizekkel szemben, melyek öntisztulása lassúbb folyamat. A búvárkodás speciális körülményeket is megkíván, hogy ne csak a felkeresendő élővilág fennmaradásához legyen 16 SPORT TURIZMUS KÖRNYEZET MAGYAR ÉS OSZTRÁK KONTEXTUSBAN

17 megfelelő minőségű a víz, hanem a látási viszonyok is kedvezőek legyenek a mélyben. Hazai vizeink, így a Balaton sem ideális helyszín búvárkodni sekély mélysége (átlagosan mindössze 3 méter) miatt a hullámzás ugyanis felkeveri a fenékiszapot, mely zavarossá teszi a vizet.de e sekély víz a hőmérsékletére kedvezően hat (július-augusztusban C-os), ami serkenti a fürdőturizmust A természeti környezet a sportturizmusban Vízi, vízparti feltételek A vízi, vízparti környezet mindig is jelentős úti célnak, ugyanakkor speciális közegnek számított a turizmusban. Az Egyesült Államokban a vízparti turizmus a legnépszerűbb ban minden 10. belföldi utazás (10%) valamilyen vízpartra történt (109.5 mil.). A nagyobb távolságú utak 36%-a a vízpartokhoz irányult, ahol legalább egy hetet töltöttek. A belföldi vízpartra utazók 41%-a gyermekkorú volt. (Domestic Travel Market Report, 2004). Európában a szabadságolások ideje alatt hosszú sorok kígyóznak a déli irányba vezető autópályákon, hogy a tengerpartokra juthassanak. Vízi játékok számos változata vált népszerűvé természetes vizeken, épített vízi parkokban, strandokon. A turizmus szakma a vízi turizmust ma már egészség- és wellnessüzletnek keresztelte át. A víz jótékony hatása közismert: a tisztaság, a felfrissülés, az esztétikai jellemzők a kellemes közérzet részét képezik. Ugyanakkor a vízi környezet számos baleset helyszíne. Nemzetközi adatok alapján (ECSA 2006) a gyermekek halálos baleseti statisztikáját a vízi balesetek vezetik, amelynek okai elsősorban a vízi környezet ismeretében való hiányosságokra vezethetők vissza ben világszerte en haltak meg a vizeken, elsősorban a szegényebb országokban (Peden et al. 2000) (2.1. ábra). Az 1960-as évek óta a víz alá merülések kezdetén gyakoriak volt nyomáskiegyenlítődésekből adódó 2.1. ábra A fulladásos balesetek gyakorisága a Földön 2000-ben / Häufigkeit der Ertrinken Umfälle auf der Erde (Forrás: WHO 2000) balesetek. A problémák feltárása nyomán mára sikerült visszaszorítani a balesetek számát, jelenleg általában 5 dekóbetegség (DCS) esik merülésre. A víz jobb ismerete és a fejlett sporteszközök ma már viszonylag biztonságos környezetet nyújtanak a turizmus számára, azonban a földrajzi területenként eltérő és folyamatosan változó viszonyok a folyamatos kutatást igénylik. Tanulmányunk elkészítése során ezért arra törekedtünk, hogy feltárjuk a víz általános jellemzőit és keressük annak pozitív és negatív hatásait. A vizsgálatunkban szakirodalmi adatok alapján jellemeztük a víz tulajdonságait és annak humánbiológiai vonatkozásait. Saját mérési eredményeink alapján ugyanakkor elemeztük a magyarországi vizeink eltérő jegyeit A víz alapvető tulajdonságai és az emberre gyakorolt hatásai Minden turista egy olyan tengerpartról álmodik, ahol homokos a part, tiszta a víz és kellemes hőmérsékletű. Ez leginkább az érintetlen, meleg éghajlatú természeti környezetben van, ahol a tenger az évezredek során gömbölyűre koptatott eruptív kőzetben lévő (gránit, porfir) kvarcszemecséket homok formájában terítette a partra. A turisták képzeletében él a kristálytiszta kék színű tenger képe. Valójában a víz színe a benne zajló biológiai élettől, a vízhőmérséklettől és a sótartalomtól függ. A meleg, sós vízben a szerves anyagok gyorsabban lebomlanak, ezért a víz sötét. A tápanyagtartalom emiatt csökken, ezért a sötétkék szín. A direkt sugárzásból származó színszóródás miatt a trópusi, szubtrópusi térségben kék, magasabb területeken a zöldeskék szín a jellemző. A víz átláthatósága elsősorban a levegőhordaléknak és a planktonsűrűségnek a függvénye. Ezért a partközeli, plankton szegény vizek átlátszóbbak. A turizmusban a vízi környezetnek közvetlen hatásai a vízzel való érintkezésnél jelentkeznek. A test vízfelszínen tartását befolyásolja a víz sűrűsége (fajsúlya), amely függ a hőmérsékletétől és a sótartalmától. A tengeri vizekben a sókoncentráció és a sűrűség növekedése között egyenes arányú összefüggés van. Egy köbméter sós tengervíz 27 kg-mal nagyobb tömegű, mint pl. az esővíz. A sótartalom közötti eltérések okozzák azt, hogy a tengerek közötti vízszintkülönbségek pl. a Balti-tenger Szentpétervárnál 68 méterrel magasabb, mint a Földközi-tenger Triesztnél. (Lovász, 2000). A sós vízben való úszásnál könnyebb a vízfekvés, mint édesvízben, ezért más úszótechnikára van szükség. Csalóka lehet egy SPORT TOURISMUS UMWELT IN ÖSTERREICHISCH UNGARISCHEM KONTEXT 17

18 tengeri üdülés után egy tóban fürdeni, ahol a felszínen maradáshoz jóval több erőkifejtésre van szükség. A víz oxigéntartalma lehetővé teszi a vízi élővilág létezését. Ezt a benne élő növények fotoszintéziséből, valamint a levegőből nyeri. Nagyon sok üdülőhelyen azonban a fürdőzés számára kellemetlen növényzet eltávolításával a vízminőség romlását idézték elő. Az oxigéntartalom megváltozását a hőmérsékletváltozások is befolyásolják. Gyakori, hogy kisebb édesvizű tavakban a nagy meleg hatására az oxigénszint annyira lecsökken, amely a növényzet elhalását, a növények és állatok pusztulását idézhetik elő. Folyóvizekben a víz folyamatos mozgása miatt ez nem fordul elő, mivel a levegőből képes elegendő oxigénmennyiséget felvenni. A globális felmelegedés következtében kialakult csúcshőmérsékletek miatt ez a jelenség egyre jobban felhívja magára a kutatók figyelmét (Varga 2004). A vízhőmérséklet meghatározó szerepet játszik a vízi sportturizmus forgalmában, még akkor is, ha már egyes sportokat védő ruhákban űzhetnek. Európában a legnagyobb tömegeket vonzó vízparti turizmus a Földközi-tenger régiói, mely kellemes akár egész évben is szörfözők, ill. egyéb vízi sportok számára (2.2. ábra). A kültéri úszásban a vízhőmérséklet külsőleg hat az emberi szervezetre, amelynek lehet pozitív (izmok gyorsabb felmelegedése), ugyanakkor negatív hatása is (gyors vérnyomásváltozás) ábra A Földközi-tenger átlagos vízhőmérsékleti adatai és jelentősebb szörfközpontok/ Wassertemperaturen Mittelwerte und bedeutende Surfzentren im Mittelmeerraum A vízhőmérséklet ugyanakkor hatással van a test működésére is. A meleg hatására az erek kitágulnak, emiatt még a kisebb kapillárisokban is lehetővé válik a véráramlás. Lassul a vérkeringés, amely kellemes közérzetet okozhat, azonban az alacsony vérnyomásúaknál akár rosszullétet is. A hideg éppen az ellentétes hatást váltja ki, amelyet gyakran alkalmaznak, pl. hőterápiákban. Veszélyes lehet a hideg vízzel érintkezés akkor, ha a külső hőmérséklet magas. Ha a test jelentősen felmelegszik és hidegvízzel érintkezik, akkor az izmokban görcsös állapot léphet fel. A hosszú ideig vízben való tartózkodás jelentősen megváltoztatja a test normális működését. A víz felhajtóereje miatt változás történhet a légzés ritmusában. Főleg hason történő úszásnemeknél a mellkasra ható erők nehezítik a légzést, ezáltal jelentősebb belső erőkifejtésekre van szükség. Vízben való tartózkodás esetén a vese működése is változik, melynek következtében C-vitaminveszteséggel is számolhatunk. Gyakori pl. a fürdőzés utáni éhségérzet, mely a gyomorsav mennyiségének változásaival is magyarázható. Hideg hatására növekszik, meleg hatására akár el is tűnhet a gyomorsav (Lovász, 2000). A víz bőrre történő hatását elsősorban a felső hámrétegen történő változásokon keresztül lehet elemezni. A tengervízben való fürdés az antibakterializáló hatású planktonoknak köszönhetően jótékony hatású, amely akár izületi betegségekben szenvedőknek segít, de az izomműködéssel és idegi szabályozással kapcsolatos problémák ellen, nőgyógyászati, bőr- és légzőszervi betegségek kezelésében is hatásos. Ez abból adódik, hogy a tengervíz összetétele nagymértékben hasonlít az emberi szervezetben található folyadékok összetételéhez, és a periódusos rendszer szinte valamennyi eleme megtalálható benne. A tengervizekben a sótartalom átlagosan 35 gramm literenként, de a Vörös-tengerben 42 gramm, a Holttengerben pedig akár 9-szerese is lehet (40 méterig 300 g/kg, 90 méterig 332 g. A holt-tengeri gyógyturizmus erre a hatásra épül: a só megkönnyíti az ellazulást, ellágyul a bőr, majd gyógyulni kezd. A számos ásványi anyagot, magnéziumot, valamint bromidot tartalmazó kristályos anyag lelassítja a pszoriázis (pikkelysömör) által felgyorsult sejtképződést, illetve csillapítja a hám ingerlékenységét. A bőr érzékenyebb is lesz a sótól, így hatékonyabbá teszi a fürdő utáni fénykezelést. A tiszta víz jellemző hatása továbbá az is, hogy szagtalan. A tengervíznek azonban jellegzetes szaga van, amelynek oka általában a vízben lévő szennyeződéseknek, ill. a bomló anyagoknak tulajdonítható. Az egyik jellegzetes erős szag a trimetil-amin, a trimetil-amin-oxid bakteriális bomlásakor keletkezik. A tengeri halak ozmózisnyomást szabályozó rendszerében sok trimetil-amin-oxid van. Ez a vegyület ahhoz is hozzájárul, hogy a halak ne száradjanak ki (ne veszítsenek vizet) a sós környezetben. Az a mikroorganizmus, amelyik az oxidot trimetil-aminná alakítja át, rendszerint hidegtűrő baktérium. A halpusztulások során már bomlásnak indult szerves anyagoknak kellemetlen szaga van, amely egyes turisták számára néha riasztó. 18 SPORT TURIZMUS KÖRNYEZET MAGYAR ÉS OSZTRÁK KONTEXTUSBAN

19 Fürdőturizmus különböző hőmérsékletű vízben Az embereknek a vízbe mártózáskor más és más a hőérzetük. Ettől függ, hogy jól érzik-e magukat, vagy sem. Például, ha valaki az egyik kezét hideg, a másikat pedig meleg vízbe mártja, akkor a valós hőmérsékletet érzékeli. Azonban ha mindkét kezét a langyos vízbe meríti, akkor az egyik kézzel hideget, a másikkal pedig meleget érzékel. Ennek az az oka, hogy a langyos víz a hidegebb vízhez képest melegérzetet, míg a forró víznél hidegebb langyos víz hidegérzetet okoz. A fedett és a szabadtéri úszás, fürdőzés jelentősen ki van téve a természeti viszonyoknak, ezért földrajzilag is ott van nagy kultúrája, ahol az optimális feltételek adottak. Turisták milliói utaznak a meleg vizű tavakhoz, folyókhoz, tengerekhez. Keresik számukra a legmegfelelőbbet, amelynek hőmérséklete az óceánokon elérheti akár a 40 C-ot is (Ausztrália és Pápua Új-Guinea között). Az úszáshoz megfelelő vízhőmérsékletre van szükség annak érdekében, hogy milyen céljaink vannak. Versenyúszáshoz optimális a C vízhőmérséklet, nyári strandoláshoz a C, terápiás módszerekhez (lassú úszásokhoz) a C a javasolt, hiszen az alapvetően nem befolyásolja a test hőháztartását. A hidegebb vízben való tartózkodás hőveszteséggel jár, amelyre a szervezet hőtermelés indít, hidegrázással, ill. munkavégzéssel védekezik. Az emberiség történelmében a vízi katasztrófák nyomán folyamatosan kereste a vízbe esett áldozatok baleseti okait. Hérodotosz (Kr. e ) a Mardonius vezette dáriusi perzsa hajóhad húszezer életet követelő katasztrófájáról azt írta, hogy némelyek nem tudtak úszni, másokat a viharos szél korbácsolta hullámok a sziklákhoz csaptak, megint másokat tengeri szörnyek nyeltek el, s olyanok is sokan akadtak, akik a hideg víztől haltak meg. James Currie 1796-ban a hajótöröttek tragédiáján okulva azt vizsgálta, hogy a víz felszínén maradók is egy idő múltán az eszméletüket vesztik, ami végzetes számukra. Az eszméletvesztést a test maghőmérsékletének gyors csökkenése (hipotermia) előzi meg, ami megbénítja a keringési folyamatot. Ilyen okok miatt veszett oda az 1912-es a Titanic utasai többsége is, akik a jéghideg vízbe ugorva próbáltak menekülni, sikertelenül. A II. világháborús tengerészek katasztrófáit vizsgáló bizottság jelentése szerint a tengeri hadszíntéren bekövetkező összes haláleset kétharmadát a hajók elsüllyedése miatt vízbe jutók kihűlése idézte elő, amely még a meleg vizű tengerekben is előfordult. De jól ismerjük azokat a magyarországi baleseteket is, ahol a jó úszók vesztét a test gyors lehűlése okozta. A hideg vízben való tartózkodás időtartamának megállapításához egy kutatásban 17 C-os vízben vizsgáltak személyeket, akiknél 30 perces merülés után a 10%-os hőveszteséget mértek, amely az ember élettani funkciói számára komoly veszélyeket rejt (Pretorius et al. 2006). Különösen akkor jelenthet a hideg vízbe való gyors merülés problémát, ha a testhőmérséklet (esetleg a magas levegőhőmérséklet miatt) előtte jelentősen emelkedik, amely a bolygóideg túlműködését idézheti elő, és akár hirtelen szívleállást is okozhat. Jelentős különbség van fej nélküli és a teljes merülésnél, amely egyes kutatási adatok szerint akár 42%-os is lehet. A 20 C alatti vízben való huzamosabb idejű tartózkodáshoz ezért célszerű a lehűlés elleni védekezés, pl. a hosszútávúszók zsíros kenőcsökkel (általában vazelin lanozillal) kenik a bőrüket, ill. a búvárok, szörfösök védőruhával védekeznek. Ugyanakkor a szigetelt védőöltözék lehetőségeit vizsgálva 3,6 C-os vízben mértek személyeket, akiknél megállapították, hogy egy fél óra után már a testhőmérsékleti adatok kritikussá válnak. Ennek folyamatát azonban aktív testmozgással lehet jelentősen lassítani (Waag et al. 1995). Élettanilag nem kizárt, hogy akár fagypont alatti vízben is lehessen rövid ideig úszni. Egyes országokban (a skandináv államokban, vagy Oroszországban) gyakran rendeznek ma is jeges vizű úszásokat. Magyarországon ennek képviselői Schirilla György és követői, akik jégtáblaszlalomúszó bemutatókkal bizonyították az emberi teljesítőképesség lehetőségeit. A víz alatti sporttevékenységeknél a test és a víz közötti nyomáskülönbségek jelenthetnek problémát, melyek a laikusok számára jelentős veszélyeket rejtenek. A nyílt vízben a hőmérsékleti veszélyeken túl az úszó ki van szolgáltatva a természet egyéb erőinek is (hullámok, időjárás, stb.), különböző növények, úszó tárgyak is kizökkenthetik a ritmusból. Egyes nyílt vizekben veszélyes állatok állhatják útját, és a vízhőmérséklet sem egyenletes Sportturisztikai tevékenységek a vízfelszínen A vízi felszíni sporttevékenységeket az nehezíti leginkább, hogy a vízfelület állandó mozgásban van, melynek formái: a hullámzás, az áramlás, és a szintingadozás. Ezt előidézhetik külső és belső tényezők, fajsúlykülönbségek, földtani és társadalmi hatások. A hullámzást előidézheti: légáramlás, tengerparti hegyomlás, gleccserborjadzás, tengerrengés, tenger alatti vulkánosság, hajók által keltett mesterséges hullámok. A vízfelületen történő sportolás a vízi sporteszközök különböző formáihoz kapcsolódik. Minél nagyobb a hajótest vízkiszorítása, annál stabilabban áll a vízen, azonban a sporthajók többsége a gyorsabb előrehaladás érdekében mégis kisebb vízfelületen érintkeznek, így sokkal borulékonyabbak. A hajótestekre ezért különféle lapokat, szkeget, svertet és kormánylapátokat fejlesztettek ki, amelyek a közlekedésben az iránytartást és a stabilitás növelését szolgálják. A funboardoknál a svert már hiányzik, fokozva ezzel a sebességet és az élményt. SPORT TOURISMUS UMWELT IN ÖSTERREICHISCH UNGARISCHEM KONTEXT 19

20 A vízi sporteszközök fejlődése a vízfelületekre jellemző tulajdonságokhoz, valamint az emberi erőátvitel jobb kihasználásához kapcsolódik. Az álló- és a lassú folyású vizekre tervezett evezős csónak, a kenu és a kajak áramvonalas testének kialakulásához több évszázadra volt szükség. A vízben lévő akadályok, hullámok, örvények leküzdéséhez fejlesztették ki raftingokat (vadvízi csónakok), amelyeket egy igen szívós, gumírozott vászonból, műanyagból készítettek a balesetmentes közlekedéshez. Ezek a csónakok tették lehetővé, hogy bejárjanak eddig még ismeretlen folyóvizeket. A legnépszerűbb raftingterepek a világ 10 leggyorsabb vadvízéhez települtek: ezek Észak-Amerikában a Szikláshegységben, Ázsiában a Himalájában és Új-Zélandon találhatók. A himalájai folyók közül a leghíresebbek a Nepálban található Trisuli, Sun Kosi, Dudh Kosi, Bothe Kosi. A vadvizi sportturizmus feltételei alapvetően különböznek egymástól: Ázsiában és Amerikában inkább a bővizű, nagy víztömegű vad folyók a jellemzőek, míg Európában sokkal sekélyebb, a benőtt növényzet miatt alattomosabb vizek vannak. Ez alapján a raftingokat is más formára tervezték. Amerikában nagyobb és főleg mélyebb merülésű hajókkal raftingolnak, külön rögzített kormánylapáttal, míg az európaiak sekélymerülésű tutajokkal mozognak, külön kormánylapát nélkül. A vízfelület tulajdonságainak gyors változása miatt a sportturizmusban elengedhetetlen a hullámok ismerete, amely lehet élményt adó, ill. kellemetlen (balesetveszélyes) hatású. A meteorológia fejlődése nyomán ma már viszonylag jól diagnosztizálható, hogy régiónként a szelek mikor és milyen jellegű változásokat eredményeznek. A szél hatása a vízen hullámkeltő, melynek magassága a szélerő arányában növekszik (2.3. ábra) ábra A szélsebesség és a hullámmagasság közötti összefüggés/ Zusammenhang zwischen Windgeschwindigkeit und Wellenhöne (Forrás: Lovász 2000, 55. o.) A hullámoknak vannak magassági és sebességi paraméterei, a szomszédos hullámhegyhez viszonyított értékei, amelyek különböző periódusokban jelentkeznek. A légáramlás által keltett hullámzás során a vízrészecskék körkörös mozgást végeznek. Az áramló levegő a vízfelszín feletti mikrotérben a súrlódás hatására lelassul, ezért szívó hatás keletkezik, aminek következtében vertikális irányba kimozdul. Ez volt az oka annak, hogy a mondák a isteni hatalomnak tartották a tengerek elnyelő hatását. A vízi turisztikai sportok közül a hullámok vízszintes és függőleges irányú mozgásait leginkább a hullámlovaglás használja ki. Ezt általában a nyílt tenger (óceán) szeles partjainál űzik, ahol a hullámok magassága és sebessége eléri a sportolók elvárásait. Egyes adatok szerint az átlagos hullámok értékei az Atlanti-óceán északi medencéjében 2,6, a Csendes-óceán északi medencéjében 2,3, déli medencéjében 2,9, valamint az Indiai-óceán déli medencéjében 1,9 méter (Bigelow-Edmonson 1947). Ezek az értékek a nagy hajók számára ugyan nem jelentősek, azonban a szörfösök számára kedvező. Szardínia leghíresebb szele a mistral, mely északnyugati irányból fúj és különösen a Korzika felőli oldalon erős. Ezen kívül jó sportszeleknek tartják még a tramontanat, a levantet, és a sirokkót. Ezeken a helyeken a szél sebessége nem ritkán meghaladja a 80 km/h-t, mert a hegyekről leáramló szél, a völgyek, szigetek között jelentősen felgyorsul. A kedvező szélhatás kihasználására olyan méretű vitorlatesteket építettek, amelyekkel már elérhetik 100 km/h sebességrekordot is. Az ilyen méretű hullámok a fürdőzök számára nem kedvezőek, a sporthajókkal közlekedés is jelentős kihívás. A passzív vízi turisztikai tevékenységek kényelmének fokozására, a hullámok leküzdésére sok helyen speciális vízi járműveket fejlesztettek ki. A gyakorlatban általában egy, két, három (vagy éppen sokszoros) hullámnagyságra építik a kirándulóhajókat, amely a stabilitásukat jelentősen befolyásolják. A hajók éppen ezért stabilabbak a kisebb társaiknál, de kevésbé fordulékonyak. Az egyenletes szél által gerjesztett hullámok nyílt vízi terepeken akadályoktól mentesek, méretük és tulajdonságaik jól kiszámíthatók. Ez általában kerek és szimmetrikus, ami a sportok számára jól kiszámíthatóak. Viharok hatására azonban a hullámok aszimmetrikussá válhatnak, amelyek minden hajós számára jelentős kihívást jelentenek. A tengerparti hullámok akár több száz kilométer utat tesznek meg, és a part felé közeledve magasságuk megnő, hosszúságuk csökken, mindaddig, amíg el nem érik a sekély vízben a töréspontot (2.4. ábra). A magasságnövekedés során a víztömeg egy része elválik a felülettől, majd szabadesésben hullik vissza a hullám a mederbe (bukóhullámok), vagy egy másik hullámra esve formálódik még nagyobb hullámmá. Ennek mértékét jelentősen meghatározza a tengerparti meder formája, 20 SPORT TURIZMUS KÖRNYEZET MAGYAR ÉS OSZTRÁK KONTEXTUSBAN

Senseimarossy Délegyházi Karate SE - www.senseimarossy.hu

Senseimarossy Délegyházi Karate SE - www.senseimarossy.hu 2009-09-08 11:03:57 SPORTOKTATÓ KÉPZÉS SPORTOKTATÓ KÉPZÉS A Budapesti Szabadidősport Szövetség - megfelelő számú jelentkező esetén - államilag elismert, Országos Képzési Jegyzékben szereplő 1 éves sportoktató

Részletesebben

Az intézményválasztás motivációi

Az intézményválasztás motivációi NYME 9400 Sopron Bajcsy-Zsilinszky u. 4.. Az intézményválasztás motivációi Felmérési eredmények kiértékelése - Elsőévesek sportolása, Soproni campus Ez az összesítés a/az Elsőévesek sportolása, Soproni

Részletesebben

Az intézményválasztás motivációi

Az intézményválasztás motivációi NYME 9400 Sopron Bajcsy-Zsilinszky u. 4.. Az intézményválasztás motivációi Felmérési eredmények kiértékelése - Elsőévesek sportolása, Győr Ez az összesítés a/az Elsőévesek sportolása, Győr elsőseinek körében

Részletesebben

VIZSGALEÍRÁS NÉMET NYELV. 8. évfolyamos vizsga

VIZSGALEÍRÁS NÉMET NYELV. 8. évfolyamos vizsga VIZSGALEÍRÁS NÉMET NYELV 8. évfolyamos vizsga A vizsga lebonyolítása: írásbeli április 15-30 között előzetes egyeztetés szerint szóbeli május elején, az írásbeli érettségi vizsga napjaiban A vizsga részei:

Részletesebben

Eintritt mit der Familie familiäre Sportbewegung im Zeichen der gesunden Lebensweise

Eintritt mit der Familie familiäre Sportbewegung im Zeichen der gesunden Lebensweise Eintritt mit der Familie familiäre Sportbewegung im Zeichen der gesunden Lebensweise Auf Grund meiner jahrzehntelangen Erfahrungen kann die Schule die Einbeziehung der Schüler und durch sie auch der Eltern

Részletesebben

Tisztelt Sportvezető!

Tisztelt Sportvezető! Tisztelt Sportvezető! Bizonyára Ön is jól ismeri a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló 157/2004. (V. 18.) Korm. rendeletet, mely alapján

Részletesebben

A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES

A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES A XXX. nyári Olimpiai Játékok nemzetek közötti összesített éremtáblázata LONDON 2012 / Éremtáblázat Aranyérem Ezüstérem

Részletesebben

Az intézményválasztás motivációi

Az intézményválasztás motivációi NYME 9400 Sopron Bajcsy-Zsilinszky u. 4.. Az intézményválasztás motivációi Felmérési eredmények kiértékelése - Elsőévesek sportolása Ez az összesítés a/az Elsőévesek sportolása elsőseinek körében végzett,

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV 1. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT Az írásbeli vizsga időtartama: 30 perc

Részletesebben

Testnevelési és Sporttudományi Kar

Testnevelési és Sporttudományi Kar SEMMELWEIS EGYETEM Testnevelési és Sporttudományi Kar 1123 Budapest, XII. Alkotás u. 44. Csoportvezető: Nagy Dóra Tel.: 487-9247, Fax.: 356-6337 Email: ndori@mail.hupe.hu S P O R T E D Z Ő S Z A K K É

Részletesebben

www.axa-assistance.hu sportkategóriák

www.axa-assistance.hu sportkategóriák sportkategóriák Szokásos sportok Sportok az alapdíj növelése nélkül Tartalmazza a következő szokásos szabadidős sporttevékenységeket és szabadidős szinten űzött sportokat. A nehézségi fokú via ferrata

Részletesebben

BALASSA JÁNOS HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁRA

BALASSA JÁNOS HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁRA BALASSA JÁNOS HALÁLÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁRA BALASSA JÁNOS élete 56-dik, tanársága 26-dik évében december hó 9-kén, reggeli 4 órakor meghalt. Az eddig országszerte köztudomásúvá lett gyászos esemény, melynek

Részletesebben

JELENTKEZÉSI FELHÍVÁS

JELENTKEZÉSI FELHÍVÁS JELENTKEZÉSI FELHÍVÁS S p o r t o k t a t ó i t a n f o l y a m r a A Sportszövetségek Műhelye a Sportoktatásban (Stadion Kft.) az országos sportági szövetségekkel együttműködve sportoktatói tanfolyamot

Részletesebben

Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002

Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002 Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Név: Iskola:

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de

Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de Carsten Kümmel Dipl. Tonmeister www.tonmeister-online.de Carsten Kümmel, Starenweg 8a, 82140 Olching DATUM: 23.10.13 Tel.: 08142 6551752 Fax.: 08142 4628228 carsten@tonmeister-online.de Betreff: Beurteilung

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz NÉMET NYELV 3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT Az írásbeli vizsga időtartama: 30 perc

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Mercedes-Benz : Six Sigma Black Belt, (135203 ) Six Sigma Black Belt, Werk Kecskemét, Ungarn (135203)

Mercedes-Benz : Six Sigma Black Belt, (135203 ) Six Sigma Black Belt, Werk Kecskemét, Ungarn (135203) Oktober 2014 Kecskemét, Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Mercedes-Benz : Six Sigma Black Belt, (135203 ) Six Sigma Black Belt, Werk Kecskemét, Ungarn (135203) Aufgaben Feladatok: Stellennummer

Részletesebben

PÁLYÁZATI TUDNIVALÓK. A rendezéssel kapcsolatos részletes forgatókönyvet az Általános Versenykiírás mellékletében találhatják.

PÁLYÁZATI TUDNIVALÓK. A rendezéssel kapcsolatos részletes forgatókönyvet az Általános Versenykiírás mellékletében találhatják. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 2009/2010. TANÉVI ORSZÁGOS BAJNOKSÁGOK RENDEZÉSÉRE A Magyar Egyetemi Főiskolai Sportszövetség (MEFS) pályázatot hirdet a 2009-2010. tanévi országos egyetemi főiskolai bajnokságok döntőinek

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

V. Nagy Sportágválasztó

V. Nagy Sportágválasztó V. Nagy Sportágválasztó Időpont: 2009. szeptember 18-19. Helyszín: Szervező: Szervezőiroda: Kapcsolat: Merkapt Maraton Sportközpont 1106 Budapest, Maglódi út 12/A. Merkapt Maraton Team Sportegyesület 1134

Részletesebben

A rekreáció területei, felosztása, eszközrendszere. A rekreáció elmélete és módszertana 3. ea.

A rekreáció területei, felosztása, eszközrendszere. A rekreáció elmélete és módszertana 3. ea. A rekreáció területei, felosztása, eszközrendszere Rekreáció: célja alapján szellemi és fizikai szellemi ~: a kultúra, szórakozás (játék) és művelődés kérdéseivel, a műveltség típusaival és a kulturális

Részletesebben

ÓRATERV. Nevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök

ÓRATERV. Nevelési-oktatási stratégia Módszerek Tanulói munkaformák Eszközök ÓRATERV A pedagógus neve: dr. Horváth Beáta Éva Műveltségi terület: Idegen nyelvek (Élő idegen nyelvek) Tantárgy: Német nyelv Osztály: 12/C Nyelvi előkészítő osztály Az óra témája: Zukunftspläne, Interview

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben

NT-56544 KON-TAKT 4 TANMENETJAVASLAT. Képleírás, különböző szövegtípusok (vers, beszéd, meghívó, stb.) Kép értelmezése, állásfoglalás kifejezése

NT-56544 KON-TAKT 4 TANMENETJAVASLAT. Képleírás, különböző szövegtípusok (vers, beszéd, meghívó, stb.) Kép értelmezése, állásfoglalás kifejezése 1 NT-56544 KON-TKT 4 TNMENETJVSLT Lektion 1 - Familienleben Óra Takt címe 1-3. z élet stációi, Glücksmomente egy patchwork, ill. egy modern (mini) család működése 4-6. Typisch Mann, typisch Frau? 7-9.

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. amely egyrészről az. név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. _LOCALITATEA, JUDET, TARA. cégjegyzékszám: NR.REG.

MUNKASZERZŐDÉS. amely egyrészről az. név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. _LOCALITATEA, JUDET, TARA. cégjegyzékszám: NR.REG. MUNKASZERZŐDÉS amely egyrészről az név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. LOCALITATEA, JUDET, TARA cégjegyzékszám: NR.REG.COMERTULUI adószám: CUI bankszámlaszám: COD IBAN képviseli: _NUME REPREZENTANT

Részletesebben

Német nyelv 5-6.évfolyam. 1.forduló

Német nyelv 5-6.évfolyam. 1.forduló Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Vasi Géniusz- Tehetségsegítı hálózat a Nyugat-Dunántúlon TÁMOP-3.4.4/B-08/1-2009-0014 Német nyelv 5-6.évfolyam 1.forduló

Részletesebben

vasárnap, 2010 május 23-án - a Pünkösd ünnepére egy közös energiameditációt szerveztem.

vasárnap, 2010 május 23-án - a Pünkösd ünnepére egy közös energiameditációt szerveztem. Kedves olvasó, vasárnap, május 23-án - a Pünkösd ünnepére egy közös energiameditációt szerveztem. Bárki ingyenesen részt vehet: 11:00 h - 15:00 h - 17:00 h - 19:00 h - 21:00 h- Ha valaki személyes fölhívással

Részletesebben

AZ EVEZİS SPORT FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010-2016

AZ EVEZİS SPORT FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010-2016 AZ EVEZİS SPORT FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010-2016 KITEKINTÉS, ELİZMÉNYEK Az evezés a világ egyik legelterjedtebb sportága. 131 ország tagja a Nemzetközi Evezıs Szövetségnek, a nyári olimpiai játékok 3.

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

KÖZMEGHALLGATÁS BESZÁMOLÓ. KÉSZÜLT KOMLÓ VÁROS NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA 2015. DECEMBER 09-i K Ö Z M E G H A L L G A T Á S Á N

KÖZMEGHALLGATÁS BESZÁMOLÓ. KÉSZÜLT KOMLÓ VÁROS NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA 2015. DECEMBER 09-i K Ö Z M E G H A L L G A T Á S Á N KÖZMEGHALLGATÁS BESZÁMOLÓ KÉSZÜLT KOMLÓ VÁROS NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA 2015. DECEMBER 09-i K Ö Z M E G H A L L G A T Á S Á N Tisztelettel köszöntöm meghívott vendégeinket, klubtagokat, oktatási

Részletesebben

NÉMET NYELV VIZSGAANYAG. 9. évfolyam

NÉMET NYELV VIZSGAANYAG. 9. évfolyam NÉMET NYELV VIZSGAANYAG 9. évfolyam 1. Wortschatz der 1-11. Lektionen in dem Buch Start!Neu + Arbeitsheft+ kiegészítő 2. Themen und Dialoge: 1. Begrüßungen, Vorstellungen 2. Familie 3. Essen und Trinken

Részletesebben

Látogatás a Heti Válasznál

Látogatás a Heti Válasznál Látogatás a Heti Válasznál Ulicsák Eszter (7.a) Mindenki belegondolhatott már, hogy ki is a mi szeretett újságunk és kedvenc cikkünk szülőanyja, de még inkább, hogy hogyan alkotnak egy hét alatt egy izgalmas,

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. MIRŐL IS LESZ MA SZÓ? A PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK Másodlagos adatok

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

PROTECTOR SPORTOKTATÓK ÉS PEDAGÓGUSOK SZAKMAI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

PROTECTOR SPORTOKTATÓK ÉS PEDAGÓGUSOK SZAKMAI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI PROTECTOR SPORTOKTATÓK ÉS PEDAGÓGUSOK SZAKMAI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI A Protector sportoktatók és pedagógusok szakmai felelősségbiztosítási szerződése (a továbbiakban: Protector

Részletesebben

Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője?

Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője? Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője? NÉMETH Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály MMT Nyíregyházi Csoport előadóülése Nyíregyháza, 2012.

Részletesebben

ORSZÁGOS ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY 2008/2009. NÉMET NYELV FELADATLAP. 8. osztály iskolai forduló. Tanuló neve:... Iskola neve:... Címe:...

ORSZÁGOS ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANULMÁNYI VERSENY 2008/2009. NÉMET NYELV FELADATLAP. 8. osztály iskolai forduló. Tanuló neve:... Iskola neve:... Címe:... JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL-1100

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

BUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH. Jahrgang 1999 Ausgegeben am 13. April 1999 Teil III

BUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH. Jahrgang 1999 Ausgegeben am 13. April 1999 Teil III P. b. b. Verlagspostamt 1030 Wien WoGZ 213U BUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH Jahrgang 1999 Ausgegeben am 13. April 1999 Teil III 70. Abkommen zwischen der Österreichischen Bundesregierung

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Bretzfeld-Budaörs testvérvárosi kapcsolat. 25 éves évfordulója 2014. május 8-11.

Bretzfeld-Budaörs testvérvárosi kapcsolat. 25 éves évfordulója 2014. május 8-11. Bretzfeld-Budaörs testvérvárosi kapcsolat 25 éves évfordulója 2014. május 8-11. Bretzfeld Budaörs: 25 Jahre Partnerscha 8 11. Mai 2014 Kevés olyan testvérvárosi kapcsolat létezik, amelynek enynyire mélyek

Részletesebben

Követelmények a gimnázium német nyelv 10-12. évfolyama számára

Követelmények a gimnázium német nyelv 10-12. évfolyama számára Követelmények a gimnázium német nyelv 10-12. évfolyama számára Fejlesztési követelmények A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban tud információt cserélni, hallott és olvasott szöveget megérteni és

Részletesebben

NÉMET NYELV. Célok és feladatok. Fejlesztési, kimeneti követelmények

NÉMET NYELV. Célok és feladatok. Fejlesztési, kimeneti követelmények NÉMET NYELV Célok és feladatok A nyelvoktatás célja a kommunikatív kompetencia kialakítása, azaz a tanuló képessé tétele arra, hogy idegen nyelvű környezetben képes legyen megoldani felmerülő problémáit,

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Einfluss der Furttiefen auf die Ökonomie der Schifffahrt

Einfluss der Furttiefen auf die Ökonomie der Schifffahrt Einfluss der Furttiefen auf die Ökonomie der Schifffahrt. DK Workshop Zukunftsorientierte Fahrrinnenparameter für die Wasserstraße Donau Budapest 29.09.2010. Attila Bencsik Europäische Fluß-Seetransport

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Édenke(rt) Természetvédelmi Ifjúsági Szabadegyetem (TISZA) VI. kurzus 2010. Március 26. Szolnoki Evangélikus Gyülekezetért Alapítvány

Édenke(rt) Természetvédelmi Ifjúsági Szabadegyetem (TISZA) VI. kurzus 2010. Március 26. Szolnoki Evangélikus Gyülekezetért Alapítvány Édenke(rt) Természetvédelmi Ifjúsági Szabadegyetem (TISZA) VI. kurzus 2010. Március 26. Szolnoki Evangélikus Gyülekezetért Alapítvány Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alap Környezettudatosnevelés

Részletesebben

WEIDINGKR GYÖRGY HURLER FERENC

WEIDINGKR GYÖRGY HURLER FERENC WEIDINGKR GYÖRGY HURLER FERENC A budai vár 1687. és 1696. évi helyszínrajzai Tanulmányunkban három vártérképet ismertetünk. Haüy 1687- ben készített térképét, amelyen a házak egy a térképhez tartozó francia

Részletesebben

REKRÁCIÓ-IDEGENFORGALOM IDEGENFORGALOM SPORTTURIZMUS. Bánhidi M. (2006): A sportturizmus alapjai - alapfogalmak. Elektronikus tankönyv, Győr-Budapest

REKRÁCIÓ-IDEGENFORGALOM IDEGENFORGALOM SPORTTURIZMUS. Bánhidi M. (2006): A sportturizmus alapjai - alapfogalmak. Elektronikus tankönyv, Győr-Budapest REKRÁCIÓ-IDEGENFORGALOM IDEGENFORGALOM SPORTTURIZMUS A TURIZMUS SZEREPE A Turisztikai Világszervezet Alapokmányának 3. Cikkelye kitűzött célok, és annak tudatában - amint azt az Egyesült Nemezetek Közgyűlése

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

Menschen um uns wie sind sie?

Menschen um uns wie sind sie? Menschen um uns wie sind sie? Charaktereigenschaften Modultyp Kreative Kommunikation Zielgruppe Schüler von 12 bis 15 Jahren Niveaustufe A1 Autorinnen Dömők Szilvia, Somló Katalin A kiadvány az Educatio

Részletesebben

CSECSEM Ő- ÉS GYERMEKHALANDÓSÁG KÉT PEST KÖRNYÉKI KÖZSÉGBEN A MÚLT SZÁZAD 7 0 8 0 -AS ÉVEIBEN

CSECSEM Ő- ÉS GYERMEKHALANDÓSÁG KÉT PEST KÖRNYÉKI KÖZSÉGBEN A MÚLT SZÁZAD 7 0 8 0 -AS ÉVEIBEN CSECSEM Ő- ÉS GYERMEKHALANDÓSÁG KÉT PEST KÖRNYÉKI KÖZSÉGBEN A MÚLT SZÁZAD 7 0 8 0 -AS ÉVEIBEN írta: KÁRPÁTI ENDRE (Budapest) 1876 őszén a Rókus-kórház szülészeti osztályának fiatal segédorvosa megrázó

Részletesebben

Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem!

Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem! Ma egy 100% életszerű német élethelyzetbe viszlek el! Gyere velem! Ha úgy hozza az élet, hogy irány Németország, Ausztria vagy Svájc, mert ott könnyebbnek látod az életet, akkor állásinterjúra akkor is

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit!

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze. /Szent-Györgyi Albert/ AZ EGRI VÁROSI

Részletesebben

Tantárgyi kapcs. Előzetes ism. Természetismeret: kifejezések felelevenítése. A tanult igék múlt ideje

Tantárgyi kapcs. Előzetes ism. Természetismeret: kifejezések felelevenítése. A tanult igék múlt ideje Óra Anyagegység Kötelező választott Wiederholung 1. Die Schulferien sind zu Ende. Der Herbst ist da! Was brauchen wir dieses Jahr? 2. Ein Tag im Sommer. Was hast du im Sommer gemacht? 3. Meine Familie

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-i rendes ülésére 9. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-i rendes ülésére Tárgy: Önrész biztosítása a Dombóvári Német Nemzetiségi Önkormányzat

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Világjátékok 2013 Cali

Világjátékok 2013 Cali Világjátékok 2013 Cali Bevezető: A Világjátékokat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert szervezet, a Világjátékok Nemzetközi Szövetségének (IWGA) égisze alatt rendezik. Ez a szervezet tömöríti

Részletesebben

MAssAgEgERäT MASSZÍROZÓ KÉSZÜLÉK

MAssAgEgERäT MASSZÍROZÓ KÉSZÜLÉK Quattromed IV-S MAssAgEgERäT MASSZÍROZÓ KÉSZÜLÉK Ergonomische Massage mit WohlfühlgARAntie ERGONÓMIKUS MASSZÁZS A KÉNYELEMÉRZÉS GARANCIÁJÁVAL QUATTROMED IV-s MAssAgEgERäT MASSZÍROZÓ KÉSZÜLÉK Unsere Wirbelsäule

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

Deutsch4. Klasse 4. Célok, feladatok

Deutsch4. Klasse 4. Célok, feladatok Deutsch4 Rund um das Jahr 5 Stunden per Woche Klasse 4 Célok, feladatok Életkorának megfelelően ismerje meg a német nemzetiség kultúráját, hagyományait. Értsen meg egyszerű kérdéseket és utasításokat és

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola A volt Jugoszlávia turizmusának elemzése, különös tekintettel a délszláv válságok hatásainak összefüggésében Készítette: Játékos Edit Témavezető:

Részletesebben

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt.

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt. Tantárgyi követelmények Német nyelv 9. oszt. Témakörök: Bemutatkozás Az én családom Az én barátom Az én házam/lakásom Az én szobám Az én iskolám Lakóhely bemutatása Napirend Étkezési szokások Szabadidő

Részletesebben

Tallózó. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok. 70 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3.

Tallózó. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok. 70 Turizmus bulletin XI. évfolyam 3. A turizmus és a sport kapcsolatrendszere Magyarországon: szakmapolitikai aspektusok Összeállította: az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága Új szemlélet a stratégiai

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY BORSOD MEGYÉBEN HAJDÚ RÁFIS JÁNOS

MEZŐGAZDASÁGI ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY BORSOD MEGYÉBEN HAJDÚ RÁFIS JÁNOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY BORSOD MEGYÉBEN HAJDÚ RÁFIS JÁNOS Egy rendhagyó múzeum születése és fejlődése bontakozik ki az alábbi írásból. Létrejöttét, céljait tekintve olyan igény kielégítésére

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

WiR gratulieren GRATULÁLUNK!

WiR gratulieren GRATULÁLUNK! Reflexmat Seit der Gründung im Jahre 2000 steht der Name CaSaDa für hochwertige Produkte im Bereich Wellness und fitness. WiR gratulieren GRATULÁLUNK! Mit dem Kauf dieser Fußreflexzonen-Matte haben sie

Részletesebben

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA

UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA UTAZÁS ÉS SZABADIDŐ2008. KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR DEBRECEN 2008. MÁRCIUS 28-30. STATISZTIKA DEMOGRÁFIA megoszlás férfi 46% nő 54% megoszlás 20 év alatt 7% 20-29 között 40% 30-39 között 20% 40-49 között 14% 50-59

Részletesebben

Pusztainé Tötök Éva tantárgyprogramjai

Pusztainé Tötök Éva tantárgyprogramjai Pusztainé Tötök Éva tantárgyprogramjai NÉMET KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ I. KURZUS Tantárgyód: Óraszám : N_ITH4, B_it001_1 heti 2x2 Számonkérési típus: folyamatos Értékelés módja: Tanszék neve:

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: általános iskola német Évfolyam: 1. Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: szóbeli, írásbeli írásbeli: a tanult témakörökhöz

Részletesebben

Turisztikai forgalom Kibocsátó régió Befogadó régió Átmeneti régió Turisztikai forgalom szerkezete Fı ismérv: turisták származási helye Pl. Románia. 2004/ben 6,6 mil. turista: Európa 6,3 mil. Amerika 0,13

Részletesebben

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között DR. TAKÁCS JÓZSEF Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között Bevezetés Mindjárt első mondatommal szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy előadást tarthattam és szeretném átadni a székesfehérvári

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032)

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) Kedvezményezett: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium A projekt

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Olympic Agenda 2020 elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Olimpiai Bizottság Közgyűlés 2015. február 6. Agenda 2020 - Cél

Részletesebben

Pszichológiai tényezık

Pszichológiai tényezık Pszichológiai tényezık Motivációk: kitörés a mindennapi, megszokott életbıl, lazítás, játszás, családi kötelékek erısítése, presztízs, szociális interakció, tanulás, ön-realizálás, bevásárlás. Társadalmi

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

EDZŐI FÓRUM 2012 - Baja

EDZŐI FÓRUM 2012 - Baja EDZŐI FÓRUM 2012 - Baja MOB FISA EGYESÜLETEK PARTNEREK Új sporttörvény -2011 Önálló területi egységek integrálása Előirt szabályzatok, alapszabály módosítás Tagszervezetek köre Sportegyesület, sportvállalkozás,

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

PÁTY KÖZSÉG KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA PÁTY KÖZSÉG KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Páty, 2011. április Záradék: Elfogadta Páty Község Önkormányzat képviselő-testülete 95./2011. (IV.04) határozatával. Székely László polgármester 1 Bevezető

Részletesebben

Bringa Park Program 2012 2014

Bringa Park Program 2012 2014 Bringa Park Program 2012 2014 1 A bringaparkok kialakításának célja: A fiatalok, iskolás korúak számára olyan aktív sportolást biztosító szabadtéri létesítmény létrehozni, ahol biztonságos de ugyanakkor

Részletesebben

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata.

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. 1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Ókori és újkori olimpiák. Magyarok az olimpiai versenyeken. Olimpiai szimbólumok. 2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi

Részletesebben

ÉLETVITEL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE

ÉLETVITEL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE 271 ÉLETVITEL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE Veres Zoltán Andics Jenı Szántó Szilvia A szolgáltatás-fogyasztói magatartás legújabb jelenségeirıl is szót kell ejteni. A fejlett szolgáltatáspiacokon egy

Részletesebben

mi és más népek - összehasonlításuk, karaktereik személyleírás: főként külső tulajdonságok alapján

mi és más népek - összehasonlításuk, karaktereik személyleírás: főként külső tulajdonságok alapján 8. évfolyam A 8. évfolyamon idegen nyelvet tanuló diákok A1 szintű, a Közös európai referenciakeret alapján alapszintű és ezen belül minimumszintű nyelvi ismeretekkel rendelkeznek. A 8. évfolyamon folytatódó

Részletesebben

HÍRLEVÉL INFORMATIONSBRIEF. az ÁFA irányelvhez kapcsolódó 282/2011/EU végrehajtási rendeletről

HÍRLEVÉL INFORMATIONSBRIEF. az ÁFA irányelvhez kapcsolódó 282/2011/EU végrehajtási rendeletről HÍRLEVÉL INFORMATIONSBRIEF az ÁFA irányelvhez kapcsolódó 282/2011/EU végrehajtási rendeletről Hírlevelünk célja, hogy tájékoztassuk Önöket a 282/2011/ EU végrehajtási rendelet fő tartalmi elemeiről, amely

Részletesebben