VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Étv. 9. (3) szerinti anyag VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Étv. 9. (3) szerinti anyag VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA"

Átírás

1 VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA Településfejlesztési Koncepció Felülvizsgálat Megbízó: Városföld Község Önkormányzata 6033 Városföld, Felszabadulás u. 35. Tervező: Rédei Építészeti és Mérnöki Kft. Kecskemét, Mécses u. 40. Tel./fax.: 76/ Készítők: Rédeiné Bondor Klára okl. építészmérnök TN: É-1, TT Régészet: Székely György régész Tájrendezés Nagy Ágnes K Közlekedés: Reibl Pál TRk-T Halász István K1d-1, KÉ-T Környezetvédelem, közművek: Csuvár Gábor KV-Sz , Hírközlés Csuvár Gábor TH-T, TE-T, TV-T Kecskemét, december 11. 1/57

2 VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Definíciója, feladata, készítésének módszere: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított évi LXXVIII. törvény (ÉTV) 2. (27.) fogalom meghatározása szerint a településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Ennek szellemében a koncepció 3 fejezetből áll. I. Településrendezési vizsgálatok II. Településrendezési vizsgálatok összegzése, elemzése III. Településfejlesztési döntések (koncepció) A településfejlesztési koncepció határozza meg azokat a célokat, amelyeket a község 10 év távlatában el akar érni, és e célok elérése érdekében településrendezési tervében mit kíván elrendelni. Meghatározza, mit fejleszt, abból mennyit, milyen minőségben, esetleg mikorra. A koncepció, mint döntésrendszer a vizsgálatok logikai sorrendjében szerkesztett dokumentum. Az abban foglalt elhatározások térbeli megjelenítése a településszerkezeti terv, amely az ÉTV. 2. (29.) fogalom meghatározása szerint az a településrendezési terv, amely meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. A településrendezési eszközök (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat (HÉSZ) és szabályozási terv) feladata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított évi LXXVIII. törvény 8. -a alapján figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni: a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét, c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, 2/57

3 j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a települések rendezése során a település közigazgatási területét érintő árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését, vagy részbeni összegyűjtését és helyben tartását az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével, a belterületi és külterületi vízrendezés összehangolásával biztosítani kell, b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, c) a települések beépítésre szánt területe csak olyan terület felhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület, Városföld településfejlesztési koncepciójához rendelkezésre álltak helyi ismertető anyagok, helytörténeti dokumentumok, könyvek. A lakosságot, a helyi vállalkozásokat és az önkormányzati interjúkkal kérdeztük meg és vontuk be az információ és adatgyűjtésbe. A község hatályos településrendezési terve években készült, amelyet egyszer módosítottak, mára már - elsősorban az időközben hatályba lépett magasabb szintű jogszabály-változások miattfelülvizsgálatra szorul. A hatályos jogszabályi környezet megváltozott, így ennek megfelelően át kell a tervet dolgozni. A település területe a jan. 1-i földhivatali adatok szerint 6165 hektár, ebbõl 180 hektár belterület, 5985 hektár külterület. Az állandó népesség a évi népszámláláskor2282 fõ, a lakónépessége 2271 fő január 1-én 2186 fő, január 1-én: 2216 fő. Népsûrûsége a közigazgatási területre vetítve 35,07 fõ/km2. Belterületi laksűrűsége: 12,14 fő/ha, így hagyományosan vidéki települési térségbe tartozónak számít. I. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI VIZSGÁLATOK: TARTALOMJEGYZÉK: 1. Előzmények 2. Földrajzi, táji, természeti adottságok - földrajzi elhelyezkedés, területi jellemzők - geológiai adottságok - éghajlati jellemzők - természeti adottságok, élővilág - talajadottságok - rétegvíz és talajvíz jellemzők, felszíni és felszín alatti vizek 3. Településtörténeti áttekintés 4. Regionális kapcsolatok - nagytérségi kapcsolatok - kistérségi kapcsolatok - regionális szerepkör 5. Demográfiai folyamatok - a népesség időbeli számszerű alakulása - területi megoszlása - korcsoportjai, családszerkezete 3/57

4 6. Foglalkoztatási folyamatok - ágazati megoszlása - helyi lehetőségek - munkanélküliség, ingázás 7. Gazdaság - helyben települt ipar - mezőgazdaság - egyéb ágazatok, szolgáltatás, idegenforgalom 8. Lakáskörülmények alakulása - lakásösszetétel, komfortfokozat, területi megoszlása - tulajdonviszonyok 9. Intézményi ellátottság - egészségügyi, szociális intézmények - oktatási, művelődési intézmények - szabadidő eltöltés, sporttevékenységek intézményei - üdülés, idegenforgalom alakulása, intézményei - kereskedelem, szolgáltatás 10. Igazgatási terület szerkezete és felhasználása 11. Beépített területek szerkezete, adottságai, sajátosságai 12. Táji, természeti és zöldfelületi karakter jellemzői 13. Közlekedési hálózatok jellemzői - közlekedési nyomvonalak, közút- és vasúthálózatok - keresztmetszeti jellemzők - gyalogos és kerékpáros közlekedés - tömegközlekedés - parkolási jellemzők 14. Energiagazdálkodás, hírközlés - gázellátás - villamos energia ellátás - hírközlés 15. Vízgazdálkodás - ivóvíz ellátás - szennyvízelhelyezés, kezelés - csapadékvíz hálózat - belvíz elvezetés 16. Környezetvédelem - talajvédelem - levegőtisztaság védelem - zaj- és rezgésvédelem - hulladékgazdálkodás 17. Kulturális örökségvédelem 4/57

5 ELŐZMÉNYEK: A jelenleg hatályos településrendezési tervet 2002-ben a Markolt Stúdió Bt készítette A településfejlesztési koncepciót 8/2000. Ökt.sz. határozatával hagyta jóvá a képviselő testület áprilisában. Ezt követően a településszerkezeti tervet és a szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot október 9-én hagyta jóvá a testület 22/2002. Ökt. sz. határozatával, illetve a 7/2002.(X.9.) ÖR. számú rendeletével. A terv egy alkalommal, 2007-ben módosult az Agrárgazdasági Rt kérelmére a 21/2007. Ökt. Számú határozattal a településszerkezeti tervet, a 4/2007.(VI.12.) Ör. Számú rendelettel az Agrárgazdasági Rt. És tehenészeti telep SZ-2M rajzszámú tervet hagyta jóvá a Képviselő-testület. A terv jóváhagyása óta elkészült az országos területrendezési terv, majd a megyei területrendezési terv is július 19-én hatályba lépett az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény módosítása. A magasabb szintű tervekkel való összhang megteremtése jelen felülvizsgálat feladata. A településrendezési terv jóváhagyása óta eltelt 8 év társadalmi és gazdasági változásai kikényszerítik a terv aktualizálását, ezért Városföld Község Önkormányzata 26/2009. Ökt. számú határozatával döntött településrendezési eszközeinek teljes körű felülvizsgálatáról. 1. FÖLDRAJZI, TÁJI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Földrajzi elhelyezkedés, területi jellemzők Városföld Bács-Kiskun megye északi részén, Kecskeméttől délre, annak déli közigazgatási határán helyezkedik el A közigazgatási terület 6165,46 ha nagyságú, melyből 180,09 ha belterület, és 5985,37 hektár külterület. Legnagyobb kiterjedése nyugat-keleti irányban 10,7 km, észak-déli irányban 11,5 km. Határa cirka 47,18 km hosszú. Szomszédjai: Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Nyárlőrinc, Kunszállás. Megközelíthető vasúton a Budapest-Cegléd Szeged fővonalon, illetve közúton az 5. számú főúton. Az M5 autópálya áthalad az igazgatási területen, de lecsatlakozása nincs a településen. Geológiai jellemzők, talaj adottságok: Városföld a Duna-Tisza közi homokhátságon, a kiskunsági löszöshát területén helyezkedik el. Domborzatára jellemző az 1,5 m vastag lösszel és homokkal fedett, enyhén tagolt, a földtörténet újkorában kialakult hordalékkúpság. Ezeket időnként tavakkal kitöltött mélyedések, szikes láposok tarkítják. A kiskunsági löszöshát területén a talajok többségének lösz a talajképző kőzete. Itt a kedvező mezőgazdasági adottságú csernozjomok a terület 45 %-át fedik, az alföldi mészlepedékes csernozjomok 21 %-ot, a legkedvezőbb termékenységű réti csernozjomok 16 %-ot, a mélyben sós csernozjomok 7 %-ot, a mélyben szolonyeces réti csernozjomok pedig 1 %-ot tesznek ki. A falu szántóföldjének a felszíni talaja, kultúrrétege jó minőségű. A kistérségben a legjobb földminőségű község Városföld, majdnem 24 szántó-aranykorona értéke mellett a földterület mintegy 80 %-a szántóként hasznosul. Éghajlati jellemzők, adottságok: A környezet abiotikus (klíma, talaj) tényezői jelentősen meghatározzák a lehetséges biológiai és társadalmi élettérfunkciókat, termelési, fogyasztási-szolgáltatási tevékenységeket, és az ezeknek keretet adó épített környezeti feltételeket is. 5/57

6 A térség éghajlata szélsőségesen kontinentális, amely mind a hőmérsékletingadozásban, mind a csapadékeloszlásban megnyilvánul. A hőmérséklet sokévi átlagos középértéke 10,5-10,7 C fok, a tenyészidőszak alatti (áprilisszeptember) sokévi átlagos hőmérséklet 17,2 C fok, az évi átlagos hőingadozás 50 C fok körüli, a fagyos napok száma nap évente. A sokévi átlagos csapadékmennyiség mm, melyből a tenyészidőszakra átlagosan 301 mm jut. Az utóbbi években a csapadék eloszlása szeszélyes. A relatív légnedvesség télen 82 %, tavasszal 70 %, nyáron 64 %, ősszel 75 %. A tenyészidőszak átlagában a levegő nedvessége 66 %, ami a növénytermesztés szempontjából kedvezőtlen, gyakran aszályt eredményez. Napsütéses órák számában Kecskemét-Kiskunfélegyháza térsége, így Városföld is az ország egyik leggazdagabb területe. Az évi napsütéses órák száma meghaladja a 2100 órát. A tenyészidőszakban a napsütéses órák száma 1480 körüli, ami kiemelkedő szerepet játszik elsősorban a napfényigényes szőlő, gyümölcs, zöldségfélék termelése szempontjából. A szélerősség országos viszonylatban nem magas (3-4 m/s), de a homokos vidékeken ez is jelentős széleróziót okoz, ezért szükséges a talajfelszín növényzettel történő fedettsége (gyeptakaró). Az uralkodó szélirány nyugati, északnyugati, ritkábban északkeleti. A közölt értékek sokévi átlagot tükröznek, amely azonban az utóbbi években megdőlni látszik a meteorológusok és tudósok egyre szélesebb körében elismert klímaváltozási folyamatok miatt. Az elkövetkezendő időszakban egyre szélsőségesebb klimatikus és időjárási viszonyokra lehet számítani, ezért nagyon fontos, hogy a növényzeti fedettség a településen minél teljesebb legyen. Ne maradjanak megműveletlen területek, a gyepgazdálkodás és erdősítés, fásítás, gyümölcsösök aljnövényzet telepítése egyre nagyobb jelentőséggel bír. Vízföldtani adottságok, felszíni és felszín alatti vizek, rétegvizek jellemzői Természeti adottságok, élővilág: Városföld természetes növénytakaróját a tatárjuharos lösztölgyesek, a pusztai tölgyesek és a sziki tölgyesek jellemzik. Termesztett növények: búza, kukorica, napraforgó, lucerna, gyümölcs, szőlő. 2. TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: Városföld Kecskemét város pusztája volt már a VIV. Században, innen kapta nevét is. A terület a városi polgárok örök tulajdonát képezte. A története ennek megfelelően mindig szorosan kapcsolódott Kecskemét történetéhet ban Kecskemétet és a hozzátartozó hat pusztát hűséges szolgálata jutalmául Hunyadi János özvegye Lábatlany János Csongrád megyei főispánnak adományozta. Az adományozó oklevélben az egyik pusztát Koldus-egyház néven tüntették fel, amely azonos a mai Városföld területével. A jó minőségű talajon már a XVII. Században gabonát termesztettek, de a gazdálkodás alapja a jószágtenyésztés volt. Az állatokat nem hajtották be belső telelőkre, hanem a füves pusztákon létesítettek teleltető szállásokat. A pásztor által épített kunyhó volt a mezei szállások elődje. Az ilyen külső szállást a XVIII. szd. elején kezdték tanyának nevezni. A tanya szóval azt a helyet akarták kifejezni, ahol a szekérrel, jószággal megállapodtak, tüzet raktak, kutat ástak, ahol a mezei kertnek központja volt. Városföld pusztán már az 1780-as években létezett tanyás gazdálkodás, megindult a 6/57

7 gazdák tanyákra kitelepülése, amelyet Kecskemét város tanácsa nem nézett jó szemmel, tiltották a lakosság pusztákon élését. A város 1622-ben 3 országos vásár tartására kapott engedélyt II. Ferdinándtól, ettől kezdve élénkült e vidéken is a kereskedelem. A török uralom alatt csak az un. "járt utakon" volt tanácsos közlekedni, és Szeged felé menve Városföld is egy ilyen útvonalba esett ben indult postajárat Kecskemét és Szeged között, mely szintén keresztülhaladt a településen. A II. József-kori katonai térkép (1785) Kecskemét környékén 200 tanyatelepülést tüntet fel, köztük a Városföld területén lévőket is, utakkal, dűlőutakkal együtt ben a VI. sz. országos postaútvonal ugyancsak Városföld területén haladt át Szeged-Temesvár irányába augusztus 18-án történt a Cegléd-Kecskemét-Félegyháza vasútvonal műszaki bejárása, próbaútja. Ekkorra épült fel az állomás Városföldön, amelyet Puszta-Páka néven tüntettek fel a hivatalos menetrendben ben kezdődött meg a népiskolai oktatás egy bérelt tanyaépületben. Az első népiskola 1891-ben épült fel a kiskunfélegyházi út-vasút kereszteződésében 1 tanteremmel és kétszobás tanítói lakással ben újabb iskola épült Alsó-városföldi néven, melyet 1913-tól Galambosi iskolának hívtak. A Klébelsberg Kúnó által kezdeményezett tanyai iskolai építési akció során még 2 iskola épült, a Monostori és Mindszenti úton. A gazdák Kecskemétről való kiköltözése az 1860-as években nagyobb lendületet vett, a városi tanács ekkor már nem tiltotta a kint lakást. Az évi népszámlálás szerint a házak száma 379, a lakosság száma 1776 fő. Orvos Kecskemétről járt ki Városföldre, szülésznői állást is csak 1922-ben létesítettek a településen ben Szappanos István tekintélyes birtokos kezdeményezésére szerveződött meg a Városföldi Gazdakör ben épült ki a nemzetközi autóút Kecskemét-kiskunfélegyházi szakasza, mely természetesen érintette Városföldet is ben természeti csapás sújtotta Kecskemétet és Városföldet is. Méteres hó zárta el a települést, ínségmunkások tették szabaddá a közlekedést. A természeti csapások 1936-ban és 38-ban is folytatódtak. Mindkét alkalommal hatalmas nyári jégverés verte el a termést. A gazdakör kezdeményezte nyilvános távbeszélő felállításának terve 1939-ben meghiúsult ben honfoglalás kori leletre bukkantak Városföldön. Kecskemét Tisztiorvosi Hivatala 1943-ban orvosi rendelő és lakás felállítását határozta el Városföldön, addig is rendszeres orvosi rendelés indult meg a Galambosi iskolában. (Jelenleg orvosi rendelő és gyógyszertár is van a településen.) A II. világháború vége felé, júniusában a városföldi vasútállomáson repülőgépről leadott géppuskatűz robbantotta fel a németek itt tárolt üzemanyag-készletét. A város kényszerű kiürítése Városföldet is érintette, a lakosság elhagyta a települést, és csak 1945 elején kezdtek visszatérni a gazdák családjukkal. Az 1948-ban alakult Dózsa Tsz mintegy 110 kh-on gazdálkodott ben egyesült a szintén városföldi Törekvés Tsz-el, így területe 1200 kh-ra nőtt, a tagok száma 65 fő lett. A gazdálkodás azonban nehezen ment, mert a szövetkezet területe Városföld és Kecskemét területén szétszórtan helyezkedett el ban a volt Törekvés termelőszövetkezet rész különvált, de 1961-ben újra egyesültek ban a Dózsa Tsz egyesült a hetényegyházi Micsurin Tsz-el, majd 1968-ban a nyárlőrinci Petőfi Tsz-el is. Az egyesülések után a tsz területe 6348 kh, taglétszáma 511 fő lett. Két fő gazdasági ágazat volt, a növénytermesztés és az állattenyésztés. Kenyérgabonát, takarmánygabonát termesztettek, 400 kh-on szőlőt telepítettek, szarvasmarha-, sertés,- juhtenyésztéssel foglalkoztak ben egy Petőfi nevű mgtsz is alakult Városföldön (jogelődjei: Hunyadi, Petőfi, helvéciai Szabadság, Táncsics). 7/57

8 Még 1951-ben állami gazdaságot hoztak létre Városföldön, 4593 kh területtel. (1959-ben hozzácsatolták a Bugaci ÁG-t 3335 kh-dal, 1962-ben Kiskunfélegyházi Tangazdaság került hozzá 3135 kh-dal.) Szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet képezte a gazdálkodás alapját. Almatárolásra nagy hűtőházat építettek január elsejétől önálló község lett Városföld. A település Kecskemét járás része lett 1983-ig, a járások megszűnéséig, majd 1990-ig Kecskemét városkörnyéki községeihez tartozott óta önálló önkormányzata van. 3. REGIONÁLIS KAPCSOLATOK: Városföld a Dél-alföldi Régió, ezen belül a Kecskeméti Kistérség tagja. Nagytérségi kapcsolatok: Bács-Kiskun megye átmeneti és összekapcsoló szerepet tölt be a Dunántúl és a Tiszántúl, a főváros, a fejlett nyugati és fejletlenebb (keleti hazai és balkáni) területek között. Ennek következtében a nagytérségi szerkezetben a legmeghatározóbbak a főbb közlekedési vonalak. Ezek közül legjelentősebb a Budapest- Kecskemét- Szeged vonal, amely mentén települtek és települnek a főbb logisztikai rendszerek. Városföldet ez a vonal közvetlenül érinti, de az ebből adódó előnyöket talán Kecskemét túlzott közelsége miatt- kihasználni nem képes. A megye másik fontos tengelye a Duna mente, amelyhez az úgynevezett Helsinki folyosó csatlakozik. Ennek hatása sem érzékelhető a településen. A Dunaföldvár- Kecskemét- Békéscsaba tengelyt erősíti a tervezett M8-as gyorsforgalmi út és az ehhez kapcsolódó M44-es gyorsforgalmi út, melyek megvalósulása áttételesen hatással lehet Városföld fejlődésére is. A felsorolt kapcsolati irányokat jelentőségükben követik a Kecskemét- Nagykőrös- Cegléd és a Kecskemét- Tiszakécske- Szolnok, valamint a Csongrád-Szolnok, Kiskunfélegyháza- Szolnok irányú vonzások. Ezek jellemzően helyi, kistérségi kapcsolatrendszerek, illetve jelenleg igen gyenge vonzások. A térségi kapcsolatokat erősíti majd a Mercedes autógyár üzembe állítása, amely Városföld gazdaságára is húzóerővel bír majd. Kistérségi kapcsolatok: A kistérség a települések közigazgatási területénél nagyobb, a megyénél kisebb térbeli egység. Elsősorban funkcionális meghatározottságú, inkább területfejlesztés szempontjából kezelhető egység. Kecskemét kistérsége a volt Kecskeméti Járás településeinek területét foglalja magába, sajátossága, hogy nem egyetlen város köré szerveződött, hanem különböző típusú, bonyolult településközi kapcsolatrendszerrel bíró településrendszert foglal magába, amelyek 4 város köré tömörülnek és több község is tartozik hozzá. Az egész kistérségre meghatározó a 100 ezer lélekszámú Kecskemét vonzása, vagy inkább dominanciája, amely nem mindig pozitív a kistérség többi szereplőjére nézve. Regionális szerepkör: Városföld regionális szerepköréről jelenleg nem beszélhetünk Kecskemét és Kiskunfélegyháza szomszédsága miatt, hiszen ezek a városok betöltik ezt a szerepet. Városföld intézményrendszere 8/57

9 (oktatás, egészségügy, közigazgatás) helyi szintű, térségi szerepkört nem lát el és erre a jövőben sem látszik lehetőség. DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK: 5.1. A népesség időbeli számszerű alakulása Városföld állandó népessége és között az alábbiak szerint alakult: év fő év fő év fő év fő Megállapítható, hogy Városföld lakossága 1949-ig többé-kevésbé egyenletesen nőtt, 1970-től nagyjából stagnál. Városföld lakónépesség száma az elmúlt években némi csökkenést mutat. Az egyébként jellemző népességfogyás a Kecskemétről bevándorlók miatt csak kevéssé érezteti hatását. Az állandó oda-és elvándorlások egymáshoz viszonyított aránya viszonylag állandó. Optimista prognózis szerint sem várható azonban a község népességének növekedése, legfeljebb a népesség számának állandósulásával számolhatunk A lakónépesség területi megoszlása 2001-ben: Központi belterület Egyéb belterület összesen: Külterület összesen: Mindösszesen: 1662 fő 265 fő 344 fő 2271 fő 2001-ben a lakosság nagy többsége (73 %) élt központi belterületen, 11,7 %-a egyéb belterületen és csak 15 %-a külterületen. A külterületi népesség többnyire időskorú volt. Mára ez az arány valószínűleg még inkább a belterületi népesség felé tolódott, tekintettel arra is, hogy a hatályos helyi szabályozás nem könnyítette meg a külterületi lakott helyek számának szaporodását A népesség korcsoport szerinti megoszlása 2001-ben: ÉV: FŐ ÉV: FŐ: ÉV: x FŐ: A korstruktúra ismeretéből következtetések vonhatók le a népszaporodás jövőbeni alakulására, az intézményrendszer kapacitásának felmérésére. Alapvetően meghatározza az oktatásra és szociális, egészségügyi szolgáltatásokra háruló feladatokat, továbbá utal a társadalom öneltartó képességére, a népesség gazdasági aktivitására. A bölcsődés, óvodás korú népesség a lakosság 4,4 %-a körül mozgott, az általános iskolások számaránya 14,4 % körüli, míg a középiskolás korúak számaránya 6,6 %. A gazdaságilag aktív korú 9/57

10 (20-64 év közötti) népesség a lakosság 62,5 %-át tette ki, de a fiatalkorú népesség számának csökkenő aránya miatt ez tovább tolódik az időskorú népesség irányába. Az adatok régiek, pontosabb adatokat csak a következő népszámlálás után lesz módunk ismerni, de a tendencia így is jól megfigyelhető. Időközi adatok alapján összehasonlítva: 2009-ben 0-19 éves 452 fő (2001-ben 478 fő), éves 1321 fő (2001-ben 1138 fő), 60 évnél idősebb 443 fő (2001-ben 273 fő). Az állandó népességből a 60 év felettiek száma az elmúlt időben jelentős mértékben növekedett. Az elmúlt 10 évben a születések száma tovább csökkent, a halálozási arány nőtt. Az akkor 5-9 éves korosztály mára belépett a gazdaságilag aktív korba. A gazdaságilag inaktív időskorú népesség számaránya tovább nőtt. A évi népszámlálási adatokból és az azóta ismert statisztikákból a népesség fokozatos öregedése figyelhető meg. Általában kevesebb nő születik, ezért a fiatalabb népességben még a férfiak aránya dominál, vagy kiegyenlített a nemek aránya, a magasabb életkor felé haladva ez egyre csökken. Városföldön a népességen belül a nők és a férfiak aránya megközelítően 50%-50%, ami az elmúlt 10 évben viszonylagos állandóságot mutat. Összességében megállapítható, hogy a népesség öneltartó képessége - Városföldön is, ahogy országosan is- csökken, hosszútávon a lakosság további öregedésével lehet számolni. Ez mind az állam, mind az önkormányzat számára egyre növekvő szociális ellátási kötelezettséget jelent A népesség háztartás- és családszerkezete: ÉVEK: Háztartások száma Személyek száma/100ht Foglalkoztatottak száma/ 100 ht Családok száma Családtagok fő/100ht Gyermekek száma/ 100 ht év alatti gyermekek száma/ 100 ht Az adatok régiek ugyan, de a folyamat valószínűleg változatlan. A háztartások számának emelkedésével fordított arányban csökken a személyek, a gyermekek és különösen a 15 év alatti gyermekek száma. Ez a gazdasági helyzet romlásával és a társadalom elidegenülésével magyarázható. A foglalkoztatottak számának csökkenése a munkanélküliség emelkedésének eredménye. 6. FOGLALKOZTATÁSI FOLYAMATOK: 1980-ban a népesség 46,7 %-a, 1990-ben 48 %-a, 2001-ben 40 %-a volt foglalkoztatott. Mára ez a tendencia tovább erősödött, és a lakosságnak csak mintegy 13,3 %-a foglalkoztatott ben helyben foglalkoztatott volt 598 fő, melyből 388 volt férfi és 210 nő. A helyben foglalkoztatottak 36,6 %-a (219 fő) a mezőgazdaságban, 21 %-a (126 fő) az iparban, építőiparban, 42,3 %-a (253 fő) a szolgáltatási szektorban dolgozott. A szolgáltatási szektor erősödése és a mezőgazdaság visszaszorulása országos jelenség, de az adatok tükrözik a település mezőgazdasági jellegét. Az iparban foglalkoztatottak is jórészt a mezőgazdasági termeléshez kötődnek (műtrágya gyártás) ben a 290 fő helyben foglalkoztatottból 220 fő dolgozott a mezőgazdaságban, melyből 100 fő volt nő. 10/57

11 A más településre eljáró foglalkoztatottak (ingázók) száma 2001-ben igen magas volt (475 fő), a helyben foglalkoztatottakhoz viszonyítva 79 %, ami Kecskemét és Kiskunfélegyháza szomszédságával magyarázható. Mivel az elmúlt 10 évben a településen új munkahelyek nem, vagy alig létesültek, az adatok jellemzően nem változtak. Városföld aktív, foglalkoztatott népességének jelentős része ma is ingázó. Munkanélküliségi helyzetkép Városföldön a munkanélküliség a környező településekhez képest általában is, ma is alacsonyabb. A munkanélküliek aránya 1980-ban 0, 1990-ben 0,93 %, 2001-ben 2,8 %, ma 5,8 %. A 2008-as évben a 180 napon túl nyilvántartott munkanélküliek száma 31 fő volt, ennek mintegy 10%- a pályakezdő és majdnem fele (10 fő) fiatalkorú 21 és 25 év közötti. A településen a 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők között a nők és a férfiak száma közel azonos. A munkanélküliség a éves korosztályt sújtja leginkább ben a nyilvántartott munkanélküliek száma 126 fő, melyből 32 fő tartós munkanélküli. Az adatok csak részben tükröznek valós képet, mert nem tartalmazzák a munkanélküli rendszerből kikerülteket, akik már semmiféle támogatásra nem jogosultak, így a nyilvántartásban nem szerepelnek. Legfőbb probléma, hogy a rendszerből kikerültek zöme a mezőgazdaságban és az építőiparban idénymunkából sokszor be nem jelentett napszámból - próbál megélni és nagyon nehezen, vagy nem tud visszakerülni a munkaerő piacra. Különösen nehéz a fiatal, kisgyermekes nők visszakerülése (GYES, GYED, stb.), illetve a év feletti munkavállalók visszakerülése a munkaerő piacra. Általában megfigyelhető, hogy az öregedő korosztályokban és az alacsonyabban képzettek körében nagyobb a munkanélküliek aránya, de egyre növekszik a pályakezdők munkanélkülisége is. A kecskeméti Mercedes gyár beindítása húzóerőt jelenthet Városföld szempontjából is a munkanélküliség csökkentésére vonatkozóan egyrészt közvetlen foglalkoztatással, másrészt a beszállítói kör idetelepülésével és helyben foglalkoztatással. Ennek érdekében az önkormányzatnak mindent meg kell tennie adópolitikájával és a vállalkozások ide vonzásával. 7. GAZDASÁG: Városföld jó talaj és termőföld adottságaiból következően jellemzően mezőgazdasági település kevés ipari munkahellyel. A településre a rendszerváltáskor és utána sem érkezett jelentős külföldi tőke, nem létesült nagyobb létszámot foglalkoztató új vállalkozás. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek a földprivatizáció eredményeként itt is átalakultak, de a földek nem aprózódtak fel annyira, mint az országban általában, itt maradtak nagyüzemi gazdaságok is. (Agrárgazdasági Zrt., Polyfruct Kft., Multiker Kft.) A településen az egyéni vállalkozások, valamint a kis- és közepes vállalkozások jellemzők. A faluban telephellyel rendelkező társas vállalkozások száma 78, ebből a betéti társaságok száma 12, a korlátolt felelősségű társaságok száma 47, a részvénytársaságok száma 19. A társas vállalkozások közül városföldi székhelyű 37, melyből 1 részvénytársaság, 28 Kft és 8 Bt. A társas vállalkozások közül 8 (10,25 %) az energiaszolgáltató szektorban,12 (15,38 %) az iparban- építőiparban, 6 (7,69 %) a mezőgazdaságban 52 (66,67 %) a kereskedelemben és szolgáltatásban tevékenykedik. Bár a statisztika torzít hiszen a községben a legnagyobb foglalkoztató a 100 fő feletti létszámával az AGRÁRGAZDASÁGI ZRT mezőgazdasági tevékenységet folytat- a társas vállalkozások körében a kereskedelmi-szolgáltató szektor túlsúlya jellemző. Az önkormányzati adóbevételek szempontjából jelentős az energia-szolgáltató szektor szerepe is. 11/57

12 A Városföldön működő 92 egyéni vállalkozásból 46 (50 %) mezőgazdasági, 43 szolgáltató (46,7 %), és csak 3 ipari (3,26 %) szektorban tevékenykedő. Összefoglalva: A község gazdaságára a szolgáltatási szektor túlsúlya jellemző, de a mezőgazdasági szektor is jelentős, különösen az egyéni vállalkozások és őstermelők körében. Maga az önkormányzat 28 fős foglalkoztatott létszámával nem tekinthető számottevőnek, amióta az oktatási ágazatban foglalkoztatottak kikerültek az önkormányzat létszámából. Ipar: Városföldön a csekély ipari tevékenység elsődlegesen a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódik. Jellemző a gabonatermesztéshez kötődő malomipari termékgyártás, pékáru gyártás, takarmánykeverés, haszonállat-eledel gyártás, pálinkafőzés, műtrágyakeverés. Ez a feldolgozó ipar a korábbi termelőszövetkezeti és állami gazdasági majorokban alakult ki és mára a nehéz gazdasági helyzet ellenére felfejlődött. A volt állami gazdasági majorban korábban működő fáradt olaj feldolgozó tevékenység megszűnt, a cég felszámolás alatt áll. A község iparának jövőjét nem lehet kizárólag a helyi iparstruktúra alapján előre vetíteni. Kecskemét déli részén, közvetlenül Városföld határában hamarosan termelésbe áll a Mercedes autógyár, melynek közelsége Városföldre is nagy hatással lehet. A faluban korábban kijelölt, jó infrastrukturális adottságok és közlekedési kapcsolatokkal rendelkező ipari területek kihasználatlanok, betelepülőkre várnak. Ez az iparfejlesztés területén új irányok kijelölését jelenti, elsősorban a környezetkímélő technológiák, valamint a logisztikai vállalkozások betelepülését kell ösztönözni. Mezőgazdaság: 1929-ben Szappanos István birtokos kezdeményezésére szerveződött meg a Városföldi Gazdakör ben épült ki a nemzetközi autóút Kecskemét - Kiskunfélegyházi szakasza, mely természetesen érintette Városföldet is. Az 1948-ban alakult Dózsa Tsz. mintegy 110 kh-on gazdálkodott. A Tsz ben egyesült a szintén városföldi Törekvés Tsz-el, így területe 1200 kh-ra nőtt, a tagok száma pedig 65 fő lett. A gazdálkodás azonban nehezen ment, mert a szövetkezet területe Városföld és Kecskemét területén szétszórtan helyezkedett el ban a volt Törekvés Termelőszövetkezet rész különvált, de 1961-ben újra egyesültek ban a Dózsa Tsz egyesült a hetényegyházi Micsurin Tsz-el, majd 1968-ban a nyárlőrinci Petőfi Tsz-el is. Az egyesülések után a tsz területe 6348 kh, taglétszáma 511 fő lett. A település két fő gazdasági ágazata, a növénytermesztés és az állattenyésztés volt már a korábbi időkben is. Termesztettek kenyérgabonát, takarmánygabonát, 400 kh-on szőlőt telepítettek, szarvasmarha-, sertés,- és juhtenyésztéssel is foglalkoztak ben állami gazdaságot hoztak létre, 1959-ben hozzácsatolták a Bugaci ÁG-t, 1962-ben pedig a Kiskunfélegyházi Tangazdaság került hozzácsatolásra. Szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet képezte a gazdálkodás alapját a településen. Városföld mezőgazdasági művelésű területe (2011. évi földhivatali adatok szerint) az igazgatási terület 88,2 %-a, összesen 5443,92 ha. Ebből szántóterület 4819,47 ha, gyümölcsös 206,68 ha, szőlő 15,62 ha, és viszonylag jelentős, 402,15 ha gyepterület. A földek minősége nagyon jó, az északi határ nagy része kiváló termőhelyi adottságú szántó. Az ingatlanok birtokszerkezete az átlagosnál kevésbé felaprózódott. Az átlagos birtoknagyság szántó művelési ágban m2, szőlő művelési ágban 6247 m2, gyümölcsös művelési ágban 7655 m2. 12/57

13 A jó minőségű szántó területeken a szántóföldi növénytermesztés keretén belül a gabonafélék (takarmánygabona, búza, kukorica, napraforgó, lucerna), a kevés gyengébb talajadottságú területen a szőlő- és gyümölcstermesztés a meghatározó. A meglévő növénykultúrák terméseredményeire elsősorban az aszály a meghatározó tényező. Az állattartást jelenleg a nagy gazdaságok jellemzik, a háztáji jellegű kisebb állatlétszámú gazdaságok elenyészőek. Az Agrárgazdasági Zrt sertéstelepén zárt rendszerű nagyüzemi sertéstartást folytatnak, a szarvasmarha tenyésztéssel felhagytak. A korábbi legeltető állattenyésztés és ridegtartás a határban már nem jellemző. A nagy területű legelő területeken ismét vissza kellene állítani- elsősorban őshonos állatokkal a hagyományos legeltető állattartást. A nagy élőmunka igényű termékek (elsősorban bio-zöldség, primőrök) termesztése jelenthetne további kitörési pontot a mezőgazdasági termelés számára. A munkanélküliek és közmunkások foglalkoztatására jó adottságai lennének a településnek elsősorban az állami tulajdonú, egyébként lakóterületi fejlesztés céljára kijelölt északi területeken. A hungarikumok (helyi gyümölcsökből főzött pálinka, hagyományosan, vegyszer és tartósítószer mentesen feldolgozott biotermékek) és kuriózumok (pl. szarvasgomba) termesztésétől várható némi fellendülés. A bio-termesztés ösztönzése elősegítené az ökológiai egyensúly helyreállását, a külterjes állattenyésztés, legeltető módszerekkel és közepes állatlétszámmal szintén ezt a célt szolgálná. Az önkormányzat szerepe ebben egy olyan agrárstratégiai program kidolgozása, amely marketing tevékenységgel, támogatási források igénybevételével, tájékoztatással segíthetné a hagyományos növénykultúrák, állattenyésztési formák felélesztését és egy ezekre épülő helyi feldolgozóipar megteremtését. Szolgáltatás: A kereskedelmi vállalkozások általában mikro- és kisvállalkozások, egyéni vállalkozások. (Kivételt képeznek az agrártermeléshez kapcsolódó gabona, takarmány és műtrágya forgalmazók.) A helyi élelmiszer kereskedelmet jellemzően az UNIVER COOP Zrt. bonyolítja, néhány kiskereskedelmi vegyesbolt és pékség van még ezen kívül a faluban. A bolthálózat színvonala általában nem éri el az uniós normákat, aminek oka valószínűleg a közeli Kecskeméten jelen lévő nagy kiterjedésű szupermarket és iparcikk kereskedelmi hálózat. Az ágazatban a tőkehiány- annak ellenére, hogy a tőke ebben a szektorban térül meg leggyorsabban- erőteljes. A multik eddig nem jelentek meg a településen és ez a közeljövőben sem várható a település és a helyi vásárlóerő nagysága miatt. A helyi vásárlói szokások eltolódnak a heti kecskeméti bevásárlások felé, mert a bevásárló központokban nagyobb választékot talál a vevő, olcsóbb árakon. A helyi kiskereskedelmi boltok megerősödése csak az általános gazdasági fellendülés után várható, mert a vásárlóerő növekedése biztosíthatja a megfelelő árukészletet és választékot. A helyi termékek piacának megteremtése bizalmi kérdés is, ebben rejlenek még kihasználatlan lehetőségek. A külterületeken csak mozgóbolt van. A vendéglátás nem jelentős, a településen 1 vendéglátó egység üzemel, helyi forgalomra építve. A településen idegenforgalom gyakorlatilag nincs. Ennek növekedésére nem nagyon lehet számítani, mert nincs helyben idegenforgalmi vonzerő. Ennek következtében a szálláshely szolgáltatás sem jellemző. Ahhoz, hogy Városföldön egyáltalán kialakulhasson valamiféle idegenforgalom, a falunak Ki kellene találnia magát, vagyis ki kellene találnia turistákat idevonzó helyi programokat, fesztiválokat, olyan rendezvényeket, amelyek például a kecskeméti Hírös hét rendezvényeihez kötődve szerveződhetnének meg. (pl. sportrendezvények, gyalogtúrák, tájfutó versenyek, gyermekprogramok, lovas programok, kézműves táborok, művész táborok, stb. stb.) Bár ilyenek a környékben már szép 13/57

14 számmal működnek, egy-egy speciális rendezvény a meglévőkhöz kapcsolódva megteremthetné Városföld imázsát. 8. LAKÁSKÖRÜLMÉNYEK ALAKULÁSA: A lakóegységek rendeltetése, állapota, lakás- és szobaszám A községben a 2001-es népszámláláskor 780 db lakás volt, melyből 761 volt lakott, 19 volt nem lakott. A KSH időközi adatai szerint a évben 807 db lakás volt a településen, vagyis 7 év alatt mindössze 27 lakással szaporodott a lakásállomány. A minőségi és mennyiségi adatok a 2001-es népszámláláskor: 2001-ben 1 szobás 78 db 2 szobás 355 db 3 szobás és nagyobb 254 db 4 szobás és nagyobb 93 db A lakások többnyire (768 db) magántulajdonú volt, 2 önkormányzati, 10 egyéb tulajdonú volt, és csak 15 volt bérelt vagy szolgálati használatú. A lakásállomány 95,7 %-a (1813 db) konyhával, 5,9 %-a (112 db) főzőfülkével ellátott, 83,9 %-a (1590 db) fürdőszobával felszerelt, az átlagos lakásnagyság 78 m2. A lakások és lakott üdülők építési év szerinti megoszlása 2001-ben: 1919 előtt épült 40 db 4,95 % között épült 39 db 4,83 % között épült 95 db 11,77 % között épült 127 db 15,73 % között épült 279 db 34,57 % között épült 151 db 18,71 % között épült 49 db 6,07 % között épült 27 db 3,37 % Megállapíthatjuk, hogy a lakások 37,28 %-a több, mint 30 éves, elöregedett, illetve erkölcsileg elavult. Csak az utóbbi 20 évben épült lakásokról mondható el, hogy korszerű, de ezek közül is a az összes lakás mintegy 5 %-a felújításra, korszerűsítésre szorul. Az között épült lakások, vagyis a lakásállomány 18,71 %-a egészen biztosan valamiféle korszerűsítésre szorul. (hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés, egyéb gépészeti felújítás) A népességi adatokból és a lakásállomány korából az következik, hogy a rendezési terv távlatában új lakásépítési igények az elöregedett vagy erkölcsileg avult lakásállomány leváltása, illetőleg a jelenleg még szülőkkel élő felnőtt korú gyermekek lakásigénye, továbbá a remélt lakosság megfiatalítás, bevándorlás okán jelentkezhetnek. Az önkormányzat feladata ebben a helyzetben az, hogy megfelelő teret adjon a településen belüli helyben maradásnak, azaz, hogy kellő számú és minőségű, választékú építési telket biztosítson, illetve, hogy megteremtse a magánerős telekalakítások lehetőségét. Megfelelő telekkínálattal, esetleg egyéb támogatással van esély a fiatal népesség helyben megtartására, esetleg bevándorló fiatal népesség letelepítésére, olyan munkaerő-bázis létrehozására, amely tőkét, munkahelyteremtő vállalkozásokat képes idevonzani. Ezáltal csökkenthető, esetleg megállítható a népességfogyás illetve a lakosság elöregedése, munkahelyek keletkeznek, nő a lakosság öneltartó képessége, adó-erő képessége, ami az önkormányzatnak további lehetőségeket teremt és egyre növekvő szociális terheit is csökkenti. A hatályos településrendezési tervben lakóterületbe sorolt területek megfelelő méretűek a megfelelő telekkínálat biztosításához, átgondolandó azonban a kialakítható legkisebb telekméret meghatározása tekintettel arra, hogy a háztáji kertgazdálkodás egyre kevésbé jellemző a fiatal népesség körében. 14/57

15 9. INTÉZMÉNYI ELLÁTOTTSÁG: A község intézményeinek mennyisége és minőségi színvonala jelentős a település nagyságához képest. Igazgatási, adminisztratív és egyházi intézmények: Polgármesteri Hivatal, Felszabadulás u. 35. Rendőrség, körzeti megbízott, Szent I. tér. Félegyházi Takarékszövetkezet Városföldi KirendeltségeLiget u. 2. Postahivatal, Petőfi u. Római Katolikus Templom, Petőfi u. MÁV Magyar Államvasutak Rt. Állomásfőnökség Az intézményhálózat színvonala- eltekintve az épületek korszerűsítési, karbantartási, felújítási és akadálymentessé tételének szükségességétől- a mai igényeket kielégíti, fejlesztési igénnyel nem jelentkeztek. A lakóterületi fejlesztésekkel együtt szükség lehet intézményfejlesztésre, de ezek az alapfokú ellátó intézmények lakóterületen elhelyezhetők, a rendezési tervben külön területbiztosítás nem szükséges. Egészségügyi, szociális intézmények: A községben helyben biztosított az orvosi ellátás és az ügyelet. A háziorvos minden nap 8 órától 17 óráig rendel. Összevont készenléti ügyelet érhető el hétköznapon 17 órától másnap reggel 8 óráig Kecskeméten. Felnőtt járó-betegeknek: Kecskemét Megyei Korház Nyíri úti épületében, gyermek járóbeteg ügyeleti ellátás a : Kecskemét Megyei Korház Izsáki úti épületében. Egyéb egészségügyi és védőnői szolgáltatásokat a Településen tudják igénybe venni a helyiek. Védőnői fogadóóra heti egy napon 1 órában, terhes-tanácsadás havi 2 alkalommal 1 órában vehető igénybe a Városföldi Egészségházban. Csecsemő és gyermek szakorvosi tanácsadás heti 1 alkalommal 2 órában igényelhető az említett helyszínen. A településen nincs fogorvos. Az OEP által finanszírozott fogorvosi ellátást Kecskeméten vehetik igénybe a városföldiek. A helyiek igényelnék a fogorvosi szolgáltatás helyben való megoldását. A háziorvosi ellátást 1háziorvos végzi, intézményfejlesztési igényt nem jeleztek, TRT-ben területbiztosítás nem szükséges, orvosi rendelő lakóövezetben elhelyezhető. Gyógyszertár: Sasfiók Patika, Felszabadulás útja 43. szám alatt működik, magán üzemeltetésben. Bölcsőde nincs a településen. Általánosságban igaz, hogy az akadálymentesség törvényi feltételeinek az egészségügyi intézmények nem, vagy csak részben felelnek meg. Szociális Intézmények: Városföldön mint ahogyan máshol is az országban- nagy az igény az időskorúak szociális gondozására, ellátására. (Az összlakosság több mint 10 %-a 75 év feletti) A lakosság elöregedése már 25 éve tartósnak bizonyult és ez a folyamat várható sajnos továbbra is, ezért az időseket ellátó szociális intézmények bővítésével kell számolni. A szociális ellátásnak nincs a községben ilyen célra fenntartott épülete. Az új rendszerben működő mikro térségi szintű családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, a jelző-rendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgálat mind-mind további lehetőség a rászorultak részére körülményeik, életminőségük javítására. A kecskeméti tisztaprofilú intézmény jó színvonalat, szakmai kereteket garantál hosszú távon is, még jobban kihasználhatná az Önkormányzat szolgáltatásaikat. Az étkeztetés is így történik, továbbá a házi segítségnyújtás is beillesztődött. 15/57

16 Az Önkormányzat lehetőségeihez mérten támogatja a fiatal párok lakásépítési és vásárlási törekvéseit, a gyermekszületési támogatással pedig a népesség szaporulatot igyekszik pozitívan befolyásolni. Oktatási Intézmények: Óvodák: önkormányzati fenntartású 3 csoportos napközi otthonos óvoda működik a Dózsa Gy. utcában, mely családi házból lett kialakítva. Ugyancsak a Dózsa Gy. utcában működik egy 7 gyereket ellátó Pumukli családi napközi, amely magán üzemeltetésű. A két intézményben a férőhelyek kihasználtak, de tekeintettel a születések számának csökkenésére intézményfejlesztésre nincs szükség. A későbbiekben esetlegesen szükségessé váló új óvoda részére külön terület kijelölése nem szükséges, az lakóövezetben bármely telken elhelyezhető. A szabályozásnak azonban biztosítania kell az elhelyezés feltételeit. Általános iskola: Városföld településen 8 osztályos iskola működik egy jól karbantartott, felújított emeletes épületben. Az iskolában nincs tornaterem, ennek megépítése évek óta célja az önkormányzatnak. A rendezési tervben biztosítani kell a tornaterem megépítésének lehetőségét év szeptemberétől a demográfiai változások, a pénzügyi szabályozók és a közoktatási törvény változásának hatására átszervezésre került. Az eddig a városföldi önkormányzat által fenntartott részben önállóan működő két intézmény (óvoda és ált. iskola) a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás keretében a társulás önkormányzatainak fenntartásában működő kecskeméti Lestár Péter Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola tagintézményeiként működik tovább. Ettől kezdve a társulás önkormányzatai egymástól függetlenül, kölcsönös előnyök alapján döntenek a közös intézmény keretében történő feladatellátásról. A közös feladatellátáshoz csatlakozó önkormányzat a fenntartói jogait és a feladatellátáshoz szükséges vagyon használati jogát engedte át a többcélú társulásnak. A használatba adott vagyon továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradt. Maga az egységes közoktatási intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik, melynek fenntartója és felügyeleti szerve a részvevő önkormányzatok Társulási Tanácsa. Művelődési Intézmények: 1982-ben épült fel a falu központjában (Felszabadulás utcán) a városföldi Klubkönyvtár, melynek legfőbb feladata a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megteremtése, megismertetése és ápolása. A Klubkönyvtárban gyermekek, fiatalok és felnőttek egyaránt találnak maguknak érdekes programokat, ez az intézmény tölti be a művelődési ház funkcióját. Az épületben kötetes könyvtár működik. A könyvek mellet megtalálható itt a közel 1000 lemezből álló lemeztár, valamint a folyóirat olvasó is. A könyvtárba beiratkozott olvasók száma változó, fő között ingadozik. Az iskolai tananyaghoz kapcsolódóan rendhagyó órákat, vetítéseket szerveznek. A Klubkönyvtárban éves szinten több csoport működik szakmai segítséggel, illetve szervezőmunkát igényelve a Klubkönyvtártól. Az önszerveződő csoportok számának növekedését biztosítja, hogy minden értelmes és humánus csoportosulásnak igyekszik helyt adni. Kiemelt fontosságú az egészségnevelési előadások, programok szervezése, előadások, orvosi tanácsadások, az egészséges életmód kialakítását segítő rendezvények, bemutatók tartása. 16/57

17 Havi rendszerességgel tartanak a gyerekeknek meseműsorokat, báb- és gyermekszínházi előadásokat és kézműves foglalkozásokat. Sokféle kiállításon, bemutatón és szabadidős foglalkozásokon vehetnék részt az idelátogatók. A városföldi könyvtár a mai helyén 1982-ben kezdte meg a működését, valójában azonban már 1952-től volt a településnek könyvtára. Először a régi tanyasi iskola falai között, később pedig 1962-től a régi kultúrházban kapott helyet, majd jelenlegi helyére került 1982-ben, ahol részben önálló intézményként működik. A könyvtárnak 2001 óta van főállású könyvtárosa. Az épületben természetjáró klub, nyugdíjas klub, babamama klub, kézimunka szakkör, aerobic, hastánc foglalkozások, e-magyarország pont, különféle tanfolyamok, napközis foglalkozások, nyári táborok, kiállítások, ünnepségek, szabadidős tevékenységek, egyéb szolgáltatások kapnak helyet. Az épület funkcionálisan még mindig megfelelő, kisebb átalakítással, bővítéssel beleértve az akadálymentességet is-, a legkorszerűbb követelményeknek is megfeleltethető. Területbővítésre szükség nincs. Szabadidős és sporttevékenységek: A község sportélete a magyar községek átlagos színvonalán van. Tömegsport a faluban gyakorlatilag nincs. Kecskemét és térsége Többcélú Társulás Sport- és szabadidős Stratégiája 2008-ban született meg. A kecskeméti kistérségben cél, hogy a mentális egészséget erősítsék a szabadidős közösségek erősítésével, a közösségi identitások nevelésével, a pozitív szerepminták felmutatásával, az öngondoskodás tanításával, a konfliktuskezelési képesség fejlesztésével, a közösségi (sport) sikerrel; különösen fontos mindennek megvalósítása pl. a fogyatékosok sportja esetében. Arra kell törekedni, hogy a saját aktvitás élményét adó sport- és/vagy szabadidős tevékenység szervezésével segítsünk azoknak a fiataloknak vagy középkorúaknak, akik gyakran célok és értékek nélkül, talajt vesztve lebegnek a világban, és élménypótlásként drogokat fogyasztanak. A településen Sportegyesület működik. Az Önkormányzat a lehetőségekhez mérten támogatja a szervezetet. Az iskolások sportolási lehetőségét az iskola kültéri sportpályája biztosítja. Az időskorú lakosság is aktív részese a sportéletnek. Ezt bizonyítja a Napsugár Nyugdíjasklub szervezésében megrendezésre került nyugdíjasklubok főző - és sport versenye. Települési szintű Sport koncepció készítése szükséges, mely felöleli a település minden korosztályát. A programnak célszerű lenne foglalkozni a mozgáskorlátozottak és fogyatékosok sportolási lehetőségeivel is. Fontos lenne az önkormányzat feladatainak, fejlesztési lehetőségeinek számbavétele is. A sportélet színterét biztosító szabadtéri sportpálya a néhány éve épített sportöltözővel jól működik, bővítésére nincs szükség. Az iskolához építendő tornaterem a helyi tömegsport igényeit is kiszolgálhatná. Idegenforgalom: Idegenforgalom vonatkozásában Városföld nem rendelkezik jó adottságokkal. A település nem ismert célterület, idegenforgalma jelentéktelen. A kerékpáros turizmus nemcsak Városföldön, de országosan sem jellemző a hálózati elemek hiányosságai miatt. A kerékpárút-hálózat kiépítésével Kecskemét, illetve Kiskunfélegyháza felé juthatunk. A kerékpáros turizmus távolabbi célpontjai lehetnek Bugac és Lakitelek. Ennek infrastrukturális feltételei még nagyon hiányosak. A falusi turizmus lehetőségei kihasználatlanok, bár ehhez a közeli más településeknek sokkal jobbak az adottságai (Helvécia, Ballószög, Ágasegyháza). Városföld azonban az autópályán és az 5-ös főúton a fővárosból könnyen, gyorsan elérhető. A kiegészítő jövedelmet jelentő vendégfogadás és a vállalkozásszerűen működtetett falusi -panzió széles választékot tudna nyújtani a változó igényszintű, de természetet kedvelő városi turistáknak. Kellő propaganda és szervező segítség, kisebb térségi összefogás és természetesen tőke nélkül azonban jelentős fellendülés nem várható. 17/57

18 10. IGAZGATÁSI TERÜLET SZERKEZETE, TERÜLETHASZNÁLAT A közigazgatási területen nincsenek nagy szintkülönbségek, domborzata nagyjából sík. Ehhez valószínűleg hozzájárul az 1970-es, 80-as évek meliorációs tevékenysége, amely a nagyüzemi mezőgazdaság céljait szolgálta. Az egész tájra a szántóföldi művelés jellemző. Védett természeti területekben szegény a település, a nemzeti ökológiai hálózat elemei csak délen kisebb foltokban és a Félegyházi vízfolyás mentén, valamint az északkeleti határnál a Csukáséri csatorna mentén érintik. Érzékeny természeti területnek minősül a település délnyugati része. Ugyancsak a Csukáséri csatorna mentén tart nyilván az erdészeti hatóság kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket, de ezek valójában csak részben erdősültek még be. Városföld területén általában nagyon kevés az erdő. A földhivatal 2011-ben mindössze 153,44 ha erdő művelési ágú területet tartott nyilván. A tájra általában nem jellemző az Alföldön és Kecskemét környékén nagyon is jellemző tanyásodottság. Ez valószínűleg azért van, mert a 2. világháború utáni szocialista mezőgazdaság megszervezésekor a nagyüzemi táblák kialakítása érdekében a tanyákat lerombolták. A kevés számú tanya szórványban helyezkedik el a Csukáséri csatorna környékén, a Dózsa -lakóteleptől délkeletre és a félegyházi határ felé a külterület déli részén. A tanyák általában fákkal körülvéve, körbeépített udvarral, lakóépülettel, istállóval, kamrával, nyári konyhával emelkednek ki a tájból, többségük megfelelő földúthálózattal ellátott. Majorok a mezőgazdasági nagyüzemek részeként települtek, melyek mára mezőgazdaságot kiszolgáló ipari, kereskedelmi-szolgáltató üzemekké alakulva a község gazdasági területeinek gerincét képezik. Városföld központi belterülete (lakóterülete) az 5. sz. főút nyugati oldalán a Budapest-Szeged vasútvonal keleti oldalán, az út és a vasút által közrezárva alakult ki. Szabályos utcaszerkezetű, megtervezett település. Fejlesztési lehetőségeit délről a közel múltban megépült horvát-tranzit, észak felől a tervezett Nabucco nemzetközi gáz-szolgáltató vezetékek korlátozzák és határolják. Két másik belterületi lakóterülete a volt állami gazdasági központi major valamint a volt Dózsa Tsz központi majorjai mellé települtek, és mint ilyen, hurcolják az átalakult majorságok szomszédságából fakadó környezeti hatások konfliktusait. A településrendezési terv felülvizsgálatának választ kell adnia ezekre a konfliktusokra, korlátoznia kell a gazdasági területeken megvalósítható létesítmények elhelyezését. Csak környezetkímélő technológiákat magába foglaló építmények elhelyezését szabad megengedni. Szerencsére a legnagyobb lakossági konfliktus forrása, a fáradt olaj feldolgozó üzem felszámolása miatt ezek a konfliktushelyzetek csökkentek. A TRT így nem kell, hogy figyelembe vegye ennek a környezetét veszélyeztető üzemnek a szerzett jogait. Városföld legnagyobb része többé-kevésbé szabályos utcákra felfűzött viszonylag nagy telkes, karakterében a második világháború utáni időszakra jellemző, zömmel sátor- illetve nyeregtetős beépítéssel. A városföldi jelű bekötőút országos mellékút, egyben a központi belterület főutcája. Az ezzel párhuzamos és azokra merőleges utcák szabályos hálózata adja a település szerkezetét. Az utcák megfelelő szélességűek, többségükben burkoltak, jól közlekedhetők, többnyire fásítottak. A forgalmi út melletti intézmények és lakóházak előtt, valamint a polgármesteri hivatal környékén alakultak ki teresedések, parkok. A községnek ez a központja. A település mai építészeti képe viszonylag homogén, jellegzetesen családi házas. A beépítés többnyire oldalhatáros, előkertes, utcavonalra merőleges gerincű oromfalas vagy kontyolt tetőidomú, illetve sátortetős épületekkel beépített. Mára a háztáji gazdálkodás az egész falu területén nem jellemző, a területhasználat a pihenő- és díszkertek irányába mozdult el. A fák mindenütt az utcakép lényeges elemét képezik, csakúgy, mint az utcán kialakított díszkertek. A porták nagyok, mára már-már túlságosan is nagynak bizonyulnak a háztáji gazdálkodás térvesztése miatt. Egyre növekszik a meglévő beépült telkek megosztására, illetve kisebb telkek kialakítására irányuló igény. A falu korábban és napjainkban épülő épületei nem mutatnak különösebb helyi jellegzetességet, bármely magyar faluban vagy kisvárosban felépülhettek volna. 18/57

19 A lakott területek viszonylag kompakt terület-felhasználási egységet képeznek, térszerkezeti kinövések nincsenek. A volt majorságok területén kialakult gazdasági területek zavaró hatással vannak a mellettük nagyjából a majorságokkal együtt kialakult lakóterületekre, ezért ezeknek a lakóterületeknek a fejlesztése nem javasolható. Ennek a területnek a funkcióváltása lenne célszerű kereskedelmi-szolgáltató rendeltetéssel, de ez az ott lakók helyzete miatt a TRT 10 éves távlatában nem lenne végrehajtható. A külterületi mezőgazdasági majorok egy része most is nagyüzemi állattartó telep, ezek fennmaradását a TRT-nek biztosítania kell. Javasolt azonban a szabályozással kikényszeríteni a telepek körüli, telken belüli védősávok, többszintes növényzet telepítését. A település különleges területei a sportolási célú területek. Temető nincs a községben, mert a jelenleg hatályos szabályozási terv szerinti helyén a lakosság egyes csoportjainak ellenállása miatt nem tudott megvalósulni. A TRT-nek új helyszínt kell kijelölnie. Alkalmasnak látszik a lakóterületektől kissé távolabb eső, a rekultivált szemétteleptől délre lévő önkormányzati terület. A védőterületek itt is telken belül alakítandók ki. 11. BEÉPÍTETT TERÜLETEK SZERKEZETE, ADOTTSÁGAI, SAJÁTOSSÁGAI, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Lakóterületek: Jellegüket, térszerkezetüket az igazgatási terület felhasználása fejezetben ismertettük. A fejlesztési irányok a jelenlegi térszerkezetből következően a csak a már hatályos tervben is kijelölt és belterületbe vont, jelenleg állami tulajdonú mezőgazdasági területen képzelhető el. A terjengős település üzemeltetése gazdaságtalan, ezért az új fejlesztési területeket a már amúgy is kialakított közművek, infrastruktúra mentén kell kijelölni viszonylag arányos területi elhelyezéssel. A község így rendelkezésre álló még beépítetlen területei a TRT távlatában elégségesnek bizonyulnak a fenntartható fejlődés biztosításához. További területbővítésre sem lehetőség, sem igény nincs. Hosszú távon az elöregedett és erkölcsileg avult lakásállomány leváltásával, meglévő telkek átépítésével lehet és kell számolni. A volt állami gazdasági központ és a Dózsa lakóterületek fejlesztése fent vázolt okokból nem célszerű. Vegyes területek: A jelenleg hatályos TRT a település központi magját településközpont vegyes területbe sorolta. Városföld központját továbbra is meg kell tartani ezt az övezeti besorolásban. Bővítése a településközponti lakóterületek átsorolásával nem célszerű. Magán beruházó jelentkezett egy idősek otthona megépítése szándékával. Az önkormányzat ennek érdekében már kialakított lakótelkeiből 3-at összevont, amelyet erre a célra értékesíteni kíván. A terület településközpont vegyes területi átsorolása lakóterületből indokolt. Gazdasági területek: A hatályos terv a korábbi mezőgazdasági majorokat gazdasági területbe sorolta részben kereskedelmiszolgáltató, részben iparterületi rendeltetéssel. Az OTÉK azóta módosult, létrehozta a különleges mezőgazdasági üzemi területek kategóriáját. A felülvizsgálatnak át kell tekintenie a gazdasági területen ténylegesen folytatott tevékenységeket, és a tulajdonosokkal egyeztetve ezeket a területeket a rajtuk folytatott vagy tervezett tevékenységük alapján kell építési övezetbe át-, besorolni. Jellemzően az állattartó telepeket különleges üzemi mezőgazdasági területbe át kell sorolni. Az Agrárgazdasági Zrt. területén biogáz erőmű létesítésére jogerős és érvényes építési engedély van, ezért ennek a területnek az átsorolása nem javasolt, tekintettel arra, hogy ez szerzett építési jogokat sérthetne. Indokolt viszont a lakóterületek védelme érdekében az 5-ös út mellett egy védő erdő vagy zöldsávot kijelölni, mert a faluban a bűzhatás időnként elviselhetetlen. 19/57

20 A nagy/középfeszültségű elektromos alállomás közelében kijelölt még be nem épített gazdasági területeket a Mercedes gyár közelsége miatt javasolt gazdasági, kereskedelmi szolgáltató övezetben tartani. A jelenleg kereskedelmi szolgáltató területbe sorolt, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgáló területek ebben az övezetben tartása célszerű, tekintettel arra, hogy a jelenlegi területhasználat is megfelel ennek.. A szabályozásnál a meglévő ilyen területek építésjogi státuszát fenn lehet tartani, de a védőterületek telken belüli kialakítását az építési munkák (bővítés, funkcióváltás is) engedélyezésekor feltételül kell kötni. Törekedni kell a meglévő szomszédsági zavarok kiküszöbölésére, új létesítmények elhelyezésekor ezek megelőzésére. A rendezési tervben nem lehet kijelölni új gazdasági területeket, amíg a településen van ilyen célra kijelölt, még be nem épített terület. Különleges területek: Városföld területén elszórtan vannak ilyen területek (sportpálya, temető, hulladéklerakó), amelyeket ebbe az építési övezetbe kellett vagy lehetett sorolni. Sportolási célú terület a Felszabadulás utcán lévő sportpálya, területbővítésre nincs szükség, a minőségi fejlesztésre kell törekedni a jelenlegi területen. A temető jelenleg kijelölt helye felülvizsgálandó, új helyszín a vasút mellett jelölhető ki. A hulladéklerakót megszüntették, rekultiválták, ez a terület beépítésre szánt területbe nem sorolható, mert még évekig hagyni kell a terület regenerálódását. Ennek a területnek erdőterületbe történő átsorolása megfontolandó, a vasút felől a lakóterületet védő zöldfelület jöhetne létre. 12. TÁJI-, TERMÉSZETI ÉS BELTERÜLETI ZÖLDFELÜLETI KARAKTER VIZSGÁLATA Táji-, természeti adottságok A település hagyományosan nagyüzemi mezőgazdasági település jó termőhelyi adottságokkal, jó minőségű szántó területekkel, kevés erdővel és viszonylag nagy gyepterületekkel. Domborzata nagyjából sík, a tájat keresztül-kasul nagyfeszültségű elektromos energiaszállító vezetékek szelik át, nem éppen kedvező táj látványát keltve. Felszíni vizekben, természeti területekben szegény. Városföld igazgatási területét az Országos Területrendezési Terv legnagyobb részt mezőgazdasági, kis részben, az igazgatási terület délnyugati részén vegyes terület-felhasználású térségbe sorolja. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület és az ökológiai hálózat övezete által érintett. A megyei területrendezési terv szerint Városföld kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete által érintett. Az országos területrendezési terv nem, de a megyei területrendezési terv nagy erdőtelepítéseket javasol. A jelenlegi mintegy 131 ha erdőterületnek majdnem kétszeresét, kb. 250 ha-t kell erő övezetbe kijelölni. Mivel a térség mindig nagyüzemi mezőgazdasági térség volt, a terület nem tanyás. Belterületi zöldfelületi rendszer A település belterületi zöldfelületi elemekben, közparkokban viszonylag szegény, de ezek szépen kiépítettek és jól gondozottak. 20/57

VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA ÖRÖKSÉGVÉDELMI LEÍRÁS

VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA ÖRÖKSÉGVÉDELMI LEÍRÁS Városföld Örökségvédelmi hatástanulmány Étv. 9. (3) véleményezsési anyag 1/5 VÁROSFÖLD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2012. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA ÖRÖKSÉGVÉDELMI LEÍRÁS Megbízó: Városföld Község Önkormányzata

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark

Befektetõi ajánlat. Csalánosi Lakópark Befektetõi ajánlat Csalánosi Lakópark T E R V E Z Z E V E L Ü N K J Ö V Õ J É T! BEFEKTETÉSI LEHETÕSÉG Kecskemét, a közel 110 ezer lelket számláló hírös város, az Alföld dinamikusan fejlõdõ települése,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

1. ELŐZMÉNYEK 2. A TERVEZÉSI TERÜLET ADOTTSÁGAI

1. ELŐZMÉNYEK 2. A TERVEZÉSI TERÜLET ADOTTSÁGAI EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 E-mail: egriepir@egriepir.hu Munkaszám: 022010/2 1. ELŐZMÉNYEK MŰSZAKI

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete

Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 36/2012. (XII.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzati feladatokról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2013. (VI.28.) önkormányzati

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok Dunapataj Nagyközség a által ellátott kötelező és önként vállalt 18/2014.(XI.21.)számú rendelet 2. számú melléklete sorszám Kormányzati funkció Feladat megnevezése Kötelező Önként vállalt Társulás útján

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala 1686-2/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala Előterjesztő: Dr.

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Szijártóháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Szijártóháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően

Részletesebben

TISZAKÉCSKE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT KÉSZÜLT

TISZAKÉCSKE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT KÉSZÜLT TISZAKÉCSKE VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT KÉSZÜLT A 314/2012. (XI. 8.) KORM. RENDELET 2. MELLÉKLETE TARTALMI KÖVETELMÉNYEI SZERINT Megbízó: Tiszakécske Város Önkormányzata

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére. Izsák Város Polgármesterétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére. Tárgy: Településrendezési eszközök (településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat)

Részletesebben

Jászivány Községi Önkormányzat 5135 Jászivány, Fő út 4. Jászivány Község Önkormányzat falugondnoki szolgálatának szakmai programja 1. számú melléklet a Képviselő-testület által elfogadott 59/2012.(VI.27.)

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Oláh Károly E l ő t e r j e s z t é s Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata 2014-2019 Hegyesd község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT /egységes szerkezetben/

ALAPÍTÓ OKIRAT /egységes szerkezetben/ ALAPÍTÓ OKIRAT /egységes szerkezetben/ 1. Költségvetési szerv neve: Dunavecse Város Polgármesteri Hivatal * 2. Költségvetési szerv székhelye: Dunavecse, Fő út. 43. Telephelye: Dunavecse, Báthory u. 6.

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete

Vidéki örökség megőrzése. 138/2008. (X.18.) FVM rendelete Vidéki örökség megőrzése 138/2008. (X.18.) FVM rendelete A támogatás célja A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 7/2013.(II.12.), 12/2013.(III.12.) ÉS A 16/2015.(II.11.) SZ.ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ALAPJÁN 314 / 2012.

Részletesebben

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről *

1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet. a közművelődésről * 1/2002. (I. 25.) Darnózseli Önkormányzati rendelet a közművelődésről * Darnózseli község Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról

Részletesebben

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft)

MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG. Buella Mónika okl. táj- és kertépítész mérnök K1 01-5013/04 (Pagony Kft) 1 MAGYARBÁNHEGYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV EGYEZTETÉSI ANYAG Megbízó Magyarbánhegyes Község Önkormányzata 5667 Magyarbánhegyes, Jókai u. 1. Szokola Béla polgármester Tervező: Benedek Kft - Településrendezési

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05

Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 1 Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben