Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola

Átírás

1 Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola 1184 Budapest, Üllői út OM , KLIK Szervezeti- és működési szabályzat

2 Tartalom Tartalom Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az intézmény szakmai alapdokumentuma, feladatai Az intézmény neve, szakmai alapdokumentuma Az intézmény jogállása, intézménytípusa, pedagógiai feladatai Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok A szakmai alapdokumentum A pedagógiai program Az éves munkaterv A Házirend Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetője Az intézményvezető és közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Intézményvezető Az intézményvezető-helyettes I Az intézményvezető-helyettes II Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök

3 4.5. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szakmai vezető testülete Az intézmény munkatársainak munkarendje Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása A pedagógusok kötött munkaidejének kitöltése A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alatt elrendelhető feladatok A kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében elrendelhető feladatok Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje Az intézmény nevelést-oktatást segítő munkavállalóinak munkarendje Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézmény működési rendje A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az intézmény nyitva tartása, az intézményben tartózkodás rendje Az intézményi ünnepélyek, megemlékezések rendje A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

4 8.5. A dohányzással kapcsolatos előírások A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai A tanulói tankönyvtámogatás és az intézményi tankönyvellátás rendje A tankönyvfelelős megbízása A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Pedagógusi fogadóórák A szülők írásbeli tájékoztatása A tanulók tájékoztatása Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje Vezetők kapcsolattartása Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás A szülői munkaközösséggel és a szülőkkel történő kapcsolattartás Az iskolaszékkel történő kapcsolattartás Az intézményi tanáccsal történő kapcsolattartás A Diákönkormányzattal történő kapcsolattartás Az intézményi sportkörrel történő kapcsolattartás Az intézmény alkalmazottainak közösségével történő kapcsolattartás Az intézmény külső szakmai kapcsolatai A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás formája és módja Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal 61 4

5 11.4. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal Kapcsolattartás az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolai védőnővel történő kapcsolattartás rendje Az intézményi védő, óvó előírások A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje, az intézményi iratok kiadmányozásának szabályai Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratok Az intézmény bélyegző használatának rendje Legitimációs záradék Függelék Munkaköri leírás-minták Pedagógus munkaköri leírás-mintája Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája Mellékletek számú melléklet Adatkezelési szabályzat Általános rendelkezések Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

6 1.3. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az intézményben nyilvántartott adatok köre Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók alábbi adatait Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott tanulói adatokat Az adatok továbbításának rendje A pedagógusok adatainak továbbítása A tanulók adatainak továbbítása Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása Az adatkezelés technikai lebonyolítása Az adatkezelés általános módszerei A munkavállalók személyi iratainak vezetése Személyi iratok A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: A személyi iratok védelme A személyi anyag vezetése és tárolása A tanulók személyi adatainak vezetése A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje

7 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az érintett személyek tiltakozási joga A bírósági jogérvényesítés lehetősége Záró rendelkezések számú melléklet A tankönyvellátás célja, feladata Az iskolai tankönyvtámogatás és tankönyvellátás rendjének alapjául szolgáló jogszabályok: Tankönyvtárból való kölcsönzés formái: A tartós tankönyvek kezelésének szabályzata Tartós tankönyv: Használt tankönyv: Ingyenes tankönyv, ingyenesség biztosítása Az ingyenes tankönyvek kezelésének szabályzata Nemzetiségi tankönyvek Az iskola tulajdonát képező tartós tankönyvek kártérítés rendje A könyvtáros tanár kötelezettségei számú melléklet Bélyegző használati szabályzat I. Az intézmény bélyegzői II. A bélyegzők kezelésének szabályai

8 1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről (Nkt) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (NAT) 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az intézmény tankönyvellátás rendjéről 8

9 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet az intézmény-egészségügyi ellátásról évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 17/2013 (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség intézményi oktatásának irányelve kiadásáról 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezető irodájában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete május 20-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az intézmény szakmai alapdokumentuma, feladatai 2.1. Az intézmény neve, szakmai alapdokumentuma Intézményi alapadatok a 2/2015. (X.05) KLIK szabályzat alapján október 05. napján az Oktatási Minisztérium honlapján megjelent szakmai dokumentum alapján: Az intézmény hivatalos neve: Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola idegen nyelvű neve: Pestszentlőrincer Deutsche Nationalitätengrundschule Feladat ellátási helye, székhelye: 1184 Budapest, Üllői út Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: Emberi Erőforrások Minisztere 9

10 Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út Intézmény típusa: általános iskola OM azonosító: Intézmény maximális létszáma: 448 fő Intézményi könyvtárral rendelkezik saját szervezeti egységként. Helyrajzi száma: Hasznos alapterülete: 7591 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Budapest, XVIII. ker. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Működtető székhelye: 1184 Budapest, Üllői út 400. Vállalkozási tevékenységet nem folytat Az intézmény jogállása, intézménytípusa, pedagógiai feladatai A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ származtatott jogi személyiséggel és szakmai önállósággal rendelkező egysége. A Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola szakmai alapdokumentuma A szakmai alapdokumentum kelte: október 5. Az intézmény alapításának időpontja: augusztus 31. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 10

11 2.3. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Köznevelési és egyéb feladata: Általános iskolai nevelés-oktatás Nappali rendszerű iskolai oktatás Alsó tagozat, felső tagozat Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhén értelmi fogyatékos) Nemzetiségi nevelés oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelés oktatás (német) Napközi otthonos ellátás Tanulószoba Egyéb köznevelési foglalkozás 3. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: szakmai alapdokumentum szervezeti és működési szabályzat pedagógiai program házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 11

12 3.1. A szakmai alapdokumentum Az szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja A pedagógiai program A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el. A törvényi előírásoknak megfelelő esetekben a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézmény pedagógiai programja megtekinthető az intézményvezetői irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az intézmény vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület javaslata alapján az intézményvezető készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. 1 A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény honlapján is el kell helyezni. 1 Lsd. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. (1)-(2) bekezdésében foglaltakat. 12

13 3.4. A Házirend Az intézmény Házirendjét a nevelőtestület készíti el, az intézményi tanács, az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményezési jogkörét figyelembe véve. A Házirend megtekinthető az intézmény honlapján, egy-egy példánya megtekinthető az intézmény portáján, a könyvtárban és az intézmény vezetőjénél. 4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1. Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője a nemzeti köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy meghatározott körben lévő ügyeket helyetteseire átruházhatja Az intézményvezető és közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Intézményvezető Az intézmény intézményvezetője gyakorolja a nemzeti köznevelési törvényben, a munka törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben ráruházott vezetői jogkört, és ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. 13

14 Hatáskörébe tartozik: az intézmény teljes szervezete. Közvetlen felettesi jogkörrel rendelkezik: intézményvezető-helyettes I. intézményvezető-helyettes II. könyvtáros pedagógus nevelés-oktatást közvetlenül segítők: iskolatitkár pedagógiai asszisztens rendszergazda oktatástechnikus munkakört betöltők tekintetében. Jogköre: Gyakorolja az aláírási, kiadmányozási jogkörét. Gyakorolja a KLIK által ráruházott jogköröket. Első fokon dönt azokban a tanügy-igazgatási kérdésekben, amelyeket a törvények és más jogszabályok hatáskörébe utalnak. Tanulói fegyelmi ügyekben az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója. Szabályozza az intézményi szervezet működését, továbbá az intézményi élet belső rendjét. Meghatározza az iskolán kívüli szervekkel való kapcsolat feltételeit és módjait, az ügyvitel rendjét és ennek keretében a szerződéskötésekre, levelezésre és aláírásra, az intézmény képviseletére jogosultak körét. Ellenőrzi az intézményi nevelő-oktató munkát, az intézmény ügyvitelét, szervezeteinek és közösségeinek működését. Intézkedik a rendkívüli események bekövetkezésekor. Fizetési kötelezettségek, utalványozás, kiadványozás esetén gyakorolja a KLIK által meghatározott esetekben az aláírási jogkörét. Dönt kérelem esetén a tanulók egyes órák látogatása alól történő felmentéséről. Meghatározza az óralátogatások alól felmentett tanulók és a magántanulók felkészültségének ellenőrzési módját. 14

15 Az intézményi könyvtáros, az intézménytitkárság, a pedagógiai asszisztensek, a rendszergazda és az oktatástechnikus munkájának irányítása. Az intézmény pedagógusainak és nevelést-oktatást segítő alkalmazottainak megbízása az intézmény területén kívüli munkavégzésre (pl. kirándulások, táborok kísérő tanári feladatainak ellátása). Feladatai: Külső kapcsolataiban személyesen képviseli az intézményt. Kapcsolatot tart és együttműködik a gazdasági ellátó, a karbantartó és felújítást végző, azaz a működtető szervezetek vezetőjével. Kapcsolatot tart a helyi közalkalmazotti megbízottakkal, és az előírásoknak megfelelő időközönként megtartja számukra a tájékoztatót. Felügyeli az intézményi adminisztrációs rendszerek működtetését. Gondoskodik az előírt adatszolgáltatások elkészítéséről és határidőre történő továbbításáról. Kapcsolatot tart a szakmai érdekképviseleti szervekkel. Gondoskodik az intézményi tankönyvellátás megszervezéséről és a tankönyvek megrendeléséről. Elkészíti az intézményi munkatervet. Biztosítja az intézmény működését, a zavartalan nevelő-oktató munka feltételeit, az intézményi munkaterv, munkarend megvalósítását. Megszervezője és irányítója, szükség esetén felülvizsgálója, módosításának egyik kezdeményezője az intézményi munkafolyamatba épített belső ellenőrzés rendszerének. A nevelőtestület döntése alapján megbízza a belső ellenőrzési csoport tagjait. Felügyeli a belső ellenőrzési csoport munkáját. Figyelemmel kíséri a közlönyökben megjelent és az intézményre vonatkozó rendelkezéseket, és az intézményt érintő rendelkezésekről vezető társait rendszeresen informálja. 15

16 Irányelveket ad a munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséhez. Gondoskodik az intézményi élet demokratikus légköréről, az egymást segítő emberi kapcsolatok erősítéséről, a kitűzött pedagógiai céloknak megfelelő pedagógus-diák viszony kialakításáról és fenntartásáról, a saját, valamint az intézmény dolgozóinak tervszerű és folyamatos továbbképzéséről. Gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről. Gondoskodik a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünnepléséről. Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. Irányítja a belső vizsgák előkészítését, és ellenőrzi azokat. Gondoskodik a pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről, a pedagógusok kezdeményezéseinek felkarolásáról és támogatásáról, a nevelőtestületi döntések végrehajtásáról, a nevelőtestületi értekezletek megtartásáról. Irányítja az ifjúságvédelmi, gyermekvédelmi munkát. Gondoskodik az intézményi élet egyes területeinek tennivalóit rögzítő szabályzatok végrehajtásáról. A rendszergazda irányításán keresztül gondoskodik a Különös közzétételi lista karbantartásáról. Biztosítja az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat és a diákkörök működésének feltételeit. Irányítja és összehangolja az intézmény pedagógus és nem pedagógus beosztású dolgozóinak tevékenységét. Meghatározza, irányítja, felügyeli és ellenőrzi a könyvtár működését. Az intézmény dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti, valamint kitüntetésre javasolja a kiemelkedő munkát végzőket, és szükség esetén felelősségre vonást alkalmaz. Működteti az intézmény gyakornoki rendszerét. 16

17 Működteti a pedagógusok minősítési eljárásainak intézményi vonatkozású feladatait. Előzetes felmérések alapján előkészíti, és a nevelőtestület elé terjeszti az intézmény 5 éves továbbképzési programját és a tanítási évre szóló továbbtanulási tervét. Figyelemmel kíséri az 5 éves továbbképzési program és az éves továbbtanulási tervek megvalósulását, a 7 éves egyéni képzési kötelezettségek alakulását, és ezekről nyilvántartást is vezet. Figyelemmel kíséri és segíti a nevelőtestület és a tanulóközösség életét, a diákönkormányzat érdekvédelmi feladatainak megvalósulását. Kezdeményezi és támogatja a nevelő oktató munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő és újító törekvések kibontakozását. Szervezi az intézmény és az iskolával kapcsolatban lévő külső szervezetek, valamint az intézmény és a tanulók családja (gondviselője) közötti kapcsolatokat. Irányítja a pedagógiai dokumentumok elkészítését. Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a pedagógusi munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. Irányítja a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadónapok, SZK értekezletek stb.) megszervezését. Irányítja, szervezi és ellenőrzi közvetlen munkatársainak munkáját. Koordinálja az intézményi központi rendezvények esetén a közvetlen munkatársai és a pedagógus karból megbízott rendezvényfelelősök munkáját. Irányítja és ellenőrzi a munka- és tűzvédelmi tevékenységet. Felelős a külön meghatározott időközönként tartandó tűzriadó-próba megtartásáért. A munkavédelmi szemlék által feltárt veszélyek megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszi. Figyelemmel kíséri a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok érvényességét. Figyelemmel kíséri a munka- és tűzvédelmi oktatások megtartását. 17

18 Gondoskodik a tanulói balesetek kivizsgálásáról, nyilvántartásáról és a kapcsolódó adatszolgáltatásról. Kijelöli a leltározásban és selejtezésben résztvevőket. Felelős az információáramlás gyors és pontos megtörténéséért (körözvények, hirdetések, intézményrádió stb.). Ellenőrzi az intézményi hangosbemondó hirdetéseit. Az oktatástechnikus felügyeletén keresztül megvalósítja az intézményi hangosbemondó üzemeltetését. Közvetlen beosztottjainak segítségével nyilvántartja az intézmény helyiségeinek használatát, kiemelten a tornaterem és sportpálya használatot is. Közvetlen kollégáinak irányításával folyamatosan felügyeli az intézmény épületén végzendő karbantartások jelentését, végrehajtását, az éves felújítási tervhez javaslatokat tesz, figyelemmel kíséri azok megvalósulását. Gondoskodik az egész iskolát érintő tárgyi feltételek megteremtéséről. A helyetteseinek írásban leadott igénylése alapján szervezi és ellenőrzi az oktatást segítő eszközbeszerzéseket. A helyettesektől és a közvetlenül hozzátartozó nevelési- oktatási tevékenységet végzőktől kapott jelzések alapján, eljár a működtető felé a működési személyi ás tárgyi feltételeinek biztosítása érdekében. Szervezi az intézmény gyógyszerellátását. Gondoskodik a vagyonvédelem megszervezéséről. Felelős az intézményi kártérítési ügyek intézéséért. Figyelemmel kíséri az intézményt érintő valamennyi pályázati lehetőséget. Kapcsolatot tart a szülői közösség képviselőjével. 18

19 Az intézményvezető-helyettes I. Az intézményvezető-helyettes I. általános nevelési és tanügy-igazgatási intézményvezetőhelyettesi hatás- és jogkörrel, valamint feladatokkal megbízott helyettese az igazgatónak. Felelősséggel osztozik az intézmény nevelési céljainak megvalósításában. Felelősséggel osztozik az intézmény tanügy-igazgatási feladatainak jogszabály szerinti ellátásban. Ellenőrzései során személyesen győződik meg a nevelési feladatok végrehajtásáról. Általános intézményvezetőhelyettesi feladatai mellett Hatáskörébe tartoznak: Reál szakot tanító pedagógusok munkaközössége Humán szakot oktató pedagógusok munkaközössége Osztályfőnöki munkaközösség Német nemzetiségi munkaközösség A diákfegyelmi bizottság Közvetlen felettesi jogkörrel rendelkezik: hatáskörébe tartozó munkaközösségek vezetői tekintetében. Jogköre: A tanügy-igazgatási tevékenység irányítása. Az intézményvezető akadályoztatása esetén, a helyettesítés rendjének megfelelően, elsődlegesen gyakorolja a kiadványozási, aláírási jogkörét. A rendeletek változásainak megfelelően az intézményi dokumentumok módosításának irányítása. Javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására. Az intézményvezető hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség stb.) esetén az intézményvezető helyettesítése. Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja. 19

20 Feladatai: Figyelemmel kíséri a közlönyökben megjelent és az iskolára vonatkozó rendelkezéseket, és az intézményt érintő rendelkezésekről vezető társait rendszeresen informálja. Gondoskodik az oktatás korszerűsítéséről, a képzés színvonalának emeléséről. Részt vesz a pedagógiai program és az SZMSZ karbantartásában. Elkészíti a KIR-statisztikát. Gondoskodik a tantárgyfelosztás elkészítéséről. Irányítja az órarend, és ügyeleti rend elkészítését és év közben történő karbantartását. Gondoskodik az oktatáshoz szükséges pedagógusi segédletekről, nyomtatványokról. Gondoskodik a tanulók szociális ellátásával kapcsolatos igényeinek felméréséről. Kapcsolatot tart a Pedagógiai Oktatási Központtal. Gondoskodik a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadónapok stb.) megszervezéséről és lebonyolításáról. Részt vesz az intézményi értekezletek előkészítésében és megszervezésében. Irányítja az intézmény külföldi kapcsolataival járó feladatok végrehajtását. A felső tagozatos oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása érdekében minden tanév elején, sürgős esetben soron kívül írásban tájékoztatja az intézményvezetőt az eszközigényről. Irányítja a felső tagozatos oktatás helyi tanterveinek kidolgozását. Irányítja a felső tagozatos tantárgyak tanmeneteinek kidolgozását, ellenőrzi azok tartalmát. Irányítja a Gyakornoki Szabályzatnak megfelelő munkákat. Irányítja a területéhez tartozó pótló, javító és osztályozó vizsgák követelményeinek kidolgozását, és megszervezi azokat. Irányítja a felső tagozat országos, a megyei szintű és a helyi versenyekre való felkészülését, szervezi a versenyeken való tanulói részvételét. 20

21 Irányítja a szakterületén működő korrepetálások, egyéni foglalkozások, szakkörök tartalmi munkáját. Folyamatosan ellátja a hatáskörébe tartozó munkaközösségek vezetőit a munkájukhoz szükséges információkkal és dokumentumokkal. Felügyeli a hatáskörébe utalt munkaközösségek munkáját. A hatáskörébe tartozó munkaközösségek tagjainak óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez. Figyelemmel kíséri a felső tagozat tekintetében az igazolatlan órákról szóló tájékoztatási kötelezettségek teljesítését. Biztosítja a hatáskörébe utalt munkaközösségekhez tartozó pedagógusok szükség szerinti helyettesítését. Havonta ellenőrzi a területéhez tartozó tanórán kívüli foglalkozások megtartását és a naplóvezetést. Ellenőrzi a hatáskörébe tartózók munkaidő elszámolásait. Ellenőrzi és értékeli a felső tagozat egészében a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a pedagógusi munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. Nyilvántartja és ellenőrzi a felső tagozatos osztálykirándulásokat. Ellátja az országos, a megyei szintű és az intézményi mérésekkel kapcsolatos szervezési és adatszolgáltatási feladatokat. Gondoskodik az oktatás korszerűsítéséről, a képzés színvonalának emeléséről. Feladatainak végzése során tapasztalatairól, a felmerült problémákról és intézkedéseiről az intézményvezetőt folyamatosan tájékoztatja Az intézményvezető-helyettes II. Az intézményvezető-helyettes II. alapvető feladata az alsó tagozatos oktatás felügyelete és a diákmozgalmat segítő pedagógus, valamint az intézményi sportkör vezető pedagógus munkájának az irányítása. 21

22 Hatáskörébe tartoznak: Alsós tagozatos pedagógusok munkaközössége Alsó tagozaton délutános pedagógusok munkaközössége Az egyházakkal történő együttműködés, egyeztetés az intézményi hittan oktatásának megvalósítása érdekében. Közvetlen felettesi jogkörrel rendelkezik: hatáskörébe tartozó munkaközösségek vezetői DÖK segítő pedagógus ISK vezető pedagógus Jogköre: Az intézményvezető, illetve az intézményvezető-helyettes I. akadályoztatása esetén, a helyettesítés rendjének megfelelően gyakorolja a kiadványozási, aláírási jogkörét. Javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására. A minőségbiztosítási tevékenység irányítása. Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja. Feladatai: Figyelemmel kíséri a közlönyökben megjelent és az iskolára vonatkozó rendelkezéseket, és az intézményt érintő rendelkezésekről vezető társait rendszeresen informálja. Gondoskodik az oktatás korszerűsítéséről, a képzés színvonalának emeléséről. Igény esetén gondoskodik a hit - és vallásoktatás megszervezéséről. Kapcsolatot tart az iskolaorvossal és szervezi a szűrővizsgálatokat. Részt vesz a pedagógiai program és az SZMSZ karbantartásában. Irányítja, koordinálja a minőségirányítási feladatokkal kapcsolatos teendőket. Ellenőrzi a Házirend betartását, és felelős az abban foglaltak végrehajtásáért. 22

23 Segíti a nevelőmunkának, a diákok érdekvédelmi céljainak és programjainak megvalósulását. Gondoskodik a tanulók szervezett véleménynyilvánításának lehetőségéről. Irányítja és ellenőrzi a diákönkormányzatot segítő pedagógus tevékenységét. A diákközgyűléseket szervezi és irányítja. Segíti a diákrendezvények megszervezését és lebonyolítását. Segíti a tantestület és a tanulók képviselőinek az Iskolaszékbe történő megválasztását. Az alsó tagozatos oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása érdekében minden tanév elején, sürgős esetben soron kívül írásban tájékoztatja az intézményvezetőt az eszközigényről. Irányítja az alsó tagozatos oktatás helyi tanterveinek kidolgozását. Irányítja az alsó tagozatos tantárgyak tanmeneteinek kidolgozását, ellenőrzi azok tartalmát. Szervezi az általános intézményi tanulók beiskolázását és kapcsolatot tart a vonzáskörzetünkbe tartozó óvodákkal és általános iskolákkal. Irányítja az intézményi sportkör vezetőjét, koordinálja feladatait. Irányítja a területéhez tartozó pótló, javító és osztályozó, különbözeti vizsgák követelményeinek kidolgozását, és megszervezi azokat. Irányítja az alsó tagozat országos, a megyei szintű és a helyi versenyekre való felkészülését, szervezi a versenyeken való tanulói részvételét. Irányítja a szakterületén működő korrepetálások, egyéni foglalkozások, szakkörök tartalmi munkáját. Nyilvántartja és ellenőrzi az alsó tagozatos osztálykirándulásokat. Folyamatosan ellátja a hatáskörébe tartozó munkaközösségek vezetőit a munkájukhoz szükséges információkkal és dokumentumokkal. Felügyeli a hatáskörébe utalt munkaközösségek munkáját. Elkészítteti a hatáskörébe tartozók tanmeneteit és ellenőrzi az ebben rögzített feladatok végrehajtását. 23

24 Hatáskörébe tartozó munkaközösségek tagjainak óralátogatást, bemutató órát, tapasztalatcserét szervez. Javaslatot tesz a szakmaterülethez tartozó pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség esetén fegyelmi felelősségre vonásukra. Figyelemmel kíséri a szakterületét érintő pályázati kiírásokat. Javaslatot tesz a területéhez tartozó pedagógusok továbbképzésére, részt vesz a helyi továbbképzések szervezésében és lebonyolításában. Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat és a pedagógusi munkafegyelem betartását. Ellenőrzi a hatáskörébe tartózók munkaidő elszámolásait. Biztosítja a pedagógusok szükség szerinti helyettesítését. Havonta ellenőrzi a területéhez tartozó tanórán kívüli foglalkozások megtartását és a naplóvezetést. Figyelemmel kíséri az alsó tagozat tekintetében az igazolatlan órákról szóló tájékoztatási kötelezettségek teljesítését. Gondoskodik a diákközgyűlés összehívásáról és lebonyolításuk feltételeinek biztosításáról. Irányítja az alsó tagozathoz tartozó munkaközösségeket. Elkészítteti és tartalmilag ellenőrzi a területéhez tartozó tantárgyak tanmeneteit. Az alsó tagozat egészében ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, valamint a pedagógusok munkafegyelemét, a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. A közismereti területen óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez. Irányítja, szervezi, ellenőrzi a korrepetálásokat, a hatáskörébe tartozó szakkörök munkáját. Szervezi a gyógytestneveléssel és a könnyített testneveléssel kapcsolatos tevékenységet. Feladatainak végzése során tapasztalatairól, a felmerült problémákról és intézkedéseiről az intézményvezetőt folyamatosan tájékoztatja. 24

25 4.3. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezető távolléte alatt az ügyeletes intézményvezető-helyettes az intézmény felelős vezetője. Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén, teljes felelősséggel elsődlegesen a szervezeti felépítésben Intézményvezető-helyettes I. vezető helyettesíti, mint általános helyettes. Amennyiben az intézményvezető és az általános helyettes is távol van az intézménytől, úgy a szervezeti felépítésben Intézményvezető-helyettes II. jelzett helyettes teljes felelősséggel helyettesíti mindkét távollévő vezető társát. Az intézményvezető-helyettes(ek) távollétük, vagy egyéb akadályoztatásuk idején, teljes hatáskörrel átveszik egymás munkáját, melynek során az intézményvezetővel egyeztetve, olyan döntéseket is meghozhatnak, amelyek egyébként a távollévő intézményvezető hatáskörébe tartoznak. Az intézményvezető és két helyettesének együttes távolléte esetén az intézményvezető által kijelölt középvezető látja el a napi rutin által diktált, illetve a legsürgősebb vezetői feladatokat. A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben azokra a munkanapokra, amikor az intézmény nyitva tart, az intézményvezető írásban előre elkészíti a helyettesítési rendet és azt kifüggeszti a hirdetőtáblán, valamint közzéteszi az intézmény honlapján. Ez az előírás vonatkozik a nyári ügyeleti napokra is Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire. A pedagógusok teljesítményértékelése, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben való vezetői feladatok. A munkavégzés ellenőrzése. Az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése. A vizsgák szervezése. Az intézményi dokumentumok elkészítése. A statisztikák elkészítése. 25

26 Az órarend és a tantárgyfelosztás elkészítése. A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése. A tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek elbírálása. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése. Az intézmény közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés. Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az intézményvezető-helyetteseket teljes körű beszámolási kötelezettség terheli. Az átruházott feladat- és hatáskörök helyettesek közötti megosztását a munkaköri leírások tartalmazzák Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a szervezeti diagram tartalmazza. 26

27 27

28 4.6. Az intézmény szakmai vezető testülete Az intézmény döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szakmai vezető testületének tagjai: intézményvezető intézményvezető-helyettesek munkaközösség-vezetők diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus Az intézmény szakmai vezető testülete, az intézményvezető által megállapított munkaterv alapján tanácskozik, de az intézményvezető feladathoz igazodóan ettől eltérhet. Az ülések összehívása az intézményvezető feladata. Az ülésen napirendtől függetlenül, tanácskozási joggal részt vehet(nek) az intézményi érdekképviseleti szerv(ek) vezetője/vezetői. Az intézmény szakmai vezető testülete konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az intézmény vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. 5. Az intézmény munkatársainak munkarendje 5.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett intézményi rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az intézményvezető vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7:20 és 16:30 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az intézmény szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 28

29 5.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában szerdai napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók A pedagógusok kötött munkaidejének kitöltése A pedagógusok a 40 órás teljes munkaidejéből a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének beosztását az iskola órarendje és az egyéb foglalkozások programja határozza meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő és a kötött munkaidő (32 óra) közötti órákban ellátandó feladatokat az intézményvezető határozza meg. A feladatok meghatározásának elve az arányos és egyenletes feladatelosztás a nevelőtestület tagjai között. Az ellátandó feladatokat az iskola munkaterve tartalmazza. A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kötött munkaidő feletti munkaidő részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni. 29

30 A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alatt elrendelhető feladatok tanórák megtartása, egyéb foglalkozások (a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozások) megtartása, melyek a következők lehetnek: a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) diákönkormányzati foglalkozás, j) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint k) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás A kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében elrendelhető feladatok a) foglalkozások, tanítási órák előkészítése, b) a tanulók teljesítményének értékelése, c) az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, d) a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, e) előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő felügyelete, f) a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 30

31 h) eseti helyettesítés, i) a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, j) az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, k) a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, l) osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, m) pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, n) a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, o) munkaközösség-vezetés, p) az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban való közreműködés, q) környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, r) iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, s) hangszerkarbantartás megszervezése, t) különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, u) a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása, valamint v) a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára, w) pedagógus-továbbképzésben való részvétel Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus az órái kezdete, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt legalább 15 perccel köteles az intézményben megjelenni, és óráit a mindenkori csöngetési rend 31

32 szerint felkészülten, pontosan kezdeni és befejezni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyelet megkezdése előtt legalább 5 perccel meg kell érkeznie az intézménybe. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7:20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. Az újbóli munkába állást a titkárságon kell jelezni legkésőbb a megelőző munkanap 15 óráig. Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezető-helyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető-helyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen érdemjegyekkel értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A pedagógusok teljes munkaidejéből a kötött munkaidejének (32 óra) beosztását az iskola órarendje, az egyéb foglalkozások programja, illetve az intézményvezető határozza meg, melyről a pedagógus a munkaidő-nyilvántartást vezet. A kötött munkaidő feletti munkaidő részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az 32

33 intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógusnak ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie Az intézmény nevelést-oktatást segítő munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nevelést-oktatást segítő alkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 6. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei 6.1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület jelen SZMSZ elfogadásával egyidejűleg úgy döntött, hogy az alábbiakban felsorolt döntési jogköreit ruházza át: 1. A szakmai munkaközösségekre ruházza át döntési jogkörét: 33

34 az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; az intézmény éves munkatervének, munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; a továbbképzési program elfogadásáról. 2. Az osztályban tanító tanárok közösségére ruházza át: A tanulók magasabb évfolyamra lépéséről és az osztályozó vizsgára bocsátásról szóló döntéshozatalt. 3. A diákfegyelmi bizottságra ruházza át: tanulók fegyelmi ügyeiről a tanulói fegyelmi bizottság hoz döntést. A felsorolt döntéshozók beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a döntést követő legközelebbi nevelőtestületi értekezleten. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint). 34

35 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az intézményi életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény intézményvezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményvezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményvezető vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén az intézményvezetés által kijelölt időpontban osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az intézmény valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az intézményvezető adhat felmentést A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok. Egy nevelési intézményben az Nkt. rendelkezései értelmében legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. 35

36 A szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. Az iskolánkban az alábbi munkaközösségek működnek: Német nyelvi (nemzetiségi) munkaközösség Alsó tagozatos délelőttös pedagógusok munkaközössége Alsó tagozatos délutános pedagógusok munkaközössége Reál szakot tanító pedagógusok munkaközössége Humán szakot oktató pedagógusok munkaközössége Osztályfőnöki munkaközösség Szervezeti elhelyezkedésüket az intézmény szervezeti ábrája mutatja. A munkaközösségek tevékenységének célja, hogy segítse tagjai szakmai munkájának minőségi és módszertani fejlesztését, tervezését. Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. Minden tanévben, valamennyi munkaközösség legalább 3 értekezletet tart. A munkaközösségi értekezletet a munkaközösség-vezető hívja össze. Az értekezletet össze kell hívnia akkor is, ha az intézményvezető vagy a felettes intézményvezetőhelyettes elrendeli, vagy a munkaközösség tagjainak legalább egyharmada indítványozza. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, akit az intézményvezető bíz meg a munkaközösségi tagok véleményének kikérésével, legfeljebb öt évre. A munkaközösségek részletes feladatai: Gyakorolják a nevelőtestület által átruházott jogköröket és elvégzik az ezzel kapcsolatos feladatokat. Részt vesznek az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Javaslatot fogalmaznak meg az egyes szaktanárok külön megbízásaira. 36

37 Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Javaslatot tesznek a szertárak és a szakkönyvtárak fejlesztésére. Együttműködnek egymással az intézményi nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesíteni igyekeznek a módszertani eljárásokat. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, házi versenyeket szerveznek a tanulók tudásának fejlesztése céljából, propagálják a más szervezetek által meghirdetett versenyeket. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Összeállítják az osztályozó, a különbözeti, a javító- és felvételi vizsgák tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. Az intézménybe kerülő, nem gyakornok pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, akik figyelemmel kísérik az új kolléga munkáját, tapasztalataikról negyedévente beszámolnak az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. Javaslatot tesznek az oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére. Az osztályfőnöki munkaközösség segítséget nyújt az intézmény vezetőségének az egységes nevelési alapelvek kialakításában és ezek gyakorlati megvalósításában. 37

38 6.4. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az intézményvezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az intézményvezetőnél; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Az intézményvezető megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az intézményvezető, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. 7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az 38

39 igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása teremti meg. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. A belső ellenőrzés éves ellenőrzési terv szerint zajlik. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az intézmény pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az intézményvezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők. Az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az intézményvezető külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Az ellenőrzés módszerei: 39

40 a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban és írásban. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. A tanítási órák elemzésének intézményi szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján a vezetőség határozza meg. 40

41 8. Az intézmény működési rendje 8.1. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (intézményvezetői engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45, illetve a 7. óra időtartama 40 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14:30-ig be kell fejezni. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az intézményvezető-helyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. A tanítási órák a házirend Az intézmény működési rendje fejezetében meghatározott rend szerint zajlik. Az első elméleti óra kezdete 8:00 óra. A tanár az órája alatt felelős a rendért, a terem rendezett, tiszta állapotáért. A tantermet olyan állapotban kell átadnia a következő órára, hogy ott rendben megkezdődhessen a következő tanóra. Szaktantermek esetében, amennyiben a tanárnak a következő órája nem abban a teremben lesz, akkor azt be kell zárnia. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után az intézményvezető-helyettes I. által kialakított ügyeleti rend biztosítja a tanulók felügyeletét. A pedagógusok reggeli ügyelete 6 óra 30 perckor kezdődik. Az ügyeleti beosztást órarendhez igazodva kell meghatározni. Az ügyeletes tanár figyelemmel kíséri a tanulók viselkedését, a folyosókon a tisztaság megőrzését és a dohányzási tilalom megtartását. Baleset esetén intézkedik. A tanítás nélküli munkanapok rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon, múzeum- és színházlátogatásokon, valamint egyéb rendezvényeken a felügyelet szabályait szintén az intézményvezető-helyettes I. határozza meg. 41

42 A tanulók munkarendjének részletes szabályait az intézmény házirendje önálló szabályozásként határozza meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára nézve kötelező Az intézmény nyitva tartása, az intézményben tartózkodás rendje Az intézmény szorgalmi időben reggel 6:00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább óráig van nyitva. Gyermekfelügyeletet az intézmény 6:30-tól 17:30-ig biztosít. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7:30 15:30-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon rendezvények hiányában zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre eseti kérelmek alapján az intézményvezető ad engedélyt. Az intézmény a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók és alkalmazottainak biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. Az intézménybe érkező idegeneket a portás fogadja és engedi be, illetve engedi ki őket. Ha a portás úgy ítéli meg, hogy a látogató intézményben való tartózkodása nem kívánatos, akkor értesíti az ügyeletes vezetőt, és intézkedéséig megakadályozza a belépést. Az intézmény helyiségeinek bérlői a leadott névsor alapján léphetnek be az intézménybe. Hétvégén, ünnepnapokon és tanítási szünetekben (a kijelölt ügyeleti napot kivéve), csak az intézmény vezetőjének külön írásos engedélyével lehet idegeneknek az intézmény területén tartózkodnia, a regisztráció ekkor is szükséges. Regisztráció nélkül léphetnek be az épületbe a szülők a fogadóórák, a szülői értekezletek és a szülői részvétellel zajló intézményi rendezvények esetén. Az intézményben való tartózkodás szabályai: Az intézménybe lépő idegenek, vendégek csak a belépéskor megjelölt helyen, személynél tartózkodhatnak. A tanítási órák látogatására az igazgató vagy az ügyeletes vezető engedélyével kerülhet sor, az órák lényeges zavarása nélkül. 42

43 A szülők, vendégek fogadása egy adott rendezvény, program esetén az erre kijelölt tanteremben vagy az ünnepély helyszínén történik. Az intézményben tartózkodó idegenek (vendégek, javítási, karbantartási munkát végző szakemberek) esetében gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint ne zavarják meg az oktató munka rendjét Az intézményi ünnepélyek, megemlékezések rendje A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény hírnevének megőrzése, öregbítése az intézményközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező. A vendégek meghívásáról a nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslata alapján az intézményvezető dönt. Az ünnepélyekhez forgatókönyv készül, amelyből az osztályfőnökök is tájékozódhatnak. Az osztályfőnökök az ünnepélyeket megelőzően osztályaikkal ismertetik az ünnepéllyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és felhívják a tanulók figyelmét az ünnepi öltözékben való megjelenés kötelezettségére Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az OH által meghatározott tanév munkarendje szerint intézményi szintű ünnepélyek, megemlékezések: Tanévnyitó Tanévzáró Ballagás Nemzeti ünnepeink: o Október

44 o Március 15. A magyar kultúra napja január 22. A költészet napja április 11. Az összetartozás napja június 04. A zene világnapja október 1. Az aradi vértanúk emléknapja október 6. A kommunizmus áldozatainak emléknapja február 25. Az intézmény minden tanévben ünnepélyes keretek között, az igények függvényében ápolja hagyományait a következő eseményekkel: a szülők bálja, az öregdiákok találkozója az intézménynap (családi nap) egyéb, az intézmény Nemzetiségi Programjában található programlehetőségek Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az intézményépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az intézmény minden munkavállalója és tanulója felelős: a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az intézmény tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete 44

45 mellett lehetőség van az intézmény minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve a tanítási órákat követően a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az intézmény helyiségeit, az intézmény berendezéseit az intézményvezetőhelyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben ide értve az intézmény udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott intézményi rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az intézményben és az azon kívül tartott intézményi rendezvényekre olyan tanulót, aki az intézményben, intézményi rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló 2 törvény 4. (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten felhívja a 2 Az évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről. 45

46 figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az intézmény közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak pedagógusainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szakpedagógus a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az intézmény számítógépeit a tanulók csak pedagógusi felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az intézményvezető által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 46

47 8.7. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az intézmény a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A szakkörök és egyéb tanórán kívüli foglakozások vezetőit az intézményvezető bízza meg. A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A rendszeres tanórán kívüli foglakozásokat az intézményvezető az alakuló értekezleten hirdeti meg a heti időbeosztással és a foglalkozást tartó tanár nevével. A jelentkezési határidő szeptember 15. A jelentkezés az osztályfőnöknél vagy a foglakozást tartó tanárnál lehetséges. A jelentkezés önkéntes, de felvétel esetén a foglakozásokon való részvétel kötelező. Az egyéni foglakozások célja a hátrányos helyzetű, vagy valamilyen okból (pl. betegség) lemaradó tanulók felzárkóztatása és a tehetséggondozás, a gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása, a tananyag eredményes elsajátításának elősegítése. A tantárgyfelosztásban erre a célra rendelkezésre álló órakeret felhasználásáról az intézményvezető dönt a munkaközösség-vezetők és az intézményvezető-helyettesek javaslata alapján. Az egész napos intézmény és a diákok tanulmányi munkájának segítése csoportos foglakozás formájában történik. A tanulók mindennapos testedzésének biztosítására az intézmény a minden napos testnevelésórákon túl sportköri foglalkozásokat is szervez. A foglakozások célja, hogy lehetőséget biztosítson az intézmény minden tanulója számára a különböző sportágak művelésére és versenyekre való felkészülésre. Időszakos tanórán kívüli foglakozások: Tanulmányi versenyekre való felkészítés, vagy szakkör, vagy időszakos tanórán kívüli foglalkozás / tehetséggondozás keretében történik. A felkészítendő tanulók kiválasztása a szaktanárok javaslata vagy az intézményi háziversenyeken elért eredmények alapján történik. 47

48 Az intézmény ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az intézmény tanulói a házirend, az SZMSZ és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. Az intézmény énekkara sajátos diákkörként működik, vezetője az intézményvezető által megbízott kórusvezető pedagógus. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az intézményi, kistérségi és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. Külföldi utazások az intézményvezető engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. Erdei iskolai foglalkozásokat szervezhet az intézmény a 3-4. évfolyamon, melynek vezetőit az intézményvezető bízza meg. A tanulmányi kirándulás az intézményi élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az intézmény mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit intézményvezetői utasításban kell szabályozni A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai Az egyeztető eljárás részletes szabályai Ezeket a szabályokat kell alkalmazni az iskolával tanulói jogviszonyban állókra, a tanulói jogviszonyukból fakadó kötelezettségük vétkes megszegése és/vagy az iskolának okozott kár megtérítésének megállapítása során. A tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. 48

49 Fegyelmi eljárást kezdeményezhet: az intézményvezető; az intézményvezető-helyettes I.; az osztályfőnök az osztálya tanulója ellen; a szaktanár. Amennyiben a fegyelmi eljárást nem az osztályfőnök kezdeményezte, a fegyelmi eljárás kezdeményezője köteles arról az osztályfőnököt haladéktalanul értesíteni. Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról az igazgató három hónapon belül dönt, amelyet határozat formájában írásba kell foglalni. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az Intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért az intézmény tanulói fegyelmi bizottsága felelős, amelynek mindenkori elnöke az intézményvezető-helyettes I. Amennyiben a bizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy lehetőség van eredményes egyeztető tárgyalásra, akkor kezdeményezheti annak megindítását. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatására lehetőség van, arról a fegyelmi bizottság vezetője írásban tájékoztatja a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőt), az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni kell. Amennyiben a kötelességszegés már legalább harmadik esetben ismétlődik 49

50 ugyanannál a tanulónál, a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás vezetője a fegyelmi bizottságnak az a tagja, akit mindkét fél elfogad. Személyét az intézményvezető közreműködésével jelölik ki. Szükség esetén az oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője is felkérhető az egyeztetés levezetésére. Az egyeztető eljárás részletes intézményi szabályai az alábbiak: Az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézményvezető tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket. Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. Az egyeztetéssel megbízott pedagógus az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás, lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. 50

51 Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. Amennyiben egyeztető tárgyalásra nem kerülhetett sor vagy az nem vezetett eredményre, akkor a fegyelmi eljárást le kell folytatni, kivéve, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi eljárást az intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai szerint folytatja le A tanulói tankönyvtámogatás és az intézményi tankönyvellátás rendje A tankönyvfelelős megbízása Az intézmény tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető minden tanévben december 15-éig a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-ellátásban közreműködő személyeket (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat. 9. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 9.1. Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az intézmény tanévenként legalább három szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az intézményvezető, az 51

52 osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az intézményvezető hívhat össze Pedagógusi fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa tanévenként az intézményvezető által kijelölt időpontban két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama 90 perc. A fogadóórákon előzetes elektronikus bejelentkezés alapján lehet részt venni, melynek időtartama szülőnként 10 perc. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke pedagógusával, akkor erre a rendkívüli eseteket leszámítva telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor A szülők írásbeli tájékoztatása A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy elektronikus levéllel, tájékoztatása az ellenőrző könyv segítségével történhet. Az osztályfőnök elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal az esemény előtt A tanulók tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott érdemjegyeket az értékelés elkészültét követő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több érdemjegyet adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három érdemjegy megléte a tanuló lezárásához. Az érdemjegyek számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két (lehetőség szerint csak egy) témazáró dolgozatot lehet íratni. 52

53 A megírt dolgozatokat 10 munkanapokon belül a pedagógus ki kell javítania. Amennyiben a dolgozatot a javító tanár a 10. munkanapon sem mutatja be a tanulóknak (a pedagógusnak felróható okból) a tanulók egyénileg dönthetnek abban a kérdésben, hogy kérik e dolgozatuk érvénytelenítését. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szakpedagógusától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket intézménygyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Az intézményvezető és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az intézmény pedagógusai is Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: szakmai alapdokumentum, pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az intézményvezető irodájában szabadon megtekinthetők, illetve (az szakmai alapdokumentum kivételével) megtalálhatók az intézmény honlapján. A hatályos szakmai alapdokumentum a honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról munkaidőben az intézményvezető vagy az intézményvezetőhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor hozzáférhetővé tesszük. 53

54 10. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje Vezetők kapcsolattartása Az intézményi vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul: a mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában; legalább a munkatervben rögzített ütemezésben megtartott vezetői értekezleteken; az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken; az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során; az intézményvezető-helyettesekkel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélések útján; az intézményvezető, vagy az intézményvezető-helyettesek részvételével zajló szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein; az intézményi munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken. A felsoroltakon kívül az intézmény vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az intézmény vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között. Egyszersmind biztosítják az egyes munkaközösségek és osztályfőnökök egymás közötti kapcsolattartását, információcseréjét is Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás A szakmai munkaközösségek, az osztályfőnöki munkaközösség, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a diákkörökkel, az intézményi sportkörrel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és intézményi programok, diákközgyűlés alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, 54

55 hogy az osztályközösségek és a tanulók a diákönkormányzat tisztségviselőin keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és az intézmény vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak A szülői munkaközösséggel és a szülőkkel történő kapcsolattartás Az intézményben működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. Az SZM munkáját az intézmény tevékenységével az SZM patronáló pedagógusa koordinálja. A patronáló pedagógust az intézményvezető bízza meg egy tanév időtartamra. A SZM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény intézményvezetője felelős. Az intézmény pedagógusai, osztályfőnökei, vezetői a szülői értekezleteken, fogadóórákon, intézményi rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Az intézmény egészét vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az intézmény vezetősége tart kapcsolatot a szülői közösséggel és a szülői választmánnyal. Az intézmény a munkatervének megfelelően, tanévenként legalább két szülői értekezletet tart (tanév elején, félévkor, tanév végén). Az intézmény valamennyi pedagógusa tanévenként az éves munkatervben meghatározott időpontban két alkalommal tart fogadóórát. A szülői szervezetek részt vállalhatnak az intézményi tanórán kívüli programok megszervezésében és végrehajtásában. Ennek érdekében együttműködnek az adott feladatot végrehajtó pedagógus közösséggel. A munkaközösségek a pedagógusok munkájának megismerése érdekében igény esetén, a szülői szervezet számára bemutatóórákat tarthatnak. 55

56 10.4. Az iskolaszékkel történő kapcsolattartás Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az intézményi diákönkormányzat azonos számú képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg titkos szavazással. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása, tisztségviselőinek megválasztása, az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az intézményvezető, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. Az intézmény működéséről, az intézményi munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az intézményvezető rendszeresen évente legalább három alkalommal köteles tájékoztatni az iskolaszéket. Az intézményi szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot Az intézményi tanáccsal történő kapcsolattartás A köznevelési törvény 73. -ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól működik az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását A Diákönkormányzattal történő kapcsolattartás A diákönkormányzat az intézmény diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, 56

57 joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat vezető szerve a Diákközgyűlés, amelyen a tanulói közösségeket az osztályok ODB titkárai, az osztályok időszakos küldöttei képviselik. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára, a nevelőtestület egyetértésével, az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézményi diákparlamentet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, amelyen az intézmény intézményvezetőjének vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megkezdése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlés összehívásáért az intézményvezető felelős. A diákközgyűlés egy tanéves időtartamra a tanulók javaslatai alapján három fő diákképviselőt választ. Az intézmény vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákmozgalmat segítő tanár, aki minden DÖK vezetőségi ülésen és a közgyűlésen részt vesz. A hatáskörileg illetékes intézményvezető-helyettes, vagy felkérésre az intézményvezető, tanévenként két alkalommal (a tanév indításakor, illetve a második félév során) a Diákközgyűlés értekezletein beszámol az intézmény vezetősége által hozott fontosabb, tanulókat érintő intézkedésekről, illetve tájékozódik a diákönkormányzat munkájáról. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az intézményvezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi 57

58 értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. A Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek az intézmény biztosítja Az intézményi sportkörrel történő kapcsolattartás Az intézményben működő sportkör feladata a tanulók napi testmozgásával, a mindennapos testnevelés céljaival összefüggő feladatok elvégzésének segítése. E célból sportköri foglalkozásokat tart a pedagógiai program helyi tantervében meghatározott időkeretben. A sportkörnek tagja az intézmény valamennyi tanulója. A sportkör felelősét ISK vezető - az intézményvezető bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérésével. Az intézményi sportkör az Iskolai Sportkör (ISK) vezető irányításával működik. Az ISK alapszabály szerinti működéséért az intézményvezető felelős, a sportkör tevékenységét az intézményvezetésen belüli munkamegosztás alapján az Intézményvezető-helyettes II. felügyeli. Az ISK munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az intézményi testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint az intézményi munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. Minden tanév szeptemberében a sportkör pedagógus irányítója előterjeszti az intézményvezetőnek a sportkör éves programját. Ebben megtervezik, hogy: mely sportágakban indulnak rendszeres sportköri foglalkozások, milyen versenyeken vesznek részt, javaslatot tesznek pályázatok felhasználására, az intézmény sportéletének előrelendítése érdekében figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, felettesének előzetes engedélye birtokában megírja a pályázatokat, nyertes pályázattal szabályszerűen és szakszerűen elszámol. Az intézményi sportkör és az intézmény vezetése közötti kapcsolatért a sportkör vezetője és az intézményvezető-helyettes II. felelős. Az intézményi sportkör évente közgyűlést tart, amelyen részt vesz az intézményi sportkör tanárvezetője és az intézményvezetés képviselője. 58

59 10.8. Az intézmény alkalmazottainak közösségével történő kapcsolattartás Közalkalmazotti tanács, közalkalmazotti megbízott A közalkalmazotti tanács véleményt közvetíthet az intézményvezetés és az intézmény dolgozói között. A közalkalmazottak nagyobb csoportját köteles tájékoztatni az intézményvezetés terveiről. A testület véleményét köteles a munkáltatóval közölni. A közalkalmazotti tanács képviselője az intézményvezetés értekezletein előzetes bejelentés után bármikor részt vehet. A KT értekezletein alkalmanként - a tárgyalt napirendtől függően - meghívott az intézményvezetés valamely tagja. Munkavállalói érdekképviselet A munkavállalói érdekképviselet a törvényben meghatározott módon és formában képviselheti a munkavállalók érdekeit a munkáltató felé. 11. Az intézmény külső szakmai kapcsolatai Az intézmény különböző országos, megyei és városi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot, illetve tagja szakmai egyesületeknek. Az intézményvezető és helyettesei, valamint a munkaközösség-vezetők szervezik a kapcsolattartást az intézmény egészével kapcsolatban álló intézményekkel, állami, helyi önkormányzati, német nemzetiségi önkormányzati, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal. A vezetőség számára kiemelten fontos, hogy állandó és napi kapcsolatot tartson fenn az intézmény fenntartójával, az intézmény működtetőjével, az intézményi működés operatív (gazdálkodási és műszaki) feladatokat ellátó szervezeteivel. Ezen kapcsolatok legfőbb felelőse az intézmény intézményvezetője. 59

60 A nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása érdekében az Oktatási Hivatal irányításával és a kormányhivatal operatív közreműködésével végrehajtandó pedagógiai-szakmai ellenőrzések során az intézmény vezetősége és pedagógusai együttműködnek az ellenőrzést végző szakértőkkel és a tanfelügyelőkkel. Az együttműködés célja, hogy segítse a pedagógusok munkájának ellenőrzését és értékelését, a vezető munkájának ellenőrzését és értékelését, valamint az intézmény ellenőrzését és értékelését A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje Az intézmény működése szempontjából az alábbi külső partnerek a legmeghatározóbbak: Oktatási Hivatal, az intézmény fenntartójaként a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az intézmény működtetőjeként Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata és az általa működtetett szervezetek, az intézményi tevékenység támogatójaként a Piros Intézmény Alapítvány, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, a helyi Német Nemzetiségi Önkormányzat, valamint Németszármazású Polgárok Egyesülete nevű civilszervezet. Az intézmény az eredményes és színvonalas nevelő- oktató munka érdekében szoros munkakapcsolatot tart fenn a kölcsönösség és rendszeresség elve alapján intézményekkel, szervezetekkel. A kerület köznevelési intézményeivel (óvodák, általános iskolák, középiskolák), olyan fővárosi intézményekkel, ahol nagyobb létszámban tanulnak tovább diákjaink. A magyarországi német nemzetiségi nevelő- oktató munkát folytató iskolákkal és képzőintézményekkel (Goethe Intézet), újságokkal (Neue Zeitung, Barátság), Németország Budapesti Nagykövetségével. Németországi testvériskolánkkal a bajorországi Marktoberdorfból. A szakmai munkát támogató intézményekkel, képzőszervekkel (OFI, POK). 60

61 A szakszolgálatokkal, a gyermekek és a munkavállalók érdekét képviselő hivatalokkal (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhivatal illetékes osztálya). A kulturális-és közművelődési intézményekkel (Lőrinci Nagykönyvtár, Rózsa Művelődési Ház, Kondor Béla Közösségi Ház, Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény, Múzeumsarok Kiállító terem, Pestszentimrei Közösségi Ház). Művészeti- és sport tevékenységet folytató intézményekkel (Lőrinci Sportcsarnok, Pestszentimrei Sportkastély, Bókay kert, Dance City Center), valamint az intézményben szerződéssel jelen lévő sportegyesületekkel és szakosztályokkal. A hit- és erkölcstan tantárgy bevezetésével megerősödött a történelmi egyházakkal való kapcsolattartás. A szakkörszerű foglalkozástól a fenti tartárgy tanításában erősödött meg a római katolikus, a református és az evangélikus felekezetekkel való munka. Szülői igény alapján más egyházakkal is felveszi az intézmény a kapcsolatot a törvényi rendelkezéseknek megfelelően A kapcsolattartás formája és módja A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető-helyettesek a felelősek. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az éves munkatervben kell nevesíteni. A kapcsolattartás módja a téma és a partnerviszony függvényében lehet: együttműködési megállapodás alapján, formális és informális megbeszélés, megegyezés szerint, az intézmény éves munkatervében rögzítettek alapján Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartásért és a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéért az intézményvezető-helyettes I. a felelős. 61

62 Munkája során segíti, hogy a szülők szükség esetén felvegyék a kapcsolatot a szakértői bizottsággal, igénybe vegyék a nevelési tanácsadás szolgáltatásait, illetve segítséget kérjenek a kiemelten tehetséges tanulók további fejlesztéséhez. Megszervezi továbbá a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételét a pedagógus továbbképzés, a pedagógiai értékelés, a tanügy-igazgatási szolgáltatások szükség szerinti igénybevételét, illetve a tanulmányi-, sport- és tehetséggondozó versenyeken való részvételt Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti szolgálatokkal az intézményvezető-helyettes II. tartja. Feladata, hogy megelőzzék a tanulók veszélyeztetettségét, veszélyeztetés esetén eljárást kezdeményezzenek. Feladata - az osztályfőnökök jelzéseit követően, a tanulói hiányzások jogszabályban rögzített mértéke után - a gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolat felvétele. Részt vesz továbbá a gyermekjóléti szolgálat által szervezett esetmegbeszéléseken. Szervezi a kapcsolatfelvételt a rászoruló tanulók (szüleik) és a gyermekjóléti szolgálatok között Kapcsolattartás az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az előzőekben említett szervezeteken kívül az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók intézmény-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az intézmény-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az intézmény intézményvezetője biztosítja az alábbi személyekkel: az iskolaorvos, az iskolai védőnő, az ÁNTSZ tiszti-főorvosa Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az intézmény-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi. 62

63 Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25. (5) bekezdése alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény intézményvezetője, a közvetlen segítő munkát az intézményvezető-helyettes II. végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az intézmény intézményvezetőjével Az iskolai védőnővel történő kapcsolattartás rendje A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény intézményvezető-helyettesével. Heti két órában fogadóórát tart az intézmény diákjai számára. Az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatókkal való kapcsolat célja a nemzeti köznevelési törvényben előírt, évenként esedékes szűrővizsgálat lebonyolítása. A szolgáltatókkal a szűrővizsgálatok szervezéséhez és lebonyolításához szükséges kölcsönös kapcsolatért az intézményvezető a felelős. 12. Az intézményi védő, óvó előírások Az intézmény védelmet biztosít a gyermekek számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanárok és a tanulók együttesen felelősek az egészség megőrzéséért és a biztonságos munkavégzést előíró rendelkezések betartásáért. A tanulók egészségének megőrzésével és az egészséges intézményi környezet kialakításával kapcsolatos feladatok végrehajtásában részt vesz az iskolaorvos és a védőnő. Az intézményi alkalmazottak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében és baleset esetén: Kísérleti tevékenységet irányító tanár köteles a munka kezdetekor általános, a tevékenységek során pedig a konkrét feladatra vonatkozó baleset-megelőzési és munkavédelmi előírásokat ismertetni. A tanárnak meg kell győződnie arról, hogy tanulók megértették-e az oktatás során elhangzottakat és azokat tudják-e alkalmazni. A munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás megtörténtét írásban rögzíteni kell a balesetvédelmi 63

64 naplóban és az osztálynaplóban. Az oktatásban részt vevő tanulókról nyilvántartást kell vezetni, amelyben a tanulók aláírásukkal igazolják az oktatást. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján a tanulókat általános balesetmegelőzési, munka- és tűzvédelmi oktatásban részesítik. Ezt az osztálynaplóban is dokumentálni kell. A tanuló köteles a tevékenységével kapcsolatos baleset-megelőzési, munkavédelmi és tűzvédelmi ismereteket elsajátítani és alkalmazni. A tanuló köteles megtartani a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot. A tanulók csak olyan felszerelésekkel, eszközökkel végezhetnek munkát - laboratóriumban, testnevelési órán, szaktanteremben stb.-, amelyek a biztonsági előírásoknak minden tekintetben megfelelnek. A tanulók csak folyamatos felügyelet mellett végezhetnek munkát. A tanulók nem viselhetnek a foglalkozás alatt olyan ruházatot - gyűrűt, karkötőt, nyakláncot stb. -, amely baleseti veszélyforrás lehet. A tanulók az intézmény épületét tanítási időben csak szervezett formában, pedagógus vezetésével hagyhatják el. Baleset esetén mindenki köteles a tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani és a sérültek további ellátását elősegíteni, az ehhez szükséges elsősegélynyújtó ládák a portán, a titkárságon, mint elsősegélynyújtó helyen, az orvosi rendelőben és a tornacsarnok testnevelői irodájában vannak elhelyezve. Az itt nem szabályozott esetekben a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat előírásai érvényesek. A pedagógus által készített a tanulás hatékonyságát növelő, segítő eszköz vagy felszerelés az intézménybe csak az intézményvezető-helyettesek engedélyével hozható be. Kivételt képeznek az írásvetítőhöz készült fóliák, rögzített felvételek, a CD-k, videók, multimédiás anyagok. A felhasznált anyagok jogtisztaságáért, vírusmentességéért a pedagógus felel. A bevitt eszközök közül a gyári készítésűeket csak a magyar nyelvű használati utasításnak megfelelően szabad használni. A tanár által készített szemléltető és egyéb eszközök 64

65 balesetmentességéről a bevitel és engedélyezés előtt az igazgatóhelyetteseknek meg kell győződnie. A munkavédelemmel kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. Az iskolával tanulói jogviszonyban lévők 18 éves koruk eléréséig az intézmény által kötött biztosítás alapján rendelkeznek tanulóbiztosítással A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézményben heti egy alkalommal orvos, a hét két napján pedig védőnő rendel. A rendelések az orvosi szoba ajtaján kifüggesztett rendelési időben vehetők igénybe. A tanköteles tanulók évenként egy alkalommal külön beosztás szerint fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Ennek időpontjáról a tanulókat és a szülőket az osztályfőnök értesíti. A vizsgálatokon való részvétel kötelező. A hiányzók egyénileg kötelesek a pótlásról gondoskodni Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézkedések azokra az eseményekre vonatkoznak, amelyek természeti, technikai, társadalmi, egészségügyi eredetűek, vagy egyéb más események, ha azok várható vagy valós következményeire nézve rendkívülinek tekinthetők. Ilyen esetekben az intézményvezető vagy az ügyeletes vezető intézkedései arra irányulnak, hogy a tanulók és az alkalmazottak testi épsége, illetve az intézmény épülete, az épületben és környezetében lévő vagyontárgyak védelme a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben biztosítva legyen. A rendkívüli események körébe tartozik a bombariadó is. Az esemény bekövetkezésekor - amennyiben annak jellege indokolja - az első feladat az intézmény kiürítése, amelyet az intézményvezető vagy az ügyeletes vezető rendelhet el. A kiürítésről szóban, az iskolarádión keresztül, a csengő szaggatott jelzéséből értesülnek az alkalmazottak és a tanulók. A kiürítés alatt az osztályok azonnali, rendezett elvonulását az órát tartó pedagógusok felügyelik, a náluk lévő intézményi dokumentumok mentésével együtt. A kiürítést, a tűzriadó esetére minden helyiségben kifüggesztett elvonulási útvonalon kell végrehajtani. A kiürítés után az épületbe 65

66 semmilyen indokkal nem lehet visszatérni. A kiürítés kezdetén és az épületből való kiérkezéskor létszámellenőrzést kell tartani. A kiürítéssel párhuzamosan az intézményvezető vagy ügyeletes vezetője szükség esetén értesíti az illetékes hatóságot és az intézmény fenntartóját. Bombariadó esetén, amennyiben az telefonon érkezik, az ügyeletes vezető bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadóról a rendőrséget kell értesíteni. Engedélyük nélkül az épületbe visszatérni nem lehet. A kiesett tanítási órák pótlására az általános szabály az, hogy a kiürítés időpontjától számított három óra múlva a megszakított órával folytatódik a tanítás. Amennyiben valamilyen nyomós ok miatt az általános szabály nem alkalmazható, akkor az igazgató intézkedik a pótlás módjáról. 13. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje, az intézményi iratok kiadmányozásának szabályai Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. 66

67 Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az intézmény informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az intézménytitkár és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratok Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot - továbbiakban kiadványt -, csak a kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. (Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás, valamint az Iratkezelési Szabályzatban meghatározott egyéb dokumentumok.) A kiadmányozott iratokra vonatkozó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 85. előírásait kell betartani. A jogszabályokon túlmenően, a 2/2013. KLIKE utasítás tartalmaz további kiadványozással kapcsolatos előírásokat, melyek az intézményünk számára kötelező érvényűek. Az intézménynél a kiadványozási jogkör gyakorlására az intézményvezető jogosult, akadályoztatása esetén a helyettesítési rendnek megfelelően - a kiadmányozási jog gyakorolja az intézményvezető-helyettes I., illetve annak akadályoztatása esetén az intézményvezető-helyettes II Az intézmény bélyegző használatának rendje Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi osztályzatok törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 67

68 14. Legitimációs záradék 68

69 69

70 70

71 71

72 15. Függelék 1.számú függelék Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. Pedagógus munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: pedagógus/ idegen nyelv-pedagógus Közvetlen felettese: az intézményvezető Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése A főbb tevékenységek összefoglalása megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az intézményvezetőnek, munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik, 72

73 legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor ellenőrizve az állapotokat utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 érdemjegyet (de legalább félévi 3 érdemjegyet) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja a szükséges intézményi dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott érdemjegyeket szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, a megírt dolgozatokat 10 munkanapokon belül kijavítja, amennyiben a dolgozatot a javító tanár a 10. munkanapon sem mutatja be a tanulóknak (a pedagógusnak felróható okból) a tanulók egyénileg dönthetnek abban a kérdésben, hogy kérik e dolgozatuk érvénytelenítését, az érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi a naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen érdemjegy adható (kivételt képez a német nyelv és irodalom, és a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), tanítványai számára az érdemjegyeken kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az intézményi munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, évente két alkalommal fogadóórát tart az intézményvezető által kijelölt időpontban, 73

74 a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szakpedagógusi tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az intézményvezető beosztása szerint részt vesz az osztályozó és különbözeti vizsgákon, intézményi méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében az intézményvezetőhelyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az intézményi házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az intézmény tanulóit az intézményi ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, stb. szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt osztályzata jelentősen eltér az érdemjegyek átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, 74

75 közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési intézményvezető-helyettesnek vagy az intézményvezetőnek. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az I. intézményvezető-helyettes Megbízatása: az intézményvezető bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. A főbb tevékenységek összefoglalása feladatairól és hatásköréről irányadóak az SZMSZ megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az intézményi munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, 75

76 előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diák-önkormányzati vezetőségével, biztosítja az osztály képviselőinek a diák-önkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító pedagógusokkal, a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az intézmény szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, minden tanév első hetében ismerteti osztályával az intézményi házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a középfokú tanulmányokra történő jelentkezését folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitálisnaplóba folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, adataiban bekövetkező változásokat, statisztikai adatot szolgáltat és a szülőket tájékoztatja a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókról, és megteszi a szükséges intézkedéseket, 76

77 a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. Ellenőrzési kötelezettségei figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén értesíti a szülőket, értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén az SZMSZ előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén, a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt osztályzat nem tér-e el jelentősen az érdemjegyek átlagától a tanuló kárára. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az intézményvezető-helyettesnek vagy az intézményvezetőnek. 77

78 16. Mellékletek 1. számú melléklet Adatkezelési szabályzat 1. Általános rendelkezések A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvényt Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg, mivel iratkezelési szabályzat készítését a jogszabály nem rendeli el. Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása, az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése, 78

79 azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, munkavállalóiról az intézmény nyilvántart, az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése, az adatok továbbítási szabályainak rögzítése, a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása, az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása. Összefoglalva tehát szabályzatunk célja az adatkezelésben érintettet személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése a) A Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület november 22-i értekezletén elfogadta. Az elfogadást követően a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. b) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola honlapján, valamint az igazgatói irodában. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű. b) Az adatkezelési szabályzat a intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 79

80 c) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített tanulói jogviszony esetén a tanuló a kiskorú tanuló szülője köteles tudomásul venni, a beiratkozáskor az intézmény adatkezelési tevékenységéről a tanulót és a szülőt írásban tájékoztatni kell. A tanulói adatkezelés időtartama az általános iskolába való jelentkezéstől kezdődően legfeljebb a tanulói jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képez ez alól a nem selejtezhető törzskönyv, a beírási napló, amelyekre vonatkozóan az irattári őrzési idő az irányadó. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. d) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített munkavállalói jogviszony esetén a munkavállaló köteles tudomásul venni, erről a Munka törvénykönyve 46. (1) szakasza szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni. A munkavállalók adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. 2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a köznevelési törvény ai rögzítik. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók alábbi adatait Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott munkavállalói adatokat a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, 80

81 e) munkaköre megnevezését, f) a munkáltató nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. n) óraadó esetében az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat a) családi állapota, b) állampolgársága; c) TAJ száma, adóazonosító jele; d) a munkavállalók bankszámlájának száma; e) családi állapota, gyermekeinek születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete; f) állandó lakcíme és tartózkodási helye, telefonszáma; g) munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, munkaviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, korábbi munkahelyek megnevezése, a megszűnés módja és időpontja, - a pedagógus továbbképzésben való részvétellel, a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos adatok, idegennyelv-ismerete, - a munkavállaló jelenlegi besorolása, annak időpontja, FEOR-száma, - a munkavállaló minősítésének időpontja és tartalma, 81

82 - a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte, - az alkalmazott egészségügyi alkalmassága, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott tanulói adatokat a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát, f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, 82

83 j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat, q) tanulmányai várható befejezésének idejét, r) évfolyamát Kezeli továbbá a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos további adatokat a) a tanuló állampolgársága, b) állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, c) nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; d) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen felvételivel kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, és ezzel összefüggő mentességek, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatok 83

84 f) a tanulói balesetekre vonatkozó adatok, g) a tanuló személyi igazolványának száma, h) többi adatot az érintett hozzájárulásával. 3. Az adatok továbbításának rendje 3.1. A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény alkalmazottainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Köznevelési törvény 44. -a rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, 84

85 e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, középfokú oktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett középfokú oktatási intézményhez és vissza; f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, g) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából. Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. ingyenes tankönyv-ellátás, tanulók 50%-os étkezési kedvezménye, stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 4. Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója a felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, és az iskolatitkárt hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy utasítási jogkörét alkalmazva saját felelősségével látja el. Az igazgató személyes feladatai: a 2.1. fejezetben meghatározott adatok továbbítása, a 2.2 fejezetben meghatározott adatok továbbítása, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, a 2.2 fejezet e) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, a 2.2. fejezet h) szakaszában 85

86 meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi munkavállalók a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Igazgatóhelyettesek: a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a fejezet e), f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért, a 2.2 fejezet e), f) szakaszaiban szereplő adattovábbítás. Iskolatitkár és a megbízott pedagógiai asszisztens: tanulók adatainak kezelése a 2.2 fejezetben meghatározottak szerint, a tanulók felvételire vonatkozó adatainak kezelése a 2.2 e) szakasza szerint, a pedagógusok és munkavállalók adatainak kezelése a a) b) és c) szakaszai szerint, a pedagógusok és munkavállalók személyi anyagának kezelése, a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása a g) szakasza szerint, adatok továbbítása a f) szakaszában meghatározott esetben. Osztályfőnökök: a fejezet e) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a fejezet f) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek. Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott pedagógus (rendszergazda): beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg, 86

87 beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges), a fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos. 5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1. Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet: nyomtatott irat, elektronikus adat, elektronikusan létrehozott, de papír alapon archivált adat, az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép. Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatásért felelős miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti A munkavállalók személyi iratainak vezetése Személyi iratok Személyi irat minden bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett adathordozó, amely a munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: a munkavállaló személyi anyaga, 87

88 a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat. 3 a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), a munkavállaló bankszámlájának száma a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: a közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: az intézmény vezetője és helyettesei, az iskolatitkár és a megbízott pedagógiai asszisztens, mint az adatkezelés végrehajtója, a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, revizor, stb.), saját kérésére az érintett munkavállaló A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: az intézmény igazgatója az adatok kezelését végző iskolatitkár. A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 3 Lásd a Munka törvénykönyve 46. (1) szakaszát 88

89 A személyi anyag vezetése és tárolása A munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás. Az alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett munkavállalói alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben: a munkaviszony első alkalommal való létesítésekor a munkaviszony megszűnésekor ha a munkavállaló adatai lényeges mértékben megváltoztak. A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az munkavállalók munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdaságvezető és az iskolatitkár végzik A tanulók személyi adatainak vezetése A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek az intézmény igazgatója az igazgatóhelyettesek az osztályfőnökök a megbízott pedagógiai asszisztens az iskolatitkár. 89

90 Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között az 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni: összesített tanulói nyilvántartás, törzskönyvek, bizonyítványok, beírási napló, osztálynaplók, a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja: a tanuló neve, osztálya, a tanuló azonosító száma, diákigazolványának száma, születési helye és ideje, anyja neve, állandó lakcíme, tartózkodási helye, telefonszáma, a tanuló általános iskolájának megnevezése. 90

91 A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban digitális módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők, illetve az iskola tanárai, vezetői feladatkört ellátó munkavállalói felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A tanulók és munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A munkavállaló, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították. 91

92 A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett munkavállaló, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el; b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen annak közlésétől számított 30 napon belül az adatkezelési törvény szerint bírósághoz fordulhat. 92

93 A bírósági jogérvényesítés le hetősége Záró rendelkezése k 93

94 94

95 2. számú melléklet Tankönyvtári és tartós tankönyvek szabályzata 1. A tankönyvellátás célja, feladata A tankönyvellátás keretében az iskola tanulóinak egész évben biztosítani kell az iskolában alkalmazott tankönyveket. A tankönyvellátás zavartalan megszervezése és lebonyolítása az iskola feladata és felelőssége, melynek során a tankönyvek beszerzése a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-n (KELLO) keresztül, a tanulókhoz történő eljuttatása az iskolai tankönyvfelelősök által történik. 2. Az iskolai tankönyvtámogatás és tankönyvellátás rendjének alapjául szolgáló jogszabályok: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC tv. (köznevelési tv.). A évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról A 16/2013 (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény módosításáról. A közoktatási tankönyvek legmagasabb fogyasztói áráról szóló 46/2012. (XII.5.) EMMI rendelet a 13/2010. (XI. 25.) NEFMI rendelet módosításáról. A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet (tankönyvrendelet). A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. kormányrendelet (Nemzeti alaptanterv). 95

96 A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (kerettantervek). Az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet. A nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól 1 17/2011 (V.6.) NEFMI /2012 (IV. 27.) NEFMI 5. 1 a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól 50/2013 (VII. 15.) EMMI Tankönyvtárból való kölcsönzés formái: Az iskolától való kölcsönzés, Napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek, Pedagógusnak történő kikölcsönzés. 4. A tartós tankönyvek kezelésének szabályzata A tartós tankönyvekre vonatkozó szabályok alkalmazása a 16/2013 (II.28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről alapján. 96

97 4.1. Tartós tankönyv: Az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják, valamint a tankönyvtámogatás 25%-ának felhasználásával vásárolt ajánlott és kötelező olvasmány. Az iskola intézményvezetője vagy megbízottja minden év március 15-ig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés útján. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény 46. (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A köznevelési törvény 46. (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket - a munkafüzetek kivételével - az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tartós tankönyvre vonatkozó technológiai követelmények: a tankönyv lapjainak cérnafűzéses vagy szálfelsütéses kötészeti eljárással történő összeillesztése, keménytáblás vagy flexibilis kötésmód, B/5-ös vagy A/4-es méretű könyvtest, időtálló, ugyanakkor könnyű kötésmód (könnyített táblakötés) és könnyű belív papír (volumenizált, ofszet) használata, keménytábla esetén táblaborító felületkezelése (fólia, lakk). A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje: 97

98 Több évfolyamon keresztül használt tankönyvek esetén legfeljebb négy év. Egy évfolyamon használt tankönyvek esetén szeptember 1-jétől a tanév utolsó tanítási napjáig, legkésőbb a tanévzáróig Használt tankönyv: Az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló részére az iskola általa ingyen, vagy térítés ellenében átadott, legalább három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola részére felajánlott tankönyv, A könyvtáros javaslatot tesz a tartós tankönyvtámogatás 25%-ának felhasználására. Időleges brosúra nyilvántartásba kerülnek (3/1975 KM-PM rendelet) azok a tartós tankönyvek, amelyeket a diákok a könyvtárból tartós használatra kölcsönözhetnek. Az iskolai könyvtári állományba került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők. 5. Ingyenes tankönyv, ingyenesség biztosítása Az ingyenes ellátás egyik feltétele a tankönyvek tartóssá tétele. az iskolától történő tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevételével, Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, akkor a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. (23/2004. (VIII. 27) OM rendelet, 5. számú mellékletének második oldala) Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 98

99 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. 6. Az ingyenes tankönyvek kezelésének szabályzata Az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg. A tankönyvet addig az időpontig biztosítja a tanuló részére, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tankönyvek térítésmentesen rendelkezésre kikölcsönzésre állnak azon tanulók részére, akik a köznevelési törvény 46. (5) bekezdése alapján erre jogosultak, valamint a rászorultsági alapon ingyenes tankönyvellátásban részesülnek. Az ingyenesen érkezett tartós tankönyveket a könyvtárnak be kell vételeznie, azokat intézményi pecséttel kell ellátnia és az ingyenes tankönyvellátsában részesülőknek azt kölcsönzéssel biztosítja. Minden tankönyvet nyilvántartásba kell venni (bélyegző, leltári szám). Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. A könyvtáros köteles gondoskodni arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket. A tankönyvosztás során a tanuló neve mellé a tankönyvek számai kerülnek, így pontosan lehet követni, kinél melyik tankönyv található. Év végén, a tankönyvbeszedéskor a tanuló köteles minden tankönyvét a könyvtár számára visszaadni. 99

100 7. Nemzetiségi tankönyvek A nemzetiségi oktatás keretén belül használt kiadványokat a könyvtári rendelésben kell feltüntetni és azokat tartós tankönyvként az iskola könyvtárába bevételezni. Ezekre a kiadványokra nem vonatkoznak azok az összeghatárok, melyek a nem nemzetiségi könyvek rendelésére érvényesek. Nemzetiségi tankönyvek 4 évente rendelhetőek osztálynyi mennyiségben a könyvtár részére, amely a diákok számára azok kikölcsönzésre kerülnek. A 4 éves periódus alatt csak a tanulói létszám növekedése esetén rendelhetőek plusz példányok. Munkafüzetek és munkatankönyvek rendelhetőek osztálynyi mennyiségben. A tankönyvjegyzékre újonnan felkerült tankönyvek azonnal rendelhetőek, függetlenül attól, hogy a korábban vásárolt más tankönyvek 4 éves periódusa lejár-e már: ezen új tankönyvek a saját 4 éves periódusukat kezdik a rendelés évében. Vonatkozó rendeletek: 17/20011 (V.6.) NEFMI /2013 (IV. 27.) NEFMI /2013 (VII. 15.) EMMI /2014 (III. 12.) EMMI 8. Az iskola tulajdonát képező tartós tankönyvek kártérítés rendje A tanuló a támogatásként kapott tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb.) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első tanév végére legfeljebb 25%-os, 100

101 a második év végére legfeljebb 50%-os, a harmadik év végére legfeljebb 75%-os, a negyedik év végére 100%-os lehet. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Nem kell megtéríteni a könyv árát a tankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenés esetén. 9. A könyvtáros tanár kötelezettségei A könyvtáros tanár feladatai az ingyenes tankönyvek használatával kapcsolatosan: az ingyenes tankönyvek nyilvántartása, szeptemberben az arra kijelölt munkatárssal együtt az ingyenes tankönyvek kiosztása a tanulóknak, júniusban az ingyenes tankönyvek összeszedése, tankönyvrendelésnél egyeztet a rendelést összeállító tankönyvfelelőssel a szükséges ingyenes tankönyvek számáról, intézi az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatos selejtezési feladatokat. Az iskolai könyvtár nem egyenlő a tankönyvtárral. A tankönyvtár az ingyenes tankönyvellátás alapjául szolgáló és egyre bővülő tankönyvbázis. Az iskolában használatos tankönyvekből, segédletekből legalább 3-4 példánynak kell lennie a tankönyvtárban. Nyilvántartása és kölcsönzése a könyvtár szakmai követelményeknek megfelelően történik. Az iskolai könyvtár alapfeladata ennek a gyűjteménynek a gondozása, hozzáférhetővé tétele. 101

102 102

103 3. számú melléklet Bélyegző használati szabályzat Érvényes: április 21-től. I. Az intézmény bélyegzői körbélyegző, a bélyegző lenyomata: Használata: az intézmény hivatalos dokumentumainak hitelesítése. A hitelesítés az igazgató vagy a helyettesítésével megbízott igazgatóhelyettes aláírásával érvényes. Használatára jogosultak: intézményvezető intézményvezető-helyettes a munkamegosztásból származó feladatainak ellátása során, és a helyettesítés rendje szerint iskolatitkár, a munkaköri leírásában szereplő esetekben az osztályfőnökök Őrzési hely: az intézmény titkársága. Az őrzéssel megbízott személy: Litkei Ágnes iskolatitkár. A második körbélyegző őrzésével megbízott személy: Müllek Tiborné iskolatitkár 103

104 fejbélyegző, a bélyegző lenyomata: Használata: az intézmény válaszlevelein és a borítékon, az Iratkezelési szabályzat szerint. Használatára jogosultak: az intézményvezető az iskolatitkár Őrzési hely: az intézmény titkársága. Az őrzéssel megbízott személy:.. iskolatitkár. A második fejbélyegző őrzésével megbízott személy:.. iskolatitkár. II. A bélyegzők kezelésének szabályai A bélyegzők készíttetéséről, illetve a selejtezésről az intézményvezető dönt. A használaton kívüli bélyegzőket az iskola titkárságán a lemezszekrényben elzárva kell tartani. Felelős az iskolatitkár. Az érvényes bélyegzőkről az iskolatitkár nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: 1. A bélyegző lenyomatát. 2. A bélyegző sorszámát (amennyiben van). 3. A bélyegzőt átvevő, használó és őrző tag nevét, aláírását. 4. A bélyegző átadásának, illetve visszavételének helyét és időpontját. 104