HÁZIREND SÖJTÖRI ÓVODA

Átírás

1 HÁZIREND SÖJTÖRI ÓVODA 1

2 I. AZ ÓVODA ADATAI: Az intézmény neve: Söjtöri Óvoda OM azonosító: Az intézmény székhelye: 8897 Söjtör, Petőfi u. 2. Az intézmény telefonszáma: 30/ címe: Fenntartó: Söjtör Község Önkormányzata Az óvoda vezetőjének neve: Csányiné Rácz Eszter Az óvoda gyermekorvosának neve: Dr. Simán László Az óvoda védőnőjének neve: Fodorné Mátyás Bernadett II. AZ ÓVODAI FELVÉTEL ELJÁRÁSRENDJE évi CXC. törvény 49 és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 20 alapján. Az óvoda körzete: Söjtör község teljes területe, valamint a községhez tartozó külterület. Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik. Óvodai beíratás a felvételi előjegyzési naplóba az önkormányzat által kijelölt beíratási időszakban, április 20-a és május 20-a között 2 napon át zajlik szeptember elsejétől abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a gyermek betölti a harmadik életévét, napi négy órában kötelező részt venni az óvodai nevelésben. A jogosultság a kötelezettség szabályaiból eredően azt jelenti, hogy az a szülő, akinek a gyermeke augusztus 31-e után tölti be a harmadik életévét, mérlegelhet annak tekintetében, hogy beíratjae a gyermekét a már folyó nevelési évben az óvodába. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 8. (1) bekezdése értelmében az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező 3 éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Az óvodába felvett gyermekek csoportba sorolásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvónők véleményének, valamint a lehetőségek figyelembevételével. Gyermekek átvétele: Hivatalos átjelentkezés útján, melynek nyomtatványát az óvodavezetők töltik ki és küldik meg kölcsönösen egymásnak. III. AZ ÓVODAI ELHELYEZÉS MEGSZŰNÉSE évi CXC. törvény 45. és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 50. alapján Az óvodai elhelyezés megszűnik: ha a gyermeket másik óvoda átvette (és ezt a befogadó óvoda írásban igazolta, ha a szülő írásban bejelenti (csak abban az esetben ha a gyermek nem töltötte be ötödik életévét), ha a gyermeket felvették az iskolába 2

3 IV. A NEVELÉSI ÉV RENDJE A nevelési év: szeptember 1-jétől, következő év augusztus 31-ig tart. A nyári időszakban az alacsony létszám és a szabadságolások miatt a csoportokat összevontan működtetjük. Nyári zárva tartás rendje: a fenntartó által meghatározott időpontban a nyár folyamán, az intézmény 5 hétig zárva tart. A zárás idejéről minden év február 15-ig értesítjük a szülőket. Az óvodai zárás idejére a szülő írásban kérheti gyermeke elhelyezését a Pusztaszentlászlói Óvodába. A téli szünet kb. egybe esik az iskolai téli szünettel, pontos időtartamának meghatározását szülői igényfelmérés előzi meg. Nevelés nélküli munkanapok: Nevelés nélküli napok: 5 alkalom/év A nevelés nélküli napok felhasználásának elvei: Nevelési értekezletek, minőségfejlesztési feladatok, szakmai és egyéb szervezeti továbbképzések megtartása. Az ellátást igénylő gyermekek nevelését ez idő alatt a Pusztaszentlászlói Óvoda látja el. A nevelés nélküli munkanapról 7 nappal megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. V. A GYERMEKEK TÁVOLMARADÁSÁNAK SZABÁLYAI 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. alapján: A kötelező óvodáztatásban részt vevő gyermek hiányzása az óvodából szeptember 1-jétől Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztás igazolása minden óvodaköteles gyermekre egyformán kötelező, akit nem mentettek fel az óvodakötelezettség alól, akár négy órát, akár többet tartózkodik az óvodában. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, b) a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az igazolatlan hiányzás büntetési fokozatai Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Öt nap hiányzás esetén Ha a gyermek az Nkt. 8. (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. 3

4 Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával kapcsolatos, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat. Tíz nap hiányzás esetén Ha a gyermek az Nkt. 8. (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot. Húsz nap hiányzás esetén Ha a gyermek az Nkt. 8. (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. [20/2012. EMMI rendelet 51. (4)] Szabálysértési eljárás óvodai hiányzás esetén A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény 247. c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben összesen - az Nkt. 8. (2) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén - tizenegy nap. A pénzbírság legalacsonyabb összege e törvény eltérő rendelkezése hiányában ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. [2012. évi II. törvény 11. (1)] Betegség után a gyermek csak orvosi igazolással fogadható az óvodában. VI. A GYERMEKEKKEL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOK Az óvodában csak egészséges gyermek tartózkodhat. Beteg, lábadozó, még gyógyszert szedő gyermek behozatala az óvodába a többi gyermek egészségének védelme érdekében nem lehetséges. Ilyen esetben az óvónő kötelessége a gyermek átvételének megtagadása. Az óvónőnek tilos otthonról beküldött gyógyszert beadni a nap folyamán (kivétel: allergia és lázgörcs csillapítására szolgáló készítmények, folyamatos szedést kívánó szerek a vezetővel történt egyeztetés alapján), továbbá tilos ezeket a gyermek holmija közt elhelyezni. Minden szülőnek kötelessége felhívni az óvónők figyelmét arra, ha gyermeke különleges betegségben, illetve epylepsiára, veszélyes allergiára, lázgörcsre, stb. hajlamos, valamint köteles a napközben elérhető telefonszámát megadni. Fertőző betegség esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van. Fejtetvesség esetén a szülő kötelessége gyermeke fejének, hajának kezelése, valamint a serkék eltávolítása. VII. A GYERMEKEK ÉTKEZTETÉSE AZ ÓVODÁBAN A gyermekek az óvodában napi háromszori étkezésben részesülnek. Az étkezések időpontjai: - tízóraizás: 8.30 órakor 4

5 - ebédelés: 12 órakor - uzsonnázás: kor Hiányzás esetén az étkezés lemondható: a hiányzást megelőző nap óráig, a bejelentés a következő napon lép érvénybe. Térítési díj fizetésére kötelezettek esetében a következő befizetéskor írjuk jóvá a lemondott napok térítési díját. Az ismételt óvodába érkezést is előző nap óráig be kell jelenteni. VIII. A GYERMEKEK RUHÁZATA AZ ÓVODÁBAN Az intézménybe ápolt, tiszta gyermekeket hozhatnak a szülők. A gyermekek ruházatát jellemezze praktikusság, kényelem, tisztaság! Legyen a gyermekeknek tornafelszerelése (tornacipő, rövid nadrág, póló), mely a biztonságos, kényelmes mozgást biztosítja! Legyen a gyermekeknek megfelelő udvari öltözéke, hogy a napi levegőztetést az időjárástól függetlenül megvalósíthassuk! Jó, ha a gyermekek ruháit megkülönböztető jelzéssel látják el, az esetleges cserék elkerülése érdekében. Legyen a gyermekeknek váltóruhája, cipője! A gyerekek holmiját az arra kijelölt szekrényben tárolják! IX. A GYERMEKEK ÉRKEZÉSE, TÁVOZÁSA AZ ÓVODÁBÓL Az óvoda nyitvatartási rendje: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 12. alapján Hétfőtől péntekig: óráig. A gyermek óvodában tartózkodásának maximális ideje: napi 10 óra. A gyermek érdekében reggelente legkésőbb 8 óra 30 percig érkezzenek az óvodába. Azok a szülők, akik ebéd után elviszik gyermeküket, az óvoda belső zavartalan működése érdekében óráig tegyék. Csak azért a gyermekért tudunk felelősséget vállalni, akit reggel felnőttnek ad át a szülő. Távozáskor kérjük, hogy szintén felnőttnek jelezze, ha elviszi a gyermeket. (Ez főleg az udvaron tartózkodás esetében jelent problémát). A gyermek elvitele az óvodából kiskorú testvér, idegen segítségével csak a szülő írásos kérésével lehet. Gyermekeinket szeretnénk arra nevelni, hogy amikor szüleik megérkeznek értük az óvodába, játékukat a helyére téve, elköszönjenek társaiktól, óvónőjüktől. Kérjük, várják meg türelmesen, míg gyermekük a játékot a helyére teszi. Ha a szülő megérkezett a gyermekért és átvette őt az óvónőtől, a továbbiakban a gyermek biztonságáért ő a felelős. ( Pl.: Ha kiszalad az udvarra, felmászik a mászókára.) Egyedül az óvodából csak a tanköteles korú gyermekek távozhatnak a szülők írásbeli kérelmére és a szülők írásbeli felelősségvállalásával. X. A GYERMEKEK FOGLALKOZTATÁSÁNAK RENDJE Az óvodában folyó nevelés oktatás a helyi óvodai nevelési program szerint történik. 5

6 Intézményünk felvállalja a különleges bánásmódot igénylő gyermekek közül a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelését, fejlesztését. Az Óvodai Integrációs Program célja: 3 éves kortól az óvodai nevelés biztosítása a HH/HHH gyermekek részére Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése A gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása. Feladatunk: A HH/HHH gyermekek teljes körű befogadásával az esélyegyenlőség biztosítása, A HH/HHH gyermekek egyenlő elosztásával a szegregációmentesség biztosítása, Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fejlődésének folyamatos nyomon követésével Hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli társadalmi és civil szervezetekkel A program célcsoportja: Hátrányos helyzetű gyermekek Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Veszélyeztetett gyermekek Szülők A nevelési feladatok megvalósításánál kooperatív technikákat, differenciálást alkalmazunk, és bevezettük a kompetencia alapú óvodai programcsomagot. Ezen feladatokat az intézmény alapdokumentumai tartalmazzák. A napirend kialakítása illeszkedik a gyermekek életkori sajátosságaihoz, és a megvalósítandó feladatokhoz. Az óvodai szervezett tanulási folyamatok (foglalkozások), naponta általában 9 oo -12 oo -ig tartó időszakban zajlanak. Időjárástól függően (köd, szmog riadó, -5 fok alatt, eső, viharos szél esetén nem) legalább napi egy óra levegőzést biztosítunk a déli étkezést megelőzően. A nyári napirendet az időjárástól függően - egész napos levegőn való tartózkodásra építjük. Az óvoda életét meghatározó dokumentumok a Helyi Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat mindenki számára hozzáférhető a csoport óvónőjénél. A szülőnek joga van arra, hogy folyamatos tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről. Tájékoztatás formái, módja: Az óvónőt nevelő-oktató munkájának végzése közben zavarni nem szabad. Az együttműködésnek szabályozott formái vannak: fogadó órák, családlátogatások, szülői értekezletek Az óvónők és az óvodavezető igény szerint, bejelentkezés alapján tartanak fogadóórákat. Nincs fogadóóra abban a hónapban, amikor a csoportok szülői értekezletet tartanak. 6

7 A gyermekkel kapcsolatos információ, tájékoztatás csak a gyermek saját óvónőjétől vagy az óvodavezetőtől kérhető. Komolyabb probléma, konfliktus, ellentét esetén mindenképpen keressék fel az óvónőt, illetve az óvodavezetőjét, és velük közösen kell megoldani a helyzetet. Közös nevelés sikeres megvalósítása érdekében szükség van valós együttműködésre, nyitottságra és őszinteségre. Nem tehető a gyermek előtt indulatos, negatív megjegyzés mások gyermekére, szüleire, származásra, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre. A szülő a személyiséglapon tett aláírásával igazolja, hogy a gyermek értékelését megismerte. Különös gondosságot igényel a tanköteles korúak esete. Minden gyermek szülőjével egyénenként beszélgetnek az óvónők az iskolára való felkészültségről. XI. BEISKOLÁZÁS RENDJE évi CXC. törvény 45. és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 21. alapján: Tankötelessé válik az a gyermek aki adott év augusztus 31-ig 6. életévét betölti, ha elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkésőbb az azt követő évben. A tankötelezettség kezdetéről az óvodavezető, az óvodavezető vagy a szülő kezdeményezésére a Szakértői Bizottság dönt. Minden gyermekről óvodai szakvélemény kerül kiállításra február 15-ig. Kérdéses esetben kérni kell a Szakértői Bizottság iskolaérettségi vizsgálatát december 20-ig, mely kérelmet 2 példányban a szülővel ismertetni és aláíratni kell. Ebben az esetben az óvodai szakvéleményhez csatolni kell a Szakértői Bizottság írásbeli véleményét. A szülői döntés alapján azon gyerekek esetében, akik adott év augusztus 31-ig töltik be 6. életévüket, kérelmet kell az óvoda vezetője felé benyújtani a további óvodai nevelés biztosítására. A szülőknek kiadott óvodai szakvéleménnyel és óvodavezetői határozattal lehet a gyermeket a kiválasztott iskolába beíratni. XII. ÉRTÉKELÉS, JUTALMAZÁS ÉS FEGYELMEZÉS RENDJE: A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 5. A gyermekek értékelését az óvodapedagógusok végzik évente minimum két alkalommal, a gyermekenként vezetett személyiség lapon megfigyeléseik alapján. Lelki, szociális, mentális, és értelmi fejlettséget a csoportban dolgozó pedagógusok szakmai véleménye alapján állapítja meg a nevelőtestület. Az értékelés fontos közösségalakító tényező. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás. Ezzel erősíthetők leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásai, és ezzel alakíthatók ki a pozitív motivációk. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái: Az óvodában alkalmazott jutalmazás a verbális és nonverbális kifejezések, és kommunikációs eszközök, érzelmek kifejezése, kiemelt-megtisztelő feladatadás. Tárgyi jutalmazás nem alkalmazható. A fegyelmező intézkedések az életkori sajátosságokból fakadóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés, szélsőséges esetben tevékenység megállítása. Elkülönítés (csoport területéről), étel, tárgy vagy szeretetmegvonás nem alkalmazható. Mindig a gyermek viselkedésére irányul, az adott magatartást ítéljük el és nem a gyermeket. 7

8 XIII. A SZÜLŐKET TERHELŐ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK évi LXIII. törvény 1. értelmében: (1)A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 151. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban: ingyenes étkezés) a) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek, ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át, vagy ae) nevelésbe vették A fentiekből következően gyermekei után térítési díj fizetésére kötelezett a szülő, amennyiben az egy főre eső jövedelem meghaladja a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át. XIV. FAKULTATÍV HIT ÉS VALLÁSOKTATÁS Megszervezése legalább 15 szülő igénye esetén valósulhat meg, ez iránti kérelmet az érintettek aláírásával ellátott írásos formában kell kérelmezni az óvoda vezetőjénél. Ezután a megjelölt egyház képviselőjével történik egyeztetés a megvalósításról. Az óvoda zavartalan működése érdekében 16,30 17 óra között biztosítható helyiség az óvodában. Nagyobb csoport: Gyermekek, szülők nagyobb csoportján értjük az érintettek 50+1%-át. XV. PANASZKEZELÉS Cél: a gyermekeket érintő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani. A gyermekeket ért sérelem, vagy kár esetén a szülők írásban vagy szóban panaszt tehetnek gyermekük óvodapedagógusának. Szóbeli panaszra lehetőség szerint azonnal, szóban reagálunk, megfelelő segítséget és megoldást nyújtva a szülőknek. Jogos panasz esetén az óvónő egyeztet az érintettekkel. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Abban az esetben, ha az óvónő nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az óvodavezető felé. Az írásban benyújtott panaszt kivizsgáljuk és a panaszra tizenöt napos határidőn belül írásban válaszolunk. 8

9 Amennyiben a probléma ezek után is fennáll, a panaszos a problémájával fordulhat a fenntartó felé. XVI. EGYÉB SZABÁLYOK Az óvoda egész területén TILOS A DOHÁNYZÁS! Az óvoda egész területén TILOS AZ ALKOHOL FOGYASZTÁS! Csak jogerős bírói végzés alapján korlátozható a gyermek kiadása valamelyik szülő részére. Az intézményben készült fotók és videó felvételek interneten, közösségi portálokon való megjelentetése csak a szereplők/érintettek előzetes hozzájárulásával lehetséges. Az óvoda óvó-védő előírásai Minden gyermeknek és szüleiknek feladatát képezi az alábbi szabályok betartása: A gyermek felnőtt felügyelete nélkül nem lehet, így ha a szülő az óvodában a gyermekét a pedagógustól átvette, a továbbiakban teljes felelősséggel tartozik testi épségéért. Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat használhat. Óvodán kívül szervezett programokra, kirándulásokra a gyermekek csak akkor vihetők el, ha ehhez a szülő írásban hozzájárul, melyet az óvónők a csoportnaplóban dokumentálnak. A gyermekeknek az óvónők a baleset megelőzését szolgáló szabályokat életkoruknak megfelelően ismertetik a nevelési év elején és minden olyan foglalkoztatásnál, amikor ez szükségessé válik (csoportnaplóban dokumentálva). Kérjük a szülőket is, hogy segítsék a szabályok elsajátíttatását, gyakoroltatását gyermekeikkel. A délutáni udvari élet esetén a szülő menjen oda a pedagógushoz, vegye át gyermekét és így távozzanak az óvodából. A szülők gyermekük átvétele után az óvoda udvarát játszótéri tevékenységre ne használják a még óvodában maradó gyermekek felügyelete és a balesetek elkerülése érdekében. Kérjük a szülők munkahelyi és lakáscímét, valamint telefonszámát, annak változásait szíveskedjenek haladéktalanul bejelenteni a csoportos óvónőknek, hogy baleset vagy betegség esetén azonnal értesíteni tudjuk önöket. Gyermekük és az intézmény biztonsága érdekében kérjük, hogy csak felnőtt nyissa, zárja a bejárati ajtót és a kaput. Gyermekét ne engedje felmászni az óvoda kapujára, kerítésére. A gyermekek védelme érdekében az udvari bejárati kapukon lévő felső biztonsági zárat kérjük, hogy minden esetben használják! Behozható tárgyak: évi CXC. törvény 25. (3) alapján 9

10 Otthoni tárgyakat, eszközöket, játékokat csak az óvónőkkel történt előzetes egyeztetés után hozhatnak a gyermekek az intézménybe. A gyermekek balesetveszélyes tárgyakat, eszközt az óvodába nem hozhatnak. Az óvoda területére behozott játékokért, tárgyakért (kerékpár stb.) nem vállalunk felelősséget. Ha a gyermek óvodába értéktárgyakat hoz (aranylánc, karóra, karkötő, egyéb értékes tárgyak, stb.) azok megőrzésére, eltűnéséért felelősségvállalására az óvoda nem vállalkozhat. XVII. A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 82. alapján Beiratkozáskor minden szülő betekintésre megkapja az óvoda házirendjét. A bejárat melletti faliújságon 1 példány kifüggesztésre kerül és a vezetői irodában is elkérhető. XVIII. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII.28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 255/2009. (XI.20) és 221/2010. (VII.30.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet módosításáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 22/2015. (IV. 21.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról 10

11 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Véleményezte Dátum Szülői Közösség Elfogadta Dátum Nevelőtestület Jóváhagyta Dátum Óvodavezető A házirend hatálya és hatályba lépése: Területi hatálya: az óvodába érkezéstől az intézmény egész területére kiterjed, valamint az intézmény szervezésében, a nevelési program megvalósításához kapcsolódó, óvoda épületén kívüli programokra, közlekedésre (séták, kirándulások színházlátogatások, stb.) is. Személyi hatálya: a Söjtöri Óvodába beiratkozott gyermekekre, a gyermekek törvényes képviselőire, a pedagógusokra, a dajkákra, valamint az intézményben munkát ellátó más alkalmazottakra. Hatályba lépése: szeptember1-jétől visszavonásig. Ezáltal hatályát veszti a házirend elfogadásáról szóló 6/2013. számú határozat. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente A házirend módosítása : - Törvényi változás esetén - Ha a felülvizsgálat ezt indokolja - A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról. - Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőjének. Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői irodában és a folyosón. 11

12 12