VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Étv. 9. (3) szerinti anyag VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Étv. 9. (3) szerinti anyag VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA"

Átírás

1 VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA Településfejlesztési Koncepció Felülvizsgálat Megbízó: Városföld Község Önkormányzata 6033 Városföld, Felszabadulás u. 35. Tervező: Rédei Építészeti és Mérnöki Kft. Kecskemét, Mécses u. 40. Tel./fax.: 76/ Készítők: Rédeiné Bondor Klára okl. építészmérnök TN: É-1, TT Régészet: Székely György régész Tájrendezés Nagy Ágnes K Közlekedés: Reibl Pál TRk-T Halász István K1d-1, KÉ-T Környezetvédelem, közművek: Csuvár Gábor KV-Sz , Hírközlés Csuvár Gábor TH-T, TE-T, TV-T Kecskemét, december 11. 1/57

2 VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Definíciója, feladata, készítésének módszere: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított évi LXXVIII. törvény (ÉTV) 2. (27.) fogalom meghatározása szerint a településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Ennek szellemében a koncepció 3 fejezetből áll. I. Településrendezési vizsgálatok II. Településrendezési vizsgálatok összegzése, elemzése III. Településfejlesztési döntések (koncepció) A településfejlesztési koncepció határozza meg azokat a célokat, amelyeket a község 10 év távlatában el akar érni, és e célok elérése érdekében településrendezési tervében mit kíván elrendelni. Meghatározza, mit fejleszt, abból mennyit, milyen minőségben, esetleg mikorra. A koncepció, mint döntésrendszer a vizsgálatok logikai sorrendjében szerkesztett dokumentum. Az abban foglalt elhatározások térbeli megjelenítése a településszerkezeti terv, amely az ÉTV. 2. (29.) fogalom meghatározása szerint az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. A településrendezési eszközök (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat (HÉSZ) és szabályozási terv) feladata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított évi LXXVIII. törvény 8. -a alapján figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni: a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét, c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, 2/57

3 j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a települések rendezése során a település közigazgatási területét érintő árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését, vagy részbeni összegyűjtését és helyben tartását az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével, a belterületi és külterületi vízrendezés összehangolásával biztosítani kell, b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, c) a települések beépítésre szánt területe csak olyan terület felhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület, Városföld településfejlesztési koncepciójához rendelkezésre álltak helyi ismertető anyagok, helytörténeti dokumentumok, könyvek. A lakosságot, a helyi vállalkozásokat és az önkormányzati interjúkkal kérdeztük meg és vontuk be az információ és adatgyűjtésbe. A község hatályos településrendezési terve években készült, amelyet egyszer módosítottak, mára már - elsősorban az időközben hatályba lépett magasabb szintű jogszabály-változások miattfelülvizsgálatra szorul. A hatályos jogszabályi környezet megváltozott, így ennek megfelelően át kell a tervet dolgozni. A település területe a jan. 1-i földhivatali adatok szerint 6165 hektár, ebbõl 180 hektár belterület, 5985 hektár külterület. Az állandó népesség a évi népszámláláskor2282 fõ, a lakónépessége 2271 fő január 1-én 2186 fő, január 1-én: 2216 fő. Népsûrûsége a közigazgatási területre vetítve 35,07 fõ/km2. Belterületi laksűrűsége: 12,14 fő/ha, így hagyományosan vidéki települési térségbe tartozónak számít. I. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI VIZSGÁLATOK: TARTALOMJEGYZÉK: 1. Előzmények 2. Földrajzi, táji, természeti adottságok - földrajzi elhelyezkedés, területi jellemzők - geológiai adottságok - éghajlati jellemzők - természeti adottságok, élővilág - talajadottságok - rétegvíz és talajvíz jellemzők, felszíni és felszín alatti vizek 3. Településtörténeti áttekintés 4. Regionális kapcsolatok - nagytérségi kapcsolatok - kistérségi kapcsolatok - regionális szerepkör 5. Demográfiai folyamatok - a népesség időbeli számszerű alakulása - területi megoszlása - korcsoportjai, családszerkezete 3/57

4 6. Foglalkoztatási folyamatok - ágazati megoszlása - helyi lehetőségek - munkanélküliség, ingázás 7. Gazdaság - helyben települt ipar - mezőgazdaság - egyéb ágazatok, szolgáltatás, idegenforgalom 8. Lakáskörülmények alakulása - lakásösszetétel, komfortfokozat, területi megoszlása - tulajdonviszonyok 9. Intézményi ellátottság - egészségügyi, szociális intézmények - oktatási, művelődési intézmények - szabadidő eltöltés, sporttevékenységek intézményei - üdülés, idegenforgalom alakulása, intézményei - kereskedelem, szolgáltatás 10. Igazgatási terület szerkezete és felhasználása 11. Beépített területek szerkezete, adottságai, sajátosságai 12. Táji, természeti és zöldfelületi karakter jellemzői 13. Közlekedési hálózatok jellemzői - közlekedési nyomvonalak, közút- és vasúthálózatok - keresztmetszeti jellemzők - gyalogos és kerékpáros közlekedés - tömegközlekedés - parkolási jellemzők 14. Energiagazdálkodás, hírközlés - gázellátás - villamos energia ellátás - hírközlés 15. Vízgazdálkodás - ivóvíz ellátás - szennyvízelhelyezés, kezelés - csapadékvíz hálózat - belvíz elvezetés 16. Környezetvédelem - talajvédelem - levegőtisztaság védelem - zaj- és rezgésvédelem - hulladékgazdálkodás 17. Kulturális örökségvédelem 4/57

5 ELŐZMÉNYEK: A jelenleg hatályos településrendezési tervet 2002-ben a Markolt Stúdió Bt készítette A településfejlesztési koncepciót 8/2000. Ökt.sz. határozatával hagyta jóvá a képviselő testület áprilisában. Ezt követően a településszerkezeti tervet és a szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot október 9-én hagyta jóvá a testület 22/2002. Ökt. sz. határozatával, illetve a 7/2002.(X.9.) ÖR. számú rendeletével. A terv egy alkalommal, 2007-ben módosult az Agrárgazdasági Rt kérelmére a 21/2007. Ökt. Számú határozattal a településszerkezeti tervet, a 4/2007.(VI.12.) Ör. Számú rendelettel az Agrárgazdasági Rt. És tehenészeti telep SZ-2M rajzszámú tervet hagyta jóvá a Képviselő-testület. A terv jóváhagyása óta elkészült az országos területrendezési terv, majd a megyei területrendezési terv is július 19-én hatályba lépett az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény módosítása. A magasabb szintű tervekkel való összhang megteremtése jelen felülvizsgálat feladata. A településrendezési terv jóváhagyása óta eltelt 8 év társadalmi és gazdasági változásai kikényszerítik a terv aktualizálását, ezért Városföld Község Önkormányzata 26/2009. Ökt. számú határozatával döntött településrendezési eszközeinek teljes körű felülvizsgálatáról. 1. FÖLDRAJZI, TÁJI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Földrajzi elhelyezkedés, területi jellemzők Városföld Bács-Kiskun megye északi részén, Kecskeméttől délre, annak déli közigazgatási határán helyezkedik el A közigazgatási terület 6165,46 ha nagyságú, melyből 180,09 ha belterület, és 5985,37 hektár külterület. Legnagyobb kiterjedése nyugat-keleti irányban 10,7 km, észak-déli irányban 11,5 km. Határa cirka 47,18 km hosszú. Szomszédjai: Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Nyárlőrinc, Kunszállás. Megközelíthető vasúton a Budapest-Cegléd Szeged fővonalon, illetve közúton az 5. számú főúton. Az M5 autópálya áthalad az igazgatási területen, de lecsatlakozása nincs a településen. Geológiai jellemzők, talaj adottságok: Városföld a Duna-Tisza közi homokhátságon, a kiskunsági löszöshát területén helyezkedik el. Domborzatára jellemző az 1,5 m vastag lösszel és homokkal fedett, enyhén tagolt, a földtörténet újkorában kialakult hordalékkúpság. Ezeket időnként tavakkal kitöltött mélyedések, szikes láposok tarkítják. A kiskunsági löszöshát területén a talajok többségének lösz a talajképző kőzete. Itt a kedvező mezőgazdasági adottságú csernozjomok a terület 45 %-át fedik, az alföldi mészlepedékes csernozjomok 21 %-ot, a legkedvezőbb termékenységű réti csernozjomok 16 %-ot, a mélyben sós csernozjomok 7 %-ot, a mélyben szolonyeces réti csernozjomok pedig 1 %-ot tesznek ki. A falu szántóföldjének a felszíni talaja, kultúrrétege jó minőségű. A kistérségben a legjobb földminőségű község Városföld, majdnem 24 szántó-aranykorona értéke mellett a földterület mintegy 80 %-a szántóként hasznosul. Éghajlati jellemzők, adottságok: A környezet abiotikus (klíma, talaj) tényezői jelentősen meghatározzák a lehetséges biológiai és társadalmi élettérfunkciókat, termelési, fogyasztási-szolgáltatási tevékenységeket, és az ezeknek keretet adó épített környezeti feltételeket is. 5/57

6 A térség éghajlata szélsőségesen kontinentális, amely mind a hőmérsékletingadozásban, mind a csapadékeloszlásban megnyilvánul. A hőmérséklet sokévi átlagos középértéke 10,5-10,7 C fok, a tenyészidőszak alatti (áprilisszeptember) sokévi átlagos hőmérséklet 17,2 C fok, az évi átlagos hőingadozás 50 C fok körüli, a fagyos napok száma nap évente. A sokévi átlagos csapadékmennyiség mm, melyből a tenyészidőszakra átlagosan 301 mm jut. Az utóbbi években a csapadék eloszlása szeszélyes. A relatív légnedvesség télen 82 %, tavasszal 70 %, nyáron 64 %, ősszel 75 %. A tenyészidőszak átlagában a levegő nedvessége 66 %, ami a növénytermesztés szempontjából kedvezőtlen, gyakran aszályt eredményez. Napsütéses órák számában Kecskemét-Kiskunfélegyháza térsége, így Városföld is az ország egyik leggazdagabb területe. Az évi napsütéses órák száma meghaladja a 2100 órát. A tenyészidőszakban a napsütéses órák száma 1480 körüli, ami kiemelkedő szerepet játszik elsősorban a napfényigényes szőlő, gyümölcs, zöldségfélék termelése szempontjából. A szélerősség országos viszonylatban nem magas (3-4 m/s), de a homokos vidékeken ez is jelentős széleróziót okoz, ezért szükséges a talajfelszín növényzettel történő fedettsége (gyeptakaró). Az uralkodó szélirány nyugati, északnyugati, ritkábban északkeleti. A közölt értékek sokévi átlagot tükröznek, amely azonban az utóbbi években megdőlni látszik a meteorológusok és tudósok egyre szélesebb körében elismert klímaváltozási folyamatok miatt. Az elkövetkezendő időszakban egyre szélsőségesebb klimatikus és időjárási viszonyokra lehet számítani, ezért nagyon fontos, hogy a növényzeti fedettség a településen minél teljesebb legyen. Ne maradjanak megműveletlen területek, a gyepgazdálkodás és erdősítés, fásítás, gyümölcsösök aljnövényzet telepítése egyre nagyobb jelentőséggel bír. Vízföldtani adottságok, felszíni és felszín alatti vizek, rétegvizek jellemzői Természeti adottságok, élővilág: Városföld természetes növénytakaróját a tatárjuharos lösztölgyesek, a pusztai tölgyesek és a sziki tölgyesek jellemzik. Termesztett növények: búza, kukorica, napraforgó, lucerna, gyümölcs, szőlő. 2. TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: Városföld Kecskemét város pusztája volt már a VIV. Században, innen kapta nevét is. A terület a városi polgárok örök tulajdonát képezte. A története ennek megfelelően mindig szorosan kapcsolódott Kecskemét történetéhet ban Kecskemétet és a hozzátartozó hat pusztát hűséges szolgálata jutalmául Hunyadi János özvegye Lábatlany János Csongrád megyei főispánnak adományozta. Az adományozó oklevélben az egyik pusztát Koldus-egyház néven tüntették fel, amely azonos a mai Városföld területével. A jó minőségű talajon már a XVII. Században gabonát termesztettek, de a gazdálkodás alapja a jószágtenyésztés volt. Az állatokat nem hajtották be belső telelőkre, hanem a füves pusztákon létesítettek teleltető szállásokat. A pásztor által épített kunyhó volt a mezei szállások elődje. Az ilyen külső szállást a XVIII. szd. elején kezdték tanyának nevezni. A tanya szóval azt a helyet akarták kifejezni, ahol a szekérrel, jószággal megállapodtak, tüzet raktak, kutat ástak, ahol a mezei kertnek központja volt. Városföld pusztán már az 1780-as években létezett tanyás gazdálkodás, megindult a 6/57

7 gazdák tanyákra kitelepülése, amelyet Kecskemét város tanácsa nem nézett jó szemmel, tiltották a lakosság pusztákon élését. A város 1622-ben 3 országos vásár tartására kapott engedélyt II. Ferdinándtól, ettől kezdve élénkült e vidéken is a kereskedelem. A török uralom alatt csak az un. "járt utakon" volt tanácsos közlekedni, és Szeged felé menve Városföld is egy ilyen útvonalba esett ben indult postajárat Kecskemét és Szeged között, mely szintén keresztülhaladt a településen. A II. József-kori katonai térkép (1785) Kecskemét környékén 200 tanyatelepülést tüntet fel, köztük a Városföld területén lévőket is, utakkal, dűlőutakkal együtt ben a VI. sz. országos postaútvonal ugyancsak Városföld területén haladt át Szeged-Temesvár irányába augusztus 18-án történt a Cegléd-Kecskemét-Félegyháza vasútvonal műszaki bejárása, próbaútja. Ekkorra épült fel az állomás Városföldön, amelyet Puszta-Páka néven tüntettek fel a hivatalos menetrendben ben kezdődött meg a népiskolai oktatás egy bérelt tanyaépületben. Az első népiskola 1891-ben épült fel a kiskunfélegyházi út-vasút kereszteződésében 1 tanteremmel és kétszobás tanítói lakással ben újabb iskola épült Alsó-városföldi néven, melyet 1913-tól Galambosi iskolának hívtak. A Klébelsberg Kúnó által kezdeményezett tanyai iskolai építési akció során még 2 iskola épült, a Monostori és Mindszenti úton. A gazdák Kecskemétről való kiköltözése az 1860-as években nagyobb lendületet vett, a városi tanács ekkor már nem tiltotta a kint lakást. Az évi népszámlálás szerint a házak száma 379, a lakosság száma 1776 fő. Orvos Kecskemétről járt ki Városföldre, szülésznői állást is csak 1922-ben létesítettek a településen ben Szappanos István tekintélyes birtokos kezdeményezésére szerveződött meg a Városföldi Gazdakör ben épült ki a nemzetközi autóút Kecskemét-kiskunfélegyházi szakasza, mely természetesen érintette Városföldet is ben természeti csapás sújtotta Kecskemétet és Városföldet is. Méteres hó zárta el a települést, ínségmunkások tették szabaddá a közlekedést. A természeti csapások 1936-ban és 38-ban is folytatódtak. Mindkét alkalommal hatalmas nyári jégverés verte el a termést. A gazdakör kezdeményezte nyilvános távbeszélő felállításának terve 1939-ben meghiúsult ben honfoglalás kori leletre bukkantak Városföldön. Kecskemét Tisztiorvosi Hivatala 1943-ban orvosi rendelő és lakás felállítását határozta el Városföldön, addig is rendszeres orvosi rendelés indult meg a Galambosi iskolában. (Jelenleg orvosi rendelő és gyógyszertár is van a településen.) A II. világháború vége felé, júniusában a városföldi vasútállomáson repülőgépről leadott géppuskatűz robbantotta fel a németek itt tárolt üzemanyag-készletét. A város kényszerű kiürítése Városföldet is érintette, a lakosság elhagyta a települést, és csak 1945 elején kezdtek visszatérni a gazdák családjukkal. Az 1948-ban alakult Dózsa Tsz mintegy 110 kh-on gazdálkodott ben egyesült a szintén városföldi Törekvés Tsz-el, így területe 1200 kh-ra nőtt, a tagok száma 65 fő lett. A gazdálkodás azonban nehezen ment, mert a szövetkezet területe Városföld és Kecskemét területén szétszórtan helyezkedett el ban a volt Törekvés termelőszövetkezet rész különvált, de 1961-ben újra egyesültek ban a Dózsa Tsz egyesült a hetényegyházi Micsurin Tsz-el, majd 1968-ban a nyárlőrinci Petőfi Tsz-el is. Az egyesülések után a tsz területe 6348 kh, taglétszáma 511 fő lett. Két fő gazdasági ágazat volt, a növénytermesztés és az állattenyésztés. Kenyérgabonát, takarmánygabonát termesztettek, 400 kh-on szőlőt telepítettek, szarvasmarha-, sertés,- juhtenyésztéssel foglalkoztak ben egy Petőfi nevű mgtsz is alakult Városföldön (jogelődjei: Hunyadi, Petőfi, helvéciai Szabadság, Táncsics). 7/57

8 Még 1951-ben állami gazdaságot hoztak létre Városföldön, 4593 kh területtel. (1959-ben hozzácsatolták a Bugaci ÁG-t 3335 kh-dal, 1962-ben Kiskunfélegyházi Tangazdaság került hozzá 3135 kh-dal.) Szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet képezte a gazdálkodás alapját. Almatárolásra nagy hűtőházat építettek január elsejétől önálló község lett Városföld. A település Kecskemét járás része lett 1983-ig, a járások megszűnéséig, majd 1990-ig Kecskemét városkörnyéki községeihez tartozott óta önálló önkormányzata van. 3. REGIONÁLIS KAPCSOLATOK: Városföld a Dél-alföldi Régió, ezen belül a Kecskeméti Kistérség tagja. Nagytérségi kapcsolatok: Bács-Kiskun megye átmeneti és összekapcsoló szerepet tölt be a Dunántúl és a Tiszántúl, a főváros, a fejlett nyugati és fejletlenebb (keleti hazai és balkáni) területek között. Ennek következtében a nagytérségi szerkezetben a legmeghatározóbbak a főbb közlekedési vonalak. Ezek közül legjelentősebb a Budapest- Kecskemét- Szeged vonal, amely mentén települtek és települnek a főbb logisztikai rendszerek. Városföldet ez a vonal közvetlenül érinti, de az ebből adódó előnyöket talán Kecskemét túlzott közelsége miatt- kihasználni nem képes. A megye másik fontos tengelye a Duna mente, amelyhez az úgynevezett Helsinki folyosó csatlakozik. Ennek hatása sem érzékelhető a településen. A Dunaföldvár- Kecskemét- Békéscsaba tengelyt erősíti a tervezett M8-as gyorsforgalmi út és az ehhez kapcsolódó M44-es gyorsforgalmi út, melyek megvalósulása áttételesen hatással lehet Városföld fejlődésére is. A felsorolt kapcsolati irányokat jelentőségükben követik a Kecskemét- Nagykőrös- Cegléd és a Kecskemét- Tiszakécske- Szolnok, valamint a Csongrád-Szolnok, Kiskunfélegyháza- Szolnok irányú vonzások. Ezek jellemzően helyi, kistérségi kapcsolatrendszerek, illetve jelenleg igen gyenge vonzások. A térségi kapcsolatokat erősíti majd a Mercedes autógyár üzembe állítása, amely Városföld gazdaságára is húzóerővel bír majd. Kistérségi kapcsolatok: A kistérség a települések közigazgatási területénél nagyobb, a megyénél kisebb térbeli egység. Elsősorban funkcionális meghatározottságú, inkább területfejlesztés szempontjából kezelhető egység. Kecskemét kistérsége a volt Kecskeméti Járás településeinek területét foglalja magába, sajátossága, hogy nem egyetlen város köré szerveződött, hanem különböző típusú, bonyolult településközi kapcsolatrendszerrel bíró településrendszert foglal magába, amelyek 4 város köré tömörülnek és több község is tartozik hozzá. Az egész kistérségre meghatározó a 100 ezer lélekszámú Kecskemét vonzása, vagy inkább dominanciája, amely nem mindig pozitív a kistérség többi szereplőjére nézve. Regionális szerepkör: Városföld regionális szerepköréről jelenleg nem beszélhetünk Kecskemét és Kiskunfélegyháza szomszédsága miatt, hiszen ezek a városok betöltik ezt a szerepet. Városföld intézményrendszere 8/57

9 (oktatás, egészségügy, közigazgatás) helyi szintű, térségi szerepkört nem lát el és erre a jövőben sem látszik lehetőség. DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK: 5.1. A népesség időbeli számszerű alakulása Városföld állandó népessége és között az alábbiak szerint alakult: év fő év fő év fő év fő Megállapítható, hogy Városföld lakossága 1949-ig többé-kevésbé egyenletesen nőtt, 1970-től nagyjából stagnál. Városföld lakónépesség száma az elmúlt években némi csökkenést mutat. Az egyébként jellemző népességfogyás a Kecskemétről bevándorlók miatt csak kevéssé érezteti hatását. Az állandó oda-és elvándorlások egymáshoz viszonyított aránya viszonylag állandó. Optimista prognózis szerint sem várható azonban a község népességének növekedése, legfeljebb a népesség számának állandósulásával számolhatunk A lakónépesség területi megoszlása 2001-ben: Központi belterület Egyéb belterület összesen: Külterület összesen: Mindösszesen: 1662 fő 265 fő 344 fő 2271 fő 2001-ben a lakosság nagy többsége (73 %) élt központi belterületen, 11,7 %-a egyéb belterületen és csak 15 %-a külterületen. A külterületi népesség többnyire időskorú volt. Mára ez az arány valószínűleg még inkább a belterületi népesség felé tolódott, tekintettel arra is, hogy a hatályos helyi szabályozás nem könnyítette meg a külterületi lakott helyek számának szaporodását A népesség korcsoport szerinti megoszlása 2001-ben: ÉV: FŐ ÉV: FŐ: ÉV: x FŐ: A korstruktúra ismeretéből következtetések vonhatók le a népszaporodás jövőbeni alakulására, az intézményrendszer kapacitásának felmérésére. Alapvetően meghatározza az oktatásra és szociális, egészségügyi szolgáltatásokra háruló feladatokat, továbbá utal a társadalom öneltartó képességére, a népesség gazdasági aktivitására. A bölcsődés, óvodás korú népesség a lakosság 4,4 %-a körül mozgott, az általános iskolások számaránya 14,4 % körüli, míg a középiskolás korúak számaránya 6,6 %. A gazdaságilag aktív korú 9/57

10 (20-64 év közötti) népesség a lakosság 62,5 %-át tette ki, de a fiatalkorú népesség számának csökkenő aránya miatt ez tovább tolódik az időskorú népesség irányába. Az adatok régiek, pontosabb adatokat csak a következő népszámlálás után lesz módunk ismerni, de a tendencia így is jól megfigyelhető. Időközi adatok alapján összehasonlítva: 2009-ben 0-19 éves 452 fő (2001-ben 478 fő), éves 1321 fő (2001-ben 1138 fő), 60 évnél idősebb 443 fő (2001-ben 273 fő). Az állandó népességből a 60 év felettiek száma az elmúlt időben jelentős mértékben növekedett. Az elmúlt 10 évben a születések száma tovább csökkent, a halálozási arány nőtt. Az akkor 5-9 éves korosztály mára belépett a gazdaságilag aktív korba. A gazdaságilag inaktív időskorú népesség számaránya tovább nőtt. A évi népszámlálási adatokból és az azóta ismert statisztikákból a népesség fokozatos öregedése figyelhető meg. Általában kevesebb nő születik, ezért a fiatalabb népességben még a férfiak aránya dominál, vagy kiegyenlített a nemek aránya, a magasabb életkor felé haladva ez egyre csökken. Városföldön a népességen belül a nők és a férfiak aránya megközelítően 50%-50%, ami az elmúlt 10 évben viszonylagos állandóságot mutat. Összességében megállapítható, hogy a népesség öneltartó képessége - Városföldön is, ahogy országosan is- csökken, hosszútávon a lakosság további öregedésével lehet számolni. Ez mind az állam, mind az önkormányzat számára egyre növekvő szociális ellátási kötelezettséget jelent A népesség háztartás- és családszerkezete: ÉVEK: Háztartások száma Személyek száma/100ht Foglalkoztatottak száma/ 100 ht Családok száma Családtagok fő/100ht Gyermekek száma/ 100 ht év alatti gyermekek száma/ 100 ht Az adatok régiek ugyan, de a folyamat valószínűleg változatlan. A háztartások számának emelkedésével fordított arányban csökken a személyek, a gyermekek és különösen a 15 év alatti gyermekek száma. Ez a gazdasági helyzet romlásával és a társadalom elidegenülésével magyarázható. A foglalkoztatottak számának csökkenése a munkanélküliség emelkedésének eredménye. 6. FOGLALKOZTATÁSI FOLYAMATOK: 1980-ban a népesség 46,7 %-a, 1990-ben 48 %-a, 2001-ben 40 %-a volt foglalkoztatott. Mára ez a tendencia tovább erősödött, és a lakosságnak csak mintegy 13,3 %-a foglalkoztatott ben helyben foglalkoztatott volt 598 fő, melyből 388 volt férfi és 210 nő. A helyben foglalkoztatottak 36,6 %-a (219 fő) a mezőgazdaságban, 21 %-a (126 fő) az iparban, építőiparban, 42,3 %-a (253 fő) a szolgáltatási szektorban dolgozott. A szolgáltatási szektor erősödése és a mezőgazdaság visszaszorulása országos jelenség, de az adatok tükrözik a település mezőgazdasági jellegét. Az iparban foglalkoztatottak is jórészt a mezőgazdasági termeléshez kötődnek (műtrágya gyártás) ben a 290 fő helyben foglalkoztatottból 220 fő dolgozott a mezőgazdaságban, melyből 100 fő volt nő. 10/57

11 A más településre eljáró foglalkoztatottak (ingázók) száma 2001-ben igen magas volt (475 fő), a helyben foglalkoztatottakhoz viszonyítva 79 %, ami Kecskemét és Kiskunfélegyháza szomszédságával magyarázható. Mivel az elmúlt 10 évben a településen új munkahelyek nem, vagy alig létesültek, az adatok jellemzően nem változtak. Városföld aktív, foglalkoztatott népességének jelentős része ma is ingázó. Munkanélküliségi helyzetkép Városföldön a munkanélküliség a környező településekhez képest általában is, ma is alacsonyabb. A munkanélküliek aránya 1980-ban 0, 1990-ben 0,93 %, 2001-ben 2,8 %, ma 5,8 %. A 2008-as évben a 180 napon túl nyilvántartott munkanélküliek száma 31 fő volt, ennek mintegy 10%- a pályakezdő és majdnem fele (10 fő) fiatalkorú 21 és 25 év közötti. A településen a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők között a nők és a férfiak száma közel azonos. A munkanélküliség a éves korosztályt sújtja leginkább ben a nyilvántartott munkanélküliek száma 126 fő, melyből 32 fő tartós munkanélküli. Az adatok csak részben tükröznek valós képet, mert nem tartalmazzák a munkanélküli rendszerből kikerülteket, akik már semmiféle támogatásra nem jogosultak, így a nyilvántartásban nem szerepelnek. Legfőbb probléma, hogy a rendszerből kikerültek zöme a mezőgazdaságban és az építőiparban idénymunkából sokszor be nem jelentett napszámból - próbál megélni és nagyon nehezen, vagy nem tud visszakerülni a munkaerő piacra. Különösen nehéz a fiatal, kisgyermekes nők visszakerülése (GYES, GYED, stb.), illetve a év feletti munkavállalók visszakerülése a munkaerő piacra. Általában megfigyelhető, hogy az öregedő korosztályokban és az alacsonyabban képzettek körében nagyobb a munkanélküliek aránya, de egyre növekszik a pályakezdők munkanélkülisége is. A kecskeméti Mercedes gyár beindítása húzóerőt jelenthet Városföld szempontjából is a munkanélküliség csökkentésére vonatkozóan egyrészt közvetlen foglalkoztatással, másrészt a beszállítói kör idetelepülésével és helyben foglalkoztatással. Ennek érdekében az önkormányzatnak mindent meg kell tennie adópolitikájával és a vállalkozások ide vonzásával. 7. GAZDASÁG: Városföld jó talaj és termőföld adottságaiból következően jellemzően mezőgazdasági település kevés ipari munkahellyel. A településre a rendszerváltáskor és utána sem érkezett jelentős külföldi tőke, nem létesült nagyobb létszámot foglalkoztató új vállalkozás. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek a földprivatizáció eredményeként itt is átalakultak, de a földek nem aprózódtak fel annyira, mint az országban általában, itt maradtak nagyüzemi gazdaságok is. (Agrárgazdasági Zrt., Polyfruct Kft., Multiker Kft.) A településen az egyéni vállalkozások, valamint a kis- és közepes vállalkozások jellemzők. A faluban telephellyel rendelkező társas vállalkozások száma 78, ebből a betéti társaságok száma 12, a korlátolt felelősségű társaságok száma 47, a részvénytársaságok száma 19. A társas vállalkozások közül városföldi székhelyű 37, melyből 1 részvénytársaság, 28 Kft és 8 Bt. A társas vállalkozások közül 8 (10,25 %) az energiaszolgáltató szektorban,12 (15,38 %) az iparban- építőiparban, 6 (7,69 %) a mezőgazdaságban 52 (66,67 %) a kereskedelemben és szolgáltatásban tevékenykedik. Bár a statisztika torzít hiszen a községben a legnagyobb foglalkoztató a 100 fő feletti létszámával az AGRÁRGAZDASÁGI ZRT mezőgazdasági tevékenységet folytat- a társas vállalkozások körében a kereskedelmi-szolgáltató szektor túlsúlya jellemző. Az önkormányzati adóbevételek szempontjából jelentős az energia-szolgáltató szektor szerepe is. 11/57

12 A Városföldön működő 92 egyéni vállalkozásból 46 (50 %) mezőgazdasági, 43 szolgáltató (46,7 %), és csak 3 ipari (3,26 %) szektorban tevékenykedő. Összefoglalva: A község gazdaságára a szolgáltatási szektor túlsúlya jellemző, de a mezőgazdasági szektor is jelentős, különösen az egyéni vállalkozások és őstermelők körében. Maga az önkormányzat 28 fős foglalkoztatott létszámával nem tekinthető számottevőnek, amióta az oktatási ágazatban foglalkoztatottak kikerültek az önkormányzat létszámából. Ipar: Városföldön a csekély ipari tevékenység elsődlegesen a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódik. Jellemző a gabonatermesztéshez kötődő malomipari termékgyártás, pékáru gyártás, takarmánykeverés, haszonállat-eledel gyártás, pálinkafőzés, műtrágyakeverés. Ez a feldolgozó ipar a korábbi termelőszövetkezeti és állami gazdasági majorokban alakult ki és mára a nehéz gazdasági helyzet ellenére felfejlődött. A volt állami gazdasági majorban korábban működő fáradt olaj feldolgozó tevékenység megszűnt, a cég felszámolás alatt áll. A község iparának jövőjét nem lehet kizárólag a helyi iparstruktúra alapján előre vetíteni. Kecskemét déli részén, közvetlenül Városföld határában hamarosan termelésbe áll a Mercedes autógyár, melynek közelsége Városföldre is nagy hatással lehet. A faluban korábban kijelölt, jó infrastrukturális adottságok és közlekedési kapcsolatokkal rendelkező ipari területek kihasználatlanok, betelepülőkre várnak. Ez az iparfejlesztés területén új irányok kijelölését jelenti, elsősorban a környezetkímélő technológiák, valamint a logisztikai vállalkozások betelepülését kell ösztönözni. Mezőgazdaság: 1929-ben Szappanos István birtokos kezdeményezésére szerveződött meg a Városföldi Gazdakör ben épült ki a nemzetközi autóút Kecskemét - Kiskunfélegyházi szakasza, mely természetesen érintette Városföldet is. Az 1948-ban alakult Dózsa Tsz. mintegy 110 kh-on gazdálkodott. A Tsz ben egyesült a szintén városföldi Törekvés Tsz-el, így területe 1200 kh-ra nőtt, a tagok száma pedig 65 fő lett. A gazdálkodás azonban nehezen ment, mert a szövetkezet területe Városföld és Kecskemét területén szétszórtan helyezkedett el ban a volt Törekvés Termelőszövetkezet rész különvált, de 1961-ben újra egyesültek ban a Dózsa Tsz egyesült a hetényegyházi Micsurin Tsz-el, majd 1968-ban a nyárlőrinci Petőfi Tsz-el is. Az egyesülések után a tsz területe 6348 kh, taglétszáma 511 fő lett. A település két fő gazdasági ágazata, a növénytermesztés és az állattenyésztés volt már a korábbi időkben is. Termesztettek kenyérgabonát, takarmánygabonát, 400 kh-on szőlőt telepítettek, szarvasmarha-, sertés,- és juhtenyésztéssel is foglalkoztak ben állami gazdaságot hoztak létre, 1959-ben hozzácsatolták a Bugaci ÁG-t, 1962-ben pedig a Kiskunfélegyházi Tangazdaság került hozzácsatolásra. Szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet képezte a gazdálkodás alapját a településen. Városföld mezőgazdasági művelésű területe (2011. évi földhivatali adatok szerint) az igazgatási terület 88,2 %-a, összesen 5443,92 ha. Ebből szántóterület 4819,47 ha, gyümölcsös 206,68 ha, szőlő 15,62 ha, és viszonylag jelentős, 402,15 ha gyepterület. A földek minősége nagyon jó, az északi határ nagy része kiváló termőhelyi adottságú szántó. Az ingatlanok birtokszerkezete az átlagosnál kevésbé felaprózódott. Az átlagos birtoknagyság szántó művelési ágban m2, szőlő művelési ágban 6247 m2, gyümölcsös művelési ágban 7655 m2. 12/57

13 A jó minőségű szántó területeken a szántóföldi növénytermesztés keretén belül a gabonafélék (takarmánygabona, búza, kukorica, napraforgó, lucerna), a kevés gyengébb talajadottságú területen a szőlő- és gyümölcstermesztés a meghatározó. A meglévő növénykultúrák terméseredményeire elsősorban az aszály a meghatározó tényező. Az állattartást jelenleg a nagy gazdaságok jellemzik, a háztáji jellegű kisebb állatlétszámú gazdaságok elenyészőek. Az Agrárgazdasági Zrt sertéstelepén zárt rendszerű nagyüzemi sertéstartást folytatnak, a szarvasmarha tenyésztéssel felhagytak. A korábbi legeltető állattenyésztés és ridegtartás a határban már nem jellemző. A nagy területű legelő területeken ismét vissza kellene állítani- elsősorban őshonos állatokkal a hagyományos legeltető állattartást. A nagy élőmunka igényű termékek (elsősorban bio-zöldség, primőrök) termesztése jelenthetne további kitörési pontot a mezőgazdasági termelés számára. A munkanélküliek és közmunkások foglalkoztatására jó adottságai lennének a településnek elsősorban az állami tulajdonú, egyébként lakóterületi fejlesztés céljára kijelölt északi területeken. A hungarikumok (helyi gyümölcsökből főzött pálinka, hagyományosan, vegyszer és tartósítószer mentesen feldolgozott biotermékek) és kuriózumok (pl. szarvasgomba) termesztésétől várható némi fellendülés. A bio-termesztés ösztönzése elősegítené az ökológiai egyensúly helyreállását, a külterjes állattenyésztés, legeltető módszerekkel és közepes állatlétszámmal szintén ezt a célt szolgálná. Az önkormányzat szerepe ebben egy olyan agrárstratégiai program kidolgozása, amely marketing tevékenységgel, támogatási források igénybevételével, tájékoztatással segíthetné a hagyományos növénykultúrák, állattenyésztési formák felélesztését és egy ezekre épülő helyi feldolgozóipar megteremtését. Szolgáltatás: A kereskedelmi vállalkozások általában mikro- és kisvállalkozások, egyéni vállalkozások. (Kivételt képeznek az agrártermeléshez kapcsolódó gabona, takarmány és műtrágya forgalmazók.) A helyi élelmiszer kereskedelmet jellemzően az UNIVER COOP Zrt. bonyolítja, néhány kiskereskedelmi vegyesbolt és pékség van még ezen kívül a faluban. A bolthálózat színvonala általában nem éri el az uniós normákat, aminek oka valószínűleg a közeli Kecskeméten jelen lévő nagy kiterjedésű szupermarket és iparcikk kereskedelmi hálózat. Az ágazatban a tőkehiány- annak ellenére, hogy a tőke ebben a szektorban térül meg leggyorsabban- erőteljes. A multik eddig nem jelentek meg a településen és ez a közeljövőben sem várható a település és a helyi vásárlóerő nagysága miatt. A helyi vásárlói szokások eltolódnak a heti kecskeméti bevásárlások felé, mert a bevásárló központokban nagyobb választékot talál a vevő, olcsóbb árakon. A helyi kiskereskedelmi boltok megerősödése csak az általános gazdasági fellendülés után várható, mert a vásárlóerő növekedése biztosíthatja a megfelelő árukészletet és választékot. A helyi termékek piacának megteremtése bizalmi kérdés is, ebben rejlenek még kihasználatlan lehetőségek. A külterületeken csak mozgóbolt van. A vendéglátás nem jelentős, a településen 1 vendéglátó egység üzemel, helyi forgalomra építve. A településen idegenforgalom gyakorlatilag nincs. Ennek növekedésére nem nagyon lehet számítani, mert nincs helyben idegenforgalmi vonzerő. Ennek következtében a szálláshely szolgáltatás sem jellemző. Ahhoz, hogy Városföldön egyáltalán kialakulhasson valamiféle idegenforgalom, a falunak Ki kellene találnia magát, vagyis ki kellene találnia turistákat idevonzó helyi programokat, fesztiválokat, olyan rendezvényeket, amelyek például a kecskeméti Hírös hét rendezvényeihez kötődve szerveződhetnének meg. (pl. sportrendezvények, gyalogtúrák, tájfutó versenyek, gyermekprogramok, lovas programok, kézműves táborok, művész táborok, stb. stb.) Bár ilyenek a környékben már szép 13/57

14 számmal működnek, egy-egy speciális rendezvény a meglévőkhöz kapcsolódva megteremthetné Városföld imázsát. 8. LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK ALAKULÁSA: A lakóegységek rendeltetése, állapota, lakás- és szobaszám A községben a 2001-es népszámláláskor 780 db lakás volt, melyből 761 volt lakott, 19 volt nem lakott. A KSH időközi adatai szerint a évben 807 db lakás volt a településen, vagyis 7 év alatt mindössze 27 lakással szaporodott a lakásállomány. A minőségi és mennyiségi adatok a 2001-es népszámláláskor: 2001-ben 1 szobás 78 db 2 szobás 355 db 3 szobás és nagyobb 254 db 4 szobás és nagyobb 93 db A lakások többnyire (768 db) magántulajdonú volt, 2 önkormányzati, 10 egyéb tulajdonú volt, és csak 15 volt bérelt vagy szolgálati használatú. A lakásállomány 95,7 %-a (1813 db) konyhával, 5,9 %-a (112 db) főzőfülkével ellátott, 83,9 %-a (1590 db) fürdőszobával felszerelt, az átlagos lakásnagyság 78 m2. A lakások és lakott üdülők építési év szerinti megoszlása 2001-ben: 1919 előtt épült 40 db 4,95 % között épült 39 db 4,83 % között épült 95 db 11,77 % között épült 127 db 15,73 % között épült 279 db 34,57 % között épült 151 db 18,71 % között épült 49 db 6,07 % között épült 27 db 3,37 % Megállapíthatjuk, hogy a lakások 37,28 %-a több, mint 30 éves, elöregedett, illetve erkölcsileg elavult. Csak az utóbbi 20 évben épült lakásokról mondható el, hogy korszerű, de ezek közül is a az összes lakás mintegy 5 %-a felújításra, korszerűsítésre szorul. Az között épült lakások, vagyis a lakásállomány 18,71 %-a egészen biztosan valamiféle korszerűsítésre szorul. (hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés, egyéb gépészeti felújítás) A népességi adatokból és a lakásállomány korából az következik, hogy a rendezési terv távlatában új lakásépítési igények az elöregedett vagy erkölcsileg avult lakásállomány leváltása, illetőleg a jelenleg még szülőkkel élő felnőtt korú gyermekek lakásigénye, továbbá a remélt lakosság megfiatalítás, bevándorlás okán jelentkezhetnek. Az önkormányzat feladata ebben a helyzetben az, hogy megfelelő teret adjon a településen belüli helyben maradásnak, azaz, hogy kellő számú és minőségű, választékú építési telket biztosítson, illetve, hogy megteremtse a magánerős telekalakítások lehetőségét. Megfelelő telekkínálattal, esetleg egyéb támogatással van esély a fiatal népesség helyben megtartására, esetleg bevándorló fiatal népesség letelepítésére, olyan munkaerő-bázis létrehozására, amely tőkét, munkahelyteremtő vállalkozásokat képes idevonzani. Ezáltal csökkenthető, esetleg megállítható a népességfogyás illetve a lakosság elöregedése, munkahelyek keletkeznek, nő a lakosság öneltartó képessége, adó-erő képessége, ami az önkormányzatnak további lehetőségeket teremt és egyre növekvő szociális terheit is csökkenti. A hatályos településrendezési tervben lakóterületbe sorolt területek megfelelő méretűek a megfelelő telekkínálat biztosításához, átgondolandó azonban a kialakítható legkisebb telekméret meghatározása tekintettel arra, hogy a háztáji kertgazdálkodás egyre kevésbé jellemző a fiatal népesség körében. 14/57

15 9. INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG: A község intézményeinek mennyisége és minőségi színvonala jelentős a település nagyságához képest. Igazgatási, adminisztratív és egyházi intézmények: Polgármesteri Hivatal, Felszabadulás u. 35. Rendőrség, körzeti megbízott, Szent I. tér. Félegyházi Takarékszövetkezet Városföldi KirendeltségeLiget u. 2. Postahivatal, Petőfi u. Római Katolikus Templom, Petőfi u. MÁV Magyar Államvasutak Rt. Állomásfőnökség Az intézményhálózat színvonala- eltekintve az épületek korszerűsítési, karbantartási, felújítási és akadálymentessé tételének szükségességétől- a mai igényeket kielégíti, fejlesztési igénnyel nem jelentkeztek. A lakóterületi fejlesztésekkel együtt szükség lehet intézményfejlesztésre, de ezek az alapfokú ellátó intézmények lakóterületen elhelyezhetők, a rendezési tervben külön területbiztosítás nem szükséges. Egészségügyi, szociális intézmények: A községben helyben biztosított az orvosi ellátás és az ügyelet. A háziorvos minden nap 8 órától 17 óráig rendel. Összevont készenléti ügyelet érhető el hétköznapon 17 órától másnap reggel 8 óráig Kecskeméten. Felnőtt járó-betegeknek: Kecskemét Megyei Korház Nyíri úti épületében, gyermek járóbeteg ügyeleti ellátás a : Kecskemét Megyei Korház Izsáki úti épületében. Egyéb egészségügyi és védőnői szolgáltatásokat a Településen tudják igénybe venni a helyiek. Védőnői fogadóóra heti egy napon 1 órában, terhes-tanácsadás havi 2 alkalommal 1 órában vehető igénybe a Városföldi Egészségházban. Csecsemő és gyermek szakorvosi tanácsadás heti 1 alkalommal 2 órában igényelhető az említett helyszínen. A településen nincs fogorvos. Az OEP által finanszírozott fogorvosi ellátást Kecskeméten vehetik igénybe a városföldiek. A helyiek igényelnék a fogorvosi szolgáltatás helyben való megoldását. A háziorvosi ellátást 1háziorvos végzi, intézményfejlesztési igényt nem jeleztek, TRT-ben területbiztosítás nem szükséges, orvosi rendelő lakóövezetben elhelyezhető. Gyógyszertár: Sasfiók Patika, Felszabadulás útja 43. szám alatt működik, magán üzemeltetésben. Bölcsőde nincs a településen. Általánosságban igaz, hogy az akadálymentesség törvényi feltételeinek az egészségügyi intézmények nem, vagy csak részben felelnek meg. Szociális Intézmények: Városföldön mint ahogyan máshol is az országban- nagy az igény az időskorúak szociális gondozására, ellátására. (Az összlakosság több mint 10 %-a 75 év feletti) A lakosság elöregedése már 25 éve tartósnak bizonyult és ez a folyamat várható sajnos továbbra is, ezért az időseket ellátó szociális intézmények bővítésével kell számolni. A szociális ellátásnak nincs a községben ilyen célra fenntartott épülete. Az új rendszerben működő mikro térségi szintű családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, a jelző-rendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgálat mind-mind további lehetőség a rászorultak részére körülményeik, életminőségük javítására. A kecskeméti tisztaprofilú intézmény jó színvonalat, szakmai kereteket garantál hosszú távon is, még jobban kihasználhatná az Önkormányzat szolgáltatásaikat. Az étkeztetés is így történik, továbbá a házi segítségnyújtás is beillesztődött. 15/57

16 Az Önkormányzat lehetőségeihez mérten támogatja a fiatal párok lakásépítési és vásárlási törekvéseit, a gyermekszületési támogatással pedig a népesség szaporulatot igyekszik pozitívan befolyásolni. Oktatási Intézmények: Óvodák: önkormányzati fenntartású 3 csoportos napközi otthonos óvoda működik a Dózsa Gy. utcában, mely családi házból lett kialakítva. Ugyancsak a Dózsa Gy. utcában működik egy 7 gyereket ellátó Pumukli családi napközi, amely magán üzemeltetésű. A két intézményben a férőhelyek kihasználtak, de tekeintettel a születések számának csökkenésére intézményfejlesztésre nincs szükség. A későbbiekben esetlegesen szükségessé váló új óvoda részére külön terület kijelölése nem szükséges, az lakóövezetben bármely telken elhelyezhető. A szabályozásnak azonban biztosítania kell az elhelyezés feltételeit. Általános iskola: Városföld településen 8 osztályos iskola működik egy jól karbantartott, felújított emeletes épületben. Az iskolában nincs tornaterem, ennek megépítése évek óta célja az önkormányzatnak. A rendezési tervben biztosítani kell a tornaterem megépítésének lehetőségét év szeptemberétől a demográfiai változások, a pénzügyi szabályozók és a közoktatási törvény változásának hatására átszervezésre került. Az eddig a városföldi önkormányzat által fenntartott részben önállóan működő két intézmény (óvoda és ált. iskola) a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás keretében a társulás önkormányzatainak fenntartásában működő kecskeméti Lestár Péter Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola tagintézményeiként működik tovább. Ettől kezdve a társulás önkormányzatai egymástól függetlenül, kölcsönös előnyök alapján döntenek a közös intézmény keretében történő feladatellátásról. A közös feladatellátáshoz csatlakozó önkormányzat a fenntartói jogait és a feladatellátáshoz szükséges vagyon használati jogát engedte át a többcélú társulásnak. A használatba adott vagyon továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradt. Maga az egységes közoktatási intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik, melynek fenntartója és felügyeleti szerve a részvevő önkormányzatok Társulási Tanácsa. Művelődési Intézmények: 1982-ben épült fel a falu központjában (Felszabadulás utcán) a városföldi Klubkönyvtár, melynek legfőbb feladata a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megteremtése, megismertetése és ápolása. A Klubkönyvtárban gyermekek, fiatalok és felnőttek egyaránt találnak maguknak érdekes programokat, ez az intézmény tölti be a művelődési ház funkcióját. Az épületben kötetes könyvtár működik. A könyvek mellet megtalálható itt a közel 1000 lemezből álló lemeztár, valamint a folyóirat olvasó is. A könyvtárba beiratkozott olvasók száma változó, fő között ingadozik. Az iskolai tananyaghoz kapcsolódóan rendhagyó órákat, vetítéseket szerveznek. A Klubkönyvtárban éves szinten több csoport működik szakmai segítséggel, illetve szervezőmunkát igényelve a Klubkönyvtártól. Az önszerveződő csoportok számának növekedését biztosítja, hogy minden értelmes és humánus csoportosulásnak igyekszik helyt adni. Kiemelt fontosságú az egészségnevelési előadások, programok szervezése, előadások, orvosi tanácsadások, az egészséges életmód kialakítását segítő rendezvények, bemutatók tartása. 16/57

17 Havi rendszerességgel tartanak a gyerekeknek meseműsorokat, báb- és gyermekszínházi előadásokat és kézműves foglalkozásokat. Sokféle kiállításon, bemutatón és szabadidős foglalkozásokon vehetnék részt az idelátogatók. A városföldi könyvtár a mai helyén 1982-ben kezdte meg a működését, valójában azonban már 1952-től volt a településnek könyvtára. Először a régi tanyasi iskola falai között, később pedig 1962-től a régi kultúrházban kapott helyet, majd jelenlegi helyére került 1982-ben, ahol részben önálló intézményként működik. A könyvtárnak 2001 óta van főállású könyvtárosa. Az épületben természetjáró klub, nyugdíjas klub, babamama klub, kézimunka szakkör, aerobic, hastánc foglalkozások, e-magyarország pont, különféle tanfolyamok, napközis foglalkozások, nyári táborok, kiállítások, ünnepségek, szabadidős tevékenységek, egyéb szolgáltatások kapnak helyet. Az épület funkcionálisan még mindig megfelelő, kisebb átalakítással, bővítéssel beleértve az akadálymentességet is-, a legkorszerűbb követelményeknek is megfeleltethető. Területbővítésre szükség nincs. Szabadidős és sporttevékenységek: A község sportélete a magyar községek átlagos színvonalán van. Tömegsport a faluban gyakorlatilag nincs. Kecskemét és térsége Többcélú Társulás Sport- és szabadidős Stratégiája 2008-ban született meg. A kecskeméti kistérségben cél, hogy a mentális egészséget erősítsék a szabadidős közösségek erősítésével, a közösségi identitások nevelésével, a pozitív szerepminták felmutatásával, az öngondoskodás tanításával, a konfliktuskezelési képesség fejlesztésével, a közösségi (sport) sikerrel; különösen fontos mindennek megvalósítása pl. a fogyatékosok sportja esetében. Arra kell törekedni, hogy a saját aktvitás élményét adó sport- és/vagy szabadidős tevékenység szervezésével segítsünk azoknak a fiataloknak vagy középkorúaknak, akik gyakran célok és értékek nélkül, talajt vesztve lebegnek a világban, és élménypótlásként drogokat fogyasztanak. A településen Sportegyesület működik. Az Önkormányzat a lehetőségekhez mérten támogatja a szervezetet. Az iskolások sportolási lehetőségét az iskola kültéri sportpályája biztosítja. Az időskorú lakosság is aktív részese a sportéletnek. Ezt bizonyítja a Napsugár Nyugdíjasklub szervezésében megrendezésre került nyugdíjasklubok főző - és sport versenye. Települési szintű Sport koncepció készítése szükséges, mely felöleli a település minden korosztályát. A programnak célszerű lenne foglalkozni a mozgáskorlátozottak és fogyatékosok sportolási lehetőségeivel is. Fontos lenne az önkormányzat feladatainak, fejlesztési lehetőségeinek számbavétele is. A sportélet színterét biztosító szabadtéri sportpálya a néhány éve épített sportöltözővel jól működik, bővítésére nincs szükség. Az iskolához építendő tornaterem a helyi tömegsport igényeit is kiszolgálhatná. Idegenforgalom: Idegenforgalom vonatkozásában Városföld nem rendelkezik jó adottságokkal. A település nem ismert célterület, idegenforgalma jelentéktelen. A kerékpáros turizmus nemcsak Városföldön, de országosan sem jellemző a hálózati elemek hiányosságai miatt. A kerékpárút-hálózat kiépítésével Kecskemét, illetve Kiskunfélegyháza felé juthatunk. A kerékpáros turizmus távolabbi célpontjai lehetnek Bugac és Lakitelek. Ennek infrastrukturális feltételei még nagyon hiányosak. A falusi turizmus lehetőségei kihasználatlanok, bár ehhez a közeli más településeknek sokkal jobbak az adottságai (Helvécia, Ballószög, Ágasegyháza). Városföld azonban az autópályán és az 5-ös főúton a fővárosból könnyen, gyorsan elérhető. A kiegészítő jövedelmet jelentő vendégfogadás és a vállalkozásszerűen működtetett falusi -panzió széles választékot tudna nyújtani a változó igényszintű, de természetet kedvelő városi turistáknak. Kellő propaganda és szervező segítség, kisebb térségi összefogás és természetesen tőke nélkül azonban jelentős fellendülés nem várható. 17/57

18 10. IGAZGATÁSI TERÜLET SZERKEZETE, TERÜLETHASZNÁLAT A közigazgatási területen nincsenek nagy szintkülönbségek, domborzata nagyjából sík. Ehhez valószínűleg hozzájárul az 1970-es, 80-as évek meliorációs tevékenysége, amely a nagyüzemi mezőgazdaság céljait szolgálta. Az egész tájra a szántóföldi művelés jellemző. Védett természeti területekben szegény a település, a nemzeti ökológiai hálózat elemei csak délen kisebb foltokban és a Félegyházi vízfolyás mentén, valamint az északkeleti határnál a Csukáséri csatorna mentén érintik. Érzékeny természeti területnek minősül a település délnyugati része. Ugyancsak a Csukáséri csatorna mentén tart nyilván az erdészeti hatóság kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket, de ezek valójában csak részben erdősültek még be. Városföld területén általában nagyon kevés az erdő. A földhivatal 2011-ben mindössze 153,44 ha erdő művelési ágú területet tartott nyilván. A tájra általában nem jellemző az Alföldön és Kecskemét környékén nagyon is jellemző tanyásodottság. Ez valószínűleg azért van, mert a 2. világháború utáni szocialista mezőgazdaság megszervezésekor a nagyüzemi táblák kialakítása érdekében a tanyákat lerombolták. A kevés számú tanya szórványban helyezkedik el a Csukáséri csatorna környékén, a Dózsa -lakóteleptől délkeletre és a félegyházi határ felé a külterület déli részén. A tanyák általában fákkal körülvéve, körbeépített udvarral, lakóépülettel, istállóval, kamrával, nyári konyhával emelkednek ki a tájból, többségük megfelelő földúthálózattal ellátott. Majorok a mezőgazdasági nagyüzemek részeként települtek, melyek mára mezőgazdaságot kiszolgáló ipari, kereskedelmi-szolgáltató üzemekké alakulva a község gazdasági területeinek gerincét képezik. Városföld központi belterülete (lakóterülete) az 5. sz. főút nyugati oldalán a Budapest-Szeged vasútvonal keleti oldalán, az út és a vasút által közrezárva alakult ki. Szabályos utcaszerkezetű, megtervezett település. Fejlesztési lehetőségeit délről a közel múltban megépült horvát-tranzit, észak felől a tervezett Nabucco nemzetközi gáz-szolgáltató vezetékek korlátozzák és határolják. Két másik belterületi lakóterülete a volt állami gazdasági központi major valamint a volt Dózsa Tsz központi majorjai mellé települtek, és mint ilyen, hurcolják az átalakult majorságok szomszédságából fakadó környezeti hatások konfliktusait. A településrendezési terv felülvizsgálatának választ kell adnia ezekre a konfliktusokra, korlátoznia kell a gazdasági területeken megvalósítható létesítmények elhelyezését. Csak környezetkímélő technológiákat magába foglaló építmények elhelyezését szabad megengedni. Szerencsére a legnagyobb lakossági konfliktus forrása, a fáradt olaj feldolgozó üzem felszámolása miatt ezek a konfliktushelyzetek csökkentek. A TRT így nem kell, hogy figyelembe vegye ennek a környezetét veszélyeztető üzemnek a szerzett jogait. Városföld legnagyobb része többé-kevésbé szabályos utcákra felfűzött viszonylag nagy telkes, karakterében a második világháború utáni időszakra jellemző, zömmel sátor- illetve nyeregtetős beépítéssel. A városföldi jelű bekötőút országos mellékút, egyben a központi belterület főutcája. Az ezzel párhuzamos és azokra merőleges utcák szabályos hálózata adja a település szerkezetét. Az utcák megfelelő szélességűek, többségükben burkoltak, jól közlekedhetők, többnyire fásítottak. A forgalmi út melletti intézmények és lakóházak előtt, valamint a polgármesteri hivatal környékén alakultak ki teresedések, parkok. A községnek ez a központja. A település mai építészeti képe viszonylag homogén, jellegzetesen családi házas. A beépítés többnyire oldalhatáros, előkertes, utcavonalra merőleges gerincű oromfalas vagy kontyolt tetőidomú, illetve sátortetős épületekkel beépített. Mára a háztáji gazdálkodás az egész falu területén nem jellemző, a területhasználat a pihenő- és díszkertek irányába mozdult el. A fák mindenütt az utcakép lényeges elemét képezik, csakúgy, mint az utcán kialakított díszkertek. A porták nagyok, mára már-már túlságosan is nagynak bizonyulnak a háztáji gazdálkodás térvesztése miatt. Egyre növekszik a meglévő beépült telkek megosztására, illetve kisebb telkek kialakítására irányuló igény. A falu korábban és napjainkban épülő épületei nem mutatnak különösebb helyi jellegzetességet, bármely magyar faluban vagy kisvárosban felépülhettek volna. 18/57

19 A lakott területek viszonylag kompakt terület-felhasználási egységet képeznek, térszerkezeti kinövések nincsenek. A volt majorságok területén kialakult gazdasági területek zavaró hatással vannak a mellettük nagyjából a majorságokkal együtt kialakult lakóterületekre, ezért ezeknek a lakóterületeknek a fejlesztése nem javasolható. Ennek a területnek a funkcióváltása lenne célszerű kereskedelmi-szolgáltató rendeltetéssel, de ez az ott lakók helyzete miatt a TRT 10 éves távlatában nem lenne végrehajtható. A külterületi mezőgazdasági majorok egy része most is nagyüzemi állattartó telep, ezek fennmaradását a TRT-nek biztosítania kell. Javasolt azonban a szabályozással kikényszeríteni a telepek körüli, telken belüli védősávok, többszintes növényzet telepítését. A település különleges területei a sportolási célú területek. Temető nincs a községben, mert a jelenleg hatályos szabályozási terv szerinti helyén a lakosság egyes csoportjainak ellenállása miatt nem tudott megvalósulni. A TRT-nek új helyszínt kell kijelölnie. Alkalmasnak látszik a lakóterületektől kissé távolabb eső, a rekultivált szemétteleptől délre lévő önkormányzati terület. A védőterületek itt is telken belül alakítandók ki. 11. BEÉPÍTETT TERÜLETEK SZERKEZETE, ADOTTSÁGAI, SAJÁTOSSÁGAI, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Lakóterületek: Jellegüket, térszerkezetüket az igazgatási terület felhasználása fejezetben ismertettük. A fejlesztési irányok a jelenlegi térszerkezetből következően a csak a már hatályos tervben is kijelölt és belterületbe vont, jelenleg állami tulajdonú mezőgazdasági területen képzelhető el. A terjengős település üzemeltetése gazdaságtalan, ezért az új fejlesztési területeket a már amúgy is kialakított közművek, infrastruktúra mentén kell kijelölni viszonylag arányos területi elhelyezéssel. A község így rendelkezésre álló még beépítetlen területei a TRT távlatában elégségesnek bizonyulnak a fenntartható fejlődés biztosításához. További területbővítésre sem lehetőség, sem igény nincs. Hosszú távon az elöregedett és erkölcsileg avult lakásállomány leváltásával, meglévő telkek átépítésével lehet és kell számolni. A volt állami gazdasági központ és a Dózsa lakóterületek fejlesztése fent vázolt okokból nem célszerű. Vegyes területek: A jelenleg hatályos TRT a település központi magját településközpont vegyes területbe sorolta. Városföld központját továbbra is meg kell tartani ezt az övezeti besorolásban. Bővítése a településközponti lakóterületek átsorolásával nem célszerű. Magán beruházó jelentkezett egy idősek otthona megépítése szándékával. Az önkormányzat ennek érdekében már kialakított lakótelkeiből 3-at összevont, amelyet erre a célra értékesíteni kíván. A terület településközpont vegyes területi átsorolása lakóterületből indokolt. Gazdasági területek: A hatályos terv a korábbi mezőgazdasági majorokat gazdasági területbe sorolta részben kereskedelmiszolgáltató, részben iparterületi rendeltetéssel. Az OTÉK azóta módosult, létrehozta a különleges mezőgazdasági üzemi területek kategóriáját. A felülvizsgálatnak át kell tekintenie a gazdasági területen ténylegesen folytatott tevékenységeket, és a tulajdonosokkal egyeztetve ezeket a területeket a rajtuk folytatott vagy tervezett tevékenységük alapján kell építési övezetbe át-, besorolni. Jellemzően az állattartó telepeket különleges üzemi mezőgazdasági területbe át kell sorolni. Az Agrárgazdasági Zrt. területén biogáz erőmű létesítésére jogerős és érvényes építési engedély van, ezért ennek a területnek az átsorolása nem javasolt, tekintettel arra, hogy ez szerzett építési jogokat sérthetne. Indokolt viszont a lakóterületek védelme érdekében az 5-ös út mellett egy védő erdő vagy zöldsávot kijelölni, mert a faluban a bűzhatás időnként elviselhetetlen. 19/57

20 A nagy/középfeszültségű elektromos alállomás közelében kijelölt még be nem épített gazdasági területeket a Mercedes gyár közelsége miatt javasolt gazdasági, kereskedelmi szolgáltató övezetben tartani. A jelenleg kereskedelmi szolgáltató területbe sorolt, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgáló területek ebben az övezetben tartása célszerű, tekintettel arra, hogy a jelenlegi területhasználat is megfelel ennek.. A szabályozásnál a meglévő ilyen területek építésjogi státuszát fenn lehet tartani, de a védőterületek telken belüli kialakítását az építési munkák (bővítés, funkcióváltás is) engedélyezésekor feltételül kell kötni. Törekedni kell a meglévő szomszédsági zavarok kiküszöbölésére, új létesítmények elhelyezésekor ezek megelőzésére. A rendezési tervben nem lehet kijelölni új gazdasági területeket, amíg a településen van ilyen célra kijelölt, még be nem épített terület. Különleges területek: Városföld területén elszórtan vannak ilyen területek (sportpálya, temető, hulladéklerakó), amelyeket ebbe az építési övezetbe kellett vagy lehetett sorolni. Sportolási célú terület a Felszabadulás utcán lévő sportpálya, területbővítésre nincs szükség, a minőségi fejlesztésre kell törekedni a jelenlegi területen. A temető jelenleg kijelölt helye felülvizsgálandó, új helyszín a vasút mellett jelölhető ki. A hulladéklerakót megszüntették, rekultiválták, ez a terület beépítésre szánt területbe nem sorolható, mert még évekig hagyni kell a terület regenerálódását. Ennek a területnek erdőterületbe történő átsorolása megfontolandó, a vasút felől a lakóterületet védő zöldfelület jöhetne létre. 12. TÁJI-, TERMÉSZETI ÉS BELTERÜLETI ZÖLDFELÜLETI KARAKTER VIZSGÁLATA Táji-, természeti adottságok A település hagyományosan nagyüzemi mezőgazdasági település jó termőhelyi adottságokkal, jó minőségű szántó területekkel, kevés erdővel és viszonylag nagy gyepterületekkel. Domborzata nagyjából sík, a tájat keresztül-kasul nagyfeszültségű elektromos energiaszállító vezetékek szelik át, nem éppen kedvező táj látványát keltve. Felszíni vizekben, természeti területekben szegény. Városföld igazgatási területét az Országos Területrendezési Terv legnagyobb részt mezőgazdasági, kis részben, az igazgatási terület délnyugati részén vegyes terület-felhasználású térségbe sorolja. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület és az ökológiai hálózat övezete által érintett. A megyei területrendezési terv szerint Városföld kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete által érintett. Az országos területrendezési terv nem, de a megyei területrendezési terv nagy erdőtelepítéseket javasol. A jelenlegi mintegy 131 ha erdőterületnek majdnem kétszeresét, kb. 250 ha-t kell erő övezetbe kijelölni. Mivel a térség mindig nagyüzemi mezőgazdasági térség volt, a terület nem tanyás. Belterületi zöldfelületi rendszer A település belterületi zöldfelületi elemekben, közparkokban viszonylag szegény, de ezek szépen kiépítettek és jól gondozottak. 20/57

VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA ÖRÖKSÉGVÉDELMI LEÍRÁS

VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA ÖRÖKSÉGVÉDELMI LEÍRÁS Városföld Örökségvédelmi hatástanulmány Étv. 9. (3) véleményezsési anyag 1/5 VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA ÖRÖKSÉGVÉDELMI LEÍRÁS Megbízó: Városföld Község Önkormányzata

Részletesebben

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Teljes eljárás Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező, Építő és Kereskedelmi

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE TERÜLETI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A település tervezése során a 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. törvénnyel jóváhagyott Országos Területrendezési Terv és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Tornyospálca község településrendezési terv módosítását megalapozó TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

Tornyospálca község településrendezési terv módosítását megalapozó TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV P-ART Stúdió Kft Nyíregyháza Legyező u. 78/3 4400 E-mail: veresis55@gmail.com Tornyospálca község településrendezési terv módosítását megalapozó TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám:2/2015 1 Településrendezési

Részletesebben

M ó d o s í t á s i s m e r t e t é s e

M ó d o s í t á s i s m e r t e t é s e M ó d o s í t á s i s m e r t e t é s e Képviselő-testület telektulajdonos kérelmére kezdeményezte a településrendezési eszközök módosítását 16/2016.(II.10.) Kt. sz. határozatában. A határozat értelmében

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosításához

Településrendezési Tervének módosításához Nagyecsed Város Településrendezési Tervének módosításához Országos, kiemelt t érségi és megyei övezet ek t erület i lehatárolása G a z d a s á g i t e r ü l e t e k - 2016 T ervező: Art Vital T ervező,

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Térségi övezetek lehatárolása dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft.

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2016. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Módosítások 2016. I. KÜLZETLAP Újfehértó Város Településrendezési Tervének - módosításához

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

Nyírparasznya K özség Településrendezési Tervének módosításához

Nyírparasznya K özség Településrendezési Tervének módosításához Nyírparasznya K özség Településrendezési Tervének módosításához T elj es eljár ás Előzetes tájékoztatási dokumentáció "Mód osít ások-2016" Tervező: Urban D imen sio Tervező és Szolgált at ó Bt. 2016. KÜLZETLAP

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területrendezési Tervhez való igazodás vizsgálata 1 1.) A Megyei Területrendezési Terv Vaja várost érintő elhatározásai

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV 2. DOMASZÉK KÖZSÉG MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV - 2 - TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Közlekedési Felügyelet levele 2002. 03.

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2016. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság ÚJFEHÉRTÓ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Módosítások 2016. I. KÜLZETLAP Újfehértó Város Településrendezési Tervének - módosításához

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

A r t V i t a l Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. Településrendezési Csoport CÍMLAP

A r t V i t a l Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. Településrendezési Csoport CÍMLAP CÍMLAP Kántorjánosi Község Településrendezési Tervének - módosításához - M3-as autópálya Kántorjánosit érintő szakasza 2008. KÜLZETLAP Kántorjánosi Község Településrendezési Tervének - módosításához -

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

VERŐCE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT előzetes egyeztetési anyag

VERŐCE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT előzetes egyeztetési anyag Verőce község egyaránt része a festői Dunakanyarnak és a domboldalakra felfutó Börzsönyi tájnak, továbbá közvetlenül határos a fővárosi agglomerációval. A Településrendezési terv felülvizsgálatának megkezdését

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV HAJDÚSMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 471. SZ. ÚT VÁROSBÓL NYÍRADONY FELÉ KIVEZETÕ SZAKASZA MELLETTI KERÉKPÁRÚT NYOMVONALVEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSA I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2014.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2014.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2014.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel /2014.( ) határozat Településszerkezeti terv módosítása

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Szikra Zoltán Egyéni Vállalkozó 5300 Karcag, Jókai utca 22. T.sz.:2/2017 TISZATENYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Elfogadva: Tiszatenyő Község Önkormányzata.../2017 (...)

Részletesebben

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A módosítások településen elfoglalt helyét a mellékelt A-1 jelű átnézeti rajz tartalmazza. 1. sz módosítás A módosítandó terület

Részletesebben

Törzsszám: P1/2014. Felelős tervező

Törzsszám: P1/2014. Felelős tervező PALOTÁS Számítástechnikai és Területrendezési Betéti Társaság 4026. Debrecen Bethlen u. 36-38 Telefon: (52) 427-329, Mobil: (30) 9833-022 E-mail: cpalotas@mail.datanet.hu TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV ÉS BEÉPÍTÉSI

Részletesebben

REGIOPLAN CSORNA VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA. VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 42. )

REGIOPLAN CSORNA VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA. VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 42. ) REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu CSORNA VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA (314/2012.(XI.8.) Korm.

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

KISKUNFÉLEGYHÁZA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

KISKUNFÉLEGYHÁZA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KISKUNFÉLEGYHÁZA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 2015. VÁLLALKOZÁSOK, LAKOSOK KÉRELMEI és POLGÁRMESTERI HIVATALI KEZDEMÉNYEZÉS ALAPJÁN E L Ő Z E T E S T Á J É K O Z T A T Á S I S Z A K

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ÖNTÖZÉS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY BENHYE BALÁZS WAHASTART - WORKSHOP 2014. május

Részletesebben

Tiszakanyár Község Településrendezési Tervének módosításához

Tiszakanyár Község Településrendezési Tervének módosításához Tiszakanyár Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go san, kiemelt t é rs é g i és m e gyei ö v e ze te k te r ü l et i l e h a táro l á sa Zöldterü letek 2016. Tervező: Urban D imen

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

ÁDÁND KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

ÁDÁND KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÁDÁND KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA M2/2013-OTÉK VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2016. szeptember hó 1 Munkarész: Név, Aláírás: tervezési jogosultság száma:

Részletesebben

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 5. melléklet az 57/2016.(XI.4.) kt. számú határozathoz A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

1. ELŐZMÉNYEK 2. A TERVEZÉSI TERÜLET ADOTTSÁGAI

1. ELŐZMÉNYEK 2. A TERVEZÉSI TERÜLET ADOTTSÁGAI EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 E-mail: egriepir@egriepir.hu Munkaszám: 022010/2 1. ELŐZMÉNYEK MŰSZAKI

Részletesebben

3. MÓDOSÍTÁS ISMERTETÉSE (alátámasztó munkarész)

3. MÓDOSÍTÁS ISMERTETÉSE (alátámasztó munkarész) 3. MÓDOSÍTÁS ISMERTETÉSE (alátámasztó munkarész) Előzmények Tabdi Község Képviselő-testülete 57/2016.(XII.19.) sz. határozatában a településrendezési eszközök módosítását kezdeményezte, amely során a mezőgazdasági

Részletesebben

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)

Hatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja) I I. 1. 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzati feladatokról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2013. (VI.28.) önkormányzati

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

. számú előterjesztés. Ügyiratszám: 59/75/2016. Ügyintéző: Virányi István Főépítész ELŐTERJESZTÉS

. számú előterjesztés. Ügyiratszám: 59/75/2016. Ügyintéző: Virányi István Főépítész ELŐTERJESZTÉS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Pf: 5. Telefon: 85/501-003 E-mail: polghiv@marcali.hu Fax: 85/501-055 Ügyiratszám: 59/75/2016. Ügyintéző: Virányi István Főépítész. számú

Részletesebben

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

NAGYRÁBÉ NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok Dunapataj Nagyközség a által ellátott kötelező és önként vállalt 18/2014.(XI.21.)számú rendelet 2. számú melléklete sorszám Kormányzati funkció Feladat megnevezése Kötelező Önként vállalt Társulás útján

Részletesebben

Területrendezési szabályozás változása

Területrendezési szabályozás változása Területrendezési szabályozás változása Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2014. április 15. Előzmények Országos Területrendezési Tervről szóló 2003.

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK RÁBATAMÁSI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZMÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK RÁBATAMÁSI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA - 14/2008 (III. 21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZAT (46/2003.

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Szijártóháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-5.3.8-17 Munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged,

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

TISZAKÉCSKE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT KÉSZÜLT

TISZAKÉCSKE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT KÉSZÜLT TISZAKÉCSKE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT KÉSZÜLT A 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 2. MELLÉKLETE TARTALMI KÖVETELMÉNYEI SZERINT Megbízó: Tiszakécske Város Önkormányzata

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Törzsszám: VO-1/2013

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Törzsszám: VO-1/2013 DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK a 21. számú vrk. Vezér utca Böszörményi út 19548/4 hrsz-ú terület 19554 hrsz-ú terület Károli Gáspár utca által határolt

Részletesebben

1. számú melléklet az 54/2008. (IV. 24.) FVM rendelethez

1. számú melléklet az 54/2008. (IV. 24.) FVM rendelethez 1. számú melléklet az 54/2008. (IV. 24.) FVM rendelethez [2. számú melléklet a 9/2008. (I. 24.) FVM rendelethez] A 9/2008. (I. 24.) FVM rendelet a kistérségi közlekedési szolgáltatások keretében beszerezhető

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete alapító okiratát

Részletesebben

Abony Város. Településfejlesztési Program - Fejlesztési Koncepció felülvizsgálat és módosítás. Fejlesztési Koncepció. 1.

Abony Város. Településfejlesztési Program - Fejlesztési Koncepció felülvizsgálat és módosítás. Fejlesztési Koncepció. 1. Településfejlesztési Program - felülvizsgálat és módosítás a 337/2012. (XI. 29.) Kt. határozattal jóváhagyott elválaszthatatlan része 2012. október Készítette: 2. oldal Bevezető Ez a dokumentum településrendezési

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére. Izsák Város Polgármesterétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére. Tárgy: Településrendezési eszközök (településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat)

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A módosítások településen elfoglalt helyét a mellékelt A-1 jelű átnézeti rajz tartalmazza! 1. sz módosítás A módosítandó terület

Részletesebben

Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata

Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata VAJA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Területrendezési tervekkel való összhang vizsgálata a 2003. évi XXVI. törvény 2013. évi CCXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései alapján Nyíregyháza

Részletesebben

Településrendezési Tervének módosítása

Településrendezési Tervének módosítása Sajóbábony város Településrendezési Tervének módosítása Térségi tervekkel való összhang igazolása Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény) Az Ország Szerkezeti Terve a rendezés alá vont

Részletesebben