AZ EMBERI TEST MEGISMERÉSE

Átírás

1

2 EGYIPTOMI ESZKÖZÖK Az ókori emberek éppolyan kíváncsiak voltak az emberi testre, illetve arra, miért kezd rosszul mûködni, mint manapság. Az ókori világ legnagyobb orvosai Egyiptomban tevékenykedtek, akik a test mûködésének megismerése érdekében boncolást és, egyszerûbb mûtéteket is végeztek, és eredményeiket följegyezték. Ez a féldombormû több mint 2000 éves, Egyiptomból, egy észak-asszuáni templomból származik, és a korabeli orvosok sebészi eszközeit ábrázolja. AZ EMBERI TEST MEGISMERÉSE Az emberi testet évszázadok kutatásainak eredményeképpen ismertük meg. Európában a 16. század után került sor jelentôsebb elôrelépésre, miután engedélyezték a boncolást. A 19. századtól használtak érzéstelenítôket, amelyeknek köszönhetôen már nagyobb mûtétek is elvégezhetôvé váltak, majd a röntgensugarak felfedezésével be lehetett tekinteni a testbe annak felnyitása nélkül is. A 20. század második felétôl pedig az egyre tökéletesebb eljárások révén az orvosok és a tudósok immár a mûködô, élô testet is meg tudják figyelni, és egyre könnyebben diagnosztizálják a betegségeket. Egy nôrôl készült rajz, asztrológiai magyarázattal ellátva VALÓSÁG HELYETT KITALÁCIÓ A reneszánsz koráig, a századig az emberi testre vonatkozó ismereteket alapvetôen egy 2. századi orvos, Galénosz tanításai határozták meg. Az ô elképzelései és téveszméi változatlanul maradtak fenn. Az ábrák mint például ez a nôi testrôl készült 15. századi rajz síkban kiterített, pontatlan illusztrációk voltak, inkább a képzeletbôl, semmint a valóságból táplálkoztak. Pontosan és részletesen megrajzolt karizmok ANATÓMIAI PONTOSSÁG A 16. században végül engedélyezték Európában az addig tiltott boncolást. Egy flamand orvos, Andreas Vesalius számtalan boncolást végzett, és 1543-ban De humani corporis fabrica (Az emberi test szerkezetérôl) címmel, képzômûvészek közremûködésével kiadta kutatási eredményeit. A vázizomzatról készült ábrán is látható, milyen pontos anatómiai leírásokat készített, ezeknek köszönhetôen a korábbi ismeretek alapjaiban változtak meg, és jobban megismerhetôvé vált az emberi test. SZERVEZET A röntgenfelvétel alatt a kézen maradt gyûrû ÉRZÉSTELENÍTÔK Érzéstelenítôk alkalmazásával az orvosok úgy végezhetnek mûtéteket, hogy a betegek nem éreznek fájdalmat. Elsô alkalommal 1846-ban, Bostonban használtak érzéstelenítôt (étert) egy nyaki daganat eltávolításakor (a képen). Korábban a mûtéteket a lehetô leggyorsabban kellett elvégezni, szörnyû fájdalmat okozva a betegeknek. Az érzéstelenítôk lehetôvé tették, hogy az orvosok bonyolultabb mûtéteket is végrehajtsanak, és alaposabban megismerjék az élô szervezetet. A lakáskulcs, amelyet a vizsgált személy a csuklójára tekert láncon hordott 19. SZÁZADI RÖNTGENFELVÉTEL Az elsô ilyen felvételt 1895-ben sikerült elkészíteni, amikor Wilhelm Röntgen német orvos fölfedezte az általa X-sugárzásnak nevezett jelenséget. Rájött, ha ezeket a sugarakat az emberi testen áteresztik, és fényérzékeny lapokon felfogják, a test kemény, sugárzást leginkább elnyelô szöveteirôl, például a csontokról világos kép készíthetô. Ezt a felvételt Röntgen egy évvel a fölfedezése után készítette egy nô kezérôl.

3 9 Az agy egyes részei jól látszanak metszeti képen MODERN KÉPALKOTÓ ELJÁRÁSOK PET-VIZSGÁLAT A PET-vizsgálat ( pozitronemissziós tomográfia ) egy adott szövet aktivitását mutatja meg. Ez a PET-felvétel az agy bal oldali aktivitását jelzi (színes folt) beszéd közben. A vizsgált személybe radioaktív glükózt juttattak, amelyet az aktív agysejtek fölvettek. A glükóz radioaktív pozitronokat bocsát ki, amelyeket a PET-készülék felfog. CT-VIZSGÁLAT A CT-vizsgálat (computertomography, komputertomográfia ) olyan készülékkel történik, amely a test körül forogva röntgensugarakat bocsát ki. A szöveteken áthaladó sugarakat egy számítógéphez csatlakoztatott detektor fogja föl, szeletekben" alkotva képeket, ezekbôl aztán 3D-kép készül. Ábránkon a bordák, a váll és a gerinc képe látható. Nanorobot körbefogja és megöli a baktériumot A vizelettel teli húgyhólyag ULTRAHANG Az ultrahangos vizsgálat során nagy frekvenciájú hanghullámokat juttatnak a szervezetbe, ezekbôl a szövetekrôl visszaverôdve számítógép által képpé alakítható visszhang képzôdik. Ultrahanggal biztonságosan vizsgálható méhen belül a magzat (jobbra). Ezzel az eljárással mozgás, például a szívverés is kimutatható. KONTRASZTANYAGOS RADIOGRÁFIA A hagyományos röntgensugár a kemény szövetekrôl, így a csontról alkot világos képet, de a lágy szövetekrôl nem. A kontrasztanyagos radiográfia során olyan anyagot alkalmaznak, amely elnyeli a röntgensugarakat, így megmutatja a lágy és üreges szerveket is. Ez a kép úgy készült, hogy bárium-szulfátot juttattak a vastagbélbe, hogy megvizsgálják a szerkezetét. A képet utólag színezték. Szárkapcsi izmok MRA A MRA ( mágneses rezonanciás angiográfia ) az MRI (balra) egy formája, amely a véredényekrôl készít képet. Elôfordul, hogy a vizsgálat elôtt kontrasztanyagot fecskendeznek a vizsgált személybe, hogy jobban látszódjanak az erek. Ez felvétel az alhasi tájék egészséges artériáit (pirossal) mutatja, a bal és jobb oldali közös csípôartériára ágazó aortával (fölül). A betegséget okozó baktérium a szervezetben MRI Az MRI-vizsgálat (magnetic resonance imaging mágnesesrezonancia ) modern képalkotó eljárás, amely a lágy szövetekrôl, amilyen az agy, nagy pontosságú képeket állít el. Az MRI-vizsgálat alatt a beteg egy alagútszerû készülékben fekszik, ahol erôs mágneses tér és rádióhullámok révén végzik el a fájdalommentes vizsgálatot. Ezek hatására a test molekulái energiát bocsátanak ki, melyet számítógép elemez, és olyan képet készít, mint a fenti nôi test hosszmetszete. SEM A SEM nem kimondott képalkotó eljárás, az elektronmikroszkóp az elhalt sejtekrôl és szövetekrôl képet készít. A mikroszkóp elektronnyaláb segítségével készít 3D-képet a vizsgált tárgyról. Ezt a képet SEM (scanning electron micrograph pásztázó elektronmikroszkóp ) készítette és tárolta. A kép a bôrbôl (piros) kinövô hajat (zöld) mutatja. NANOTECHNIKA Az emberi szervezet felderítése egyszer majd lehetôvé válik apró robotok, úgynevezett nanorobotok alkalmazása révén. Az apró robotok a fejlett nanotechnika termékei lesznek, és a vér glükóz- és oxigéntartalma hajtja majd ôket. Illusztrációnkon az látható, hogyan segítik e robotok a szervezet védekezését azzal, hogy megkeresik és elpusztítják a betegséget okozó baktériumokat. Egyéb lehetséges alkalmazásuk lehet a károsodott vérerek javítása.

4 32 HALLÁS ÉS EGYENSÚLYOZÁS A fül olyan érzékszerv, amely szinte teljes egészében a koponyára lapul. Felfogja a hangokat, és a test egyensúlyozásában és helyzetének megtartásában is részt vesz. Mindkét fülnek van külsô, középsô és belsô része. A hanghullámok a fülbe jutnak, és a belsô fül hangérzékelôi fogják fel ôket. Ezek idegimpulzusokat küldenek az agyba, amelyeket hangként érzékelünk. A belsô fülben lévô egyensúly-érzékelô receptorok fogják fel a test helyzetét és mozgását. Ez az információ, illetve a hozzá társuló, az izmokban, ízületekben és szemben lévô érzékelôkbôl származó jelek segítségével tudjuk egyenesen tartani és egyensúlyozni magunkat. ÉRZÉK- SZERVEK HALLÓCSONTOCSKÁK Ez a levegôvel teli középfülben elnyúló három apró csont a kalapács, az üllô és a kengyel. A kalapács a dobhártyához kapcsolódik, míg a kengyel az ovális ablakhoz, a belsô fül bejáratát borító hártyához. Amikor a hanghullám rezgésbe hozza a dobhártyát, a hallócsontocskák a belsô fülbe továbbítják a rezgést. A FÜL SZERKEZETE A külsô fül a hangokat a fülbe vezetô fülkagylóból és a 2,5 cm-es, levegôvel teli külsô hallójáratból áll, amely a hangokat a dobhártyához vezeti. A faggyúmirigyek által termelt fülzsír tisztítja a hallójáratot, és távol tartja a rovarokat. A szintén levegôvel teli középfülben találhatók a hallócsontocskák. A belsô fül folyadékkal teli csatornákat tartalmaz. A fül halló része a csiga. Az egyensúlyozó rendszer az egyensúly fenntartásában vesz részt. Egyensúlyozó ideg Hallóideg Az egyensúlyozó szerv az egyensúly fenntartását segíti DOBHÁRTYA A dob bôréhez hasonlóan feszes dobhártya (membrana tympani) zárja le a külsô hallójárat belsô felét, és egyben elválasztja a belsô fültôl. Áttetszô kötôszövetbôl áll (jobbra). A hanghullámok a hallójáraton végigérve a dobhártyához érnek, rezgésbe hozzák, és így kerül a hang energiája a középfülben lévô hallócsontocskákig A faggyúmirigy termeli a fülzsírt A HANG ÚTJA A dobhártyát az oda elérkezô hanghullámok megrezegtetik, és a három hallócsontocska dugattyúszerû mozgást végez, ki-be lökdösve az ovális ablakot. Ezáltal a csiga tekervényes járataiban lévô folyadék rezgésbe jön, elmozdítva a Corti-szervben található szôrsejteket. A szôrsejtek idegimpulzusokat küldenek a hallóidegen keresztül az agy hallóközpontjába, ahol ezeket hangként érzékeljük A dobhártya választja el a külsô és a középfület A külsô hallójárat tereli a fülbe kívülrôl a hangokat A hallócsontocskák átívelik a középfület A csiga fogja fel a hangot a belsô fülben Az Eustach-kürt egyenlíti ki a légnyomást Érzékelô szôrök Szôrsejt Kalapács (malleus) Üllô (incus) Külsô hallójárat Ovális ablak Kengyel (stapes) A beérkezô rezgés útja Hallóideg Corti-szerv Szôrsejtek Idegrostok Az idegimpulzus a hallóideghez jut el A rezgés összeborzolja a szôrsejt szôreit SZÔRSEJTEK A csigában található Corti-szervben akár szôrsejt is lehet; ezek alakítják a rezgést idegimpulzusokká. A hosszú, vékony, V alakú szôrpamacs a tetejükbôl nô ki. A csigát megtöltô folyadékban végigterjedô hangrezgés meghajlítja a szôrszálakat. Ennek hatására a szôrsejt idegimpulzust hoz létre, amely az agyba jut. Dobhártya

5 /9/17 11:34 Page A GRAVITÁCIÓ ÉS A GYORSULÁS ÉRZÉKELÉSE Folyadékkal teli csatorna a félkörös ívjáratban Félkörös ívjárat a három egyike ÁLLÓ MACULA VÍZSZINTES A tömlôcske érzôhámja itt fölfelé áll, vízszintes helyzetben van. Az érzôhám zselés anyagba ágyazódó, érzékelô szôrsejtekbôl áll, amelyek otolithot, kalcium-karbonát kristályokat hordoznak. A szôrsejtektôl az idegrostok az egyensúlyozó idegbe lépnek. Folyadék Zselés anyag Szôrsejtek Idegrost Egyensúlyozó ideg ELMOZDULT MACULA HAJLÁS VAGY GYORSULÁS A fej elôrehajlik, a kalcium-karbonát kristályok tömegétôl az érzôhám a gravitáció hatására lefelé csúszik. Ez arra készteti a szôrsejteket, hogy jeleket küldjenek az agyba. A vízszintes elmozdulás ugyanezt a hatást váltja ki. A zsákocskára a függôleges irányú mozgás, például a liftben való utazás hat. A gravitáció hatása Az elhajló és idegimpulzust létrehozó szôrsejtek A FORGÓMOZGÁS ÉRZÉKELÉSE Az ampullában cupula található A NYUGALMI HELYZETBEN LÉVÔ ZSÁKOCSKA NYUGALMI HELYZETÛ CUPULA Folyadék A cupulában érzékelô szôrsejtek vannak A tömlôcske a vízszintes és a hajló mozgást érzékeli A három félkörös ívjárat közösen fogja fel a fej forgásának sebességét és irányát. Minden ívjárat alapjánál egy ampullának nevezett duzzanat található, amelyben zselészerû cupula helyezkedik el a képen mozdulatlanul, ebbe ágyazódnak be a szôrsejtek. Zsákocska Szôrsejt Ingerelt idegrost A tömlôcskében a macula vízszintes A zsákocskában a macula függôleges AZ ELMOZDULT CUPULA EGYENSÚLYOZÓ SZERVEK FORDULÁS Amikor a fej elfordul, a félkörös ívjáratokban a folyadék az ellenkezô irányba mozdul el, s emiatt a cupula elhajlik. Ez a szôrsejtet arra ingerli, hogy idegimpulzust küldjön az agyba. Az ívjáratok, lévén egymáshoz képest derékszögben, minden irányú forgómozgást érzékelnek. A folyadék mozgása A zsákocska a függôleges irányú mozgást érzékeli Cupula A belsô fülben két, folyadékkal teli egyensúlyozó szerv található. Idegimpulzusokat küldenek, folyamatosan informálva az agyat a test helyzetérôl és mozgásáról, ezzel segítve az egyensúly és a testhelyzet fenntartását. A tömlôcskében és a zsákocskában lévô szôrszálak érzékelik az egyenes vonalú mozgást, a gyorsulást és a lassulást, illetve a mozdulatlan fej helyzetét. A három félkörös ívjárat érzékeli a fej minden irányú mozgását. Az elhajolt szôrszál Az ingerelt idegrost Mikrofon Jeladó Elektromos kábel, amely az érzôideghez csatlakozik REZGÉSSZÁM A hang rezgésszáma az a gyorsaság, amellyel a hanghullám a levegôt rezegteti. A magas rezgésszámú (frekvenciájú) hangok magasak; az alacsony rezgésszámúak mélyek. A fiatal emberek 20 és Hz közti hangterjedelmet hallanak, ám a kor elôrehaladtával a felsô határérték csökken. Egyes állatfajok más és más hangterjedelmet hallanak. Élôlény min. frekvencia (HERTZ) max. frekvencia (HERTZ) Ember (10 éves) 20 20,000 Ember (60 éves) 20 12,000 Aranyhal 20 3,000 Kutya 60 45,000 Béka 100 3, ,000 Macska Barna delfin Denevér ,000 1, ,000 Hangprocesszor BEÜLTETETT CSIGA Egyes, teljesen süket emberek esetében a beültetett csiga segíthet. Sebészi úton apró kábelt ültetnek a csigába, illetve egy vevôkészüléket helyeznek a fülre. Mikrofon fogja fel a hangot, egy hangprocesszorhoz küldi, amely a jeladón keresztûl a csigában lévô kábelbe továbbítja a jeleket. Ez ingerli a hallóideget, és idegimpulzusokat küld az agyba, lehetôvé téve a hangok érzékelését.

6 46 VÉRKERINGÉS A szív által pumpált vér az egész testben áramolva szállítja a test sejtjeihez az oxigént, tápanyagot és a hormonokat, illetve elszállítja belôlük a salakanyagot. A szív, az erek és a vér együtt alkotja a keringési rendszert. Az artériák szállítják az oxigéndús vért a szívbôl a szövetekbe, míg a vénák az oxigénben szegény vért szállítják vissza a szívbe. (Fordított szerep csak a szív és a tüdô között áll fenn.) A szervezet nagy vérköre, a tüdôkbôl fölvéve és a vékony kapillárisokon át a szövetekhez szállítva az oxigént, nyolcszakaszos utat jár be. KERINGÉSI RENDSZER A vérerek a szívtôl a test minden részébe elágaznak. A képen a test fôbb véredényei láthatók, a jobb oldalon a fôbb végtagi artériákkal, a bal oldalon a fôbb végtagi vénákkal. Az aorta a test legnagyobb artériája a szívbôl szállít vért, és szétosztja, hogy a test minden részébe jusson vér. A felsô és alsó üres visszér a legnagyobb véna, ez szállítja vissza a vért a számtalan vénás elágazásból. A fejverôér látja el az agyat és a fejet A kulcscsont alatti verôér látja el a mellkast és a karokat A tüdôverôér szállítja az oxigénben szegény vért a kis vérkörbe A szív (cor) pumpálja a vért végig a vérereken A hasi verôér látja el a hasat és a lábakat Az alsó üres visszér a test legnagyobb vénája A felsô üres visszér szállítja az oxigénszegény vért a felsôtestbôl A felsôtestet és a fejet kiszolgáló vérerek hálózata A tüdôverôér szállítja az oxigénszegény vért a tüdôbe Vérerek a jobb tüdôben A szív jobb fele pumpálja a vért a tüdôkbe Vérerek hálózata a májban A májkapu gyûjtôér szállítja a tápanyagban gazdag vért a belekbôl a májba Az alsó üres visszér szállítja a vért a testbôl A gyomor és a belek érhálózata Az alsótest érhálózata A jobb tüdô érhálózata A szív bal oldala pumpálja a vért a testbe A tüdôvisszerek szállítják az oxigéndús vért a szívbe Az aorta szállítja az oxigéndús vért az alsótestbe KETTÔS VÉRKÖR A vér két vérkörön át áramlik a szervezetben. A kis vérkör (zöld nyilakkal) szállítja az oxigénben szegény vért (kékkel) a szívbôl a tüdôbe, ahol fölveszi az oxigént, és visszatér a szívbe. A nagy vérkör (sárga nyilakkal) az oxigéndús vért (pirossal) szállítja a szívbôl a szövetekhez, ahonnan az oxigént leadva visszatér a szívbe. A combvisszér szállítja el a vért a combokból A combverôér szállítja a vért a combba és a térdbe KERINGÉSI RENDSZER Az alsóvégtagi kis bôrvisszér szállítja a vért a lábfejbôl és a láb izmaiból

7 47 ÉRTÍPUSOK Belhártya Rugalmas réteg Vastag izomréteg VERÔÉR A verôerek (artériák) szállítják a vért a szívbôl a szövetekhez. A verôér erôs, rugalmas és viszonylag vastag fala teszi lehetôvé, hogy kibírja a rajta minden szívveréssel nagy nyomással átáramló vérlökéseket. Ahogy a szív összehúzódik, és vért pumpál, az artéria kitágul, aztán összébb húzódva továbbítja a vért, amíg a szív pihen. A vért továbbító hullámokat a pulzusunkon érzékeljük. Vékony izomréteg Billentyûk akadályozzák meg, hogy a vér visszafelé folyjon VISSZEREK A visszerek (vénák) szállítják a vért. A vénák fala vékonyabb, az izomréteg keskenyebb, mint az azonos méretû artériában, mivel a vénáknak nem kell kibírniuk a magas vérnyomást. A vénák alacsony vérnyomása azzal járna, hogy a vér a szívtôl elfelé folyna. Ám a vénákban lévô billentyûk ezt megakadályozzák, mert amikor a vér a szív felé folyik, kinyílnak, ha ellenkezô irányba folyna, összezáródnak. A vékony falat egyetlen sejtréteg alkotja HAJSZÁLEREK Az összes értípus közül a legnagyobb számú hajszálerek (kapillárisok) szállítják a vért az artériák és a vénák között. Sejtfalukat egyetlen rétegbôl álló sima endothelium (egyrétegû laphám) alkotja. Ez a fal lyukacsos", így folyadék áramolhat a vérbôl ki, illetve bele. A fehérvérsejtek át tudnak préselôdni az endotheliális sejtek között, és a szövetek közé szivárogva fölveszik a harcot a fertôzésekkel. A vénák oxigénben szegény vért szállítanak a szövetektôl A venula kis véna A hajszálérágy vékony vérerek hálózata, mely a test szöveteit átszövi A véráram iránya Az arteriolák kis artériák Az artériák szállítják az oxigéndús vért HAJSZÁLÉRÁGYAK Az artériák a szövetek felé egyre jobban elágaznak, végül 0,3 mm-nél is kisebb átmérôjû arteriolákat alkotnak. Arteriolákból és még keskenyebb hajszálerekbôl áll a hajszálérágy, amely áthalad a szöveteken. A szövetekbôl kilépô kapillárisok kis vénákká, venulákká állnak össze. Ezek nagyobb vénákhoz kapcsolódnak, és így kerül vissza a vér a szívbe. HAJSZÁLÉRÁGYAK Az artériák a szövetek felé egyre jobban elágaznak, végül 0,3 mm-nél is kisebb átmérôjû arteriolákat alkotnak. Arteriolákból és még keskenyebb hajszálerekbôl áll a hajszálérágy, amely áthalad a szöveteken. A szövetekbôl kilépô kapillárisok kis vénákká, venulákká állnak össze. Ezek nagyobb vénákhoz kapcsolódnak, és így kerül vissza a vér a szívbe. A VÉREREKRÔL ALKOTOTT KÉPEK A mágneses rezonanciás angiográf (MRA), az MRI egy változata viszonylag új találmány. Ezzel az eszközzel világos kép alkotható a vérerekrôl, így az olyan problémák, mint a vérrögképzôdések vagy a vénák és artériák szakadásai könnyebben kimutathatók. Mielôtt elkészítenék a felvételt, kontrasztanyagot fecskendeznek a vénákba, hogy az erek tisztábban látszódjanak. Ez az MRA-felvétel 3D-s kép a mellkas fôbb vérereirôl, köztük az aortaívrôl (középen fenn). A VÉREREKKEL KAPCSOLATOS ADATOK A vérerek teljes hossza a szervezetben km A kapillárisok hossza az összes ér százalékában 98% A legnagyobb artéria külsô átmérôje 25 mm A legnagyobb véna külsô átmérôje 25 mm A kapillárisok átlagos átmérôje 0,008 mm A kapillárisok átlagos hossza 1 m

8 52 BETEGSÉG ÉS VÉDEKEZÉS Betegség akkor fordul elô, ha egy vagy több testrész nem mûködik megfelelôen. A fertôzô betegségeket, például a náthát vagy a kanyarót, patogéneknek nevezett mikroorganizmusok okozzák. Ezek lehetnek baktériumok, vírusok vagy egysejtûek. A szervezet számos módon védekezik az ellen, hogy a kórokozók behatoljanak a szervezete, és ott növekedjenek. A külsô védekezésben fizikai gát, a bôr is részt vesz, valamint vegyi anyagok, például nyálban vagy könnyben oldva. Azokat a kórokozókat, amelyeknek sikerül áthatolni a védelmi rendszeren, a fehérvérsejtek többnyire megtámadják és megeszik. A nem fertôzô betegségeknek, például a tüdôráknak számos oka van. BETEGSÉGEK NYÁL A nyálmirigyek által termelt nyál a szájba kerül, fôleg étkezés elôtt és közben. A nyál rágás közben megnedvesíti a táplálékot, kimossa a szájat, és segít elpusztítani a fogszuvasodást és ínysorvadást okozó baktériumokat. A nyálmirigy kivezetô csövét nyáltermelô sejtek veszik körül A SZERVEZETBE VALÓ BEHATOLÁS MEGELÔZÉSE Alább a szervezet legfontosabb külsô védekezési eszközeit mutatjuk be. A könny, a nyál, az izzadság és a faggyú is baktériumölô vegyületeket tartalmaz. A gyomorsav az ételekben és italokban lévô kórokozókat pusztítja el. A légcsôben termelôdô nyálka a belélegzett mikrobákat ejti csapdába, amelyeket lenyelünk, majd a gyomrunk elpusztítja ôket. A vaginában és a bôrön az emberre ártalmatlan baktériumok akadályozzák meg a kórokozó mikrobák megtelepedését. A SZERVEZETBE BEHATOLÓ ÉLÔLÉNYEK BAKTÉRIUMOK Ezek az egyszerû, egysejtû organizmusok, a baktériumok a legnépesebb élôlények. Többségük az emberre ártalmatlan. A Legionella pneumophila azonban a légionárius betegségnek nevezett tüdôgyulladás okozója egyik kórokozó baktériuma. Az ételmérgezést és az agyhártyagyulladást is baktériumok váltják ki. EGYSEJTÛEK A Trypanosoma (sárgával) a vérmintában a vörösvértestre tekeredik. A Trypanosomák egysejtû organizmusok. Legtöbbjük a szabadban él, óceánokban vagy édesvizekben, némely típusai betegséget váltanak ki. A Trypanosoma gambiense okozza az álomkórt. Egy másik egysejtû, a Plasmodium a malária kórokozója. VÍRUSOK A legkisebb mikrobák, nem élô vegyületcsomagok, nem táplálkoznak, és nem is növekednek. Ahhoz, hogy szaporodjanak, be kell hatolniuk egy élô sejtbe. Több vírus is van, amely betegséget vált ki az emberben, ilyen az influenzavírus. Szintén vírus váltja ki a náthát, a kanyarót, a himlôt, a mumpszot és a veszettséget. KÖNNY A könnymirigy metszeti képe azt a sejtet mutatja, amely a könnyet elválasztja. A könny megnedvesíti a szemgolyó elülsô felét, illetve le is mossa. Lizoszómát tartalmaz, amely baktériumölô vegyület, így védi a szemet a fertôzésektôl. Elválasztómirigy Könnycsepp IZZADSÁG ÉS FAGGYÚ A vizes izzadság ilyen pórusokon keresztül ömlik a bôr felszínére. A zsíros faggyú szintén a bôr felszínére ürül a szôrtüszôkben található faggyúmirigyekbôl. Az izzadság és a faggyú is gátolja a bôrön a káros baktériumok fejlôdését. NYÁLKA A légcsô nyálkahártyájáról készült ez a kép, amely a nyálkát termelô kehelysejteket mutatja. Ez a nyúlós anyag csapdába ejti a levegôbôl belélegzett kórokozókat, hogy ne jussanak a tüdôbe. Szôrszerû csillók juttatják el a szennyezett nyálkát a torokba, ahonnan lenyeljük. Csilló Kehelysejt GYOMORNEDV A gyomor nyálkahártyájában található ez a nyílás, egy emésztômirigy kivezetése. A mirigy sósavat, nyálkát és enzimeket termel. Az erôs sav a lenyelt ételekkel, italokkal a gyomorba kerülô baktériumok többségét megöli. SEGÍTÔ BAKTÉRIUM A bot alakú Lactobacillus azon baktériumok közé tartozik, amely az emberre veszélytelen; ez a nôi vaginában él. A vagina belsejét enyhén savassá teszi, így megakadályozza a káros baktériumok gyarapodását. Lactobacillus

9 53 SEJTFALÓ Ez a SEM-felvétel egy makrofágot (krémszínnel) ábrázol, amint elpusztít néhány Borrelia baktériumot (kékkel) ez a kórokozó váltja ki az emberben a Lyme-kórt. A makrofágok (nagyméretû falósejtek), a vadász fehérvérsejtek, a legtöbb szövetben jelen vannak. A fagocitózisnak nevezett folyamat során úgy pusztítják el a behatoló sejteket, hogy felfalják ôket. Amikor a makrofág észreveszi zsákmányát, kiterjeszti a nyúlványait (pseudopodiumait), rátapad, és körülfogja a kórokozót. A makrofág behúzza a baktériumot a saját sejttestébe, aztán megemészti és megöli. A makrofág sejtteste kiterjeszti a nyúlványait a baktérium köré NEM FERTÔZÔ BETEGSÉGEK A baktérium, amelyet nemsokára körülvesz a makrofág A nem fertôzô betegségek (szívroham, cukorbetegség, hörgôgyulladás, rák) genetikai hajlam és/vagy életmódbeli tényezôk (például dohányzás vagy az immunrendszer gyengeségének) következménye lehet. Míg a nem fertôzô betegségek többségével szemben a szervezet védekezô rendszere tehetetlen, a ráksejtek nagy részét felismeri, és el is pusztítja. Akkor alakul ki rák, amikor a betegséget okozó ráksejtek mint a képen látható, mellrákot okozó sejt fék nélkül szaporodnak, és daganatot okoznak, amely beavatkozik a szervezet mûködésébe. GYULLADÁS Vörösvértest Sérült bôr Behatoló baktérium A hírvivô vegyületek dolga, hogy a fehérvérsejteket a helyszínre hívják SÉRÜLÉS Pirosság, duzzanat és fájdalom a gyulladás tünetei, ezek a szervezetnek a sérülésre vagy fertôzésre adott válaszai. A sérülés után az érintett sejtek hisztamint vagy más vegyületet bocsátanak ki. A vérerek kitágulnak, hogy minél több vér szállítsanak az adott területre, és minél lyukacsosabbak legyenek, így a és gyógyítóanyagok könnyebben a szövetekbe jussanak. A bôr megduzzad és bepirosodik A fehérvérsejtek összegyûlnek, és kilépnek az érbôl A fehérvérsejtek körülveszik a baktériumot Az ér kitágul VÁLASZ A sérült rész, ahogy egyre több vér áramlik oda, mind pirosabb és forróbb lesz. Minél több folyadék lép ki az erekbôl, annál jobban megduzzad a szövet. A sérülés után egy órával fagociták (mikrobafaló fehérvérsejtek) érkeznek a helyszínre, és teljes erejükkel nekilátnak bekeríteni a kórokozókat, hogy megállítsák a rohamot. Ugyanakkor elkezdôdik a gyógyítás folyamata is. LÁZ A láz tünetei izzadással és reszketéssel kísért magas testhômérséklet leggyakrabban bakteriális vagy vírusos fertôzések esetén jelentkeznek. A testhômérséklet a normális (37 C) fölé emelkedik, lelassítva a baktériumok vagy a vírusok szaporodását, illetve fokozva a fagociták tevékenységét. Akkor alakul ki lázas állapot, ha a fehérvérsejtek pirogéneknek (lázkeltô) nevezett vegyületeket bocsátanak ki. Ezek a vegyületek átállítják a szervezet hipotalamuszban lévô termosztátját. A digitális lázmérô 37 C feletti hômérsékletet mutat

10 76 AZ EMBERI SZAPORODÁS A férfi és a nôi szaporodórendszer szervei olyan nemi sejteket termelnek, amelyek lehetôvé teszik, hogy a felnôttek utódot nemzzenek. Ez akkor fordul elô, ha szexuális együttlétet (közösülést) követôen a férfi és a nôi nemi sejt találkozik. A herezacskóban két, tojás alakú mirigy, a here folyamatosan termeli a férfi nemi sejtet (spermiumot). A nôi nemi sejt (petesejt) a petefészekben alakul ki, és a nôk termékeny évei alatt egyszerre mindig csak egy lökôdik ki, a menstruációs ciklus közepén. A menstruációs ciklus havonta ismétlôdô változások sora, amely alatt a méh fölkészül a terhességre. A FÉRFI- SZERVRENDSZER A férfiszaporodórendszer egy pár herébôl, hímvesszôbôl (pénisz) és azokból a vezetékekbôl és mirigyekbôl áll, amelyek e kettôt összekötik. A két herében termelôdnek a spermiumok, amelyek egy feltekeredett csôben, a mellékherében érnek meg, majd az ondóvezetékbe kerülnek, abba a vezetékbe, amelyen keresztül a spermium a húgycsôbe jut. A két ondóhólyagból és a dülmirigybôl (prosztata) származó folyadék (ondó) aktiválja és táplálja a spermiumokat. Közösülés alatt a pénisz megmerevedik, és a spermiumokat a hüvelybe juttatja. SZAPORODÁS A húgyhólyag tárolja és üríti ki a vizeletet Az ondóhólyag táplálja és aktiválja a spermiumokat A dülmirigy olyan folyadékot állít elô, amely aktiválja a spermiumokat Az ondóvezeték szállítja el a spermát a herékbôl A hímvesszô juttatja a spermát a nôbe A barlangos test megtelik vérrel, ez teszi lehetôvé a merevedést A végbél a vastagbél utolsó szakasza A húgycsô vezeti ki a vizeletet és a spermát A here állítja elô a nemi sejteket A mellékherében érik meg a sperma Az elôbôr (fityma) a hímvesszô érzékeny makkját borítja A makk a pénisz elülsô része A herezacskó egy bôrtasak, ebben találhatók a herék HERECSATORNÁK A spermium szorosan összetekert csôrendszerekben, a herecsatornákban termelôdik, ezek mintegy 300, ék alakú részbe tömörülnek, és mindegyik ilyen részben egy négy csatorna található. Ez a csatornarendszer összesen több mint 500 m hosszú. Az itt látható keresztmetszeti képen minden csatornában ott van a fejlôdésben lévô, összetekeredett spermium (kékkel). Pubertáskortól kezdve a herék napi 250 millió spermiumot termelnek. SPERMIUM Minden érett spermiumnak van egy fejrésze, amely a genetikai információt hordozza, valamint egy farokrésze, amely csapkodó mozgást végez, hogy a spermium eljusson a petesejthez, és megtermékenyíthesse. Az éretlen spermium a herékben termelôdik, majd a vesszô alakú mellékherékbe kerülve érik meg, és válik képessé a mozgásra.

11 Gerinc A méhben (uterus) fejlôdik ki a magzat A petevezetéken át jut a pete a petefészekbôl a méhbe A petefészek (ovarium) tárolja és bocsátja ki a petesejteket A NÔI SZERVRENDSZER A nôi szervrendszer két petefészekbôl, két petevezetékbôl, a méhbôl és a hüvelybôl áll. A petefészkek tárolják és bocsátják ki a petesejteket, rendszerint havonta egyet. A petesejt a petevezetéken át kerül a méhbe, abba az izmos falú, üreges szervbe, ahol az utód kifejlôdik. A méhet a hüvely köti össze a külvilággal, ugyanaz a járat, amely a hímvesszôn át befogadja a spermiumokat, s amelyen át a csecsemô világra jön. Méhnyak (cerviuteri) A végbél a vastagbél utolsó szakasza A végbélnyílás az emésztôrendszer alsó nyílása A MENSTRUÁCIÓS CIKLUS A 28 napig tartó menstruációs ciklus alatt a méh nyálkahártyája megvastagodik, és felkészül az embrió befogadására. A ciklus 14. napja körül kerül sor az ovulációra, azaz a petesejt kilökôdik az érett tüszôbôl. Ha a petesejt megtermékenyül, az embrió beágyazódik a méhfalba. Ha a petesejt nem termékenyül meg, a méhnyálkahártya leválik, és a menstruációval távozik. A hüvely (vagina) köti össze a méhet a külvilággal A húgyhólyag tárolja és bocsátja ki a vizeletet A csiklóban (klitorisz) rengeteg érzôidegvégzôdés található PETESEJT A TÜSZÔBEN Amikor a leánycsecsemô megszületik, petefészkében már ott van az egész életére szóló, több százezer éretlen petesejt, mindegyik egy-egy zacskószerû tüszôbe csomagolva. Pubertáskor után a tüszôk egy része növekedni kezd, és megérik. Ez a SEM-felvétel egy petesejtet mutat az érésben lévô tüszô (zölddel) belsejében, körülötte sejtek (kékkel) láthatók, ezek táplálják a petesejtet. Havonta csupán egy tüszô érik meg teljesen, ez ilyenkor megreped, és kilöki a petesejtet. MÉHNYÁLKAHÁRTYA Ez a SEM-fölvétel a menstruációs ciklus közepén járó méhnyálkahártya (endometrium) felszínét ábrázolja. A tápanyagban gazdag gömböcskéket (sárgával) mirigyek választják el, és ezek táplálják az embriót, amennyiben beágyazódik a méhnyálkahártyába. Ha a petesejt megtermékenyül, az embrió beássa magát a vérerekkel gazdagon ellátott endometriumba, és ott fejlôdik ki. MENSTRUÁCIÓ A petesejt növekedni kezd a tüszôben Növekvô petesejt A megtermékenyítetlen petesejt kiürül a szervezetbôl Érett petesejt Az endometriális mirigyek megnövekednek A petesejt kilökôdik a tüszôbôl A vérerek föltekerednek és kitágulnak Az üres tüszô a terhességre készülve hormonelválasztó szövetet termel Ha petesejt nem termékenyül meg, a szövet összezsugorodik 0 NAPOK A szövet lebomlik Menstruáció a megtermékenyítetlen petesejt kiürül a szervezetbôl