Bánhorváti Óvoda-bölcsőde

Átírás

1 Bánhorváti Óvoda-bölcsőde Szervezeti és Működési Szabályzata

2 Az intézmény OM azonosítója: Készítette: nevelőtestület... intézményvezető Ph. Nevelőtestületi ELFOGADÁS határozatszáma:52-2/2017. A nevelőtestület nevében aláírás VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÓK Az alkalmazottak közössége nevében aláírás:. közalkalmazott Szülői Szervezet nevében névaláírás... a Szülői Közösség Elnöke Fenntartói EGYETÉRTÉS Ph... Bánhorváti Óvodafenntartó Társulás Elnöke Az óvoda szervezeti és működési szabályzatát, a 52-2/2017.számú határozattal döntési hatáskörében JÓVÁHAGYTA Bencze Péterné Rusznyák Dóra,az intézmény vezetője. Bánhorváti, szeptember intézményvezető Ph. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható az óvodavezető irodájában. Hatályos a kihirdetés napjától: szeptember 4. Érvényes: A kihirdetés napjától, visszavonásig.

3 Tartalomjegyzék I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja I.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya I.3. Az SZMSZ jogszabályi alapja I.4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok, szabályzatok I.5. Az SZMSZ felülvizsgálatának rendje II.INTÉZMÉNYI ALAPADATOK III.SZERVEZETI FELÉPÍTÉS III.1. Az óvoda szervezeti struktúrája III.2. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) III.2.1. Vezető beosztások III Vezetők közötti feladatmegosztás III Óvodavezető III A tagóvoda-vezető III A vezetők közötti együttműködés III A vezetők benntartózkodásának rendje III.2.2. Alkalmazotti közösség III Az alkalmazotti közösség és a kapcsolattartás rendje III Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai III.2.3. Nevelőtestület III A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok III Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások III.2.4. A kisgyermeknevelő III.2.5. A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közössége III A dajka feladatai III A bölcsődei dajka feladatai III Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje III.2.6. Szakmai munkaközösség III.2.7. Belső Önértékelési csoport III.2.8. Alkalmi, időszakos feladatokra alakult munkacsoportok III.2.8. A helyettesítés rendje III.2.9. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás III A nevelőtestület értekezletei III Az alkalmazotti közösség értekezletei III A tagóvodával való kapcsolattartás rendje, formája III Bölcsőde és óvoda kapcsolata III A szülői szervezettel történő kapcsolattartás formája III A szülői közösség III A szülői szervezet részére biztosított jogok III A szülőkkel való közvetlen kapcsolattartás fórumai III A gyermekek közössége IV. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS FORMÁI V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE V.1. A nevelési év rendje V.2. A gyermekek fogadása, a nyitva tartás rendje V.3. Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés V.4. Mini bölcsőde működése V.5. A helyiségek, létesítmények használati rendje V.5.1. Az épület egészére vonatkozó rendszabályok V.5.2. A helyiségek és berendezésük használati rendje V.5.3. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

4 V.5.4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel VI. AZ ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK VI.1. A gyermeki élet hagyományos ünnepei VI.2. Népi hagyományok ápolása VI.3. Kollégákkal kapcsolatos hagyományok VI.4. Mini bölcsőde ünnepei VII. A PEDAGÓGIAI -NEVELŐ MUNKA ELLENŐRZÉSE VII.1. A belső ellenőrzés általános elvi követelményei VII.2. Az ellenőrzés fajtái VII.3. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során VII.4. Az ellenőrzés kiterjed VII.5. A pedagógiai-nevelőmunka belső ellenőrzésének formái VII.6. Az intézményi önértékelési rendszer VIII.AZ INTÉZMÉNY RENDJÉT ÉS TARTALMI MUNKÁJÁT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK VIII.1. Alapító okirat VIII.2. Pedagógiai program VIII.3. Mini bölcsőde szakmai program VIII.4. Házirend VIII.5. Nevelési év munkaterve VIII.6. Éves értékelések VIII.7. Intézményi dokumentumok nyilvánossága IX.INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK IX.1 Gyermekvédelem IX.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje IX.3. Gyermekek egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend IX.4. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése IX.5. Az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén IX.6. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők IX.7. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje IX.8. Nyilatkozat tömegtájékoztató szerveknek IX.9. A kiadmányozás szabályai IX.10. A képviselet szabályai IX.11. Hivatali titkok megőrzése IX.12. Panaszkezelés X.KERESETKIEGÉSZÍTÉS XI. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT DOKUMENTUMOK XI.1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje XI.2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje XII. Záró rendelkezések, legitimációs záradék Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai Mellékletek Adat- és iratkezelési szabályzat Függelék Munkaköri leírás-minták

5 I. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtására vonatkozó 229/2012. (VIII.28) Kormány rendelet, valamint a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény érvényben lévő paragrafusainak felhatalmazása alapján a Bánhorváti Szivárvány Óvoda-bölcsőde, a Bánhorváti Szivárvány Óvoda-bölcsőde Vadnai Tagóvodája, a Bánhorváti Szivárvány Óvoda-bölcsődeNagybarcai Tagóvodája és a Bánhorváti Szivárvány Óvoda-bölcsőde Mályinkai Tagóvodája (továbbiakban Óvoda) nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban SZMSZ) fogadta el. I.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Meghatározza az Óvoda, mint nevelési-oktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja: az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan intézményi működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. I.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az SZMSZ időbeli hatálya Az SZMSZ a nevelőtestület elfogadásával lép hatályba,és határozatlan időre szól. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed Az óvodába, mini bölcsődébe járó gyermekek közösségére Az óvodával, mini bölcsődével jogviszonyban álló minden alkalmazottra Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek) Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: Az óvoda és mini bölcsőde területére Az óvoda és mini bölcsőde által szervezett a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó intézményen kívüli programokra Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően. Módosítása: amennyiben azt jogszabály írja elő, illetve amennyiben a dokumentumban hivatkozott jogszabályokban, vagy az óvoda működési rendjében változás áll be, továbbá, ha a nevelőtestület minősített többsége erre az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület. A kihirdetés napja: Ha az SZMSZ-ben foglaltak többletköltséget rónak a Fenntartóra, akkor a Fenntartó egyetértése szükséges. A szervezeti és működési szabályzatba foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést. A szülői vagy más nem az intézményben dolgozó személyt az óvodavezető tájékoztatja a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre, a rendbontót felszólítja az intézmény elhagyására.

6 I.3. Az SZMSZ jogszabályi alapja évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - A Kormány 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról - 32/2012. (X.8.) EMMI- rendelet a Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.) - 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól - 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XCIII. törvény A munkavédelemről - 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről - Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi CXXXVII törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény módosításáról - Az évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról - A 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben - 6/2016.(III.24) EMMI rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998.(IV.30.)NM rendelet módosításáról - 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről - 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről évi CCXXIII. törvény egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról I.4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok, szabályzatok - Alapító Okirat - Szervezeti és Működési Szabályzat - Pedagógiai Program - Mini bölcsőde Szakmai Program - Házirend I.5. Az SZMSZ felülvizsgálatának rendje ha az óvoda működési rendjében változás történik ha a jogszabály előírja

7 II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK Az intézmény neve: Bánhorváti Szivárvány Óvoda-bölcsőde Az intézmény székhelye:3642 Bánhorváti Ifjúság út 1. Engedélyezett gyermeklétszám: 50 fő Mini bölcsőde engedélyezett gyermeklétszám: 7 fő Tagintézménye: Bánhorváti Szivárvány Óvoda-bölcsődeVadnai Tagóvodája A tagintézmény telephelye: 3636 Vadna, Kassai út 38. Engedélyezett gyermeklétszám: 25 fő Tagintézménye: Bánhorváti Szivárvány Óvoda-bölcsődeNagybarcai Tagóvodája A tagintézmény telephelye: 3641 Nagybarca, Kossuth út 30 Engedélyezett gyermeklétszám: 50 fő Tagintézménye: Bánhorváti Szivárvány Óvoda-bölcsődeMályinkai Tagóvodája A tagintézmény telephelye: 3645 Mályinka, Petőfi út 63. Engedélyezett gyereklétszám: 18 fő Az intézmény OM azonosító száma: Az intézmény alapító okirat kelte, száma: Az intézmény alapító szervének neve: Bánhorváti Községi Önkormányzat Székhelye: 3642 Bánhorváti Szabadság út 32. Beolvadt jogelőd megnevezése, székhelye: Napközi Otthonos Óvoda 3636 Vadna Kassai út 38. Nagybarcai Óvoda 3641 Nagybarca Kossuth út 30 Fenntartó adatai: Név: Bánhorváti Óvodafenntartó Önkormányzati Társulás Székhely:3642 Bánhorváti Szabadság út 146. Típus: önkormányzatok fenntartói társulása-gesztor és tag Az intézmény típusa: Többcélú intézmény közös igazgatású köznevelési intézményóvoda-bölcsőde (mini bölcsőde) Az intézmény alaptevékenysége: Óvodai nevelés: A gyermekek nevelése három éves kortól a tankötelezettség kezdetéig. Mini bölcsőde: 20 hetes kortól 3 éves korig a gyermekek gondozása, nevelése.

8 Működési köre: Bánhorváti, Nagybarca, Vadna és Mályinka községek közigazgatási területe Gazdálkodási besorolása: Vállalkozási tevékenységet nem végez. A gazdálkodással összefüggő feladatait a Bánhorváti Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Az intézmény tevékenységi besorolása: Óvodai nevelés. ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Bölcsődei ellátás Óvodai intézményes étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Egyéb vendéglátás Szociális étkeztetés Az intézmény azonosító számai: - Statisztikai törzsszáma: PIR azonosítója: /202 - Adószáma: Bankszámlaszáma: Az intézményben aláírási jogkörrel rendelkezik: - Óvodavezető Az intézmény képviseletére jogosultak: - A mindenkori kinevezett Óvodavezető, - Annak távolléte esetén az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend az irányadó. Az intézményi bélyegző használatára jogosultak: - Óvodavezető, tagóvoda-vezetők, élelmezésvezető

9 III.SZERVEZETI FELÉPÍTÉS III.1. Az óvoda-mini bölcsőde szervezeti struktúrája szülők óvodavezető tagóvodavezetők nevelőtestület élelmezésvezető kisgyermeknevelő szakácsok dajkák bölcsődei dajka Az intézmény élén a nevelőtestület vezetőjeként az óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé tartoznak a közalkalmazottak, és egyéb kisegítő alkalmazottak. Az óvodavezető közvetlen beosztottjai az intézmény valamennyi munkavállalója. A munkatársak az óvodavezetőnek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Feladataik részletes leírását a saját munkaköri leírásuk tartalmazza.

10 III.2. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) III.2.1. Vezető beosztások: magasabb vezető beosztású: óvodavezető vezető beosztásúak: a telephelyek tagintézmény-vezetői III Óvodavezető: az óvoda egyszemélyi felelős vezetője. Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelési törvény állapítja meg. a) Az óvodavezető felelős az óvoda szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért, a nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért, a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért, az óvoda költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mértékéért az elvárható takarékosság mellett, a nem dohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért, jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért; b) gyakorolja a munkáltatói jogkört; c) dönt az óvoda működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe; d) képviseli az intézményt; e) az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetéseket lefolytatja; f) feladatkörébe tartozik különösen: a nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése, a minőségfejlesztési rendszer kiépítése és működtetése, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a pénzügyigazdasági feladatokban való megállapodásban rögzített munkamegosztás szerinti közreműködés, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, szülői szervezetekkel való együttműködés, a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése, a gyermekvédelmi munka irányítása, a szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetekor, hogy gyermekvédelmi ügyekben kit, mikor és hol kereshetnek meg, a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása,

11 a gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezése, az óvodai, mini bölcsődei jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartó által meghatározottak szerint, az igazgatási feladatok ellátása, így különösen: a felvett gyermekek nyilvántartása, a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele, a szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előírja; g) kizárólagos jogkörébe tartozik: a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása, a tagóvodában foglalkoztatottak tekintetében a tagóvoda-vezető véleményének kikérésével, a kötelezettségvállalás, a kiadmányozás (aláírás), a fenntartó előtti képviselet; III A tagóvoda-vezető Az óvodavezető irányítása mellett szervezi a tagóvoda munkáját. Ellátja mindazon tevékenységeket a tagóvoda tekintetében, amelyek a munkaköri leírását tartalmazzák. a) Szoros kapcsolatot tart a székhelyóvodával, biztosítja az információk továbbítását a tagóvodában. b) A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezi c) Közreműködik a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítésében, az óvodai hagyományok őrzésével, az ünnepélyek szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában, gyermekvédelmi felelősi feladatok ellátásában d) Közvetlenül végzi a dajkák munkájának irányítását a helyettesítés-kijelölést III A vezetők közötti együttműködés tervezett vezetői megbeszélés közvetlen, az előforduló ügyektől függően azonnali megbeszélés III A vezetők benntartózkodásának rendje A vezetők benntartózkodási rendje a vezetőre, a tagóvoda vezetőkre terjed ki. A vezetők benntartózkodásának rendje az általuk ellátott óraszám és nevelés rendjének figyelembe vételével van meghatározva. Az óvodákban vezető akadályoztatása esetén, illetve távolléte alatt délelőtt és délután egy-egy megbízott közalkalmazott tartózkodik benn. A tagóvoda-vezető benntartózkodása munkarendjéhez igazodik. Távozásakor megbízott óvodapedagógus felel a tagóvoda működési rendjéért. Egyebekben munkájukat az óvoda szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. Intézkedési jogköre a működéssel és a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Feladata továbbá a vezető azonnali értesítése az üggyel kapcsolatban.

12 III.2.2 Alkalmazotti közösség Az óvoda alkalmazotti közösségét a székhelyén és telephelyein foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Ezen belül közösséget alkotnak a székhelyen foglalkoztatott és a tagóvodákban foglalkoztatott közalkalmazottak. III Az alkalmazotti közösség és a kapcsolattartás rendje Az intézmény dolgozói munkajogi jogviszonyára a Munka Törvénykönyve, a köznevelési törvény és annak végrehajtási rendeletei, valamint további tanügy igazgatási jogszabályok az irányadók. Az alkalmazottak lehetnek munkakörükből fakadóan óvodapedagógusok, a nevelő munkát közvetetten segítő alkalmazottak, ill. egyéb foglalkoztatottak. A pedagógus az óvodai munka ellátása során közfeladatot ellátó személy, így minősített védelmet élvez büntetőjogi kérdésekben. A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi összejövetelek.

13 Az alkalmazotti közösség jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja és közössége. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az alkalmazotti közösség tagjainak részletes feladatait a személyre szóló munkaköri leírások szabályozzák. III Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdete előtt legalább 10 perccel meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban, annak érdekében, hogy napi teendőit megfelelően előkészítse. A szabadságolási terv alapján az óvodavezető engedélyezi a szabadságot. A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen. Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt. A pedagógus munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el. Minden alkalmazottnak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az óvodavezető gondoskodik a napi munkarend kialakításáról, az alkalmazottak szabadságának kiadásáról, az egyenletes terhelés megvalósításáról valamint a helyettesítésekről. Az óvodában foglalkoztatottak általános rendje változhat szorgalmi időben és a szünetek,ill. a nyári időszak alatt is, valamint szabadságolás ideje alatt, munkanap áthelyezéskor, betegállomány esetén. Továbbá befolyásolja ezt a hiányzások (gyermekek, intézményi dolgozók) és a továbbképzéseken való részvétel. A napi munkavégzés igazolására a kötelezően előírt jelenléti ív és a munkaidő nyilvántartás szolgál. Az óvodapedagógus köteles munkaideje kezdetekor pontosan, munkára kész állapotban megjelenni. Az óvodapedagógusnak a munkából való távolmaradást ha az előre tudható-legalább 8 munkanappal korábban jeleznie kell, hogy helyettesítéséről időben gondoskodni lehessen. Az intézmény teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Napi munkarendet az éves munkaterv melléklete tartalmazza. A munkaköri leírás személyre szólóan magába foglalja a munkavégzés feladatait, szabályait. Az alkalmazott tudomásul vételét aláírásával igazolja.

14 III.2.3 Nevelőtestület A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, a nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. Az óvodapedagógusok a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott, kötött munkaidő szerint, az intézményi pedagógiai programban megfogalmazottaknak megfelelően, a módszertani szabadságot érvényesítve munkaköri leírás alapján látják el feladatukat. Munkájukat az óvodavezető közvetlen irányításával végzik. III A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét az Nkt (2), annak végrehajtási rendelete, valamint a EMMI r határozza meg. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy nevelőtestülete van. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. a.)döntési jogkörébe tartozik: a Pedagógiai Program és módosításának elfogadása a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása az óvoda éves munkatervének elfogadása a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a továbbképzési program elfogadásáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a házirend elfogadása az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása jogszabályban meghatározott más ügyek. b.)a nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. III Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, óvodavezető állapítja meg. A pedagógusok napi munkaidejét a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával határozzuk meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötött órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel történő megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötött óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

15 A kötött óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a teljes óvodai felügyeletet magába foglaló foglalkozások megtartása differenciált képességfejlesztő foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás, stb.), A pedagógusok kötött órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a foglalkozásokra való felkészülés, b) a gyermekek munkájának rendszeres értékelése, c) a megtartott foglalkozások dokumentálása, d) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, e) óvodai kulturális, és sportprogramok szervezése, f) a pótlékkal elismert feladatok ellátása, g) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, h) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, i) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, j) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, k) tanulmányi kirándulások, óvodai ünnepségek és rendezvények megszervezése, l) óvodai ünnepségeken és községi rendezvényeken való részvétel, m) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, n) nevelés nélküli munkanapon a vezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, o) óvodai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, p) szertárrendezés, q) a termek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az óvodán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles10 perccel foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a nevelés nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon munkakezdése előtt egy órával hamarabb köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni. Rendkívüli esetben a pedagógus a vezetőtől kérhet engedélyt. A foglalkozások elcserélését az vezető engedélyezi. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. Felelőssége: A pedagógusfelelős a munkaköri leírás, az intézményi szabályzatok és a vezetői utasítások betartásáért.

16 III.2.4. A kisgyermeknevelő feladatai: Munkájában figyelembe veszi az óvodavezető, a szakemberek, és az óvodaorvos útmutatásait. Az egészséges kisgyermek testi és pszichés fejlődésének elősegítése, követésére és értékelésére alkalmas pedagógai, pszichológiai, egészségügyi és gondozástechnikai ismeretei birtokában segíti a gyermekek harmonikus fejlődését, az aktivitás, a kreativitás és az önállóság alakulását. Szakszerűen, az érvényben levő módszertani elvek figyelembevételével, valamint a bölcsődei gondozás-nevelés alapelveinek megfelelően gondozza-neveli a rábízott gyermekeket. Különös gondot fordít a hiánytalan előkészítő tevékenységre is. Figyelemmel kíséri, hogy a bútorok és játékok a gyermek fejlettségi szintjének és biztonságának megfelelőek legyenek. A csoport szobát otthonossá alakítja, a gyermekek számára díszíti. Munkája befejezésekor szóban és/vagy írásban beszámol a gyermekkel kapcsolatos napi eseményekről. A szülőkkel és munkatársaival együttműködve a családlátogatást és beszoktatást a gyermeknek legmeg-felelőbb módon megvalósítja a módszertani levél útmutatása alapján. Részt vesz a szülői értekezleteken. Gondoskodik a gyermekek rendszeres levegőztetéséről, az udvari élet megszervezéséről. A napirendbe évszaknak megfelelően beiktatja a szabadlevegőn tartózkodást. Csak orkánszerű szélben, erős ködben, -5oC alatt, valamint kánikulában mellőzhető a szabadlevegőn tartózkodás. Gondoskodik arról, hogy a gyermekek az időjárásnak és nemüknek megfelelően legyenek felöltöztetve. Betartja a higiénés követelményeket. Ha egy gyermek megbetegszik, jelenti az óvodavezetőnek. Részt vesz a munkaértekezleteken, továbbképzéseken. Felelősséggel tartozik a csoportjában elhelyezett leltári tárgyakért. A munkakezdésre átöltözve, munkára felkészülten a csoportjában van. Szakmai követelmények: Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hat a bölcsődés gyermekek fejlődésére. Tiszteli a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezeli. Felelőssége: Kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, a vezetői utasítások betartására, továbbá az eszközök használatára. III.2.5. A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közössége. Az óvoda székhelyén és a tagóvodában a dajkák önálló csoportot alkotnak. Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Az óvodapedagógusokkal, a kisgyermeknevelővel együttműködve, a feladatokat folyamatosan egyeztetve segíti a csoportba járó gyermekek nevelését, gondozását. III A dajka feladatai: Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket, közreműködik a gyermek egész napi gondozásában a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt. A biztonságos játék feltételeinek megteremtése, - a játékeszközök kezelése, tisztántartása, - baleset- és fertőzésveszély elkerülése.

17 Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva az óvónők irányítása mellett szervezi és végzi. Segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Különös figyelmet fordít a valamilyen okból hátrányos helyzetű gyermekek gondozására. Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, segít az ételek kiosztásában, az edények leszedésében. A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket a gyermekek egyéni szükségleteinek figyelembevételével. A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt. A játék- és egyéb tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve. A gyermek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben. Segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakítását, a közösségi egészséges életvitel, környezettudatos magatartás megvalósításában együttműködik. A szelektíven gyűjtött hulladékot (papír, műanyag palack) a megfelelő tárolóba helyezi. Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre. A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön. A rábízott növények napi gondozásában részt vesz. Szakmai követelmények: Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hat az óvodás gyermekek fejlődésére. Tiszteli a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezeli. A technikai dolgozók a gyermekekről a szülőknek tájékoztatást nem adhatnak. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, a vezetői utasítások betartására, továbbá az eszközök használatára. III A bölcsődei dajka feladatai: Az intézményvezető közvetlen irányításával, napi munkája során a kisgyermeknevelő irányításával dolgozik. Biztosítja a munkához szükséges higiénés feltételeket, közreműködik a gyermek egész napi gondozásában a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik. A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket a gyermekek egyéni szükségleteinek figyelembevételével. A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt. A játék- és egyéb tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, a kisgyermeknevelő útmutatásait követve. Szükség szerint segít az öltözőben. Segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakítását, a közösségi egészséges életvitel, környezettudatos magatartás megvalósításában együttműködik. A szelektíven gyűjtött hulladékot (papír, műanyag palack) a megfelelő tárolóba helyezi. Séták, kirándulások alkalmával a kisgyermeknevelőt segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre. A rábízott növények napi gondozásában részt vesz.

18 Szakmai követelmények: Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hat a bölcsődés gyermekek fejlődésére. Tiszteli a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezeli. A gyermekekről a szülőknek tájékoztatást nem adhat. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan a kisgyermeknevelőhöz irányítja. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, a vezetői utasítások betartására, továbbá az eszközök használatára. III Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat a vezető készíti el. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét a vezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. Munkaköri leírás-minták a mellékletben találhatók III.2.6. Szakmai munkaközösség A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. A szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az óvoda pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása a vezető jogköre. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít. III.2.7. Belső Önértékelési Csoport Jogszabályi háttér:20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet Kiemelt célok Iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez. Az intézmény / vezető / pedagógus felkészülésének támogatása a tanfelügyeleti ellenőrzésre értékelésre. A pedagógusok felkészülésének támogatása a minősítésre. A fejlődés, az előrehaladás mérése a saját intézményi célokhoz, elvárásokhoz mérten Főbb jellemzők Alapelv: a külső értékelés (tanfelügyelet) és az önértékelés szoros kapcsolata. Az intézményi önértékelés fókuszában a tanulási-tanítási folyamat, a pedagógiai munka minősége áll. Az intézményi / vezető / pedagógus önértékelés egységes szempont-és eszközrendszere összhangban van a tanfelügyeleti intézmény / vezető / pedagógus értékelés szempont-és eszközrendszerével, pedagógusok esetében a minősítési rendszer követelményeivel is. A tanfelügyeleti értékelési szempontok mindhárom szinten kiegészülnek az önértékelést támogató szempontokkal, elvárásokkal.

19 Az önértékelést támogató munkacsoport feladatai A csoporttagok kiemelt szerepet kapnak az önértékelés előkészítésében és megtervezésében, a pedagógusok és a partnerek tájékoztatásában, valamint az öt évre szóló önértékelési program és az éves önértékelési tervelkészítésében. A bevont kollégák felkészítése és folyamatos támogatása. Dokumentumok elemzése. A véglegesített intézményi elvárások rögzítése az OH informatikai felületén. Adatbegyűjtő eszközök készítése, használata, kiértékelése. Kérdőívek elkészítése, kiosztása, begyűjtése, feldolgozása, értékelése Interjú kérdések összeállítása, előkészítése, feldolgozása, kiértékelése. Intézményi tevékenység, foglalkozások meghatározott szempontok alapján történő megfigyelése, elemzése, értékelése (szempontok kidolgozása). Gondoskodik az önértékelés minőségbiztosításáról. Az értékelésben részt vevő pedagógusok az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató felületen rögzítik a tapasztalatokat, tényeket, adatokat, melyek alapján az értékeltek megfogalmazzák,és a felületen rögzítik saját önértékelésüket. Az önértékelést támogató munkacsoport a felületen és a valóságban is nyomon követi a folyamatot. III.2.8. Alkalmi, időszakos feladatokra alakult munkacsoportok Az óvodai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok, teamek alakulhatnak. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézményvezetés hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület véleményének kikérése után az óvodavezető bízza meg. III.2.9. A helyettesítés rendje Az óvodavezető a székhelyóvodában szükségessé váló vezetői helyettesítési feladatokra székhelyóvodában működő óvodapedagógusnak ad megbízást. A tagóvoda-vezetőt akadályoztatása esetén az általa megbízott óvodapedagógus helyettesíti. Az óvodavezető és a tagóvoda vezető kivételes egyidejű hiányzása, távolléte esetén intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Ha az óvodavezető akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat és a velejáró szükséges intézkedéseket nem tudja ellátni, az általa megbízott munkavállaló gyakorolja azokat mindaddig, amíg az óvodavezető nem kerül ismét döntési helyzetbe. A helyettesítésre kijelölt munkavállaló a munkáltatói jogkör gyakorlására nem jogosult. Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén is ugyancsak az általa kijelölt munkavállaló helyettesíti. Az intézményvezető tartós 14 munkanapot meghaladó- távolléte esetén a vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó írásos intézkedésben ad felhatalmazást az intézmény munkavállalójának. A megbízást minden munkavállaló tudomására kell hozni. A mini bölcsődében a kisgyermeknevelő és bölcsődei dajka munkarendje igazodik a gyermek napirendjéhez. A mini bölcsőde fenntartója úgy szervezi a napi munkát az intézményben, hogy a kisgyermeknevelő és a bölcsődei dajka a gyermek ellátásáról megfelelően gondoskodni tudjon. A fenntartó biztosítja, hogy a kisgyermeknevelő, bölcsődei dajka betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén a helyettesítés megoldott legyen az adott munkakörhöz meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személlyel, akinek rendelkezni kell érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal.

20 III.2.9. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás III A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart, melyeket az óvodavezető hív össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az óvoda vezetője szükségesnek látják. A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A szavazatok egyenlősége estén az óvodavezető szavazata dönt. Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: a pedagógiai program és módosítása elfogadására, a szervezeti és működési szabályzat módosítása elfogadására, a nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására, az óvoda éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására, a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztására, a házirend elfogadására, az ötéves pedagógus-továbbképzési terv elfogadására, az óvodavezetői pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges egyetértés megadására, jogszabályban meghatározott esetekben. Amennyiben a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha az óvodavezető összehívja, a nevelőtestület egyharmada kéri, szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadta. A székhelyóvoda és tagóvodák nevelőtestülete önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik. III Az alkalmazotti közösség értekezletei Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, a kisgyermeknevelő valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és bölcsődei dajkák,és az alkalmazottak együttműködését.

21 Alkalmazotti értekezletet kell tartani: a közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetői megbízással kapcsolatosak. Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak a székhely- vagy csak a tagóvodát érintik, a szervezeti egységek is tarthatnak alkalmazotti értekezletet. A dajkák munkaértekezleteit az óvodavezető, illetve a tagóvoda-vezető hívja össze. Rendkívüli esetben az óvodavezető engedélyével hívható össze. A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az óvodavezető hívja össze az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével. A tagóvoda értekezleteit a tagóvoda-vezető az óvodavezető előzetes értesítése mellett hívhatja össze. III A tagóvodával való kapcsolattartás rendje, formája A tagóvoda-vezetők beszámolnak a tagintézményben folyó munkáról, illetve átveszik a szükséges információkat. Az értekezletek közötti időszakban felmerülő, a tagintézményben folyó munka közvetlen irányításához szükséges szakmai és egyéb információkat az óvodavezető soron kívül, is megadhatja. A tagóvoda-vezetők a rendkívüli eseményeket azonnal jelentik telefonon. Az óvodavezetőt meg kell hívni a tagóvodában tartott értekezletekre, ezenkívül ellenőrzésit terve alapján vagy szükség szerint esetenként látogatja a tagóvodát. Az óvodavezető és a tagóvoda-vezetők együttesen felelnek azért, hogy a tagóvoda pedagógusait, illetve gyermekeit és a szülőket érintő információk időben eljussanak a tagóvodákhoz, és azokat az érintettek megismerjék. Az óvodavezető és a tagóvoda-vezetők a rendszeresített megbeszéléseken kívül közvetlen telefon- és -kapcsolatban állnak egymással. III Bölcsőde és óvoda kapcsolata A bölcsődés gyermekek napi kapcsolatban vannak az óvodásokkal, jól ismerik az óvodapedagógusokat és a dajkákat az óvoda-bölcsőde átmenet ezért nem ütközik nehézségekbe. A szakmai önállóság megtartása mellett az egy intézményként való működés során szakmai és információátadást célzó értekezleteket szervezünk. Közös belső képzéseken veszünk részt, nevelési kérdésekkel kapcsolatban egyeztetünk, összehangoljuk a napirendeket. Különösen előnyösnek tartjuk azt a helyzetet, amikor a gyermek óvodakötelessé válik. A kölcsönös érdeklődés révén lehetőség van egymás munkájának, céljainak megismerése, megértése, ezzel is segítve a gyermekek számára a bölcsőde-óvoda átmenet zökkenőmentessé válását. III A szülői szervezettel történő kapcsolattartásformája III A szülői közösség Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) működtetnek. Az óvodai csoportok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden csoportban külön szülői szervezet működik, élükön az elnökkel. Az elnökkel a vezető óvónő tartja a kapcsolatot. A szülői szervezetek (közösség) kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a csoportokban választott elnök segítségével juttathatják el az óvoda vezetőjéhez.

22 Az SZK-val való együttműködés szervezése az óvodavezető feladata. A tagóvoda-vezetők a tagóvoda szülői szervezetével közvetlen kapcsolatot tartanak. Az óvodai szintű szülői szervezet (közösség) vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet.

23 III A szülői szervezet részére biztosított jogok A szülői szervezet döntési jogköre: Saját működési rendjéről. Tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülők képviseletére jogosult személy kiválasztásáról. A szülői szervezet véleménynyilvánítási joga: Az intézmény működését, munkáját érintődöntésekben. Az óvoda irányítását, az óvoda egészét vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben. Az óvodai szülői közösség véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken: óvodai, bölcsődei nevelési -gondozási program, pedagógiai program elfogadásakor, az óvodai SZMSZ kialakításában, a házirend kialakításában, az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor, a vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás módjában, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, az óvoda, bölcsőde működésével kapcsolatos kérdésekben, a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, az óvoda, bölcsőde és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a gyermekvédelmi feladatok meghatározásában, a munkatervnek a szülőket is érintő részében az intézmény vezetőjének megbízása, a megbízás visszavonása előtt Az óvodapedagógus a csoport szülői képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást. Ha a szülői szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az óvodavezetőhöz kell címezni. III A szülőkkel való közvetlen kapcsolattartás fórumai Az óvodai, mini bölcsődei szülői értekezletek, fogadó órák, szülői fórumok alkalmával és közös rendezvények keretében lehetőséget biztosít a szülőknek, hogy az óvodában, mini bölcsődében folyó pedagógiai munka kialakításában aktívan részt vegyenek, ötleteikkel elősegítsék a közös gondolkodást, az intézmény fejlesztését. A szülők szóbeli tájékoztatásának rendje Az intézmény a köznevelési törvénynek megfelelően a gyermekek fejlődéséről, intézményen belüli munkájáról és viselkedéséről rendszeres szóbeli tájékoztatást ad. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet. Rendkívüli szülői értekezletet is összehívhat az intézmény vezetője, a szülői közösség vezetője ill. a fenntartó, a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldása érdekében. Az intézmény pedagógusai a kisgyermeknevelő egyéni tájékoztatást adnak az egyéni fogadóórák keretében a gyermekekről a szülők számára. A fogadóórát egyaránt kezdeményezheti a pedagógus illetve a szülő.