Téma: A kommunikáció hatalma Információtechnológia. 2. szakasz: Az információtechnológia mint a jogérvényesítés eszköze

Átírás

1 Téma: A kommunikáció hatalma Információtechnológia 2. szakasz: Az információtechnológia mint a jogérvényesítés eszköze A tudás hatalom szállóigét gyakran az angol filozófusnak és államférfinak, Sir Francis Baconnek ( ) tulajdonítják. Az információhoz való hozzáférés és a belőle nyert műveltség és ismeretek valóban erősíthetik az egyéni tetteket és döntéseket. Hasonlóképpen, amikor az információhoz való hozzáférést megakadályozzák vagy manipulálják, az az emberi fejlődés hátráltatásával, a gondolatok ellenőrzés alatt tartásával, végső esetben emberi jogaink ellehetetlenítésével fenyeget. Figyelmeztetés: Ez az egység weboldalakra, például a YouTube-ra vezető linkeket tartalmaz. E külső oldalak tartalma változhat, ezért ellenőrizni kell, hogy alkalmasak-e gyerekek számára. E szakasz tanulási eredményei A diákok megtanulják: felismerni, hogy az információtechnológia hogyan járult hozzá a történelmi fordulópontokhoz; megvizsgálni, hogyan használható fel az információtechnológia társadalmi válsághelyzetekben; mérlegelni, hogy milyen szerepet játszik az információtechnológia az emberi jogok védelmében. Rendelkezésre álló segédanyagok 4. segédanyag: Facebook-poszter 5. segédanyag: A kommunikáció történelmi formái 6. segédanyag: Wikileaks érvek és ellenérvek 1. osztályfeladat: Segít a technológia! Forrás: Kichka, Israel Michel Kichka 1

2 A mobiltelefont, laptopot és a közösségi médiumokat ma már gyakran arcvonalbeli fegyverként használják világszerte az igazságtalanság ellen harcolók és a jogaikért kiállók. E technológiák segítségével másodperceken belül értesülhetünk olyasmiről is, ami máshol történik. Történhet valami a közvetlen közelünkben vagy a világ másik felén, a Twitternek vagy a Facebooknak köszönhetően értesülünk a fejleményekről. Az ismeretek ilyen módon való terjesztése fontos, mivel nemcsak arról szerzünk tudomást, hogy valami történik, hanem arról is, hogy kik lehetnek a főszereplők, és mit képviselnek. Ossza ki a 4. segédanyagot a diákoknak, és kérje meg őket, hogy válaszoljanak a következő kérdésekre: Mi történhet ezen a képen? Mi a rajz fő üzenete? Mit árul el a rajz az információtechnológia szerepéről modern világunk konfrontációs helyzeteiben? 1. csoportos feladat: Hírterjesztés és támogatásgyűjtés Az évszázadok során az emberek rájöttek, hogy a hatékony és egyértelmű kommunikáció elengedhetetlenül fontos, ha egy ügynek súlyt akarnak adni és támogatókat szerezni. Az információ széles körben való terjesztése és a legmegfelelőbb technológia vagy eszköz kiválasztása eredményezte az európai történelem legnagyobb forradalmi mozgalmait és eseményeit. E téma további vizsgálatához ossza nagyjából egyenlő létszámú csoportokra az osztályt, és ossza ki az 5. segédanyagot. Minden csoportnak adjon egy képet a segédanyagból, és kérje meg őket, hogy végezzenek további kutatást a képen ábrázolt témáról. Ha elkészültek, a csoportok számoljanak be a képükről az egész osztálynak. Használja a következő segítő kérdéseket a kutatás irányításához: Mi a kép központi témája? Ki vagy mi indokolta a kép létrejöttét? Mi volt a célja a képek megalkotóinak? Sikerült elérni céljukat? Mit gondoltok, miért voltak ezek a példák különösen hatékony kommunikációs eszközök a maguk idejében? 2. osztályfeladat: Technológia és társadalmi forradalom A következő videofilmben Mona Eltawahy egyiptomi-amerikai újságíró arról beszél, hogy milyen szerepet játszottak a közösségi médiumok Hoszni Mubarak egyiptomi diktátor megbuktatásában 2011-ben az ún. arab tavasz alatt, és arról, hogy általában milyen szerepet játszhatnak az efféle médiumok a forradalmakban. Eltawahy történelmi eseményekről tudósító tweetjeinek köszönhetően az emberek Egyiptomban és a világon mindenütt azonnal értesültek a történésekről. 2

3 Forrás: Canadian International Council 2011 Nézzék meg a filmet a diákokkal, és beszéljék meg a következő kérdéseket: Milyen módon használhatják az emberek a közösségi médiumokat az elnyomó rendszerek és diktatúrák elleni küzdelemben? Milyen szerepet játszik az internet a forradalmi helyzetekben? Vannak-e korlátai a közösségi médiumok és az internet szerepének a társadalmi forradalmakban? A megszólaló a forradalmi kommunikációs eszközök más, történelmi formáit is említi. Melyek ezek? Mit tehetnek a közösségi médiumokat üzemeltető vállalatok, például a Twitter és a Facebook, hogy még jobban segítsék az emberi jogi aktivistákat világszerte? Másik példa arra, hogy az információtechnológia alapvető szerepet játszik a társadalmi forradalmak támogatásában, az Occupy mozgalom, amely 2011-ben jelent meg a nemzetközi porondon az #Occupy hashtag használatával. Az aktivisták világszerte összehangolták a 2008-as világválság miatt súlyosbodó társadalmi és gazdasági egyenlőtlenség elleni tiltakozásokat. Forrás: Shutterstock 3

4 3. osztályfeladat: A Szovjetunió megingatása közösségi médiumok nélkül Az internet és a közösségi médiumok csupán néhány eszköz a sok közül, amelyet az emberek felhasználhatnak az elnyomás elleni tömegmozgalmakban és lázadásban ben nem léteztek közösségi médiaplatformok, amelyek segítették volna a balti államok, nevezetesen Észtország, Lettország és Litvánia lakosait, amikor közülük 2 millióan (egymást szó szerint kézen fogva) összefogtak a Szovjetunió elleni békés lázadásban. Csupán az emberi erőre és a rádióadásokra támaszkodhattak, és az Ébredjetek, balti államok! című lelkesítő dalra. A következő összeállítás, melyet egy fiatal lett lány házi feladatként készített a balti lánc eseményeiről, kiváló bevezető a diákoknak az európai történelem e fontos részéhez, és azt is bemutatja, hogy miképpen volt lehetséges a tömegek mozgósítása a közösségi média előtti időkben. Nézzék meg az osztállyal az összeállítást, majd kérje meg a diákokat, hogy hasonlítsák össze és állítsák szembe a Szovjetunió ellen forradalmukat vívó baltikumi emberek helyzetét a közösségi média hatalmának felhasználására hozott fenti példákkal. Kép- és filmösszeállítás: Balti lánc 1989 Elérni az elképzelhetetlent Forrás: Youtube 4. osztályfeladat: Eljutni az információforráshoz 2006-ban a Wikileaks nevű médiaszervezet elindította internetes oldalát ( A szólásszabadság iránt elkötelezett újságírók és számítástechnikai szakemberek nemzetközi csoportja által alapított oldalra névtelenül és biztonságosan feltölthetők olyan információk, amelyek közérdekűek lehetnek. A Wikileaks alapítói aggályosnak tartották, hogy a meglévő médiavállalatok szerintük nem voltak eléggé függetlenek, és nem volt elég bátorságuk komolyan kérdőre vonni a kormányokat és szervezetek, valamint beszámolni az eseményekről világszinten. A Wikileaks történelmet írt az újságírás történetében legjelentősebb kiszivárogtatások közzétételével. Non profit szervezetként közadakozásból finanszírozza magát. Internetes oldalán a következő nyilatkozat olvasható: Legfontosabb tevékenységeink egyike a hírek mellett az eredeti forrásanyagok közzététele, hogy az olvasók és történészek egyaránt láthassák az igazság bizonyítékait. A Wikileaks színrelépését azonban nem mindenki tartja pozitív fejleménynek. Több kormány aggódik világszerte, hogy az információk, különösen államtitkok kiszivárogtatása miatt emberek élete kerülhet veszélybe. Nézzék meg a következő videofilmet, amelyben a Wikileaks alapítója, Julian Assange beszél a szervezet sikereiről és az előttük álló kihívásokról. Aztán vitassanak meg a diákokkal az alábbi kérdések közül néhányat: 4

5 Forrás: CyberSec101 Hogyan érvel a Wikileaks, amikor azt állítja, hogy hozzájárul a közvélemény tájékoztatásához és ismereteihez a kapott információ kiszivárogtatásával? Minden esetben helyes-e a kényes és titkos információkat közzétenni? Milyen veszélyei lehetnek a kényes és titkos kormányzati vagy katonai információk kiszivárogtatásának? A kérdések megválaszolásához segítségül ossza ki a diákoknak a 6. forrásanyagot, amely médiatudósításokat tartalmaz a Wikileaks mellett és ellen szóló érvekkel. 5