Settlementek a közösségi integrációs programokban 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Settlementek a közösségi integrációs programokban 1"

Átírás

1 3 XXIII. évfolyam A közösségi fejlesztőmunka folyóirata 2012/ ELSŐ HÍRADÁS A MÉLYSZEGÉNYSÉG PROGRAMRÓL INTERDISZCIPLINÁRIS MEGKÖZELÍTÉS: KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS, SZOCIÁLIS MUNKA, VIDÉKFEJLESZTÉS Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért (TÁMOP-5.1.3) Settlementek a közösségi integrációs programokban 1 A programról 1 A Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért (TÁMOP-5.1.3) program egy érdekes kísérleti konstrukcióban valósul meg. 25 helyi projekt többnyire a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, településcsoportokon próbálja helyzetbe hozni a mélyszegénységben élőket, miközben, a sikeres megvalósulás érdekében, egy szakmai konzorcium segíti munkájukat, mely az Autonómia Alapítvány, a Közösségfejlesztők Egyesülete, a VÁTI Nonprofit Kft. és a Szociális Szakmai Szövetség együttműködésében jött létre. A helyi pályázók két célcsoporttal dolgoznak, a mélyszegénységben élő családokkal és a döntéshozókkal, a településeken működő intézményekkel és szakemberekkel, annak érdekében, hogy a program a szegénységben élők szükségleteit helyezze fókuszába, és hogy együttműködésük során közösen keressenek megoldásokat, a helyi lehetőségekre építve. A TÁMOP-program további újdonsága a szakmaköziség, mivel kötelezővé tette legalább három, a szociális, a közösségfejlesztő és a vidékfejlesztő szakma együttműködését a mélyszegénységben élők közösségi integrációja érdekében. A program és a közösségfejlesztés A Közösségfejlesztők Egyesülete, a szakmai konzorcium tagjaként, az egyes helyi projektekben zajló közösségi munkát kíséri figyelemmel. Ahol nincs közösségfejlesztői előzmény, s így hiányzik a helyiek ebbéli tudása is, ott felkészíti őket a közösség általi fejlesztés munkájára. A projektek egy része a pályázati programot kifejezetten a közösségfejlesztés általi megvalósításra fűzte fel. 1Részletek Farkas Zsombor, Kóródi Miklós: Sajnos a hátrányos helyzetű települések között vagyunk. Pillanatkép a mélyszegénység kezelését célzó lokális programokról című tanulmányból, amely a Falu Város Régió folyóirat decemberi számában teljes terjedelemben olvasható; Szerkesztette és bevezetővel ellátta: Molnár Aranka és Peták Péter

2 2 A közösségi munka két fontos területen járul hozzá az egyes programok sikeréhez: egyrészt a mélyszegénységben élők elérésében, aktivizálásában és bevonásában, másrészt a helyi települési és térségi együttműködések kialakításában és erősítésében. A szegénység problémájának fókuszba állítása a magyarországi közösségfejlesztésben új tendencia, ezért kiemelt fontosságú az e területen elért eredmények folyamatos feldolgozása és bemutatása. Közel egy éve kezdődött a helyi projektek megvalósítása, s most a megvalósítók e munka, különböző fázisaiban vannak. Az alábbiakban bemutatott három settlement-kezdeményezés alig féléves múltra tekint vissza, de a settlementszál további helyi projektekben is megjelenik. A három most ismertetett munkát csupán ízelítőnek szánjuk, s később, a projektek lezárultával, szeretnénk majd a teljesség igényével is bemutatni és elemezni a settlement-típusú közösségi házak szerepét a szegénység elleni küzdelemben. Settlement-típusú kezdeményezések három helyszínen Számunkra itt most nem az a kérdés, hogy pontosan meghatározzuk, mit és miért tekinthetünk settlementnek. Sokkal inkább az a célunk, hogy egyes elemeit kiragadva a lokális programok közül bemutassunk olyanokat, amelyek valamilyen szempontból a settlement vonulatot képviselik, persze számos eltéréssel és egyediséggel. A következő példák közül az első kettőben a települési szinten létrehozott settlement- házakat, a harmadikban pedig a helyi szegények egy kezdeményezését emeljük ki. Settlement-házak az Abaúj-Hegyköz Kistérségben Az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségében, az abaúj-hegyköziben Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén megvalósuló program a kistérség 24 települése közül egy várost Gönc és nyolc községet érint: Abaújvár, Göncruszka, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Pányok, Telkibánya, Tornyosnémeti, Zsujta. Lakosságszámuk összesen 6200 fő. A Tegyünk együtt a szegénység ellen 2 című helyi projekt 2011 novemberében kezdődött három megvalósító szervezet közreműködésével: Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület, Fogadó Észak- Abaúji Közösségfejlesztők Köre Egyesület, Abaúj- Hegyközi Gyermekjóléti- és Szociális Alapszolgáltatási Központ. A projekt központi iránya a közösségfejlesztés. A kézklubok februárban indultak el, nem sokkal később a közösségi rendezvények, szakmai/innovációs műhelyek (települési és térségi szinten), egyéb programok (pl. fórumszínház). A településeken helyi közösségi munkások dolgoznak. A közösségfejlesztési folyamatokat segíti, hogy Göncön és több községben évek óta működnek ilyen típusú kezdeményezések. A program alapvetően egy ötéves helyi közösségfejlesztési munka eredményeire és a mikro- 2A program weboldala: 14-tegyunk-egyutt-a-szegenyseg-ellen térségben működő civil szervezetek tapasztalataira épül. Hét éve történt, hogy a gönci Szia Clubtól meghívás érkezett egy érdekes együtt gondolkodásra, ebből születtek meg hét településen a közösségfejlesztő közösségek. Akik annak idején egybegyűltünk a gönci volt diákotthon emeletén működő Szia Club helyiségében, egyből éreztük és kimondtuk, hogy ez jó. 3 A közvetlen célok között szerepel, hogy a szegénységben élőket többek között settlementházakon keresztül érjék el, segítsék. Az uniós forrás most lehetővé tette, hogy mind a kilenc településen létrehozzák a közösségi szolgáltató tereket. Ezek önkormányzati vagy egyházi tulajdonú ingatlanokban kaptak helyet, amelyek használatára megállapodások születtek a program keretében a settlement humánszolgáltatást ellátó szervezetekkel. A humánszolgáltatást hét községben helyi civil szervezet, egyegy településen a művelődési ház, illetve helyi nonprofit kft. látja el. A hivatalos megnyitó októberben volt, de a házak többsége nyár óta működik. A settlement-vonulatot képviselve ezek a házak komplex feladatot látnak el. A hangsúly itt a közösségi bevonáson, a közösségi hely biztosításán és programok, klubok szervezésén van. A settlementházak tevékenységét a program öt nagy csoportba sorolja: mentális gondozás; kompetencia-klubok; információnyújtás; szociális konténer típusú szolgáltatások; közösségi munka. Egyéni tanácsadást nyújtanak, és hatféle tematikus, pl. életvezetési, önismereti, alkotó klubot működtetnek. A projekt így definiálja settlement házait: olyan többcélú közösségi tér ( ) ezt nevezzük settlement-háznak, ahol a képessé tétel lehetőségei nyílnak ki: ha kell, segíteni tudnak nekünk és segíteni tudunk egymásnak, ahol hasznosan tudjuk szabadidőnket eltölteni, ahol el lehet sajátítani, meg lehet tanulni bármit, amire a helyi igények, a mindennapi megélhetés, vagy éppen az életvitelünk szempontjából szükséges lelki szellemi fejlődés miatt szükség adódhat és ahol közösségi bevonással, megoldással találhatunk gyógyírt esetenként egyéni problémákra is. 4 A néhány hónapos tapasztalat alapján a kilenc ház működésében természetesen vannak különbségek a programok és szolgáltatások településenként eltérőek. Különbözőek a célcsoportok, illetve az igénybevevők jellemzői. Az alig 100 fős Pányokon például a település elöregedése miatt elsősorban az idősek használják a settlementet (pl. dalkör). Telkibányán a fő profil a kertészkedés, növénytermesztés, de működik például varrókör is. Tornyosnémetiben a vidékfejlesztést célzó uniós pályázati forrásból (EMVA) kialakított, augusztusban átadott integrált közösségi szolgáltató térben (IKSZT) kapott helyett a settlement-ház. Itt szerencsésen összeértek a fejlesztések, ugyanakkor a 300 fős Abaújváron párhuzamosan működik IKSZT és settlement-ház, gyerekszobával, könyvtárral, konyhával. Az IKSZT-t, mely 2012 októberében nyílt meg, az Abaújvári Református Egyházközség működteti, és tapasztalatok szerint inkább a falusi kö- 3Forrás: TESZ-E? Közösségi hírlevél 1. évf., 1 sz. (2012. okt.) 4Forrás: uo.

3 3 zéposztályt, illetve az egyházközösségbe tartozókat szólítja meg, a settlement-házba pedig elsősorban a szegények, a romák járnak. Ez nem egyedüliként rövidtávon szegregált és párhuzamos szolgáltatást jelent. Göncön, ahol 13 éve kezdődtek el közösségfejlesztési folyamatok, életviteli és hobbi klubok, szívesség szolgálat működik, tematikus beszélgetéseket, közösségi főzést szerveznek. A szakmai stáb tájékoztatása szerint a helyi emberek jellemzően a klubtevékenységek, közösségi összejövetelek alkalmával, szociális munkások fogadóóráin veszik igénybe a teret, településenként eltérő számban. Vannak olyan settlement-házak, ahol heti 100 fős a forgalom. Ezeken a helyszíneken kialakultak a mindennapos programok, a nyitva tartás rendje. A kisebb lélekszámú településeken heti egykét napon van állandó program. Ezen túl igény szerint használhatók a házak, a helyi közösségi munkással való egyeztetés révén. A közösségi tér mindenki számára nyitott. Célja, hogy folyamatos bekapcsolódási és kezdeményezési lehetőséget biztosítson. A settlement-házat igénybevevők jellemzően hátrányos helyzetű, de nem feltétlenül roma emberek. Rajtuk kívül önkéntesek, a közösségi programokat kezdeményezők és szervezők, valamint a partneri találkozókon összeülő helyi intézmények, szervezetek, egyházak képviselői használják a házakat. Több helyen konyhát is kialakítottak, megteremtve a népszerű közösségi sütés-főzés feltételeit. De a gitároktatástól a gyógynövény-ismereti körig sok mindennek helye van ezekben a közösségi terekben. A helyi emberek tették és teszik folyamatosan otthonossá, a gyereksarok falára mesefigurákat festettek, a saját maguk készített kézműves termékekkel díszítik a tereket és néhány helyen már kiállítást is szerveztek ezekből. Egyre többen találnak segítséget egyéni problémáikra... A helyi emberek erőforrásként vannak jelen, és ha az információ jól terjed, akkor hasznosulnak is. Hét falu közösségi házak három kistérség határán A Heves megyei három, a pétervásárai, a bélapátfalvai és az egri kistérséget érintő program akcióterületéhez hét település tartozik: Egerbakta, Bükkszentmárton, Hevesaranyos, Sirok, Szajla, Szúcs, Terpes. A hét község lakosságszáma 5980 fő. A Hét falu egy hálózat: Peremhelyzetű falvak öszszefogása három kistérség határán 5 című, a mélyszegénység kezelését célzó program szintén 2011 novemberében kezdődött meg. A szakmai megvalósító a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) Egri Alapítványa, konzorciumi partnere a Kárpátok Alapítvány. A program célja többek között a szolgáltatások, kapcsolathálózatok revitalizálása innovatív közösségi szolgáltató terek kialakításával. Ennek megfelelően 2012 nyarán a közösségi házak mind a hét településen megkezdték működésüket. Az ezekben dolgozó munkatársak helyben élő szociális asszisztensek, 5A program weboldala: akiknek többsége a célcsoportba tartozik és belső képzéseken is részt vett. Az Alapítványnak ahogy a Dialóg Egyesületnek is van tapasztalata a settlement-típusú közösségi házak terén (15 éve működtet ilyet az egri Béke-telep mellett). Az akcióterülethez tartozó Sirokban telepfelszámolási programot valósítottak meg ( ), melynek részeként közösségi házat is létrehoztak. 6 Egerbaktán között szociális és munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtottak, információs irodát működtettek. Ez a szakmai háttér alapozta meg a hét közösségi ház megnyitását. A Hét falu közösségi házak önkormányzati tulajdonban vannak, a program keretében felszerelték őket, kialakították az infrastrukturális hátteret, finanszírozzák a működési költségeket. A házak folyamatos nyitva tartással fogadják az ügyfeleket: szociális ügyintézés, információnyújtás, tanácsadás stb. Alacsonyküszöbű szolgáltatásokat nyújtanak, az igénybevételnek nincsenek feltételei, kopogás nélkül be lehet menni. Megközelítésük szerint a settlementház az a kiindulási pont, ahová a kapcsolatfelvétel, a terepmunka során beviszik a helyieket. Ha már bent vannak, akkor kezdődhet el valami. Olyan szabad térként értelmezik a közösségi házat, ahol vannak ugyan szervezett programok, de ennél fontosabb talán az, hogy bárki bármikor bemehet, beszélgethet, kapcsolatokat építhet s kialakíthatja vagy elmélyítheti közösséghez tartozását. Példa erre a hevesaranyosi közösségi ház, ahová a közmunkások ebédszünetben jártak be pingpongozni, majd az őket ellenőrző polgármester is követte őket néhány alkalommal. A gyerekeik iskola vagy óvodabuszát váró bükkszentmártoni szülők délutánonként a közösségi házban beszélgetnek. Addig mindenképpen, amíg megérkeznek a gyerekek. Ez is egy lehetőség a folyamatos kapcsolattartásra, a különböző problémák megbeszélésére. Ennek generálását, az információk cserélését a szociális asszisztensek transzlétorként ( fordítóként, közvetítőként) tudatosan végzik. Fontosak a civil műhelyek, amelyek a settlement-házra, annak tevékenységeire alapozva jöttek létre. Céljuk a település, a közösség ügyei, jövője iránt érdeklődők összefogása, együttgondolkodásuk elősegítése. A közösségi házakban különböző klubok, csoportok működnek, pl. kézműves, ifjúsági, praktika-klubok, délutánonként a gyerekeket fogadják; s ezek fontos eszközei a projekt más tevékenységeibe bevonásnak is, pl. pályaorientációs tréningek, felzárkóztató és OKJ-s képzések, civil műhely. Az előző pontban bemutatott programmal szemben itt a közösségi házaknak településenként közel azonos heti programjuk van, melyek településenként egyedi, alkalmi programokkal egészülnek ki. A megvalósítók összesítése szerint a hét közösségi házat az ügyfélfogadás 6A béke-telepi, a siroki (és a szomolyai) közösségfejlesztési munkáról ld. részletesen: Farkas Zsuzsanna (2011.) Közösségfejlesztés, mint a cigánytelepek, cigány közösségek integrációs lehetősége. In. Budai I., Nárai M. (2011) (szerk.) Közösségi munka társadalmi bevonás integráció. Szöveggyűjtemény. Győr: Széchenyi István Egyetem p zossegi_munka_tarsadalmi_bevonas_integracio.pdf

4 4 során összesen 4507 alkalommal keresték fel május és szeptember között.7 A hét településen minden nap szépen lassan megnyíltak az irodák, berendezkedtünk. Tudjuk fogadni az ügyfeleket, nyitvatartási rendünk van, délutánonként a gyerekek jöhetnek. Különböző játékokkal, foglalkozásokkal várjuk őket, de nem csak a gyerekeket, a szüleiket is. A női praktika-klubtól kezdve a kézműves délutánokig. (Szociális asszisztens, Szajla.) Tetszik az is, hogy a most felépült SZETA-ház szeretettel fogadja a nyári szünetelő gyerekeket, a ház egyfajta közösségi helyként is funkcionál. (Jegyző, Terpes.) Sokan nem tudják egyébként, hogy mi az, hogy közösségi animátor Az animálni azt jelenti: mozgatni, tehát a közösséget mozgatom, közösségi programokat szervezek, bonyolítok le itt a közösségi házban, az irodában a hivatalos ügyeknek az elintézése, szóval általános szociális ügyintézés folyik. Lehet különböző ügyviteli szolgáltatásokat igénybe venni, mint nyomtatás, telefonálás szoktunk házrólházra menni egy szórólappal és elmondani nekik az új programokat. (Szociális asszisztens, Sirok.) Én mindenképp azt várom az alapítványtól is, hogy ezeket az embereket itt úgymond befogja a közösségi életbe. (Polgármester, Bükkszentmárton.)8 A közösségi házak a tervezettnél később indultak, és nem egyszerre nyíltak meg. A praktika-klubok először öt településen tudtak elindulni 2012 októberében. Nehézség a program és a közösségi házak számára annak az útnak a megtalálása, amely a teljes helyi társadalomba történő beágyazódást segítené. Az igénybevevők településenként különböző mértékben, de többségükben romák, szegények. A közvetlen célcsoportot ők jelentik, de mind a lokális program, mind a közösségi házak jövője, fenntarthatósága szempontjából fontos a helyi középosztály és a döntéshozók megnyerése. Ez nem egyszerű és bizonyosan hosszú folyamat. Önkéntes játszóház Kenézlőn vonásával. Amikor elmondtuk az ötletet, hogy itt integratív módon, több szakma együtt fog dolgozni és közösségfejlesztés lesz, és az embereket próbáljuk aktivizálni, szemléletváltozást próbálunk elérni, akkor mindenki eléggé csodálkozva nézett ránk, hogy na ezek a csodabogarak a Marsról jöttek vagy honnan hajították ide őket a mi megközelítésünk, a mi projektötletünk értetlenséget váltott ki: Ó! Gyerekek, most jöttök és akkor két és fél évig itt marha nagy pénzekből fogtok beszélgetni a cigányokkal, meg a település lakóival?! Ha elindul a program, a településvezetők túlnyomó része rá fog jönni ennek az ízére, magvára és értelmére, de nyilván ez is egy hosszabb folyamat, hiszen nem ehhez vagyunk szokva és a településvezetők sem ehhez voltak szokva. Mi, a szűk szakmai stáb, aki szociális munkásként, vidékfejlesztőként, közösségfejlesztőként kezdünk el dolgozni, legfőbb dolgunknak azt tartjuk,,,hogy megsokszorozzuk magunkat. (Giczey Péter, szakmai vezető.)10 A harmadik bemutatott program annyiban különbözik az első kettőtől, hogy itt nem a közösségi házakon van a hangsúly. A settlement-vonulathoz kapcsolódó önszerveződés eredményeként jött létre játszóház.11 A program kezdetén, a településeken végzett feltáró munka során, választották ki azt a 12 leendő közösségi munkást/önkéntes koordinátort, akik részt vettek a 2012 tavaszán lebonyolított közösségi munkás és önkéntes koordinátor felkészítésen. A jellemzően humán szakemberekből és helyi aktív lakosokból álló csoport, akik között vannak mélyszegénységben élők, a képzés során elsajátíthatta a közösségi munka és az önkéntesszervezés és -koordináció alapvető technikáit. A felkészítést követően saját településeiken havi költségtérítés ellenében a közösségi és önkéntes munka szervezése a feladatuk. Munkájuk a programban dolgozó szakmai stáb erőforrásainak megsokszorozását eredményezi. A felkészítés során fogalmazódott meg a kenézlői játszóház megszervezésének ötlete. A Bodrogközben megvalósuló Bodrog-menti felzárkóztató program 9 program akcióterültéhez két LHH kistérség, a sárospataki és a tokaji hét települése: Olaszliszka, Sárazsadány, Bodrogolaszi, Vámosújfalu, Kenézlő, Szegi, Vajdácska, összesen 7000 lakosa tartozik. A 2011 novemberében indult program fókuszában a közösségi munka, a közösségfejlesztő szemlélet és az ehhez szükséges módszertan bevezetése, elterjesztése áll. A programot megvalósító konzorcium Zöld Kör, ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület célja többek között, hogy a közösségfejlesztés eszközrendszerével megerősítse, továbbfejlessze a meglévő szociális szolgáltatásokat, újakat kezdeményezzen a lakosság, különösen a mélyszegénységben élők be7forrás: Beszámoló a Hét falu egy hálózat program előrehaladásáról. 8Az interjúkat Fábián Fanny, Hajdú Éva, Kovács Dorottya, Mikó Alexandra Judit készítették. (2012. júliusban szociotábor keretében az ELTE szociális munkás hallgatói adatfelvételt végeztek az akcióterületen, az interjúk ekkor készültek.) 9A program weboldala: 10Az interjúkat Kóródi Miklós és Sain Mátyás készítették (2012). 11A Kenézlőn készült kisfilm megtekinthető az 1-es komponens weboldalán: nkentes_alapon_megvalosulo_jatszohaz_kenezlon_

5 5 A kenézlői csapat Az 1400 fős Kenézlőn a roma népesség aránya 15 százalék körüli, a 14 éven aluli gyerekek száma mintegy 260 fő. A játszóház először 2011-ben működött a településen a Biztos Kezdet Segítése c. foglalkoztatási program keretében. Az idei évben, kilenc helyi asszony önkéntes munkája révén, júliustól augusztus végéig fogadták hétköznapokon a szünidejüket töltő iskolásokat. A reggel nyolctól délután négyig tartó időszakban átlagosan napi 30 gyerek járt rendszeresen a játszóházba. Az ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület, fejlesztő, szakmai támogató és önkénteseket fogadó szervezetként vett részt a programban. Az itt dolgozók kivétel nélkül tartósan munkanélküliek, így a bérpótló juttatás igényléséhez szükséges 30 napos munkaviszonyukat az önkéntes munkával tudták biztosítani. A játszóház a görög katolikus egyház által ingyenesen biztosított, használaton kívüli karitász-házban működött. A gyerekek részére szervezett szabadidős programokhoz az eszközöket az önkéntesek többnyire otthonról hozták magukkal, de kaptak néhány sporteszközt és írószereket az iskolától, a szülőktől és a Vöröskereszttől. Az a jó az egészben, hogy pénz nélkül is meg tudtuk csinálni. A gyerekek kitalálták, hogy tollasoztak, fociztak valamit mindig kitaláltak. (Játszóházban dolgozó önkéntes.) Nekünk elsődlegesen az a célunk, hogy amikor egy ilyen közösségi folyamat elindul, akkor az embereket ráébresszük arra, hogy rendelkeznek olyan helyi erőforrásokkal, olyan helyi tudásokkal, amelyeket mozgósítva ők maguk is el tudják érni a céljaikat és meg tudják valósítani az elképzeléseiket És ez a játszóház pontosan erre jó példa És most ha csak ennyit sikerült elérni, hogy legalább az általános iskola néhány labdával segített, vagy azt sikerült elérni, hogy a görög katolikus egyház rendelkezésre bocsátotta ezt az épületet, valamicske rezsi díjjal beszállt, már az is elmozdulás. Ez a projekt pont erről szól, a helyi erőforrások mozgósításáról, és ami a legszebb az egészben, hogy akik ide eljöttek önkénteskedni, azok is belerakták a maguk tudását és saját erőforrásaikat maguk is elkezdték mozgósítani. (Giczey Péter, szakmai vezető) A játszóház sikerét a gyereklétszám és a szülők lelkesedése bizonyítja. Beszámolóik alapján, több napon is ki lehetett volna tenni a teltház feliratot. A kezdeményezés hosszú ideje kielégítetlen valós helyi szükségletre reagált. Legalább ilyen fontos azonban az a folyamat, melynek során az önkéntes munkát korábban nem végző, tartósan munkanélküli asszonyok megszervezték magukat. Ismét hasznosnak érezték magukat, a játszóház nyárvégi bezárását követően pedig már újabb közös tevékenységekben gondolkodnak. A játszóház funkciója nyáron kiemelkedően fontos volt az iskolai szünet miatt. Kérdésként vetődik fel azonban az, hogy az évközi rendszeres működtetés ha arra igény van hogyan lehetne megoldható és fenntartható. Szerintem mindenki beleadott mindent, amit lehetett. Mert jól érezték magukat itt a gyerekek meg szerintem mi is. Terápia volt a gyerekeknek és a felnőtteknek is. Sokkal jobb közösségben lenni, mint otthon egyedül begubózni. Hát én már öt éve nem dolgozom. (Játszóházban dolgozó önkéntes.) Így is azt mondták, hogy de hülyék vagytok, ingyen dolgozni?! De tényleg nem lehet pénzben mérni, amiket ez adott nekünk. Való igaz, ha hazamentem, akkor nem voltam ideges, hanem csak a szépekre gondoltam, ami itt volt. Meg nem foglalkoztatott az, hogy na, most hogy osszam be a pénzt, meg mit csináljak, hanem elfoglalkoztam itt a gyerekekkel. Kikapcsolt, és én azért mondom, hogy ha jövőre is lenne, én csinálnám. (Játszóházban dolgozó önkéntes.) Mert tényleg csak annyira lenne szükségünk, semmi másra, hogy elismerjék, hogy mi is dolgoztunk és valamit tettünk ezért a faluért. Mert szerintem tettünk. Akárhogy is van, a saját erőnket feláldozzuk, mert tényleg sok rossz gyerek is van. És a végén nem is voltak már olyan rosszak. Mindenki szeretett idejárni. (Játszóházban dolgozó önkéntes.) Mi a settlement? A settlement típusú szervezetek lehetnek kis önsegítő csoportok, de nagyobb szolgáltató szervezetek is, aktivitásuk kiterjed a szociális, gazdasági, kulturális, oktatási és környezetvédelmi szükségletek teljes körére, az óvodáktól az idősek klubjáig, az egészségügyi programoktól az analfabétizmus elleni programokig, a hajléktalanok ellátásáig. (Giczey Péter)

6 6 Telep és konfliktus Nyitott ház, settlement és egyetem Műhelybeszélgetés a IX. Nyári Egyetemen Közösségben Szolidárisabb Igazságosabb Fenntarthatóbb Civil Kollégium, Kunbábony, július 28. A műhelybeszélgetés résztvevői: Bereczky Béla (TESZ-E Program-Abaúj); Giczey Péter, Lánczi Ferenc és Murzsa Csilla (Életfa Segítő Szolgálat Egyesület); Kovács Annamária, Kovács Edit és Varbai Mariann, az Egyetem és Settlement csoport képviseletében (ELTE) A beszélgetést vezeti: Giczey Péter és Kovács Edit Kovács Edit: Amikor ezt a műhelyt szerveztük, a legfontosabb célunk az volt, hogy a terepmunka szintjére menjünk. Szeretnénk egyfelől megosztani a beszélgetésben résztvevők által hozott közösségi munkatapasztalatokat, másfelől mozgósítani az irántuk érdeklődők tapasztalatait is. Kérdések özönét hozza ez felszínre, mint például, hogy hogyan zajlik a helyi szükségletek feltárása, a helyi szolgáltatások összehangolása vagy éppen hogyan nem? Mik a hiányzó láncszemek a rendszerben, hogyan lehet az embereket teljes emberként, s nem részproblémáik alapján kezelni? Hogyan lehet az emberek szükségleteit felismerni és a közelükben megoldásokat, válaszokat, vagy csatornákat találni ahhoz, hogy elinduljanak a saját útjukon? És vajon mi mindent takarhat a settlement kifejezés? A beszélgetésben Lánczi Feri közösségfejlesztő a ramocsaházi terepmunkát fogja képviselni. Murzsa Csilla közösségfejlesztőt arra kértük, hogy a hajdúhadházi közösségi fejlesztői munkáról beszéljen, ki Béla pedig, aki a TESZ-E Programot képviseli elsődlegesen, gazdag észak-abaúji közösségfejlesztői tapasztalatait tudja idehozni. A beszélgetés vezetője Giczey Péter, aki a hazai settlement-mozgalom rakétája. Jómagam, Varbai Mariannal és Kovács Annamarival, képviseljük az egyetem és settlement kapcsolatot az ELTE-n ma még inkább csak gondolat és beszélgetés szintjén arról, hogy mi dolga van egy egyetemnek a helyi közösség életében, hogyan tud élő kapcsolatokat fenntartani a társadalmi környezetével? Mindemellett szeretnénk, ha más is szóhoz jutna, hogy igazi dialógust alakíthassunk ki a témában. S hogy neki is kezdjünk, elsőként Péternek adom tovább a szót! Giczey Péter: A Nyári Egyetemen a settlement-gondolat körbejárásának immáron komoly hagyománya van, mert 2008 óta minden évben szervezünk a témában műhelymunkát. Ezek a beszélgetések abból táplálkoznak, hogy ben az Életfa Segítő Szolgálat Egyesület kezdeményezte, hogy azok a szervezetek és magánszemélyek, akik a settlement-gondolat jegyében akarnak tevékenykedni, vagy éppen már teszik is, fogjanak össze. Nem titkolt célunk egy hazai settlement-mozgalom kialakítása. E próbálkozásnak immáron ötéves hagyománya van. Az első időszakban Peták Péterrel és az Istenkúti Közösségért Egyesülettel, illetőleg Horváth Judittal és a Napklub Alapítvánnyal, valamint az Életfa Segítő Szolgálat Egyesülettel hármasban kezdtünk el szervezkedni, s évről évre, általában tavasszal, találkozót, szemináriumot, konferenciát szerveztünk, ahol a mozgalomba bevont szervezetek segítségével körbejártuk, hogy kinek milyen tapasztalata van a settlement-szerű működéssel kapcsolatban. Az első évben kidolgoztuk a settlement-mozgalom felhívását. Leírtuk, hogy mit gondolunk a settlementről és szerintünk mi lehet a tartalma. És hát ugye itt mindjárt a definíció okozott gondot, mert a settlementkifejezést nem nagyon tudjuk áttenni magyarra. Voltak erőfeszítéseink, de nem sikerült igazán megnyugtató magyar definíciót találni, mivel a settlement sokrétű, több jelentéstartalmat is magában hordozó elnevezés,

7 7 amit nem lehet egyetlen magyar szóval lefedni. Mindig körbe kell írnunk, hogy mi is az a settlement? Röviden úgy tudjuk meghatározni, hogy egy komplex humánszolgáltató intézménytípus, s egyben szemléletmód is. Balipap Feri meghatározáshoz tudunk folyamodni, aki szerint a settlement egy olyan intézménytípus, ahová művelődni, szórakozni és segítségért jár a nép. Ez pedig komplex humánszolgáltatás. Emellett a settlement tartalmazza a közösségfejlesztés és a közösségi munka megközelítéseit is nem véletlenül tekintjük hazai rokonának a 70-es évek közművelődési Nyitott ház kísérletet, amelyből a közösségfejlesztés itthon is kibontakozott. A settlement közösségi munkájában, mint már Edit jelezte, az egyetem intézménye erőteljes szerepet vállalt, mert hogy az első angol settlement pontosan az egyetemekkel való együttműködésből nőtt ki: egyetemi hallgatók, tanáraikkal együtt, kitelepültek egy londoni nyomornegyedbe, és elkezdtek együtt dolgozni az ottélőkkel. Kitelepülés és jelenlét Visszatérve saját, újabb kori történetünkhöz, 2009 tájékán, amikor már közel 30 szervezetet és magánszemélyt tudtunk összeszedni az országban, kezdhettünk el gondolkozni azon, hogy akár már egy képzést is elindíthatnánk, ami azt célozná, hogy legyenek olyan szakemberek az országban, akik ismerik a settlement-gondolatot, a settlement-munka lényegét, és képesek settlementet létrehozni, settlementben dolgozni, settlementet működtetni. Mindezek mellett még 2007-ben kiadtunk egy kis kötetet Settlement mozgalom Magyarországon címmel. Ez a settlement ismereteket foglalja egybe röviden, a történeti hagyományoktól kezdve a jelenlegi settlement-működés jellemzőiig tartalmaz írásokat e kötetet terjesztjük, ahol csak tudjuk ben a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karával ez Nyíregyházán található, illetőleg a Humánnet Alapítvánnyal együtt az Életfa Segítő Szolgálat Egyesület egy konzorciumban pályázott egy TÁMOP programra 12, aminek lényege egy settlement-tananyag kifejlesztése és próbaképzése volt, egy munkaerő-piaci jellegű tananyagfejlesztéssel és egy ennek alapján megvalósuló munkaerő-piaci tanácsadó, szakemberképzéssel együtt re kiderült, hogy ez a pályázatunk nyert, így 2010 őszén elkezdődhetett a munka. Akik esetleg 2010-ben is itt voltak a Nyári Egyetem settlement-műhelyén, emlékezhetnek arra, hogy akkor azzal foglalkoztunk, hogy a settlement-tananyagba miféle tudástartalmakat javasolnak a jelenlévők belerakni. Nem az volt a szándékunk, hogy az Életfa Segítő Szolgálat Egyesület egyedül majd megír egy ilyen tananyagot, hanem éppenséggel az, hogy akik ebbe a bimbódzó settlement-hálózatba, együttműködésbe beszállnak, azoktól is szedjük össze azt az elsősorban gyakorlati tudásanyagot, amit be lehet építeni a tananyagba. Így alakult ki a közösségi animátor képzés tananyaga, s az itt jelenlévők közül is többen közreműködtek a tananyagfejlesztésben. 12KATT Kompetencia Alapú Továbbképzési programok kidolgozása Tananyagfejlesztéssel című TÁMOP /2-C számú projekt. Megvalósítók: Debreceni Egyetem OEC Egészségügyi Kar (Nyíregyháza), HUMAN-NET Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány (Nyíregyháza), ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület (Debrecen), Az elkészült tananyag alapján 2011-ben kezdődhetett a próbaképzés. A két féléves rendszerben szerveződő képzést a DE Egészségügyi Karán hirdettük meg és közel 20 hallgató jelentkezett. Közben a tananyag akkreditálásra került, az egyetemi rendszerben szakirányú továbbképzésnek számít, így aztán, akik vállalták, azok államvizsgára jelentkezhettek, szakdolgozatot készíthettek júniusában megtörtént az államvizsga, a szakdolgozat védése és az országban elsőként 14 közösségi animátor szerzett diplomát. Nos, felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen közösségi animátor a szakember megnevezése? Azt gondoltuk, hogy a közösségi munkának alapvetően benne kell lennie a settlementtípusú szakmai munkában, az animátorral pedig jelezni kívántuk azt, hogy itt egy lelkesítő, segítő, támogató szemléletű munkáról van szó. Az animátorok a settlement intézményében az oda betérőket, illetőleg a helyi közösség mindenféle kezdeményezéseit bátorítják, ösztönzik, szakmailag támogatják és segítik, nem beszélve arról az el nem hanyagolható a tényről, hogy közösségi animátor elnevezés még szabad volt, nem volt bejegyezve egyetlen képzésbe sem. Nos, az előzmények bemutatását ezennel be is fejezem és áttérek a képzés gyakorlati részére. Ez a képzés két alappilléren nyugszik. Egyrészt e-learninges képzésről van szó, tehát távoktatási formában történik az oktatás, a Moodle-rendszeren keresztül, ahol a tananyag föl van töltve, és az ismeret-jellegű tudásokat a Moodlefelületen keresztül tudják megszerezni a hallgatók, s e felületen keresztül tudnak bizonyos feladatokat is teljesíteni, itt történik a kommunikáció és a tanulmányok folyamatának, az előrehaladásnak az ellenőrzése is. A másik alappillére a képzésnek a gyakorlati munka, ún. kontakt órákon keresztül. A gyakorlati munkában arra akartuk helyezni a hangsúlyt, hogy a hallgatók különféle kompetenciákat szerezzenek meg, hogy az oktatás gyakorlatközpontú legyen, ezért a hallgatók egy settlementben dolgozzanak a gyakorlati munkájuk során, vagy egy settlement-házat hozzanak létre a képzés során. Két gyakorlati terepünk volt, az egyik Nyíregyházán a Huszártelep, ahol a Huszárvár nevezetű intézmény már settlement-szerűen működött. Itt az volt a feladat, hogy a hallgatók ennek a settlementnek a megerősítésén dolgozzanak. A másik helyszínünk Ramocsaháza volt, ahol a település önkormányzata elhatározta egy settlement-ház indítását. Ezen a terepen a Gyerekesély program 13 keretében nyertek egy úgynevezett Segítő Ház kialakítására és működtetésére pénzt, így szerencsésen összekapcsolódott a két projekt. A hallgatóknak az volt a feladata, hogy ennek a Segítő Háznak az elindítását, szolgáltatásai megtervezését, kitalálását a helyi mélyszegénységben élő emberek bevonásával végezzék el. És akkor itt átadom a szót kollégámnak, Lánczi Ferencnek, aki a programban a ramocsaházi csoport vezetője volt, és mint csoportvezető segítette a hallgatók munkáját. Most arra kérem, hogy ossza meg velünk gondolatait a gyakorlati képzésről! Hogyan is zajlott ez a munka Ramocsaházán? Lánczi Ferenc: Pár szóban összefoglalnám magát a képzést. A lehető leginkább gyakorlatorientált képzés volt, ami azt jelenti, hogy igyekeztünk minél gyakrabban terepre küldeni a hallgatókat és ott feladatokat adni 13TÁMOP / Lehet jobb a gyerekeknek a Baktalórántházi Kistérségben című projekt

8 8 nekik. Interjúztak, együtt tervezték a Segítő Ház vezetőjével a ház tevékenységét. Fontos információ, hogy a Segítő Ház vezetője hallgatónk volt a képzés során és úgymond elődolgoztuk neki a terepet, a Segítő Házat. Közösen ötleteltek, terveztek, hogy milyen problémákkal kell számolni, milyen nehézségek lesznek stb. Az első jelentős nehézséget az épület elhelyezkedése jelenti. A ház Nyíregyházától gépkocsival mintegy 20 perces útra található. Elérve a települést, jobb kéz felől van a temető és a Segítő Ház, balkéz felől pedig a szegregátum, és ennek a Segítő Ház működésében meghatározó szerepe van. Az épület vásárlásakor megpróbálták bentebb, a faluban elhelyezni, azonban irreálisan magas árat határozott meg a tulajdonos, s nem lévén több lehetőség, a vétellel kiszorultak a település szélére. Elkezdődtek a felújítási munkálatok, elkezdtek az emberek beszélni róla, hogy mi is lesz itt, hogy is lesz, s elkezdődött a képzésünk is. És máris a fő problémánál vagyunk: a Segítő Ház, szó szerint idézem, cigányfürdetőként híresült el a településen. Rosszul volt kommunikálva, vagy az emberek egymás között nevezték el ennek, mert nyilvánvalóan nem erről, hanem egy komplex Segítő Házról van szó. Igaz, van benne helyben használható és bérelhető Hajdú mosógép és centrifuga és kialakult a rendszeres papírmunka is: én elvittem a tárcsás mosógépet, ekkor hozom vissza stb., de abszolút nem ez a főtevékenység, ez csak egyetlen szolgáltatás. Ha jól emlékszem, talán 100 Ft/nap a bérleti díj, hogy ne legyen teljesen ingyenes, legyen valami érték mögötte, hogy azért jobban vigyázzanak emberek. Rengeteg gyerekprogram van, kézműves foglalkozás, hatalmas kertel, udvarral rendelkezik a ház, az udvaron hinta, kisebb játszótér, amit még fel lehetne egy kicsit turbózni, ki lehetne bővíteni. A kertben elindult egy kertprogram nem csak romáknak, de a Segítő Házba viszont csak ők járnak. Fóliasátrat húztak fel, elkezdtek benne veteményezni, majd bevetették a teljes kertet, nagyon szépen foglalkoznak vele, jönnek-mennek. Az a legnagyobb probléma, hogy most jelenleg csak roma gyerekek és roma felnőttek járnak oda, annak ellenére, hogy nem roma gyerekek is biztosan nagyon szívesen jönnének mert az elején jártak, aztán végül mégis elmaradtak. Van ezen kívül ruhaszárító, tusolási, tisztálkodási lehetőség, van konyha, közösségi tér, iroda az ott dolgozóknak, és egy gyerekszoba. Mindebből a település lakói azt emelték ki, hogy ha fürdőszoba lesz benne és mosógépek, akkor itt csak tisztálkodás és fürdés lesz. A hallgatóink és a Segítő Ház vezetője is egyfajta ellenállást érzékeltek a munkájuk során. A Segítő Ház vezetője igyekezett a lehető legtöbbet beszélni az emberekkel és ott lenni a közösségben, de hát ő nem ramocsaházi. Ez volt az egyik probléma. Ilyenkor mi a teendő, mit lehet ilyenkor tenni? Ezzel a problémával még a Segítő Ház beindulása előtt számoltunk: mivel helyileg a szegregátummal szemben található, valószínűleg cigánygyerekek fognak jönni de lehet, hogy ők sem, és kérdés, hogy be fognak-e jönni nem roma gyerekek is? S ha jönnek, meddig jönnek, hogyan lehet őket benntartani? Úgy történt, hogy először jöttek roma és nem roma gyerekek is. Aztán a nem roma gyerekek kezdtek elmaradni, míg egyre több romagyerek kezdett el járni. Amivel nincs is semmi probléma, viszont ez a Segítő Ház nem csak a romagyerekeknek áll a rendelkezésére, hanem az egész településnek, bárki igénybe veheti. Valahogy úgy látszik, meg úgy érzi a Segítő Ház vezetője, hogy a település szerint ez a ház csak a romáké. Egyébként pedig teljesen nyitott, értelemszerűen, és hogy ilyenkor mi a teendő, mi a megoldás, mit lehet tenni, hova lehet fordulni, kivel lehet felvenni a kapcsolatot, kitől kell segítséget kérni esetleg ezek is fontos kérdések szerintem. Felmerült a Segítő Ház tanácsadó testületének létrehozása a településen található intézmények vezetőiből, legyenek benne civilek, romák és nem romák, de ez a tervezet szintjén maradt. A Segítő Ház vezetője, amikor elindult, azonban falakba ütközött. Egyedül volt, mert hát mi a hallgatókkal kéthetente két napot voltunk ott és az kevésnek bizonyult, és nem voltak helyben segítői, mindamellett ő sem ramocsaházi. KE: Ki volt helyben a kezdeményező, ki akarta ott, hogy legyen egy Segítő Ház? LF: Az Önkormányzat, amely a Baktalórántházi Kistérségi Társulás tagja. A társulás pályázott, az alpolgármester írta meg a pályázatot agilis fiatalember, tele ötlettel és tenni akarással, ők akarták ezt. Egyébként van közösségi ház és teleház is a településen. Peták Péter: Viszonylag jól ellátott a település közösségi infrastruktúrával: van faluház és teleház is, a református gyülekezetnek is vannak közösségi programjai, s mindezek az adottságok talán belejátszanak abba, hogy a Segítő Ház elhelyezkedése esetleg a szegregációt erősíti. Mert hogyha nem lenne ilyen gazdag a közösségi infrastruktúra, akkor kevésbé jelentene veszélyt az, hogy helyileg a cigánysornál található a Segítő Ház, így viszont lehet egy olyan hatása, hogy a teleház vagy a faluház programjaira esetleg nem mennek azok, akiknek ott van a kényelmesen megközelíthető, sajátnak tekinthető helyük. Benedek Gabi: Csak a telepen élnek romák, vagy a településen is, és ugye akik a településen élnek, azok is járnak ebbe a házba? LF: Két szegregátum van Ramocsaházán, az egyik a már említett településszéli, a másik pedig bentebb helyezkedik el. KE: A Segítő Házba járnak-e a belső szegregátumból? LF: Nem igazán, mert a szegregátumok között érzékelhető egyfajta feszültség. Nem tudom neked pontosan elmondani, hogy onnan hányan jönnek, de leginkább a település szélen élő romák járnak be. Hozzászóló: A helybéliek miből élnek? LF: Hátrányos helyzetű kistérségről van szó, annak ellenére, hogy a településen egy cipőfelsőrész készítő üzem található, de oda leginkább vendégmunkások járnak dolgozni, más településekről hozzák őket autóbusszal. Nem egyedi eset ez, láttunk az ország más területén is hasonlókat. A településnek egyébként nincsen tartozása, viszont pluszokat sem tud szerezni. Nincsenek igazán munkahelyek. Reagálnék Péter hozzászólására. A történethez valóban hozzátartozik, hogy a református egyház közösségi munkát, leginkább ifjúsági munkát tud bemutatni roma fiatalokkal. A teleházról úgy fogalmaznék, hogy van teleház és pont. Mellette van egy kis elavult konditerem, ahová a srácok bejárogatnak, nem fénymásolnak, nem használnak internetet, költséges stb. lassan tényleg minden háztartásban megtalálható a kábeltévé, internet. Van civil szervezet, amelyik csak van, és pont. Ezen kívül nem csinálnak olyat a településen, nem mozgatják

9 9 úgy a közösséget, hogy azt mondjam: igen, bemegyek hozzájuk... Liling Tamás: Az e-learning része a képzésnek bárki által elérhető, vagy valami jelszóval védett külön felületen található? GP: Bárki, aki beiratkozott és felvételt nyert. Hallgatóknak. Hozzászóló: Nem lehetne valami kis konyhát kialakítani? LF: Van konyha, vannak közös főzések. A Segítő Ház vezetője szeretett volna közös vacsorákat: egyik este roma, másik este magyar ételekkel. Főzni minél olcsóbban, minél egyszerűbben, minél praktikusabban. Háztartástan, idősebbek adják át a fiataloknak az ismereteket. Legyen egy kis pénzgazdálkodás, egy kis saját kasszakezelés stb. hogy a rafinériákat az idősebbek át tudják adni a fiatal szülőknek. Merthogy Ramocsaházán is egyre több a fiatal leányanya, akik nem tudják még ezeket a dolgokat. És nem csak a romáknak szeretnék ezt, hanem a teljes településnek. Csak a Segítő Ház vezetője kevésnek érzi magát ehhez, nincs egy segítője, aki mellette állna a településen, akivel megoszthatná a feladatokat, és elsősorban is jól informálhatnák a települést is magáról a Segítő Házról, hogy mi is ez, és hogy ez a teljes településért van, és nem csak a romákért. Az lenne a számára a legjobb, ha helyben lennének olyan helyi fiatalok és felnőtt segítők helyi közösségi munkások, önkéntesek, akik ott vannak, amikor ő nincs ott, vagy a munkaideje lejárta után folytatnák a munkát. Balogh Flóra: Most már sokkal komplexebbnek tűnik a probléma, amit Feri felvetett, mint amire én reagálni tudnék. Szerintem Hajdúhadházon is találkoztunk, s ha jól emlékszem, volt egy olyan ötletünk, hogy mindig vannak valódi kapcsolatok romák és nem romák között, s nem lehetne-e vajon kifejezetten olyan szűrővel interjúzni, beszélgetni, hogy azokat a létező, egyének közötti kapcsolatokat keressük, amik vannak és valamiért jól működnek, és abból nem lehetne-e tovább gondolkodni azon, hogy hogyan lehetne bármit együtt csinálni? Mert ha jól értem, hogy nem akarnak az emberek közösködni, akkor az egy veszélyes dolog. LF: Akarnak közösködni, hogyha felülről jön. Arra gondolok, hogy a Segítő Ház megnyitó ünnepségén megjelent a falu apraja-nagyja, több százan vettek részt. A ramocsaházi idős hölgyek sütöttek helyi süteményeket stb. ekkor igen. De hogy saját indíttatásból KE: Hogy csak úgy, hétköznapi szinten összejárjanak, azt nem. LF: Így valahogy, azt nem. KE: De lehet, hogy ez az első lépés Abaújban Béla egy másik példát tud hozni, ahol egy bő 10 éves megelőző munkára épül rá egy settlementház nyitó akciósorozat, s ez a szolgáltatás egy nagyon aktív és már régóta a terepen dolgozó helyben élő közösségi munkás hálózatra épül rá. S ha ezt a két példát összerakjuk, akkor abból csak lesz valami tanulság számunkra! Bereczky Béla: Köszönöm szépen. Abból indulnék ki, amit Giczey Péter mondott, hogy a settlement egy komplex humánszolgáltatást nyújtó intézmény. Ez esetben nyilván komplex emberek is kellenek ide. Komplex embereket pedig nehéz leakasztani a szögről, talán nincsenek is, de fel lehet készíteni őket arra, hogy többféle típusú kihívással kell majd szembetalálkozniuk, és jóllehet nem is mindegyiket nekik kell megoldaniuk, de tudniuk kell azokat a kapcsolatokat, embereket becsatornázni a munkába, akik esetleg választ adhatnak, vagy netán nem helyből adják a választ, de többnyire azért ez mindig olyan történet, amit helyben kell megoldani. És akkor itt kanyarítom a dolgot a mi történetünkre től a KÖZTÁMHÁLÓ-s program révén Észak- Abaújban történt egy bolygatás, és hál istennek ez jól sikerült. A közösségfejlesztési folyamatok most is zajlanak, s én most is közösségfejlesztőként vagyok jelen itt, de 2011 novemberétől egy TÁMOP mélyszegénységprojektnek vagyok a szakmai vezetője Észak-Abaújban. Ennek a dolognak a kedvéért november elsején otthagytam az iskolaigazgatói állásomat. Azért beszélek erről, mert úgy gondolom, hogy lehet ott komplex ember, és lehet a settlement egy nagyszerű intézmény és én a kistelepülési példámat mondom, de ez azért akár nagyvárosi szomszédsági közösségfejlesztéseknél is hasonlóan működik ha nincs előkészítés, akkor nagyon egyszemélyes küzdelemnek tűnhet ez a történet. Valójában azok szegregálják a settlementet, akik nem vesznek részt a munkájában, vagy csak felülről. Egy kistelepülésen, ha szerencsés a történet, akkor van iskola. Nem feltétlenül, de van egy iskola, egy óvoda, vannak közigazgatási dolgozók, egyházak, van lelkész, vannak esetleg humán segítő szakmákból családgondozók és nyilvánvalóan van egy önkormányzat, aki a mi közigazgatási rendszerünkben egyelőre az atyaúristen. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet vele, ellene, vagy nélküle tenni valamit, de a legjobb vele, természetesen. Az biztos, hogy ha ezek az emberek nem teszik be a lábukat egy settlement-házba, akkor a settlement szegregálódni fog. A settlement hagyományos és megfogalmazott funkciói, hogy legyen szociális gondoskodás-segítő funkció, legyen oktatás-képzési funkció, a szabadidőt szervezze, kulturális közművelődési feladatokat is lásson el. Ez akkor szerencsés, ha van egy olyan önkéntes hálózat, amelynek tagjai egymásnak adják a kilincset. A dolog persze úgy is elképzelhető és most leegyszerűsítem a komplex embert, hogy van egy kulcsos ember, aki kapcsolja a villanyt és nyitja az ajtót. Nyilvánvaló viszont, hogy ez kevés. Nagyjából tudjuk, hogy kik a helyi rászorultak, és bizony sok energiát kell abba fektetni, hogy eljöjjenek oda azok, akik egyáltalán képbe kerülhetnek a gondoskodással kapcsolatban. Ez egy nagyon nehéz történet. Nem szabad kiüresednünk és elfogynunk ebben a munkában, mert az nem jó irány, az akkor a tűzoltás típusú történet, és mi nem erre szegődtünk. Szóval azt gondolom, hogy nagyon sok tennivaló van ezzel az üggyel kapcsolatban, Abban, hogy az emberekkel foglalkozó szakmák és hivatások képviselőit megpróbáljuk ebbe az irányba terelgetni. Mondjuk ne csak a settlement-vezető legyen egy közösségi képzésen átesett ember, hanem a helyi lelkész, a tanár és mások is, még ha nem is ők szervezik azt, hogy az emberek eljöjjenek. A helyi lelkésznek nem kell kihirdetni, hogy tessenek szíves lenni már 11-kor jönni vasárnap, mert lesz egy istentisztelet. Tudják az emberek az iskolai rendet is, tehát különösebben nem kell rászervezni, és ez egy óriási előny lehet. Nap, mint nap találkozhat a település egészét jelentő csoportokkal, és az ember azt gondolja, hogy ha valamit nagyon sokszor elmond, és ismétli és ismétli és megtámasztja, akkor abból hátha történik is valami. Most egy erős, közösségfejlesztési lábú TÁMOP vagyunk, mert a szakmaköziségben nálunk a közösségfejlesztés viszi a prímet. Nem kívülről írattuk a pályá-

10 10 zatot, mi írtuk. Másfél év alatt írtuk meg a helyzetelemzéssel együtt, mindent mi csináltunk, és a projektbe sem vadásztuk az embereket, mert a projekt munkatársainak 80%-a a közösségfejlesztői baráti körből került ki, azokból, akik ezt már korábban is csinálták. Tehát abszolút a helyén volt minden, és azért nem érezzük azt, hogy a projektünk esetleges, mert mi csak azt folytatjuk, amit eddig is csináltuk. És őszintén kimondjuk, és kimondták azok is, akik segítettek annak idején a projekt elé menni, konkrétan pl. Aranka is, hogy igen, ez többek között arra is jó lesz, hogy Észak-Abaújban megemeli majd a közösségfejlesztés szintjét, dinamikussá válik, s mivel van már táptalaj, nem érezzük egyszeri akciónak ezt a projektet. Ez hozzátartozik mindenképpen a történethez. A settlementjeink is így szerveződtek. 9 településen dolgozunk: Tornyosnémeti, Hidasnémeti, Hernádszurdok, Gönc, Göncruszka, Pányok, Zsujta, Abaújvár és Telkibánya. A settlementjeink fő koordinátorai azok a közösségi munkások, akik helyben élő, elkötelezett, közösségfejlesztési szellemű emberek. A szolgáltatásainkat előkészítette a mi Kéz-klub rendszerünk, mert a settlementek egy kicsit nehézkesen indultak a közbeszerzési törvények miatt. Enyhén szólva nem felhasználóbarátok ezek a törvények, és humán szolgáltatásokat kellett beszereztetnünk. Nem volt egyszerű a történet, ezért gyakorlatilag most zajlanak a beruházások, és szeptember elejére tervezünk egy megnyitót. A legtöbb helyen megtörténtek a felújítások, kevés, illetve egyetlen egy hely van, ahol építeni is tudunk a források erre nem voltak alkalmasak. Ezért a szolgáltatásaink teljességéről majd ezután fogunk tapasztalatot nyerni. Röviden vázolom, hogy mit tervezünk?! Az előkészítés, az ún. Kéz-klub-rendszer már februártól indult. Közösségi munkásaink mindegyike egy kis helyi közösségi képzésen esett át előzetesen, és a projektsegítő stábunk is. Próbáltunk olyan szituációs alkalmakat teremteni, ezeket Kéz-kluboknak neveztük, amikor valamilyen manuális tevékenység varrnak, dagasztanak stb. közepette bizalmi kapcsolat kialakítása indult el. A Kéz-kluboknak ez lenne a lényege. Nyilvánvaló nem mi mondtuk meg, hogy hol mi történjék, ezek az előzetes felmérések, beszélgetések alapján alakultak ki. Ezen a helyen például most egy varrókör fog indulni, a másik helyen gyakorlatilag a nyugdíjasokra épülő kézimunkakör, és van olyan településünk, ahol azt mondták, hogy foglalkozzunk mondjuk az életvezetés nagy kérdésével is. Ott már több mint egy hónapja ilyen témájú dvd-t nézegettünk, beszélgetéseket indítunk. Tehát többféle Kéz-klubunk van. Ez valahogy felkészülés volt arra, amit a settlementben is szeretnénk elérni: vannak tevékenységek, színesek vagyunk, valahogy be kell hívni az embereket egy közösségi térbe, és erre nincs jobb mód, minthogy olyan dolgot nyújtani, amire vagy szükség van, vagy ha alapból nem tudunk ilyet nyújtani, akkor legalább olyat nyújtsunk, amire legalább nyitottságot és érdeklődést tapasztalunk, tehát nyilvánvalóan valami érdekes, valami motiváló dolgot. Ez azért nem annyira könnyű, mint ahogy elmondja az ember, hogy hát igen, találjuk ki, hogy pontosan mi is az, ami benneteket érdekelni fog. De mindenképpen ez a célunk. Ilyen tevékenységeket tervezünk. A mi szemléletünkben, egy helyi olvasatban, nem íróasztal mellől, hanem több beszélgetés során konszenzusba érlelve foglaltuk össze, hogy mi ez a komplex humán szolgáltatás. Azt mondtuk, hogy mentális gondozásra mindenképpen szükség van. Ez nem feltétlen azt jelenti, hogy most akkor pszichológust fogunk alkalmazni. Van a projektben két szociális munkásunk, de az egyéni gondoskodás nem egy családsegítő típusúnak a megsokszorozása, és egyáltalán nem a hagyományos szociális munkás történet. De hogyha szükség van rá, akkor majd a szociális munkás révén akár egy pszichológushoz is eljuthat az illető. Az első csoport a ún. mentális gondoskodás csoport lesz. Itt kezdetben arra gondoltunk, hogy életvezetési klubokat kellene indítani a settlementekben, de a közösségi munkásaink tapasztalatai alapján azt láttuk, hogy ezek túl direktek. Túl direktnek azt tartjuk, hogy megmondjuk, milyen higiéniai normákat kellene betartani, milyen szülői alapnorma-tevékenységet kellene a családban realizálni. Nem könnyű erre behívni az embereket. Abban sem értettünk ugyanakkor egyet, hogy az életvezetés alatt csak praktikus dolgokkal mondjuk adósságkezeléssel stb. foglalkozzunk. Az életvezetés lelki hátterével is kell törődni, tágabban kell ezt értelmezni! Mindenesetre a mentális csoportos gondoskodás abban fog megnyilvánulni, hogy a közösségi munkásaink mindenféle szituációs tevékenységben figyelik azokat az embereket, akik a mi legfőbb cselekvési terünket adják, és próbálnak a bizalmi kapcsolat alapján, róluk, velük együtt egy probléma-naplót vezetni. A második csoport a kluboké. Sajnos a Kéz-klubot eleresztjük augusztustól, egy kicsit másképp fogjuk nevezni, de hát ennek megint csak pragmatikus oka van. A következők klubokat szeretnénk indítani. Alkotóklubokat, amelyek lehetnek akár képzőművészeti, akár tánc, zene, előadó-művészet terén indított klubok. A lényeg az, hogy azok az emberek, akik ott valahol, valakiknek, valamit meg szeretnének mutatni, vagy az ott készített tárgyakat, vagy azt a koreográfiát, amit összehoztak azok megtehessék ezt. A hagyományőrzés is nyilvánvaló alapvetés a kistelepüléses vidéki környezetben. Van olyan klubunk, amelynek a neve igen furcsa, de projektindikátorként nagyon kifejező: Kompetencia-klub. Ez a Kéz-klub átnevezése, beillesztése a pályázat fogalmi kereteibe. A hobbiklubokba bármi beleférhet, amire helyileg nyitottak az emberek, a rádióamatőrködéstől kezdve a foltvarrásig. Az Egészségőr-klubot azért tartjuk fontosnak, mert hisszük, hogy ezzel direktben kell foglalkozni. A testilelki szociális jólét együttese az egészség, és most a testi egészséggel is foglalkozni fogunk ebben a klubban: mozogjunk, táplálkozzunk helyesen ilyesmi. A mentális egészség, a szociális egészség eléréséhez kell a saját szándék, az én akaratom, viszont helyettem senki nem futhat egy kört a focipályán. Nekem magamnak kell valamit tennem magamért. Megpróbálnánk ezt a gondolatot átadni az oda betérő embereknek. Ugyancsak furcsa nevű klubunk a Vizuálmédia műhely, ebben újságírással, filmezéssel és fotózással foglalkoznánk. Főleg az ifjúságra gondolunk, akik valamikor reményünk szerint az észak-abaúji értéktárat és bázist is létrehoznák. A helyi természeti, épített és közösségi értékek közösségi szempontú megmutatása a film és a fotó eszközeivel lehetséges. S van egy Életklubunk is. Ezt mi kulcsfontosságúnak tartjuk, mert úgy érezzük, hogy ezzel meg lehet szólítani a településen bárkit, felekezetre, hitre, etnikai hovatar-

11 11 tozásra, nemre, életkorra való tekintet nélkül, s ahol igenis rákoncentrálnánk az élet nagy kérdéseire. Mi a mi küldetésünk nekünk, embereknek? Ez nem csak filozófiai kérdés, a mindennapokban is érdekes kérdés lehet. Hogyha mi nem visszük az emberekhez közel ez a kérdést, akkor nem tudjuk megtalálni azt a támaszt sem a településünk körében, akik a rászorultaknak adnák át ezt a gondolatot. Milyen távol állnak azok az emberek, akiknek egész más a mindennapi problematikájuk, ezektől a kérdésektől, jóllehet őnekik is ugyanez az alapkérdésük. Nekem egy közösségfejlesztő barátunk, egy pénzügyi szakember mondta el a következő, nagyon találó kis viccet a hawaii halászról és az amerikai turistáról. Bejön a halász reggel a tengerről, lepakolja a halakat, a felesége elkezdi elkészíteni őket, ő meg leül a sátor elé mandolinozni. Ekkor megkérdezi tőle az amerikai turista: Hát maga miért nem megy ki megint halászni? Miért mennék ki? Hogy még több halat fogjon. És mi van akkor, ha több halat fognék? Akkor vehetne egy nagyobb csónakot. És mi van akkor, ha nagyobb csónakot tudnék venni? Hát akkor fogadhatna embereket is, és akkor többen halásznának, és akkor még több halat fognának. És mi van akkor? Akkor egy motoros hajót is tudna venni, esetleg önnek már nem is kellene dolgozni, és azt csinálna, amit akar, pl. mandolinozhatna, amikor csak akar Elgondolkodtató, hogy az a réteg, akire alapozunk a közösségfejlesztést a települési környezeteinkben, az ún. középosztály, vajon mennyire van tisztában magával, és mennyire tudja feladni, vagy átalakítani az életstratégiáját, valahogy összehangolni az egyéni életstratégiát a közösségivel? Mert amíg az egyéni életstratégia meg a közösségi eltér mondjuk 60 fokosnál nagyobb szögben, addig valami nagyon nagy gáz van, és nem is tudom, hogy hogyan kell ezt kezelni. De az Életklub az mindenképpen valamiféle ilyen történet lenne. Van még egy szociális konténer típusú szolgáltatásunk, ahol eszközök kölcsönzése, igények felmérése is történik, szívesség-szolgálat helyi megszervezése, ilyesmi. Annak a néninek most össze kellene vágni a fát, ezt mi össze tudjuk-e szervezni helyileg, illetve a mosógép, háztartási eszközök utaztatása stb. És a felsorolásban utoljára hagytuk, kicsit érdemtelenül, a Nyitott ház feladatot, ami alapvetően a helyi közösségi fejlesztés nyitott tere lenne. A helyi közösségfejlesztő kör ott találkozik, találkozhatnak a helyi intézmények, szervezetek képviselői, vállalkozók, ott történhetnek bizonyos érdekegyeztetések stb. Egy kvázi közkávéház-funkcióra gondolunk, ami remélhetőleg arról fog szólni, hogy gyakran ég a villany, nyitva van az ajtó is. Hál istennek, mi egy ökoiskola mellett kaptuk meg a settlement-épületet, s elvileg ez egy kettős funkciójú történet, egy ökodemó bemutatóközpont, elég furcsa nevű, de a lényeg az, hogy könnyen fenntartható. Kimentünk száraz fát gyűjteni az ismerősökkel, és ebből fogunk fűteni, és hogyha az önkormányzatnál nem lesz gáz, akkor mi még akkor is össze fogunk tudni jönni ott. KE: Köszönjük. Most mindenképpen a kérdések, észrevételek ideje jött el! Hozzászóló: Eléggé zavarban vagyok, mert most itt egy mélyszegénységi projektről van szó, és amit elmondtál BB: A mélyszegénységet bátran kimondom, de így mentem a projektbe is nem hiszem, hogy közvetlenül lehet kezelni. Amikor iskolaigazgató voltam, nem hittem, hogy a roma kérdést mi fogjuk tudni kezelni de hozzátettünk valamit. Ahhoz, hogy a környezet valamilyen szinten álljon, meg kell nézni, hogy a települési környezetben mik azok a kihívások vagy hiányok, amiket pótolni kell. Én most például ezt az életstílus-életvitel gyakorlatot a saját településemből kiindulva mondom. Mennyire elhivatott helyben a pedagógustársadalom, a helyi lelkész? Mennyire hívő a közeg? Ha a közeg jó, akkor a mélyszegénységet is fogja tudni valamennyire orvosolni, a helyi gazdasági kihívásokra is tud felelni. Bármire tud felelni, én ezt gondolom. De jogos a kérdés, csak azt hiszem, hogy ez egy kicsit hitvallás kérdése is, és én ezt vállalom. Nem tudom, én nem is érzem magamban azt a készséget, hogy ezt a kérdést külön, szegregáltan tudnám kezelni bár nem is erre vonatkozott alapvetően a kérdés. Hozzászóló: Akkor te, ha jól értem, azt mondod, hogy a mélyszegénység körül kell rendbe tenni dolgokat, és ez majd magával hozza, hogy a mélyszegénységben is történik valami. Lehet ezt így érteni? BB: Igen. Egyszerűsítsük le. KE: De ha azt olvasod ki belőle, hogy egyszerűen településben kell gondolkodni, aminek része az is, aki mélyszegénységben él, meg az is, aki nem, és hogy az egészben együtt kell gondolkodni, mert így van az a többletkapacitás, ami a hiányokat pótolhatja, vagy kiegészítheti, akkor talán közelebb járunk az igazsághoz. Nem tudom, nem erre gondolt-e a Béla? BB: Amikor túlhangsúlyoztam az életklubokat, nem véletlenül tettem. Nem mondom, hogy millió a pozitív példa, de reméljük, hogy lesz több is, ha lesz lendületünk, erőnk, energiánk folytatni a munkánkat. Nézzük példának okáért az egészséges életvitelt és prevenciót! A mi településünkön például egy totálisan mélyszegénység állapotában élő asszony gyűjtögeti össze a pénzét évről évre és gyógytornázni tanul. Két-három hét tanulás után az iskolában asszonyoknak intimtornát és prevenciós tornát tanít, és megemelném a kalapot a települési elit előtt is, hogyha ő hozna be hasonló tevékenységeket. LF: Két gondolat foglalkoztat, az egyik tegnap hangzott el: a szegénység közösségi probléma. Inkább közösségi, mint egyéni. Szerintem sem egészséges csak a mélyszegényekkel foglalkozni, felzárkóztatásról beszélni a teljes település közösségével kell eredményeket elérni. A másik gondolat a TÁMOP as, mélyszegénység-programmal kapcsolatos. Ennek keretében úgy kell nekünk közösségi felzárkóztatást elérni, hogy nem osztunk semmilyen plusz juttatást sem anyagit, sem másfajtát, nem építünk új házakat, utakat, kocsit sem adunk a mélyszegénységben élőknek, hogy el tudjanak járni dolgozni leginkább ezeket szegezik nekünk a szegények. Azzal fogadnak, hogy akkor hogyan is fogok én innen kikerülni? És hogy Giczey Péter szavaival éljek: a bölcsek köve nem nálunk van, hanem a közösségnél, kérdés, hogy tudja-e használni? Benedek Gabi: Őrülök neki és értékelem, hogy most konkrétumokat hallunk és azok alapján lehet ezekről a dolgokról beszélni. Ezért is tudunk most kérdezni. Vane bármi, amit máshogyan csináltok itt, mint másutt? Amit azért csináltok, mert a településeiteken vannak mélyszegénységben élő emberek is, és ennek a programnak valamiért az a célkitűzése, hogy az ő élethelyzetükön javítson. Én már elhittem azt, hogy mindenkivel kell foglalkozni, de mégis, van-e olyan jellegzetessége a munkátoknak, ami csak azért van benne, vagy csak azért hangsúlyos, mert most ez a cél?

12 12 LF: A mélyszegénységben élők, mint indikátorok jelennek meg a projektben: pozitív eredményt kell felmutatni velük kapcsolatban a projekt végéig. Hozzájuk kell eljutni elsősorban. Ki kell építeni a bizalmat, minél többet ott kell lenni, kapcsolatokat kell teremteni az önkormányzattal, az intézményekkel, a cigány kisebbségi önkormányzattal és mindenkivel, akivel csak lehet. Ez egy nagyon hosszú folyamat, sok időt vesz igénybe. Előttem egy nagy kérdőjel van: milyen eredményt fogok tudni elérni az elkövetkezendő két év során? Nem tudom. Azt viszont tudom, hogy ha lesz kezdeményezés, ha szeretnének valamit, vagy látnak a mélyszegénységben élő emberek egyfajta kiutat, és szeretnének ezen az úton elindulni, de szükségük van egy emberre, ha csak azért, hogy hátba veregesse, buzdítsa, támogassa őket alkalomadtán, vagy rendszeresen összehozza őket egy megbeszélésre, tervezésre, közösségi tervezésre, vagy szimplán egy ötletelős délutánra akkor állok elébe, és azt mondom, hogy már megérte a program! Mert lehet, hogy elindulnak egy úton, és ha ők látják a fényt az alagút végén, akkor legyen! És akkor az már eredmény lesz, ha ezen az úton végigmennek a két év alatt, ameddig egész biztosan mellettük tudok állni, vagy mögöttük. Foglalkozni kell velük, és akarunk is foglalkozni mélyszegénységben élőkkel, az önkormányzattal, a teljes településsel, egyházzal, mindenkivel. KE: Béla? BB: Igen, nekem is van erre válaszom, s az egy kicsit össze is függ az előző történettel. Alapvetően a település egészével kell foglalkozni, viszont vannak célirányos tevékenységeink, pl. két nagyon jól sikerült fórumszínház, amiről csak pozitívat tudunk mondani. Gondolom, ezt Flóra is megerősítené. A példa arról szól, hogy ezek során kötődések kezdenek kialakulni, Ezt egyrészt azért nem hagyhatjuk ki, mert az emberek kötődni akarnak. Másrészt viszont, mivel nekünk a települések egészével kell foglalkozni, jól meg kell gondolnunk, hogy mennyire tudunk belemenni egy ilyen kapcsolatba? Mert valamennyire bele kell menni, és ezek mind a mélyszegénységre koncentráló konkrét történetekről szólnak, konkrét tevékenységekről. Én három település közösségfejlesztője vagyok, és nem tudom, hogy mennyire tudok belemenni abba, hogy X. Y-nál én legyek a települési mentor. Mert ha belemegyek, akkor hosszútávon elvesztem a településen a pedagóguskarral, a vállalkozóval stb. a kapcsolattartás lehetőségét. Az elején azt mondtuk, hogy a partnerazonosítás meglesz egy hét alatt. Hát egy frászt lett meg egy hét alatt, örültünk, ha egy hónap alatt körbementünk! Tehát azt gondolom, hogy ez egy dilemma, igenis az. Mert vannak olyan tevékenységek, amelyek kimondottan célcsoportra irányulnak, ahol figyelünk erre, s nem csak az indikátorok miatt. Ezt nyilván nagyon sokban múlik a közösségi munkás attitűdjén, mentalitásán, hogy mennyire tudja bevonni nem csak az érdeklődőket, hanem a rászorult érdeklődőket is. Igen, ez egy cél, kiemelt cél. Péterfi Ferenc: Azt a megközelítést, hogy a környezetet kell rendbe hozni, és akkor a bajban lévő is jobb helyzetbe kerül, eddig még aláírom. De most mintha el lenne mosva a dolog lehet, hogy csak rosszul hallom ki az elmondottakból. Meggyőződésem, hogy itt olyan társadalmi csoportok vannak, akikhez a hagyományos módon nem lehet eljutni, azzal a kommunikációval, amivel pedig sokakhoz igen. Egy kicsit hiányosnak érzem a dolgot. Én azt gondolom, hogy nagyon komoly erőfeszítések kellenek. Nem arról van szó, hogy azok nem kétlábú és kétkezű emberek, de talán náluk más a kommunikáció, mások az érdekeik, mások a kapcsolati viszonyaik. Gondolom, vagy majdnem biztos vagyok benne, de nem ismerem ezeket az embereket. És itt biztos vagyok benne, hogy speciális ügyek kellenek, de hát félve mondom ezt, mert én most itt Kunbábonyban vagyok, ti meg ott vagytok, tehát ezzel is tisztában vagyok. BB: Én attól is félek az eddigi tapasztalataim alapján, hogy a jobb helyzetben lévő rétegekhez sem lehet már eljutni a hagyományos módon. A települési pedagógust nem tudtuk bevonni a hagyományos módszerekkel. Már náluk sem elég annyit tennünk, mint korábban. A mi települési közegünkben megvannak a mélyszegénységes problémák árnyalatai, de az ténykérdés, hogy mi nem egy telepes programból jöttünk. Megvannak a bugyrai a mélyszegénységnek. Lehet, hogy ezt is beleérzed, viszont én felvetem, hogy a többiekhez vajon elértünk-e? Azt gondolom, hogy meg kell újulnunk. A legutóbbi hagyományos heti megbeszélésünkön ostromolgattuk egymást, bár egyetértünk körülbelül. Amikor például meglátogattuk a hevesi projektet mert kb. ők is ugyanolyan struktúrában dolgoznak, mint mi, körülbelül ugyanannyi településen, ugyanazzal a felállással a vendéglátók rögtön kérdezgetni kezdtek minket: mondjátok már, hogy ti hogyan tudtok boldogulni? Kiderült, hogy nekik is egy hitetlen környezetben kell a közösséget önsegítésre, szolidaritásra, együttműködésre bírni. Megfogalmaztuk, hogy ez ott is, nálunk is ugyanaz a történet! A Sali (Sélley Andrea, a Dialóg Egyesület elnöke. A szerk.) ezt úgy kommunikálja, hogy már egy kicsit uncsi, hogy passzív környezetben mindig akcióhősnek kell lenni. Hozzászóló: Ez egy kétéves projekt, s ez mindig kihangsúlyozásra is kerül. Nem tudom, akik benne vagytok, hogy fejben esetleg nem terveztek-e 6 évre, 10 évre? Mert hát ugye ennek mondjuk egy 10 éves időtávban lenne kifutása, értelme. A másik téma az indikátoroké a munka, vagy valamiféle új termék nem fog megjelenni? Termék nem jelenik meg, csak életmód, életstílus, kultúra, média stb.? BB: Az első kérdésre én annyit tudok mondani, hogy amikor 2005-ben elkezdtük a közösségfejlesztést, nekünk a projekt nem jelentett projektet. Mi abban gondolkodtunk, hogy addig közösségfejlesztünk, amíg ott élünk. KE: 2005 óta készíti fel magát arra, hogy most éppen ezt csinálja. Itt azért nagyon kemény a kockázatviselés, mert ez a munka az egész életüket jelenti. Ök részei a közösségnek, abban a közösségben maradnak, ott élnek, szomszédjaik ezeknek az embereknek. Közösségi szerepvállalók, most éppen nem iskolaigazgató, meg éppen nem tudom én a helyi gyáregység üzemnek a vezetője, de egyébként utána lehet, hogy megint valami hasonló pozícióba kell visszakerülnie. Tehát az élettér és a munkatér náluk nagyon komoly fedésben van. BB: Valóban. Ebben a helyzetben sokszor rizikósabb a beavatkozás, mint másutt, mert ha hibázol, akkor soha nem hozod helyre, mert így ismertek meg. De volt egy másik kérdés is. Itt most a megszólítás arról szólt, hogy mutassuk be a settlementeket, viszont ezen túlmenően nekünk kezdettől fogva le is van írva, hogy mindenképpen szeretnénk valamilyen gazdasági formát mentorálni. És hál istennek ez két településen novembertől már meg is indul, Két napja hívtak az otthoniak, hogy megint vigyünk vidékfejlesztőt a következő megbeszélésre, mert helyi fiatalok azt találták ki, hogy mangalicát kéne tartani az erdő alatt, mert ahhoz nem

13 13 kell annyi föld. A Kéz-kluboknak többszörös funkciója van, kinőhetnek bennük a bizalmi kapcsolatok, amire alapozva valami közösségi típusú vállalkozást el tudunk indítani. Jelenleg két településen történnek konkrétumok ilyen ügyben. Sőt mi magunk is megfogalmaztuk, miután voltunk egy közösségi gazdaságra felkészítő képzésen Zsuzsánál, hogy tudjátok, mit kellene csinálnunk nekünk, akik bízunk egymásban? Létre kellene már hoznunk, nekünk magunknak, egy szociális szövetkezetet, hogy mi is megéljük ezt. Nem hangsúlyoztam ki, de ott van a történetben nekünk keményen. Molnár Aranka: Lehet, hogy lassan már elveszti aktualitását, amit mondani akartam, de ezekben a projektekben azért sokféle szakember dolgozik szociális, közösségfejlesztő és vidékfejlesztő, többek között azért is, hogy kitalálódjon a projekt gazdasági része is. Hisz adhatunk sok mindent, de ha továbbra sincs jövedelem, megélhetés, akkor azért nehéz lesz egyről a kettőre jutni. A projektekben vannak egyéni munkák, közösségi munkák, munkák a helyi döntéshozókkal és a helyi intézményekkel is. Nem csak Észak-Abaújban, hanem az összes helyszínen. KE: Bélának volt egy olyan mondata, hogy amikor az egyéni és a közösségi életstratégia 60 fokosnál nagyobb szögben tér el, akkor baj van. Azt kértük Csillától, hogy a hajdúhadházi terepmunka tapasztalatait és dilemmáit hozza ide, s ott akár azt is lehet mondani, hogy nem csak az egyéni, hanem a közösségen belüli csoportok életstratégiái is nagyobb szögben mutatnak el egymástól 60 foknál. Az az érzése támadt a helyi családsegítő szolgálatnak, illetve az Életfa Segítő Szolgálat Egyesületnek, személy szerint pedig az itt ülő Csillának, Péternek és valamelyest Ferinek s majd ide idézzük a többieket is, hogy egy olyan helyzet mellett, ahol ennyire széttart egy közösség, egy közösségfejlesztő nem mehet el szó nélkül. Szükség van egy áthidaló, összekötő, összeszervező dologra a mi fejünkben akár egy settlementre, de a közösség fejében lehet, hogy másra úgyhogy átadom a szót Csillának! GP: Még mielőtt Csilla megszólalna, el szeretném mondani, hogy hogyan is kerülünk mi Hajdúhadházra. Tavaly tavasszal Hajdúhadházon is gárda-jellegű felvonulások voltak. Hajdúhadház lakosából 3000 cigány, és a helyi közösség a konfliktus megoldását önmagától próbálta kitermelni, nyilván politikai gerjesztéssel: hívjuk ide a gárdát, aztán az majd rendet tesz az ott feltételezett konfliktusban! Akkor fogtunk össze a helyi családsegítővel, s az önkormányzatot is megkerestük azzal az ötlettel, hogy próbáljuk meg közösségi beavatkozással keresni kivezető utakat, megoldási módokat, olyan lehetőséget, amivel ezt a helyzetet a helyi közösség valamilyen normális módon kezelni tudja. Most februárban kezdtük meg a közösségi feltárást, és Csilla most arról fog beszélni, hogy mit is végeztünk eddig, és mit látunk jelen pillanatban. Murzsa Csilla: Februárban kezdtük meg a tényleges munkát, de már januárban egyeztettünk az önkormányzattal, mivel a munkánkat ők is támogatták. Az Ökotárs Alapítvány által egy pályázaton nyertünk pár százezer forintot, és februárban kezdtük meg a tényleges munkát, amikor is három hónapon keresztül, három alkalommal mentünk ki interjúzni. Az egyesületünk önkéntesei mellé az ország többi részéről jöttek még önkéntesek, az ELTE-ről például, és szakemberek is. Három szálon futott az interjúzás. Az egyik szál a civil szervezetek megkeresése volt. 50 bejegyzett szervezet van, s ebből a valóságban mintegy 35 civil szervezet működik. A másik szál az intézmények megkeresése, volt, a harmadik pedig a helyi lakosságé. Mikor az interjúkat elkészítettük, összeültünk Debrecenben és feldolgoztuk a készítőkkel. Megbeszéltük, hogy milyen irányokba lehetne továbblépni. Amit láttunk, az az volt, hogy az intézmények közötti párbeszédet mindenképpen ösztönözni kell. A Viola utcába a lakosság kezdeményezésére járunk azóta is beszélgetni. A civil szervezetekkel is dolgozunk, s bár van egy civil kerekasztal, nekünk nem csak az a célunk, hogy a civil kerekasztal tagjaival foglalkozzunk, hanem az öszszes működő civil szervezettel. Az oktatás terén van egy feszültség a településen, s ennek a média is hangot adott: a cigánygyerekek oktatása szegregáltan folyik. Mindenképpen szeretnénk a pedagógusokkal is beszélgetni, valamint a kisegyházak képviselőivel is, mivel 6-7 kisegyház is működik a településen, és mondhatni, hogy a cigány lakosság vesz részt nagyobb számban, ezekben a kisegyházakban. Ez igazából pozitív, mert befolyásolja a mindennapi életüket és az életmódjukat, és szeretnénk a kisegyházak pásztoraival leülni beszélgetni, és utána bevonni a hittagokat is. GP: Kiemelnék a Csilla által elmondottakból néhány számomra izgalmas momentumot. Egyértelműen kiderült, hogy koránt sincs olyan éles konfliktus, mint amennyire a médiában ez átjött annak idején. Azt tapasztaltuk, hogy a cigány-nem cigány együttélésben ugyan kétség kívül vannak feszültségek, de a helyi közösség túlnyomó többsége békében megvan egymással. Amit más településeken, itt is tapasztaltuk, hogy van két-három úgynevezett vándorcsalád, s a konfliktust, illetőleg a problémát ők okozzák, s ez vetítődik ki az egész szituációra. A másik a kisegyház-ügy. A 3000 cigány lakos közül mintegy ezer kötődik ezekhez a kisegyházakhoz, és azt tapasztaltuk, hogy ahol ezek a kisegyházak működnek, a reménytelenségből egyfajta reményt tudnak felmutatni. Ez egy lelki tényező, de az is tény, hogy a kisegyház segítségével az ehhez a gyülekezethez tartozó emberek elkezdték saját magukat megszervezni és olyan szolgáltatásokat összehozni, amiket ők nem tudnak például elérni, vagy nem akarnak, vagy nincs a településen: gyerekfelügyelet, munkaközvetítés, és további apró-cseprő, de nagyon fontos szolgáltatások. Nem beszélve arról, hogy Edit meg Peták Péter rábukkant egy saját készítésű settlement-házra, amit az egyik gyülekezet összehordott anyagokból, hordókból saját maga felépített, levedlett tornatermi linóleumból burkolva. Gyülekezeti, tehát vallási célokra is használják, de a hétköznapokban klasszikus settlement-házként működik. A helyi közösség önmagától kitermelte, és létrehozta ezt az intézményt, hogy úgy mondjam nulla forrás nélkül. Nem pályáztak sem TIOP-ra, sem TÁMOP-ra, egyszerűen összeadták, amijük van, és elkezdték működtetni. És működik. Van egy további szál is a settlement kapcsán. Az új TÁMOP-os komplex telepprogramra az önkormányzat szeretne beadni egy pályázatot. Négy telep van Hajdúhadházon, elég messze egymástól, és most az egyik szegregátumra szeretnék beadni ezt a pályázatot egy komplex telepprogramra, tehát settlement-típusú szolgáltatások lehetnek majd ott is, ha nyer a pályázat. KE: Műhelyünk terepmunkákkal foglalkozó részét most lezárjuk és beszéljünk még a Hajdúhadházi te-

14 14 repmunka közösségi munkásairól, s köztük az ELTE hallgatóiról! Csilla elmondta, hogy sokféle embert mozdított meg ez a terepmunka. Valószínűleg volt egy kis egzotikuma is ennek a lehetőségnek, s akik valamiért új felületet kerestek a közösségi munkájukban, azt mondták, hogy itt biztos nem lehet ugyanúgy dolgozni, mint máshol. Amit Gabi úgy vetett fel, hogy van-e, amikor meg kell változtatni magadat, a módszereidet? Amikor nyilvánvalóan tudod, hogy amit szoktál csinálni, azt itt nem lehet rutinból lenyomni? E munka kapcsán is tapasztaltuk azt a mérhetetlen leterheltséget, ami egyébként az intézményi dolgozókban, meg az aktív középkorúaknál tapasztalható, illetve most a közösségi vagy bármely társadalomfejlesztő szakma képviselőiben mostanában. Éppen ezért szembetűnő, hogy ezt a redukált kapacitást hogyan képes dinamizálni egy kíváncsi egyetemi kör, amely aktív és valós egyetemi terepet, valós hatásokat, valós feladatokat, valós emberek által átadott élettapasztalatokat keres. Ismét el lehet mondani s ezt ebben a hajdúhadházi terepmunkában újra és újra átbeszéltük, hogy az egyetemnek egyszerűen szerepet kellene vállalnia, akár kezdeményezőként is ezekben a fontos társadalmi kérdésekben. Nem a falak között, hanem a terepen, hiszen ezeknek az embereknek a rátermettsége pillanatokon belül kiderül. Rájöhetne az egyetemista arra, hogy ez neki komfortos, de arra is, ha ez nem az ő közege neki ez kényelmetlen, kellemetlen, nem tudja csinálni, fél, aggódik stb. és akkor lehetne vele miről beszélni. A tanteremben nagyon nehéz egy diákkal arról beszélgetni, hogy mi lenne, ha kimenne és ha ott ezt érezné, s akkor mit kéne gondolnia. Többszörös a feltételes mód. Viszont ha azt látja a tanár egy terepi helyzetben, hogy a diák dühös valamiért, akkor az a dolog megmutatta magát és lehet rajta dolgozni. Vagy ha azt látja rajta, hogy fél, vagy hogy kirobbanóan lelkes, és lelkesedése négyszeres felületet foglal el a világból, mint valaha a tanteremben sejtette róla az ember akkor azt mondja a közösségfejlesztő tanár, hogy igen, ezért kellene az összes közösségi érintettségű szakmáknak a diákjait tolni, tolni ki a terepre, mert ennél nyilvánvalóbb megtapasztalása nem lehet ennek a tevékenységnek. Ennek a gondolatnak a mentén indulunk el most mert sokan voltunk ott az ELTE Közösségi és civil tanulmányok mesterképzésének hallgatói, s valamelyest oktatói is hogy hogyan lehetne ezt a felismerést intézményesíteni. A népszerűsítéssel, eddig úgy tűnt, első körben nem volt gond, de mihelyt valami rendszerré válik, intézményesül, ott már más kérdések is felvetődnek. Ha van kedvetek, kedves érintett hallgatók, akkor mondjátok el a tapasztalataitokat! Van tehát egy kapacitáshiány a szakmában, és van egy kíváncsiság, egy tapasztalatszerzési többlet, amit nem érvényesül a tanteremben. A tanteremben sokszor nem derül ki valakiről, hogy mi van benne, csak akkor, ha helyzetben van. Jász Kriszta: Csillát szeretném megkérdezni, hogy amikor az iskoláról beszéltél, akkor miért néztél Péterre, hogy mondhatod-e, hogy szegregáció zajlik? MCs: Nem Péterre néztem, hanem Editre. Azért, mert igazából ez egy burkolt téma, nagyon sokáig nem lehetett róla beszélni. Egyszer csak kirobbant, de a településen sem nagyon lehet ezt feszegetni, legalábbis azt vettem észre. GP: A hajdúhadházi időszámítás úgy szól: a szegregációs per előtt és a szegregációs per után. Névleg ugyan megszűnt a szegregáció, de ez felbolydította szinte az egész települést, s a pedagógusok még jobban frusztrálódtak. Így született rá egy válasz: létrejött egy református iskola, a jobb képességű gyerekeket a református iskolába vitték, illetőleg a szomszédos Téglásra, vagy Debrecenbe, és lett a, b és c osztály, amin belül megint csak igyekeznek fű alatt szegregálni. Van egy kihelyezett épület például a vasútállomás felé, ahol sok hátrányos helyzetű gyerek tanul, és így tovább. Papírjuk van róla, hogy ott kell tanulni. Szóval ez egy kényes téma. Kovács Annamari: Meg a munkát is befolyásolta, hogy az interjú során az volt az első kérdés, hogy az iskoláról akarunk-e beszélni, vagy másról? GP: Az állomás felé vezető úton és a városközpontban lévő nagy iskolában is van digitális tábla. Hol használják a digitális táblát szerintetek? Az állomás felé található iskolában. A gyerekek élvezik, fantasztikus jó dolgokat csinálnak a cigánygyerekek a pedagógusokkal, a városközpontban lévő iskolában pedig nem használják. KE: Ki sincs csomagolva. Azt hiszem, hogy ez egy nagyon felelős téma. Ezzel, akik ott dolgozunk, nap, mint nap találkoztunk és mindig szóba kerül, hogy mi a dolgunk ezzel. Igazán szerintem még nem bátorodtunk föl, és annyi időt sem töltöttünk ott, de ha az ember ebbe elkezd igazán belemenni, akkor nem lehet csak úgy a felszínen mozogni. Ha elindította, akkor rá kell tennie magát, és ez aztán végképp projekt-független, ez felelősség-függő. Látszik, hogy ez nem fekete-fehér kérdés, hanem minimum egy dobókocka, aminek hat oldala van és még az élére is állhat. Varbai Mariann: Azt már régóta látom, hogy Giczey Péter, valószínűleg mióta az Életfa Egyesületet vezeti, folyamatosan vonja be a hallgatókat, és dolgozik velük. Ez egy nagyon jó példa, és biztos, hogy nagyon hasznos lenne, ha ez minél több helyen így működne. Nekünk, ELTE-seknek is őrült nagy élmény volt, hogy ebben részt vehettünk, és bízom benne, hogy még sokáig folytathatjuk. Személy szerint azért kapcsolódtam be, mert eddig mindig csak részelemeit hallottam a történeteknek, és amikor erről hallottam, azt gondoltam, hogy akkor én most a legelején beugranék, és benne maradok, amíg tart, sőt, nagyon jó lenne az előzményeiről is tudni. Ezt átlátni és benne lenni azt jelenti, hogy az ember rákényszerül arra, hogy éles helyzetben cselekedjen, s akkor később már nem a nulláról kezdi.

15 15 Sain Mátyás: Összefoglaló a Grundtvig cserelátogatási program keretében Skóciában tett látogatásról június Glasgow, Skócia Konzorciumunk sikerrel pályázott a Grundtvig felnőttképzési programra, melynek lényege, hogy külföldi partnerszervezetekkel történő egyeztetés, majd közös pályázás után támogatja a partnerek mobilitását, azaz cserelátogatások lebonyolítását. A TÁMOP program 1. konzorciumának partnerei a Scottish Community Development Centre, a strasbourgi Association of Local Democracy Agencies (ALDA), valamint a barcelonai Cooperativa Estrategias de Transformación Comunitaria Sostenible (ETCS). Konzorciumunk kifejezetten a TÁMOP as projekt megismertetését, illetve olyan hasonló fejlesztések felkutatását, tanulmányozását tűzte ki célul, ahol a kirekesztettségben élők társadalmi befogadását közösségi módszerekkel segítik. Tanulmányútjainkra 2012-ben kerül sor, majd 2013-ban mi fogadjuk partnereinket június 14-én és 15-én a Skót Közösségfejlesztési Központ által szervezett kétnapos tanulmányúton vettünk részt Glasgowban. Nagy-Britanniában, mint általában Nyugat-Európában, a szegénység elsősorban a nagyvárosokban koncentrálódik szemben a keleteurópai helyzettel, ahol a vidéki szegénység a jellemzőbb, mélyebb. A glasgow-i társadalmi-gazdasági helyzetet nagyban meghatározza a település ipari múltja, illetve az ipar leépülése. A város a Brit Birodalom egyik meghatározó kikötőjét adta, hajózási ipara tekintetében pedig a világ egyik központja volt. A strukturális változásokból fakadó munkanélküliség és szegénység mellett a társadalmi feszültségeket és problémákat elsősorban a nagy bevándorlási hullámok okozták és okozzák a mai napig. A 19. század végén nagyszámú katolikus ír menekült érkezett a városba, ami máig megosztja a várost vallási alapon. Később a volt gyarmatokról érkezők jelentettek kihívást a helyi közösség számára, a bevándorlók legfrissebb csoportját pedig cseh és szlovák romák alkotják, akik nagy számban telepedtek le Glasgow East- End városrészének Govanhill negyedében. A Skót Közösségfejlesztési Központ 18 éves múltjával élen jár a közösségfejlesztés elméleti és gyakorlati munkájában, és azon túl, hogy a Skót Kormány a skót közösségfejlesztés vezető intézményeként tartja számon, több módszertani és elméleti kiadványuk nemzetközi érdeklődést is kiváltott. A Központ munkatársai saját tevékenységeik bemutatásán túl más glasgow-i szervezeteket is bevontak a programba, mint például a Crossroads Youth and Community Association-t, amely többek között éppen a szlovákiai romák számára nyújt szociális, karitatív szolgáltatásokat, vagy a Community Link nevű független konzultációs szervezetet. Az alábbiakban a látogatás során tanult vagy megvitatott szakmai tartalmak közül adjuk közre azokat, amelyek a TÁMOP as program szempontjából relevánsak lehetnek. 1. A tanulmányút programja Bevezető szeminárium a Skót Közösségfejlesztési Központban, amely a közösségfejlesztés eszközeivel, ill. az ún. asset-based approach (kb. érték-alapú megközelítés) lehetőségeivel keresi a választ a szegénység és kirekesztés problémáira. Ebéd a LUV Caféban (LUV = Linthouse Urban Village), amely egy lakásszövetkezeti háttérrel működő közösségi vállalkozás. Látogatás a Crossroads Youth and Community Association nevű szervezetnél, amely Glasgow East-End városrészének Govanhill negyedében nyújt érdekképviseleti és közösségi szolgáltatásokat. A negyedre jellemző a soknemzetiségű lakossági összetétel. Az elmúlt években a Szlovákiából bevándorolt roma családok problémái váltak meghatározóvá, így a megismert szolgáltatások egy része gyakorlatilag egy szlovák nyelvű családsegítő központnak tekinthető. Látogatás a Community Link-nél, amely független közösségi konzultációs szervezetként a meglehetősen rossz mutatókkal rendelkező South Lanarkshire térségben végez közösségi munkát azzal a céllal, hogy segítse a lakosok közösségi elköteleződését, részvételét a helyi ügyekkel és fejlesztési szükségletekkel kapcsolatos beszélgetésekben, bevonódását a döntéshozatali folyamatokba, önkéntes tevékenységekbe. Emellett felkarolja a közösségi kezdeményezésű projektötleteket és különféle pozitív kampányokat folytat. Megismertük egy közösségi fenntartású takarékszövetkezet főbb céljait, lehetőségeit. Látogatás a Cambuslang and Rutherglen Community Health Initiative-nél, amely egy alacsony státuszú, elsősorban szociális bérlakásokból (lakótelepekből) álló negyedben tevékenykedik és működtet közösségi épületet. Legfőbb prioritása a helyi lakosok egészségi állapotának javítása és jóllétének növelése, amit különféle közösségi tevékenységekkel, képzésekkel és kiadványok terjesztésével ér el.

16 16 2. A skót közösségfejlesztő szervezetek által használt módszertanok és gyakorlati példák ÉRTÉK ALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSBEN A közösségeinket jellemző egyre nehezebb helyzetre reagálva jó szándékú emberek keresik a megoldást, a segítés lehetőségét így vagy úgy. Az első megoldási séma, amely ma még a leggyakrabban választott út, és amelyhez anyagi és emberi erőforrásaink javát társítjuk, a közösség szükségleteire, hiányaira és problémáira fókuszál. A problémákra és hiányokra reagálva egyfajta szolgáltatási környezetet hozunk létre, amelynek hatására az érintettek arra a következtetésre jutnak, hogy jóllétük csakis kliens voltuktól függ. Magukat a rendszer áldozatainak látják, akik egyéni és közösségi boldogulásuk szempontjából tehetetlenek, és akiknek a speciális szükségleteit csak külső segítséggel lehet kielégíteni. A szolgáltatások felvevőivé válnak, anélkül, hogy bármit létre akarnának hozni, és e szolgáltatások függőségében minden kreatív energiájukat arra használják, hogy a túlélés érdekében kihasználják vagy kijátsszák a szolgáltató rendszert. E közösségeket végtelen problémák és szükségletek halmazának látjuk, amely a segítőket is reménytelenséggel tölti el. Emellett maguk az érintettek is abban érdekeltek, hogy minél sötétebb képet fessenek a helyzetükről, hiszen ezzel biztosíthatják a támogatások folyamatos megújulását. Ráadásul ezzel a modellel az anyagi ráfordítások nagy részét nem közvetlenül a rászorulók, hanem a szolgáltatók kapják. Mindezek ellenére a legtöbb tanulmány és kutatás továbbra is a problémák feltárására és szükséglettérképek előállítására törekszik, elhitetvén, hogy a valóság tükrét állítja elénk, meghatározva ezzel a kormányzati és részben a civil beavatkozások logikáját. A hiány-modell fenntartása már csak azért sem képzelhető el a végtelenségig, mert a nehezedő gazdasági helyzet mellett egyre kevesebb pénz jut a szociális szolgáltatásokra. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a sajtó által közvetített kép is ezt a negatív megközelítést használja, amely egyre nagyobb falat emel az alacsony jövedelmű, leszakadó közösségek és társadalom többi része közé. Az alternatív megoldás, nagyon egyszerűen, olyan tevékenységek fejlesztésén alapul, amelyek az alacsony jövedelmű emberek és közösségeik kapacitásaira, tudásaira, képességeire és erőforrásaira épülnek. Ebben a megközelítésben a pohár pedig nem félig üres, hanem félig tele van. Minden közösség rendelkezik az erőforrások és lehetőségek valamiféle kombinációjával. Ezek feltérképezése, személyről személyre, házról házra, az első lépése a folyamatnak. Az az alapvető igazság, hogy minden egyes ember képes valamire, különösen fontos azok számára, akik a közösség perifériájára sodródtak. Egy olyan közösségben, ahol minden kapacitást feltérképeztünk, mindenki a fejlesztési folyamat aktív hozzájárulója, hasznos része lesz. A leszakadó térségekben általában alábecsüljük azokat a formális vagy nem formális csoportokat, amelyek vallási, kulturális, sport vagy bármilyen más cél érdekében jöttek létre. A jó közösségfejlesztő megtalálja és mobilizálja ezeket a csoportokat, hiszen elengedhetetlen kellékei és motorjai a közösség fejlődésének, és a leg-

17 17 többjük az eredeti érdekeken túlmenően is részévé válik a fejlesztési folyamatnak. A civil jellegű formációk mellett minden térségben megtaláljuk a formális intézményeket iskolákat, könyvtárakat, rendőrséget, egészségügyi intézményeket, emellett különféle vállalkozásokat, cégeket. Ezek listázása aránylag egyszerű feladat, de bevonásuk, érintetté tételük sem maradhat el, ha a közösség mobilizálni akarja valamennyi erőforrását. Egyének, szervezeteik és intézményeik ez a három fő kategória magában foglalja valamennyi közösség erőforrás-alapjának nagy részét. LEAP TANULÁS/ÉRTÉKELÉS/TERVEZÉS A Skót Közösségfejlesztők Központja kidolgozott egy olyan tervezési és értékelési módszertant, ami a közösségek és önkéntesek öntevékeny munkáját hivatott segíteni (és természetesen a saját munkájukban is használják). A módszer egyrészt egy tervezési keretként strukturálja a problémamegoldással kapcsolatos gondolkodásunkat, és segít egy racionális és mérhető akciótervet kialakítani, másrészt egy internet alapú dokumentációs és értékelési felületet is kialakítottak. Az alábbiakban a LEAP-nek nevezett módszer elméleti hátteréről adunk közre néhány bekezdést. A szöveg forrása: LEAP A manual for Learning Evaluation and Planning in Community Learning and Development, The Scottish Government, Edinburgh A kiadvány a Skót Kormány honlapjáról letölthető. i. Mi a LEAP-keret? A LEAP mozaikszó a Learning, Evaluation and Planning, azaz tanulás, értékelés és tervezés szavak kezdőbetűiből áll. Az egyszerűség kedvéért az eredeti angol megnevezést használjuk a továbbiakban is. A LEAP gyakorlatilag egy logikai keretet ad, ami segít abban, hogy hatékonyabban tervezzünk, beazonosítsuk és mérjük az elérni kívánt változásokat, tanuljunk a tapasztalatokból és partnerségben dolgozzunk. A LEAP a tervezés és értékelés olyan megközelítését adja, amely eredményorientált, részvételi és tanulás alapú, emellett segíti a szükségletek, a tervezési és megvalósítási eszközök és a tevékenységek elemzését, és ezzel segíti a fejlesztési folyamat partnereit és résztvevőit a kívánt változások elérésében. A módszert a Skót Közösségfejlesztők Központja dolgozta ki, és bár elsősorban a közösségfejlesztő, illetve a részvételi tervezési folyamatok segítése a fő célja mindenféle program-, projekt-, vagy szakpolitika-tervezési és menedzselési folyamatban használható. Legfőbb erényeként arra ösztönöz bennünket, hogy a munkánkkal kapcsolatban kritikus kérdéseket tegyünk fel, és biztosítja, hogy minden partnerünk egyazon cél eléréséért dolgozzon. Az önértékelés segít abban is, hogy közösen tudjunk felelősséget vállalni egy projekt vagy program megvalósításáért. ii. A LEAP megközelítés fő lépései A módszer csak akkor lehet hatékony, ha a figyelmünk fókusza világos és egyértelmű. Elsőként tehát meg kell tudnunk válaszolni azt a kérdést, hogy Mi a felmerülő szükséglet?. Olyan választ kell találnunk, amely a folyamat résztvevőinek felismerésén alapul. Ha definiáltuk, hogy mi az alapvető szükséglet, ebben egyet is értünk, és mindez összecseng a közösség alapvető elveivel és prioritásaival, akkor alkalmazható a LEAP 5 lépésből álló ciklusa. 1. lépés: Milyen változást akarunk létrehozni? Ahhoz, hogy kezdjünk valamit a felismert szükségletekkel, világos képünk kell, legyen arról, hogy milyen változást szeretnénk elérni. A LEAP ösztönöz minket arra, hogy elképzeljünk egy más, jobb helyzetet. A közösségi tervezés során az alapvető szükséglet dolgában általában az emberek többsége egyetért, ezért fontos, hogy az elérendő helyzet tekintetében is egyetértésre jussanak, hogy a létrehozandó eredménnyel aztán mindenki elégedett legyen. 2. lépés: Honnan fogjuk tudni, hogy tényleg létrehoztuk a változást? Azzal, hogy definiáltuk a szükségletet, és tudjuk, hogy milyen változást akarunk elérni, úgy tűnhet, mindent meghatároztunk, és akcióba lendülhetünk. Általában azonban elmulasztjuk feltenni azt a lényeges kérdést, hogy Honnan fogjuk tudni, hogy elértük a kívánt változást? Ahogy cselekedni kezdünk, neki kell állnunk gyűjteni a történésekkel kapcsolatos tényeket, indikátorokat, amelyek lehetővé teszik, hogy lássuk, valóban generáltunk-e változásokat. Azért, hogy tényleg releváns indikátorokat gyűjtsünk, előre meg kell határoznunk a siker kritériumait is. 3. lépés: Hogyan érjük el a változásokat? Most már készen állunk arra, hogy megtervezzük a tevékenységeinket. Először is tudnunk kell, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésünkre emberek, felszerelés, költségvetés, ötletek, energiák, motiváció és sok egyéb. Az erőforrások jelentik azt az erősséget, amit mi és partnereink a problémák megoldása érdekében fel tudunk használni, ehhez azonban különböző készségekre is szükségünk lesz: csoportmunka, tárgyalás, kommunikáció, kutatás vagy útmutatás. Választanunk kell, hogy előreláthatólag milyen módszerekkel lehetünk hatékonyak persze csak akkor lehetünk sikeresek, ha erőforrásokat is tudunk mellé helyezni. A módszerek és az erőforrások aránya és egyensúlya határozza meg,

18 18 hogy mit fogunk tudni elérni. Ezért a Hogyan érjük el a változásokat? kérdéshez három további kérdésre kell tudnunk választ adni: milyen erőforrásokat fogunk használni, milyen módszerekkel fogunk dolgozni, és milyen módon fogjuk mindezeket felhasználni? 4. lépés: Hogyan biztosítjuk, hogy valóban létrehozzunk változásokat? Elkezdhetjük a munkát, azonban a leggondosabban lefektetett tervek is csődöt mondhatnak, ha gyenge a kivitelezés. Egy akciótervnek nagyon világosan meg kell határoznia, hogy ki mit csinál, és folyamatosan ellenőrizni (monitorozni) kell, hogy mindenki tényleg azt teszi, amit vállalt. Ezért fontos a 4. lépés alapkérdése is. 5. lépés: Előidéztünk-e változást, és mit tanulhatunk a folyamatból? Ha valóban végig nyomon követtük az akcióterv megvalósítását, és tudjuk, hogy megtettünk mindent, amit elterveztünk, feltehetjük a kérdést: Elértük-e valóban a kívánt változást?. Azokat a megváltozott helyzeteket keressük, amelyekben a folyamat elején minden érintett egyetértett. Egyértelmű választ azonban csak akkor adhatunk, ha vannak bizonyítékaink, indikátoraink. Ekkor válik nagyon értékessé az a munka, amelyre a 2. lépésben elszántuk magunkat. Az indikátorok értékelésével most már képesek lehetünk arra, hogy megítéljük, mi sikerült, és mi nem. Mivel sok akadályozó külső körülménnyel dolgozunk, valószínűleg nem mindent tudtunk tökéletesen megoldani: feltehetjük a kérdést, hogy a tapasztalatok tükrében mit csinálnánk másképp? Az 5. lépésből vissza az 1. lépéshez a kör újrakezdése: Mit kell most tennünk?: Az 5. lépésben egy sor új kérdést kell feltennünk. Az elért változások tükrében vajon kielégítettük-e a szükségleteket és így nincs szükség további tevékenységekre, vagy vannak a szükségleteknek olyan aspektusai, amelyekkel még foglalkoznunk kell. Esetleg menet közben felismertünk olyan további szükségleteket, amelyeknek korábban nem voltunk tudatában. Amikor új cselekvésekre szánjuk el magunkat, új kört kezdve, már hatékonyabbak és járatosabbak vagyunk, hiszen már tudjuk, mi működött, mi nem, hol értünk el sikert, hol kell csiszolnunk a képességeinken, mit kell másképpen megközelítenünk. iii. A LEAP módszert alátámasztó elvek A LEAP-keret olyan elveken és értékeken nyugszik, amelyek a közösségi tanulási és fejlesztési folyamatokat helyezi előtérbe a változások elérése során. Ilyenek a képessé tétel, a részvétel, a bevonás, az önrendelkezés és a partnerség. Erről az alapról a LEAP-keret olyan elveket hasznosít, amelyek a jó tervezési és értékelési gyakorlatot segítik elő. A tervezés szükséglet-vezérelt folyamat a közösség tapasztalataira, ambícióira és problémáira kell reagálnia, és az egyenlőtlenség és a szociális igazságosság témáit kell célba vennie. A tervezés az egyének, a csoportok és a közösségek képességeire épít, és ezeket fejleszti. A tervezés és az értékelés változás-, ill. eredményorintált arra kell irányulnia, hogy valós és mérhető pozitív változásokat érjen el az emberek és a közösségek életminőségében. A tervezés és értékelés részvételi bevonja mindazokat, akik a vágyott változásban érdekeltek és érintettek. A tervezés és értékelés során partnerségek épülnek ki a folyamat kiépíti és fejleszti az intézmények és a közösség szereplői közötti kapcsolatokat. A tervezés és értékelés egy fenntartott tanulási és jobbítási folyamat, a folyamatot és a benne részt vevőket dokumentálása és az arra való reflektálás által minél jobban segíteni kell a változások megértésben, és a tanulságokat felhasználásában a további tevékenységek megtervezésekor. TAKARÉKSZÖVETKEZET, HITELSZÖVETKEZET A South Lanarkshire térségben tevékenykedő Community Link egyik munkatársa ismertette egy közösségi fenntartású takarékszövetkezet működését, előnyeit. A Blantyre & South Lanarkshire Credit Union egy professzionális pénzintézetként működő helyi hitelszövetkezet/takarékszövetkezet. Mint ilyen, a tagok által tulajdonolt és ellenőrzött, megtakarítási és hitellehetőséget kínál mindenkinek, aki South Lanarkshireben él vagy dolgozik. Részlet a BSL Credit Union honlapjáról: Mi a hitelszövetkezet? A hitelszövetkezet (takarékszövetkezet) egy olyan pénzügyi szövetkezés, amelyet a tagok birtokolnak és kontrollálnak. A hitelszövetkezetek számos szolgáltatást nyújthatnak: elsősorban biztonságos és kényelmes helyet a megtakarításaink elhelyezésére és elérhető hitelt igen kedvezményes kamattal, de emellett sok más egyéb pénzügyi szolgáltatást is. A közösségi hitelszövetkezet lehetőséget teremt arra, hogy a bankok és egyéb pénzügyi intézmények kínálatához képest sokkal hozzáférhetőbb, hatékonyabb és olcsóbb pénzügyi szolgáltatásokat vehessünk igénybe. A világ 84 országában több mint 100 millió hitelszövetkezeti tag van, és ezek az intézmények különösen népszerűek az angolszász országokban. Az Egyesült Királyságban a hitelszövetkezeti mozgalom felfutóban van, jelenleg taggal és több mint 300 millió font vagyonnal. Miben különbözik a hitelszövetkezet a banktól? A bankok privát részvényesek tulajdonában vannak, és természetesen a megtermelt profit is az ő kezükbe kerül. Ezzel szemben a hitelszövetkezet valamennyi tag tulajdona, akik alkalmaznak egy kis létszámú stábot az intézmény működtetésére. Amennyiben a költségek megtérülnek és profit keletkezik, azt éves osztalékként szintén a tagok kapják meg. Így a pénz a térségben és a tagok zsebében marad. A hitelszövetkezet ugyanakkor alapvetően nem profitorientált, fő célja nem a profitmaximalizálás, hanem a tagok számára hasznos pénzügyi szolgáltatások biztosítása, emellett társadalmi hasznot hajt, erősíti a közösséget, és a pénzt a térségben tartja. A közösségi tulajdonban lévő intézmény etikus és megbízható alternatíváját kínálja a pénzügyi szektorra jellemző profitorientált tevékenységnek. Aki a BSL Cre-

19 19 dit Union szolgáltatásait veszi igénybe, az a helyi közösséget támogatja, ugyanis a megtakarításokat a hitelszövetkezet a helyi közösségnek forgatja vissza hitel és osztalék formájában. Együtt dolgoznak önkéntesekkel és közösségekkel, pénzügyi integrációt előmozdító törekvéseket népszerűsítenek, pénzkezelési képzést és tájékoztatást nyújtanak. A következő táblázat a BSL hitelszövetkezet és az angol Provident Bank által beszedett kamatot mutatja azonos nagyságú hitel esetén: Hitel (kölcsön) mértéke Teljes visszafizetés mértéke Kifizetett kamat BSL Credit ,85 37,85 Union Provident A BSL Credit Union szolgáltatásait falujáró kisbusszal teszi mindenki számára könnyen elérhetővé. MEGÉRI-E SZLOVÁK ROMA CSALÁDOKNAK GLASGOW-BAN ÉLNI? Glasgow Govanhill negyedében működik egy gyakorlatilag teljesen szegregált roma iskola. A helyi szociális szakemberek elmondása szerint a szlovák és kisebb részben román bevándorló cigány családok magas száma miatt az egyik helyi általános iskola tanulóinak 80%-a roma származású kelet-európai migráns. Rossz körülmények között, városi környezetben, túlzsúfolt lakásokban élnek, sokszor an 2-3 szobás lakásokban. Felmerülhet a kérdés: ezt a boldogságot, boldogulást keresték? Összehasonlítva otthoni helyzetükkel, azt kell mondanunk, hogy döntésük igenis racionális. A vidéki mélyszegénységben élő romák helyzetéhez képest ez a szegénység még mindig elviselhetőbb, kevesebb nélkülözéssel jár és több szolgáltatás vehető igénybe. Bizonyosan nagy veszteség az otthoni hálózatok felszámolása, rokoni, baráti kapcsolatok elveszítése, az odatartozás biztonságának megszűnése. Ugyanakkor az egy helyen nagy számban megjelenő romák azt sejtetik, hogy éppen ezeket a nagycsaládi hálózatokat mentik át Skóciába, az első szerencsét próbálókat követték a rokonok, ismerősök: a hálózatok újrateremtődnek. Mint a helyiektől megtudtuk, ezt a negyedet tradicionálisan a kulturális sokszínűség jellemzi. Govanhill az újonnan érkezők, a menedéket (zsidó bevándorlás a 40- es években) és boldogulást (a múlt század első felében a volt gyarmatok szegényei és kelet-európai szegények ma) keresők első állomása, és gyakran végállomása is. Ennek ismeretében elmondható, hogy a kelet-európai romák befogadóbb közegre lelnek, mint Szlovákiában, vagy Romániában: itt ők egy csoport a sok másik között. Az otthoni előítéletek és a lemoshatatlan stigma itt talán nem olyan erős és örök. A gyerekek már brit iskolába járnak, tökéletesen megtanulják az angol nyel- Miért érdekes ez nekünk? Mert a szegény vidékeken, egyszerre jelentkezik a hiteligény a magas visszafizetési kockázattal, ezért a jelenlegi gyakorlat szerint a drága hitelek (uzsora, Provident) adósságcsapdába ejtik, és szegényből nincstelenné teszik a családokat. Erre a helyzetre a fenti példa szerint a tiltás és üldözés helyett lehetséges egy olyan fenntartható és professzionális szolgáltatással is válaszolni, amelyik a szükségletek kielégítésével, jobb és megbízhatóbb ajánlatokkal szorítja vissza a nyomor vámszedőit, növeli a pénzügyi tudatosságot és fejleszti a helyi gazdaságot.

20 20 vet, és egyértelműen nagyobb esélyük van a társadalmi mobilitásra, mint otthon. Pontosan tudjuk, hogy Kelet-Európában, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek mélyszegény gettóiban gyakorlatilag semmi esély nincs a kitörésre, a generációkon átörökített kirekesztés ördögi körének megtörésére. Erre egészen biztosan jobb lehetőség nyílik Skóciában, Glasgowban. Tehát az eredeti kérdésre a válasz: igen, valószínűleg racionális döntés vezérelte ezeket a családokat kivándorlásukkor. Ez a jelenség egyébként távolabbról nézve szorosan kötődik a mi projektünkhöz is. Mivel uniós országok közötti migrációról van szó, uniós szintű lépésekre van szükség ahhoz, hogy ez a fajta szociális dömping ne bénítsa meg a jobb helyzetű országok ellátó rendszereit. Vagyis, hogy a szegénységben élők saját hazájukban, környezetükben juthassanak boldogulási lehetőségekhez és ne kényszerüljenek elvándorlásra, ha gyermekeiknek jövőt szeretnének biztosítani. Nyilvánvalóan az egész kohéziós politika lényege, a régiók közötti különbségek csökkentése éppen ezt a kiegyensúlyozást szolgálja, ennek részei a Strukturális Alapok finanszírozta programok, így a TÁMOP fejlesztés is. Még akkor is, ha ezek hatásai bizonyosan hosszabb távon jelentkeznek. Kapcsolat, szükséglet, képesség/lehetőség, hit, bizalom Ágon a menetrend szerinti buszon a megállóba érve ez a felirat jelenik meg: Ág-forduló Mit építünk, mire építünk Ágon? Április közepén jártunk először úgy Ágon, hogy ott közvetlenül a helyi lakosokkal találkozzunk. Az azóta eltelt időben egy olyan terven dolgozunk közösen, amelynek végén, reményeink szerint lakhatóbbá, kényelmesebbé, biztonságosabbá válnak otthonaik és környezetük. Ehhez elsősorban annak a jelenleg négy családnak az elkötelezettsége és kitartása kell, akik szerződésben vállalták, hogy egymásnak segítve, egymást támogatva változtatnak jelenlegi életkörülményeiken. De mit is szeretnénk pontosan? Főként nagyvonalú adományozóktól származó építőanyagból amihez a lakók maguk is hozzá teszik a magukét, szakemberek önkéntes vállalásával és persze a helyiek közös akaratával, munkájával legyenek olyanok az otthonaik, ahová jobban esik hazaérni, mint most. Ehhez nélkülözhetetlen segítséget kapunk a helyi és a térségben munkálkodó településvezetőktől is, amit innen is köszönünk. A jelenlegi helyzet a lehetetlent, az elfogadhatatlant, a vállalhatatlant juttatja eszünkbe. Sokgyermekes családok élnek olyan házakban, ahová beesik az eső, befúj a szél, ahol télen lehetetlen befűteni. Ahol az udvarokban veszélyes a gyerekeknek játszaniuk, mert bármikor leeshetnek a cserepek a tetőről. Ahol a sok éves-évtizedes elhanyagoltság olyan mértékben rongálta meg a falakat, hogy szinte visszafordíthatatlanul meggyengültek. Ahol amúgy a rossz lakhatási körülmény csupán egy, a szegénység sok más tünete közül. Nem felelősöket keresünk, hanem megoldásokat. Az ottaniakkal, akik ottmaradnak azután is, ha a projekt, a segítő már hazament. Utakat keresünk, ha beengednek minket, akkor együtt. Az világosan látszik mindenkinek, hogy ahogy eddig mentek a dolgok, úgy tovább nem mehetnek. Nagyon sok az adósság, a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság, és kevés a hit, a remény és a tőke. A cél az, hogy a helyiek elhiggyék, hogy van más lehetőség, hogy visszafelé is vezet út. És ahogy a dolgok most állnak, az látszik, hogy ezt az utat csak közös erővel, összefogással lehet megtenni. Oláh Roland szociális munkás Köz-tér-háló a családokért projekt (Baranya megye, Sásdi Kistérség) A projekt gazdája Alsómocsolád Község Önkormányzata

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2012 NOVEMBERÉBEN MEGTARTOTT TERÜLETI MŰHELYEK EREDMÉNYEIRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2012 NOVEMBERÉBEN MEGTARTOTT TERÜLETI MŰHELYEK EREDMÉNYEIRŐL www.melyszegenyseg.hu info@melyszegenyseg.hu ÖSSZEFOGLALÓ A 2012 NOVEMBERÉBEN MEGTARTOTT TERÜLETI MŰHELYEK EREDMÉNYEIRŐL Dél-dunántúli műhely Szigetvár 2012. november 27. Észak-magyarországi műhely Heves

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

SEGÍTÜNK FELLÉLEGEZNI!

SEGÍTÜNK FELLÉLEGEZNI! SEGÍTÜNK FELLÉLEGEZNI! Encsencs Község Önkormányzat TÁMOP-5.3.6-11/1-2012-0023 Komplex telep-program 2013. 02. 07. A PROJEKT BEMUTATÁSA A 28 hónapos projekt Encsencs község belterületén lévő, 2 nagy, elkülönült

Részletesebben

Az IKSZT-k szerepe a vidékfejlesztésben

Az IKSZT-k szerepe a vidékfejlesztésben Az IKSZT-k szerepe a vidékfejlesztésben Dr. Eperjesi Tamás főigazgató-helyettes, NAKVI A TÖBBCÉLÚ KÖZÖSSÉGI TEREK FEJLESZTÉSE PROGRAM II. ORSZÁGOS SZAKMAI KONFERENCIA Lakitelek, 2015. május 20. Tanyafejlesztés

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért. TÁMOP 5.1.3.-09/1-2009-0002 programismertető kiadvány

Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért. TÁMOP 5.1.3.-09/1-2009-0002 programismertető kiadvány Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért TÁMOP 5.1.3.-09/1-2009-0002 programismertető kiadvány Kutatások eredményei és statisztikai adatok alapján elmondható, hogy egyre többen

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben

KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben KIÚT A HÁTRÁNYOS HELYZETBŐL Modell értékű program a Zalaegerszegi kistérségben Molnár Máté programigazgató X. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia Debrecen, 2012. október 24. I. Előzmények Alapítási

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Magad uram, ha szolgád nincs

Magad uram, ha szolgád nincs Magad uram, ha szolgád nincs Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület 1998-2015 2015.02.05. Szigetvár és térsége 45 kistelepülés 1 város 26.000 lakos Halmozottan hátrányos helyzet Nincs bejegyzett művelődési

Részletesebben

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt CIVIL RÉSZVÉTEL MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁBAN Szociális és környezetvédelmi fejlesztés a közösségi funkció megvalósítása során JAKUBINYI LÁSZLÓ SZIMBIÓZIS ALAPÍTVÁNY

Részletesebben

Projektnyitó IKSZT találkozó

Projektnyitó IKSZT találkozó Projektnyitó IKSZT találkozó 2012. október 25. csütörtök 12 óra IFI PONT Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda Eger, Dobó tér 7. I. szakasz Projektnyitó IKSZT találkozó Heves megyében (2012. október)

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során.

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során. FIATALOK FEHÉRVÁRÉRT - PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLIEK BEVONÁSA KÖZÖSSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁBA PROJEKT BEMUTATÁSA MACZUCZÁNÉ FENYVESI VIKTÓRIA, PROJEKTVEZETŐ A TAMOP 1.4.1.-11/1 konstrukció célja Példák: A foglalkoztatási

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap Székesfehérvár 2014. november 27. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) és a referensi hálózat Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tudásmegosztó nap Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referense Az MNVH célja,

Részletesebben

Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) program

Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) program Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) program FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet Eperjesi Tamás Igazgató Magyar Vidék Napja 2010. szeptember 24. Mit kell erősítenünk?

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Pályázatok - lehetőségek

Pályázatok - lehetőségek Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,

Részletesebben

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Az Egyesület bemutatása A DOWN Egyesületet 13 évvel ezelőtt olyan szülők hozták létre, akik fontosnak tartották, hogy a rendelkezésükre álló információkat és

Részletesebben

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Dr. Kovács Katalin Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra I. célcsoport: Mélyszegénységben élők és romák I. célcsoport: Mélyszegénységben

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!

Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171

Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának SAJTÓMAPPA. Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 SAJTÓMAPPA Pályázató azonosító: TÁMOP-6.1.2.-11/1-2012-1171 Gyermekkori elhízás megelőzése, elhízott gyermekek életmódváltásának ösztönzése 2013. november 20. MEGHÍVÓ Projektindító sajtóbeszélgetésre Projekt

Részletesebben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Milyen esélyei vannak a közösségépítésnek egy olyan településen, ahol a konfliktusok forrása a lakosság szerint a roma lakosság? dr. Fellegi Borbála Foresee

Részletesebben

Többcélú közösségi terek fejlesztése. 25 szolgáltatásfejlesztési modellprogram jó gyakorlatokkal, egy kiadványsorozatban

Többcélú közösségi terek fejlesztése. 25 szolgáltatásfejlesztési modellprogram jó gyakorlatokkal, egy kiadványsorozatban Ebédszünet 18 diányira 1 Többcélú közösségi terek fejlesztése 25 szolgáltatásfejlesztési modellprogram jó gyakorlatokkal, egy kiadványsorozatban 2 Eddig Közösségi művelődés társadalomfejlesztési-, vidékfejlesztési

Részletesebben

IX. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia A hátrányos helyzetűek képzését, foglalkoztatását középpontba állító jó gyakorlatok bemutatása

IX. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia A hátrányos helyzetűek képzését, foglalkoztatását középpontba állító jó gyakorlatok bemutatása IX. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia A hátrányos helyzetűek képzését, foglalkoztatását középpontba állító jó gyakorlatok bemutatása Munkába Lépés egy TÁMOP 5.3.1 projekt pszicho-szociális és

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

http://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval

http://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval http://www.koznev.hu/cikk/%e2%80%9eameddig-telik-tolem--teszem-adolgomat%e2%80%9d---beszelgetes-a-80-eves-ferge-zsuzsaval Köznevelés, 2011. junius 17. Interjú Ameddig telik tőlem, teszem a dolgomat - Beszélgetés

Részletesebben

EGYÜTTES ERŐVEL. Munkaerő-piaci reintegráció a hajléktalanellátásban. EQUAL projekt (2005. 07. 01 2007. 12. 31.)

EGYÜTTES ERŐVEL. Munkaerő-piaci reintegráció a hajléktalanellátásban. EQUAL projekt (2005. 07. 01 2007. 12. 31.) The EQUAL Programme is funded by the European Social Fund and the Hungarian Government. Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány finanszírozza. EGYÜTTES ERŐVEL Menhely Alapítvány

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A szervezet célja A Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálása. Térségfejlesztési

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása Összegzés A női életpálya sajátosságai A nők munkaerő-piacra való visszatérését akadályozó tényezők Civil

Részletesebben

INFORMÁCIÓS KIADVÁNY

INFORMÁCIÓS KIADVÁNY INFORMÁCIÓS KIADVÁNY IDÉZET 2 TISZTELT OLVASÓ! ÁROP-1.A.3-2014-2014-0002 - Területi együttműködést elősegítő programok a Mezőtúri járásban Napjainkban egyre több figyelem fordul azok felé, akik élethelyzetükből

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Az Önkéntesség Európai Éve keretében meghirdetett Önkéntesek Hete alkalmából pályázatot nyújtott be Alapítványunk az Önkéntes Központ Alapítványhoz.

Az Önkéntesség Európai Éve keretében meghirdetett Önkéntesek Hete alkalmából pályázatot nyújtott be Alapítványunk az Önkéntes Központ Alapítványhoz. A Csabacsűdi játszótér felújítása az Önkéntesek Hete keretében című projekt megvalósulása Csabacsűdön Pályázó: Tiszta Környezetünkért Alapítvány Csabacsűd Az Önkéntesség Európai Éve keretében meghirdetett

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Társadalmi Megújulás Operatív Program /TÁMOP/ Támogatás intenzitás: 100 % - vissza

Részletesebben

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 12/2002. (IX.30.) számú R e n d e l e t e a helyi közművelődésről Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A Kőszegi és Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma. Foglalkoztatási Fórum Kőszeg, 2013. április 11.

A Kőszegi és Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma. Foglalkoztatási Fórum Kőszeg, 2013. április 11. A Kőszegi és Felső-Répcementi Kistérség Foglalkoztatási Paktuma Foglalkoztatási Fórum Kőszeg, 2013. április 11. A Foglalkoztatási Paktum Pályázat - TÁMOP 1.4.4-08/1 (2010.01.01. 2011.06.01.) Helyi és határon

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

KMOP-5.1.1/A-09-2f-2011-0001 PROJEKT A kőbányai Kis-Pongrác lakótelep szociális városrehabilitációja A KIS- PONGRÁC PROJEKT

KMOP-5.1.1/A-09-2f-2011-0001 PROJEKT A kőbányai Kis-Pongrác lakótelep szociális városrehabilitációja A KIS- PONGRÁC PROJEKT A KIS- PONGRÁC PROJEKT Hogyan jutottunk el a Kis-Pongrác projekt megvalósításához? Urbact városfejlesztési hálózat RomaNet projekt Kőbánya Kis-Pongrác lakótelep Bihari út 8./c 3 CÉLOK: 1. A KIS-PONGRÁC

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011.

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. 16 Általános bevezetés a. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Rögzítse

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2006. augusztus 29. napján megtartott ülésén.

JEGYZŐKÖNYV. Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2006. augusztus 29. napján megtartott ülésén. JEGYZŐKÖNYV Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2006. augusztus 29. napján megtartott ülésén. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal Alagsori terme Jelen vannak: Borbély István polgármester, Kozári

Részletesebben

A REGINA NőHáz története - múlt, jelen, jövő

A REGINA NőHáz története - múlt, jelen, jövő A REGINA NőHáz története - múlt, jelen, jövő 2014 október 3. Gödöllő A hazai nőházak fejlesztése Női terek hálózatosodása I. Műhelytalálkozó Háttér, előzmények REGINA Alapítvány 2002-ben alakult az első

Részletesebben

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában : a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület bemutatása A Figyelj

Részletesebben

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404

Cím: 2600 Vác, Rákóczi út 36. weboldal: www.boldogceferinoalapitvany.hu e-mail: eselyreferens@boldogceferinoalapitvany.hu telefon: +36208231404 Célcsoportjaink közé soroljuk mindazon embereket és csoportokat, akik a hátrányos helyzetükből adódóan, vagy az egyenlő bánásmódban is rögzített védett tulajdonságaik miatt perifériára szorultak. Feladatunknak

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

CLLD -IKSZT. Közösségi Irányítású Helyi Fejlesztés (CLLD) és az IKSZT. GelencsérGéza

CLLD -IKSZT. Közösségi Irányítású Helyi Fejlesztés (CLLD) és az IKSZT. GelencsérGéza CLLD -IKSZT Közösségi Irányítású Helyi Fejlesztés (CLLD) és az IKSZT GelencsérGéza Végre leesett a tantusz Európában (sic!) felismerték a felülről építkező (top down) fejlesztéspolitika hatékonyságzavarait:

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Beadás kezdete. Beadás vége

Beadás kezdete. Beadás vége OP Azonosító kód Pályázat címe Keret (Mrd Ft) Beadás kezdete Beadás vége Pályázók köre Támogatás összege Támogatás mértéke GOP- 2009-1.1.2 Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése 1,27 2009.08.31

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában- által működtetett Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT INÁNCS TELEPÜLÉSRŐL

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Kunpeszér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kulturális javak védelméről és a muzeális

Részletesebben

A továbbképzés részvételi díja: 19.500 Ft/fő a 6 alkalmas szakmai műhelyen

A továbbképzés részvételi díja: 19.500 Ft/fő a 6 alkalmas szakmai műhelyen É S Z A K - A L F Ö L D I R E G I O N Á L I S S Z O C I Á L I S F E J L E S Z T Ő, T A N Á C S A D Ó É S M Ó D S Z E R T A N I K Ö Z P O N T K O N Z O R C I U M P A R T N E R E 2 0 1 1. F E B R U Á R Kedves

Részletesebben

Keszthelyi Tudás s Tér T

Keszthelyi Tudás s Tér T Keszthelyi Tudás s Tér T A legjobb dolgok is véget v érnek egyszer A projekt címec me... Keszthelyi Tudás Tér kialakítása a Goldmark Károly Művelődési Központban, a fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 HÍRLEVÉL 2014/I. 2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 kiemelt projekt keretében az idén is indulnak térítésmentes, a továbbképzési kötelezettség

Részletesebben