Turbucz Dávid: Horthy Miklós haditengerészeti pályafutása Kutatási beszámoló Collegium Hungaricum Ösztöndíj, szeptember október

Átírás

1 Turbucz Dávid: Horthy Miklós haditengerészeti pályafutása Kutatási beszámoló Collegium Hungaricum Ösztöndíj, szeptember október A Tempus Közalapítvány Kuratóriumának döntése alapján két hónap időtartamú kutatói ösztöndíjat nyertem el arra a célra, hogy Bécsben Horthy Miklós haditengerészeti pályafutásához kapcsolódó levéltári és könyvtári kutatást folytathassak. Az ösztöndíjat szeptember október hónapokban vettem igénybe. Kutatói munkámat, amelyről ezúton adok áttekintést, a munkatervben vázoltaknak megfelelően végeztem. Az ettől történő eltérésekre a beszámolóban kitérek. Ezt a két hónapot igyekeztem a lehető legjobban kihasználni. Az Österreichisches Staatsarchivban szinte minden hétköznap kutattam: 1 eleinte még csak a Kriegsarchivban, majd szeptember utolsó hetétől már a Haus-, Hof- und Staatsarchivban is. Az Österreichische Nationalbibliothekban, illetőleg a Kriegsarchiv könyvtárában folytattam könyvtári kutatásomat, hetente ezen a két helyen együtt két-három alkalommal. A fent leírtak ellenére nem volt módom Horthy közötti haditengerészeti pályafutásának egészét rekonstruálni. Erre a lehetőségre már a munkatervben is utaltam: a források mennyisége pontosan csak Bécsben lesz felmérhető, ráadásul korábban még nem kutattam az Österreichisches Staatsarchivban. Emiatt kronológiai rendben végeztem a kutatói munkámat, ahogyan a munkatervben előre jeleztem, mert így arra az időszakra vonatkozóan, amely átnézésére lehetőségem nyílt, teljes körűen kerülhetett sor a források összegyűjtésére. A kutatási lehetőségeket befolyásolta, hogy szeptember végén egy hétig nem volt a Kriegsarchivban raktári kiszolgálás, ami egy átmeneti, rendkívüli helyzet volt. A legfontosabb tényező azonban az, hogy a helyszínen derült ki, hogy nagyobb az iratanyag mennyisége, mint gondoltam. Ahhoz tehát, hogy alaposan rekonstruálni lehessen Horthy haditengerészeti pályafutását, nagyobb anyagot kell átnézni, mint terveztem. 2 A rendelkezésre álló két hónap alatt szisztematikusan és lényegében teljes körűen Horthy haditengerészeti pályafutásának első húsz évét, az 1882 és 1902 közötti időszakot tudtam átnézni a Kriegsarchivban. A Haus-, Hof- und Staatsarchivban mindenekelőtt Horthy Miklós es konstantinápolyi szolgálatával, 3 a szárnysegédi (1909) és a néhány évvel későbbi kamarási (1913) kinevezésével kapcsolatban kutattam. Az említett könyvtárakban Horthy haditengerészeti pályafutásának 1909-ig terjedő időszakához gyűjtöttem adatokat. Összegezve: 1902-ig alapvetően 1 Szeptember végén előadóként és hallgatóként is részt vettem a Collegium Hungaricumban rendezett Ferenc József konferencián. A szeptember 26-a és 28-a közötti konferencia hetében ráadásul a Kriegsarchivban felújítási munkák miatt korlátozások voltak a raktári kiszolgálásban. Az október 26-i nemzeti ünnep is a kivételek közé tartozik. 2 Ez egyrészt azt jelenti, hogy a munkatervben felsorolt, átnézendő iratanyag mennyisége nagyobb, mint a munkaterv összeállításakor megbecsültem. Másrészt arról is van szó, hogy a munkatervben felsorolt iratanyag kiegészítése is szükséges ahhoz, hogy ezt a témát szakszerűen lehessen rekonstruálni. 3 A konstantinápolyi szolgálatával kapcsolatban a Kriegsarchivban is végeztem kutatást.

2 teljes körűen sikerült a munkát elvégezni (ezzel kapcsolatban már csak kisebb kiegészítésekre lesz esetleg szükség), míg az 1902 utáni időszakra vonatkozóan részlegesen, azaz, néhány eseményt és csomópontot kiemelve. A kutatási témámhoz kapcsolódó források mindenekelőtt a Kriegsarchivban találhatóak. Az ottani iratanyagon belül a Marinesektion des Kriegsministeriums anyaga állt munkám középpontjában. A munkatervben jelzett Präsidialkanzlei és Operationskazlei mellett az I. Geschäftsgruppe anyagát kutattam. Az átnézendő források köre a munkatervhez képest ezen a ponton kiegészült. 4 Ahhoz, hogy rekonstruálni lehessen a Monarchia haditengerészetének tisztikarához tartozók karrierjét, a Marinesektion jelenti az alapvető forráscsoportot. Munkám során igyekeztem Horthy karrierjének állomásaihoz, szakaszaihoz, beosztásaihoz, szolgálati helyeihez, előléptetéseihez és a kapcsolati hálójához megtalálni a kapcsolódó, releváns dokumentumokat. Az év végéig terjedő említett periódus kapcsán ezt lényegében sikerült teljesíteni. A későbbiekben felmerülő esetleges hiányok az Österreichisches Staatsarchivban remélhetőleg pótolhatók lesznek, de rendelkezésre állnak olyan közvetett források (szabályzatok, naplók és visszaemlékezések), amelyekkel a levéltári források hiánya kezelhető. Az alábbi táblázat szemlélteti az elvégzett munka mennyiségi vonatkozásait: Az átnézett dobozok száma ( , ) Kriegsarchiv Marinesektion des Kriegsministeriums Präsidialkanzlei Operationskazlei I. Geschäftsgruppe A dobozok átnézése során dobozonként változott a Horthy Miklós személyével kapcsolatos források mennyisége. A kutatás természetéből következően a fenti adatok nem azt jelentik, hogy mindegyik dobozban voltak olyan források, amelyeket be fogok tudni építeni a publikációkba. Általában, például, egy-egy mappa/dokumentum volt az adott dobozból használható. Haszna akkor is volt egy doboz átnézésének, ha esetleg Horthy Miklóssal kapcsolatosan semmit sem találtam abban (az ilyen dobozok száma 24), mert emiatt valamivel nagyobb rálátásom van a Monarchia haditengerészete intézményeinek működésére, arra a közegre, amelyben 1882 és 1918 között Horthy Miklós élt. Az I. Geschäftsgruppe iratanyaga Horthy tengerésztiszti-vizsgája, különféle elvégzett tanfolyamai, azok eredményei, Horthy Miklós kinevezései, beosztásai és előléptetései, a szabadságai és az egészségi problémái kapcsán tartalmaz adatokat. A Präsidialkanzlei iratanyagán belül lelhetők fel az 1882 és 1886 közötti, a fiumei Haditengerészeti Akadémián folytatott tanulmányaival kapcsolatos iratok, de itt a későbbi tanfolyamok, továbbképzések, ahogyan Horthy előléptetései, kinevezései és fegyelmi 4 Szintén Bécsben derült ki, hogy a Militärkanzlei Seiner Majestät des Kaisers is ilyen forráscsoportot jelent, azonban ennek kutatására nem volt módom.

3 ügyei esetében is sikerrel kutattam. Az Operationskazlei iratanyagát az egyes hajók jelentései miatt használtam, így lehetett megállapítani, hogy az adott hajó fedélzetén Horthy Miklós mikor, hol és miért járt. A Marinesektion des Kriegsministeriums iratanyagán kívül a munkatervemben még a továbbiakra utaltam, azonban a kutatásukra nem vagy korlátozottan volt módom. Horthy Qualifikationsliste-ja például nem szerepel a levéltári jegyzékben, így ezt kutatni nem tudtam. A hajók említett jelentéseit bővítendő néztem bele a hajónaplókba, azonban ez a forráscsoport nem tekinthető meghatározónak egy életrajzi kutatás esetében. A Hafen Admiralat iratanyagára a munkatervemben szintén utaltam, azonban ezt külön nem kutattam, mivel a Hafen Admiralat Horthy Miklóshoz kapcsolódó iratait a haditengerészet hivatalai közötti kommunikáció miatt a Marinesektion des Kriegsministeriums anyagán belül megtaláltam. Az 1882 és 1902 közötti időszakra vonatkozóan tehát nem volt indokolt a kutatást ebbe az irányba bővíteni. A Bildersammlungban található Horthy Miklós portrékat az utolsó napon terveztem megnézni, azonban az Österreichisches Staatsarchiv munkatársa ezeket a kéréseket arra a napra nem tudta teljesíteni. A kitüntetésekkel kapcsolatos iratok (Belohnungsakten) és a hagyatékok (Nachlässe) az 1902 utáni időszak kapcsán jelentősek. Kutatásukra így nem került sor, viszont a hagyatékok közül elkezdtem foglalkozni Horthy egyik évfolyamtársának, Arthur von Khuepack hagyatékával. Az ezzel kapcsolatos munkát még folytatni kell, amely elsősorban az első világháború időszaka kapcsán bővítheti ismereteinket. A Haus-, Hof- und Staatsarchivban mindenekelőtt az 1908 utáni időszak kapcsán lehetséges Horthy Miklós életével összefüggő kutatásokat végezni. Mint már jeleztem, főként Horthy konstantinápolyi szolgálatával, a szárnysegédi és a néhány évvel későbbi kamarási kinevezésével foglalkoztam. Hofarchive Haus-, Hof- und Staatsarchiv Kabinettsarchiv Diplomatie und Außenpolitik OMeA 5 OkäA 6 KK 7 GKA 8 MdÄ 9 Az átnézett dobozok száma A Haus-, Hof- und Staatsarchivban elvégzett kutatásom egy rövidebb időszakra koncentrált. Horthy Miklós szárnysegédi kinevezése (1909) és szolgálata ( ) kapcsán az Obersthofmeisteramt iratanyagában találhatók az alapvető források. Ezek közül a kinevezése, a szárnysegédi szolgálata alatti előléptetései és a Balkán-háborúk idejére eső tevékenysége szempontjából releváns iratokat 5 Obersthofmeisteramt. 6 Oberstkämmereramt. 7 Kabinettskanzlei, Separatakten. 8 Gesandschafts- und Konsulatsarchive, Konstantinopel Gesandschaftsarchiv. 9 Ministerium des Äußern.

4 néztem át. Az 1913-as kamarási kinevezéséhez az Oberstkämmereramt és a Kabinettskanzlei anyagában végeztem egy kisebb részkutatást. A Haus-, Hof- und Staatsarchivban folytatott munkám esetében a legtöbb időt a Konstantinápolyi Követség és a Külügyminisztérium releváns dobozai kutatására szenteltem. Horthy konstantinápolyi szolgálatával kapcsolatban mindkét helyen találtam forrásokat, amelyek kiegészítik a Kriegsarchiv mennyiségét tekintve nagyobb iratanyagát. A Haus-, Hof- und Staatsarchivban átnézett 36 dobozból viszont csak 10 tartalmazott olyan forrásokat, amelyeket fel tudok használni Horthy Miklós konstantinápolyi tevékenységének bemutatásához. A konstantinápolyi állomáshajó parancsnokaként Horthy Miklós tehát a Külügyminisztériumhoz és a Nagykövetséghez kevésbé kötődött, mint a haditengerészethez. Horthy Miklós akkori jelentései a Marinesektion des Kriegsministeriums (Operationskanzlei) iratanyagában találhatók és ez volt az az intézmény, amelyen keresztül azok eljutottak például a Külügyminisztériumba. A könyvtári kutatás során az volt a célom, hogy a haditengerészet működéséről, a Horthy Miklóst körülvevő közegről minél több adatot összegyűjtsek. Ennek során olyan forrásokkal is dolgoztam, amelyek kifejezetten Horthy Miklós karrierjére vonatkozóan tartalmaztak adatokat. A Rang- und Einteilungs-liste der k. u. k. Kriegsmarine 1886 és 1909 közötti köteteinek átnézésével pontosítani tudtam a Horthy előléptetéseivel és beosztásaival kapcsolatos pontatlanságokat és hiányosságokat. A haditengerészet különféle szabályzatai, főként az Organische Vorschrift für das Personale der k. u. k. Kriegsmarine különféle kötetei, közülük 17-et használtam, a haditengerészet működése terén jelentős forrás. Ezekből a kiképzésre, az előléptetésekre, a vizsgákra, a szabadságok rendjére stb. vonatkozó szabályok, előírások ismerhetőek meg. Ebbe a kategóriába sorolható a Haditengerészeti Akadémia 1882-es szabályzata (Statut und Dienst-Vorschriften für die k.k. Marine Akademie) és a Dienst-Reglement 1879-es és 1901-as kiadása (Dienst-Reglement für die k. u. k. Kriegs-Marine) is, ahogyan a Hafen Admiralat (Statut für das Hafen-Admiralat in Pola und dessen Vollzugsbehörden) és a See-Arsenal (Statut und Dienstvorschriften für das k. u. k. See-Arsenal) szabályzata. A cs. és kir. haditengerészet 1894 és 1909 közötti nyomtatott formában megjelent jelentéseit (Jahresbericht der k. und k. Kriegs-Marine) többek között azért volt hasznos áttekinteni, mert olyan adatokat is tartalmaznak, amelyek kiegészítik a levéltári forrásokat. Ezeken kívül 1 napló és 3 visszaemlékezés is gazdagította ismereteimet. Ferenc Ferdinánd as világ körüli útján készült, 2013-ban megjelentetett naplója például azért is fontos, mert Horthy Miklós is ebben az időszakban vett részt egy ilyen úton. Alfred von Koudelka visszaemlékezése (Denn Österreich lag einst am Meer. Das Leben des Admirals Alfred von Koudelka), egy további példa, egy másik haditengerész-pályafutáson keresztül a haditengerészet működésének jobb megismeréséhez használható ben Koudelka ráadásul Unsere Kriegs-Marine címmel egy könyvet jelentetett meg, amely 500 oldalon mutatja be

5 annak működését. A könyvtári kutatás kapcsán azt emelném még ki, hogy 7 olyan kiadványt is használtam, amelyek az egyes hajókra vonatkozó alapvető adatokat (pl. gyártás éve, fegyverzet stb.) tartalmazzák. Ezek közül Wladimir Aichelburg Register der k. (u.) k. Kriegsschiffe című munkája a legfontosabb, amely elég részletes, ráadásul arra is kitér, hogy az adott hajó hová hajózott egy adott időszakban. Horthy konstantinápolyi szolgálatának jobb megértéséhez, a kontextushoz, az annexiós válság történetéhez 10 könyvet, illetve azok vonatkozó fejezeteit használtam. Az ösztöndíjas időszak alatt ifj. Bertényi Iván felkérésére két előadást is tartottam. Szeptember 21- én a Collegium Hungaricumban magyar nyelven került sor a Horthy Miklós című ismeretterjesztő előadásra, amelyben az addigi kutatási eredményeim minimális ismertetésére is sor kerülhetett. Szeptember 27-én Ferenc József első világháború alatti születés- és névnapjairól tartottam német nyelven egy tudományost előadást a szeptember 26-a és 28-a közötti Franz Joseph (nicht nur) aus ungarischer Sicht című konferencián. Ennek helyszíne szintén a Collegium Hungaricum volt. Összegzésképpen eredményesnek értékelem ezt a két hónapos kutatást, amely során módom nyílt Horthy Miklós haditengerészeti pályafutásának első húsz évét részletesen rekonstruálni. A Horthy Miklós életrajzi nagymonográfia megírásához szükséges kutatásomban tehát jelentős előrehaladást sikerült elérnem. Az ösztöndíjnak köszönhetően külföldi kutatási tapasztalatokra tettem szert. Ez az említett életrajz külföldi, így bécsi kutatások nélkül nem írható meg, így a Collegium Hungaricum Ösztöndíj hozzájárul ennek elkészítéséhez. A nagymonográfia nemcsak saját pályafutásom, hanem reményeim szerint a munkahelyem, az MTA BTK Történettudományi Intézete számára is jelentős eredmény lenne. Szeretnék köszönetet mondani a Tempus Közalapítvány támogatásáért, amely lehetővé tette a fent összefoglalt kutatást. Köszönettel tartozom ifj. Bertényi Iván, Számvéber Norbert, Oross András és Lázár Balázs ösztöndíjas időszak alatt nyújtott segítségéért is. Halásztelek, november 25. Turbucz Dávid