* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Hálózati hatások. * Hálózati hatások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Hálózati hatások. * Hálózati hatások"

Átírás

1 * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Hálózati hatások ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Hálózati hatások * Ebben a részben is piacokról lesz szó, csakúgy, mint korábban * Viszont olyan termékek és szolgáltatások piacait vizsgáljuk, amelyek bizonyos különleges tulajdonságokkal rendelkeznek * Mi lehet a közös a következőkben: * Telefon, , internet, számítógép hardver, számítógép szoftver, zenelejátszók, zenehordozók, banki szolgáltatások, légiközlekedési szolgáltatások, jogi szolgáltatások, stb. * Ezen termékek hálózati hatásokkal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy: * Minden egyes fogyasztó hasznossága növekszik, ha nő azon fogyasztók száma, akik az adott terméket vagy szolgáltatást használják, illetve ha azzal kompatibilis terméket vagy szolgáltatást használnak * A hálózati hatások több okból is létrejöhetnek: 1. Fogyasztási externália * Ebben az esetben közvetlen hálózati hatásról beszélünk, ahol az egyik fogyasztó jelenléte közvetlenül növeli a többiek hasznosságát * Ilyenek a kommunikációs hálózatok, ahol a hálózathoz való csatlakozás hasznossága nő, ha egyre több kommunikációs partnerrel lehet kapcsolatba lépni 2. Kiegészítés, kompatibilitás, szabványok * Ebben az esetben közvetett hálózati hatásról beszélünk

2 * Ezalatt azt értjük, hogy például a számítógép hardver és szoftver esetén, ha többen használnak egy adott hardver családot, akkor annál inkább megéri a szoftverfejlesztőknek ezzel a hardvercsaláddal kompatibilis alkalmazást kifejleszteni, a sokféle alkalmazás elérhetősége pedig erősíti az adott hardver család népszerűségét * A fogyasztók számára tehát egymással kiegészítő viszonyban lévő, vagy kompatibilis rendszerek biztosítanak hasznosságot * A hálózati javak további lényeges sajátossága: 3. Váltási költségek és a beragadás * A hálózatos termékek piacain többnyire jelentős költsége van annak, ha valaki hálózatot vagy rendszert akar váltani * Ha például számítógépes operációs rendszert akarunk váltani, akkor meg kell tanulni egy új szoftver működését * Ha kommunikációs hálózatot, csatornát akarunk váltani, akkor új eszközökre lehet szükség, illetve a kapcsolatokat újra ki kell építeni * A váltási költségek következménye, hogy a fogyasztók gyakran beragadnak egy adott hálózatba, számukra nem racionális kifizetni a váltási költségeket 3. A váltási költségek és a beragadás típusai: * Szerződések: a fogyasztókat gyakran hűségszerződés köti, illetve más, hosszabb távra szóló szolgáltatási, vagy alkatrész utánpótlási megállapodás. A váltáskor az ilyen szerződések felbontásának jelentős költségei lehetnek * Képzés, tanulás: egy új rendszerre való átálláskor elvésznek a korábbi rendszerbe való beletanulás termelékenységi előnyei, és az új rendszerre való átképzés is költséges * Keresési költségek: az új rendszer, vagy hálózat kiválasztása keresési költségekkel jár, és bizonytalanságot is magában hordoz * Hűséges ügyfelek elvesztésével is járhat, ha egy vállalat átáll egy másik ügyfélkiszolgáló rendszerre 3. A váltási költségek árazási következménye:

3 * Ha a fogyasztók a jelentős váltási költségek miatt beragadnak, akkor a vállalatok árat tudnak emelni, vagyis nő a piaci erejük * Ugyanakkor a hálózat bővítése, vagy egy adott rendszert használók körének bővítése érdekében a vállalatok jelentős árengedményt is hajlandók adni, ha tudják, hogy később a fogyasztók beragadnak * A hálózati hatások és a váltási költségek közötti ok-okozati összefüggés kétirányú is lehet, és néha nehéz őket megkülönböztetni: * A) * Hálózatos termékek esetén a közvetlen hálózati hatás okozza a váltási költséget. Akik az elsők között csatlakoznak egy adott hálózathoz, azok a később csatlakozók döntéseit befolyásolják, kollektív váltási költséget teremtve. Egymás számára ugyanis kiegészítővé válnak, így egyének számára a hálózatból való kilépés egyre nagyobb alternatív költséggel jár * B) * A rendszerek piacainak közvetett hálózati hatása viszont a váltási költségek következmé-nyeként jön létre. Amikor versengő rendszerek közül választunk, akkor azt preferáljuk, amelyik jelenleg vagy a jövőben várhatóan több kapcsolódó alkalmazási lehetőséget kínál * Az ugyanezt a rendszert választók száma csak akkor válik jelentőssé, ha a váltás költséges. Különben, ha a versengő rendszerek kompatibilisek lennének, akkor nem is lenne érdekes, hogy hányan választották ugyanezt a rendszert, így nem is jönne létre a hálózati hatás * A hálózati javak további lényeges sajátossága: 4. Jelentős méretgazdaságosság * A hálózatos termékek előállításának technológiája többnyire jelentős kezdeti, fix költségekkel jár * Például a hálózat kiépítése, vagy a szoftver kifejlesztése * A termék vagy szolgáltatás használatának határköltsége azonban alacsony * Például egy újabb percnyi telefonbeszélgetés vagy a szoftverről egy újabb másolat elkészítése nem kerül sokba

4 * Ez azt jelenti, hogy a költségfüggvény minden kibocsátási szint mellett csökkenő, így a határköltségen árazó versenyzői egyensúly nem létezik * A hálózati javak piacain tehát gyakori jelenség a piaci kudarc: * Nem létezik versenyzői egyensúly * A hálózati externáliák miatt nem valósul meg a társadalmilag optimális kimenetel * Gyakran lehet tehát szükség szabályozói beavatkozásra * Az állam alkalmas lehet a természetes monopóliumok szabályozására * Arra azonban nincs garancia, hogy az állam hatékonyabban tudja kiválasztani, hogy melyik szabvány vagy technológia lenne társadalmilag optimális * Hálózati termék kereslete * A hálózatos termék fogyasztóinak hasznossága tehát növekszik, ha egyre többen csatlakoznak a hálózathoz * Tekintsünk egy olyan piacot, ahol N azon potenciális fogyasztók száma, akiknél egyáltalán szóba jöhet a csatlakozás * Jelölje q azok számát, akik végül csatlakoznak * A csatlakozás ára legyen p * Minden egyes fogyasztónak más a szolgáltatásra vonatkozó egyéni értékelése * Ezt az egyéni preferenciát jelölje x, amely egyenletes eloszlású a [0,1] intervallumon, 0 x 1 * Ekkor az x típusú fogyasztó hasznossági függvénye: * Ahol q e a csatlakozó fogyasztók várható száma * Ez egyben a hálózati hatás forrása is * A teljes piaci kereslet meghatározásához keressük meg azt a fogyasztót, aki éppen közömbös a csatlakozás és a kívülmaradás között * Feltéve, hogy p q e, a közömbös fogyasztó egyéni preferenciája a következő lesz:

5 * Mindenki csatlakozni fog tehát, akinek egyéni x preferencia paramétere ennél kisebb * Mivel x egyenletes eloszlású a [0,1] intervallumon, a teljes piaci kereslet: * Vegyük észre, hogy ez q e növekvő függvénye, ami azt jelenti, hogy hálózatos javak piacán annál többen csatlakoznak, minél inkább arra számítanak, hogy sokan fognak hasonló döntést hozni * Már csak az a kérdés, hogy mi határozza meg a piac méretére vonatkozó várakozásokat * Több tényező is befolyásolhatja a várakozásokat, többek között a szolgáltatást nyújtó vállalat reklámkampánya is * A modellben azonban feltesszük, hogy a fogyasztók teljesen racionálisak, és beszerzik a várakozásaik kialakításához szükséges információkat (aminek feltesszük, hogy nem túl magas a költsége) * Formálisan azt feltételezzük, hogy a fogyasztók éppen eltalálják a piac méretének várható nagyságát: * Ha ezt behelyettesítjük a korábbi, közömbös fogyasztóra vonatkozó egyenletbe: * Az ábrán megjelölt x L 0 és x H 0 értékeket úgy kaphatjuk meg, ha megoldjuk a következő másodfokú egyenletet: * A megoldás pedig: * A hálózatos termék teljes piaci kereslete tehát alacsony mennyiségi szinteknél még árban növekvő * Magasabb mennyiségi szinteknél válik a más piacokon megszokott, negatív meredekségűvé

6 * Ennek oka, hogy kezdetben a fizetési hajlandóság növekszik, mert a hálózat bővüléséből eredő pozitív externália még erős, és felülmúlja az árnövekedésből eredő negatív hatást * A hálózat bővülésével azonban a pozitív externália gyengülni kezd, és a negatív árhatás dominál * A fenti ábrából az is látszik, hogy ha a népesség növekszik, úgy, hogy az egyéni preferenciák továbbra is egyenletes eloszlásúak maradnak a [0,1] intervallumon, akkor a görbe csúcspontja emelkedik * Ez azt jelenti, hogy fizetési hajlandóság minden mennyiségi szinten növekszik * Ha például a népesség megduplázódik, akkor a fizetési hajlandóság is megduplázódik, hiszen hasznot húznak a kétszer akkora hálózati méretből (például kétszer annyi emberrel tudnak kommunikálni) * Ha a csatlakozás díja p 0, akkor két egyensúlyi pontot is találunk az inverz keresleti görbén * Az indoklás a következő: * Adott p 0 ár mellett a kereslet lehet alacsony, Nx L 0 * Ekkor, mivel a hálózat kicsi, csak a magas értékelésű (alacsony x paraméter) fogyasztóknak érdemes csatlakozniuk * Ugyanazon ár mellett azonban az Nx H 0 magas piaci egyensúly is létrejöhet, ami azt jelenti, hogy az alacsony értékelésű fogyasztók is csatlakoznak * A két egyensúlyi pont közül azonban csak a magasabbik lesz stabil * Ha ugyanis az alacsonyabb egyensúlyi pontból egy kicsit elmozdulunk jobbra, vagyis ha még egy fogyasztó csatlakozik, akkor növekszik a hálózathoz való csatlakozás értéke, és az összes [x L 0, x H 0] intervallumban lévő számára érdemes lesz beszállni * Az x L 0 pont kiemelt jelentőségű: ez határozza meg az úgynevezett kritikus tömeget: * Ha ezt elérik, akkor a piac életképes * Hálózati monopólium * Tegyük fel, hogy a szóban forgó hálózatos terméket egyetlen vállalat kínálja * Az egyszerűség kedvéért feltesszük, hogy a monopóliumnak nincsen fix és elsüllyedt költsége

7 * Továbbá, hogy egy újabb fogyasztó csatlakoztatásának is elhanyagolható a költsége (ennek a feltevésnek a feloldása úgysem változtatja lényegesen az eredményt) * Keressük a profitot maximalizáló csatlakozási díjat * A monopólium célfüggvénye: * Az optimum első és másodrendű feltétele: * Az eredmény tehát az, hogy a monopólium olyan árat határoz meg, amely mellett a [0,2/3] közötti értékelésű fogyasztók csatlakoznak * Ezt behelyettesítve a keresleti és a profitfüggvénybe, megkapjuk a monopol árat és profitot: * A monopólium tehát akkor maximalizálja profitját, ha az összes potenciális fogyasztónak több, mint felét szolgálja ki, de nem mindenkit * Pedig társadalmilag az lenne az optimális, ha mindenki csatlakozna * Mivel nincsenek a csatlakozásnak költségei, újabb fogyasztók kiszolgálásának nem lennének többletköltségei * Viszont ők már alacsonyabb értékelésű fogyasztók, akiket csak alacsonyabb díjak esetén lehetne bevonni * Mi történik, ha növekszik a népesség? * Ekkor a csatlakozási díj és a monopol profit is növekszik * Ugyanakkor növekszik a [0,2/3] közötti fogyasztók hasznossága is: * Az emelkedő csatlakozási díjat ellensúlyozza a nagyobb hálózatnak köszönhető pozitív externália * A monopólium tehát nem tudja a teljes többletet megtartani * Új belépés a hálózati piacra

8 * A szabályozási környezet és technológiai változások következtében a távközlési piacokon a 80-as és 90-es években világszerte új belépésekre került sor * Az egyik szabályozói kihívás az volt, hogy az inkumbensek, mivel határköltségük alacsony, ragadozó árazást alkalmazva távol tarthatták volna potenciális versenytársaikat * Izraelben 1997-ben a nemzetközi telefonhívások piacát megnyitották egy új belépő számára, úgy, hogy a szabályozó megtiltotta az inkumbens számára, hogy árat csökkentsen, amíg piaci részesedése 70% alá nem csökken * Modellünkben, mivel a monopólium nem szolgálja ki a népesség 1/3- át, marad hely új belépő számára * Ha a szabályozó hatóság előírja, hogy az inkumbens nem csökkenthet árat, akkor az új belépő életképes lesz * Az új belépő reziduális keresletét úgy kapjuk, hogy a monopólium meglévő fogyasztóinak keresletét horizontálisan kivonjuk a teljes keresletből: * A belépő potenciális fogyasztóinak x értékelése egy új skálán mérhető, amely az eredeti [2/3,1] intervallumnak felel meg * Jelöljük az új skálán mért, potenciális új fogyasztók értékelését y-nal * Az új belépő éppen közömbös fogyasztójának értékelése az új skálán, ami egyben az új belépő reziduális keresletét meghatározza: * Ebből a keresleti függvényből, ha kifejezzük p-t, megkapjuk a reziduális inverz keresleti görbét: * Az új belépő profitfüggvénye pedig: * Az új belépő profitmaximumának elsőrendű feltétele (az MRF teljesül):

9 * Ebből pedig az új belépő piaci paraméterei: * A monopólium adataival összehasolítva: * A szabályozói beavatkozásnak köszönhetően (az inkumbens nem csökkenthet árat) tehát: * Sor kerülhet az új belépésre * Ehhez fontos, hogy az új belépő beruházási költségei megtérüljenek a fenti profiteredmény alapján * A 90-es évek távközlés-technológiai fejleményei ezt lehetővé tették * Az új belépő hálózatához olcsóbban lehet csatlakozni, kisebb a profitja, és kisebb a piaci részesedése: * Az új szolgáltató belépése után továbbra is marad hely egy harmadik szereplőnek * Feltéve, hogy annak beruházási költségei is megtérülhetnek az elérhető profitból * Az új belépő megjelenése egyaránt növeli a régi és az új fogyasztók hasznosságát * A hálózat bővülése minden fogyasztónak kedvez * Olyanok is hozzáférnek, akik korábban nem * Az új belépő is pozitív profitot ér el * Vegyük észre, hogy a fentiekben a hálózathoz való csatlakozás piacát elemeztük, nem pedig a szolgáltatás használatának piacát * Telefon esetén a telefonvonal bekötése, vagy a mobiltelefon és SIM-kártya beszerzése, regisztrálása * Az új belépő azon fogyasztókat célozza meg, akik addig még nem csatlakoztak a hálózathoz * Az új belépő megjelenése természetesen a használati díjakat is érinteni fogja * A telefonpiac esetében a korábbi monopólium minden bizonnyal csökkenteni fogja percdíjait * Továbbá később szolgáltató-váltások is történhetnek, amit itt nem elemeztünk

10 * Áttekintő kérdések * Mi különbözteti meg a hálózatos termékek piacait a többi piactól? * Milyen tényezők okozhatnak hálózati hatásokat? * Mi a magyarázata annak, hogy a hálózati termékek keresleti függvényének van emelkedő szakasza? * Mi a kritikus tömeg? * Milyen feltételek mellett kerülhet sor új belépésre egy monopol hálózatos termék piacán?

11 * Modern piacelmélet Kétoldalú piacok ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: XY Z anyagainak felhasználásával * Kétoldalú piacok * Azokat a piacokat nevezzük kétoldalú piacnak, amelyek esetében két különböző fogyasztói csoport részvétele szükséges ahhoz, hogy a szolgáltatás értékes legyen használói számára * Platformnak is szokták nevezni, mert a kétoldalú terméket gyártó vagy szolgáltatást nyújtó vállalat közvetít a két fogyasztói csoport között * Jellemző példa a számítógépek operációs rendszere, amely sokféle szoftver számára kínál platformot: az alkalmazások fejlesztői és használói ezen a platformon keresztül tudnak együttműködni * Minél többen használnak egy operációs rendszert, annál inkább érdemes hozzá alkalmazásokat kifejleszteni, és minél több hozzá az alkalmazás, annál többen választják ezt * További példák kétoldalú piacokra: * VISA, Mastercard: a piac egyik oldalán az üzletek, mint kártyaelfogadó helyek, a másik oldalon a vásárlók, mint kártyabirtokosok * Ingatlanügynökségek, akik ingatlanok eladói és vevői között közvetítenek * Újságok, amelyek reklámozók és olvasók platformjai * Szórakozóhelyek, amelyek fiúk és lányok találkozásainak platformjai * Mindezen példákban igaz, hogy minél többen vannak az egyik oldalon, annál értékesebb a szolgáltatás a másik oldal számára * Fogalmi tisztázás: * A kétoldalú termékek vagy szolgáltatások esetén mindkét fogyasztói csoport használója, vevője a platform kínálta lehetőségeknek * Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy az egyik oldalon eladók vannak, míg a másikon vevők, ezért az egyszerűség kedvéért a két oldalt vevőknek és eladóknak fogjuk hívni * Például a bankkártyák piaca kétoldalú, ahol az egyik oldalon kártyaelfogadók vannak (pl. ruhaárusok), a másikon kártyabirtokosok (pl. ruhavevők) * Fontos azonban megjegyezni, hogy ettől még maga a ruhapiac nem kétoldalú piac, de a bankkártyáé igen * A kétoldalú piacokon is lehet verseny az egyes platformok között * Az árazási, jóléti következmények vizsgálatakor ez fontos jellemző

12 * Ha valaki például Eviews-t használ idősorelemzéshez, akkor kénytelen Windows operációs rendszert használni, itt tehát nincs versenyző platform * Igaz, semmi nem zárja ki a létrejöttét: az Eviews fejlesztője elkészíthetné a Linuxos verziót is (egyelőre nem érdemes, mert túl kevés ügyfele használ Linuxot?) * Egy kisváros piactere is kétoldalú piac (platform), de nincs versenytársa, mert nincs másutt hely, csak a város szélén (viszont egyre népszerűbb az internetes vásárlás) * A kétoldalú piacokon tehát közvetett hálózati hatások, externáliák léteznek * Ha az egyik oldalon többen csatlakoznak, akkor a másik oldalon lévők hasznossága nő * A fogyasztók heterogének, tehát a platformhoz való csatlakozási és a használat intenzitására vonatkozó döntései különböznek * Különböznek a csatlakozásból eredő alternatív költségeik, és különbözik a használatból eredő hasznosságuk * Azaz eltér a fizetési hajlandóságuk * Miért is van az például, hogy egyes szórakozóhelyeken a lányok számára ingyenes a belépés, míg a fiúknak fizetniük kell? * Az externáliák jelenléte miatt gyakran érdemes támogatni egy termék fogyasztását, mert ezzel növelhető a társadalmi jólét * A kétoldalú piacok esetén érdemes lehet az egyik oldal csatlakozását támogatni, hogy a másik oldalon lévők hasznossága növekedjen * És ugyanez igaz a másik oldalra is * Csakhogy ha mindkét oldalt támogatjuk, akkor miből térülnek meg a platform létrehozásának és üzemeltetésének költségei? * Kétoldalú piacok modellezése * Tekintsünk egy monopol platformot * Tegyük fel, hogy a tranzakciók határköltsége nulla * Határköltség alapú árazás esetén tehát a platform használata ingyenes lenne * Hogyan érdemes árazni a platform használatát? * A közvetett hálózati externáliák nélkül a két csoport együttes kereslete csak attól függne, hogy ketten együtt, az eladó és a vevő, mennyit fizetnek, az viszont nem számítana, hogy ezen hogyan osztoznak: * Kétoldalú piacokon a teljes ár összetétele is számít (az ilyen piacoknak ez meghatározó tulajdonsága)

13 * Egyoldalú piacokon ismerjük azt az állítást, hogy ha egy tranzakcióra adót vetünk ki, akkor a végső egyensúlyi ár és mennyiség szempontjából mindegy, hogy az adót a vevő vagy az eladó fizeti be az államkasszába * Csakhogy kétoldalú piacokon ez nem mindegy: * Például a kártyaelfogadó és a kártyával fizető tranzakciós díjának nem csak az összege számít, hanem az is, hogy ezen milyen arányban osztoznak * Az ingyenes kártyahasználat segíti a bankkártyák elterjedését, de ha a kártyabirtokos kellene fizesse a teljes tranzakciós díjat, akkor teljesen más lenne a helyzet * Az egyszerűség kedvéért most feltesszük, hogy a monopólium csak csatlakozási díjakat határoz meg * A csatlakozást követően a használat díjtalan * Jó példa erre a helyzetre egy ipari kiállítás és vásár szervezője * Piacának egyik oldalán eladók vannak, a másikon vevők * A belépési díj kifizetése után lehetőségük nyílik minden vevőnek és eladónak, hogy körbejárjon a vásárban és egyénileg üzleteket kössön * A szervező az eladóktól M e, míg a vevőktől M v díjat szed * Hogyan érdemes meghatározni az M e és M v díjakat? * Meg kell vizsgálnunk, hogy az eladóknak és a vevőknek mekkora profitja/haszna származik a vásárban való részvételből * Tegyük fel, hogy minden vevőnek q(p) a keresleti függvénye * Legyen az eladók határköltsége konstans c * Az eladók profitja az egyes bilaterális üzletkötésekből legyen π, így a részvételből származó teljes többlete v e = n v π M e, ahol n v a vásárban lévő vevők száma * A vevők fogyasztói hasznossága tranzakciónként u, így teljes többletük v v = n e u M v * Természetesen minél kisebb egy adott csoport belépési díja, annál többen váltanak belépőjegyet * Vagyis a vásárban az összes vevő és eladó száma függ attól, hogy mekkora többletre tehetnek szert a részvételből: * n e = N e (v e ), n v = N v (v v ) * A vásár szervezőjének költségei a résztvevők számától függ, eladónként C e, vevőnként C v * Így teljes profitja:

14 * Abból, hogy v e = n v π M e, valamint v v = n e u M v, kifejezzük a belépési díjakat a résztvevők többletének függvényében, hiszen ez a többlet fogja meghatározni a vevők és eladók csatlakozási döntéseit: * Így a szervező profitfüggvénye: * A profitmaximum elsőrendű feltétele: * Átírva: * Tehát a vásár szervezője akkor maximalizálja profitját, ha a kiszabott belépődíjak eleget tesznek a következő feltételeknek: * Ez az eredmény azt jelenti, hogy az egyik csoport számára kiszabott monopolár egyenlő a belépéssel járó költséggel, csökkentve azzal a externális hasznossággal, amit a másik csoportnak okoznak, valamint növelve egy olyan tényezővel, ami a részvétel érzékenységével függ össze * Ha adott a másik oldal résztvevőinek száma, akkor a belépés árrugalmassága a következőképpen írható fel: * Ez alapján a profitmaximalizáló díjakat átírhatjuk: * Ez az árazási képlet megfelel a szokásos monopol árazásnak * Mivel a szervezőnek mindkét oldalon monopolereje van, az árakat az ismert Lerner-index képlet adja meg

15 * A szervező továbbá internalizálja a közvetett hálózati externáliákat, ami abból látszik, hogy a valós költségeket mindkét oldal esetén csökkentjük a másik oldal számára okozott többlet hasznossággal * Az árrés úgy jelenik meg, mintha a költségek alacsonyabbak lennének a ténylegesnél * Vegyük például azt az esetet, amikor az árrugalmasság mindkét oldalon konstans és azonos nagyságú * Továbbá tegyük fel, hogy a vevők és az eladók belépése azonos költséget okoz a szervezőnek * Ekkor az a csoport, amelyik nagyobb externális hasznosságot okoz a másiknak, olcsóbban kaphat belépőjegyet * Ez az érték nulla, sőt, akár negatív is lehet * Ez utóbbi azt jelentené, hogy a csoport tagjainak a szervező fizet, hogy részt vegyenek * A szervező tehát támogathatja az egyik oldalt, annak érdekében, hogy ezáltal serkentse a részvételt, és mindkét oldalon növelje a hasznosságot * Példa: szórakozóhelyek nemi árdiszrkiminációja * A nemek szerint árdiszkrimináló szórakozóhelyek árazását is segít megérteni a modell * Gyakran megfigyelhető, hogy szórakozóhelyeken a lányok belépődíja alacsonyabb, mint a fiúké * A korábbi, árdiszkriminációs modellek alapján azt is gondolhatjuk, hogy ez pusztán az eltérő keresleti árrugalmassággal magyarázható * A kétoldalú piacok modellje alapján azonban nem szükséges, hogy különbözzön a fizetési hajlandóság * Mindkét csoport hasznossága pozitívan függ a másik csoport résztvevőinek számától * Az árkülönbséghez elegendő, ha a fiúk belépési döntése jobban függ a bent lévő lányok számától, mint a lányok döntése a bent lévő fiúk számától * Kétoldalú piacok modellezése * Mi lenne ugyanakkor a társadalmilag optimális díjazás? * A teljes társadalmi többlet a szervező profitjának, valamint a vevők és az eladók többletének az összege:

16 * Mivel TT = N e (v e ), és FT = N v (v v ), a monopólium esetén már felírt ERF alapján a megoldás: * A v e és v v többletek definíciója alapján a társadalmilag optimális belépődíjak: * Azaz az ár egyenlő a költséggel, csökkentve a másik oldalnak okozott externális hasznossággal * A monopolista szervező tehát helyesen internalizálta az externális hatásokat * Viszont monopóliumként mindkét csoportra alkalmazott egy felárat, amelynek mértéke a két csoport belépődíjakra való érzékenységétől függ * Áttekintő kérdések * Mit nevezünk kétoldalú piacnak? Mi a meghatározó tulajdonsága? * A platform tulajdonosának miért érdeke internalizálni a közvetett externális hatásokat? * Mit mondhatunk a piac két oldalán megfigyelhető árszerkezet, és a költségszerkezet viszonyáról? Az árarányok tükrözik a költségarányokat? * Miben hasonlít, és miben különbözik a monopólium és a társadalmi tervező árazása?

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn Modrn piaclmélt ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Sli Adrinn A tananyag a Gazdasági Vrsnyhiatal Vrsnykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítány támogatásáal készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi

Részletesebben

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Árdiszkrimináció. * Árdiszkrimináció: egy példa

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Árdiszkrimináció. * Árdiszkrimináció: egy példa * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Árdiszkrimináció ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Árdiszkrimináció: egy

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Tudnivalók * Tanszék: ELTE TáTK, Közgazdaságtudományi Tanszék * Tanszéki titkárság: Északi Tömb, 3.59 * Tárgyfelelős: név

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell Ricardói modell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. Minden gazdasági szereplő jól jár. Specifikus termelési tényezők modellje A kereskedelem hasznos,

Részletesebben

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Kutatás és fejlesztés. * Kutatás és fejlesztés

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Kutatás és fejlesztés. * Kutatás és fejlesztés * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Kutatás és fejlesztés ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Kutatás és fejlesztés

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

A világ legkisebb bankfiókja

A világ legkisebb bankfiókja A világ legkisebb bankfiókja 1. Mobilbank - a folyamatos fejlődés története 2. Mit hoz a holnap? 3. A mobilfizetésről röviden 4. Együttműködési modellek Tartalom 5. Egy működő hazai példa és tanulságai

Részletesebben

A Modern piacelmélet tárgya. Célkitűzések. Néhány példa a sajtóból. A piacelmélet fontos? Modern piacelmélet

A Modern piacelmélet tárgya. Célkitűzések. Néhány példa a sajtóból. A piacelmélet fontos? Modern piacelmélet Modern iacelmélet Modern iacelmélet Mi is az a iacelmélet? ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Horizontális stratégiák I. * Modern piacelmélet

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Horizontális stratégiák I. * Modern piacelmélet * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Horizontális stratégiák I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Horizontális

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac Mikroökonómia szeminárium Bevezetés, a piac Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2011 szeptember 21. A témakör alapfogalmai Keresleti (kínálati) görbe - kereslet (kínálat) fogalma - kereslet

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén

1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN. 1.1. Az állam szerepe a monopóliumok szabályozása terén 1. AZ ÁLLAM SZEREPE A MIKROGAZDASÁGBAN Gyakran felmerül, hogy a piac és az állam egymást kizáró intézmények. Neves közgazdászok között is találkozhatunk hasonló nézetet vallókkal (Pl. A.Smith, M. Friedman).

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

4. Kartell két vállalat esetén

4. Kartell két vállalat esetén 4. Kartell két vállalat esetén 34 4. Kartell két vállalat esetén Ebben a fejezetben azzal az esettel foglalkozunk, amikor a piacot két vállalat uralja és ezek összejátszanak. A vállalatok együttműködését

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn

Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Selei Adrienn Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Selei Adrienn A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok Mikroökonómia Vizsgafeladatok Bacsi, Mikro feladatok 1 1, Marshall- kereszt, piaci egyensúly Mennyi a savanyúcukorka egyensúlyi mennyisége, ha a cukorka iránti kereslet és kínálat függvénye a következı:

Részletesebben

Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 7. hét PIACELMÉLET ÉS MARKETING, 1. rész

Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 7. hét PIACELMÉLET ÉS MARKETING, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. PIACELMÉLET ÉS MARKETING, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai

Részletesebben

Gazdaságpolitika Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdaságpolitika Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem modellje az adós büntetésével Gazdaságpolitika Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Nyitott gazdaságok makroökonómiája 1. Bevezetés modellje az adós büntetésével Teljes piacok, Arrow-Debreu-értékpapírok

Részletesebben

Termékdifferenciálás. Modellek. Helyettesíthetıség és verseny. 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés

Termékdifferenciálás. Modellek. Helyettesíthetıség és verseny. 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés 1 /8 13.elıadás: Monopolisztikus verseny és monopolista viselkedés Termékdifferenciálás A termékek azért differenciáltak, mert a fogyasztók úgy gondolják, hogy különböznek egymástól A fogyasztónak mindig

Részletesebben

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta

Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Közgazdaságtan I. 2015. február 18. 2. alkalom Tóth-Bozó Brigitta Általános bevezető Fogalmak a mai alkalomra: - kereslet/keresleti függvény/keresleti görbe - kínálat/kínálati függvény/keresleti görbe

Részletesebben

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Reklám

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Reklám * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Reklám ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Reklámozás - áttekintés * Miért

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A dokumentum egy feladatgyűjtemény harmadik fejezetének előzetes változata.

A dokumentum egy feladatgyűjtemény harmadik fejezetének előzetes változata. A dokumentum egy feladatgyűjtemény harmadik fejezetének előzetes változata. Amennyiben a következő oldalakon bármilyen hibát talál, legyen az szakmai probléma, vagy helyesírási hiba, esetleg ötlete, vagy

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Összejátszás, kartell ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Verseny és versenyellenesség

Részletesebben

4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet

4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet. Fogyasztói többlet 213.1.21. hapter hapter 7 4. Előadás Fogyasztók, termelők, és a piaci hatékonyság Fogyasztói Jóléti közgazdaságtan Hogyan hat az erőforrások allokációja a gazdasági jólétre Fizetési hajlandóság z a maximum

Részletesebben

19. előadás A VÁLLALATI ÉS AZ IPARÁGI KÍNÁLAT

19. előadás A VÁLLALATI ÉS AZ IPARÁGI KÍNÁLAT 19. előadás A VÁLLALATI ÉS AZ IPARÁGI KÍNÁLAT Kertesi Gábor Világi Balázs Varian 22. és 23. fejezete alapján 19.1 Bevezető Az elmúlt előadások során alaposan körüljártuk a vállalatok döntési problémáját,

Részletesebben

INTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!! Érvényes!2014.!08.!10től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet!

INTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!! Érvényes!2014.!08.!10től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet! INTERNETSZOLGÁLTATÁS MűszakiFeltételek Érvényes2014.08.10tőlvisszavonásig ÁSZF4.sz.melléklet OpennetworksKft.ÁSZF 2014.augusztus1. oldal1 ASZOLGÁLTATÁSMEGHATÁROZÁSA InternethozzáférésAszolgáltatás: olyan

Részletesebben

Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt. Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB. Kétidőszakos modell. Kétidőszakos modell

Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt. Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB. Kétidőszakos modell. Kétidőszakos modell Követelmények Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB Kétidőszakos modell Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt Kétidőszakos modell Tematika a honlapon, www.makrokurzusok.wordpress.com

Részletesebben

Közgazdaságtan I. Tizenegyedik alkalom 2015. 12. 01. Kupcsik Réka G2 kurzus Kedd 12:15-13:45 QA240

Közgazdaságtan I. Tizenegyedik alkalom 2015. 12. 01. Kupcsik Réka G2 kurzus Kedd 12:15-13:45 QA240 Közgazdaságtan I. Tizenegyedik alkalom 2015. 12. 01. Kupcsik Réka G2 kurzus Kedd 12:15-13:45 QA240 Feladatgyűjtemény 238./2. Egy piacon, ahol a keresleti görbe Q=1000 2p alakú, egy monopólium tevékenykedik,

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

INTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!!! Érvényes!2015.!12.!01/től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet!

INTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!!! Érvényes!2015.!12.!01/től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet! INTERNETSZOLGÁLTATÁS MűszakiFeltételek Érvényes2015.12.01/tőlvisszavonásig ÁSZF4.sz.melléklet oldal1 ASZOLGÁLTATÁSMEGHATÁROZÁSA InternethozzáférésAszolgáltatás: olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás,

Részletesebben

8. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II.

8. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II. 8 Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek II Elméleti összefoglaló Az a + b+ c, a egyenletet másodfokú egyenletnek nevezzük A D b ac kifejezést az egyenlet diszkriminánsának nevezzük Ha D >, az

Részletesebben

Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató)

Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató) Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató) Összeállította: Révész Sándor 2011. december Felhasznált források: Berde Éva: Mikroökonómia feladatgy jtemény

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4..-08//A/KMR-009-004pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Exponenciális és Logaritmikus kifejezések MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI EMELT SZINT Eponenciális és Logaritmikus kifejezések A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szoálhatnak fontos információval

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február MIKROÖKONÓMIA II. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Mátrixjátékok tiszta nyeregponttal

Mátrixjátékok tiszta nyeregponttal 1 Mátrixjátékok tiszta nyeregponttal 1. Példa. Két játékos Aladár és Bendegúz rendelkeznek egy-egy tetraéderrel, melyek lapjaira rendre az 1, 2, 3, 4 számokat írták. Egy megadott jelre egyszerre felmutatják

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mitől sikeres egy webáruház? Kulcsár István Róbert

Mitől sikeres egy webáruház? Kulcsár István Róbert Mitől sikeres egy webáruház? Kulcsár István Róbert A sikeresség három szintje Hatékony Üzemeltetés A legjobb webáruház sem ér semmit, ha nem működtetjük megfelelően Vevőbarát kialakítás Hiába az erős webáruház

Részletesebben

1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás

1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás 1. szemináriumi feladatok két időszakos fogyasztás/ megtakarítás 1. feladat Az általunk vizsgál gazdaság csupán két időszakig működik. A gazdaságban egy reprezentatív fogyasztó hoz döntéseket. A fogyasztó

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. február 22. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 22. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Részletesebben

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI

MÉRÉSI EREDMÉNYEK PONTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI MÉRÉSI EREDMÉYEK POTOSSÁGA, A HIBASZÁMÍTÁS ELEMEI. A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk

Részletesebben

Hirdetmény. a Bak és Vidéke Takarékszövetkezet. Kártyaelfogadásra vonatkozó díjai és költségei. Érvényes: 2013. április 01-től

Hirdetmény. a Bak és Vidéke Takarékszövetkezet. Kártyaelfogadásra vonatkozó díjai és költségei. Érvényes: 2013. április 01-től Hirdetmény a Bak és Vidéke Takarékszövetkezet Kártyaelfogadásra vonatkozó díjai és költségei Közzététel: 2013.03.14 Takarékszövetkezetünk vállalati ügyfelei részére Kártyaelfogadói Szerződés alapján bankkártya

Részletesebben

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János. 2011. január

MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János. 2011. január MUNKAGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/24 Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Árbevétel Nyereség Fejlődés, presztízs 2/24 Hozam Árbevétel Bevétel HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI

Részletesebben

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Határozatlan integrál () First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Az összetett függvények integrálására szolgáló egyik módszer a helyettesítéssel való integrálás. Az idevonatkozó tétel pontos

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai

A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2013. július 10. Kell-e finanszírozni a biológia sokféleséget? Nem, mert az erre fordított pénz

Részletesebben

Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu

Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu nő csökken (L) cs. nő L gyorsulva nő lassulva nő csökken AP L MP L A kibocsátás, a határtermék, az átlagtermék és a költségfüggvények kapcsolata

Részletesebben

Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz. 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását!

Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz. 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását! Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását! (a) (b) 2. Tekintsük az differenciálegyenletet. y y = e x.

Részletesebben

Kiszorító magatartás

Kiszorító magatartás 8. elõadás Kiszorító magatartás Árrögzítés és ismételt játékok Kovács Norbert SZE GT Az elõadás menete Kiszorítás és információs aszimmetria Kiszorító árazás és finanszírozási korlátok A BOLTON-SCHARFSTEIN-modell

Részletesebben

Tisztelt hallgatók! Farkas Péter egyetemi adjunktus, tananyagfejlesztõ, tutor (gyõri és pécsi csoport) egyetemi adjuntus, tutor (budapesti csoport)

Tisztelt hallgatók! Farkas Péter egyetemi adjunktus, tananyagfejlesztõ, tutor (gyõri és pécsi csoport) egyetemi adjuntus, tutor (budapesti csoport) Tisztelt hallgatók! E-LEARNING KÉZÉS Az alábbiakban a Gazdálkodási szakos, e-learning rendszerben mûködõ képzés tananyagához készült hibalistát olvashatja. A visszajelzések és az anyag folyamatos gondozása

Részletesebben

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22

Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből. Mező Csaba 2009.01.22 Intelligens fogyasztásmérés az elosztói engedélyesek szemszögéből Mező Csaba 2009.01.22 Cél 2006/32 EK irányelv Célok Biztosítani a lehetőségét az energiahordozók (gáz, villamos energia, hőmennyiség, víz)

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA II. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február

MIKROÖKONÓMIA II. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2011. február MIKROÖKONÓMIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni?

Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni? Hogyan tudom soros eszközeimet pillanatok alatt hálózatba kötni? Kritikus pontok Ethernet interfész soros eszközbe ágyazásakor Az ipari Ethernet technológia az alacsony költségeinek és jelentős hálózati

Részletesebben

A kétoldalú piacok szerepe a bankközi jutalékok szabályozásában. GVH versenydolgozat. Jelige: Kétpart. 2011. szeptember. 30.

A kétoldalú piacok szerepe a bankközi jutalékok szabályozásában. GVH versenydolgozat. Jelige: Kétpart. 2011. szeptember. 30. A kétoldalú piacok szerepe a bankközi jutalékok szabályozásában GVH versenydolgozat Jelige: Kétpart 2011. szeptember. 30. TARTALOMJEGYZÉK 2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 4 2. Kétoldalú piacok alapok 4 2.1.

Részletesebben

Internetes Statisztikai Felmérés ISF 2007

Internetes Statisztikai Felmérés ISF 2007 Internetes Statisztikai Felmérés ISF 2007 1/28/2008 AZ INTERNETES ALKALMAZÁSOKNÁL, FEJLESZTÉSEKNÉL, JOGGAL MERÜLNEK FEL A KÉRDÉSEK A KÜLÖNBÖZŐ INTERNETES SZOKÁSOK, FELHASZNÁLÓI SZOFTVEREK (BÖNGÉSZŐK),

Részletesebben

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai.

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai. Mikroökonometria, 12. hét Bíró Anikó A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása

Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása Doktori Iskola 2015 http://www.sze.hu/~prile A személyszállítás sajátos tevékenység, amely sajátos szabályozást igényel Azonnali

Részletesebben

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő

2. szemináriumi. feladatok. Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő 2. szemináriumi feladatok Fogyasztás/ megtakarítás Több időszak Több szereplő 1. feladat Egy olyan gazdaságot vizsgálunk, ahol a fogyasztó exogén jövedelemfolyam és exogén kamat mellett hoz fogyasztási/megtakarítási

Részletesebben

Keszy-Harmath Zoltánné Kóczán Gergely Kováts Surd Martinovic Boris Takács Kristóf. A bankközi jutalék szerepe a kártyás fizetési rendszerekben

Keszy-Harmath Zoltánné Kóczán Gergely Kováts Surd Martinovic Boris Takács Kristóf. A bankközi jutalék szerepe a kártyás fizetési rendszerekben Keszy-Harmath Zoltánné Kóczán Gergely Kováts Surd Martinovic Boris Takács Kristóf A bankközi jutalék szerepe a kártyás fizetési rendszerekben MNB-TANulMáNyoK 96. 2011 Keszy-Harmath Zoltánné Kóczán Gergely

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi igazgató

Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi igazgató Előadás témája: DVR-ek és hálózati beállításuk Előadó: Szentandrási-Szabó Attila Műszaki és kereskedelmi igazgató 720p AHD valós idejű DVR-ek Duál technológia (analóg/ahd) Automatikus videojel felismerés

Részletesebben