BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATALA

Átírás

1 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATALA Ikt. szám: BK-05/KTF/ /2019. Ügyintéző: dr. Megyesi Dániel, Czellár Ágnes, Szegfű Réka Telefon: +36 (76) (76) Hivatali kapu: JH03KMTKTF KRID azonosító: Tárgy: eljárást lezáró döntés H A T Á R O Z A T A MOL Nyrt.-t (székhely: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18., adószám: ) a képviseletében Gentischer Péter cégvezető, az AGRUNIVER HOLDING Kft. (székhely: 2100 Gödöllő, Ganz Ábrahám utca 2., adószám: ) nevében előterjesztett a Baja, IV. Károly rakpart, bezárt telephelyén és környezetében található talaj- és talajvíz szénhidrogén szennyezettsége összefüggésében a Baja 5660/18; 5661; 5662/5; 5664 és 5668 hrsz.-ú ingatlanokra vonatkozó, tényfeltárási záródokumentáció elbírálása iránti kérelem alapján a kármentesítési monitoring folytatására, továbbá műszaki beavatkozási terv előterjesztésére k ö t e l e z z ü k. Előírások Földtani közegre vonatkozóan: 1. A jelenlegi területhasználat mellett a földtani közegre a K4K4638/04. számú határozatban már elfogadott (D) kármentesítési célállapot határértékek, valamint (B) szennyezettségi határértékek a következők: Komponens (D) kármentesítési célállapot határérték [mg/kg] (B) szennyezettségi határérték [mg/kg] TPH Benzol 3 0,2 Toluol 15 Etil-benzol 15 0,5 Xilolok 15 0,5 Egyéb alkil-benzolok összesen 30 0,5 Összes PAH 25 1 Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Jogi és Hatósági Nyilvántartó Osztály Cím: 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt. 2., Pf / , kornyezetvedelem@bacs.gov.hu Hivatali kapu: JH03KMTKTF; KRID azonosító:

2 2 2. A területhasználat változása esetén ismételt kockázatfelmérést kell végezni az új területhasználat figyelembe vételével. 3. A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhető. 4. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést és kizárja a környezetkárosítást. 5. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 35. (1) bekezdés b) pontja szerinti, a szennyezett területek, szennyezőforrások, kármentesítések országos számbavételét szolgáló adatszolgáltatást, azaz a B1 jelű adatlapot (tényfeltárás előtti adatok adatlapja) valamint a B2 jelű adatlapot (tényfeltárás utáni adatok adatlapja) be kell nyújtani hatóságunkra az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren (a továbbiakban: OKIR) keresztül elektronikus formában. Határidő: június Az eddig elvégzett műszaki beavatkozást folytatni kell, melynek során a felúszó fázist tartalmazó kutakból a szabad fázist el kell távolítani. A kockázat elemzés során felmerült kockázatot jelentő immissziót levegőmintavétel keretében vizsgálni kell, a telephelyen belül 3 helyről, valamint a Duna parti területeken szintén 3 helyről. 7. Az ismételt tényfeltárás eredményei valamint tapasztalatai alapján aktualizált műszaki beavatkozási tervet kell készíteni, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében előírtak szerint. A szóba jöhető megoldásokat külön-külön, valamint kombinálva meg kell vizsgálni, különös tekintettel a beavatkozás folyamatosságára, a felmerülő költség-, valamint a pontos időigényre. Határidő: a határozat véglegessé válásától számított 3 hónap. 8. A kármentesítési monitoring tervet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 29. -ban előírtak szerint kell összeállítani. A tartalmi követelményeken dolgozzák ki részletesen a terület szennyezettségének megfigyelésére szolgáló talajmonitoringot, annak pontos hely meghatározásával. Határidő: a határozat véglegessé válásától számított 3 hónap. 9. A kármentesítési munkálatok során észlelt bármilyen rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell a hatóságunkra. 10. Az alábbiakban beállt változásokat, azok bekövetkezését követő 15 napon belül be kell jelenteni hatóságunkra: a tevékenység folytatójának változása; a tevékenység helyének változása; a tevékenység folytatásának módjában bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás; a tevékenység mennyiségi jellemzőiben, folytatásának körülményeiben bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás; a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg állapotában tapasztalható - trendszerű, egyirányú változás, - ugrásszerű változás, - új szennyező anyag által okozott szennyezettség észlelése, - más - az ismerten kívüli - környezeti elem szennyezettségének észlelése. Hulladékgazdálkodás: 11. A keletkező hulladékot elkülönítetten műszaki védelemmel ellátott gyűjtőhelyen kell gyűjteni. 12. A hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak adható át kezelésre. 13. A tevékenységet további környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni. 14. A lefölözött szénhidrogén fázist veszélyes hulladékként kell gyűjteni és kezelni. 15. A veszélyes hulladékot tilos más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani. 16. A tevékenységet végző köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a hatóság munkatársainak mindenkor köteles kérésre rendelkezésre bocsátani. 17. A keletkező hulladékokról adatszolgáltatást kell teljesíteni a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően. 18. A beavatkozási záródokumentáció részeként hulladékgazdálkodási szempontból csatolni kell az addigi beavatkozási műveletek során keletkező összes hulladék fajtájára (név, azonosító kód) és

3 3 mennyiségére vonatkozó részletes kimutatást, valamint a hulladékkezelők átvételi igazolását, veszélyes hulladék esetén a visszaigazolt SZ kísérőjegyet. Szakkérdés vizsgálata Környezet-egészségügyi szakkérdésre, így különösen a felszín alatti ivóvíz-, ásványvíz- és gyógyvízkészlet minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények vizsgálatára kiterjedően: A tényfeltárási záródokumentációt közegészségügyi szempontból elfogadom. A szakhatóság állásfoglalása A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 35300/1058-3/2019. ált. számú állásfoglalása: A MOL Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) ügyében a Baja, IV. Károly rakparton található felszámolt MOL telephelyen folytatott környezeti kármentesítéssel kapcsolatosan benyújtott tényfeltárási záródokumentáció elbírálása tárgyában indult eljárásában a vízügyi-vízvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását a tényfeltárási záródokumentáció elfogadásához a következő előírásokkal megadja és javasolja a beavatkozás folytatásának és a kármentesítési monitoring folytatásának elrendelését az alábbiak szerint: 1. A kármentesítési tevékenység az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (6500 Baja, Széchenyi u. 2/c.), /2019. számú mederkezelői hozzájárulásában előírtak szerint végezhető. 2. Az azonosított szennyező anyagokra vonatkozóan a felszín alatti vízre megállapított (B) szennyezettségi és a jóváhagyott tényfeltárási záródokumentáció alapján megállapított (D) kármentesítési célállapot határértékek: Szennyező anyag Összes alifás szénhidrogén (TPH) C 5 - C 40 (B) szennyezettségi határérték a felszín alatti vízre (µg/l) (D) kármentesítési célállapot határérték a felszín alatti vízre (µg/l) Benzol 1 10 Toluol Etil-benzol Xilolok Egyéb alkilbenzolok összesen Összes policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) naftalinok nélkül A szénhidrogén fölözést folytatni kell. Azokban a kutakban, amelyekben szabadfázisú (felúszó) szénhidrogén jelentkezik, hetente kézi fölözést kell végezni. A lefölözött szabad fázist az egykori ÁFOR telephelyen kell gyűjteni a területre telepített 3,5 m 3 -es gyűjtőtartályban. Hasznosításra történő elszállításáról a MOL Nyrt. feladata gondoskodni minimum éves gyakorisággal. A fölözésekről, a lefölözött szénhidrogén mennyiségéről nyilvántartást kell vezetni, hatósági ellenőrzés során be kell tudni mutatni.

4 4 4. A kármentesítési monitoring tevékenységet folytatni kell a meglévő, vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemelő, módosítani tervezett talajvíz monitoring rendszerből történő rendszeres talajvíz vizsgálattal. A talajvíz monitorig rendszert ki kell egészíteni 4 db új nagyobb talpmélységű (kb. 15 m) monitoring kúttal. Ebből 3 db a Duna part mentén, a negyedik a BTF-20 jelű kút közelében létesüljön. A feleslegessé vált 6 db monitoring kutat (92/10, 92/1, 03/6, 03/8/A, 03/8/B, 03/8/C).eltömedékeléssel meg kell szüntetni. Határidő: legkésőbb december 31. A talajvíz monitoring rendszer módosítását a tervezett kikötő fejlesztési munkákhoz igazodva kell végrehajtani. 5. A meglévő (illetve a későbbiekben a módosított) monitoring kúthálózatból a következő gyakorisággal talajvíz mintavételezést kell végezni: a 03/1, BTF-1, BTF-2, BTF-4, BTF-6, BTF-7, BTF-10, BTF-11- BTF-15, BTF-20, 03/4 számú meglévő és a tervezett 4 db új kútból negyedévente, a többi kútból félévente. A talajvíz minták vizsgálatát minimálisan a következő paraméterekre és komponensekre kell elvégeztetni: Összes alifás szénhidrogén (TPH) C5-C40, Benzol és alkilbenzolok (BTEX), Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH). A mintavételezéskor a talajvíz nyugalmi szintjét és a felúszó szénhidrogén vastagságot mérni és dokumentálni kell. A mintavételezést és a vizsgálatokat akkreditált laboratóriummal kell végeztetni, figyelembe véve a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (továbbiakban: R) 4. számú mellékletében előírt módszert. A mintavételi és laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket és az eredmények kiértékelését (összehasonlítva a korábbi vizsgálati eredményekkel és a (B) szennyezettségi határértékekkel, valamint a (D) kármentesítési célállapot határértékkel), valamint a kézi fölözésekről készült nyilvántartás összesítését tartalmazó kármentesítési monitoring jelentést meg kell küldeni a vízügyi-vízvédelmi hatóságnak és az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnak (6500 Baja, Széchenyi u. 2/c.). Határidő a monitoring jelentés megküldésére: tárgyév december A beavatkozási terület felett és alatt, a 03/1 és a 03/4 monitoring kút vonalában, a Duna bal parti szelvényében negyedéves gyakorisággal a Dunából mintavételezést kell végezni. A felszíni vízminták vizsgálatát minimálisan a következő komponensekre kell elvégeztetni: Összes alifás szénhidrogén (TPH) C5-C40, Benzol és alkilbenzolok (BTEX), Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH). Az alkalmazott laboratóriumi mérési módszer alsó méréshatára - a mérési hibát is figyelembe véve - nem lehet nagyobb, mint az adott komponensre a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet 2. számú mellékletében megállapított határérték. A mintavételezést és a vizsgálatokat akkreditált laboratóriummal kell végeztetni. A mintavételi és laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyveket és az eredmények kiértékelését (összehasonlítását a 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet 2. számú mellékletében megállapított határértékekkel) a vízügyi-vízvédelmi hatóságnak és az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnak (6500 Baja, Széchenyi u. 2/c.) is meg kell küldeni. Határidő. tárgyév december Az 5. pont szerinti talajvíz mintavételezést - mint kármentesítési monitoringot - a (D) kármentesítési célállapot határérték elérését követően legalább 4 évig kell végezni. 8. A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhető. 9. A kármentesítés során észlelt, vízvédelemmel kapcsolatos rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell a vízügyi-vízvédelmi hatóságnak és az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnak. 10. A kármentesítési monitoring tevékenységbe bevont monitoring kutak üzemeltetése a vízügyi hatóság által kiadott, mindenkor hatályos vízjogi üzemeltetési engedély birtokában történhet a kármentesítés teljes időszaka alatt.

5 A vízügyi hatóság felhívja a figyelmet az alábbiakra: 5 1. A IV. Károly rakparton tervezett kikötő fejlesztéshez (projekt azonosító: IKOP ) kapcsolódóan a vasútvonal építése, rekonstrukciója során a MOL Nyrt-nek biztosítani kell a Baja, 5668 helyrajzi számú ingatlanon található, a kármentesítési tevékenységhez kapcsolódó monitoring kutak műszaki épségét, a felszín alatti víz és a Duna szennyezésének kizárását. Amennyiben a vasútvonal rekonstrukciós munkálatok vagy a fejlesztés egyéb kivitelezési munkálatai során érzékszervileg elkülöníthető szennyezett talaj kitermelésére kerül sor, azt dokumentált módon szennyezésmentes talajjal kell a MOL Nyrt-nek saját költségén kicserélni, a környezetvédelmi hatósággal egyeztetett módon. 2. A talajvíz monitoring kutak létesítésének, megszüntetésének engedélyezése a vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik, létesítése vízjogi létesítési engedély, megszüntetése vízjogi megszüntetési engedély alapján végezhető. 3. A talajvíz monitoring kutak vízjogi üzemeltetési engedélyének módosítását a kutak számának és a vizsgálatok rendjének változásával összhangban meg kell kérni. Jelen szakhatósági állásfoglalás más jogszabályi kötelezettség alól nem mentesít. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben jogorvoslattal az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés keretében lehet élni. * A határozat rendelkező részében foglalt előírások teljesítésének elmulasztása esetén természetes személy esetén tízezer forinttól ötszázezer forintig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig tízezer forinttól egymillió forintig terjedő eljárási bírság szabható ki. Jelen határozat ellen a közlést követő naptól számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, mint országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz címzett, de a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatalához (6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt. 2., Pf. 642, Hivatali kapu: JH03KMTKTF, KRID azonosító: ), mint elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz, csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva, elektronikus ügyintézésre kötelezett esetén kizárólag az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtandó, elektronikus ügyintézésre kötelezettség hiányában az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton is benyújtható (pl. amennyiben ügyfélkapuval rendelkezik, az e-papír szolgáltatás igénybe vételével, a oldalon keresztül), indokolással ellátott fellebbezésnek van helye. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A jogorvoslati eljárás díja a jogszabályban meghatározott esetek kivételével a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz Ft, melyet a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot, vagy annak másolatát hatóságunk rézére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatában fel kell tüntetni jelen határozat számát. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról történő lemondás nem vonható vissza, arra egyebekben a kérelemre vonatkozó szabályok az irányadóak. Jelen határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltét követő napon véglegessé válik.

6 6 A fellebbezésről lemondás esetén, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, az elsőfokú döntés közlésekor, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről, az utolsóként kézhez kapott lemondás hatósághoz való megérkezésének napján válik véglegessé a döntés. A kérelmező az eljárásért fizetendő Ft igazgatási szolgáltatási díjat befizette, egyéb eljárási költség nem merült fel. I N D O K O L Á S Az AGRUNIVER HOLDING Környezetvédelmi és Kutatásfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság cégvezetője, Gentischer Péter a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság képviseletében február 1. napján a Baja, IV. Károly rakpart, bezárt telephelyén és környezetében található talaj- és talajvíz szénhidrogén szennyezettsége összefüggésében a Baja 5660/18; 5661; 5662/5; 5664 és 5668 hrsz.-ú ingatlanokra vonatkozó, tényfeltárási záródokumentáció elbírálása iránt kérelmet terjesztett elő hatóságunknál, amely alapján február 2. napján közigazgatási hatósági eljárás indult. A kötelezett adatai Teljes név: MOL Nyrt. A cég székhelye: 1117 Budapest, Október 23-a u. 18. KÜJ száma: Statisztikai számjel: Cégjegyzékszám: Cg A dokumentációt készítő adatai: Név: Agruniver Holding Környezetvédelmi és Kutatásfejlesztési Kft. Székhely: 2100 Gödöllő, Ganz Ábrahám u. 2. Dokumentáció tervszáma: AGH-03003/2018. (munkaszám: 411.) Témafelelős: Gentisher Péter Cégvezető, témafelelős, tervező Kamarai nyilvántartási szám: Dokumentáció készítő szakértők Zsuppán Katalin környezetvédelmi mérnök, okl. geológus, hidrológus Kamarai nyilvántartási szám: Kósik Gábor környezetvédelmi szakértő, geológusmérnök Kamarai nyílvántartási szám: Tényfeltárási munkákban részt vettek: Kertész Ákos környezetvédelmi mérnök Nádasi János környezetvédelmi mérnök A szennyezéssel érintett területek: KTJ szám: Helyrajzi szám (Baja), terület tulajdonosa, művelési ág/kivett megnevezés: (telephely) 5661 hrsz. Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Kivett telephely 5668 hrsz. Magyar Állam (vagyonkezelő: Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság) Kivett országos közforgalmi kikötő 5664 hrsz. Baja Város Önkormányzata Kivett közterület 5660/18 hrsz. RWA Magyarország Kft. Kivett üzem garázs, raktár, udvar, garatépület, terménytároló, szállítószalaghíd és kikötő szárazföldi terület, gabonatároló siló 5662/5 hrsz. Hungária Agro Kft. Kivett ipartelep

7 Súlyponti EOV koordinátái: EOV (Y) EOV (X) m m m m m m m m A szennyezett közeg: Felszín alatti víz, földtani közeg 7 A szennyezett terület elhelyezkedése: A MOL Nyrt. bajai, bezárt telephelye Baja Ny-i szélén, a Türr István Duna-hídtól, D-i irányban, 500 m - re, a Duna keleti partján, a IV. Károly rakpart K-i oldalán helyezkedik el. Előzmények A telephely az 1940-es évek elejétől szénhidrogén tárolására és átfejtésére szolgált. A telephely DK-i részén 9 db 100 m 3 -es és 4 db 40 m 3 -es felszín alatti, szimplafalú, fekvőhengeres tartályban szénhidrogén fehéráruk (benzin, gázolaj, háztartási tüzelőolaj, ipari fűtőolaj) tárolása történt. A tartályparktól Ny-i irányban szivattyúszín, mérlegház és 1 db 40 m 3 -es, felszín alatti, szimplafalú, fekvőhengeres tartály helyezkedett el, a telep DNy-i részén pedig kiemelt helyzetű rámpás hordótöltő, és 2 db töltőberendezés üzemelt. A telep Ny-i részén, a rámpás hordótöltőtől É-i irányban iroda és szociális épület, illetve még egy töltőberendezés üzemelt. További szénhidrogén átfejtési technológiaként említhető a már elbontott 4 db vasúti lefejtő akna a teleptől Ny-i irányban, és a tartálypark felé áthúzódó csőcsorda. A fehérárukat vasúti tartálykocsikból fejtették le és juttatták a telepi tartályokba. A kenőanyagok flakonos és hordós kiszerelésben kerültek a telepre. A fehérárukat közúti tankautóval és hordókban szállították el a telepről. A telephely utolsó teljes működési éve 1995-ben volt. A szénhidrogén tárolási és átfejtési technológiák, azaz a tartályok, töltőberendezések, felszín alatti csővezetékek, szivattyúk, vasúti lefejtők megszüntetése, illetve eltávolítása a területről 1997 nyarán történt meg. Az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) a K4K4638/04 számon műszaki beavatkozás elvégzésére kötelezte a MOL Nyrt.-t (a továbbiakban: Kötelezett) a Baja, IV. Károly rakparton (Baja 5661, 5668, 5664, 5660/18 hrsz.) található felszámolt MOL telephelyen a talajban és a talajvízben feltárt szénhidrogén szennyezés megszüntetése érdekében. A határozatban a műszaki beavatkozás elvégzésére december 31. teljesítési határidőt állapított meg a hatóság. A műszaki beavatkozás keretében az engedélyes év őszétől kezdődően a felúszó szénhidrogén fázis kutakból történő vízszintsüllyesztés nélküli rendszeres eltávolítását (fölözését), valamint levegőinjektáló (airsparging/biosparging) rendszer működtetését végezte el. A Kötelezett kérelmére a Felügyelőség /2010. számú határozatában, a beavatkozás befejezésére megállapított teljesítési határidőt május 31. időpontra módosította, továbbá a rendelkezésre álló adatok és a beavatkozásra fordított időtartam alapján az akkor folytatott kármentesítési technológiát nem találta elég hatékonynak. A K4K4638/04 számú kötelezést egy (16.) ponttal kiegészítve december 31.-i határidőt állapított meg a kötelezett által javasolt bioremidiációs beavatkozással kapcsolatos beavatkozási terv benyújtására. A Felügyelőség a /2011. számú határozatában a beavatkozási terv benyújtására előírt teljesítési határidőt az ügyfél kérelmére április 30.-i időpontra módosította. A Kötelezett az elkészített aktualizáló tényfeltárási záródokumentáció és műszaki beavatkozási terv alapján /2011. számon a beavatkozás továbbfolytatására kötelezte a Felügyelőség, mely határozat a teljesítési idők vonatkozásában /2014. számon módosításra került. A Kötelezett megbízásából az Agruniver Holding Kft október 20-án a Baja, IV. Károly rakparton található MOL (felszámolt) telephely területén feltárt talaj-és talajvízszennyezésre vonatkozóan tényfeltárási záródokumentációt, beavatkozási tervet elfogadó és a műszaki beavatkozás folytatására kötelező /2014. számú módosított határozat alapján beavatkozási záródokumentációt nyújtott be.

8 8 A dokumentációban tényfeltárás elvégzésére, a műszaki beavatkozás továbbfolytatására és kármentesítési monitoring végzésére tettek javaslatot a szennyeződés állapotának figyelembe vételével, ezért a Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a /2016. számon ismételt tényfeltárásra, műszaki beavatkozás továbbfolytatására és kármentesítési monitoring végzésére kötelezte Kötelezettet. A évek közötti tényfeltárás keretében történt vizsgálatok és eredmények felhasználásával elkészített tényfeltárási záródokumentációt, március 1. napján beküldték a környezetvédelmi hatóságra. A záródokumentáció elfogadására indított ügyben a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály szakhatósági hozzájárulását nem adta meg, ezért a környezetvédelmi hatóság a záródokumentációt nem fogadta el és a tényfeltárás továbbfolytatására kötelezte a MOL Nyrt.-t. A Kötelezett ezt a határozatot megfellebbezte. A dokumentáció és a fellebbezés átvizsgálása után a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya PE/KTFO/ /2018. számú határozatában részlegesen jóváhagyta, a benyújtási határidőt január 31. napjára javította. Jelen eljárásban benyújtott iratanyagból az alábbiak állapíthatók meg földtani közeg védelme szempontjából: A felszín alatti víz és talaj mintavételeket az Agruniver Holding Kft. munkatársai (NAH /2016) végezték, a minták analitikai vizsgálatát a KVIPLUSZ Kft. (NAH /2015) és a Wessling Hungary Kft. (NAH /2015.) laboratóriuma végezte. Telephely területén vizsgált talajszennyezettség A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a talajban elsősorban TPH (több mintában (D) kármentesítési célállapot határértéket meghaladó értékekkel), kisebb mértékben összes PAH szennyezőanyagok találhatóak. A BTEX komponensek kimutatási határérték alattiak, csak néhány esetben fordul elő (B) szennyezettségi határértéket meghaladó egyéb alkil-benzolok összesen koncentráció. A TPH koncentrációt a nem illékony, kevésbé mobilis (EPH C10- C40) szénhidrogén komponensek adják. A TPH és összes PAH komponensek eloszlásából, a szennyezőanyag elterjedése, a telephelyen belüli területre jellemző földtani rétegsor felső 0,5-5,0 m mélységéig húzódó homokos összlet aljáig, illetve a homok alatt fekvő vastag agyagos homok/homokos agyag réteg felső 0,5 1,0 méteréig követhető. A szennyezőanyag az alsó, folyami homok alkotta talajrétegbe nem tudott lejutni, azonban a telephelyen több fúrásban (a BTF-1; BTF-16; BTF-17; BTF-20, a telekhatárhoz közel, BTF-9 a telep belső részén, 9 méter mélyen) fordul elő (B) szennyezettségi határértéket meghaladó TPH koncentráció az alsó homokban. Az értékelésbe a partfal rekonstrukciós munkához kapcsolódó furatok talajmintáinak eredményeit is belevették. A telephelyen kívüli területen a talaj 10 méterig szennyezett, ellentétben a telephelyen belüli területtel, ahol 5,0 m alatt a szennyezés megszűnik. A Duna öblítő hatása a partközeli kutakban érvényesül erősebben, a parttól távolodva egyre inkább csak a nyomásváltozás terjed (anyagáramlás csökken), a folyó vízállását a kutakban mért nyomásszint követi. A területen a TPH tekintetében a (B) szennyezettségi határérték fölötti szennyezett talaj mennyiségének megbecsléséhez a rétegsort, lefelé haladva, 2 m-es talajtest szakaszokra bontva vizsgálták, követve a területi felosztást is (telephelyen belüli, illetve Duna part melletti terület). Duna part mentén vizsgált talajszennyezettség A Duna part és a telephely közötti területen létesített, a parttól távolabbi BTF-14, BTF-15, BTF-12 furatokban a talajszelvény egésze szennyezett, néhány részen a TPH koncentrációk a (D) kármentesítési célállapot határértéket is átlépik. A Dunához legközelebbi két furat közül a BTF-13-ban kisebb a talajszennyezettség mértéke, csupán a 3,5 méteres mintában lépi át a (D) kármentesítési célállapot határértéket, de ez a furat is végig szennyezett. A BTF-11 furatban, a felső 4,0 méteren, a talaj határérték alatti TPH és PAH koncentrációk találhatóak, de 5,0 8,0 m között (D) kármentesítési célállapot határérték feletti a TPH értéke és (B) szennyezettségi határérték feletti a PAH koncentrációja, és az értékek növekednek méterenként (a 8,0 méteres mintában a TPH:41300 mg/kg, a PAH: 32,3 mg/kg értékű). Ugyanezen furat 9,5 méterén, a homokos agyagból vett mintában, kimutatási határérték alatt van a szennyezőanyag mértéke. A fúrások talajmintáinak eredményei alapján a szennyezettség kiterjedése TPH-ra vonatkoztatva: a telephelyen belüli térfogatrész: m 3,

9 a telephelyen kívüli térfogatrész: m 3, összesen a szennyezett térfogatrész: m 3 9 A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 8/A. (1) bek. értelmében január 1-től területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala jár el. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr) 10. (2) bekezdése, és a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi törvény (a továbbiakban: Kvt.) 90. (2) bekezdése alapján a hatásterületen élő ügyfeleket és az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette, továbbá a tárgyi eljárásban érintett ingatlantulajdonosokat a BK-05/KTF/ /2019. iktatási számon értesítette. Hatóságunk a honlapján február 5-től közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt. A tárgyi eljárást lezáró döntés meghozataláig hatóságunk irányába az ügyféli jogukkal nem éltek. A környezet-egészségügyi szakkérdés vizsgálatának indokolása. * Szakmai álláspontom kialakításakor figyelemmel voltam a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 6. számú melléklet I. táblázat 2. pontjában meghatározott szakkérdésekre, valamint figyelembe vettem a közegészségügyi követelmények érvényesítésére vonatkozóan a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. és földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM. szóló együttes rendeletek előírásait. Hatóságom hatáskörét környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. (1) bekezdése, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) 4. és 13. (1) bekezdése, illetékességét az Ákr. 16. (1) bekezdés b) pontja, a Korm. r. 5. -a és a 2. számú melléklete, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. (4)-(5) bekezdései és 1. számú melléklete határozza meg. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályát, mint szakhatóságot az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése szerint, az I. melléklet 9. számú táblázat 12. és 13. pontjai alapján, február 8-án kerestük meg. A szakhatóság április 2. napján érkezett állásfoglalását jelen határozat rendelkező része, valamint indokolása tartalmazza. A szakhatósági állásfoglalás indokolása a következő: * A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt. 2.) BK-05/KTF/ /2019. számú megkeresésében a területi vízügyi-vízvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte a MOL Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) ügyében és képviseletében az Agruniver Holding Kft. (2100 Gödöllő, Ganz Ábrahám u. 2.) által a Baja, IV. Károly rakparton található felszámolt MOL telephelyen folytatott környezeti

10 10 kármentesítéssel kapcsolatosan benyújtott kiegészített tényfeltárási záródokumentáció elbírálása tárgyában indult eljárásban. A területi vízügyi-vízvédelmi szakhatóság az Agruniver Holding Kft. (2100 Gödöllő, Ganz Ábrahám u. 2.) által készített, elektronikusan csatolt dokumentáció (tervszám: 00411/0002) és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg: A MOL Nyrt. a Baja, IV. Károly rakparton (Baja 5661, 5668, 5664, 5660/18 hrsz.) található felszámolt MOL telephelyen a talajban és a talajvízben feltárt szénhidrogén szennyezés megszüntetése érdekében kármentesítést végez az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség K4K4638/04 számú határozata alapján, melyet a környezetvédelmi hatóság többször módosított. A környezetvédelmi hatósághoz évben benyújtott beavatkozási záródokumentáció alapján a hatóság /2016. számú határozatában tényfeltárás elvégzésére, a beavatkozás folytatására és kármentesítési monitoring végzésére kötelezte a MOL Nyrt.-t. A környezetvédelmi hatóság /2017. számú határozatával módosított határidőre ( ) benyújtott tényfeltárási záródokumentáció elfogadásához a területi vízügyi-vízvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását 35300/1739-1/2018. számon nem adta meg, mert a dokumentációban a K4K4638/04 számú határozatban megállapított kármentesítési határértékeknél nagyságrendekkel nagyobb, több komponens esetében pedig a területen mért maximális koncentrációval megegyező nagyságú új (D) kármentesítési célállapot határértékeket nem tudta elfogadni. A vízvédelmi hatóság célja az elmúlt években elrendelt beavatkozás hatékonyságának felülvizsgáltatásával, aktualizáló tényfeltárás elvégeztetésével, éppen az volt, hogy az eredetileg megállapított környezeti célállapotot - ha időben később is - de nagyobb biztonsággal, és hatékonyabban lehessen megvalósítani, nem pedig a kármentesítési határérétkek enyhítése. Szakhatósági állásfoglalásunk alapján a környezetvédelmi hatóság a MOL Nyrt-t a tényfeltárási záródokumentáció ismételt benyújtására kötelezte BK-05/KTF/ /2018 számú határozatában, július 31. teljesítési határidővel. A MOL Nyrt. a határozat ellen fellebbezést nyújtott be. A környezetvédelmi hatóság megkeresésére a fellebbezési eljárásban a vízügyi vízvédelmi hatóság 35300/1739-1/2018. számú szakhatósági állásfoglalást felülvizsgálta és 35300/1739-4/2018.ált. számú szakhatósági állásfoglalásban az abban foglaltakat továbbra is fenntartotta. A környezetvédelmi hatóság a fellebbezést felterjesztette a másodfokú környezetvédelmi hatósághoz. A Pest Megyei Kormányhivatal a környezetvédelmi hatóság határozatát PE/KTFO/ /2018. számon megváltoztatta, a tényfeltárási záródokumentáció benyújtási határidejét január 31-re módosította. A másodfokú vízügyi-vízvédelmi hatóság 35000/6819-1/2018.ált. számú szakhatósági állásfoglalásban a vízügyi-vízvédelmi hatóság 35300/1739-1/2018.ált. számú elsőfokú szakhatósági állásfoglalását helybenhagyta. Jelen eljárás tárgya az ismételt, kiegészített tényfeltárási záródokumentáció elbírálása között az alábbiak történtek a területen: Új kármentesítési monitoring rendszert állítottak üzembe. A szennyezettség aktualizálás során évben létesített 15 db furatot (BTF-1-BTF-15) október-november közötti időszakban monitoring kúttá képezték ki, továbbá december és február közötti időszakban 5 db új monitoring kutat létesítettek (BTF16-BTF-20) a Baja, 5661 és 5668 helyrajzi számú ingatlanokon októberben 8 db monitoring kútba Dataqua típusú vízszintregisztráló szondákat telepítettek a Dunával párhuzamos, illetőleg a Dunára merőleges szelvényben, a Duna és a talajvíz kölcsönhatásának vizsgálatára. Az egyéves vizsgálatok lezárultával október végén a Dataqua szondákat leállították áprilisában a nem megfelelő kialakítású (felszíntől a talpig összeszűrözött) 24 db monitoring kutat és a levegőztető rendszer lándzsáit a Duna part és az átrakodó közút közötti területen (Baja, 5668 hrsz.) meglévő 11 db levegőztető kút kivételével- eltömedékelték. A megmaradó levegőinjektáló kutak olyan

11 11 térrészen találhatóak, ahol a rétegsor teljes szelvényében szennyezett, tehát a rétegek közötti átszennyezés kockázata nem áll fenn. Ezek a kutak a későbbi beavatkozás tervezésénél ismételten bevonhatóak a kármentesítésbe. A fenti létesítési és megszüntetési munkálatok a 35300/ /2016.ált. számú, október 31-ig hatályos vízjogi létesítési és megszüntetési engedély alapján történtek. Az átalakított talajvíz monitoring rendszer és a megmaradt levegőinjektáló kutak üzemeltetésére a vízügyi hatóság 35300/3920-9/2017.ált. számon a vízjogi üzemeltetési engedélyt kiadta a MOL Nyrt. részére, mely ig hatályos. A környezetvédelmi hatóság /2016. számú határozatában elrendelt egyéves tényfeltárási vizsgálatok augusztusában zárultak le. A tényfeltárási záródokumentáció alapját a talajvíz és a Duna kölcsönhatását vizsgáló, arra épülő hidrodinamikai és transzportmodellezés adja. A kármentesítéssel érintett terület a Duna nagyvízi medrében helyezkedik el. A Duna közelsége miatt erős kölcsönhatásban van a talajvízzel, melyet a jelenleg elvégzett tényfeltárás eredményei is igazolnak. Egyes kutakban 4 m körüli éves vízszint ingadozás is észlelhető, extrém magas Duna-vízállás esetén pedig a terület teljesen víz alá kerülhet. A talajvíz szintje a Duna vízjárását szinte késlekedés nélkül követi. A Duna parton évben kiépített szádfal a partfalon keresztül a folyó felé történő közvetlen anyagtranszportot lassítja, de a tényfeltárási záródokumentáció szerint a Duna apadó állapotban mintegy húzza magával a talajvizet, ilyenkor a szennyezőanyag a szádfal alsó éle alatt, a mintegy 2 m vastag homok rétegen keresztül ki tud jutni a Dunába. A talajvízben a szennyezettség lehatárolása a (B) szennyezettségi határértékig megtörtént, azt EOV koordinátát és helyrajzi számokat is feltüntető helyszínrajzokon ábrázolták szennyező komponensenként. A szabad fázisú szénhidrogén elterjedését szintén helyszínrajzon ábrázolták. Felúszó szénhidrogént jellemzően a BTF-3, BTF-6, BTF-7, BTF-11, BTF-20 jelű kutakban észleltek. A felszín alatti vízben az oldott szennyezőanyag tartalom 0,4 t körüli, a szabad fázis mennyisége közel 3 t. A területen mért maximális koncentrációkat a talajvízben az alábbi táblázat tartalmazza. Szennyező anyag Összes alifás szénhidrogén (TPH) C 5 - C 40 Maximális koncentráció a felszín alatti vízben (µg/l) bezárt telephely területe Maximális koncentráció a felszín alatti vízben (µg/l) Duna parti terület (D) kármentesítési célállapot határérték a felszín alatti vízre (µg/l) Benzol ,3 10 Toluol Etil-benzol 398 5,3 50 Xilolok ,9 50 Egyéb alkilbenzolok összesen Összes policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) naftalinok nélkül A humán-egészségügyi kockázatfelmérés eredményei szerint lakossági receptorok nincsenek a területen, a területhasználat jellege miatt csak a kármentesítési munkákban, illetve a szomszédos telephelyeken, ingatlanokon dolgozó emberekkel, mint humán receptorokkal kell számolni. A kármentesítésben dolgozókat ellátják védőfelszereléssel, melyeket alkalmaznak is, így csökkentve a rájuk ható kockázatokat.

12 12 A talajvízben oldott szénhidrogéneknek a talaj pórusain keresztül a környezeti levegőbe történő kipárolgásából származó nem karcinogén, toxikus kockázat a szabadtéri belégzés esetén a telephelyen kívül dolgozók esetében az erősen konzervatív kockázatszámítások alapján meghaladja az elfogadható értéket, ezért a kipárolgás tényleges értékét helyszíni mérésekkel tervezik megállapítani. A környezeti kockázatfelmérés alapján a talajban és a talajvízben található szennyezőanyag a Dunára, mint hatásviselőre jelent kockázatot. Az adott partfal szakasz felületéről konzervatív számítások alapján kg, modellezés alapján kg szénhidrogén jut évente a Dunába, mely nem okoz kimutatható (laboratóriumi alsó méréshatárt elérő) szénhidrogén terhelést. A dokumentáció számba vette a lehetséges beavatkozási alternatívákat a területre. Ezek közül egyedül a felúszó szénhidrogén fölözését javasolja a dokumentáció. A többi módszert a területen már korábban történt alkalmazási tapasztalatok, a szennyezettség jellege, a terület földtani viszonyai, a Duna melletti elhelyezkedése, a nagymértékű vízszintingadozások stb. miatt nem tartja célszerűnek és hatékonyan alkalmazhatónak. A vízügyi-vízvédelmi hatóság álláspontja szerint a szabad fázisú szénhidrogének fölözése mindenképpen elérhetőnek, egyben a rendelkezésre álló és a területen alkalmazható kármentesítési technológiák között jelenleg a legésszerűbbnek is minősül. A dokumentáció megállapításai összegezve: 1. A kézi fölözést tovább kell folytatni azokban a kutakban, ahol szabadfázisú (felúszó) szénhidrogén jelentkezik. Egyéb műszaki beavatkozás nem javasolt. 2. A talajvíz szennyeződés mozgását, koncentrációjának változását talajvíz monitoring kutakkal nyomon kell követni. A monitoring rendszer kiegészítése szükséges 4 db új nagyobb talpmélységű (kb. 15 m) monitoring kúttal. Ebből 3 db a Duna part mentén létesül, hogy adatokat szolgáltasson a Duna felé ténylegesen áramló talajvíz tényleges szennyezőanyag tartalmáról. A negyedik kút a BTF-20 jelű kút közelében létesül a benzol szennyezés nyomon követésére, a Duna felé történő terjedés megakadályozására Másrészt a monitoring rendszer ésszerűsítése, 6 db monitoring kút eltömedékeléssel történő megszüntetése indokolt (92/10, 92/1, 03/6, 03/8/A, 03/8/B, 03/8/C). 3. A dokumentációban a K4K4638/04 számú határozatban megállapított kármentesítési határértékek módosítását nem kezdeményezték. A kármentesítéssel érintett ingatlanok tulajdoni lapjára az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség K4K488/04 számú határozata alapján óta fel van jegyezve a tartós környezetkárosodás ténye. A kármentesítéssel érintett terület a Duna nagyvízi medrében helyezkedik el. A Duna közelsége miatt erős kölcsönhatásban van a talajvízzel, melyet a területen végzett tényfeltárás eredményei is igazolnak. Fentiek miatt 35300/1058-1/2019. ált. számon felhívtuk az ügyfelet a Duna érintett szakasza nagyvízi meder kezelője, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (6500 Baja, Széchenyi u. 2/c.) mederkezelői hozzájárulásának megküldésére. Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság nagyvízi meder kezelői hozzájárulását /2019. számon megadta az alábbiak szerint: Hivatkozva a március 04-én kelt levelére, melyben hivatkozik a Bács-Kiskun Megyei KI KHO 35300/1058-1/2109.ált. számú végzésére A Baja, IV. Károly rakparton található, volt MOL telep felszín alatti szénhidrogén-szennyezésével kapcsolatosan a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályánál tényfeltárási záródokumentáció elbírálásának eljárása tárgyában kéri az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság kezelői hozzájárulását. A kérelméhez mellékelt Az Agruniver Holding Kft. (2100 Gödöllő, Ganz Ábrahám u. 2., Pf.: 56.) által készített, 00411/0002 iktatószámú, A MOL NYRT. LOGISZTIKA, BAJA, IV. KÁROLY RAKPART, BEZÁRT TELEPHELYÉN ÉS KÖRNYEZETÉBEN TALÁLHATÓ TALAJ- ÉS TALAJVÍZ SZÉNHIDROGÉN

13 13 SZENNYEZETTSÉGÉRŐL kiegészített tényfeltárási záródokumentációját és annak 00411/0002 iktatószámú, KIEGÉSZÍTETT TÉNYFELTÁRÁSI ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓHOZ A MOL NYRT. LOGISZTIKA, BAJA, IV. KÁROLY RAKPART, BEZÁRT TELEPHELYÉN ÉS KÖRNYEZETÉBEN TALÁLHATÓ TALAJ- ÉS TALAJVÍZ SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉGÉVEL KAPCSOLATBAN VÁLASZ HIÁNYPÓTLÁSI FELHÍVÁSRA A BK-05/KTF/ /2019 SZ. VÉGZÉS SZERINT című kiegészítését áttekintve megállapítható, hogy a területen az eddigi beavatkozások ellenére is jelentős, 220 tonnát meghaladó mennyiségű ásványolaj eredetű szennyezőanyag található. A vízben rosszul oldódó szennyezőanyag jelentős része a talajban található, minimális hányada a talajvízben oldott állapotban van és a területen több kútban kimutatható szabad fázisú olajszennyezés is. Az eddig elvégzett, több módszert is kipróbáló kárelhárítási beavatkozások az olajszennyezésnek csak kis részét tudták eltávolítani. A szennyezés az anyagban részletesen bemutatott, monitoring vizsgálatokon alapuló tényfeltárás alapján 0-11 m mélységben a telephelyen, illetve a telephely és a Duna közti területen több gócpontban is a kiadott D kármentesítési határértékeket jelentősen meghaladó koncentrációban található. A Duna felé történő szennyezőanyag-szivárgás csökkentésére 2002-ben a partfalban szádlemez-fal kiépítése történt meg, ami jelentősen csökkentette a Duna felé történő szivárgást, ugyanakkor a megváltozott talajvízmozgások hatással voltak a szennyezés elhelyezkedésére is. Jelen tényfeltárásban modellezéssel vizsgálták a szennyezés mozgását (5, 10, 20, 50 éves időtávban is), valamint meghatározták a Dunába kerülő szennyezőanyag éves mennyiségét is. A modellezés bemutatott eredményei alapján figyelemre méltó, hogy 50 éves időtávban a Duna szempontjából lényegesen kedvezőtlenebbül alakulnak a koncentrációviszonyok, ami azt vetíti előre, hogy a szennyezőanyag eltávolításáról, a monitoring rendszer üzemeltetéséről hosszabb távon sem lehet lemondani. A Duna vízminősége szempontjából a jelenleg talajvízzel bejutó szennyezőanyag mennyiség a tapasztalatok alapján nem jelent problémát, ugyanakkor a jelentős szennyezőanyag-tartalék miatt a felszíni víz szennyezésének kockázata folyamatosan fennáll. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság hiánypótlás-kérésében a kármentesítési tevékenységhez kéri az ADUVIZIG hozzájárulását. A talajban lévő nagy mennyiségű olajszármazék, valamint a továbbra is jelen lévő szabad fázisú olaj mind a talajvíz, mind a felszíni víz szennyezése szempontjából állandó kockázatot jelent a jövőben is. Egyetértünk az anyag azon megállapításával, hogy jelentős eredményt a szennyezés felszámolásában csak teljes, vagy jelentős mértékű részleges talajcserével lehet elérni. Az anyag nem vizsgálja olyan talajcsere lehetőségét, amikor a kimutatott, jelentős mennyiségű szennyezőanyaggal terhelt gócpontokon történne kisebb területre kiterjedő talajcsere (ebben az esetben a betöltött talaj ugyan elszennyeződne, de esély lenne jelentősebb mennyiségű szennyezőanyag gyors eltávolítására. A bemutatott záródokumentáció végkövetkeztetésként két beavatkozási lépést javasol: 1. A kézi fölözés folytatása. Alapvető fontosságúnak tartjuk az eltávolítható szabadfázisú szennyezőanyag kitermelését. Véleményünk szerint vizsgálni kellene a fölözés optimális gyakoriságát annak érdekében, hogy minél nagyobb mennyiségű olaj legyen eltávolítható a területről. 2. Monitorozott természetes lebomlás, monitoring. Gyakorlatilag csak a természetes folyamatok nyomon követése történik, évi kétszeri vizsgálattal, 4 új figyelőkút létesítésével. Az új monitoring kutak a szádfal alatt átáramló szennyezőanyag transzportot követik figyelemmel, illetve 1 kút a benzol szennyezés Duna felé történő elmozdulását jelzi. A monitoring bővítését szükségesnek tartjuk a Duna vízminőségének védelme szempontjából, a monitoring folytatásával egyetértünk. Megfontolandónak tartjuk a felszín alatti vizek monitoringjának gyakoriságát növelni, mivel a különböző hidrológiai helyzetek (kisvíz, nagy víz, áradó, apadó időszak) eltérő állapotokat mutathatnak, amit az évi kétszeri, hidrológiai helyzetet nem figyelembe vevő vizsgálat nem tud jól lekövetni. A dokumentáció esetleges észlelt kedvezőtlen szennyezőanyag elmozdulás esetén előrevetíti a beavatkozás

14 14 lehetőségét, javasoljuk az ekkor alkalmazandó beavatkozások nevesítését (vagy tervezését) is, hogy a szükséges beavatkozások ilyen esetben késedelem nélkül elindíthatóak legyenek. A fenti módszerek nem csökkentik érdemben a területen lévő szennyezőanyagok mennyiségét. Emiatt a jövőben is gondolni kell a szennyezőanyag eltávolítására, mennyiségének csökkentésére, amennyiben arra alkalmas módszer kerül a kármentesítést végző látókörébe. A tervezett tevékenység érinti a Baja 5661 és 5668 hrsz.-ú a Duna folyam nagyvízi medrében elhelyezkedő ingatlanokat. A 83/2014. (I.31.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése szerint: A nagyvízi mederben a termőföld más célú hasznosításának megvalósítására, a művelési ág megváltoztatására, valamint építménynek a nagyvízi mederben történő elhelyezésére vonatkozó hozzájárulás megadása előtt a folyószakasz mederkezelőjének vizsgálnia kell a kérelemben foglaltaknak az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. (4) Amennyiben az adott folyószakaszra nem terjed ki a nagyvízi mederkezelési terv hatálya, az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően a folyószakasz mederkezelője akkor járulhat hozzá az építmény elhelyezéshez, ha a kérelem a) a folyómeder használatával és a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomás, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítmény, valamint kikötői, rév-, kompátkelőhelyi vagy vízirendészeti építmény elhelyezésére irányul; A tervezett monitoring kutak megítélésünk szerint a folyómeder használatával és a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő vízi létesítménynek minősülnek, és az árvíz és jég levonulását, valamint a vizek kártételei elleni védelemmel és védekezéssel, illetőleg a fenntartással járó feladatok ellátását hátrányosan nem befolyásolják. A fentiek figyelembevételével az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság az eljárás lefolytatásával kapcsolatban kifogást nem emel. A tevékenység során figyelmet kell fordítani arra, hogy a Duna folyót a tevékenységből eredően többletszennyezés ne érhesse. Amennyiben mégis szennyezés alakul ki, úgy azonnal értesíteni kell Igazgatóságunkat, mint a Duna folyó vagyonkezelőjét, és haladéktalanul meg kell kezdeni a szennyezés elhárítását, illetve a kárenyhítést. A tevékenység Dunára gyakorolt hatásának elemzése érdekében szükségesnek tartjuk a kárelhárítási monitoring vizsgálatokkal azonos gyakoriságú és azonos komponenskörű vízminőségi vizsgálatok elvégzését a beavatkozási terület felett és alatt a Duna bal parti szelvényében. A munkálatok megkezdését be kell jelenteni az Igazgatóságunknak és szükség esetén lehetőséget kell biztosítani a munkálatok felügyeletére. A tevékenység során végzett monitoring vizsgálatok eredményét az Igazgatóság részére meg kell küldeni. A tervezett kutak vízjogi engedélyezési eljárása során igazgatóságunktól meg kell kérni a 72/1996 (V.22) Korm. rendelet szerinti vagyonkezelői nyilatkozatot. Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vagyon- és mederkezelői hozzájárulásban előírtak alapján határozta meg a vízügyi-vízvédelmi hatóság a talajvíz monitoring kutak vizsgálati gyakoriságát és a rendelte el a Dunából a vízminőségi vizsgálatokat. A tervezett kikötő fejlesztéssel kapcsolatosan a vízügyi-vízvédelmi hatóság figyelemfelhívást tett. Az esetleges talajcserével kapcsolatosan hatáskörrel a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály rendelkezik. A talajvíz monitoring kutak létesítésének, megszüntetésének, üzemeltetésének és üzemeltetésük módosításának engedélyeztetése a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet (VR.) 1. -a és a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés 3. pontja alapján a vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik. A kutak létesítése a VR. 3. (1) bekezdése alapján vízjogi létesítési engedély, megszüntetése a VR. 4/A. (1) bekezdés alapján vízjogi megszüntetési engedély, üzemeltetése a VR. 5. (1) bek. alapján vízjogi üzemeltetési engedély, vízjogi üzemeltetési engedélytől eltérő üzemeltetése a VR. 11. (1) bek. a) alapján a vízjogi üzemeltetési engedély módosítását követően végezhető. Erre felhívtuk az ügyfél figyelmét.