DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÖRTÉNETE BUDAPESTEN TÖRÖK RÓBERT

Átírás

1 DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A F SZER ÉS GYARMATÁRU-KERESKEDELEM TÖRTÉNETE BUDAPESTEN TÖRÖK RÓBERT

2 Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Török Róbert A f szer és gyarmatáru-kereskedelem története Budapesten Történettudományi Doktori Iskola Dr. Erd dв Gпbor DSc, MTA doktora, ОgвОtОmi tanпr a Doktori Iskola vezetője A Történelem Segédtudományai Doktori Program, Dr. Borsodi Csaba PhD habilitált egyetemi docens a program vezetője A bizottság tagjai és tudományos fokozatuk: Dr. Kardos József DSc, professor emeritus elnök Dr. Klement Judit PhD, egyetemi adjunktus bíráló Dr. Sipos Andrпs PhD, П lоvéltпros bíráló Dr. Körmendy Tamás PhD habil. egyetemi docens a bizottság titkára Dr. Kenyeres István PhD c. egyetemi tanár tag Dr. Pandula Attila PhD habilitált egyetemi docens póttag Témavezető és tudományos fokozata: Dr. Borsodi Csaba PhD habilitált egyetemi docens Budapest

3 ADATLAP a doktori értekezés nyilvánosságra hozatalához I. A doktori értekezés adatai A sгоrг nоvо: Török RóbОrt MTMT-azonosító: A doktori értоkогés címо és alcímо: A П sгоr és gвarmatпru-kereskedelem története Budapesten DOI-azonosító: /ELTE A doktori iskola neve: Történettudományi Doktori Iskola A doktori iskolán belüli doktori program neve: A Történelem segédtudományai doktori program A témavогоt nоvо és tudomпnвos Пokoгata: Dr. Űorsodi űsaba PhD. Habil. ОgвОtОmi docоns A témavогоt munkahоlво: ELTE ŰTK II. Nyilatkozatok 1. A doktori értekогés sгоrг jоként a) hoггпjпrulok, hogв a doktori Пokoгat mоgsгоrгését kövоt Оn a doktori értоkогésоm és a tézisek nyilvánosságra kerüljenek az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban. Felhatalmazom az ELTE BTK Doktori és Tudományszervezési Hivatal ügyintéz jét, hogв aг értоkогést és a téгisоkоt feltöltse az ELTE Digitális Intézményi Tudástárba, és ennek során kitöltse a feltöltéshez szükséges nyilatkozatokat. b) kérоm, hogв a mоllékоlt kérоlоmbоn résгlоtогоtt sгabadalmi, illоt lоg oltalmi bоjоlоntés közzétételéig a doktori értekezést ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban; c) kérоm, hogв a nоmгоtbiгtonsпgi okból min sítоtt adatot tartalmaгó doktori értоkогést a min sítés (dпtum)-ig tartó id tartama alatt ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban; d) kérоm, hogв a m kiadпsпra vonatkoгó mоllékоlt kiadó sгоrг désrо tоkintоttоl a doktori értekezést a könyv megjelenéséig ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban, és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban csak a könyv bibliográfiai adatait tegyék közzé. Ha a könвv a ПokoгatsгОrгést kövоt n Оgв évig nоm jоlоnik mоg, hoггпjпrulok, hogв a doktori értekezésem és a tézisek nyilvánosságra kerüljenek az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban. 2. A doktori értоkогés sгоrг jоként kijоlоntоm, hogв a) aг ELTE Digitпlis Intéгménвi Tudпstпrba ПОltöltОnd doktori értоkогés és a téгisоk sajпt eredeti, önálló szellemi munkám és lоgjobb tudomпsom sгоrint nоm sértоm vоlо sоnki sгоrг i jogait; b) a doktori értekezés és a tézisek nyomtatott változatai és az elektronikus adathordozón benyújtott tartalmak (szöveg és ábrák) mindenben megegyeznek. 3. A doktori értоkогés sгоrг jоként hoгzájárulok a doktori értekezés és a tézisek szövegének PlпgiumkОrОs adatbпгisba hоlвогéséhог és plпgiumоllоn rг viгsgпlatok lопuttatпsпhoг. Kelt: Budapest, július 4. a doktori értekezés szerzőjének aláírása 3

4 I. Tartalomjegyzék Űevezető...6 II. A gyarmatáru fogalma: A gyarmatáru, a f szer és csemege...17 A gyarmatáru szimbólumai: Hermész - Merkúr és Szent Miklós alakja...22 Más szimbólumok...26 Bolt, a cég, a cégér és elnevezéseik...31 A gyarmatáru kereskedők cégérei és boltnevei...34 Áruismeret...37 A tea...39 A f szerkereskedők szervezeti egységei...46 A f szerkereskedők és a sajtó: a F szerkereskedők Lapja...67 III. A Hoffmann József f szer-, és gyarmatáru kereskedő cég...75 Egy másik Hoffmann: Hoffmann J. Ű. cége az Arany Horgonyhoz és a Vetőhez...77 A Meinl Gyula Kávébehozatali részvénytársaság A Fratelli Deisinger cég A Fiumei Kávébehozatali Társaság A Popoff cég tea lerakata a fekete Elefánthoz címzett f szerkereskedés A Wertherimer és Frankl gyarmatáru cég Szenes Ede f szerkereskedése, a Teknősbékához Szimon István f szeres fiókhálózatos vállalkozása A Űrázay család és Dr. Szuly Aladár f szerkereskedése A Fekete Kutyához címzett gyógyf szerbolt, drogéria A Dietrich és Gottschlig cég A Űraun Testvérek Likőrgyár A Franck Henrik és Fiai r.t

5 A Kőbányai Polgári Serfőzde és a Szent István Tápszerm vek r.t Világos fej, biztos siker A Dr. Oetker cég magyarországi leányvállalata Befejezés IV. Irodalomjegyzék Adattár és f szeres címtár

6 I. Űevezető Dolgoгatom célja aг volt, hogв résгlоtоsоn ПОltпrjam a budapоsti П sгоr-, és gyarmatárukоrоskоdоlоm, s aг aгt m ködtоt kоrоskоd k történоtét, valamint aгok gaгdasпgi-, és tпrsadalomtörténоti vonatkoгпsait. A dolgoгat id hatпrпt kutatпsaim ОlОjén a 19. század végét l kогdtоm, aгonban aг össгопüggésоk és a Пolвtonos tпrsadalmi és vпrostörténоti kapcsolatok révén b vítоni kоllоtt a téma id kоrоtét, ígв a 19. sгпгad ОlОjét l viгsgпltam aг akkor még Pest-budai kés bb budapоsti П vпrosi П sгоr-, és gyarmatáru-kоrоskоd kоt. Zпró dátumként pedig az összefüggéseket és a folyamatokat lezáró, azóta is a kereskedelemben mély nyomot hagyó 1948-tól bekövetkezett államosítást jelöltem meg. Néhány cég ОsОtébОn aг пllamosítпst kövоt utóélоtоt, történоtоt is rövidоn végigkövetem. Más cégek tоkintоtébоn pоdig aг ОsОtlОgОs mоgsг nésig vagв a lоhоtségоs пtalakulпsig ismоrtоtоm azok történetét. A П sгоr-, és gвarmatпru kоrоskоdоlоm történоtévоl, s П ként résгlоtоsоn a PОst-budai, kés bb budapоsti kоrоskоd kkоl korпbban igоn kоvоsоn, dо П ként Gвöngвösi JóгsОП Пoglalkoгott. TörténОtük és különböг kútп ik, Пorrпsaik ПОltпratlanok voltak. DО aгt is kijelenthetjük, hogy bár nem évszázados forrásokról beszélünk mégis a 20-ik század során ezek nagy része elveszett, szétszóródott és hoггпtоsгоm, hogв még a köгtörténоtírók is ПigвОlmОn kívül hagвtпk aг ilвоn hétköгnapi dо mégis résгtоrülоti témпk ПОltпrпsпt. A gazdaságtörténészek korábban és zömében ma is adatokon és statisztikákon alapuló kereskedelemtörténetet írtak, s kevesen tárták fel a család-, és társadalomtörténeti össгопüggésоkоt, valamint aг ОgвОs kоrоskоd krо vonatkoгó különпélо még ПОllОlhОt konkrét történeti forrásokat, beleértve a nemcsak írott vagy nyomtatott formában mоgjоlоn adatokat. Űпcskai VОra és Vörös Kпroly ( ) történészek azonban már újfajta módszerek kidolgozásával, széles látókörrel a gazdaságtörténet feldolgozása mellett prozopográfiai módszert is alkalmaztak megjelent munkáikban. A mikrotörténelem kutatói is számos esetben új módszer alkalmazásával feltártak néhány ismeretlen adatot. Mindazonáltal elmondható, hogy sajnos igen kevés jól használható publikált munka, forrás jоlоnt mоg vagв maradt ПОnt a témпra vonatkoгólag. Amir l visгont tudunk, hogв ОlvilОg létогik sok ОsОtbОn nоm ОlérhОt, vagв nоhогоn kutatható, illоtvо ПОllОlhОt. EnnОk is sгпmos oka van aг Оgвik, hogв a köгgв jtоménвi rоndsгоrünk sokпélо, aг adott intéгménвоk gв jt körо sokrét és sok ОsОtbОn aгonos, valamint aг ОgвОs gв jtоménвоkbоn való kutatпs nоhéгségébо is bоlо lоhоtоtt ütköгni. Aг utóbbi id kbоn a köгgв jtоménвоk anвagainak nagвsгпmú digitaliгпlпsпnak kösгönhоt Оn ОgвrО több Пorrпs került napvilágra. A dolgozat megírása több évet vett igénybe, az új és újabb fellelt 6

7 Пorrпsokat igвоkогtоm a dolgoгat különböг oda ill résгeibe beépíteni. Az eddig lappangó Пorrпsok a jöv bоn a digitaliгпlпsnak kösгönhоt Оn hamarosan Оl kоrülnоk. MindОгОn nоhéгségоk ОllОnérО mоgpróbпltam ПОltпrni a lоhоt lоgtöbb hasгnпlható Пorrпst és ОгОkb l hasonlóan aг Оl dökhöг a kоrоskоdоlоm és gaгdasпgtörténet feltárása mellett társadalom-, kultúr-, és várostörténeti összefüggésekre helyeztem a hangsúlyt. Sajnos az említett nehézségek miatt a dolgozatom, nem teljes, de újabb források és adatok Оl kоrülésévоl id vоl b víthоt, tartalma javítható. S t Оgyes családi hagyatékok vagy más jól hasгnпlható valódi történоti ПorrпsértékkОl rоndоlkог gaгdasпg-, és kereskedelemtörténeti adatok bizonyos részeit meg is dönthetik, adatait jobban kiоgésгíthоtik. Els dlоgоs célom, aг volt, hogв aг amúgв is igоn sгоgénв kоrоskоdоlоmtörténоti irodalmat b vítsük. Aг Оgв-Оgв a korsгakra jоllоmг, dо ma mпr ОlПОlОdОtt cég, csalпd történоténоk, kapcsolatainak mоgismоrésévоl. AlapvОt Оn a lоgjоllоmг bb és lоgismоrtоbb cégоkrо, csoportosulпsokra koncоntrпltam, aгokra, amelyekre a Пorrпsok is b vоn utalnak és mпr a maga korпban ОlismОrtté vпltak. A dolgoгat aг пltalпnos össгопoglaló mоllоtt П ként a gвarmatпru történоtérо vonatkoгó cégtörténeteken alapul, de azt kiegészíti más hozzáadott tartalommal és összefüggésekkel. A disszertпció sгоrkогоtо a kövоtkог képpоn alakul. KОгdОtbОn ismоrtоtоm a gyarmatáru fogalmát, annak jelkép- és sгimbólumrоndsгоrоit, a П sгоrоsоk tпrsadalmi sгоrvогоtоit, aгok bоls élоtét és sгakпolвóiratait. A boltok, cégпormпk kialakulпsпról, a cégérоkr l a szakoktatás és az áruismeret fogalmáról is rövid tájékoztatást adok. Ezt kövоt Оn aг ОgвОs a témпhoг kapcsolódó újonnan ПОltпrt cégоk, vпllalkoгпsok történоtét mutatom bо különböг sгоmpontok sгоrint: El sгör a lоgrégibb vagв lоgkiоmоlhоt bb gyarmatáru kereskоd cégоkоt ismоrtоtоm, a Пiókhпlóгatos vagв FiumОinОk nоvогоtt üгlоthпlóгatok mоllоtt. EmОllОtt külön Оmlítést tоsгоk aгokról a cégоkr l, amоlвоk valamilвоn sгоmpontból különlоgоsnоk vagв Оltér nоk sгпmítanak. Példпul ilвоn ismertetést adok a Brázay cégr l, amоlв пtalakulva kés bb inkпbb koгmоtikai és hadiipari vпllalatként m ködött tovпbb. Említést tоsгоk olвan üгlоtоkr l is, amоlв a világkereskedelem hálózatába bekapcsolódva helyi magyarországi telephelyként, Оlosгtóként m ködött, dо sгorosan hoггпkapcsolódik a hazai gyarmatáru kereskedelem történоtéhог (Példпul: a ПОkОtО ElОПпnthoг címгоtt vпllalkoгпs Popoff tea lerakat vagy АОiss JóгsОП üгlоtо, amоlв a Dr. OОtkОr Оls haгai lоrakata volt). A П sгоr- és gyarmatáru kereskedelem változásairól pedig azok a cégek mutatnak jó példпt, amоlвоk ПОnnпllпsuk alatt mоgvпltoгtattпk m ködésükоt és пtalakultak haгai ipari nagyvállalatokká. Ilyen például a Dietrich és Gottschlig cég változatos, de egy ideig külön élоtоt él történоtо is. A köгvоtlоnül a gвarmatáruhoz kapcsolódó, azt forgalmazó 7

8 cégtörténetek mellé olyan egyéb vállalkozások történetét is feltártam, amely a téma szempontjából releváns összefüggéseket hordoz. Nem választható el a témától például a gвógвп sгоrоs boltok történоtо sоm, hisгоn kогdоtbоn azonos funkciót láttak el ezek az üгlоtоk. Eгért ismоrtоtоm a dolgoгatban a П vпros talпn lоgismоrtоbb ilвоn üгlоténоk a FОkОtО Kutвa drogériпnak a történоtét. Hпrom olвan nоmгоtköгilоg is jоlоnt s vállalkozás történetével is foglalkoztam, amely ugyan szorosan nem gyarmatáru kereskedés volt mégis a témához szorosan kapcsolható. A Dr. Oetker, valamint a Franck cég tоrmékоi aг Оgвkori üгlоtоk mоghatпroгó és újsгоr (aг ipari Пorradalom élоlmisгоripari vívmпnвainak kösгönhоt Оn) пrukésгlоtét képогték. Ugвancsak nem volt hiábavaló feltárni egy olyan vállalkozás történetét (Braun Testvérek r.t.), amely mоgtоrоmtоttо a haгai lik ripar alapjait és mindоn П sгоrоs üгlоt polcain ott voltak jоllоmг haгai és import tоrmékоik. A Űraun cég a lik ripari gвarmatпruпélоségeket, példпul a rumot, id vоl mпr maguk пllítottak Оl és nоm kоllоtt haгпnkba sгпllítani. Eг a gyarmatáru-kereskedelem átalakulását szemlélteti. (Ehhez még azt is hozzáteszem, hogy példпul a cég ismоrt tоrmékо volt a St. HubОrtus lik r, amоlв ugвan ma már az egykori konkurencia Zwack által gyártva, de mind a mai napig ott van a hazai és külföldi boltok polcain). Ugвancsak Огért kоrült bо a dolgoгatba a K bпnвai Polgпri SОrП гdо rövid története. A cégtörténetek feltárása mellett igyekeztem a vonatkozó árukésгlоtr l is sгólni, a legtöbb esetben az adott korban és üzletben árusított élelmiszereket is felsorolom. Ennek oka, az hogy ez a téma is kevéssé kutatott és táplálkozástörténeti szempontjából ennek feltárása további kérdéseket vethet fel. (Például a források feltárása alapján megtudhatjuk, hogв sгпг évvоl ОгОl tt is lоgalпbb nвolcпélо Оl késгítоtt, kisгоrоlt гacskós lоvоst, aгaг készételt lehetett kapni Dr. Szuly Aladár budapesti boltjában!) A dolgozatot egy adattár is kiegészíti, amely zömmel a 19. századi Pest-budai kоrоskоd kоt id rоndbоn a Пorrпsok szerint kívánja ismertetni. Az adattár célja az volt, hogy a 19. századi Pest-budai П sгоr és gвarmatпru kоrоskоd k rétоgét össгопoglalóan id rоndоt kövоtvо bоmutassuk, aгokról aг eddig feltárt rövid életrajгi és Оgвéb adataikat ismоrtоssük, hisгоn ilвоn jоllоg, ПОltпró össгопoglalпs, adattпr még nоm sгülоtоtt. Aг adattпr adatai a kés bbiоk Пolвamпn b víthоt Оk, a tovпbbi kutatпsok alapjaiul sгolgпl. űélja aг is volt, hogв aг ОsОtlОgОsОn a tartalomban be nоm mutatott mégis Пontos kоrоskоd kr l lоgalпbb adattпri sгintоn sгóljunk és az összefüggéseket jobban megismerhessük. A vizsgált mintegy százötven év alatt rengeteg vállalkozás létezett, zömük azonban bizonyos okok (családi, gazdasági, társadalmi stb.) miatt igоn hamar mоgsг nt, s nagвon kevés cég élte meg az alapításának 20-ik évпordulójпt. Aгok, amоlвоk tovпbb m ködtоk 8

9 résгbоn különböг bоls és küls okok miatt sгintén mоgvпltoгtak. EгОkkОl a kisоbb cégekkel dolgozatomban nem tudtam foglalkozni. Csak néhány vállalkozás tudott hosszú id n пt sikоrоsоn m ködni. ZömmОl a hossгú élоt, vagв valamilвоn oknпl Пogva ismоrt és nоvоs cégоkоt tпrtam ПОl, dо a jоlоnt s csalпdi hпttérrоl és gaгdasпgi potоnciпllal rоndоlkог vпllalkoгпsokra is hangsúlвt hоlвогtоm. Gвakorta Оl Пordult, hogв Оgвaгon cég Пolвamatos m ködésо, mоgvпltoгott és пtalakult a kогdоti alapítпshoг képоst. Aг ОgвОs cégоk id vоl ПОjl dtоk, virпgoгtak, mпsok örökrо mоgsг ntоk. Olвkor ОsОtlОgОsОn пtalakulva mпs módon éltоk tovпbb, jоllоmг Оn a korabeli gazdasági viszonyokra rопlоktпlva. Arra is volt példa, hogв néhпnвuk Оgв rövid id rо csak névlоgоsоn létогоtt, dо kés bb vissгatért a gaгdasпg sгíntоrérо. A vпllalkoгпsokra mindvégig hat a tпrsadalmi, gaгdasпgi s t nagвmértékbоn a tоchnikai ПОjl dés. Eг a hatпs különösоn érvénвоsül aг kоt üгоmоltоt csalпdi hпttérrо is. A cégоk történоténоk ПОltпrпsakor Оls sorban a családtörténeti vonatkozásokat is vizsgáltam, mindemellett az üzlet vagy vállalkozás történetét is megpróbáltam a források alapján hitelesen feltárni, amennyire lehetett. Bár megjegyzem sok esetben épp az ilyen források hiánya miatt ezt nem sikerült tökéletesen megvalósítani. A vizsgálat módszeréül tehát sok esetben a források hiánya miatt komplex módszert kellett kidolgozni. Az írott forrásokon kívül igénвbо kоllоtt vоnni mпs kútп kоt és a történelem segédtudományainak különféle módszereit, illetve magukat a történelem különböг sоgédtudomпnвait (gоnоalógia, numiгmatika, insгigniológia, ПalОrisгtika stb.) is. Munkámban nagy szerepe van a cégоk пltal hпtrahagвott ПorrпsértékkОl rоndоlkог egyéb források felhasználásának is. Ezek vizsgálatánál nem csak az írott, üzletviteli anyagokat vizsgáltam, hanem többek között a vállalkozások reklámozási stratégiáit, illetve hátrahagyott termékeit pl.: árudobozait is megvizsgáltam, a családtörténeti forrásokkal ОgвüttОsОn. Aг Оgвkori kоrоskоd k lоsгпrmaгottait mоgkоrоsvо több ОsОtbОn Оddig ismeretlen, de a téma szempontjából hasznos, gazdag anyagokhoz juttattak. Több cég esetében megkerestem a leszármazottakat akik, további forrásokat, tárgyakat bocsátottak rendelkezésemre, s nem egy esetben az archív anyagaikat általam a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak adományozták. Ezek a források egyébként néhány esetben alapjaiban változtatták meg a kutatпs addigi ténвпllпsпt. Olвan bоls Пorrпsokról van sгó, amelyek kiegészítették az addig feltárt cégtörténeteket, és az újonnan bekerült családi adatok, valamint a családi emlékezet hozzásegített ahhoz, hogy a kutatás ne csak az eddig feltárt ismereteinken alapuljon. A dolgozat megírásakor figyelembe kellett venni a források kritikai viгsgпlatпt is, mivоl aгok jоlоnt s résго inkпbb a kоrоskоdоlоmr l, aг üгlоtr l, a gaгdasпgi hasгonról sгól. Olвan kоrоskоd kr l sгól, akik aг üгlоtük, vagвonuk és sajпt 9

10 propagandájuk (reklámjuk) szempontjából nagymértékben pozitív színben vagy épp a konkurоncia révén nоgatív sгоrоpbоn vannak ПОltüntОtvО. EгОn sгоrоpоkоt, sгоrоpl kоt és tevékenységeiket együttesen kellett objektív módon vizsgálni. A disszertációban a vizsgálandó cégоk, sгоmélвоk ОsОtébОn a lоhоt lоgpontosabb élоtrajгi adatokat kívпntam megadni, de a témához egyéb szálon kapcsolódók részleges személyi adatait is meg kívпntam adni vagв lоgalпbb a lпbjоgвгоtоkbоn utalok tоvékоnвségükr l. A kereskedelemmel üzletszer Оn Пoglalkoгó csalпdok és vпllalkoгók rokoni és üгlоti kapcsolatainak feltárása rendkívül izgalmas feladat a kereskedelem történetének kutatói sгпmпra. Aг О témпban jпrtas kutatók sгпmпra mоgkоrülhоtоtlоn és alapvоt, hogв a kоrоskоd csalпdok, kоrоskоd rétegek társadalmi, gazdasági, illetve üzletpolitikájukhoz kapcsolódó rokoni és egyéb szálakat is megismerjék. Az összefüggések vizsgálata a lоgtöbb ОsОtbОn újabb Пorrпsok és történоti ténвоk Оl kоrülését jоlоntоttо viгsgпlatom sгоrint. A kоrоskоd k пltal hпtrahagвott hivatalosan tоrmоlt Пorrпstípusok: a hivatali, пllami vagв üгlоti élоt пltal létrоhoгott iratok mоllоtt a sгоmélвоs, vagв csalпdi jоllоg adatok ПОltпrпsa is ОrОdménвhОг vогоtоtt. A dinasгtikus, több gоnоrпción пt m köd vállalkozások pedig gyakoriak voltak hazánkban is így itt is sok esetben találkoztunk ilyen csalпdokkal. Ebb l kövоtkог Оn a gоnоalógiai kutatпs, illоtvо a gоnоalógiai Пorrпsok feltárása kihagyhatatlan folyamat és a kereskedelem történetének feltárásakor az ilyen irányú kutatást mindenképpen szükséges elvégezni. A 19. század elején hazánkban kialakuló cégоk, üгlоtоk és aг arra épül iparos-kоrоskоd vпllalkoгпsok nagв résго csalпdi jоllоg vпllalkoгпs volt és igоn gвakran a kövоtkог gоnоrпciók örökölték mоg és vitték tovább aг üгlоtоt. JОllОmг, hogв aг utódok mоllоtt aг öгvоgв, a tпrsult vagв bоhпгasodott rokon, illоtvо gaгdasпgi poгíciójпban jоlоnt s, dо idоgоn (példпul bоhпгasodott, vagв tпrstulajdonos) sгоmélв visгi tovпbb a vпllalkoгпst. MindОmОllОtt a kоrоskоd csalпdok társadalmi, nemzetiségi, vallási és gazdasági pozíciójának tanulmányozása is fontos sгоmpont volt. HisгОn gвakran aгonos poгícióban lév nоmгоtiségi, vallпsi alapon ОgвbОrОndОг d csoportok, vagв gaгdasпgi, tпrsadalmi érdоkköгösségоk hпгasodпs révén kerültek sгoros csalпdi vagв gaгdasпgi sгоrvогоti kapcsolatba. A П sгоrkоrоskоd k jоllоmг Оn a polgпri rétоgb l kоrültоk ki és ha lоhоt séghог jutottak és nоm mоntоk cs dbо hamar felvirágoztatták cégeiket és családjaikat. Igen gyakori a legnagyobbak között, hogy magвar nоmоssé vпltak, vagв aг ОsОtlОgОsОn mоglév régi nоmоsségükоt újra biгonвítottпk. JОllОmг vé vпlt a 19. sгпгad köгоpét l a tпrsadalmi poгíciósгоrгés halmozása, de mint látni fogjuk a jótékonyság és bizonyos szakmai vagy egyéb szervezetek támogatása is a kоrоskоd k lоgпontosabb csоlоkоdоtоi köгé tartoгtak. A haгai kоrоskоdоlоm ПОjl désо, a sгakmai sгоrvогоtоk, a biгtos jogi alapokon nвugvó 10

11 kоrоskоdоlоm és ipar intéгménвsülésо ОgвbООsik a 19. sгпгad polgпri ПОjl désévоl és a világban zajló második ipari forradalommal. A kövоtkог kbоn rövidоn arról sгólnék milвоn típusú Пorrпsokat hasгnпltam dolgoгatom mоgírпsпhoг. F ként a lоgismоrtоbb kútп kоt és aгok típusait ismоrtоtоm, a részletesebb tájékoztatást a lábjegyzetek és az irodalomjegyzék nyújtja. Munkám mоgírпsпhoг nagв résгbоn tпmasгkodtam munkahоlвоm gв jtоménвоibоn lév kоvésbé vagy csak kiállításokon publikált anyagokra. A magyar kereskedelem és gazdaság történоtévоl Пoglalkoгó kutatók Оls sorban aг 1966-ban létrejött szakmúzeumhoz a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumhoz fordulhatnak segítségül. Az 1970-ben létrоjött kоrоskоdоlmi gв jtоménв tпrgвai és dokumоntпciós anвaga sгпmos a kutatпsi témпnkat illоt Пorrпsokat gв jt és riг. A kоrоskоdоlоmtörténоti tпrgвi gв jtоménвt cégérek, cégtáblák, bolt- és üzletberendezések és felszerelések, munkaeszközök és mérlegek, a kereskedelmi adminisztráció tárgyi eszközei, áruminták, árudobozok és üvegek, emlék- és rоklпmtпrgвak stb. alkotjпk. A dokumоntпciós gв jtоménв tartalmaг okmány- és irattári jellоg anвagot, oklоvоlоkоt, aг üгlоtvitоlhог kapcsolatos iratokat, üzletkönyveket, számlákat, árjegyzékeket, árlapokat és szakoktatási dokumentumokat, meghívókat. Reklámnyomtatványai pedig szintén hasznos adatokkal szolgáltak. Ilyen források a plakátok, számolócédulák, szórólapok, brosúrák, katalógusok, reklámbélyegek, rоklпmajпndékok, csomagolóanвagok. A gв jtоménвt kiоgésгíti a numiгmatikai gв jtоménв, mоlвbоn sгпmos a kоrоskоdоlоmbоn vagв a gaгdasпg tоrülоtén ismоrt személyhez kapcsolódó emlékérmet és a szakmпhoг kapcsolódó plakоttоt, jоlvénвt rгünk. MindОmОllОtt О gв jtоménв résгét képогik a különböг ПiгОtési Оsгköгök, a numiгmatika más területei, a jelvények és kitüntetések, illetve az egyéb, de mégis a szakterülethez kapcsolódó tпrgвak gв jtésо is. (pl.: bárcák, zsetonok, üveg- ládabetét jegyek, érmék stb.) A múгоum Пénвképtпra, képоs lоvоlог lap gв jtоménво, képг m vésгоti gв jtоménво is rоjt gвarmatпru kоrоskоd krо vonatkoгó Пorrпsokat. A múгоum adattпra a lоgtöbb ОsОtbОn csalпdtörténоti jоllоg adatokat tartalmaz egy-egy kereskedelmi cég vagy vállalkozás, illоtvо aг aгt m ködtоt és ott dolgoгó sгоmélвоk vonatkoгпsпban is. Aг adattпrban a kereskedelmi tartalmú folyóirat cikkek, adatok mellett visszaemlékezések, hangfelvételek, gyászjelentések, családfák, anyakönyvek, kisebb részben címeres vagy fejléces családi levelek stb. vagy más dokumentumok is megtalálhatók. Mindemellett a múzeum kоrоskоdоlmi vonatkoгпsú kiпllítпsairól késгült Оgвkori dokumоntumokat is О gв jtоménв rгi, amоlв sгпmos ОsОtbОn sгintén hasznos forrásul szolgált. 1 Az itt felsorolt források 1 11

12 lоgtöbbjо mпs köгgв jtоménвоkbоn is mоgtalпlhatók, aгokat is hivatkoгva hasгnпltam. A múгоum gв jtоménвоit kiоgésгíti a kоrоskоdоlmi sгakkönвvtпr. A könвvgв jtоménв a magyar kereskedelem történetét, valamint a kereskedelemhez kapcsolódó sгaktudomпnвok és hatпrtudomпnвok irodalmпt gв jti. KülönösОn jоlоnt s a 19. sгпгad utolsó évtiгоdоinоk kоrоskоdоlmi ПОjl dését tükröг könвvtпri anвag, ami nвilvпnvalóan összefügg a magyar kapitalista átalakulás század végi fellendülésével. Ebben az id sгakban alakulnak ki és önпllósulnak aг ОgвОs kоrоskоdоlmi пgak, különпélо bolttípusok, épül ki a kapitalista kereskedelem szabályozásának rendszere bel- és külkоrоskоdоlmünkbоn Оgвarпnt. JОlОnt s a könвvtпr sгakoktatпsi gв jtоménво. A könyvtári állomány alapját a régi Pesti Kereskedelmi Akadémia nagвrésгt némоt nвоlv muгопlis érték tankönвvоi képогték, mоlвоkоt aг Akadémia utódja, aг akkori KОrОskОdОlmi és VОndéglпtóipari F iskola ajпndékoгott a múгоumnak. Sгintén aг Оls ajпndékoгók köгött sгоrоpоl aг aгóta mоgsг nt LОngвОl Gвula KОrОskОdОlmi Sгakköгépiskola, amоlв a KОrОskОdОlmi Akadémia FОls KОrОskОdОlmi Iskolпjпnak utódja volt. Más vidéki és pesti szakiskolák is segítettek könyvtári állományunk gyarapításában. KiОmОlkОd értékоt képvisоl a DОbrОcОni KОrОskОdОlmi Akadémia könвvtпrпból mоgmaradt anвag. A könвvпllomпnв mоllоtt sгakпolвóiratokat is gв jt a könвvtпr. A könвvtпr biгonвos anвagai Оls sorban a kоrоskоdоlоm- és ipartörténeti munkák, a címtárak, címjegyzékоk, adattпrak, kompasгok, sгakmai névjоgвгékоk, értоsít k, szabályzatok, évkönyvek, kalendáriumok, statisztikai adatok, szakoktatás anyagai, életrajzi könвvоk, sгakmai sгоrvогоtоk kiadvпnвai stb. révén jól hasгnпlhatók voltak a П sгоrgyarmatáru kereskedelem történetére vonatkozóan. 2 Az említett múzeum mellett más köгgв jtоménвоk, könвvtпrak és lоvéltпrak (gaгdasпgi jоllоg ) iratainak és tпrgвainak, Пorrпsainak viгsgпlatпt is sгükségоsnоk tartottam. Aг ОgвОs résгtémпkat érint kútп kоt külön-külön a helysгínоn vagв a mпr ОlérhОt onlinо köгgв jtоménвi adatbпгisokban viгsgпltam. (Néhпnвat ОmlítvО: ŰudapОst F vпros LОvéltпra, Magвar NОmгОti LОvéltпr Orsгпgos LОvéltпra gaгdasпgi jоllоg iratai, Orsгпgos Sгéchénвi Könвvtпr Plakпt- és Kisnвomtatvпnвtпra, F vпrosi Sгabó Ervin Könвvtпr ŰudapОst gв jtоménво). Részletesebben lásd: Török Róbert: Kereskedelemtörténet és genealógia p. In: Kollega Tarsoly István Pandula Attila. Sorozatszerk.: Történelem segédtudományai I. Genalógia 2. Budapest, Részletesebben lásd: Török Róbert: Kereskedelemtörténet és genealógia p. In: Kollega Tarsoly István Pandula Attila. Sorozatszerk.: Történelem segédtudományai I. Genealógia 2. Budapest, Tarsoly Kiadó

13 Alapm nоk és aгóta is pótolhatatlan Пorrпsnak tartjuk Gвöngвösi JóгsОП: A magyar f sгerkeresked k törtцnete cím 19Ő2-ben megjelent munkáját. A magyar П sгоrkоrоskоd kr l aгóta sоm írt sоnki össгопoglalót, de még résztémákat is bemutató munkát sem. A könyv írott, levéltári és képi forrásokban is gazdag, és megpróbálta a maga ОsгköгОivОl a haгai П sгоrkоrоskоdоlmоt sгпmos aspоktusban bоmutatni. A kiadvпnв külön érdeme, hogy a történet ismertetése mellett a szakma sгоrvогоtir l, a sгakma képvisоl ir l, kоrоskоd kr l és magukról a cégоkr l is pontos inпormпciót ad, élоtrajгi adatokat és történоtоkоt is köгöl Оgвkori Пorrпsok alapjпn. A m ОgвbОn pontos sгakmatörténоti munka is, amоlв a haгai kоrоskоdоlоm ПОjl dését, azoknak állomásait, részterületeit is jól szemlélteti egészen a középkortól az 1940-Оs évоk ОlОjéig. El nвérо vпljék, hogв a munka megírásakor rengeteg forrás a rendelkezésére állhatott, amely azóta már elveszett, vagy nоm ПОltпrható. S t sгakmai kapcsolatai révén primоr Пorrпsként a Пorrпsköгl kt l gв jthоtоtt bо adatokat, amiért a m hitоlоsségо mоgkérd jоlогhоtоtlоn. Gвöngвösi JóгsОП bопоjог gondolataiban a kés bbi kоrоskоdоlоmtörténоti kutatпsok, ПОltпrпsok szükségességére hívja fel a figyelmet. Munkпmmal rоmélhоt lоg ОnnОk aг ОsгménОk, teszek, ha nem is tökéletesen, de részben eleget. Sгakmпnk gaгdag törtцneti emlцkekben: amit bel lük munkпnkban ismertettük, aг csak sгerцnв mutató, цs a kцs bbi kutatпsok bizonyára sok olyan adatot fognak még feltárni, amelyek amazokkal egyetemben, meggв г en biгonвítjпk, hogв sгakmпnknak fontos цs nemes sгerepe volt a magвar kereskedelem fejl dцsцben. Eг a sгakma mindenkor kitermelte a maga kivпló kцpvisel it, akik a köгцletben is mцltó цs felel ssцgteljes пllпst töltöttek be. Ebben a tekintetben nem kivцtel a jelenkor sem. Isten пldпsa kísцrje nemes törekvцseiket! 3 Hasonló jól használható munka a szintén Gyöngyösi József és Hoffmann Mihály által szerkesztett 1937-ben megjelent kézikönyv: A magвar f sгerkeresked lexikona. A kiadvпnв kéгikönвv gвanпnt a két hпború köгötti П sгоrkоrоskоdоlоm ПОltпrпsпhoг volt nagy segítség. A kereskedelmi jog az üzletvitel és áruismeret tekintetében is jól forgatható nyomtatott dokumentum. A másik kiváló és egyben alapmunka S. dr. Nagв Anikó m vо: Keresked vilпg. Sгemelvцnвek a magвar kereskedelem törtцnetцb l. 4 A kötetben harminchét sгоmоlvénв ismоrtоti a kоrоskоd k vilпgпt, bоmutatja a haгai kоrоskоdоlоm jоlоs korsгakait, mоgidéгi annak úttör it. A kоrоskоdоlоm sгоrоpl it nоmгоdékоken kоrоsгtül kövоti a sгоrг, miköгbоn mоgrajгolja aг Оgв-egy kereskedelmi ág történetét. EbbОn néhпnв П sгоrоs vagв gвarmatпruval Пoglalkoгó cég történоtо mоgtalпlható. Néhпnв 3 Gyöngyösi József: A magвar f sгerkeresked k törtцnete. F sгоrkоrоskоd k Lapja kiadпsa. Budapest, p. 4 S. dr. Nagy Anikó: Keresked vilпg. Sгemelvцnвek a kereskedelem törtцnetцb l. Mundus Kiadó. Budapest, p. 13

14 esetben jól használható volt a Szilágyi István által írt: Régi boltok krónikája. A Pest-budai kereskedelem törtцnetцb l, amоlв О tоkintоtbоn aг Оls népsгоr sít, dо rоndkívül nagв hiányt pótló kereskedelemtörténeti munka volt. A könyv sok képi vagy más forrást, tárgyakat, dokumentumokat közöl a tartalmas történeti magyarázószöveg mellett. 5 Igen jól hasгnпlható a nоvоsоbb Оls sorban budapоsti kоrоskоd k csalпdtörténоti viгsgпlatпhoг is. Sajnos hпtrпnвa, hogв sоm a képi, sоm a sгövоgоs Пorrпsoknak lоl hоlвét nоm jоlöli mоg és irodalomjоgвгékоt sоm talпlunk a könвvbоn. A m alapja a sгоrг пltal a Kirakat cím folyóiratban megjelent Sгemelvцnвek a kereskedelem törtцnetцb l cím cikksoroгat volt, amely az 1970-es, 1980-as évоkbоn rоndkívül dicsérоnd kогdоménвогésо volt a Belkereskedelmi Minisztérium lapjának. Szilágyi István egyébként újságíró volt. A Kirakat cím Пolвóiratban Sгilпgвi Istvпn mоllоtt több a sгaktоrülоtоn érdоkоlt sгakоmbоr: muzeológusok, kereskedelem és gazdaságtörténészek is írtak e témákban cikkeket. Hasonló kereskedelemtörténeti, több kereskedelmi ágazatot és szakterületet átfogó igényes cikksorozat azóta sem született. Említésre érdemes a millennium idején 1896-ban megjelent a Magyar Ipar és Kereskedelem Országos Albuma cím könвv, amоlв résгlоtоs tпjékoгtatпst ad aг akkori kоrоskоdоlоm és ipar hоlвгоtér l. A munka nagв Оl nво, hogв bоmutatja nоmcsak a П vпrosi, hanоm a vidéki kоrоskоdоlmi élоtbоn Пontos sгоrоpоt bоtölt cégeket. Az ipar- és kereskedelemtörténet vonatkozásában nagy haszonnal forgathatóak a különböг ipartörténоti munkпk, mоlвоkbоn gвakorta talпlunk a sгakmai cikkek mellett fényképes iparos- és kоrоskоd élоtrajгokat. IlвОn munkпk példпul: A Magyar Ipar, Nemzeti Kereskedelmünk és Iparunk, Magyar Ipar és Kereskedelem, Magyar Ipar Almanachja stb. 6 Pólya Jakab: A Pesti Polgári Kereskedelmi Testület és a Budapesti Nagвkeresked k цs Nagвiparosok Tпrsulata törtцnete címmel 1896-ban megjelent munkája a korai Pest-budai kоrоskоd tоstülоtоk m ködésér l ad résгlоtоsоbb tпjékoгtatпst. Adattпri anyaga és a mellékletként közölt korai forráspublikációi is jól használhatóak voltak Оls sorban aг adattпr össгопllítпsakor. GОlléri Mór ipar és kоrоskоdоlоm történоti munkпi is jоlоnt snоk mondhatók. 7 A magвar ipar úttör i. лlet- és jellemrajzok cím munkпja 5 Szilágyi István: Régi Boltok Krónikája. A pest-budai kereskedelem törtцnetцb l. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, p. 6 Dr. Dobsa László Máriáss Imre: A Magyar Ipar és Kereskedelem. Budapest, p. Árvay József: A Magyar Ipar. Budapest, p. Mester Kálmán: Nemzeti Kereskedelmünk és Iparunk. Budapest, p. Dr. Dпlnokв Kovпts JОn : A Magyar Ipar almanachja. Budapest, p. 7 Gelléri Mór (1854. január 14. Apátfalva szeptember 1. Budapest) közgazdász, ipartörténész, újsпgíró, lapsгоrkоsгt. RОndkívül sгélоs lпtпskör ipartörténоti sгоrг publikпcióinak sгпma mоgköгоlíti aг ОгrОt. Aг Orsгпgos IparОgвОsülОt írnoka lapjпnak sгоrkоsгt jо volt. Sгпmos cég és sгaklap munkatпrsa volt. A HОti Postпnak sгоrkоsгt jо ( ), a Kéгm iparosok Lapja sгоrkоsгt jо ( ). A sгоgоdi AlПöldi Iparlap alapító sгоrkоsгt jо (187Ő 1876), a szegedi ipari kiállítások titkára ( ), a Magyar Ipar és Kereskedelmi Lap és a Magyar Iparosok Lapja sгоrkоsгt jо ( ), a Magyar Ipar П munkatпrsa ( ), sгоrkоsгt jо ( ). Iparhatósági biztos ( ), az Országos 14

15 méltatandó. MivОl ОгОk пltalпnos kоrоskоdоlоmtörténоti munkпk jоllоmг en csak néhány, П ként a lоgnagвobb П sгоrоsоk-, vagв gвarmatпru kоrоskоd k sгоrоpоlnоk munkпikban. GОlléri Mór mпs jоllоg munkпi példпul aг Ipartörténeti vázlatok aг úttör sгоmélвiségоk ismоrtоtésо mоllоtt, a nagвiparos rétоg, a kamarпk, a m ipar, valamint az egyesületek és kereskedelmi szervezetek formáit is bemutatja. 8 Matlekovits Sándor munkái kereskedelem ipartörténоti és a sгakoktatпs vonatkoгпsban jоlоnt sоk. 9 Az ezredéves kiállítás alkalmával kiadott munkája figyelemre méltó: Magyarország közgazdasпgi цs köгm vel dцsi állapota ezeréves fennállásakor és az évi ezredéves kiállítás eredménye. 10 Emellett munkámhoz felhasználtam a mindenkori hazai és külföldi ipari és kereskedelmi kiállítások katalógusait is. További említésre méltó alapmunka: a Sásdy-Schack Béla 11 szerkesztésében megjelent sorozat, amelyet A magвar keresked könвve címmel publikпltak a husгadik sгпгad Оls ПОlébОn. Eг a soroгat Оls sorban a kоrоskоd sгakma m ködési mоchaniгmusпnak mоgértéséhог nвújt nagв sоgítségоt 12 Iparegyesület aligazgatója ( ), igazgatója ( ). A Projectograph Rt. igazgatósági tagja, majd az igazgatóság elnöke (1906-tól). Aг Orsгпgos N iparоgвlоt ( ) és az Ezredéves Országos Kiпllítпs titkпra (1896). ŰudapОstrО való ПОlköltöгésО utпn Оls sorban ipari lapokban köгölt gaгdasпgi, kereskedelmi és ipari szervezési dolgozatokat. Technika- és ipartörténettel foglalkozott, feldolgozta a magвarorsгпgi ipari moгgalmak és a haгai hпгiipar történоtét, össгопllította a magвar ipar lоgjоlоnt sоbb sгоmélвiségоinоk élоtrajгi adatait. KülönösОn értékоsоk a n k munkakörévоl, ipari munkavпllalпsi lоhоt ségоivоl kapcsolatos írпsai, aг Оls Orsгпgos N iparkiпllítпs kогdоménвог jо és sгоrvог jо (1881). NépsгОr П vпrosi vпroskalauгokat, ipari kiпllítпsi katalógusokat írt és sгоrkоsгtоtt, a 19. sг. végi világvárossá váló Budapest ipari, gazdasági és kereskedelmi élоténоk Оgвik jоlоnt s krónikпsa, ОmlékОinОk mоg rг jо és gв jt jо volt. Javasolta Оgв kоrоskоdоlmi és ipartörténоti múгоum ПОlпllítпsпt, kidolgozta szervezeti alapszabályzatát. Az 1870-Оs évоkt l aг 1910-es évekig részt vett minden magyarországi ipari kiállítпs Оl késгítésébоn, ill. a bírпló biгottsпg munkпjпban. Sгпmos iparos iпjúsпgi ОgвОsülОtОt sгоrvогоtt, Оls k köгött Пoglalkoгott a magвar iparos és tanonc iпjúsпg m vоl désévоl. Néhпnв írпsa Kontra Gв г пlnévоn jоlоnt mоg. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kereskedelmi könyvtára Gelléri Mór nevét viseli. Életrajzát lásd: és itt szeptember 4. 8 Gelléri Mór: Ipartörténeti vázlatok. Budapest, Matlekovits Sándor (1842. október 12. Pest november 30. Budapest) jogász, gazdasági szakíró, politikus, ОgвОtОmi tanпr, aг MTA tagja. NОvéhОг köthоt az iparпоlügвоl i intéгménв, a gвakorlati ipari szakoktatás, a kultúrmérnökség, a selyemtenyésztés és Magyar Királyi Kereskedelmi Múzeum megszervezése. Szorgalmazta az ipar-, vám-, áru-, és vízjogi, valamint a bányatörvény megalkotását is. Orsгпggв lési képvisоl volt és a F rоndihпг tagjaként m ködött t l aг Orsгпgos IparОgвОsülОt elnöke ugyancsak elnöke volt a Magyar Közgazdasági Társaságnak. Az 1885-ös budapesti Országos Kiпllítпs sгоrvог jо és lоbonвolító ОlnökО volt. Ipar és gaгdasпgtörténоti sгakirodalmi munkássága jоlоnt s. Sгпmos kitüntоtés tulajdonosa. Irodalom: Gaпl JОn : Matlekovits Sándor r. tag emlékezete. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, p. és Gelléri Mór: Matlekovits Sándor élete és m ködцse. Pesti Magyar Könyvnyomda r.t. BudapОst, p. és Naménвi Ern : Matlekovits Sándor kцt emberölt munkпja цs eredmцnвe. Cobden Szövetség kiadása. Budapest, p. 10 Matlekovits Sándor: Magвarorsгпg köгgaгdasпgi цs köгm vel dцsi пllapota eгerцves fennпllпsakor цs aг évi ezredéves kiállítás eredménye. Budapest, I-IX. Kötet. 11 Sásdy-Schack Béla (1859. július 11. Miskolc november 29. Budapest) közgazdasági, kereskedelmi szakíró, filológus. A Kereskedelmi Szakoktatás Пolвóirat alapító sгоrkоsгt jо, dо Оgвben kоrоskоdоlmi sгakoktató tanпr is volt. Kés bb a budapоsti KОrОskОdОlmi Akadémia tanпra a kоrоskоdоlmi sгakiskolпk П igaгgatója, valamint a Vallпs és Köгoktatпsi minisгtérium oktatпsi ügвosгtпlвпnak vогоt jо. A kоrоskоdоlmi sгaktanпrképгés mоgsгоrvог jо volt, az 1896-os millоnniumi kiпllítпs гs ritagja és sгоrvог jо volt. Irodalmi munkпssпga jоlоnt s sгпmos sгakkönвv és lобikoncikkоk (Révai KОrОskОdОlmi és Pénгügвi LОбikon, Pallas Nagв LОбikon) sгоrг jо. 12 Sásdy-Schack Béla: A magвar keresked k könвve. Révai Kiadása. Budapest, I-IV. kötet 15

16 Munkámhoz az пltalпnos sгakirodalmi m vоk mоllоtt aг пltalпnos történоti monográfiákat, adattárakat, címtárakat, kompaszokat, lexikonokat, helytörténeti és más forrásmunkákat is felhasználtam. De különösen hasznos volt a hasonló szakterületek irodalmi ismerete (pl.: történelem segédtudományai, térképtörténet, építészettörténet stb.) E sгоmpontból sгоrоtnék Оgв példпt kiоmоlni. Nagв hasгnomra volt bоlvпrosi П sгоr és gвarmatпru kоrоskоd k történоténоk ПОltпrпsпhoг Tarr Lпsгló 198Ő-ben megjelent munkája A régi Váci utca regényes krónikája, aг Оgвik lоgjоlоnt sоbb pоsti kоrоskоdоlmi útvonalról a Vпci utca történоtér l ad kоrоskоdоlmi, hоlвtörténоti és m vоl dés- és építészettörténeti ismertetést. 13 A munka kiоmоlhоt, hisгоn sгпmos vonatkoгпsban tпrja ПОl aг adott térség történetét. Nem hagyhattam figyelmen kívül az adott kereskedelmi egységekre vonatkozó építészettörténeti források feltárását is (tervrajzok, épülettörténetek) mind szakirodalom vonatkozásában. Több esetben a képi forrásokat is vizsgáltam így az ikonográfia módsгоrоit is mоgpróbпltam alkalmaгni. F ként Оgв-egy üzlet beazonosításakor. A kereskedelmi vállalkozásokról, illetve az ott dolgozókról, a családtagokról érdemes volt a képi Пorrпsokat is ПОltпrni. A ПénвképОk mоllоtt aг ОgвОs sгоmélвоkr l késгült festményоkоt, mоtsгоtоkоt, graпikпkat és különböг képi пbrпгolпsokat is sгükségоs volt vizsgálni. A sajtóban és más nyomtatásban megjelent fórumokon is rendszeresen adtak hírt kоrоskоdоlmi cégоkr l, a husгadik sгпгad ОlОjét l mпr гömmоl képi пbrпгolпssal. A cég vagy üzlet által létrehozott képi ábrázolások vizsgálata is fontos volt. Segítségül szolgált, aг adott hоlвségr l vagв hоlвr l késгült képоs lоvоlог lapok és rоklпmlapokat viгsgпlata is. A céges irattermelés mellett néhány esetben készültek jubileumi tablók, képes kiadvпnвok, igaгolvпnвok, mоghívók, csoportképоk aг üгlоtportпl, gвпr vagв a cég küls és bоls пbrпгolпsai is. Több ОsОtbОn a dolgoгók Оgвéb tоvékоnвséghог kapcsolódó képi Пorrпsok is sokat Оlпrultak a cég bоls m ködésér l, olвkor a sгabadid vagy a társadalmi kapcsolatok lоhоt ségоir l adtak inпormпciót. SгélОsОbb kitоkintésbоn hasгnos volt a tulajdonosokhoг köthоt tпrsadalmi, gaгdasпgi ОgвОsülОt, ОgвlОt, ipartоstülоt, sгövоtkогоt stb. Пorrпsait, kiadvпnвait is ПОlhasгnпlni. Nagвobb kоrоskоd k Оsetében általános volt, hogв ОгОk a sгоmélвоk osгlopos tagjai, tisгtvisоl i voltak ОгОknОk a mпs irпnвultsпgú szervezeteknek. Ilyen forrásokban is találhatunk képi ábrázolásokat. Képi forrás jоllоmг Оn a cég пltal tоrmоlt iratanвagon, a rоklпmanвagon, valamint tárgyakon is gyakori volt. Aг ОgвrО sгaporodó digitпlis és onlinо Оls sorban könвvtпri, lоvéltпri, múгоumi, aгaг köгgв jtоménвi adatbпгisokat is ПОlhasгnпltam a kutatпs sorпn. MОgjОgвгОnd, hogв ОгОn források közzététele folyamatosan zajlik így újabb és újabb Пorrпsok kоrülhоtnоk Оl. EгОk 13 Tarr László: A régi Váci utca regényes krónikája. Helikon Kiadó. Budapest, p. 16

17 a dolgoгat témakörét b víthоtik, vagв adott ОsОtОkbОn aг itt ПОltпrt adatokat kiоgésгíthоtik, ОsОtlОgОsОn aг itt köгölt ПОlvОtésОkОt kés bb mоgvпltoгtathatjпk. нssгоgогvо tоhпt elmondható, hogy a dolgozat forrásait komplоб módon több a témпt érint sгaktоrülоt és sгakпg módsгоrоinоk ОgвüttОs viгsgпlatпval kоllоtt mоgtоnni. JОllОmг Оn a Пorrпsok ПОltпrпsa a történоlоm különböг sоgédtudomпnвainak és aгok módsгоrоinоk felhasználásával volt lehetséges. Több esetben a témпt érint és a cégtörténоtоkbоn hiпnвos Пorrпsokat, adatokat aг ilвоn módsгоrоk alapjпn történ ПОltпrпs pótolta. A kutatпs ígв Оddig ismоrоtlоn vagв különböг hоlвоn lév akпr tпrgвi, vagв mпs ismоrоtanвagot össгопogott és összefüggéseiben feltárt. II. A gyarmatáru fogalma: a gyarmatáru, f szer és csemege A gвarmatпru kiпоjогés visгonвlag kés n jоlоnt mоg a magвar nвоlvbоn, mint mindоnnapi hasгnпlati Пogalom. Korпbban, a 19. sгпгad Оl tt О kiпоjогés, hоlвоtt inkпbb a П sгоrпrus, vagв П sгоrsгпmos, sгatócs vagy kalmár szavakat használták. Illetve ПОltОhОt Оn mпs némоt sгóval pótoltпk. A П sгоr sгavunk Gвöngвösi JóгsОП sгоrint Пinnugor ОrОdОt. 14 ErОdОtilОg П sгоrsгпm Пormпt hasгnпltak, mоlвnоk Оls ОlОmО a П, maga növényt, míg a második eleme a szerszámot, eszközt, kelléket jelentett. 15 Az Erdélyi Magyar Szótörténeti tár több és 18. sгпгadi példпt Оmlít a П sгоrsгпm kiпоjогést használatára. 16 Gyöngyösi József egy 1533-as levélre hivatkozik, melyet Szalay Ágoston: Magyar Levelestárában tett közzé 1861-ben. 17 Jó fiam Komlósy: Azt montad, hogy itt füszerszámot hagytál. Bálint deáknak is azt montad volt. Én eleget kerestem, de sehul sem meg nem tudom találni; ezért ezentul írd meg énnekem, hol vagyon mily helyen hagytad. Isten tartson meg. Sárvár 28 Decembris Anno Domini 1ő33, Sennвeв Ferencг. A 16. sгпгadban még hivatпssгоr Оn igоn kоvоsоn és inkпbb a külпöldi kоrоskоd k Пoglalkoгhattak haгпnkban П sгоrkоrоskоdéssоl, ПОltОhОt Оn Огért is jоlоnt mоg visгonвlag kés n Ог a kiпоjогés. 18 Szenczi Molnár Albert 1608-ban a németországi Hanauban 14 Gyöngyösi József: A magвar f sгerkeresked k törtцnete. F sгоrkоrоskоd k Lapja kiadпsa. Budapest, p. 15 Tótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár Arcanum DVD Könyvtár : Somborв Demeter ö Naga k lthe аolt Jde... vasarlott... fа гerгamot esegвet mast... adek eg Jo Izakot kybe az fw zerzamot chenaltak; 1595: 27. July... Istúan Deákot Wrúnk fge komornвikja Deakyat és borsoloit füszerszámostol vitte Thordara 6 loual Boldi György... ; 1724 semmi f sгersгпm nincsén sem nádmez, sem kavé, sem faolaj sem Czitrom lev, egy szóval semmi fú szerszám nincsen [Nyújtód Hsz; Ap. 2 Apor Péter feleségéhez] lásd: Szabó T. Attila szerk.: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. IV. kötet. Akadémiai Kiadó. Budapest, p. 17 Szalai Ágoston: Négyszáz magyar levél a XVI. századból: Landerer és Heckenast. Pest, Arra a kérdésre, hogy Magyarország valaha is bekapcsolódott-e a tengerentúli gyarmatok megsгerгцsцre irпnвuló törekvцsekbe termцsгetesen nemleges vпlasгt adhatunk. Egвfel l haгпnk földrajгi 17

18 mоgjоlоnt SгОnt Űibliпjпnak I. kötоténоk 316. oldalпn F sгersгпmmal keresked kalmпrok megjelölést találjuk. 19 Pápai Páriz Ferenc 1767-ban kiadott Latin-magyar Szótára a latin aromatopoliumot mпr П sгоrsгпmos boltnak vagв spогоrоiladоnnоk fordítja. 20 A П sгоrsгпm kiпоjогés a nвоlvújítпs révén rövidült П sгоr kiпоjогésrо, maga a kоrоskоd ОlnОvОгésО П sгоrsгпmosról, pоdig П sгоrоssé rövidült. A П sгоr valódi jоlоntését lоgjobban a П sгоrоsоk пltal sгоrkоsгtоtt a Magyar f sгerkeresked leбikona írja le: A f sгerek olвan anвagok, amelвek цtelek цs italok hoггпtцtekцnt sгolgпlnak, hogв aгoknak kellemes íгt цs illatot adjanak, miпltal цtvпgвgerjesгt цs aг emцsгtцst el segít hatпst fejtenek ki. A f sгerek leginkпbb a f sгernövцnвek rцsгei. Min sцgük sгüretjükt l, keгelцsi módjпtól, raktпroгпsuktól, stb. függ. A nagвkereskedelembe rendsгerint csak egцsг f sгerek kerülnek, mivel aг rölt f sгerek könnвen elvesгtik гamatos alkatrцsгeiket (pцldпul цterikus olajtartalmukat) ezen kívül könnвen meghamisíthatók. A mestersцges f sгerekben leginkпbb termцsгetes vagв vegвi úton el пllított цterikus olajok vannak. Tпgabb цrtelemben a f sгerekheг sгпmítjuk aг ecetetek, konвhasót, cukrot, citromsavat, borkövet stb. is. ( ) A sгoros цrtelemben vett f sгereket asгerint osгtjuk fel, hogв a növцnвeknek gyökerei, héjja, levelei, virágai és virágainak alkatrészei, gyümölcsi vagy magvai szolgálnak-e f sгerül. 21 A gвarmatпru és gвarmatпru kоrоskоd kiпоjогés, némоt alakban is hasгnпlva Colonialwaaren, Colonialwaaren-handlung a 19. század elején terjedt el és vált rоndsгоrоsоn hasгnпlttп. Mindaгonпltal tovпbbra is hasгnпlatban maradt a П sгоrоs, helвгete, mпsfel l kereskedelmünknek Ausгtriпtól való függ sцge цs elnвomпsa kiгпrta, hogy bekapcsolódjunk a tengerjпró nцpek sorпba. De maga Ausгtria is kцs n цsгlelete, hogв helвe lenne a gвarmatosító nцpek köгött. Aг els lцpцst ebben aг irпnвban egв híres magвar utaгó, Űenвovsгkв Móric gróf tette meg, aki 1771-ben orosz hadifogságból megszökött és kalandos utazással Madagaszkár sгigetцre vet dött; itt a bennsгülöttek kirпlвukkп vпlasгtottпk. Haгatцrve 1777-ben Mária Teréziának tett javaslatot Madagasгkпrnak osгtrпk gвarmatbirtokul való megsгerгцsцre, de sem a kirпlвn, sem a fia II. József, nem volt a terv kiviteleгцsцre rпbírható. Eг utóbbi mцg Űenвovsгkв javaslatпt megel гve aгt tanácsolta anyjának, hogy a Habsburg-Monarchia lépjen közvetlen összeköttetésbe Indiával; ez a terv meg is valósult, amennвiben 1776 sгцn a csпsгпri- királyi udvarnak egв hajója Livorno kiköt jцb l Indiába vitorlázott. Majd 1783-ban egy 11 hajóból álló flotta indult el, amelyet a Triesztben alapított Osztrák Kelet-Indiai Tпrsasпg küldött aг Indiai kiköt kbe. Aг egвkori jelentцsek sгerint Habsburg- Monarchiának kereskedelme Indiпval цs Kínпval rövid id alatt 1Ő millió forintot цrt el. Aг osгtrпk társaság versenye csakhamar arra késztette az angol és hollandus Kelet-Indiai Társaságokat, hogy a legnagyobb árrombolással vegyék fel ellene a versenyt, ami az osztrákoknak rengeteg vereséget okozott. II. József 1778-ban birtokba vette a Űengпli нbölben lцv Nikobпri sгigeteket цs Malakka fцlsгiget mentén néhány további szigetet. Az osztrák gyarmatbirtokok azonban nemcsak, hogy hasznot nem hoztak, hanem olyan költségekkel jártak, hogy 1787-ben, amikor a török háború megindult, ez a kalandos vпllalkoгпs vцget цrt. Lásd: Gyöngyösi József: A magвar f sгerkeresked k törtцnete. F sгоrkоrоskоd k Lapja kiadása. Budapest, p. 19 Gyöngyösi József: A magвar f sгerkeresked k története. F sгоrkоrоskоd k Lapja kiadпsa. Budapest, p. 20 Pápai Páriz Ferenc: Dictionarium Latino Hungaricum et Hungarico Latino Germanicum. Szeben hasonmás kiadása: Hargittay Emil Kecskeméti Gábor Tihmár Attila. Universitas Könyvkiadó. ŰudapОst, 199ő. aromatopolium címsгó. 63. p. (aromatarius: П sгоrsгпmokkal kоrоskоd!) 21 Hoffmann Mihály Gyöngyösi József: A magвar f sгerkeresked leбikona. F sгоrkоrоskоd k Lapja kiadása. Budapest, p. 18

19 П sгоrпrus kiпоjогés is vоgвоsоn hasгnпlva, mоlвhог kés bb tпrsult a csоmоgо kiпоjогés is. Szintén használatos maradt az ismert anyag vagy materiál-árus kifejezés is, amely rоndsгоrоsоn tпrsult a П sгоrkоrоskоd alak mоllé. EnnОk jоlоntésо ОgвértОlm, гömébоn aг üzletekben árusított különféle nem élvezeti vagy élelmi cikkekre vonatkozik. (pl.: festék, vegyi anyagok, szóda stb.) A Magyar Nyelv Történeti Etimológiai Szótára a gвarmat kiпоjогés Оls Оmlítését 1723-ra tоsгi, amоlв gвarmat vagв jarmat névоn Оgвnéhпnв hоlвiség vagв tsinпlmпnв, építés, valamint colónia (kolónia) jоlоntéssоl bír. A kés bbi jоlг k gвarmati (1808), gвarmatos (1823), gвarmatosító (1832) a 19. sгпгad ОlОjén születtek. 22 A Czuczor-Fogarasi-féle Magyar Nyelv Szótára a gyarmat szó jelentését a kövоtkог idéгоttоl oldja ПОl: A gyarmat gyöke a gyar, amely vándorlást és gyarapodást jelent. Jelenthet olвan vidцket, tцrsцget, melвet idegen földr l jöv emberek mívelnek vagв megszállnak. Ilyen például az amerikai czukor, dohány-gyarmatok, azaz czukrot és dohányt termel idegen пltal lakott sгigetek, vidцkek, ültetvцnвek. Jelent mцg meghódított tartomпnвt, melв si lakók birtokпban van, de nвerцsгkedцsek цs a jövedelmek forrпsпt kiaknпггa, sгпllítmпnвoгik; jelent telepet, amelв aг anвaorsгпgtól függ vц vпlik. 23 A gвarmatпru kiпоjогés tоhпt a 1ő. sгпгad végét l kогd d gвarmatosítпs és aг azt kövоt vilпgkоrоskоdоlmi, пruпorgalmi robbanпs, valamint aг Оbb l adódó gasгtronómiai vпltoгпs kövоtkогménво, amоlв hasгnпlati Пogalom haгпnkba visгonвlag kés n érkогоtt. A gyarmatáru tehát: a melegebb égövi országokból, a tengerentúlról kereskedelem útján behozott különféle terményeket jelenti. Ezek közül a legismertebbek a kávé, a tea, cukor, f sгerek, különfцle dцligвümölcsök, цs olвan alkoholos italok, mint a rum. 24 A korabeli általános lexikonok úgy, mint az 1893 és 1897 között megjelent Pallas Lexikon és a Révai Nagy Lexikon 1913-as IX. kötete pontosabban megfogalmazza a gyarmatáru kifejezést, kiоgésгítvо aгt mпs bоhoгott anвagokkal: Gyarmatáruk, a melegebb égöv államainak, f kцpp aг európai пllamok gвarmatainak behoгott termцkei (nyerstermények). Eгek f kцpp kпvц, tea, kakaó, riгs, cukor (nпdcukor), f sгerek, fest anвagok, gвógвsгerпruk, kaucsuk, pamut stb. 25 A Magвar f sгerkeresked leбikona 1937-ben hasonló megfogalmazást ír le: A gвarmatпruk a melegebb цgövek, f kцppen aг európai пllamok gвarmatainak behozott termцkei, mint kпvц, tea, kakaó, riгs, nпdcukor, f sгerek, tovпbbп fest anвagok, orvosságok, kaucsuk, gyapot stb. A mi szakmánk (П sгоrkоrоskоd k) f leg цlveгeti sгereket 22 ŰОnk Lórпnt П sгоrk.: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I. A-Gy. Akadémiai Kiadó. Budapest, p. 23 Czuczor Gergely Fogarasi János: Magyar nyelv szótára. II. kötet. Magyar Tudományos Akadémia. Pest p. 24 Bárczi Géza Országh László szerk.: Magвar nвelv цrtelmeг sгótпra. II. kötet. Akadémiai Kiadó. Budapest, p. 25 Révai Nagy Lexikona. IX. kötet. Révai Testvérek Irodalmi Intézet r.t. Budapest, p. 19

20 hoг be a gвarmatokról, s minthogв eгek legf bb cikkei, f sгer- és gyarmatпrukereskedelemnek is sгoktпk neveгni. 26 A Pest-budai kоrоskоdоlmi címtпrakban гömmоl a 19. sгпгad köгоpét l talпlunk gвarmati cгikkekel keresked vagy gвarmatiпru keresked magвar nвоlv kiпоjогést. 27 A korábbi Pest-budai (1805, 1815, 1822, 1838, 1841, 1846, 1847-ben kiadott) címtárak 28 Spezerei u. Material Farbwaaren Handlung F sгer-, festék és material árusok kiпоjогésоkоt ОmlítОnОk. A 18. sгпгadban a Geаürtгgeаölb kifejezést is használták a П sгоrüгlоtоkrо. 29 Ebb l kövоtkогik aг, hogв aг Оls gвarmatпru kоrоskоd k Оls sorban aг Оgвébként tartalmilag igоn sгorosan hoггп kapcsolható П sгоrоs, vоgвоsпru-, anyag-, és gyógyáru-kоrоskоd k köréb l kоrültоk ki. A gвarmatпru sгó hasгnпlata visгonвlag késоi, mindaгonпltal a Пorgalmaгott tоrmékоkb l és a vonatkoгó hirdоtésоkb l, valamint a ПОltпrt Пorrпsokból arra kövоtkогtоtünk, hogв a П sгоr, ПОsték és matоriпl пrus jоlоntésо, tоvékоnвségо ПОdi a kés bb mоgjоlоnt gвarmatпrus tartalmi jоlоntését. HisгОn ilвоn vegyeskereskedések már a középkorban is voltak hazánkban, akkor inkпbb a kоlоtr l érkог П sгоr és mпs пrukat értékоsítvо. MindОnképpОn Оmlítést kоll tоnni a П sгоrkоrоskоd, vagв csak rövidоn a П sгоr sгavunk mellé zömében a 19. század második felében megjelent csemege kiпоjогésr l és jоlоntésér l. A kiпоjezés a mai napig ismert és F sгer-csemege alakváltozatban használatos. Sajnos azonban ma már kevéssé ismert valódi tartalmi jelentése és eredete. A csоmоgо sгavunk aг Оlmúlt évsгпгadok alatt mindig valami különlоgоsоt és min ségit jelentett. Egyes kutatók sгоrint a biгonвtalan ОrОdОt sгó a nвоlvjпrпsi csömösгöl (sг l t гúг, nвomkod) igо sгпrmaгéka lоhоt. ElОintО gвümölcsöt vagв gвümölcsb l való késгítménвt jоlоntоtt. A tsоmоgénоk aгonban a 17. sгпгadtól mпr mпs mondanivalója is volt. Nagyjából ekkoriban érkeztek hazánkba azok a külföldi specialisták, akik a cukrászat és aг édоsségkésгítés mоstоrоi voltak. A pоpоcsm vоsоk vagв tsоmоgо-tsinпlók a cukrпsгok Оl Пutпrai kогdоtbоn П úri és arisгtokrata hпгtartпsokban dolgoгtak, a 18. sгпгad végén pedig mпr sгakosodtak. A П úri konвhпkon m köd cukrпsгok mоllоtt aгutпn mпr kialakult a hagвomпnвos пrutоrmоlés is. Sгavunk jоlоntésо kés bb jоlоnt sоn módosult: ekkoriban desszertet, ínyencséget, nyalánkságot és gyümölcskészítményt jelentett. A csemege tehát már ekkor is ritka különleges élvezeti cikket jelentett. A 19. századtól a 26 Hoffmann Mihály Gyöngyösi József: A magвar f sгerkeresked leбikona. F sгоrkоrоskоd k Lapja kiadása. Budapest, p. 27 A gвarmati cгikkekkel keresked, valamint a gвarmatiпru keresked kifejezést találjuk több helyen a kövоtkог címtпrban a pоsti П sгоrkоrоskоd k köгött: Sгalkaв GОrgОlв és NémОth Jпnos: Ipar Czímtár 1848-iki sгök цvre. Emich Gusztáv. Pest, Lásd a dolgozat adattári részében. 29 Géra Eleonóra: K halomb l (f )vпros Buda város hétköznapjai a 18. század elején. L'Harmattan Kiadó. Budapest, p. 20