Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 Tiszapalkonyai Széchenyi István Általános Művelődési Központ Általános Iskola 3587 Tiszapalkonya, Hősök tere 10 Szervezeti és Működési Szabályzat VÉLEMÉNYEZTE: Szülői Szervezet: Diákönkormányzat: Tiszapalkonya, március 20. Tiszapalkonya, március 20. ELFOGADTA: Nevelőtestület Tiszapalkonya, március intézményvezető

2 Tartalom I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 II. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS CÉLJA A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat célja... 7 III. AZ ISKOLA ALAPADATAI (AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT) JANUÁR 1- TŐL... 9 III./A AZ ISKOLA ALAPADATAI JANUÁR IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete Az intézmény szervezeti egységei, felépítése V. KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE Az intézmény felelős vezetője az igazgató intézményvezető Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai A dolgozók munkaköri leírásának mintája Az intézmény vezetősége A helyettesítés rendje A kiadmányozás és a képviselet szabályai, a kapcsolattartás rendje A nevelőtestület és működési rendje VI. A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE VII. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE A közalkalmazottak munkarendje A pedagógusok munkarendje A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje Az intézmény tanulóinak munkarendje (a Házirend) A tanév helyi rendje A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az intézményi felügyelet rendszabályai Az intézményben tartózkodás rendje A vezetők intézményben való tartózkodása VIII. A FOGLALKOZÁSI VAGY PEDAGÓGIAI PROGRAM IX. A TANÍTÁSI, KÉPZÉSI IDŐ, A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE A tanítási, képzési idő A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Egyéb rendezvények IX. A. EGYÜTTMŰKÖDÉS A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL, VALAMINT AZ ISKOLA EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLATTAL Gyermekjóléti szolgálat Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása IX.B. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

3 1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai: Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A gyermek/tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabály alapján X. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK Az intézmény nevelőtestülete Vezetők és a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje: A nevelőtestület értekezletei Az intézmény nevelőtestülete által létrehozott bizottságok: A szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösségek tevékenysége A tanulói közösségek, a diákönkormányzat A diákönkormányzati szerv: A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája: XI. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI ÉS RENDJE Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái: A szülők tájékoztatási formái: Az intézmény külső kapcsolatai XII. A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, A TANULÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A tanulói jogviszony keletkezése A tanulói jogviszony megszűnése A gyermek, tanuló jogai és kötelességei A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek XIII. A TANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYAI XIV. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, VALAMINT FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGÜK A tanulók jutalmazásának elvei A jutalmazás formái A tanulói hiányzás igazolása XV. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA XVI. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE XVII. AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI XVIII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK XIX. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

4 XX. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE XXI. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI 99 XXII. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA XXIII. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA MELLÉKLETEK ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

5 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK január elsejétől az intézmény általános felügyeletét, működtetését és fenntartását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tiszaújvárosi Tankerülete látja el január elsejétől az intézmény általános felügyeletét, működtetését és fenntartását a Klebelsberg Központ Mezőkövesdi Tankerületi Központja látja el. Az intézmény alapító okirata az adott időponttól az alábbiak szerint változott. 1. Elnevezés, székhely, címe: Tiszapalkonyai Széchenyi István Általános Művelődési Központ Általános Iskola 3587 Tiszapalkonya Hősök-tere Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző:. Körbélyegző: 3. Az intézmény egységei: a./ Általános Iskola b./ Könyvtár 5

6 4. Az intézmény funkciója: Tiszapalkonya, Oszlár, Hejőkürt községek teljes lakosságának oktatásinevelési igényeinek kielégítése. 5. Működési terület: Tiszapalkonya község. 6. Az Általános Iskola közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület március március 27. napján az alábbi módon fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a Szülői Szervezet (közösség) és a Diákönkormányzat. 7. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1054 Budapest, Szalay út Bajcsy-Zsilinszky út Mezőkövesdi Tankerületi Központ 3400 Mezőkövesd Széchenyi út A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. 6

7 II. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS CÉLJA 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Ennek hatálya kiterjed az - Általános Iskola - Könyvtár továbbá az iskola - tanulóira, - nevelőire, - az intézményünk nem pedagógus dolgozóira, - a tanulók szüleire, - az iskola diákönkormányzati szerveire, - az intézményeinket segítő és az intézményeinkkel együttműködő személyekre, - az intézményeket segítő felnőtt és gyermekközösségekre, - az intézményeinkkel együttműködő társadalmi és politikai szervezetekre. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Az SZMSZ határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó 7

8 megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörébe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok: - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet - A köznevelési törvény végrehajtását a 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet szabályozza - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a köznevelési törvény végrehajtásáról - A 368/2011. (XII.31.) az államháztartás rendjéről szóló Kormányrendelet 8

9 III. AZ ISKOLA ALAPADATAI (AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT) JANUÁR 1-TŐL Az intézmény neve: Széchenyi István Általános Művelődési Központ Általános Iskola Az intézmény székhelye, címe: Tiszapalkonya, Hősök tere 10. Az intézmény telephelyei: Tiszapalkonya, Hősök tere 10. Az intézmény tagintézményei: o általános iskola o könyvtár Az intézmény vezetője: az igazgató intézményvezető, akit a fenntartó nevez ki. Az intézmény alapító okiratát elfogadó száma: Az intézmény alapító okiratának száma: kelte: Az intézmény alapításának időpontja: Az intézmény gazdasági szervezetének megnevezése: Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. Az intézmény gazdálkodási jogköre: nem önálló Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest Szalay út Az intézmény alaptevékenységei: SZAKFELADATREND 9

10 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Könyvtári szolgáltatások Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek: A tevékenység megnevezése nincs Az intézmény számlaszáma: Az intézmény adóhatósági azonosító száma: Az intézmény statisztikai számjele: Az intézmény OM azonosító száma: Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: alanya Az intézményhez rendelt más költségvetési szervek felsorolása: nincs 10

11 Az intézmény neve: Tiszapalkonyai Széchenyi István Általános Művelődési Központ Általános Iskola Az intézmény címe: 3587 Tiszapalkonya Hősök-tere 10. Az intézmény típusa: általános iskola KLIK azonosító: alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás - alsó tagozat - felső tagozat Az intézmény jogállása: Az intézmény önálló jogi személy, a gazdálkodással kapcsolatos jogosítványa: nem önálló gazdálkodású. Az intézmény vagyon feletti rendelkezés joga: az önkormányzati Képviselő-testület (Tiszapalkonya-Oszlár) illeti meg. Az intézmény működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény vagyonkezelői joga: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: A mindenkori: Igazgató Intézményvezető Igazgató-helyettes Intézményvezető-helyettes Iskolatitkár Az intézmény kiadványozás joga: igazgatót intézményvezetőt illeti meg. Az intézmény alapvető célja: a 6-16 éves korosztály általános iskolai nevelése, oktatása. Alapfeladat: Tiszapalkonya, Oszlár és Hejőkürt községek általános iskolai oktatási és nevelési feladatainak ellátása. 11

12 III./A AZ ISKOLA ALAPADATAI JANUÁR 1. Az intézmény neve: Tiszapalkonyai Széchenyi István Általános Iskola Rövid neve: Tiszapalkonyai Széchenyi AI Az intézmény székhelye, címe: Tiszapalkonya, Hősök tere 10. Az intézmény telephelyei: Tiszapalkonya, Hősök tere 10. Az intézmény tagintézményei: o általános iskola o könyvtár Az intézmény típusa: általános iskola Az intézmény vezetője: az igazgató intézményvezető Az intézmény gazdálkodási jogköre: nem önálló Az intézmény fenntartója: Mezőkövesdi Tankerületi Központ 3400 Mezőkövesd, Széchenyi út 12. Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó jogszabályok: - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Az intézmény OM azonosító száma: Az intézmény általános forgalmi adó alanyisága: alanya Az intézményhez rendelt más költségvetési szervek felsorolása: nincs Köznevelési és egyéb alapfeladatai: általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat évfolyamok sajátos nevelési igényé tanulók integrált nevelés-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) integrációs felkészítés 12

13 egyéb köznevelés foglalkozás Az intézmény jogállása: Az intézmény önálló jogi személy, a gazdálkodással kapcsolatos jogosítványa: nem önálló gazdálkodású. Az intézmény vagyon feletti rendelkezés joga: az önkormányzati Képviselő-testület (Tiszapalkonya-Oszlár) illeti meg. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: A mindenkori: Igazgató Intézményvezető Igazgató-helyettes Intézményvezető-helyettes Iskolatitkár Az intézmény kiadványozás joga: igazgatót intézményvezetőt illeti meg. Alapfeladat: Tiszapalkonya, Oszlár és Hejőkürt községek általános iskolai oktatási és nevelési feladatainak ellátása. 13

14 IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE 1. Az intézmény jogi és gazdálkodási helyzete Az intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezőkövesdi Tankerületi Központjához tartozik, gazdálkodásilag nem önálló intézmény. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az ellátásához szükséges pénzeszközökről. 2. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően, kimagasló színvonalon. Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: Általános Iskola Könyvtár Az intézmény szervezeti felépítését, vezetői szintjeit a magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények érdekében határoztuk meg az alábbi módon. 14

15 Az intézmény szervezeti vázrajza: Igazgató igazgatóhelyettes könyvtárvezető napközivezető nevelők szakkörvezető munkaközösség vezetők munkaközösségek tanfolyamvezető technikai dolgozók KÖNYVTÁR ISKOLA technikai dolgozók 15

16 V. KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. Az intézmény felelős vezetője az igazgató intézményvezető A köznevelési intézmény vezetője a nemzeti köznevelési törvény 69. -a alapján: a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, b) gyakorolja a munkáltatói jogokat, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. A könyvtár élén könyvtárvezető áll. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen: a.) a nevelőtestület vezetése, 16

17 b.) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, c.) a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, d.) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési, oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, e.) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés, f.) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése. 2. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai Az igazgató intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettes, intézményvezető-helyettes a könyvtárvezető, az iskolatitkár közreműködésével látja el. Az igazgató intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgatóhelyettes megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik. Az igazgatóhelyettes intézményvezető-helyettes megbízását a tantestület véleményezési jogkör megtartásával az igazgató intézményvezető adja. Igazgatóhelyettesi Az intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. A magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. 17

18 Az igazgatóhelyettes intézményvezető-helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. A könyvtárvezető és az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek. Beszámolási kötelezettségük és felelősségük kiterjed a munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. 3. A dolgozók munkaköri leírásának mintája 1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok - a dolgozó neve, - munkaköre, - beosztása, - heti munkaideje, - pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, - a munkáltatói jogkör gyakorlójának megnevezése, - a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, - a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése. b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül - a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok, - a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos felelősségek és feladatok, 18

19 - a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az ellenőrzés, értékelés feladatai, - a dolgozó iskolán belüli és külső kapcsolatai, - a dolgozó sajátos munkakörülményei. c) A munkaköri leírás hatályba léptetése - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, - az igazgató intézményvezető aláírása, - a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről. 4. Az intézmény vezetősége Az intézményvezetés tagjai: igazgató intézményvezető, igazgató intézményvezető-helyettes, munkaközösségek vezetői, diákönkormányzat vezetője. Közalkalmazotti Tanács vezetője és Szülői Szervezet elnöke meghívottként részt vehet. Az iskola vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége szükség esetén megbeszéléseket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel. 5. A helyettesítés rendje Az igazgató intézményvezető akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében teljes felelősséggel az igazgató 19

20 intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az igazgató intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes folyamatos távollét. Mindkét vezető távolléte esetén az igazgatót intézményvezetőt az általa esetileg megbízott pedagógus, külön megbízás hiányában a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező pedagógus helyettesíti. 6. A kiadmányozás és a képviselet szabályai, a kapcsolattartás rendje Képviseleti jog. Az intézmény képviselete Az intézményt az igazgató intézményvezető képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgató intézményvezető e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az érintett intézmény illetékességét bármely ügyben egyedi írásbeli meghatalmazás alapján. A képviselet főbb elvei, szabályai: Az intézményt a nyilvánosság előtt képviselő csak olyan kérdésekről nyilatkozhat, amelyekről van információja és nyilatkozattételre jogosult. A jogosultságot jelen SZMSZ fejezetei tartalmazzák az intézmény egészét, terveit, stratégiai céljait illetően csak az igazgató intézményvezető jogosult nyilatkozni. Az alkalmazottak csak az illetékes vezető engedélyével nyilatkozhatnak. Nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekről, adatokról. A közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozat adó a felelős. A nyilatkozattevő nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez a tartalma előzetes megismerése nélkül. A nyilatkozattevő kötelessége a nyilvánosság előtt az intézmény jó hírnevének megőrzése 20

21 Az intézményegységek képviselete A tagintézmények szakmai képviseletét abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg a tagintézmény illetékességét a tagintézmény igazgatója látja el. A vezető e jogkört a tagintézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: Akadályoztatása esetén helyettesére. Képviseleti jogát írásbeli meghatalmazás alapján más dolgozójára. A hatáskörök átruházása Az igazgató egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át: A képviseleti jogok köréből: A gazdálkodási jogkörből: Korlátozott gazdálkodási jogkör gyakorlását saját tagintézményük viszonylatában (bérkeret- költségkeret, túlóra és pótlékkeretgazdálkodás) a tagintézmény-vezetőre. A kötelezettségvállalás jogköréből: A pénzügyi szabályzatban foglalt értékhatárig történő kötelezettségvállalást a tagintézmény vezetőre a házipénztári ellátmány terhére a tagintézmény helye szerinti fenntartóval kötött megállapodás szerint A munkáltatói jogköréből: 21

22 A közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével a munkáltatói jogkört a tagintézmény-vezetőkre az irányításuk alá tartozó közalkalmazottak tekintetében. A munka- és tűzvédelmi illetőleg a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását a tagintézmény vezetőre saját tagintézményében. A kiadmányozási jogkör gyakorlása Az intézmény nevében aláírásra az igazgató intézményvezető jogosult. Távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette a helyettes írja alá. 7. A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus. A nevelőtestület feladata és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása - ezáltal a gyermekek/tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő 22

23 ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre: a nevelési/pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, a nevelési év/tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, az főigazgatói és tagintézmény intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása jogszabályokban meghatározott más ügyekben. Véleménynyilvánítási jogköre: a nevelési/pedagógiai program elfogadása, nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgató intézményvezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, az intézmény költségvetésében szakmai célra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, 23

24 az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál, más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: pedagógiai program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: Döntési jogkörét: a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a házirend elfogadása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; 24

25 az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályban meghatározott más ügyek. Véleménynyilvánítási jogkörét: a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgató intézményvezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál, más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. Javaslattételi jogkörét: a nevelési-oktatási intézmény működösével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A megbízott/ak/ a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. 25

26 A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezleteket tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók - iskolaszék, diákönkormányzat, stb. - képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: alakuló értekezlet tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, nevelési értekezlet, félévzáró értekezlet, tanévzáró értekezlet. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. 26

27 Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vagy az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményegységvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 27

28 VI. A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató intézményvezető a felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. A tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató intézményvezető dönt. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az iskola nevelő-oktató munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója intézményvezetője felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. 28

29 Az iskola belső ellenőrzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: Segítse elő az intézmény feladatkörében az oktatás minél hatékonyabb kielégítését. Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógustól. Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezzen az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is. Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. Az iskola hatékonyságának megállapítása és fejlesztésének lehetséges útja ugyancsak nagy segítség. Az ellenőrzést végzők: az intézmény vezetője, az igazgató intézményvezető-helyettes, a munkaközösség vezetők, a munkaközösségek tagjai egy-egy feladatnál a munkamegosztás alapján, osztályfőnökök saját szaktárgyaikon illetve osztályaikon belül, a gyermekvédelmi felelős. 29

30 A különféle felelősöknek a felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is az igazgató intézményvezető-helyettes és az igazgató intézményvezető számára. Az ellenőrzés területei: pedagógiai, szervezési, tanügyigazgatási feladatok ellenőrzése, időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, tanórákon, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok mérése. Formái: óraellenőrzés, foglalkozások ellenőrzése, beszámoltatás, eredményvizsgálatok, helyszíni ellenőrzések. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat a tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. Itt kell meghatározni az ellenőrzésből adódó feladatokat is. 30

31 VII. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE Az SZMSZ az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. (A tanulók munkarendjét a Házirend tartalmazza.) 1. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az igazgató intézményvezető, a székhely intézményben az általános igazgató intézményvezető-helyettes készítik el, és a igazgató intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést a fenntartó által megbízott szakember tartja. Az igazgató intézményvezető tesz javaslatot - a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembe vételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A közoktatásban alkalmazottak alkalmazási feltételeit a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 66. -a, a munkavégzés szabályait a 62. -a, a pedagógusok jogait és kötelezettségeit a törvény 62. -a és 63..-a rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, a munkavégzésnek és díjazásának egyes szabályait a Kollektív Szerződés, illetve a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel. 31

32 1.1 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelésioktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az iskola igazgató intézményvezetője állapítja meg. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A tanítással le nem kötött munkaidőbe beszámítható tevékenységeket a munkaköri leírás tartalmazza. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében tartós hiányzás esetén - lehetőség szerint - szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgatók intézményvezetők adják a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 62. -a szerint: 32

33 (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által az e törvény keretei között meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (6) A teljes munkaidő ötvenöt hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgató intézményvezető-helyettes állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait a tanórákra elkészített tanórarend (foglalkozási rend) függvényében. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapokon programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óra 15 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítésről intézkedhessen. A pedagógus kérésére az gyermeknevelési szabadság kiadását az igazgató intézményvezető-helyettes biztosítja december és június hónap kivételével. A 33

34 hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgató intézményvezető-helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A pedagógus számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgató intézményvezető-helyettes és munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. A pedagógus saját szakjából tanítványát magántanítványként nem taníthatja. 1.2 A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munka-beosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról értesíteniük kell a közvetlen munkahelyi vezetőjüket. A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel összhangban az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. 34

35 A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes részlegvezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 2. Az intézmény tanulóinak munkarendje (a Házirend) A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képező házirendek határozzák meg. A házirendet a nevelőtestületek az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotják meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. Az intézményi rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. Az ügyeleti rend megszervezése az igazgató intézményvezető-helyettes feladata. A házirend melyet az intézmény vezetője készít el, és a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározottak egyetértésével 3. A tanév helyi rendje 35

36 A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő az első tanítási napon tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek: a nevelő és oktató munka lényeges tartalmi változásairól (házirend, pedagógiai program), iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról és a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, valamint programjáról, a tanórán kívüli foglalkozások formáiról, a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, bizottságok létrehozásáról, az éves munkaterv jóváhagyásáról. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (Házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény belső rendszabályait (Házirendjét) ki kell függeszteni az épület bejáratánál, a zsibongóba minden tantermében. 4. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli 36

37 foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói intézményvezetői engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában óráig be kell fejezni. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató intézményvezető tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgató intézményvezető-helyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama: 45 perc, az első tanítási óra reggel 7.30-kor kezdődik. Az óraközi szünetek időtartama: 10, 20, 5 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. A 20 perces második óraközi szünet első 10 perce tízóraizást jelent. Főétkezés ideje: óráig Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőleg az udvaron töltsék, vigyázva a saját és társaik testi épségére! Az óraközi szünet tartama nem rövidíthető. Az óraközi szünet rendjét beosztott pedagógusok felügyelik. 37

38 A bemutató órák és foglalkozások tartásának rendjét és idejét a pedagógusok javaslata alapján a munkaterv rögzíti. 5. Az intézményi felügyelet rendszabályai Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgató intézményvezető a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Az iskolában reggel 7 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 4 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre vagy épületrészekre terjed ki: 2 fő az udvaron 2 fő a folyosón 38

39 A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató intézményvezető vagy az igazgató intézményvezető-helyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató intézményvezető vagy az igazgató intézményvezető-helyettes adhat engedélyt. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat a tanórák után a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató intézményvezető beleegyezésével lehet. (Ebben az esetben a reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig, illetve a délutáni nyitva tartás utáni időben az esetleges foglalkozást tartó pedagógus a felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.) Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója intézményvezetője határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, a nevelők, illetve a fenntartó tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet kéthetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok 39

40 betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója intézményvezetője adhat felmentést. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Rendkívüli munkavégzés esetén A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvényt módosító évi XX. törvény 11/A. (2), (3), (4), (5) és (7) pontja értelmében járunk el. 6. Az intézményben tartózkodás rendje Az intézmény nyitva tartása: szorgalmi időben reggel 7 6 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de légkésőbb 17 óráig tart. A fenti időponttól való eltérést az intézményvezető engedélyezheti eseti kérelmek alapján. Az intézmény tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva, az ügyeleti napon 8-12 óráig. A napköziotthon óráig működik. Az iskola nyitva tartási idején belül az utolsó foglalkozás végéig az igazgató intézményvezető és a helyettese közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnökük vagy az igazgató intézményvezető-helyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. 40

41 Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (Házirend). A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után a tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli foglalkozásokon való részvételt a szülő, a tanuló tájékoztató füzetében történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az igénybevevőket vagyonvédelmi felelősség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. 7. A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézményegységek hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. A vezetők nevelési-oktatási intézményekben való benntartózkodásának rendjét az intézményegységek helyi szabályzataikban határozzák meg. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra és délután óra között az iskola igazgatójának intézményvezetőjének vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. 41

42 A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben kell írásban meghatározni. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt az igazgató intézményvezető vagy helyettese sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 42

43 VIII. A FOGLALKOZÁSI VAGY PEDAGÓGIAI PROGRAM A nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Az iskola pedagógiai programja a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 7. alapján készíthető el. 7. (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, b) az iskola helyi tantervét, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, d) amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és az Nkt.-ben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási programot. 2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. (3) Az iskola pedagógiai programja a szakképzés kivételével meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. (4) A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni 43

44 a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, b) az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. 44

45 IX. A TANÍTÁSI, KÉPZÉSI IDŐ, A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 1. A tanítási, képzési idő A tanítási év szorgalmi ideje minden évben a tanév rendje határozza meg. A tanítási év szorgalmi ideje csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot vizsga követi. 2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: Napközis foglalkozások, tanulószoba, szakkörök, önképzőkörök, énekkar, tanfolyam, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyek, kulturális és sport rendezvények, könyvtárlátogatás, hitoktatás. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató intézményvezetőhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. a./ A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Működésének rendjét a napközi vezető dolgozza ki. A napközis és tanulószobai foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő vagy az intézményvezető engedélyével. A rendszeres különórai elfoglaltság miatti távollét iránti szülői kérelmeket az igazgatóhelyettes intézményvezető bírálja el az osztályfőnök javaslata alapján, szem előtt tartva a gyermek iskolai előmenetelét és magatartását. b./ Szakköröket a tanuló érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás 45