Tatabányai Szakképzési Centrum

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tatabányai Szakképzési Centrum"

Átírás

1 Tatabányai Szakképzési Centrum Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Szervezeti és MŰködési Szabályzat 2016.

2 I. A TAGINTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI, ALAPADATAI A tagintézmény alapító okirat szerinti neve: Tatabányai Szakképzési Centrum, Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Székhelye: Tatabánya, Fő tér 4. Címe: Tatabánya, Kós Károly u. 17. Telephelyei: Tatabánya, Kós Károly u. 17/A. Tatabánya, Gál I. ltp Tatabánya, Aradi vértanúk tere 12. Telefon/fax: 34/ , 34/ Honlap: Fenntartója: Nemzetgazdasági Minisztérium Székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér Alapítás időpontja: július 01. Az intézmény működési köre: Tatabánya és környéke, egyéb települések - 2 -

3 1.1 Az SZMSZ nyilvánossága: A szervezeti és működési szabályzatot el kell helyezni: a tagintézmény vezetőjénél a tagintézmény-vezető helyetteseinek irodájában a tanári szobában a gyakorlati oktatók hivatalos helyiségeiben a gondnoknál a titkárságon a könyvárban a szülői választmány elnökénél az iskola honlapján az irattárban A tagintézmény pedagógiai programjáról is a fent megjelölt helyeken lehet tájékozódni, valamint előzetes bejelentkezés és időpont egyeztetés után az intézmény vezetőségétől személyesen felvilágosítást kapni. A működést meghatározó jogszabályok: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról évi CXCV. törvény az államháztartásról 1.2. A tagintézmény közfeladata, alaptevékenységei: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény szerint: Nappali rendszerű szakközépiskolai és szakiskolai oktatás - 3 -

4 a./ nappali rendszerű, 4+1 évfolyamos szakközépiskolai/szakgimnáziumi oktatás A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és a vendéglátás-turisztika szakmacsoportban képez szakembereket. Megszerezhető végzettségek: - kereskedő (OKJ ) - vendéglátás-szervező (OKJ ) b/ nappali rendszerű, 3+2 évfolyamos szakközépiskolai oktatás A kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és a vendéglátás-turisztika szakmacsoportban képez szakembereket. Megszerezhető végzettségek: - eladó (OKJ ) - cukrász (OKJ ) - pincér (OKJ ) - szakács (OKJ ) - vendéglátó eladó (OKJ ) c/ szakközépiskolai felnőttoktatás (esti tagozat) - cukrász (OKJ ) - szakács (OKJ ) - pincér (OKJ ) - eladó (OKJ ) A tagintézmény ellátja a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatását a szakképzésben a szakmai egészségügyi követelmények szerint. A tagintézmény biztosítja külső szolgáltató által - a tanulók iskolai étkeztetését. A tagintézmény az alapfeladatait, helyi feladatait és a működésével kapcsolatos feladatait a Tatabányai Szakképzési Centrum költségvetésében biztosított keretből látja el. A térítési- és tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások körét a nemzeti köznevelésről szóló törvény, a térítési- és tandíj összegének megállapítására, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekre vonatkozó szabályokat a Centrum határozza meg. A tagintézmény az alapfeladatait, helyi feladatait a pedagógiai programban, a kerettantervekben és a szakképzés központi programjaiban foglalt óratervek alapján a nemzeti köznevelésről és a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján számított órakeretből látja el

5 Az alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok az alapító okirat szerint: (szakágazat száma): Szakmai középfokú oktatás (megnevezése) Az alaptevékenységek besorolása: Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben A tagintézmény vezetőjének kinevezése: A tagintézmény vezetőjét a főigazgató pályázat útján, 5 éves időtartamra bízza meg. A tagintézmény képviseletére jogosult: a tagintézmény vezetője A képviseleti jogot a tagintézmény vezetője az SZMSZ-ben szabályozott módon átruházhatja a tagintézmény más, vezető beosztású dolgozójára. A tagintézményi SZMSZ elkészítésének, módosításának felelőse: a tagintézmény vezetője. A tagintézményben felvehető maximális tanulólétszám az Alapító Okirat szerint: - nappali tagozaton: 880 fő - felnőttoktatás területén (esti, levelelező) 370 fő A tagintézményi iratok (elektronikus úton előállított), adatok, levelek kiadmányozási joga: - a tagintézmény-vezetőt illeti meg, akadályoztatása esetén jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozott helyettesítési rend szerint ruházza át kiadmányozási jogkörét

6 Az intézmény elektronikus úton előállított dokumentumait (e-napló: osztályozási, haladási része, tanulói törzslapok) a nyomtatás után hitelesíteni kell (bélyegzővel, aláírással igazgató, osztályfőnök ellátni), majd az irattárban megőrzésre archiválni. A tagintézményi bélyegzők használati joga: A bélyegzők használatára jogosultak: a kör és a hosszú bélyegzők tekintetében: tagintézmény-vezető -helyettesei /általános, szakmai, gyakorlati oktatásvezető / iskolatitkár osztályfőnökök: tanítványaik tanügyi dokumentumaiban az iskola titkárságáról hivatalosan átvett eljárás révén csak az általános bélyegző tekintetében: gazdasági ügyintéző raktáros élelmezésvezető gondnok Az osztályfőnökök csak a hosszú és körbélyegzőt használhatják az iskolatitkárságról átvéve. A záradékbélyegzőket a iskolatitkár őrzi, melyeket az osztályfőnökök, a vizsgabizottsági jegyzők tőle vehetnek át. A záróvizsga bélyegzőket (érettségi, szakmai) a tagintézmény-vezető elzártan, biztonságos körülmények között tárolja. A tagintézmény képviselője: a Nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a tagintézmény vezetője, aki a képviseleti jogkörét az SZMSZ-ben szabályozottak alapján átruházhatja. 2. A tagintézmény szervezeti egységei, vezetési szintjei 2.1. A TSZC Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, mint tagintézménynek belső szervezeti egységei és vezetői szintjei: A meghatározásánál alapvető elv, hogy a tagintézmény a feladatait a követelményeknek megfelelően zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el. A szervezeti egységeket a magas színvonalú tartalmi munkavégzés, valamint a helyi adottságok figyelembevételével - 6 -

7 határozzuk meg A tagintézmény szervezeti egységei: - igazgató (tagintézmény-vezető) - általános igazgatóhelyettes - szakmai igazgatóhelyettes. - gyakorlati-oktatásvezető 2.3. A szervezeti egységek vezetői: - általános igazgatóhelyettes: fő feladata: a közismereti tantárgyakat oktató pedagógusok munkájának az irányítása, munkájuk értékelése, minősítése. A gyermek- és ifjúságvédelemnek, a diákönkormányzatnak az irányítása. A munka, tűz- katasztrófa védelem segítése. A vagyonvédelem. Az érettségi vizsgák és dokumentálásuk. A tanügyi dokumentáció, az eseti helyettesítések elrendelése a tanári testület számára, a pedagógusok ügyeleti rendjének ellenőrzése, a tantárgyfelosztás elkészítése, a kompetenciamérés és a fittség mérés feladatainak koordinálása. - szakmai igazgatóhelyettes: fő feladata a szakmai elméleti tantárgyak gondozása, a szakmai területen tanító kollégák irányítása, munkájuk értékelése, minősítése, az általános helyettes távolléte esetén a helyettesítések elrendelése, a munka, tűz- katasztrófa védelem segítése, a vagyonvédelem, pályaválasztás, a szakmai vizsgák és dokumentálásuk. - gyakorlati-oktatásvezető: fő feladata a szakmai gyakorlati tantárgyak gondozása, a vendéglátó és kereskedelmi gyakorlóhelyeken folyó munka felügyelete, az általános és a szakmai helyettes távolléte esetén a helyettesítések elrendelése, a munka, tűz- katasztrófa védelem segítése, az intézményi órarend összeállítása. Koordinálja továbbá a HACCP rendszer működésével kapcsolatos vezetői feladatokat - gondnok feladata a technikai személyzet irányítása - élelmezésvezető feladata a gyakorlati oktatás kalkulációja és az azzal kapcsolatos teendők ellátása, lebonyolítása - munkaközösség-vezetők feladatai a szaktárgyi munkaközösségek tagjainak és az ott folyó munkának az irányítása - iskolatitkár a tagintézmény vezetőségének közvetlen munkatársa, az iskolai irodai adminisztráció vezetője - egyéb tisztségviselők feladata a megbízásként kapott feladatuk ellátása, - fegyelmi előkészítő bizottság feladata a hatáskörébe utalt ügyek kivizsgálása, intézése, az - 7 -

8 egyeztető eljárások lefolytatása, előterjesztése döntéshozatalra a tantestület elé A igazgatóhelyettesek egymás mellé rendelt munkakapcsolatban állnak, velük szemben utasítási jogkörrel kizárólag a tagintézmény vezetője rendelkezik. A vezetőség tagjai a munkaköri leírásaikban meghatározott ügyekben, az ott leírt jogkörrel rendelkeznek. A tagintézmény-vezető egyszemélyi felelősségének érintetlenül hagyásával, a vezetőség tagjai a munkaköri leírásukban meghatározott kereteken belül teljes önállósággal és felelősséggel rendelkeznek Tagintézmény-vezetői értekezlet A tagintézmény szervezeti egységének vezetői értekezleteken számolnak be a rájuk bízott területek működéséről. A pedagógusok és egyéb közalkalmazottak a mindennapi tevékenységük során a szükséges mértékű közvetlen kapcsolatot tartják. II. A TAGINTÉZMÉNY VEZETÉSE 1. A tagintézmény-vezető és feladatköre: a főigazgató határozza meg, a munkaköri leírása tartalmazza A tagintézmény-vezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a dolgozók munkájának ellenőrzése a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a tagintézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a tagintézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezése egyéb tagintézményi feladatok 2. A vezetési feladatok megvalósítása 2.1. A tagintézmény-vezető közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek a gyakorlati-oktatásvezető az iskolatitkár - 8 -

9 a gondnok a fegyelmi bizottsági elnök a munkaközösség-vezetők Az igazgatóhelyettesek és a gyakorlati-oktatásvezető megbízása határozott időre szól. Feladat- és hatáskörük, valamint egyéni felelősségük mindazon területekre terjed, melyeket a munkaköri leírásuk vagy jogszabály tartalmaz. Az iskolatitkár, a gondnok, a fegyelmi bizottsági elnök, a munkaközösség-vezetők szakirányú képesítéssel rendelkező személyek. Hatáskörük kiterjed mindazon területekre, melyeket munkaköri leírásuk vagy jogszabály tartalmaz A tagintézmény-vezető közvetlen munkatársainak munkavégzése: munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint a tagintézmény-vezető közvetlen irányítása mellett végzik a tagintézmény megbízott vezetői és a közvetlen munkatársak az intézmény igazgatójának/a Centrum főigzgatójának tartoznak felelősséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed a tagintézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint a megoldandó problémák jelzésére. a tagintézmény vezetősége heti rendszerességgel hétfői napokon tart megbeszélést. 3. A vezetők helyettesítési rendje 3.1. A tagintézmény-vezetőt: távolléte, illetve akadályoztatása esetén az iskola első helyettese /az általános igazgatóhelyettes / helyettesíti. a tagintézmény-vezető és az általános helyettes egyidejű távolléte és akadályoztatása esetén a helyettesítést a szakmai igazgatóhelyettes látja el, az általános helyettesnél leírt módon. a tagintézmény-vezető, az általános és a szakmai helyettes egyidejű távolléte és akadályoztatása esetén a helyettesítést a gyakorlati-oktatásvezető látja el. a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásbeli intézkedéssel ad felhatalmazást tartós távolléte esetén - 9 -

10 4. A tagintézmény vezetősége: tagintézmény-vezető (igazgató) igazgatóhelyettesek gyakorlati-oktatásvezető a munkaközösség-vezetők A tagintézmény szűkebb vezetősége, mint testület, konzultatív, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Általában havonta tart megbeszélést, melyről ha szükséges, írásbeli emlékeztető feljegyzés készül. A vezetők és beosztottak jogai és kötelességei: A tagintézmény vezetői és dolgozói kötelesek a munkakörükre vonatkozó jogszabályokat, irányelveket, utasításokat ismerni és külön utasítások nélkül is érvényesíteni. Kötelesek ismerni és betartania a működési szabályzat előírásait. A tagintézmény vezetői felelősek a vezetésük alatt álló egységek feladatainak maradéktalan végrehajtásáért. A beosztott dolgozók a rájuk bízott munkakörben végzett tevékenységükért a vezető által megszabott feladatok végrehajtásáért felelősek, munkájukban külön utasítás nélkül is körültekintően kell eljárniuk és kezdeményezőnek kell lenniük. A tagintézmény egészére nézve a tagintézmény-vezető, továbbá minden vezető felelős az irányítása alatt álló területen a munkafegyelem biztosításáért. A vezetők kötelessége továbbá gondoskodni arról, hogy a hozzájuk beosztott dolgozók a munkakörüket érintő határozatokról, intézkedésekről, felsőbb rendelkezésekről folyamatosan, kellő időben tudomást szerezzenek. A tagintézmény minden dolgozójának kötelessége, hogy megismerje és megtartsa a szolgálati titokra vonatkozó rendelkezéseket. Utasítás, intézkedési jog A tagintézmény munkájának, szervezeti egységeinek tevékenységének irányítása felügyeleti jogkörbe kiadott belső utasításokkal történik. Az utasítási intézkedési jog a szervezeti tagozódás szerint illeti meg a vezetőket, a közvetlenül irányításuk alá tartozó szervezeti egységek és azok dolgozói vonatkozásában. A tagintézmény vezetőségi tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A tagintézmény ellenőrzési céljait, feladatait, rendjét az éves munkaterv és a munkaköri leírások tartalmazzák. A tagintézmény vezetősége együttműködik a tagintézmény más közösségének képviselőjével,

11 így a szülői választmány és a diákönkormányzat képviselőivel. A nevelőtestület havonta, tanácskozás céljából általában minden hó első szerdáján információs megbeszélést tart, mely rendszerint igazodik a fogadóórákhoz és a szülői értekezletekhez is. Az információs értekezleteken tárgyalja az elkövetkező időszak feladatait, közérdekű kérdéseket, a tanulók tantestület hatáskörébe rendelt ügyeit. III. A TAGINTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI ÉS A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 1.1. A tagintézmény közösségei: A fentiek alatt a közalkalmazotti közösséget és a tanulói közösséget együttesen értjük, mely kiegészülhet a szülői munkaközösséggel, illetve a képző munkahelyek képviselőivel A pedagógusok közössége: A tagintézményben dolgozó, pedagógiai, oktató- nevelőmunkát végző pedagógusok alkotják a tantestületet. A tagintézmény pedagógusai tanított tantárgyaik, vagy az általuk ellátott szakterületeik hasonlósága vagy azonossága alapján munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség vezetését a munkaközösség-vezető látja el. Megbízása egy tanévre szól, mely többször is meghosszabbítható. A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség tagjai választják meg. Megbízója a tagintézmény-vezető A szülői közösség: A tagintézményben a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességteljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. Intézményünkben szülői választmány szerveződött. A szülői választmány az osztályok szülői választmányi tagjaiból tevődik össze, melynek élén a szülői választmány elnöksége tevékenykedik. A szülői választmány dönt saját szervezeti működési rendjéről, képviseletéről. Az osztályok szülői közössége segíti az osztályfőnök munkáját. Mind az iskolai szülői választmány, mind pedig az osztály szülői választmány véleményével, állásfoglalásaival, javaslataival segíti az adott osztályközösség, illetve iskolai közösség munkáját, e véleményét, javaslatát, eljuttathatja az iskola vezetőségéhez, igazgatójához. A szülői választmányt az iskola igazgatója is összehívhatja a választmány elnökének közreműködésével. A szülői választmányt minden olyan alkalommal össze kell hívni, amikor a tanulók nagyobb közösségét érintő lényegi döntésről születik elhatározás. Az iskolai szülői választmány elnöke a tagintézmény vezetőjével közvetlenül tartja a

12 kapcsolatot. Az osztály szülői választmány legalább kéttagú. Kapcsolatot tart a szülői választmány elnöksége és az osztály tanulóinak szülei között. A szülői választmány tagjai tanácskozási, szavazati és döntési joggal vesznek részt a szülői választmány ülésein A tanulói közösségek: osztályközösség, csoport, diákkörök, diákönkormányzat Az osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség a diákönkormányzatba 2-3 küldöttet delegál. Az osztályközösség önmaga dönt az őt képviselő diákok személyéről. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a helyettesek javaslata alapján a tagintézmény-vezető bízza meg. Az osztályfőnök megbízásának feltételei: lehetőleg minél több órát tanítson az osztályában azonosuljon az iskola nevelési céljaival, pedagógiai programjával, tekintse magára nézve kötelezőnek mindazokat a kötelmeket, melyeket az intézmény nevelőtestülete az osztályfőnök számára előírt, elfogadott megbízást az kaphat, aki vállalja, hogy figyelemmel kíséri osztálya magatartásbeli, szorgalmi, tanulmányi, kulturális és sport tevékenységének fejlődését elősegíti tanítványai egyéni fejlődését, nevelési módszereit az iskola közösség által elfogadott dokumentumokkal összhangban választja meg Csoport: Egy-egy osztály bizonyos tantárgyak tanításakor csoportokra bomlik, képességeinek, előképzettségeinek választott szakirányának megfelelően, (idegen nyelvek, informatika, a szakgimnáziumban a évfolyamon matematika, továbbá a szakképző osztályokban a két vagy több féle szakirányban tanulók szakirány szerinti szakmai tantárgyai) Diákkör Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének megfelelően diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb

13 A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, pedagógus, illetve a diákönkormányzat, a szülői választmány iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket pedagógus, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak a szülők írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját a diákkör által felkért nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. A diákkörökbe minimum 10 fő a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük, hiányzásaikat igazolniuk kell A diákönkormányzat és működési rendje: A diákönkormányzat a tanév időrendjéhez igazodó munkatervében határozza meg éves feladatait és megvalósításuk időrendjét. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának és az éves munkatervének elkészítését a diákönkormányzatot segítő pedagógus támogatja. E dokumentumok az iskolai dokumentáció részét képezik. A tanulóifjúságot a tagintézmény vezetősége, nevelőtestülete előtt a diákönkormányzat vezetői képviselik. Gyakorolja továbbá mindazokat a jogokat, melyeket törvény vagy egyéb szabály a diákönkormányzat számára fogalmaz meg. A diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség (diákbizottság) irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a tagintézmény-vezetője által megbízott pedagógus segíti. A diákönkormányzatot a segítő tanár is képviselheti, a diákönkormányzat rajta keresztül is érvényesítheti jogait és fordulhat a tagintézmény vezetőségéhez vagy a nevelőtestületéhez, a szülői választmányához. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő pedagógusnak ki kell kérnie a tagintézmény diákönkormányzati vezetőségének véleményét

14 A tanulónak joga, hogy a diákönkormányzathoz forduljon érdekképviseletért. Jogorvoslati ügyekben a diákönkormányzat javaslatot tehet a tagintézmény-vezetőjének vagy fenntartónak a panasz elbírálására és a panasz ügyében tett érdemi intézkedésre. A diákönkormányzat működéséhez szükséges személyi-, tárgyi- és anyagi feltételeket a tagintézmény adottságainak és lehetőségének megfelelően - biztosítja. A diákönkormányzat rendelkezhet önálló pénzügyi forrással. A pénzügyi forrás származhat: - külső forrásból származó támogatásból, adományból - pályázatból - diákönkormányzati rendezvény bevételéből. A diákönkormányzat a pénzügyi forrásait elkülönítetten kezeli. Kiadásait, bevételeit, bevételi és kiadási pénztárbizonylaton tartja nyilván. A nyilvántartás szakszerű vezetéséért a diákönkormányzatot segítő pedagógus és a diákönkormányzat diák vezetője felelős. A diákönkormányzat gazdálkodásáról, a rendelkezésére álló források ésszerű felhasználásáról diákközgyűlésen köteles beszámolni a diákönkormányzat vezetője, pénztárosa és az önkormányzatot segítő pedagógus Az iskolai diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal az iskolai diákközgyűlést össze kell hívni. A diákközgyűlés összehívásáért a tagintézmény vezetője a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint a diákönkormányzat diákvezetője beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint a tagintézmény vezetője tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, a munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. 2. A tagintézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit - jogszabályokban meghatározott esetekben - részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg Részvételi jog illeti meg a tagintézmény minden dolgozóját, tanulóját, a szülőket vagy képviselőiket azokon a programokon, amelyekre meghívót vagy megbízást kapnak Javaslattételi jog illeti meg a tagintézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségeit, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót Véleményezési jog illeti meg a tagintézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségeit, tanulói közösségeket, az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt

15 a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. /hatályos jogszabályok/ 2.5. A döntési jog a döntési joggal rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület minősített (50 % + 1 fő) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van. 3. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje A tagintézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott pedagógusvezetők, a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. A tagintézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az adott tanév munkaterve tartalmazza, melyet nyilvánosságra kell hozni. Egy példányát a tanári szobában kell közzétenni. 4. A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatásának formái A tagintézmény vezetője szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák). Az osztályfőnök rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében, nyomtatott naplókivonatban, elektronikus ellenőrzőben) a tanulmányi és magatartási előmenetellel kapcsolatban. Szülői értekezletek A szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A tagintézmény tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze. Tagintézményi szülői értekezletet a tagintézmény-vezető hívhat össze. Szülői fogadóórák

16 A tagintézmény valamennyi pedagógusa az éves munkatervben meghatározott időpontban tart szülői fogadóórát, melyről a szülőknek a tanév első szülői értekezletén szóban, majd az időpont előtt írásban az osztályfőnök ad tájékoztatást. Ha a szülő fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni gyermeke tanárával, időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az elektronikus naplóba beírni. Tájékoztatás IKT eszközök segítségével A tagintézmény honlapján keresztül elérhető az elektronikus napló felülete. Minden szülőnek joga van megismerni a gyermekét érintő információk eléréséhez szükséges belépési adatokat. A napló felületén megtekinthetőek a szerzett érdemjegyek, a hiányzással kapcsolatos adatok, a tanító pedagógusok neve, az osztály/csoport órarendje, illetve a jutalmazással és fegyelmezéssel kapcsolatos bejegyzések. A tagintézmény a weblapját ( és facebook oldalát ( KERI) is felhasználja a szülők és más partnerek tájékoztatására. A tagintézmény a tanév során: szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezletek, fogadóórák, fórumok keretében rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók ellenőrző-könyvében) valamint a DINA interneten elérhető oldalán, amennyiben szükséges, írásos levél, értesítés formájában is Szülői értekezletek A tagintézmény vezetősége pályaválasztási szülői értekezlet tart az általános iskolát végző fiatalok szülei számára, melyben tájékoztatja őket a tagintézmény képzési típusairól, a nyújtott szolgáltatásokról, a továbbtanulási lehetőségekről, a felvétel feltételeiről. Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az iskola 9. évfolyamos tanulóinak szüleit a tanévkezdést követő első hetekben a tagintézmény-vezető tájékoztatja összevont szülői értekezlet formájában, ahol bemutatja a kilencedikes tanulók osztályfőnökeit, valamint az iskola vezetését. Ismertetést tart az iskola élettel kapcsolatos teendőkről, ismerteti továbbá a tanév főbb eseményeit, a tanulók juttatásait, jogait, kötelességeit

17 Az összevont szülői értekezleten túl az iskola két alkalommal rendez osztály-szülői értekezletet.. Osztály-szülői értekezletet hívhat össze a szülői választmány elnöke is, a szülők közössége, az osztály tanulói és az osztályban tanító pedagógusok Szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként két alkalommal szülői fogadóórát tart. A fogadóóra időpontja az általános munkaidőn túl a késő délutáni órákban kerül sorra (17,00- tól). Amennyiben a szülő vagy a gondviselő a fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni a pedagógussal, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie. Rendszeres írásbeli tájékoztatás A fogadóórákról és értekezletekről valamennyi tanuló szülőjét vagy gondviselőjét írásban úgy kell tájékoztatni, hogy az értesítést időben megkapja. Az értesítésre elsősorban a tanulók ellenőrző-könyvét kell használni. Az elektronikus napló (DINA) bevezetését követően az ellenőrző-könyvön kívül fel kell használni a program adta lehetőséget a szülők tájékoztatására és a kölcsönös információcserére (web üzenetek). Az írásbeli feleleteket, érdemjegyeket az írásos munka kijavítását követő kiadás napján, a szóbeli feleleteket lehetőség szerint - a feleleteket követően, de legkésőbb egy héten belül kell az elektronikus naplóban rögzíteni. Valamennyi tantárgynál arra kell törekedni, hogy megfelelő érdemjegy álljon rendelkezésre. Megfelelő számú az érdemjegyek száma, ha heti egy óraszámú tantárgy esetében legalább 2-3 érdemjegy áll rendelkezésre félévenként. Az osztályfőnök írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről és igazolatlan hiányzásairól. Amennyiben szükséges, tértivevényes ajánlott levél útján tájékoztatja a szülőket a tanuló igazolatlan hiányzásairól, továbbá arról is, ha a tanuló bukásra áll. Ez utóbbit az osztályfőnök az ellenőrző-könyv útján is megteheti. Az értesítést mindenkor kellő időben kell megtenni. 5. Kapcsolattartás a diákönkormányzattal A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a tagintézmény-vezető és az általános helyettese, továbbá a diákönkormányzatot segítő tanár. A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben: a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor

18 6. Kapcsolattartás a szülői választmánnyal A tagintézmény-vezető és a szülői választmány képviselője az együttműködés tartalmát és formáját tanévenként egyezteti. Kapcsolatuk a feladatellátás függvényében folyamatos. A tagintézmény-vezető vagy helyettese tájékoztatja a szülői választmányt az iskola működéséről, az iskola tanévi programjairól. A tagintézmény-vezetője valamennyi, a szülői választmányt érintő kérdésben előre tájékoztatja a választmány elnökét, és meghívja az értekezletekre, tanácskozásokra, ünnepségekre. 7. Külső kapcsolatok formái és rendje 7.1. A tagintézmény helyi közoktatás-irányítási kapcsolatai Az iskola közvetlen kapcsolatban áll a Tatabányai Szakképzési Centrum vezetésével, munkatársaival, továbbá valamennyi tagintézményével Az iskola országos közoktatási és szakoktatási irányítási kapcsolatai Nemzetgazdasági Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma Kormányhivatal helyi szerve Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Komárom-Esztergom Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központ (OH helyi szervezete) 7.3. A tagintézmény kapcsolatai a képző helyekkel A tagintézmény folyamatos kapcsolatban áll a kereskedelmi és vendéglátó tanulóképzésben érdekelt képző helyekkel. A folyamatos információcsere biztosítja a naprakész ügyintézést, melyen túl valamennyi, őket is érintő iskolai rendezvényre, ünnepélyre, tanulóversenyre, vizsgára, szükség esetén fegyelmi meghallgatásra meghívást kapnak az érintett munkahelyek képviselői. Valamennyi munkahellyel szorgalmazzuk a tanulószerződések megkötését. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy tanulóképzésre együttműködési megállapodást kötünk. Az operatív kapcsolatokat az iskola szakmai igazgatóhelyettese a gyakorlati oktatásvezetővel együttműködve biztosítja

19 IV. A TAGINTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI 1. A tagintézmény nevelőtestülete és jogkörei A nevelőtestület a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége. Nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó testülete. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő dolgozói. b/ A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a pedagógiai kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a nemzeti köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, ezen túl pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 2. A nevelőtestület értekezletei, tanácskozásai: 2.1.Nevelőtestületi értekezletek tanácskozások A nevelőtestület a tanév során évente visszatérő rendszeres (rendes), ugyanakkor adott feladathoz kötődő nem rendszeres értekezleteket tart (rendkívüli nevelőtestületi értekezlet). A nevelőtestület rendszeres értekezleteit az intézményi munkatervben meghatározott időpontokban az intézmény igazgatója hívja össze A nevelőtestület állandó értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó-, félév végi és a tanévet záró értékelő értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet nevelési értekezlet havi információs értekezlet (INFÓ) minden hónap első szerdájának délutánján a munkatervben rögzített egyéb munkaértekezlet. Amennyiben egyéb gátló körülmény nem akadályozza a nevelőtestületet, az értekezleteit szerdai napokon tartja. A nevelőtestület rendkívüli értekezletei Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze a tagintézmény lényeges problémáinak megoldására. Össze kell hívni a nevelőtestületi értekezletet, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 25 %-a, vagy a tagintézmény-vezetője, vagy a szülői választmány szükségesnek látja. A nevelőtestületi értekezletekről, az ott elhangzottakról, a hozott döntésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet jegyzőkönyv-vezető vezeti, amelyet a

20 tagintézmény vezetője, a jegyzőkönyv-vezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. 3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A szavazatok egyenlősége esetén, az intézményvezető szavazata dönt. 4. A szakmai munkaközösségek feladatai a tantárgyfelosztás elkészítésének a segítése a munkatervben egy-egy munkaközösséget érintő éves feladatok összeállítása egy-egy szakmai területet érintő elemzések, értékelések és beszámolók elfogadása szakmai jellegű pályázatok kiírása a pedagógusok továbbképzésben való részvételének tervezése, amennyiben az a szaktárggyal összefügg szakmai és tantárgyi versenyek kiírása és lebonyolítása, melyek egy adott munkaközösség területét érinti a szakmai munkaközösség feladata a tanulók tantárgyi értékelésének követelményrendszerét kidolgozni és ellenőrizni A Fegyelmi Előkészítő Bizottság feladata, a fegyelmi eljárás rendje A tagintézmény nevelőtestülete a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi előkészítő bizottságot hoz létre, melynek munkáját a fegyelmi előkészítő bizottság elnöke koordinálja. A tanulóval szemben folytatott fegyelmi eljárást a Nkt. 58. és az EMMI rendelet szabályozza. Az a tanuló, aki kötelezettségeit enyhébb formában (kisebb mértékben) megszegi, fegyelmi intézkedésben részesíthető. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet: megrovás

21 szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskoláb; eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásátó; kizárás az iskolából Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás és a kizárás fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A fegyelmi eljárás megindításáról (egyeztetési eljárás) az indok megjelölésével a tanulót és fiatalkorú tanuló esetén a szülőjét értesíteni kell. Az egyeztető eljárást (mediációt) a fegyelmi meghallgatást megelőzően kell lebonyolítani, róla jegyzőkönyvet felvenni. Amennyiben az egyeztető eljárás nem jár sikerrel, illetve a tanuló utána is elköveti ugyanazt a vétséget, a fegyelmi meghallgatást le kell bonyolítani. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, meghallgatást kell tartani. A fegyelmi meghallgatásra a tanulót és a fiatalkorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Fiatalkorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, fiatalkorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozattal lehet. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít

22 A nevelőtestület a Fegyelmi Előkészítő Bizottságra (FEB) ruházza a tanulói fegyelmi ügyekben az előkészítő eljárást (mediáció), a meghallgatást, továbbá a büntetési határozat megállapítását. A FEB tagjai: FEB elnöke igazgatóhelyettes érintett(ek) osztályfőnöke(i) szaktanárok IDB tagok ODB tagok munkahelyek képviselői Kamara képviselője érintett tanulók szülei (fiatalkorúak esetében kötelező) jegyző 5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A munkaközösségek vezetőjük útján az iskolai munkaterv elkészítéséhez minden tanév kezdetére írásos munkatervvel járulnak hozzá. Ennek elkészítése a szakmai munkaközösség vezetők feladata. A szakmai munkaközösség önálló munkatervében megtervezi a szaktárgyi ellenőrzéseket, méréseket. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, részt vesznek a pályakezdő pedagógusok mentorálásában az iskola Gyakornoki szabályzatában leírtak szerint. Figyelemmel kísérik, és részt vesznek különböző szervezetek, intézmények által kiírt pályázatok elkészítésében A tagintézményben jelenleg működő munkaközösségek: közismereti szakmai (elméleti és gyakorlat) idegen nyelvi munkájukat a rész-munkaközösségek vezetői segítik. A rész-munkaközösségek létrehozásának feltételei: Rész-szaktárgyi munkaközösséget hozhat létre legalább 5 pedagógus, ha szándékát kinyilvánítja, s az adott tantárgyat a munkaközösségből legalább 5 fő tanítja

23 5.3. A szakmai munkaközösség vezetője A nevelőtestület szakmai munkaközösségeinek vezetését a munkaközösség-vezetők látják el. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösségek tagjai saját soraikból választják. Munkaközösség-vezető a szaktárgyában nagy biztonsággal eligazodni képes, legalább öt éves pedagógusi múlttal rendelkező, kollégái által elismert személy lehet. A munkaközösség vezetőjének megbízása legkevesebb 1 évig tarthat, de többször meghosszabbítható. A munkaközösség-vezető munkakörére írásos megbízással rendelkezik, a tagintézményvezető bízza meg. Feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. 6. A szaktárgyat tanító pedagógus: A szaktárgyat tanító pedagógus az iskola pedagógiai programja alapján a tanulók haladási üteméhez igazodva végzi a tantárgyi tanulás irányítását. Feladatait munkaköri leírás tartalmazza. 7. Az osztályfőnök Az osztályfőnöknek erkölcsi és jogi felelősséget kell vállalnia valamennyi rábízott tanulóért és érdekükben kifejtett pedagógiai munkáért úgy, hogy a tanuló egyéni fejlődési, tanulási tempójához igazítja fejlesztő munkáját. Tiszteletben tartja az egyes tanulók emberi méltóságát, törekszik önismeretük fejlesztésére, megszerzi az osztályában tanító pedagógusok támogatását, igényli a szülők közreműködését. Az osztályfőnököket a tagintézmény-vezető bízza meg 1 évre. A munkakörét munkaköri leírás tartalmazza. 8. A tagintézmény egyéb megbízottjai és tisztségviselői: Fegyelmi Előkészítő Bizottság elnöke: megbízatását a tagintézmény-vezetőtől kapja. Megbízása egy tanévre szól és többször is meghosszabbítható. Tűz-és katasztrófavédelmi megbízott: feladatait, jogkörét jogszabály írja elő. Megbízása egy tanévre szól és többször is meghosszabbítható. Munka- és balesetvédelmi megbízott: feladatait, jogkörét jogszabály írja elő. Megbízása egy tanévre szól és többször is meghosszabbítható Pedagógusok Szakszervezete helyi alapszervének vezetősége: feladatait, jogkörét, megbízását jogszabály írja elő. Iskolai vöröskereszt alapszervezetének tanárelnöke:

24 Megbízatását a tagintézmény-vezetőtől kapja, egy tanévre szól és többször meghosszabbítható. Szervezi az iskolai vöröskeresztes tevékenységet, az elsősegély-nyújtási, csecsemőápolási, egészségnevelési szakköröket, versenyeket, bázisiskolai programokat. Kapcsolatot tart a Komárom-Esztergom Megyei Vöröskereszt szervezetével. Szervezi a nagykorú tanulók és az iskolai dolgozók körében a véradást. Részt vesz a megyei vöröskeresztes rendezvényeken. Együttműködik az iskola gyermekorvosával és védőnőjével. Szakkörök, diákkörök vezetői: Az iskola a tanulók érdeklődési körének megfelelően biztosítja a szakkörök, diákkörök működését és vezetésükhöz kapcsolódó pedagógusok megbízását. Megbízatásukat az igazgatótól kapják. V. A TAGINTÉZMÉNY MUNKARENDJE 1. A tagintézményben tartózkodás rendje a/ Szorgalmi időben a tanulóifjúság számára a tagintézmény 6,00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 19,00 óráig áll rendelkezésre. Indokolt esetben ettől a tagintézmény-vezető engedélyével lehet eltérni. Tanuló csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhat az iskola helyiségeiben. b/ Tanítás nélküli munkanapokon az iskola épülete a tanulóifjúság számára 8,00 órától 12,00 - ig áll nyitva. A tagintézmény dolgozói munkanapokon változó munkabeosztásban, a munkaköri leírásokban leírtak szerint tartózkodnak a tagintézményben és a hozzá tartozó épületekben. Ez azt jelenti, hogy 6,00 órától 19,00 óráig biztosított az intézményben a dolgozói jelenlét. c/ Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre a tagintézmény-vezető ad engedélyt eseti kérelmek alapján. d/ A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt az intézmény rendszeres látogatását írásos megállapodás rögzíti. Az esetenként érkező személyeket a portai szolgálat lépteti be az intézménybe és az intézményben tartózkodását, mozgását köteles figyelemmel kísérni. A portai ügyelet nyilvántartást vezet az iskolába belépő idegenekről. A tanulókat kereső nem intézményi személyeket elsősorban a porta melletti térben kell fogadni. A rendezvényekre érkezőket a rendezvényért felelős intézményi dolgozó fogadja és kíséri figyelemmel. A rendezvényért felelős intézményi dolgozó köteles a rendezvényről utoljára

25 távozó - nem intézményi személyt - megvárni, a rendezvényen használt eszközök biztonságos elhelyezéséről gondoskodni. A tagintézményben étkező nem intézményi dolgozók, illetve az ételt elszállító személyek csak az étterem és a portai beléptetés között mozoghatnak, ettől csak az ebédfizetési napokon lehet eltérni, amikor a gazdasági irodába vagy a kémiai labor előtti térbe léphetnek az érintettek. Az iskolába beérkezett és azt elhagyó tanulók személyét a portán elhelyezett nyilvántartásban a mindenkori portai ügyeletet ellátó közalkalmazott köteles rögzíteni, feltüntetve a kilépés pontos idejét, és a kilépést engedélyező nevét. A kilépési engedélyt a portán le kell adni. e/ A portai szolgálat a ki- és beléptetett eszközöket ellenőrizni köteles. Ellenőrzi továbbá a vendéglátó gyakorlati munkahelyek és raktár személyzetét. Indokolt esetben (bombariadó, katasztrófa helyzet, érettségi- és záróvizsgák idején) a belépők személyes holmijait is. 2. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje A tagintézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért a tagintézmény vezetője, vagy kijelölt helyettese ügyeleti beosztás alapján köteles a tagintézményben tartózkodni. A vezetők munkaideje 40 óra, rugalmas munkaidő, de elsősorban a tagintézmény működési, nyitva tartási rendjéhez igazodik. 3. A közalkalmazottak munkarendje A tagintézményben valamennyi dolgozó csak érvényes orvosi igazolások birtokában kezdheti meg munkáját. Munkakezdés előtt kötelező orvosi szűrővizsgálatokon megjelenni. A szűrővizsgálatokat a tagintézmény orvosa rendeli el. Minden tanév kezdetekor az esedékes orvosi vizsgálatokat legkésőbb október l-jéig mindenkinek el kell végeztetnie.. Minden tanév kezdetekor, továbbá három hónapot meghaladó távollét esetén, vagy új gépi berendezés, új technológia alkalmazásakor munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatást kell tartani, melyet az iskola megbízottjai tartanak. Az ismeretek elsajátításáról meg kell győződni. Az oktatás megtörténtét a közalkalmazottnak az aláírásukkal kell igazolni. 4. A pedagógusok munkarendje A pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező tanítási órákból (22-26 óra), valamint a nevelő-oktató munkával, a tanulókkal és a szakfeladatának megfelelő foglalkozással

26 összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll (22/26-32 óra). A pedagógus napi munkarendjét az órarend, az ügyelet és a tanórán kívüli programok ideje határozza meg. A felügyeleti és helyettesítési rendet a tagintézmény-vezető és helyettesei állapítják meg a tanórai és foglalkozási rend függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál a tagintézményi feladat ellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni.. A tagintézmény feladatellátási tervének koncepciója, hogy a tanulók érdekében az iskolavezetés mindaddig igénybe veszi a pedagógusok tanítási óráin túli munkaidő keretét, ameddig a munkatervi feladatok jó színvonalú teljesítéséhez erre szükség van. A pedagógus köteles 10 perccel a tanítási és foglalkozási ügyeleti beosztása előtt munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradásának okát lehetőleg előző napon, de legkésőbb elháríthatatlan akadály esetén az adott munkanapon 7,35-ig köteles jelenteni a vezetőjének vagy helyettesének, hogy a helyettesítéséről intézkedni lehessen. A hiányzó pedagógus köteles tartós hiányzásának kezdetekor tanmeneteit a igazgatóhelyettesekhez eljuttatni, lehetőleg írásban tájékoztatást adni a tanulókkal tárgyalandó témakörről, hogy a tananyag zökkenőmentes átadása biztosítható legyen. A tantervi tananyagban való lemaradás elkerülése érdekében lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra a megbízást a tagintézményvezető adja. 5. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a tagintézmény-vezető állapítja meg a tagintézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat a tagintézmény-vezető és helyettesei készítik el. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: iskolatitkár (NOKS) laboráns (NOKS) oktatástechnikus/rendszergazda (NOKS)

27 gazdasági ügyintéző gondnok karbantartók portás takarítók: heti 40 órás munkaidejét az iskolai feladatokhoz alkalmazkodva kell beosztani. 6. A dolgozók munkaidejének és az intézményben tartózkodásának dokumentálása A tagintézmény dolgozói a munkaidejüket a portán elhelyezett jelenléti ívben vezetik. Amennyiben munkahelyüket magán célból munkaidőben hagyják el, azt a jelenléti ív megfelelő rovatában rögzítik. A munkahely elhagyását munkaidőben felettesük engedélyezi. 7. A tagintézmény tanulóinak munkarendje A tanulók munkarendjét, jogait és kötelességeit a Nemzeti köznevelésről szóló törvény, továbbá az iskola házirendje tartalmazza. A házirend betartása minden tanulóra nézve kötelező. Az ügyeleti rend elkészítése és megszervezése az általános igazgatóhelyettes feladata. A házirendet a tagintézmény vezetőjének előterjesztésére a tanulóifjúság választott tisztségviselőnek és a szülői választmány vezetőségének egyetértésével a nevelőtestület fogadja el. VI. A TAGINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE a/ A tanév szeptember 1-jétől a következő naptári év augusztus 31-ig tart. A tanítási év szeptember 1-jétől a következő naptári év június 15-ig tart (kivéve, ha a dátumok pihenőnapra esnek), és a miniszter által a tanév rendjében meghatározott számú tanítási és tanítás nélküli munkanapból áll. b/ A tanév helyi rendjét - programjait - a miniszter rendeletében foglaltakat figyelembe véve a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, és az éves munkatervben rögzíti. Minden tanév szorgalmi részének kezdése, valamint az első és a második félévének befejezésekor a nevelőtestület értekezletet tart. Ezzel összhangban a tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület az alábbiakról dönt: a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól a pedagógiai program szükséges módosításáról az új tanév feladatairól az iskolai szintű rendezvények, ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról