7.2. A tanév helyi rendje oldal 7.3. A tanítási órák rendje oldal 7.4. Az alkalmazottak a nevelési-oktatási intézményben való

Átírás

1 1

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés oldal 1. SZMSZ célja, tartalma oldal 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapjai oldal 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése oldal 1.3. Szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya oldal 2. Kövy Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola minőségpolitikai nyilatkozata oldal 3. Az intézmény adatai oldal 4. Az iskola nyilvános dokumentumai oldal 5. Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai és kapcsolattartás rendje oldal 5.1. Az intézményvezető feladatai oldal 5.2. A vezetők közötti munkamegosztás oldal Az intézményvezető-helyettes I. hatásköre oldal Az intézményvezető-helyettes II. hatásköre oldal Az intézményvezető-helyettes III. hatásköre oldal 5.3. A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje oldal 5.4. A kiadványozás szabályai oldal 5.5. A képviselet szabályai oldal 5.6. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje oldal 5.7. Az intézményvezető feladat és hatásköréből beadott feladat és hatáskörök oldal 6. Az intézmény közösségei oldal 6.1. Nevelőtestület oldal Intézményegységek oldal Szakmai munkaközösségek oldal Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak oldal 6.2. A tanulók közösségei oldal Diákkörök, diákönkormányzatok oldal Az iskolai sportkör oldal 6.3. Szülői közösség oldal 7. Az intézmény működési rendje oldal 7.1. Felvételi szabályzata oldal 2

3 7.2. A tanév helyi rendje oldal 7.3. A tanítási órák rendje oldal 7.4. Az alkalmazottak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje oldal 7.5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel oldal 7.6. Helyiségek, berendezések használati rendje oldal 8. A tanórán kívüli foglalkozások oldal 8.1. Rendszeres tanórán kívüli foglakozások oldal 8.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások oldal 9. Az intézmény kapcsolatai oldal 9.1. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja oldal 9.2. A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje oldal 9.3. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal oldal 9.4. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal oldal 9.5. Kapcsolattartás az iskola - egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval oldal 10. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje oldal 11. Az intézményi védő, óvó előírások oldal Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek.59.oldal A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje oldal Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők oldal 12. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje oldal 13. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai oldal 14. Az intézményi adminisztráció oldal 19. Záró rendelkezések oldal 20.Mellékletek oldal 3

4 I. Bevezetés A 20/2012.(VIII. 31) EMMI rendelet 4. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kövy Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a nevelő munka zavartalan működésének garantálása, a köznevelési törvényben és a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: Jogszabályi háttér A szervezeti és működési szabályzat elkészítésénél az alábbi jogszabályi előírások alkalmazandók évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól A évi CXCV. törvény az államháztartásról A évi CCIX. törvény a családok védelméről 4

5 A évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 229/2012. (VIII. 28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, módosításáról 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet) 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 5

6 A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26) EMMI rendelet A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet a digitális archiválás szabályairól A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Nkt. 25. (4): az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el az iskolaszék, továbbá a diákönkormányzat véleményének kikérésével, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121. (7) bekezdésében foglalt kötelezettségünk alapján az SzMSz elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács véleményét, a módosított SzMSz-t a köznevelési törvény 25. (4) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján nyilvánosságra kell hozni. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, könyvtárban továbbá az intézmény honlapján Szervezeti Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képző egyéb belső szabályzatok, intézményvezető utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az SZMSZ visszavonásig érvényes. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadás előtt véleményt nyilvánítanak: szülői szervezet, diákönkormányzat, Intézményi Tanács. Az SZMSZ életbe lépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges. 6

7 2. A Kövy Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola minőségpolitikai nyilatkozata Iskolánk, a Kövy Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a hagyományos oktatási szerkezethez igazodva 8 évfolyamos általános és művészeti iskola, hozzájárul az oktatási intézmények közötti átjárhatóság biztosításához. Tehetséggondozó programjaink, hagyományaink és rendezvényeink formálják sajátos kövys arculatunkat. Az alsó és felső tagozat és a művészeti iskola együttműködése, erősíti diákjaink közösségi érzését, az összetartozás tudatát. Az intézmény elsősorban az itt tanuló gyermekek és a településen élő szülők igényeinek kíván megfelelni, érdekeit kívánja szolgálni oly módon, hogy ezzel egyúttal eleget tegyen törvényi kötelezettségeinek is. Megfelelünk annak a szülői elvárásnak, hogy saját kereteinken belül védjük meg a gyermekeket a negatív társadalmi hatásoktól, tanítsuk meg felismerni az őket fenyegető veszélyeket, segítsünk megismerni a veszélyek mibenlétét és az ellenük való védekezés módját, velük szemben megfelelő alternatívákat mutassunk fel. Célunk a biztos alapkészségekre, alapismeretekre támaszkodva a sokoldalú tehetségfejlesztés. A közös munka során diákjaink elsajátítják az önálló ismeretszerzés képességét. Tudásuk, eredményeik lehetővé teszik, hogy az általuk választott középfokú intézményben tanuljanak tovább. Nevelő-oktató munkánk három alappillére az alapkészségek fejlesztése, a tehetséggondozás, művészeti nevelés. Kiemelt fejlesztési területeink a magyar nyelv, matematika és az idegen nyelvek (angol és német) oktatása, művészeti oktatás, a sport, az informatika. Megfelelő nyelvi és informatikai ismeretek birtokában jelentősen növekednek diákjaink esélyei a munkaerőpiac elvárásainak való megfelelésre. 7

8 Az iskola tanári kara tudatosan vallja, hogy a rend és a fegyelem minden közösségben nélkülözhetetlen, az eredményes munka egyik feltétele. Arra törekszünk, hogy rangot jelentsen az iskola diákjának, tanárának lenni, hogy a Kövy az iskolák között a kiváló minőséggel jelentsen egyet. Törekvéseinket csak a szülőkkel együtt, a szülői ház támogatásával tudjuk megvalósítani. 3. Az intézmény adatai, szakmai dokumentuma alapján, feladatai 3.1 Intézményi adatok Az intézmény hivatalos neve: Kövy Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Címe: 4181 Nádudvar, Fő út A szakmai alapdokumentum / alapító okirat kelte, száma: OM azonosító: KLIK azonosító: HB 2601 Az intézmény jogállása, intézménytípusa, pedagógiai feladatai az Nkt. 4. alapján: intézménytípusa: közös igazgatású köznevelési intézmény, jogállása: A Berettyóújfalui Tankerületi Központ származtatott jogi személyiséggel és szakmai önállósággal rendelkező egysége. Az intézmény képviseletét a fenntartó által megbízott tankerületi igazgató látja el. Az intézmény vezetője: Boros Lajosné Elérhetőségek: Telefon: 54/ fax: 54/ kovysandor@nadudvar.hu honlap: www. kovyiskola.hu 3.2. Az intézmény alapító szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Berettyóújfalui Tankerületi Központ székhelye: 4100 Berettyóújfalu, Dózsa György út Az intézmény köznevelési és egyéb alapfeladata: Általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat egész napos oktatás 8

9 felnőttoktatás esti, levelező sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű integrált nevelése, oktatása, (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar,egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) általános iskolai tanulószobai nevelés iskolai, diáksport-tevékenység támogatása integrációs felkészítés Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ág (kifutó tanszak fuvola tanszak) új tanszakok akkordikus tanszak, billentyűs tanszak, fafúvós tanszak, fúvós tanszak, kamarazene tanszak, rézfúvós tanszak, zeneismereti tanszak) táncművészeti ág (moderntánc tanszak, néptánc tanszak, társastánc tanszak) képző-és iparművészeti ág (grafika és festészet tanszak, képzőművészeti tanszak, szobrászat és kerámia tanszak) szín és bábművészeti ág (színjáték tanszak) Egyéb köznevelési foglalkozás 3.4. Iskolánk fenntartójának és működtetőjének megnevezése: Berettyóújfalui Tankerület, 4100 Berettyóújfalu Dózsa György út Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: Kövy Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4181 Nádudvar, Fő út Kövy Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Könyvtára 4181 Nádudvar, Fő út Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak beosztása: igazgató, igazgatóhelyettes, iskolatitkár, iskolai könyvtáros Bélyegző nyilvántartás Személyre vagy munkakörre vonatkozó bélyegzőhasználatot az intézmény igazgatója engedélyezi. Az intézményi bélyegzőkről (lenyomat mintájuk, használatra jogosult személy megnevezése és aláírása,) az iskolatitkár nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban rögzíteni kell, ha a bélyegző használója személyében változás történik, vagy a bélyegző elvész. A nyilvántartás vezetéséért és annak naprakészségéért az iskolatitkár a felelős. Az intézményi bélyegzők tárolásáról oly módon kell gondoskodni, hogy ahhoz illetéktelen 9

10 személy, ne férjen hozzá. Az intézményi bélyegző jogos használója felelősséggel tartozik a jogosulatlan használatot lehetővé tevő mulasztásért, gondatlan őrzéséért. Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: Kövy Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Berettyóújfalui Tankerületi Központ belső szabályzatai szerint. 4. Az iskola nyilvános dokumentumai Pedagógia Program Az iskola pedagógiai programjáról, a változásokról az osztályfőnökök a tanév első szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket, a tanulókat az első tanítási napon. A tájékoztatás dokumentuma a szülői értekezletről készült jegyzőkönyv valamint az osztálynaplók. A dokumentumok az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt helyben olvashatók. Az intézmény önértékelési kézikönyve tartalmazza a belső önértékelési csoport szabályzatát, működési rendjét, az önértékeléshez szükséges dokumentumokat. Házirend A házirendet minden iskolánkba beiratkozott tanuló írásban megkapja beiratkozása alkalmával. Megtalálható az intézményi honlapon. A házirend legfontosabb változott pontjaira külön fel kell hívni a figyelmet az első szülői értekezleten, osztályfőnöki órán. Ügyeleti rend, fogadó órák rendje Az iskola ügyeleti rendje a tanári szobában kerül kifüggesztésre, az iskola honlapján is olvasható illetve a tanuló tájékoztató füzetében. Az iskola éves munkaterve A munkaterv osztályokra, a szülőkre vonatkozó pontjait az osztályfőnökök ismertetik a szülőkkel az első szülői értekezleten, a tanulókkal az első osztályfőnöki órán. A teljes munkaterv a könyvtárban, a tanári szobában és a honlapon kerül elhelyezésre. 10

11 Az intézmény szervezeti szabályzata 11

12 5. Az intézmény szervezeti felépítése, a szervezeti egységek feladatai és kapcsolattartás rendje A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon lássa el. Az intézményvezetés a jogszabályok alapján a racionális, hatékony, eredményes működtetés érdekében, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakította ki a szervezeti egységek Az intézmény a következő szervezeti egységekre tagolódik: alsó tagozatos intézményegység, felső tagozatos intézményegység könyvtári tevékenység ellátásával, alapfokú művészeti iskola, A Kövy Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola többcélú intézmény, a felsorolt intézményegységek szakmai önállósággal rendelkeznek. Az intézményegységek nyilvántartásáért, a szakmai munka következetességéért a törvényi rendelkezés figyelemmel kísérésével az intézményegység-vezetők felelnek. Ugyanúgy, mint kötelesek egymás szakmai tevékenységeit figyelemmel kísérni, munkájukat összehangoltan, a közös célok érdekében, az erőforrások összpontosításával végezni. A Kövy Sándor Általános Iskola szervezeti felépítésének vázlatát az 1. számú melléklet szemlélteti. Igazgatótanács A Kövy Sándor Általános Iskola közös igazgatású közoktatási intézmény, mely szervezetileg általános iskola 1-8. évfolyam feladatellátásából, az eltérő tantervű tagozat működéséből és az alapfokú művészeti iskola tevékenységéből tevődik össze. Az általános iskolafeladata az integráción belül: Biztosítja a 6-16 éves korosztály korszerű nevelését, képzését, művelődését a családdal való szoros együttműködéssel. Sokoldalú tevékenységgel megteremti a közéleti nevelés lehetőségeit. Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú oktatás-nevelés folyik. Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének, tehetségének megfelelően felkészíti középfokú iskolai továbbtanulásra. 12

13 Az intézményegységet a többcélú intézmény igazgatója vezeti, ő az általános iskola szakmai irányítója és ellenőrzője, heti kötelező óraszáma: 2 óra. Az igazgatótanácsban az intézményegységek azonos számú képviselőiből áll. Az igazgatótanács legfontosabb feladata az iskolai stratégiai döntések előkészítése, a fejlesztési irányok meghatározása, az eredmények értékelése. Az igazgatótanács segíti a közös közoktatási intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását. Tagjai: az iskola vezetői, művészeti oktatás munkaközösség-vezetője és az egységek szakemberei vesznek részt. Az iskolavezetés Az intézményvezető vezetői tevékenységét az iskolavezetőség segítségével végzi, mely az igazgató döntést előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A szűkebb iskolavezetés tagjai az intézményvezető-helyettesek. A szűkebb iskolavezetés esetenként kibővül a Diákönkormányzat, a Közalkalmazotti Tanács illetve a szakszervezetek vezetőivel. Operatív ügyekben a szűkebb iskolavezetés heti rendszerességgel megbeszélést tart. A kibővített iskolavezetés tagjai az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség vezetők, a Diákönkormányzat, a Közalkalmazotti Tanács illetve a szakszervezet vezetője. A kibővített iskolavezetés havi rendszerességgel tart értekezleteket. Az intézmény vezetése Az iskola vezetője az intézményvezető, aki a köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az igazgató közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettesek munkáját, az iskolatitkárt, és a könyvtárost. Kapcsolatot tart a szakszervezettel, a diákönkormányzattal, a szülői közösséggel és az iskolaszékkel, illetve biztosítja a működésük feltételeit. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek. Az intézmény élén az intézményvezető áll, vezetői tevékenységét a munkaköri leírásában rögzítettek szerint végzi. Vezetői tevékenységét a munkamegosztás rendjében rögzítettek szerint, munkaköri leírásaiknak megfelelően segíti: - az intézményvezető-helyettesek, - az intézmény belső önértékelési csoportjának tagjai, - a munkaközösség vezetők, - a Közalkalmazotti Tanács vezetője, - a Diákönkormányzat vezetője, - évfolyamfelelősök. 13

14 Az intézmény vezetési struktúrája, vezetők közötti feladatmegosztás, kapcsolattartás rendje 5.1. Az intézményvezető feladatai Az intézmény vezetője csak a köznevelési törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak, a helyi kisebbségi önkormányzatnak a véleményét. A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Intézményvezető Az iskola intézményvezetője gyakorolja a nemzeti köznevelési törvényben, a munka törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben ráruházott vezetői jogkört, és ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. Hatáskörébe tartozik: az iskola teljes szervezete. Jogköre: Gyakorolja a KK és a tankerület által ráruházott jogköröket. Első fokon dönt azokban a tanügy-igazgatási kérdésekben, amelyeket a törvények és más jogszabályok hatáskörébe utalnak. 14

15 Tanulói fegyelmi ügyekben az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója. Szabályozza az iskolai szervezet működését, továbbá az iskolai élet belső rendjét. Meghatározza az iskolán kívüli szervekkel való kapcsolat feltételeit és módjait, az ügyvitel rendjét és ennek keretében a szerződéskötésekre, levelezésre és aláírásra, az iskola képviseletére jogosultak körét. Ellenőrzi az iskolai nevelő-oktató munkát, az iskola ügyvitelét, szervezeteinek és közösségeinek működését. Intézkedik a rendkívüli események bekövetkezésekor. Fizetési kötelezettségek, utalványozás esetén gyakorolja a KLIK által meghatározott esetekben az aláírási jogkörét. Dönt kérelem esetén a tanulók egyes órák látogatása alól történő felmentéséről. Meghatározza az óralátogatások alól felmentett tanulók és a magántanulók felkészültségének ellenőrzési módját. Feladatai: Külső kapcsolataiban személyesen képviseli az iskolát. Kapcsolatot tart és együttműködik a gazdasági ellátó osztály / működtető szervezet vezetőjével. Felügyeli az iskolaadminisztrációs rendszerek működtetését beleértve az e-napló alkalmazását. Gondoskodik az előírt adatszolgáltatások elkészítéséről és határidőre történő továbbításáról. Kapcsolatot tart a szakmai érdekképviseleti szervekkel. Kidolgozza az iskola nevelő-oktató munka elveit, ellenőrzési és minősítési tervét. Biztosítja az iskola működését, a zavartalan nevelő-oktató munka feltételeit, az iskolai munkaterv, munkarend megvalósítását. Irányelveket ad a munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséhez. Gondoskodik az iskolai élet demokratikus légköréről, az egymást segítő emberi kapcsolatok erősítéséről, a kitűzött pedagógiai céloknak megfelelő tanár-diák viszony kialakításáról és fenntartásáról, a saját, valamint az iskola dolgozóinak tervszerű és folyamatos továbbképzéséről. Gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről. 15

16 Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünnepléséről. Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. Irányítja a belső vizsgák előkészítését, és ellenőrzi azokat. Gondoskodik a pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről, a pedagógusok kezdeményezéseinek felkarolásáról és támogatásáról, a nevelőtestületi döntések végrehajtásáról, a nevelőtestületi értekezletek megtartásáról. Gondoskodik a diákközgyűlés összehívásáról és lebonyolításuk feltételeinek biztosításáról. Irányítja az ifjúságvédelmi munkát. Gondoskodik az iskolai élet egyes területeinek tennivalóit rögzítő szabályzatok végrehajtásáról. Biztosítja az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat és a diákkörök működésének feltételeit. Irányítja és összehangolja az iskola pedagógus és nem pedagógus beosztású dolgozóinak tevékenységét. Az iskola dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti, jutalmazza, valamint kitüntetésre javasolja a kiemelkedő munkát végzőket, és szükség esetén felelősségre vonást alkalmaz. Figyelemmel kíséri és segíti a nevelőtestület és a tanulóközösség életét, a diákönkormányzat érdekvédelmi feladatainak megvalósulását. Kezdeményezi és támogatja a nevelő oktató munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő és újító törekvések kibontakozását. Szervezi az iskola és az iskolával kapcsolatban lévő külső szervezetek, valamint az iskola és a tanulók családja (gondviselője) közötti kapcsolatokat. Irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolatitkár munkáját. Irányítja a pedagógiai dokumentumok elkészítését. Irányítja a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat. Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. Irányítja a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadónapok, SZK értekezletek stb.) megszervezését. Gondoskodik az egész iskolát érintő tárgyi feltételek megteremtéséről. 16

17 Szervezi és ellenőrzi a beszerzéseket. Felügyeli a karbantartási és felújítási munkálatokat. Gondoskodik a vagyonvédelem megszervezéséről. Kapcsolatot tart a szülői közösség képviselőjével Vezetők közötti munkamegosztás Az igazgatóhelyettes személye: Az intézményvezető feladatait a pedagógiai vezetőhelyettesek, intézményegység-vezetők közreműködésével látja el. A vezető-helyettesi megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak A megbízás visszavonásig érvényes. A pedagógiai vezető-helyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel, /szakképzettséggel/ valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A pedagógiai vezető-helyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját. A vezető-helyettesek, intézményegység- vezető jogköre felelőssége A vezető-helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezető-helyettesek feladat- és hatásköre, kiterjed egész munkakörükre. A vezető-helyettesek felelőssége kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezető-helyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A helyettes jogköre: kiterjed minden tanulmányi és pedagógiai munkával összefüggő tevékenységre, az intézmény tantárgyfelosztásának elkészítésére, ellenőrzésére, az intézmények órarendjének elkészítése, ellenőrzése, a munkaközösségek munkájának ellenőrzése, segítése, a tanítási órák, szakköri órák látogatása, a nevelők munkájának segítése, az elektronikus naplók, szakköri naplók ellenőrzése, a tanügy igazgatási dokumentumok ellenőrzése, 17

18 továbbképzési terv elkészítéséhez javaslattevő jogköre van. A vezetők kapcsolattartása, helyettesítési rendje: Az iskola vezetője, helyettesei heti rendszerességgel tanácskoznak. A mindennapi munkájukat a munkaterv és a megbeszélések alapján szervezik az intézményben. Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén általános helyettese, helyettesíti, Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást Az intézményvezető-helyettes I. /általános helyettes/ az általános nevelési és tanügyigazgatási igazgatóhelyettesi hatás- és jogkörrel, valamint feladatokkal megbízott helyettese az igazgatónak. Felelősséggel osztozik az iskola nevelési céljainak megvalósításában. Felelősséggel osztozik az iskola tanügy-igazgatási feladatainak jogszabály szerinti ellátásban. Ellenőrzései során személyesen győződik meg a nevelési feladatok végrehajtásáról. Általános igazgatóhelyettesi feladatai mellett felügyeli a diákönkormányzatot segítő tanár és a rendszergazda munkáját is. Hatáskörébe tartoznak: A humán, reál, idegen nyelvi, sport és szabadidős munkaközösségek szakmai koordinálása. Pályaorientációs tevékenység koordinálása, a továbbtanulás elősegítése. A diákönkormányzat tevékenysége Jogköre: A tanügy-igazgatási tevékenység irányítása. Aláírási jogkör gyakorlása az igazgató által kiadott külön intézkedés szerint utalványozási és más teljesítési kötelezettség esetén. A rendeletek változásainak megfelelően az iskolai dokumentumok módosításának irányítása. Javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására. Javaslattétel a Diákönkormányzat számára biztosított anyagi források felhasználására, a szociális segélyek odaítélésére. A diákközgyűlések szervezése és irányítása. A hirdetések ellenőrzése, internetes honlap nyomon követése. A rendszergazda irányítása. 18

19 Az intézményvezető hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség stb.) esetén az intézményvezető helyettesítése. Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja. Feladatai: Megszervezi, valamint részt vesz a különbözeti, az osztályozó és javító-pótló vizsgák szervezésében. Igény esetén gondoskodik a hit - és vallásoktatás megszervezéséről. Gondoskodik az iskolai tankönyvellátás megszervezéséről és a tankönyvek megrendeléséről. Folyamatosan ellátja az osztályfőnököket a munkájukhoz szükséges információkkal és dokumentumokkal. Elkészítteti az osztályfőnöki tanmeneteket és ellenőrzi az ebben rögzített feladatok végrehajtását. Az osztályfőnökök számára óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez. Elkészíti az iskolai munkatervet. Elkészíti a KIR - statisztikát. Gondoskodik a tantárgyfelosztás elkészítéséről. Irányítja az órarend elkészítését és év közben történő karbantartását. Megszervezi, irányítja és ellenőrzi az OKTV-re való felkészülést, valamint a területéhez tartozó egyéb versenyeket. Irányítja az iskola külföldi kapcsolataival járó feladatok végrehajtását. Gondoskodik a Különös közzétételi lista karbantartásáról. Elkészíti és folyamatosan figyelemmel kíséri a pedagógusok továbbképzési tervét, és gondoskodik annak megvalósításáról. Szervezi az általános iskolai tanulók beiskolázását és kapcsolatot tart a középiskolákkal. Figyelemmel kíséri az igazolatlan órákról szóló tájékoztatási kötelezettségek teljesítését. Havonta ellenőrzi a területéhez tartozó tanórán kívüli foglalkozások megtartását és az elektronikus naplóvezetést. Az iskolai adminisztrációs rendszereket napi rendszerességgel használja. Ellenőrzi a munkaidő elszámolásokat. 19

20 Segíti a tantestület és a tanulók képviselőinek az Iskolaszékbe történő megválasztását. Együttműködik a gazdasági irodával a leltározás megszervezésében és lebonyolításában. Ellenőrzi a Házirend betartását, és felelős az abban foglaltak végrehajtásáért. Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. Segíti a nevelőmunkának, a diákok érdekvédelmi céljainak és programjainak megvalósulását. Gondoskodik a tanulók szervezett véleménynyilvánításának lehetőségéről. Gondoskodik a tanulók szociális ellátásával kapcsolatos igényeinek felméréséről. Kapcsolatot tart az iskolaorvossal és szervezi a szűrővizsgálatokat. Kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal és az Éltes Mátyás Általános Iskola és EGYMI-vel. Irányítja és ellenőrzi a diákönkormányzatot segítő pedagógus tevékenységét. Gondoskodik a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadónapok stb.) megszervezéséről és lebonyolításáról. Felelős az iskolai ünnepségek, a ballagás megszervezéséért és lebonyolításáért. Részt vesz az iskolai értekezletek előkészítésében és megszervezésében. Segíti a diákrendezvények megszervezését és lebonyolítását. Nyilvántartja és ellenőrzi az osztálykirándulásokat. Ellátja az országos, a megyei szintű és az iskolai mérésekkel kapcsolatos szervezési és adatszolgáltatási feladatokat. Irányítja és ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységet. A munkavédelmi szemlék által feltárt veszélyek megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszi. Gondoskodik a tanuló balesetek kivizsgálásáról, nyilvántartásáról és a kapcsolódó adatszolgáltatásról. Részt vesz a selejtezési bizottság munkájában. Felelős az iskolai kártérítési ügyek intézéséért. Gondoskodik az oktatás korszerűsítéséről, a képzés színvonalának emeléséről. Gondoskodik az iskola szoftverigényének felméréséről és részt vesz annak biztosításában. 20

21 Felelős az információáramlás gyors és pontos megtörténtéért (körözvények, hirdetések stb.). Feladatainak végzése során tapasztalatairól, a felmerült problémákról és intézkedéseiről az intézményvezetőt folyamatosan tájékoztatja Az intézményvezető-helyettes II. alapvető feladata az iskolában folyó oktató - nevelő felügyelete Hatáskörébe tartozik: Alsós munkaközösség és sport szabadidős munkaközösség irányítása Jogköre: Javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására. A gyakornoki rendszer működtetése. A speciális tevékenységeket ellátók munkájának irányítása. A minőségbiztosítási tevékenység irányítása. Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja. Feladatai: Az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása. Irányítja a közismereti oktatás helyi tanterveinek kidolgozását. Irányítja a tantárgyak tanmeneteinek kidolgozását, ellenőrzi azok tartalmát. Irányítja a pótló, javító és osztályozó, különbözeti vizsgák követelményeinek kidolgozását, és megszervezi azokat. Irányítja az országos, a megyei szintű és a helyi versenyekre való felkészülést, szervezi a versenyeken való tanulói részvételt. Irányítja a szakterületén működő korrepetálások, egyéni foglalkozások, szakkörök tartalmi munkáját. Óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez. Gondoskodik az oktatás korszerűsítéséről, a képzés színvonalának emeléséről. Javaslatot tesz a szakmaterülethez tartozó pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség esetén fegyelmi felelősségre vonásukra. Figyelemmel kíséri a szakterületét érintő pályázati kiírásokat. Javaslatot tesz a területéhez tartozó tanárok továbbképzésére, részt vesz a helyi továbbképzések szervezésében és lebonyolításában. Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat és a tanári munkafegyelem betartását. 21

22 Biztosítja a tanítók szükség szerinti helyettesítését. Havonta ellenőrzi a területéhez tartozó tanórán kívüli foglalkozások megtartását és az e-naplóvezetést. Segíti a munkaerő-gazdálkodási feladatok megoldását. Gondoskodik az oktatáshoz szükséges tanári segédletekről, nyomtatványokról. Az iskolai adminisztrációs rendszereket napi rendszerességgel használja. Elkészítteti és tartalmilag ellenőrzi a területéhez tartozó tantárgyak tanmeneteit. Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat és a tanári munkafegyelem betartását. A közismereti területen óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez. Irányítja, szervezi, ellenőrzi a korrepetálásokat, a hatáskörébe tartozó szakkörök munkáját. Nyilvántartja a tornaterem és a sportpálya használatát. Irányítja és szervezi a nyári szünidei tábort. Szervezi a gyógytestneveléssel és a könnyített testneveléssel kapcsolatos tevékenységet. Feladatainak végzése során tapasztalatairól, a felmerült problémákról és intézkedéseiről az igazgatót folyamatosan tájékoztatni köteles. Ügyeleti feladatokat lát el Az intézményvezető-helyettes III. alapvető feladata az iskolában folyó művészeti oktatás felügyelete Hatáskörébe tartozik: Művészeti és sport szabadidős munkaközösség irányítása Jogköre: Javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására. A gyakornoki rendszer működtetése. A speciális tevékenységeket ellátók munkájának irányítása. A minőségbiztosítási tevékenység irányítása. Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja. Feladatai: Az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása. Irányítja a közismereti oktatás helyi tanterveinek kidolgozását. 22

23 Irányítja a tantárgyak tanmeneteinek kidolgozását, ellenőrzi azok tartalmát. Irányítja a pótló, javító és osztályozó, különbözeti vizsgák követelményeinek kidolgozását, és megszervezi azokat. Irányítja az országos, a megyei szintű és a helyi versenyekre való felkészülést, szervezi a versenyeken való tanulói részvételt. Irányítja a szakterületén működő korrepetálások, egyéni foglalkozások, szakkörök tartalmi munkáját. Óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez. Gondoskodik az oktatás korszerűsítéséről, a képzés színvonalának emeléséről. Javaslatot tesz a szakmaterülethez tartozó pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség esetén fegyelmi felelősségre vonásukra. Figyelemmel kíséri a szakterületét érintő pályázati kiírásokat. Javaslatot tesz a területéhez tartozó tanárok továbbképzésére, részt vesz a helyi továbbképzések szervezésében és lebonyolításában. Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat és a tanári munkafegyelem betartását. Biztosítja a tanárok szükség szerinti helyettesítését. Havonta ellenőrzi a területéhez tartozó tanórán kívüli foglalkozások megtartását és az elektronikus naplóvezetést. Segíti a munkaerő-gazdálkodási feladatok megoldását. Gondoskodik az oktatáshoz szükséges tanári segédletekről, nyomtatványokról. Az iskolai adminisztrációs rendszereket napi rendszerességgel használja. Elkészítteti és tartalmilag ellenőrzi a területéhez tartozó tantárgyak tanmeneteit. Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat és a tanári munkafegyelem betartását. A művészeti oktatás területen óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez. Irányítja, szervezi, a tehetségkutató versenyek lebonyolítását. Feladatainak végzése során tapasztalatairól, a felmerült problémákról és intézkedéseiről az igazgatót folyamatosan tájékoztatni köteles. Ügyeleti feladatokat lát el. 23

24 5. 3 A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A tanítási napokon az igazgató és az igazgatóhelyettesek a tanévre megállapított heti beosztás szerint tartózkodnak az iskolában. A beosztás napi bontásban a tanítás megkezdésétől, az adott napon esedékes utolsó foglakozás (ideértve a délutáni foglalkozásokat is) végéig tartalmazza a vezetők beosztását. A beosztást ki kell függeszteni az iskola titkárságán, a tanári szobában és a portai hirdetőtáblán A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás rendjét a Klebelsberg Központ elnöke által kiadott utasítás szabályozza. A tankerületi igazgató kiadmányozza: A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait. Az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat. Az intézményvezető kiadmányozása: Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket; Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn; A közbenső intézkedéseket; A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 24

25 Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlói az igazgatóhelyettes I., illetve akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes II A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében, tanulói jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben, települési önkormányzatokkal való ügyintézés során, állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt, intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során, nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, iskolaszékkel, más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel, az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az intézményvezető vagy annak megbízottja adhat (a fenntartóval történt egyeztetés után). 25

26 Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Távollétében az általános intézményvezető-helyettes (jelen esetben a személye megegyezik az I. számú intézményvezető-helyettes személyével). Az intézményvezetőhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezetőhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezető-helyettesek felhatalmazását. Az intézményvezetőt tartós távolléte esetén az intézményvezető-helyettes I. helyettesíti, mindkettőjük tartós távolléte esetén az intézményvezető-helyettes II. az iskola felelős vezetője. Amennyiben ez a helyettesítési rend nem tartható, akkor a helyettesítendő vezető írásban bíz meg egy felelőst, lehetőleg a munkaközösségvezetők közül. A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben azokra a munkanapokra, amikor az iskola nyitva tart, az intézményvezető írásban előre elkészíti a helyettesítési rendet és azt kifüggeszti a hirdetőtáblán, valamint közzéteszi az iskola honlapján. Ez az előírás vonatkozik a nyári ügyeleti napokra is Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire: Az intézményvezető-helyettesek, számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntés előkészítését, 26

27 Az intézményvezető-helyettesek, számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések előkészületi jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos előkészítések döntések jogát, Az intézményvezető-helyettesek számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos előkészítő döntés jogát. A pedagógusok teljesítményértékelése, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben való vezetői feladatok. A munkavégzés ellenőrzése. Az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése. Az iskolai dokumentumok elkészítése. A statisztikák elkészítése. Az órarend és a tantárgyfelosztás elkészítése. A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése. A választható tantárgyak körének meghatározása. A tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek elbírálása. A nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése. Javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére. Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés. Személyi anyagok kezelése. Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az igazgatóhelyetteseket teljes körű beszámolási kötelezettség terheli. Az átruházott feladat- és hatáskörök helyettesek közötti megosztását a munkaköri leírások tartalmazzák. 27

28 6. Az intézmény közösségei 6.1. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület havonta munkaértekezletet tart, amelyet az igazgató vezet. A nevelőtestület évente két alkalommal beszámoló értekezletet, évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza Intézményegységek Általános iskolai intézményegység A Kövy Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Nádudvar, Fő út szám, illetve Fő út 88. szám alatt működik. Rendelkezésére áll 40 tanterem, 2 informatika terem. Iskolai könyvtár működik az intézményben, mely teljes mértékben biztosítja az itt tanuló diákok olvasóvá nevelését. A mindennapos testnevelés megtartása nagy erőpróba számunkra, annak ellenére, hogy tornateremmel és sportcsarnokkal rendelkezünk. 165 tanítási órát kell biztosítanunk egy héten, mely még nem tartalmazza az utánpótlás nevelésre biztosított órákat. Szükség szerint igénybe vesszük a helyi művelődési ház tánctermét. Az emeletes épületben közel 650 gyermek étkezik. Az alapfokú művészeti iskolai intézményegység Az Alapfokú Művészeti Iskola a Kövy Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Boldizsár iskola épületében, a hangszeres órákat, táncórákat és a szolfézst tartjuk. Feladata: Biztosítja a 6-14 éves korosztály számára a zenei műveltség, valamint a tánc alapelemeinek elsajátítását. Fejleszti a tanulók zenei képzettségét, formálja mozgás kultúrájukat, manuális képességeiket. Gondoskodik a tanulók képességének maximális kibontakoztatásáról. Feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. A zeneiskola szakmai irányítója és ellenőrzője az intézményvezetője és a feladatellátással megbízott helyettese. 28

29 Az intézményvezetéshez tartozó titkárság Az intézmény vezetőjének közvetlen irányításával működik. Belső szabályzat alapján végzik az érkező iratok központi iktatását, irattározást és postázást. Végzi a vezető és a szakmai testületek összehívásával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az ülések jegyzőkönyveit, nyilvántartja az állásfoglalásokat, határozatokat, határidőket, mindennemű, az intézmény működésével kapcsolatos iratokat. Ellátja az intézményvezetés kiszolgálásával kapcsolatos koordinációs feladatokat, a megrendeléseket. Végzi a bérszámfejtéshez, költségvetés végrehajtásához, munkáltató feladatokból adódó adminisztrációs munkákat. Kezeli a KIR 3 rendszert, a központi KIR rendszert. Nyomon követi és vezeti a leltárnyilvántartást. Biztosítja az intézmény működéséhez szükséges feltételek megvalósítását. Figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű tanulók számának növekedését. Nyilvántartja a pályázatok fenntartásához szükséges dokumentációt Szakmai munkaközösségek Az intézményben az általános iskola tevékenységi körét érintő átfogó szakmai feladatokra, munkaközösségek működnek. Az intézményünkben: 1. reál/természettudományi munkaközösség 2. idegen nyelvi munkaközösség 3. szabadidős és sport munkaközösség 4. alsó tagozatos munkaközösség 5. művészeti munkaközösség 6. humán munkaközösség működik. A köznevelési törvény értelmében legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek feladata segítségnyújtás, a munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése. 29

30 A szakmai munkaközösségek feladata: Az egy iskolán belüli munkaközösségek együttműködnek egymással az iskolai nevelőoktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség - vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Koordinálják a tanulmányi versenyeket tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusokat segítik. A szakterületüket gondozzák, folyamatosan fejlesztik. Feladatuk a rendezvények meghirdetése, lebonyolítása. Képzések, önképzések szervezése, segítője. Az éves munkatervben meghatározottak lebonyolítása. Munkájukat az év elején eltervezett munkaterv alapján végzik. A tankönyvválasztást előkészítik. Döntési jogköre: az iskolai tanulmányi versenyekről; saját működéséről és munkatervéről; a Pedagógiai Program elveinek megfelelően kezdeményezi, hogy milyen tankönyveket kíván használni. A munkaközösség vezetésére megbízást az igazgató adja, kikérve a helyettesek véleményét. A munkaközösség-vezető jogai és feladatai: A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. Tanév elején összeállítja a Pedagógiai Program és az aktualitások alapján a munkaközösség munkatervét. A munkaközösségek vezetői félév végén és tanév végén írásos értékelést készítenek, beszámolnak programjuk végrehajtásáról. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. 30

31 Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Iskolatitkár Pedagógiai asszisztens Könyvtáros Rendszergazda Laboráns Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Szervezeti egységhez való tartozásukat az iskola szervezeti ábrája mutatja. 6.2 A tanulók közösségei Diákkörök, diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti. Jogosultak küldöttel képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az igazgatóhelyettessel tartja a kapcsolatot a szervezeti ágrajz szerint. Az iskola tanulóközösségének a diákönkormányzat a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákönkormányzat ülésén 3. évfolyamtól az osztályközösséget két tanuló képviseli. Az ülés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoztunk létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%- ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézmény SZMSZ-ben található. Az osztályközösségek a diákönkormányzat 31

32 legkisebb egységei, minden osztályközösség két küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor a törvény által kijelölt pontokban, a házirend elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: saját működésére és hatásköre gyakorlására, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, egy tanítás nélküli munkanap programjára, tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, vezetőinek, munkatársainak megbízására. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért és az igazgató által megbízott nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a 32

33 képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. Az Iskolai Diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály két képviselője jár el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik, az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata Az iskolai sportkör Az intézményben működő sportkör feladata a tanulók napi testmozgásával, a mindennapos testnevelés céljaival összefüggő feladatok elvégzésének segítése. E célból sportköri foglalkozásokat tart a pedagógiai program helyi tantervében meghatározott időkeretben. A sportkörnek tagja az iskola valamennyi tanulója. A sportköri foglalkozásokat az iskola testnevelő tanárai tartják, valamint részt vehet olyan szakedző, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. A tanulók iskolai sportkörben végzett foglalkozásaiból heti két óra a mindennapos testnevelés óráihoz beszámítható. A sportkör felelősét az intézményvezető bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérésével Szülői közösség Iskolánkban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. Az osztályszintű szülői közösséggel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, az iskolai szintű szülői szervezettel pedig az intézményvezető A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje Az intézményi szülői szervezet és szülői munkaközösségek A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői 33

34 szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben működik a szülői munkaközösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A szülői munkaközösség a tanulók szüleinek több mint 50%-a választotta meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. Az intézményben működik iskolaszék, a véleményezési, javaslattételi és egyetértési jogot a törvényi rendelkezéseknek megfelelően ők gyakorolják. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. Az intézményi szülői szervezetet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként 1-2 alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként 1-szer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztatófüzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer az intézményi szülői értekezleten. Az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás: Feladata: - A gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében. Egyre nagyobb szerepet 34

35 játszik a nevelő-oktató munkában a tanuló személyiségének, munkafegyelmének fejlesztése céljából. - 1.és 5. osztályban kötelező az első negyedévben, egyébként szükség szerint. Szülői értekezlet: Feladata: A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása A szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás- politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé gyakorisága: évente 2-3 alkalommal Fajtái: leendő elsős szülők tájékoztatása osztály szülői értekezlet évfolyam szintű szülői értekezlet (azonos évfolyamba járó tanulók részére) iskolai szintű (valamennyi szülő részére) pályaválasztási szülői értekezlet (7-8osztályos, végzős tanulók szülei számára) Fogadóóra: kiírás szerint. Feladata: A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy- egy tanuló egyéni fejlesztésének konkrét segítése.(otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) Időpontja: a pedagógusok fogadó órája szerint, honlapon és kitűzve a portán megtekinthető. Nyílt tanítási nap 35

36 Feladata: A szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktatómunka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata: A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. (üzenő füzet, tájékoztató füzet, ellenőrző) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulóra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök alsó tagozaton írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi, félévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját 36

37 a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyettesektől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, az SZMSZ, a minőségirányítási program és a házirend minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A dokumentumok egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyiségekben található meg: az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél Az iskolaszék és az intézmény kapcsolattartásának rendje Az iskolaszék és jogai Az intézményben a nevelő és oktató munka segítésére: az intézmény működésében érdekelt szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék működik, melybe a szülők, a fenntartó, a nevelőtestület és a diákönkormányzat azonos számú képviselőt küld. Az iskolaszék maga állapítja meg működésének rendjét, munkaprogramját és megválasztja tisztségviselőit. Az iskolaszéket az elnök képviseli. Az iskolaszék véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik az intézmény egész működésével kapcsolatban, különösen a 37

38 pedagógia program elfogadása, a vezető személye és az intézmény irányítása vonatkozásában. Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol: a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor, a Házirend elfogadásakor, a vállalkozás alapján folyó oktatás feltételeinek meghatározásakor. A kapcsolattartás rendje Az intézményvezető és az iskolaszék elnöke az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként az intézményi munkaterv és az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A kapcsolattartás a feladatellátás függvényében folyamatos. Az intézmény az iskolaszék működését támogatja a feladatok ellátásához szükséges helyiségek és berendezések előzetes egyeztetés után való rendelkezésre bocsátásával. Az intézményvezető vagy megbízottja szükség szerint, de tanévenként legalább 2 alkalommal tájékoztatja az iskolaszéket az intézmény működéséről. Az iskolaszék elnöke tanévenként 1 alkalommal tájékoztatja saját működéséről és munkaprogramjáról a nevelőtestületet. Az iskolaszék szülői fogadóórái Az iskolaszék szülői tagjai az intézmény munkatervi fogadóóráival egyidejűleg iskolaszéki fogadóórát tartanak a szülők részére. Ilyen módon a szülők közvetlen kapcsolatban lehetnek az iskolaszékkel. Az iskolaszék, írásban tájékoztatja az intézmény vezetőjét a szülői fogadóórák tapasztalatairól, a szülők által jelzett problémákról. Nkt. 38. (2) Az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelmet - a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével - az iskolaszék, ennek hiányában, a szülői közösség és nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, vagy a bizottság a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. 38

39 7. Az intézmény működési rendje 7.1. Felvételi szabályzata Az iskola minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: A gyermek születési anyakönyvi kivonatát, A szülő személyi igazolványát, A gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt), A nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), A gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával, Szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A második nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: A tanuló anyakönyvi kivonatát, A szülő személyi igazolványát, Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A második nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Egész napos, tanuló szobai felvétel Az iskola az oktatási törvénynek megfelelően a szülők igényeinek és elvárásainak alapján szervezi az egész napos oktatást 1-4. osztályokban, vagy délelőtti oktatást és a délutáni tanulószobai foglalkozásokat 5-7. osztályokban. Ennek célja a gyermekek tanítási órára való felkészítése iskolai keretben, illetve a szabadidő tartalmas eltöltése. 39

40 Feladatai: Összehangolni az egyes csoportok foglalkozási rendjét és annak tartalmát Alternatív szabadidős programok kimunkálása Egyéni tanulási és fejlesztőprogramok kidolgozása Különböző módszerek kidolgozása a problémás gyermekekkel való foglalkozásra Segíteni az iskola és a család kapcsolatának elmélyítését, speciális szülői értekezletek szervezése A TANÉV HELYI RENDJE A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek: a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól (házirend, pedagógiai program) iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról és a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról tanórán kívüli foglalkozások formáiról nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról az éves munkaterv jóváhagyásáról belső ellenőrzési tervről a munkaközösség-vezetők újraválasztásáról a bemutató órák és foglalkozások rendjét, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentiek időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. 40

41 Az intézmény általános rendje, nyitva tartása:az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 7 00 órától óráig nyitva Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 8 00 órától óráig tart. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézmény egyébként zárva tart. Az intézmény, tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az oktatási intézmények nyitva tartása az első tanórától az utolsó foglalkozás végéig tart. A fenti időponttól való eltérést az intézményvezető engedélyezheti eseti kérelmek alapján. A tanulók és nevelő kötelesek a tanóra előtt 15 perccel megérkezni az iskolába. A tanítási órák rendjét kiemelten kell óvni. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: napközben a portás kíséretével, kivéve a rendezvények, ünnepélyek alkalmával, valamint 11 és 14 óra között az itt étkező személyek részére. A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnökük vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok (házirend) határozzák meg. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában A TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE A tanítási órák a házirend Az iskola működési rendje fejezetében meghatározott rend szerint zajlik. Az első elméleti óra kezdete 8.00 óra. A tanítási órát senki sem zavarhatja. Körözvények, óralátogatások stb. (egyéb indokolt esetek) esetében igazgatói vagy helyettesi 41

42 engedély szükséges. A tanár az órája alatt felelős a rendért, a terem állapotáért. A tantermet olyan állapotban kell átadnia a következő órára, hogy ott rendben megkezdődhessen a következő tanóra. Amennyiben a tanárnak a következő órája nem abban a teremben lesz, akkor azt be kell zárnia. Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után az intézményvezető által kialakított ügyeleti rend biztosítja a tanulók felügyeletét. A pedagógusok reggeli ügyelete 7 óra 15 perckor kezdődik. Az ügyeleti beosztást órarendhez igazodva kell meghatározni. Az ügyeletes tanár figyelemmel kíséri a tanulók viselkedését, a folyosókon a tisztaság megőrzését és a dohányzási tilalom megtartását. Baleset esetén intézkedik. A tanítás nélküli munkanapok rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon, múzeum- és színházlátogatásokon, valamint egyéb rendezvényeken a felügyelet szabályait szintén az intézményvezető-helyettesek határozzák meg. A tanulók munkarendjének részletes szabályait az iskola házirendje önálló szabályozásként határozza meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára nézve kötelező. Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási óra megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc, kezdetét és végét csengő jelzi. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) tól ig tart. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetőhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 15, 20, 10, 10, 10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Minden szünet ideje alatt a tanulók egészsége érdekében a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók egészségük érdekében lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint 42

43 közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében, az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgató-helyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus, felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: reggel tól ig délután tól óráig pedagógus. A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézményben tanulók közül legalább 10 tanuló számára igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. A tanítási órák látogatására igazgatói engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. (A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek.) 7.4. Az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógusok a 40 órás teljes munkaidejéből a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének beosztását az iskola órarendje és az egyéb foglalkozások programja határozza meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő és a kötött munkaidő (32 óra) közötti órákban ellátandó feladatokat az intézményvezető határozza meg. A feladatok meghatározásának elve az arányos és egyenletes feladatelosztás a nevelőtestület tagjai között. Az ellátandó feladatokat az iskola munkaterve tartalmazza. A kötött munkaidő feletti munkaidő részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni. A tanár az órái kezdete előtt legalább 15 perccel köteles az iskolában megjelenni, és óráit a mindenkori csöngetési rend szerint felkészülten, pontosan kezdeni és befejezni. A reggeli ügyeletet ellátó tanárnak az ügyelet megkezdése előtt legalább 5 perccel meg kell érkeznie az iskolába. 43

44 A testnevelő tanárnak az öltözőt ki kell nyitnia a tanítás megkezdése előtt legalább 10 perccel és a tanórák alatt az öltözőket zárva kell tartania. A tanulók átadott értékeinek megőrzéséről az óra megkezdése előtt gondoskodnia kell. Betegség, hiányzás esetén a munkakezdés előtt telefonálni kell a titkárságra. Az iskolatitkár értesíti a hiányzásról az ügyeletes vezetőt és a munkaközösség-vezetőt is, akik megszervezik a helyettesítést. Az újbóli munkába állást a titkárságon kell jelezni legkésőbb a megelőző munkanap 15 óráig. A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógus a teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a pedagógiai vezető-helyettesek állapítják meg, - az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezető-helyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezetőhelyettesének. A pedagógus munkaidejéről napra kész munkaidő-nyilvántartást vezet, ahol adminisztrálja a délelőtti kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozáson kívül a két óra felajánlását, szakszerű és nem szakszerű helyettesítését. 44

45 A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményvezető állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az intézmény vezetőjét. Negyvenórás munkaidejükről munka-időnyilvántartást vezetnek A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók és alkalmazottainak biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. Az iskolába érkező idegeneket a portás fogadja és engedi be, illetve ki őket. Ha a portás úgy ítéli meg, hogy a látogató iskolában való tartózkodása nem kívánatos, akkor értesíti az ügyeletes vezetőt, és intézkedéséig megakadályozza a belépést. Az iskola helyiségeinek bérlői a leadott névsor alapján léphetnek be az iskolába. Hétvégén, ünnepnapokon és tanítási szünetekben (a kijelölt ügyeleti napot kivéve), csak az intézmény vezetőjének külön írásos engedélyével lehet idegeneknek az intézmény területén tartózkodnia, a regisztráció ekkor is szükséges. Regisztráció nélkül léphetnek be az épületbe a szülők a fogadóórák, a szülői értekezletek és a szülői részvétellel zajló iskolai rendezvények esetén. Az iskolában való tartózkodás szabályai: Az intézménybe lépő idegenek, vendégek csak a belépéskor megjelölt helyen, személynél tartózkodhatnak. A tanítási órák látogatására az intézményvezető vagy az ügyeletes vezető engedélyével kerülhet sor, az órák lényeges zavarása nélkül. A szülők, vendégek fogadása egy adott rendezvény, program esetén az erre kijelölt tanteremben vagy az ünnepély helyszínén történik. Az intézményben tartózkodó idegenek (vendégek, javítási, karbantartási munkát végző szakemberek) esetében gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint ne zavarják meg az oktatómunka rendjét. 45

46 7.6 A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, - kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában a házirend betartásával. A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: a szaktanterem típusa, neve, a terem felelősének neve és beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika terem, tornaterem) használatához. 46

47 A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének (szertáros pedagógus, osztályfőnök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és az egyik igazgatóhelyettes együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a igazgatói irodába kell leadni és iktatni, másik példánya az igazgatónál marad. A berendezés visszaszolgáltatásakor az igazgatónak meg kell semmisítenie a leadott példányt. Karbantartás és kártérítés A karbantartó felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a karbantartó tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a hiba megjelölésével. Újbóli használatbevételről a karbantartó tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A karbantartó feladata a kár felmérése, a kártérítés a szülővel, gondviselővel történő rendezése az osztályfőnök feladata. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. 47

48 Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Szigorúan tiltott a politikai pártok és az egészségre káros termékek (szeszes ital, dohány árú stb.) népszerűsítése. A reklámtevékenység nem zavarhatja a mindennapi tanulási tevékenységet, nem akadályozhatja és befolyásolhatja a tanulókat és a nevelőket a pedagógiai munkában. Az iskolában reklámfelirat, tábla elhelyezése csak a szülői szervezet értesítése után helyezhető el. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fő formája az ingatlanvagyon bérbeadása. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását az érintett közösségek véleményének kikérésével az intézményvezető dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termek kulcsát a technikai személyzet adja át a bérleti szerződésben megjelölt időtartamra. 8. A tanórán kívüli foglalkozások 8. 1 Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 1) A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően jelentkeznek, a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. 48

49 A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglakozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok és Szakértői Bizottság jelöli ki, részvételük a foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A 3 H-s tanulókkal egyéni fejlesztési terv alapján a nevelő egyéni haladási naplót vezet. A fejlesztési naplóban három havonta negyedéves értékelést a szülővel egyezteti, egy példányát átadja a szülőnek. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente 1 alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára kirándulást szervezhet. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, vagyis a múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat is szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színházés múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 49

50 Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola az ezt igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén az iskola ebédet biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 2) Egész napos és tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók egész napos és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az iskola hivatalos tájékoztató füzetében. A foglalkozások rendje: ig A foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 3) Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. 50

51 4) Énekkar, művészeti iskola Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője az intézményvezető által megbízott énektanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért működésének minden költségét az iskola viseli. 5) Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. A gyermekek egészsége érdekében az iskolában minden nap biztosítani kell a testmozgást, ami az iskolánkban az alábbiak szerint történik: Az iskolai sportkörök tevékenységüket a délutáni óra között végezhetik. - A tanulók érdeklődésüknek megfelelően a szülő hozzájárulásával valamennyi sportkör edzéseit látogathatják. - Az igényfelmérés után törekedni kell arra, hogy gyereknél több egy csoport foglalkozásait egyszerre ne látogassa. - Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. - Gyógytestnevelői szolgáltatás biztosítása. Az iskolai sportkör feladatait az intézményben működő Diáksport Egyesület látja el. Tevékenységét alapszabályának megfelelően és az iskola igazgatójával kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint végzi, melyet évente felül kell vizsgálni. 6) A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanítási napon nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik. 51

52 7) Fejlesztő foglalkozások a sajátos nevelési igényű tanulóknak Azok a tanulók, akik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálati véleményével rendelkeznek, a törvény alapján fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. A fejlesztőpedagógus munkáját gyógypedagógus koordinálja. Osztályzás alóli mentességet kap az a tanuló: aki a fent megjelölt foglalkozásokon részt vesz, a szakértői véleményen ez a mentesség fel van tüntetve, valamint, ha a szülő erre vonatkozóan egyetértését fejezi ki a mentesítő határozaton Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 1) Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a vezetőhelyettes irányítja. 2) Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben illetve tanítási évben egy alkalommal egy tanítási napra szervezhetők. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetéről, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább két főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. 52

53 3) A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A Csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, névjegyzékét, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 4) Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sport- rendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközös- ségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látoga- tásra az igazgató engedélye szükséges. 5) Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolí- tásához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 6) Tanfolyamok (önköltséges szakkörök) Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. (számítástechnika, nyelv) A délutáni foglalkozások rendje: A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. 53

54 a) A tanulószobai foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Működésének rendje a házirendben rögzítve van. A foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztatóba beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. b) Szakköröket a tanulók érdeklődéstől függően az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörbe való jelentkezéshez szülői hozzájárulás szükséges, melyet a szülő a tájékoztató füzetbe jegyez be. A jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek. c) Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Az énekkarba való belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. Az énekkarból való kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti. d) Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért havonta térítési díj fizetendő. e) A képességfejlesztés célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A képességfejlesztés órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történik. A képességfejlesztés differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel tantárgyanként legfeljebb heti egy órában történhet. A heti óraszáma ugyanazon osztályban heti 3 óránál többre nem emelhető. A képességfejlesztés ingyenes. f) A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézmény, a település és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. g) Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. Használatáról házirend intézkedik. h) A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Megfelelő létszámú 54

55 foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. Felnőttoktatás formája A felnőttoktatásnak jelentős szerepe van napjainkban. Sajnos nem csökken azoknak a tanulóknak a száma, akik 16 éves koruk végéig különböző okokból nem fejezik be az általános iskolai tanulmányaikat. Szükséges tehát kidolgoznunk a felnőttoktatás pedagógiai programját, hogy azok a tanulók, akik önszántukból szeretnék befejezni általános iskolai tanulmányaikat, lehetőséget tudjunk biztosítani számukra. A felnőttoktatásnak alkalmazkodnia kell a tanulók élet- és munkakörülményeihez, ezért változatos képzési formákat kell biztosítani. Az oktatásnak át kell hidalnia azt a különbséget, ami a tanulók műveltségi anyagában, oktatásában és készségszintjében van. Az egyenlő értékű bizonyítvány érdekében közel azonos tananyagot kell nyújtani, és meg kell követelni tantárgyanként a továbbhaladás feltételeinek teljesítését. Lehetőséget kell arra is teremteni, hogy a tanár az adott osztály vagy csoport felkészültségéhez igazodva éljen tanári szabadságával. Jelenleg intézményünkben felnőttképzés keretében gimnáziumi képzés folyik. 9. AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény különböző országos, megyei és városi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot, illetve tagja szakmai egyesületeknek. Az intézményvezető és helyettesei szervezik a kapcsolattartást az intézmény egészével kapcsolatban álló intézményekkel, állami, önkormányzati, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal. A nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása érdekében az Oktatási Hivatal irányításával és a kormányhivatal operatív közreműködésével végrehajtandó pedagógiai-szakmai ellenőrzések során az intézmény vezetősége és pedagógusai együttműködnek az ellenőrzést végző tanfelügyelőkkel. Az együttműködés célja, hogy segítse a pedagógusok munkájának ellenőrzését és értékelését, a vezető munkájának ellenőrzését és értékelését, valamint az intézmény ellenőrzését és értékelését. 55

56 9.2 A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje Vezetők kapcsolattartása Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul: a mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában; a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken; az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken; az igazgató és az igazgatóhelyettesek munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során; az igazgatóhelyettesekkel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélések útján; az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek részvételével zajló szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein; az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken. A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között. Egyszersmind biztosítják az egyes munkaközösségek és osztályfőnökök egymás közötti kapcsolattartását, információcseréjét is. Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás A szakmai munkaközösségek, az osztályfőnöki munkaközösség, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a diákkörökkel, az iskolai sportkörrel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok, osztálygyűlések, évfolyamgyűlések, diákközgyűlés alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és a tanulók az ODB tisztségviselőin keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak. Szülőkkel való kapcsolattartás Az iskola pedagógusai, osztályfőnökei, vezetői a szülői értekezleteken, szülői fogadónapokon, iskolai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Az iskola egészét vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tart kapcsolatot a szülői közösséggel és a szülői választmánnyal. 56

57 Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként az éves munkatervben meghatározott időpontban két alkalommal tart fogadóórát. A szülői szervezetek részt vállalhatnak az iskolai tanórán kívüli programok megszervezésében és végrehajtásában. Ennek érdekében együttműködnek az adott feladatot végrehajtó pedagógus közösséggel. A munkaközösségek a pedagógusok munkája megismerésének segítése érdekében a szülői szervezet számára bemutatóórákat tarthatnak. Az érettségi vizsgákon a szülői szervezet képviselője jelen lehet, tájékozódhat a pedagógusok munkájáról. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákmozgalmat segítő tanár, aki minden DÖK vezetőségi ülésen és a közgyűléseken részt vesz. A hatáskörileg illetékes igazgatóhelyettes tanévenként két alkalommal (a tanév indításakor, illetve a második félév során) a Diákközgyűlés értekezletein beszámol az iskola vezetősége által hozott fontosabb, tanulókat érintő intézkedésekről, illetve tájékozódik a diákönkormányzat munkájáról. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. A Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása az iskolai és a DÖK között létrejött Együttműködési Megállapodás szerint történik. Az iskolai sportkörrel való kapcsolattartás Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolatért a sportkör vezetője és a szakos igazgatóhelyettes felelős. Az iskolai sportkör évente közgyűlést tart, amelyen részt vesz az iskolai sportkör tanárvezetője és az iskolavezetés képviselője Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartásért és a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéért az igazgatóhelyettesek felelősök. Munkája során segíti, hogy a szülők szükség esetén felvegyék a kapcsolatot a szakértői bizottsággal, igénybe vegyék a nevelési tanácsadás szolgáltatásait, illetve segítséget kérjenek a kiemelten tehetséges tanulók további fejlesztéséhez. Megszervezi továbbá a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételét a pedagógus továbbképzés, a pedagógiai értékelés, a tanügy-igazgatási szolgáltatások szükség szerinti igénybevételét, illetve a tanulmányi-, sport- és tehetséggondozó versenyeken való részvételt. Új kapcsolat épült ki az Éltes Mátyás Általános Iskola és EGYMI között, mely teljes mértékben a szakmai megvalósításról szól. 57

58 9.4. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti szolgálatokkal a kapcsolatot az intézményvezető tartja. Feladata, hogy megelőzze a tanulók veszélyeztetettségét, veszélyeztetés esetén eljárást kezdeményezzen. Feladata az osztályfőnökök jelzéseit követően a tanulói hiányzások jogszabályban rögzített mértéke után a gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolat felvétele. Részt vesz továbbá a gyermekjóléti szolgálat által szervezett esetmegbeszéléseken. Szervezi a kapcsolatfelvételt a rászoruló tanulók (szüleik) és a gyermekjóléti szolgálatok között Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatókkal való kapcsolat célja a nemzeti köznevelési törvényben előírt, évenként esedékes szűrővizsgálat lebonyolítása. A szolgáltatókkal a szűrővizsgálatok szervezéséhez és lebonyolításához szükséges kölcsönös kapcsolatért az igazgatóhelyettesek felelősök 10. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek Az intézmény hagyományos rendezvényei Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező. A vendégek meghívásáról a nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslata alapján az igazgató dönt. Az ünnepélyekhez forgatókönyv készül, amelyből az osztályfőnökök is tájékozódhatnak. Az osztályfőnökök az ünnepélyeket megelőzően osztályaikkal ismertetik az ünnepéllyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és felhívják a tanulók figyelmét az ünnepi öltözékben való megjelenés kötelezettségére. Iskolai szintű ünnepélyek: Tanévnyitó, Tanévzáró, Ballagás, Október 23. Március 15. Osztálykeretben megtartott ünnepélyek: október 6., február 25, június 4. 58

59 Az iskola minden tanévben ünnepélyes keretek között ápolja hagyományait: alapítvány bálja, az öregdiákok találkozója, 50 éve ballagók köszöntése Az iskola névadó személyével kapcsolatos rendezvények: Kövy hét vagy Kövy nap Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: Karácsonyi műsor 4. és 6. évfolyam részéről Farsang évfolyam szintű Alapítványi bál Gyermeknap rendezvényei. Napközis nyári táborok: szervezése a nevelők közreműködésével történik. 11. Intézményi védő, óvó előírások Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók 59

60 tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazzaaz iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. A munkavédelmi törvény módosítása értelmében, intézményünkben ezt a feladatot egy megbízott munkavédelmi szakember végzi a karbantartók segítségével. A tanulók nem viselhetnek a foglalkozás alatt olyan ruházatot - gyűrűt, karkötőt, nyakláncot stb. -, amely baleseti veszélyforrás lehet. A tanulók az iskola 60

61 épületét tanítási időben csak szervezett formában, tanár vezetésével hagyhatják el. Baleset esetén mindenki köteles a tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani és a sérültek továbbiellátását elősegíteni, az ehhez szükséges elsősegélynyújtó ládák a laboratóriumokban, az elsősegélynyújtó helyen, az orvosi rendelőben és a titkárságon vannak elhelyezve. Az itt nem szabályozott esetekben a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat előírásai érvényesek. A pedagógus által készített a tanulás hatékonyságát növelő, segítő eszköz vagy felszerelés az iskolába csak az igazgatóhelyettesek engedélyével hozható be. Kivételt képeznek az írásvetítőhöz készült fóliák, rögzített felvételek, a CD-k, videók, multimédiás anyagok. A felhasznált anyagok jogtisztaságáért, vírusmentességéért a pedagógus felel. A bevitt eszközök közül a gyári készítésűeket csak a magyar nyelvű használati utasításnak megfelelően szabad használni. A tanár által készített szemléltető és egyéb eszközök balesetmentességéről a bevitel és engedélyezés előtt az igazgatóhelyetteseknek meg kell győződnie. A munkavédelemmel kapcsolatos részletes szabályokat az iskola Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 61

62 11.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. Az előzőeket az iskola és az Egészségügyi Intézmény közötti szerződésnek kell szabályoznia. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézmény e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be a kapcsolattartással megbízott vezető helyettes számára. Az osztályfőnököket akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: o a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), o a tűz, o a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgatóság tagjai, osztályfőnök, alsó tagozatos munkaközösség-vezető, osztályfőnöki munkaközösség-vezető gazdasági ügyintéző karbantartók iskolatitkár 62

63 A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket csengetéssel vagy bármilyen hangot kiadó eszközzel vagy más módon értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, 63

64 a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását, utasítását a Tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályzat tartalmazza. o A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. o Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 12. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az intézményben folyó nevelő-oktató munka átfogó ellenőrzése, az esetlegesen felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a 64

65 munka hatékonyságának emelése. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, s hatékony működtetéséért az intézmény vezetője felelős. Az ellenőrzés éves ütemezését az iskola munkaterve tartalmazza a felelősök megnevezésével. Ellenőrzést végez az iskola egészét illetően az igazgató, saját hatáskörükben az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők. Az osztályfőnökök ellenőrzési jogköre az osztályukban folyó oktató-nevelő munkára terjed ki. Minden tanévben ellenőrzött területek: A tanítási órák. Az ellenőrzést az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösségvezetők, saját osztályukban az osztályfőnökök végzik óralátogatással. A munkaközösségek munkája. Az éves munkatervben rögzített ütemezés szerint a munkaközösség-vezető iskola vezetősége előtti beszámoltatásával történik. A tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. Az ügyeletes vezető rendszeresen az igazgató alkalomszerűen ellenőrzi. Az e-napló vezetése. Az ellenőrzést az osztályfőnökök folyamatosan végzik, míg az igazgatóhelyettesek havonta kísérik figyelemmel a rendszeres osztályozást és a mulasztások beírását, igazolását. Az ellenőrzés az országos pedagógia szakmai ellenőrzés helyszíni vizsgálatának területeit érinti hangsúlyosan. A szülői értekezletek, fogadóórák rendjét az igazgató és helyettesei ellenőrzik. Az igazolatlan hiányzások számának alakulása. Az ellenőrzést az osztályfőnökök folyamatosan végzik. Az igazgató rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet. Kérheti a rendkívüli ellenőrzés megtartását a szakmai munkaközösség, az iskolaszék és a szülői közösség is. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal, munkaközösség-vezetővel, illetve a munkaközösséggel. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is kapcsolódik. Az általánosítható tapasztalatok összegzésére nevelőtestületi vagy munkaközösségi értekezleten kerül sor. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát; 65

66 segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését; az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt; szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei. A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; 66

67 a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Intézményvezető: ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek; ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását; elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet; felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Intézményvezető-helyettesek: folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét; a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Szakmaiság, kapcsolatok, munkafegyelem, adminisztráció. 67

68 Gazdasági ügyintézõ: folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését; a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet; az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását. Munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelőoktató munkáját, ennek során különösen: a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket; a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérések- kel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. A belső ellenőrzési tevékenységet az intézményben a fenntartó önkormányzat polgármesteri hivatalának belső ellenőrzése látja el. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, 68

69 szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetõk, Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: Szakmaiság Munkaköri leírásban foglaltakkal összhangban: Követelmények ismerete Előkészített, tudatosan tervezett óravezetés, munkavégzés A tanulók tudásának rendszeres ellenőrzése, objektív értékelése Változatos pedagógiai, szakmai módszerek alkalmazása Differenciált foglalkoztatás Tanórai rend, fegyelem biztosítása Tanórai szemléltetés a rendelkezésre álló eszközök segítségével Előre látható hiányzás esetén gondoskodás a helyettesítő nevelő felkészítéséről Folyamatos önképzés Tanórán kívüli foglalkozások szakszerű, pontos megtartása Nagyobb karbantartási munkák időben történő megszervezése, tervezése Kapcsolatok: Emberséges, kulturált hangnem a partnerekkel szemben, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel; rendszeres tájékoztatás, a tanulók előmeneteléről, ezek adminisztrálása. Szülői panaszok kezelése, kivizsgálása Nem megengedett nevelési módszerek (verés, megalázás, óráról kiküldés) mellőzése Együttműködés a közvetlen partnerekkel, egymás véleményének tiszteletben tartása Az iskola jó hírének megőrzése Kollégák munkájának tisztelete, elismerése A pedagógiai tekintély erősítése a kollégák melletti kiállással A technikai dolgozók és pedagógusok közötti kölcsönös tisztelet. 69

70 Munkafegyelem: Munkamorál: Pontos munka és órakezdés, munka és órabefejezés Ügyeleti munka lelkiismeretes végzése Az előre látható hiányzások időbeli jelzése Helyettesítéshez eszközök, óravázlatok rendelkezésre bocsátása Szabadnapok egynapos hiányzások ésszerű igénybevétele (tekintettel másokra) Tantárgyi érdemjegyek megfelelő számának biztosítása Kötelező és vállalt feladatok határidőre történő, pontos elvégzése Egymás munkájának segítése Egymás tekintélyének erősítése a tanulókkal, szülőkkel szemben A terhek arányos elosztása érdekében történő munkavállalás Helyettesítések vállalása Adminisztráció: Naplók, anyakönyvek, bizonyítványok pontos vezetése Tájékoztató füzetek havi ellenőrzése, hiányosságok pótlása Statisztikai lapok, jelentések, túlóralapok, határidős feladatok pontos végzése, határidőre történő leadása Jegyek beírása az e- naplóba, ellenőrzőbe A haladási napló havi ellenőrzése, a hiányosságok pótlása A tanulók magatartásával kapcsolatos táblázat rendszeres vezetése Büntetés jutalmazás adminisztrálása Hiányzások, felszólítások, feljelentések folyamatos vezetése Írásbeli dolgozatok, felmérők, témazáró feladatlapok 2 héten belüli javítása 8. osztályosok jelentkezési lapjának elkészítése Technikai dolgozóknál a jelenléti ív pontos vezetése 70

71 Eseti egyéb feladatok: Cél a feladatok arányos elosztása, ennek érdekében a következő lehetőségek adódnak: Pályázatok írása, szervezése Délutáni foglalkozások, szakkörök indítása Tanórán kívüli szakmai, közösségi programok szervezése, lebonyolítása Versenyek szervezése, lebonyolítása Táborok, erdei iskolák, kirándulások Hangverseny, színházlátogatások szervezése, lebonyolítása Iskolai, városi szintű megemlékezések szervezése, lebonyolítása Sportrendezvények megszervezése, lebonyolítása Felnőtt kulturális program, kirándulás szervezése, lebonyolítása Adományok gyűjtése az iskolának Iskolai rendezvények szervezése, lebonyolítása Hátrányos helyzetű tanulók segítése gyűjtéssel Városi szintű rendezvényeken való képviselet 4.) Ügyviteli dolgozók vonatkozásában közalkalmazotti nyilvántartás vezetése tanulói nyilvántartás vezetése irattári rend analitikus nyilvántartás vezetése leltár előkészítése, értékelése 5.) Takarítókra, karbantartóra vonatkozóan az iskola tisztasága a takarítók saját területének ellenőrzése a tisztaság számon kérhetősége miatt az épület, berendezések állapotának megóvása munkaidő kihasználása épületek előtti járdák tisztasága udvar, pályák tisztasága karbantartási, javítási munkák minősége (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján a Pedagógiai Program tartalmazza.) 71

72 13. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai Az egyeztető eljárás részletes szabályai Ezeket a szabályokat kell alkalmazni az iskolával tanulói jogviszonyban állókra, a tanulói jogviszonyukból fakadó kötelezettségük vétkes megszegése és/vagy az iskolának okozott kár megtérítésének megállapítása során. A tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Fegyelmi eljárást kezdeményezhet: az intézményvezető; az intézményvezető-helyettes az osztályfőnök az osztálya tanulója ellen; a szaktanár. Amennyiben a fegyelmi eljárást nem az osztályfőnök kezdeményezte, a fegyelmi eljárás kezdeményezője köteles arról az osztályfőnököt haladéktalanul értesíteni. Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról az igazgató három hónapon belül dönt, amelyet határozat formájában írásba kell foglalni. A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az Intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért az iskola tanulói fegyelmi bizottsága felelős, amelynek mindenkori elnöke az igazgatóhelyettes I. Amennyiben a bizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy lehetőség van eredményes egyeztető tárgyalásra, akkor kezdeményezheti annak megindítását. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatására lehetőség van, arról a fegyelmi bizottság vezetője írásban tájékoztatja a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőt), az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. 72

73 A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni kell. Amennyiben a kötelességszegés már legalább harmadik esetben ismétlődik ugyanannál a tanulónál, a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás vezetője a fegyelmi bizottságnak az a tagja, akit mindkét fél elfogad. Személyét az igazgató közreműködésével jelölik ki. Szükség esetén az oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője is felkérhető az egyeztetés levezetésére. Az egyeztető eljárás részletes iskolai szabályai az alábbiak: Az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az igazgató tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket. Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. Az egyeztetéssel megbízott pedagógus az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás, lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő 73

74 mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. Amennyiben egyeztető tárgyalásra nem kerülhetett sor vagy az nem vezetett eredményre, akkor a fegyelmi eljárást le kell folytatni, kivéve, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi eljárást az intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai szerint folytatja le. 14.Az intézményi adminisztráció Intézményünkben az alábbi elektronikusan előállított dokumentumokat használjuk. 1. Az intézményben elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok: a tanulóbalesetek elektronikus úton történő bejelentése, a KIR rendszerből kinyomtatandó dokumentumok, 2. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványt az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell megőrizni. A papíralapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről is az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. A tanulóbalesetek elektronikus úton történő bejelentőlapja papíralapú nyomtatványának hitelesítésére és tárolására a fent írt eljárásrend vonatkozik. 74

75 A KIR rendszerből kinyomtatandó dokumentumok hitelesítése A szükség esetén kinyomtatott elektronikus okiratnak minősülő dokumentumok hitelesítési rendje: El kell helyezni a papíralapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, amely tartalmazza a hitelesítés időpontját, a hitelesítő aláírását és az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát, és elektronikus nyomtatvány felirattal kell ellátni. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: elektronikus nyomtatvány, az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát. Ez a dokumentum... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. Kelt:... PH... hitelesítő 75

76 76

77 77

78 78

79 Mellékletek 1. számú melléklet: Az intézmény szervezete 2. számú melléklet: Könyvtári szabályzat 3. számú melléklet: A könyvtár gyűjtőköri szabályzata 4. számú melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat 5. számú melléklet: Tankönyvkezelési és tartós tankönyvek szabályzata 6. számú melléklet: Bélyegző használati szabályzat 7. számú melléklet: Differenciált minőségi bér megállapításainak szempontjai 8. számú melléklet: Egyéni védőeszköz juttatás rendje 79

80 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE1.SZ. MELLÉKLET Az iskola szervezeti ábrája Iskolaszék vezetője Intézményvezető Igazgató tanács ISZSZ Intézményvezető helyettes I. Intézményvezető-helyettes II. iiiiii Intézményvezető -helyettes III. természetismeret mk. vezető humánmk. vezető nyelvimk. vezető sport és szabadidős mk. vezető alsós munkaközösség Művészeti Iskola Nevelőtestület osztályfőnökök, tanítók, tanárok 1. ábra 80

81 Az Iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata

82 Az iskolai könyvtár működési szabályzata 2. számú melléklet Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok: Az könyvtár elnevezése: Kövy Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye, címe: 4181 Nádudvar Fő út Létesítésének ideje: szeptember 1. A könyvtár bélyegzője: Szakmai követelmények Az iskolai könyvtár az iskola központi helyen, könnyen megközelíthető helyén működik, az épület akadálymentesített Az iskolai könyvtár könyvtárként működik A könyvtárban felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkező teljes munkaidős könyvtáros tevékenykedik (1 fő) az iskolai könyvtár 1 helyiségből álló 85.m2 alapterületű A könyvtárban az állomány szabadpolcos elhelyezése biztosított A könyvtári állomány nagysága elegendő A könyvtár internet-kapcsolattal, számítógéppel rendelkezik Minden tanítási napon, tanítási időben nyitva tart: heti 38 órát Egész osztályközösség befogadására képes a könyvtár Az iskolai könyvtár használata ingyenes 82