A MANYE XX. KONGRESSZUSA ELŐADÁSAINAK ÉS POSZTERBEMUTATÓINAK ABSZTRAKTJAI

Átírás

1 ABSZTRAKTOK 1 A MANYE XX. KONGRESSZUSA ELŐADÁSAINAK ÉS POSZTERBEMUTATÓINAK ABSZTRAKTJAI Debrecen, augusztus Szerkesztették: Boda István, Csűry István, Jiří Pilarský, Szikszainé Nagy Irma A szerzők Debreceni Egyetem Debrecen, 2010

2 2 A MANYE XX. KONGRESSZUSA Az idő ábrázolása állóképeken példa a nyelv és a vizuális kommunikáció kapcsolatára Abuczki Ágnes Debreceni Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: vizuális kommunikáció, multimodalitás, kognitív tudományok, észlelés, idő kifejezése Empirikus kutatásunk fő célja a verbális és a vizuális kommunikáció bizonyos kölcsönhatásainak vizsgálata, elsősorban az idő múlását megragadó képeken megjelenítve. Kutatásom az idő szerepére fókuszál, hiszen minden kommunikációs esemény időben halad előre. A kísérlet hipotézise az, hogy akárcsak a nyelvnek, úgy a vizuális kommunikációnak is létezik egy adott szabályszerűségeket követő nyelve és nyelvtana, melynek elemei és műveletei az emberi észlelés és kognitív folyamatok által meghatározottak. Összeállítottam egy 50 elemű vizuális korpuszt, amely fotókat, rajzokat, festményeket és reklámokat tartalmaz, és többségük az idő múlását próbálja érzékeltetni. A résztvevők feladata az volt, hogy instrukciók, kérdések és szempontsorok alapján kategorizálják a képeket, illetve adjanak narratívaelemzést egy-egy összetettebb kompozícióval rendelkező képpel kapcsolatban. Az a következtetésünk, hogy a képi kommunikációnak is vannak bizonyos univerzális alapelemei, mint például a tér (irányultság, előtér/háttér, központ/periféria, keret, méret/távolság/fókuszálás) és a fény (élesség, árnyalatok). Az idő kifejezésének leggyakoribb eszközéül a mozgás mutatkozik, hiszen az emberek a kommunikáció során nem az időt, hanem a történést, a változást, a mozgást érzékelik. A tér és a fény kombinációja a mozgás érzetét kelti, így hozván létre az idő aspektusát egy állóképen is. Az univerzális alapelemek a kívánt hatás elérése érdekében a célnak és a kultúrának megfelelően kombinálhatók. Társalgási fordulók multimodális vizsgálata a HuComTech adatbázis informális dialógusaiban Abuczki Ágnes Debreceni Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: multimodalitás, konverzáció-elemzés, nonverbális kommunikáció, pragmatika, társalgási fordulók Kutatásunk célja a HuComTech adatbázis annotált informális dialógusain multimodális elemzési szempontokat alkalmazva összefüggéseket találni a kommunikációs események verbális és nonverbális aspektusai között. Kontingens jelenségnek feltételezzük az akusztikus és verbális jeleket, a gesztust, a tekintetet és a testhelyzetet, illetve ezek általában szinkronizált változtatásait, hiszen a megnyilatkozások beszélt és gesztikulált komponensei kölcsönösen hatnak egymásra, így megteremtve jelentésük pontos és élénk értelmezését. Előadásom hipotézise az, hogy összefüggés van a nonverbális viselkedés, a konverzáció struktúrája (fordulók, fordulóváltások) és az információ struktúra (téma-réma megkülönböztetés) között. Az annotált felvételeken azt is tesztelni kívánjuk, hogy a társalgási fordulók és diskurzus szegmensek vajon egybeesnek-e a szupraszegmentális egységekkel és a gesztus-egységekkel. A fenti hipotéziseket ezekre a sajátos célokra írt Praat scriptek alkalmazásával próbáljuk iga-

3 ABSZTRAKTOK 3 zolni. A video-annotációk elemzése alapján azt állapítjuk meg, hogy prominens gesztusok általában ott jelennek meg és azt az információt hangsúlyozzák, ami szemantikailag és pragmatikailag is jelentős horderejű. Eddigi kutatási eredményeinkre és a nemzetközi szakirodalomra alapozva azt a következtetést vonjuk le, hogy testhelyzetváltások leggyakrabban a diskurzus szegmensek határainál, illetve társalgási fordulóváltásnál fordulnak elő; továbbá, hogy összefüggés van a társalgási fordulók, a szupraszegmentális és a nonverbális egységek között. Angol kulcs és pótkulcs Szabó Magda Az ajtó című regényéhez Ajtay-Horváth Magda Nyíregyházi Főiskola Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: hermeneutikai kísérlet, nyelvközi performancia, fordításstilisztika A fordított szöveg és eredetijének viszonya az intertextualitás sajátos változataként hermeneutikai kísérletként vagy a nyelvközi performancia egyik lehetséges variánsaként értelmezhető. Szabó Magda 1987-ben írt regényét, Az ajtót két ízben is lefordították angolra: először 1994-ben Stephan Draughon fordításában és illusztációival jelent meg New Yorkban, másodszor pedig Angliában 2005-ben Len Rix átültetésében a Harvill-Secker Kiadó gondozásában. Hipotézisem, hogy a két fordító dialektusa (amerikai angol, brit angol) és neme (egyikük nő, másikuk férfi) közötti különbségek stílusban is megnyilvánuló értelmezési árnyalatokat hoznak létre. A két célnyelvi szöveget összevetve a magyar eredetivel arra keresem a választ, hogy a fordításokban fellelhető stiláris és strukturális különbözőségek értelmezésbeli eltérésekből fakadnak-e vagy sem, illetve hogy a célnyelven létrehozott két szöveg más-más értelmezés-árnyalatokat eredményezhet-e a célnyelvi befogadói tudatban. Komplex értékelési rendszer alkalmazása szociál-konstruktivista környezetben Angeli Zsuzsanna International Business School Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: formatív értékelés, e-portfolió, konstruktivizmus, vegyes tanulási környezet, tanulói autonómia Az előadás bemutatja, hogy egy, az információs és kommunikációs technológiákat és az angolt mint idegen nyelvet integráló, vegyes típusú tanár-továbbképzési programban hogyan történik meg többféle, formatív értékelést támogató mérési módszer integrációja, és hogyan valósul meg a tanulási folyamat komplexebb értékelése. A folyamatorientált megközelítés már a konstruktivista alapokon nyugvó képzési program meghatározásakor megjelent. A konstruktivizmuson belül a szociálkonstruktivista felfogást követi a program. A szociálkonstruktivista környezet jellemzőjeként az alábbi szempontokat említhetjük meg: a tudás reprodukálása helyett a tudás létrehozásán van a hangsúly; olyan autentikus feladatokon dolgoznak a diákok, amelyek a valóság komplexitását képezik le; folyamatos visszacsatolás jellemzi, amely lehetővé teszi a tartalomközpontú tudás létrehozását; támogatja az

4 4 A MANYE XX. KONGRESSZUSA együttműködésen alapuló tudáskonstruálást. A tervezés során fontos szempont volt, hogy a tanulási folyamat értékelésében is tükröződjön ez a komplexebb megközelítési mód. Az egyén az őt körülvevő kontextusba ágyazva jelenik meg, így a hangsúly az egyén és az őt körülvevő szociális és kulturális közeg kölcsönhatásán van. Ez a dinamikus kapcsolat az értékelési rendszerben is megjelenik, mert a tanuló fejlődését társas fejlesztői közegben vizsgálja. Az e-portfolió teret adhat az önreflexiónak, az elektronikus tanulási környezet kiindulópontot biztosíthat annak követésére, hogyan valósul meg a tanulótársak közötti interakció, és egymás munkájára hogyan reflektálnak a tanulótársak, illetve hogyan értékelik magát a tanulási folyamatot. A magyar folklórkincs zenei és mozgásos műfajaiban rejlő lehetőségek a magyar mint idegen nyelv oktatásmódszertanában Antal Zsófia PTE, Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Iskola Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: eljárások, játékos nyelvtanulás, improvizáció, nyelven kívüli eszközök, népi játék A magyar mint idegen nyelv oktatásában eredményesek csak akkor lehetünk, ha pontosan megfogalmaztuk céljainkat, ismerjük a munkánk sikerét elősegítő körülményeket, valamint az akadályozó tárgyi, személyi és didaktikai tényezőket. Bulgáriában nem célnyelvi környezetben tanítom a magyart mint idegen nyelvet. Gyakorlati munkám során tapasztaltam, hogy az eddigi tudományos munkával létrehozott, megismert és alkalmazott módszertani, eljárásbeli eszköztár gyakran kevésnek bizonyul egy-egy nyelvtani probléma megválaszolásához. Ezért a szituáció- és hallgató-érzékeny, egyénekre vagy mozaikcsoportokra bontható, különböző szinten motivált hallgatói elvárások és célok alapján megtervezett tananyagnak megfelelő módszertani bázist tovább kell fejleszteni. Előadásomban jelentőséget tulajdonítottam a játéknak mint jövőre orientált cselekvésnek, amely révén a hallgató észrevétlenül és gyorsan jut el egy adott nyelvi probléma megértéséhez, illetve használatához. Ebben a módszertanban fontos szerepet tölt be a mondóka, az énekes, a mozgásos népi játék és a tánc komplexitása, amely segítségével megteremthető mindezek és a nyelv szintézise. A dalszöveg és a mozgás egymást segítő és megerősítő hatása, illetve az ebben a komplexitásban rejlő pozitív érzelmi hatások hatékonyabbá tehetik a nyelvoktatást és a nyelvhez való viszonyt. Előadásomban tisztázom a fentiek szellemében létrehozott eszközök, eljárások, a mondóka, az énekes játék és a néptánc mint nyelven túli eszközök fogalmát, alkalmazásuk lehetőségeit, bizonyítva, hogy azok sokoldalú megközelítésükkel érzelmileg is közelebb vihetik a külföldi hallgatót Magyarországhoz.

5 ABSZTRAKTOK 5 Nyelvi udvariasság és tentatív nyelvhasználat Apróné Gergály Ágnes Pannon Egyetem Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: udvariasság, negatív udvariassági stratégiák, közvetettség, tentativitás, beszédaktusok A hatékony és megfelelő kommunikáció az üzleti életben elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeres, hosszú távú üzleti kapcsolatokat tudjunk kiépíteni és fenntartani külföldi partnereinkkel. Malcolm Goodale az alábbiak szerint összegezte azokat az általánosítható jellemzőket, melyek megléte a nagyszámú szóösszetételek, azaz standard kifejezések mellett nagymértékben jellemzik az angol nyelvű megbeszélések nyelvhasználatát: a would, could és might gyakori használata álláspontunk kérdés formájában való megfogalmazása nyelvtani negatív forma használata bevezető frázis használata, mely felkészíti a partnert az üzenetre az I m afraid használata Olyan szavak használata, amelyek minősítik vagy korlátozzák a mondanivalót (pl.: a bit difficult, a slight problem) pozitív tartalmú szavak tagadó alakban való használata az egyértelműen negatív helyett (pl.: not very convenient, I don t agree) melléknevek fokozott formában való használata (better, more convenient) folyamatos formában lévő szavak használata az egyszerű forma helyett (pl. I was wondering) Hangsúlyozás és kiemelés (pl. It is important) (Goodale 1987: 10) Az előadás célja, hogy megvizsgálja ezen nyelvi formák mely módon kapcsolhatók a pragmatika területén már részletesen vizsgált és kutatott udvariassági fogalmakhoz és stratégiákhoz, valamint röviden összefoglalja, melyek azok a kulturális értékek valamint nyelvhasználati jellemzők, melyek esetlegesen befolyásolhatják a magyar anyanyelvű angolul beszélő üzletemberek nyelvhasználatát. Szabályszerű szabálytalanságok az összefoglaló kifejezéseket tartalmazó magyar mondatszerkezetek szórendjében Aradi András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: mondatszerkezet, kvantorok, igemódosítók, igeaspektus, magyartanítás A magyarnyelv-leírás összefoglaló kifejezésekkel/univerzális kvantorokkal foglalkozó (főként strukturális szemléletű) munkái fontos szabályszerűségként fogalmazzák meg, hogy az ilyen jelentéstípusú szavak, szerkezetek (minden, mindenki, mindig; is) közvetlenül a mondat igéje előtt állva az igemódosítót kötelezően az ige előtt tartják, pl.: Az ünnepeltet minden vendég felköszöntötte a banketten. János a szerdai meccset mindig megnézte a televízióban. Az

6 6 A MANYE XX. KONGRESSZUSA említett (áttekintő) munkák ugyanakkor nem adnak számot ennek a nagyon erős szabályként kezelt szórendi jelenségnek ellenmondó, hátravetett igekötős szerkezeti formákról, melyek megjelennek a természetes nyelvhasználatban, így szükségszerűen foglalkoznunk kell velük a magyar mint idegen nyelv tanítása, leírása során is, pl.: A cég mindennap adott fel hirdetéseket. Mindenki követett el bűncselekményt a csoportból. Az előadás a kvantoros kifejezések után fordított szórenddel álló, valójában kettős igemódosítót (igekötőt és névelőtlen névszót) tartalmazó szerkezetek szintaktikai, jelentéstani sajátosságait vizsgálja. Jellegadó tulajdonságaik, amelyekre megítélésem szerint a fő szabályhoz képest szokatlan szórendi viselkedésük is visszavezethető, a következők: bennük az igekötős igének egy további, névszói igemódosítója van (pl. űrlapot tölt ki); igekötőjük az igei alapjelentés része, nemcsak perfektivál; valami létrehozásának, elérhetővé tételének jelentésmozzanatát tartalmazzák. Az alkalmazás/oktatás szempontja: a nyelvtudás magasabb szintjén álló tanuló, aki tudatosan alkalmazza a már elsajátított szabályokat, azonnal magyarázatot vár el, ha a tanult nyelvi törvényszerűségeknek ellentmondó jelenséggel, szerkezeti formával találkozik. A digitális tankönyv és tankönyvkiadás Franciaországban Bagaméri Zsuzsanna Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: digitális tankönyv, interaktivitás, felhasználói jogok, az új technológiák beépítése, digitális/papíralapú kínálat A francia közoktatás számára a digitális tartalmakkal is foglalkozó kiadókat tömörítő két kiadócsoport a CNS (Canal Numérique des Savoirs) és a KNE (le Kiosque Numérique de l Éducation) jelentet meg digitális tananyagokat. Az előadás célja, hogy rávilágítson a digitális és papíralapú tankönyv különbségeire (interaktivitás, a tankönyvi tartalom állandó fejleszthetősége). A digitális újdonság még messze van attól, hogy fenyegesse a klasszikus tankönyvet, 2006-ban kb. 130 digitális kiadvány tartott számon a két kiadócsoport, a tradicionális kínálatban viszont már 2003-ban 5068 tankönyvet számoltak össze. A közoktatásban elméletileg négyévente változnak a tantárgyi programok, de a realitás az, hogy 6-8 évig is használnak egy papíralapú tankönyvet. A digitális tankönyvek tartalmi kínálatának kialakításakor az új információs és kommunikációs technológiák minden lehetőségét felhasználják a fejlesztők (audiovizuális részletek, linkek). A kiadók nagy erőkkel fejlesztik az új médiát, amelynek az oktatásba való bevezetése azonban még csak kísérleti stádiumban van. Az iskolákban, ahol kísérleti céllal, digitális tankönyvet használnak, a tradicionális tankönyv is használatban marad. Olcsóbb-e a digitális tankönyv? Általában dicsérik a digitális kiadványok ár/érték arányát. Egyelőre azonban nem olcsóbb, mert az új médiák kutatására szánt összeg, az illusztrációk jogainak kifizetése, a honlap elhelyezése, a biztonsági rendszer kiépítése növelik az előállítási költségeket, és az ÁFA-tartalom is sokkal magasabb.

7 ABSZTRAKTOK 7 Háború és béke az orosz nyelvben Bakonyi István Gyula Széchenyi István Egyetem Világszerte küzdelem folyik az orosz nyelv tanításáért, a kulturális értékek méltó elismertetéséért. A XX. század elején az oroszul tudók száma az Orosz Birodalomban 150 millió volt, az ezredfordulóra (2000-re) megduplázódott. A 2020-as évekre várhatóan ez a szám ismét 200 millió alá csökken. Jelenleg 300 millióra tehető az oroszt anyanyelvként és második nyelvként beszélők száma. Az orosz nyelv presztízse a elmúlt évszázadok során szoros összefüggésben állt a cári Oroszország, a Szovjetunió, az Orosz Föderáció politikai, gazdasági helyzetével, a nagyvilágban elfoglalt helyével. Jelenlegi elterjedését tekintve az angol, kínai, spanyol után az orosz nyelv a negyedik helyet foglalja el, bár nyelvpolitikusok szerint néhány éven belül a francia, a hindi és az arab is megelőzheti. Ugyanakkor a XXI. század első évtizedeiben újjászületőben van a politika- és ideológiamentes orosznyelv-oktatás. Az orosz gazdaságban zajló változások nyomán napjainkban egyre nagyobb a hiány az oroszul tárgyalóképes szinten tudó szakemberekben. Az előadás során rövid áttekintést adunk a hazai másfélszáz éves orosznyelv-oktatás három korszakáról, a kötelező és a fakultatív oktatási rendszer előnyeiről és hátrányairól, a tudományos kutatás és a tananyagok motiváló szerepéről. Külön fejezetben kívánunk szólni az interkulturális kommunikáció, az etnolingvisztika, a kulturológia eredményeinek a felsőoktatási funkcionális nyelvi képzésbe, az üzleti kommunikáció oktatásába történő integrálásáról, az orosz nemzeti mentalitás metamorfózisáról, az orosz gondolkodásmód változásáról. A birtokos szerkezet megjelenése néhány, a magyart idegen nyelvként tanuló külföldi diák fogalmazásában Balogh Erzsébet Szegedi Tudományegyetem Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: a magyar mint idegen nyelv, birtokos szerkezet, külföldi nyelvtanulók, fogalmazás A magyar mint idegen nyelv oktatása során a nem magyar anyanyelvű nyelvtanulók számos nehézségbe ütközhetnek mind a szótanulás, mind a nyelvtani szerkezetek elsajátítása során. Az egyik bonyolult nyelvtani része a magyar mint idegen nyelvnek a birtokos szerkezet. Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy a magyart idegen nyelvként tanuló külföldi diákok milyen módon használják a magyar birtokos szerkezeteket a családjukról és a lakásukról írott fogalmazásaikban. A vizsgálatban részt vevő diákok orvostanhallgatók a Szegedi Tudományegyetemen. A magyart idegen nyelvként tanulják az egyetemen kötelező tantárgyként, a vizsgálat időpontjában hét, illetve kilenc hónapja. Félévente két tesztet írnak, melyekben egy-egy témát kell kidolgozniuk egy 8-10 mondatos fogalmazás formájában. Ezeket a fogalmazásokat alapul véve vizsgáltam meg, hogy használják-e a diákok a birtokos szerkezeteket, illetve amennyiben a birtokos szerkezetek megjelennek a fogalmazásaikban, milyen formában, mennyire összetetten és mennyire hibátlanul használják ezeket. Elemzésem azt mutatja, hogy a diákok mind a családjukról, mind a lakásukról írott fogalmazásaikban nagyon sok esetben használják a birtokos szerkezetet mindenféle formában, ám az eseteknek csak kö-

8 8 A MANYE XX. KONGRESSZUSA rülbelül az egyharmadában használják hibátlanul, nyelvtanilag helyesen a szerkezeteket. Ugyanakkor az elemzésből az is kiderül, hogy az egyes diákok eltérő mértékben képesek helyesen alkalmazni a birtokos szerkezetet. Megakadásjelenségek vizsgálata a HuComTech Multimodális Adatbázis informális dialógusaiban Bársony Olga Debreceni Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: megakadásjelenségek, ember-gép kommunikáció, multimodalitás, gesztusok, beszéd, informális dialógus A beszédre jellemző megakadásjelenségeket mind a nemzetközi, mind a magyar (pszicholingvisztikai, fonetikai és számítógépes nyelvészeti) szakirodalomban széleskörűen leírták. Az előadás röviden áttekinti ennek a modalitásnak az ember-gép interakció számára releváns eredményeit. A megakadásjelenségek nehézséget jelentenek az ember-gép kommunikációban. Az előadás fő iránya annak vizsgálata, hogy az emberi beszéd gépi megértése nyerhet-e egy multimodális elemzésből, azaz abból, hogy egy másik modalitást, a gesztusokat is elemezzük. Kendon és McNeill gesztusleírásaira és arra a feltevésre támaszkodunk, hogy a gesztusok (kéz, kar, arckifejezések- tekintet) és a beszéd szinkronban hatnak. Adatbázisunk informális dialógusainak kézi annotálásából származó első összegzése az előadás. A fej térbeli helyzetének meghatározása webkamera-képeken Bertók Kornél Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Kulcsszavak: fej térbeli helyzete, tekintet követés, fej számítógépes reprezentációja, arcdetektálás, AdaBoost osztályozók, POSIT algoritmus A fej helyzetének ismerete fontos paraméter lehet az ember-gép kommunikációban a számítógép részére, hiszen ezzel a számítógép képet kaphat az emberi fél figyelmének középpontjáról. A fej térbeli helyzetének meghatározására vonatkozó eljárásunk három nagy lépcsőből áll: először arcot detektálunk a bemeneti videofolyamon, majd előre betanított AdaBoost osztályozókkal különböző arci jellemzőket keresünk, mint pl. a szemeket, az orr hegyét, a száj középpontját stb. A detektált arci jellemzők pozíciói alapján az úgynevezett POSIT eljárással számítjuk ki a fej térbeli modelljét leíró forgatások szögeit, illetve eltolások vektorait. Mivel az arcot csupán annak néhány karakterisztikus pontja alapján reprezentáljuk, így a fej pozíciójának meghatározására irányuló algoritmusunk időigényét tekintve nagyon hatékony. Ahogy a demó videó is mutatja, a kísérletek során egy valós idejű videó folyamot felhasználva, a rendszerünk magas találati arányt elérve detektálja az egyes arci jellemzőket, lehetővé téve ezzel a fej térbeli helyzetének robosztus meghatározását.

9 ABSZTRAKTOK 9 A blog kommunikációs műfaji jellemzői Bódi Zoltán Kodolányi János Főiskola Témák: a szövegtani kutatások alkalmazott nyelvészeti aspektusai; alkalmazott stilisztika Kulcsszavak: web 2.0, blog, műfaj, kommunikáció, norma Az előadás célja a web 2.0 egyik jelenségének, a blognak a kommunikációs műfaji keretbe foglalása és ebből kiindulva annak a megállapítása, hogy a tárgyi valóság nyelvi normatívái milyen alapelvek szerint érvényesülnek a virtuális térben a blog műfajában. Ennek érdekében megvizsgáljuk, hogy milyen műfaji jellemzői vannak a blognak, választ keresünk arra a kérdésre, hogy egyáltalán be lehet-e sorolni egységes műfaji keretbe ezt a kommunikációs jelenséget. Feltárjuk a bloggal kapcsolatban felmerülő főbb kommunikációs és médiaelméleti vonatkozásokat. Megkeressük a blog kommunikatív céljait, a mögötte álló diskurzusközösség jellemzőit, elemezzük az interaktivitáshoz és a nyilvánossághoz való viszonyát, bemutatjuk az alapvető szerkezeti, tartalmi, stílusbeli jellemzőit, rávilágítunk a blog retorikai mozzanataira, illetve bemutatjuk, hogy milyen hasonlósági kapcsolatokat lehet kimutatni a blogok és egyéb műfajok között. Az előadás alaphipotézise, hogy a blog az offline szövegműfajok hagyományain alapul, ám a kifejezetten új, webes műfajok rendszerében helyezhető el. Ebből következik a másik előfeltevés: a blogok körében a valós tér nyelvi normatívái csak korlátozottan, a virtuális tér törvényszerűségeire jellemző módon érvényesülnek. A Jelnyelvi törvény és a siketek jelnyelven való oktatásának kérdései Bodnár Ildikó 1 / Kisida Tamás 2 1 Miskolci Egyetem; 2 SINOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete, Miskolc Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: jelnyelv, nyelvi kisebbség, jelnyelvoktatás, bilingvális oktatás, nyelvi jogok Egy rádióinterjú alkalmával hangzott el a kérdés, hogy ha a Jelnyelvi törvény megszületett, miért nem kezdődik el azonnal a siket gyerekek jelnyelven történő oktatása, miért kell ezzel szeptember elsejéig várni. A magyarországi Jelnyelvi törvény (a évi CXXV. törvény) ez év júliusi részleges életbe lépése kapcsán előadásunkban áttekintjük azoknak az országoknak a jelnyelvvel és a jelnyelvi oktatással kapcsolatos intézkedéseit, amelyek megelőztek bennünket a jelnyelvnek természetes nyelvként, illetve kisebbségi nyelvként való elismerésében. Honnan indultak, hová jutottak el ezek az országok, ill. siket közösségeik napjainkra? Milyen oktatást tűztek ki célul, s ezt mennyire gyorsan tudták megvalósítani? Különösen érdekes a finnországi helyzet, hiszen a skandináv országok így Finnország is az élen járnak a kisebbségi jogok érvényesítése terén. Az előadás középpontjában a jelnyelven történő, ill. a bilingvális oktatás kérdésköre áll.

10 10 A MANYE XX. KONGRESSZUSA Osztenzív stimulusok detektálása multimodális spontánbeszéd-adatbázisban Bódog Alexa Debreceni Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: társalgási stratégia, homlokzatrombolás, multimodális, információkérő kérdés, következtetés A személyközi kommunikáció során közvetlenül meg nem figyelhető szándékok bonyolult hálózatát kommunikáljuk (Sperber és Wilson 1994). A következtetéses pragmatika fölfogásában az interakció során a résztvevő felek rekonstruálják egymás mentális tartalmait, ez biztosítja a megértés folyamatát. Információkérő kérdések esetében ennek a rekonstrukciónak a bizonytalansága miatt nehéz belőni a sikeres kommunikáció elveinek megfelelő választ. Különösen nehéz feladat hárul a válaszadó félre olyan formális helyzetekben, mint egy állásinterjú, mivel a kérdező fél előzetes elvárásairól a válaszadónak mindössze halvány feltételezései lehetnek, és ezeket bizonytalanul használja a válasz kialakítása során. Ezért érdekes kihívás megvizsgálni, hogy az előzetes információk szempontjából alulspecifikált kommunikációs helyzetekben milyen stratégiákat követ a válaszadó fél. Előadásomban a HuComTech multimodális adatbázisának állásinterjúi során elhangzott kérdések egyikét kívánom megvizsgálni. A Mik az Ön rossz tulajdonságai? egyszerre információkérő és homlokzatromboló kérdés. Hipotézisem szerint a válaszadó fél olyan hárító és védekező mechanizmusokat alkalmaz, melyek jól detektálhatók verbális és nem verbális tartományokban. Előadásom célja fölfedni, milyen válaszadási stratégiákat alkalmazunk olyan homlokzatromboló helyzetekben, mikor mégis informatívnak kell maradnunk. A személyközi stratégiák azonosításában a Gruber-féle verbális konfliktuselemzés és a Fiske-féle humánetológiai szituációs elemzést alkalmazom. A terminológia szerepe a szakfordítás oktatásában Bodor Endre BGF KKFK Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: fordító- és tolmácsképzés, terminológia, szakfordítás, oktatás, szótárak A modern szakfordítók és tolmácsok számára a megfelelő szótárak kiválasztása, a terminológiai adatbázisok ismerete és használata, továbbá a saját terminológia adatbázisok felépítése és karbantartása elengedhetetlen és igen nehéz feladat. A tudományos és technikai fejlődés következtében, az egyes tudományágak és részterületek nemzetközi összefonódásával a szakszavak/terminusok és a szakkifejezések száma is rohamos mértékben növekszik. Rá kell világítani a pontos terminológiahasználat fontosságára. A felsőoktatási intézményeknek ebből a szempontból is egyfajta tudásbázissá, tudásközponttá kell válniuk. Támogatni kell az intézmény falain belül és kívül folyó információcserét. Rendkívül fontos a kapcsolat a gazdasággal, a visszacsatolás, a rendszeres kapcsolattartás és a tapasztalatcsere a volt hallgatókkal. Az elméleti oktatás és a munkahelyi gyakorlat egymáshoz közelítésének nem titkolt célja a szaknyelv változásainak követése, valamint a munkahelyi kulcskompetenciák feltérképezése és fejlesztése. A szakfordító- és tolmácsképzésben nagy hangsúlyt kap az önálló termino-

11 ABSZTRAKTOK 11 lógiai munkára való nevelés, az eligazodás segítése az igencsak változó minőségű szótárak világában. Az előadás célja, hogy áttekintse a területen folytatott kutatások, továbbá a kérdőíves megkérdezések eddigi eredményeit, és felvázolja a tanári szerepek átalakulásának folyamatát és a minőségbiztosítás szerepét. Lexikai kohéziós elemek összehasonlítása a Figaro házassága két magyar nyelvű, eltérő célú fordításában Bozsik Gyöngyvér ELTE Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: opera, multimédia-fordítás, lexikai szövegkohézió, makropropozicionális tartalom Az opera, mint többcsatornás, poliszenzuális kommunikáció (Gorlée 1997) a multimédiafordítás témakörébe tartozik. A librettók fordítása különféle célokat szolgálhat, készülhet belőlük énekelhető változat, illetve felirat is, azaz a fordítónak eltérő szempontokat kell figyelembe vennie munkája során. Előadásomban Hoey elemzése alapján megvizsgálom, hogy mennyiben tér el a lexikai szövegkohéziós elemek használata ugyanazon forrásnyelvi szöveg (Da Ponte: Figaro házassága) és ugyanazon fordító esetében annak függvényében, hogy milyen célból készült a fordítás. Vajon magyarázhatók-e az eltérések a különböző fordítási céllal, illetve az eltérő célnyelvi szövegsajátosságokkal? Az elemzésben megnézem a fordítások makropropozícióit, és összevetem az eredményül kapott kohéziós mintázatot. Ez azért érdekes, mivel mindkét fordítás esetében komoly korlátozó tényezőkkel kell a fordítónak szembenéznie: az énekelhető változatnál például folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a dallamot, a ritmikát és a levegővételek helyét, míg a felirat esetében egy adott terjedelembe (karakterszámba) kell beleférnie a mondanivalónak, mégpedig úgy, hogy a nézőnek egyértelmű legyen, ki is mondta az adott szövegrészt (ami tercettek, kvartettek esetében korántsem egyértelmű). Az elemzés eredményeképpen tehát láthatjuk, hogy a lexikai mintázat és a makropropozicionális tartalom hogyan viszonyul a fő mondanivalóhoz ugyanazon szöveg ugyanazon fordító által készített két különböző célú fordítása esetén. Kontrasztív hibaelemzés Budai László Eszterházy Károly Főiskola Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: kontrasztív, hibaelemzés, integráció, anyanyelv, célnyelv A kontrasztív nyelvi elemzés közismert szakirodalmi tevékenység mind elméleti, mind gyakorlati céllal. Leggyakrabban az anyanyelv és egy idegen nyelv kontrasztív elemzéséről van szó azzal a céllal, hogy a két nyelv hasonlóságainak, de főként különbözőségeinek a feltárásával segítse az idegen nyelv oktatását, főként a tervezés és a tananyagok készítése során. Minthogy az idegennyelv-tanulás legtermészetesebb hozadéka a hiba, valamiféle hibaelemzés azóta létezik, amióta idegen nyelveket tanítanak. A hibaelemzés mint tervszerű tevé-

12 12 A MANYE XX. KONGRESSZUSA kenység általában a kontrasztív nyelvi elemzés kontrolljaként funkcionál. A rosszul értelmezett kommunikatív nyelvoktatásból a kontrasztív elemzés kiszorult, a hibaelemzés pedig ad hoc jelleget öltött. Az előadó szándéka a kontrasztív nyelvi elemzés és a hibaelemzés integrációja. Az előadó vállalkozása mögött az a meggyőződése rejlik, hogy az idegen nyelv tanulása során keletkezett hibák túlnyomó része ún. köztes nyelvi hiba, amelynek a generálói közvetlenül vagy közvetve az anyanyelv és a célnyelv különbözőségei. Hogy érzékelhetőbb legyen az anyanyelv zavaró hatása, különbséget kell tenni a közvetlenül érvényesülő interlingvális és a közvetve ható intralingvális kontrasztok között. A kontrasztív hibaelemzés során arról a tényről is meggyőződhetünk, hogy az anyanyelvnek az idegennyelv-tanulásra tett pozitív hatásai messze felülmúlják negatív hatásait. Ennek a tudatában a kommunikatív nyelvoktatás során is sok időt és energiát lehet átcsoportosítani a tényleges nyelvi feladatok megoldásához. A magyar nyelv nagyító alatt kulturális konfliktusok a nyelvészetórán Czibere Mária Groningeni Egyetem, Hollandia Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: nyelv, identitás, multikulturális környezet, kulturális konfliktus Ez a címe annak az összehasonlító szociolingvisztika szemináriumnak, amelynek elindulása óta nagy sikere van az egyetem magyar szakosainak körében. Harmadéven már nincs mód arra, hogy a hallgatók nyelvi órákat kapjanak, így a nyelvészeti tárgy oktatásán belül kell megoldani a különböző készségek további fejlesztését is. A holland egyetemisták anyanyelvi felkészültsége többnyire kívánnivalót hagy maga után, így a tanár feladata kettős: nem elég elérni, hogy tudatosabban használják a tanult idegen nyelvet, hanem ezzel egy időben a diákok anyanyelvi kompetenciáját is fejleszteni kell. Mindennek természetesen a politikai korrektség jegyében kell történnie, hiszen Hollandiában vagyunk. Az általános- és a középfokú iskolákban a nevelés ugyanis leginkább erre helyezi a hangsúlyt: semmi szélsőség, semmi elragadtatás, lehetőleg semleges attitűd a különböző nyelvi változatok irányában, visszafogott magatartás a köznyelvtől jelentősen eltérő, de valójában megbélyegzett nyelvjárások iránt. Aztán mikor a magyar identitás jellegzetességein túljutunk, és meg kell fogalmazni, hogy milyen is a holland, elszabadul a pokol. Mert könnyű válaszolni arra, hogy ki az, akit magyarnak tekinthetünk, de mit is kezd a tapasztalatlan holland egyed, aki élete során először találkozik a kérdéssel. Indulatok törnek fel a mélyről, lehull a lepel három reklámfilm elemzésével

13 ABSZTRAKTOK 13 Az archaizmusok kognitív tere a műfordításban Cs. Jónás Erzsébet Nyíregyházi Főiskola Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: archaizmus, stíluseszköz, fogalmi metafora, konceptuális tér, kulturológia A fordítás kognitív szempontból nem más, mint alapvetően fogalmi szerkezetek, vagyis konceptusok leképezése egy forrásnyelvi konstrukcióból egy célnyelvi konstrukcióba. Ez a morfoszintaktikai, fonológiai és pragmatikai vonatkozású művelet tartalmazza azokat a kulturológiai mozzanatokat is, amelyek a célnyelvi megértéshez nélkülözhetetlenek. Az archaizmusok egy adott fogalmi tér viszonyrendszerében kapnak értelmezést, tehát többet jelentenek a szövegben, mint a régies nyelvhasználat. Az archaizmus a műfordításban a szerző, a fordító és az olvasó diskurzív kontextusának függvényében válik értelmezhetővé. Egy 19. századi szöveg a mai olvasó szemében magán viseli a kor ma már archaizmusnak számító jellegzetességét. A 19. századi kortárs fordító természetesen nem archaizmusokat látott az eredeti szövegben, hanem normatív nyelvhasználatot, s azt a 19. századi normatív nyelvhasználat magyar eszközeivel adta vissza. A mai, 21. századi olvasó számára mindkettő archaikusnak tűnik. A funkcionális értelmezéshez az egész nyelvi korpuszt elemezni kell, amelyben az archaizmus reprezentálódik, s a rendszerbe be kell kapcsolni azt a két kognitív teret, amely rögzíti a képi etalonokat, s reprezentálja az adott nyelvet is. Előadásunkban orosz klasszikusok magyar fordításaiban mutatjuk be az archaizmusok stiláris szerepét. Werbung und Werbesprache Csapóné Horváth Andrea NYME AK Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: Werbung, Tourismuswerbung, Fachsprache, Werbesprache, Headlines Nach Wolfgang Hars gibt es drei Dinge, über die sich man immer und überall unterhalten kann: Diese sind das Wetter, der Fußball und die Werbung. Tatsache, dass es sich einem nahezu unmöglich ist der Werbung zu entziehen. Im Vortrag wird das Phänomen Werbung, darunter eine Art der Wirtschaftswerbung, die Tourismuswerbung, unter die Lupe genommen. Es werden ihre charakteristischen Merkmale sowie ihre Besonderheiten behandelt. Von den Bauelementen der Werbung geht der Headline eine besondere Aufmerksamkeit zu. Weiterhin wird der Frage nachgegangen, ob Werbesprache eine eigene Fachsprache sei. Das Gesagte wird anhand Beispielen aus dem Magazin für Business und Touristik Travel (fvw) untermauert.

14 14 A MANYE XX. KONGRESSZUSA Az idegen nyelvi szóbeli készségmérés jövőbeni lehetőségei Csépes Ildikó Debreceni Egyetem Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: szóbeli készségmérés, érvényesség, vizsgaformátumok Az informatika egyre gyorsuló előretörésével az idegen nyelvi szóbeli készségmérés sem kerülheti el a számítógép-vezérelt alkalmazásokat. Azonban a technika nyújtotta lehetőségeknek összhangban kell lenniük a szakmai elvárásokkal a mérés érvényességének tekintetében. Mivel a nyelvi készségmérést a mérendő képességen túl a mérési eszköz is befolyásolja (Bachman, 1991), az előadásban áttekintjük azokat a problémákat, melyek a szóbeli készségmérés direkt és szemi-direkt formátumaival eddig felmerültek. Mivel a szóbeli vizsga legrégibb formátuma az interjú, így a kutatások döntő többsége is erre irányult, különösen a kilencvenes években. A vizsgáztató szerepét felváltó magnós interjú, melynek legfrissebb változata a számítógépre adaptált interjú azonban továbbra sem tudja feloldani azt az alapvető problémát, melyet a direkt interjúkkal szembe is felróttak: a párbeszéd egyoldalúan irányított jellegét, mely a valós, hétköznapi társalgást kevéssé vagy egyáltalán nem tükrözi. A magnó/számítógép-alapú vizsgát további probléma is terheli a mérés érvényességét csorbítva, hiszen jellemzően az interaktivitás teljesen hiányzik a jelenlegi formátumból. Az előadásban javaslatot teszünk, hogy az előbb említett problémákat milyen vizsgaformátummal lehetne áthidalni, illetve áttekintjük azt is, hogy milyenek a már ma is alkalmazott számítógépalapú szóbeli készségmérési formák. Újonnan bevezetett szavak előfordulása fordítóprogrammal készített fordításokban Csernoch Mária Debreceni Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia, Fordítástudomány Kulcsszavak: gépi fordítás, emberi fordítás, újonnan bevezetett szavak, szógazdag szegmensek A gépi fordítások megfelelő módon történő elemzése lehetőséget ad arra, hogy olyan adatokat nyerjünk, amelyek egy természetes személy, a fordító által készített szövegek (emberi fordítások) esetén elveszhetnek. Statisztikai elemzéseink során azt vizsgáltuk, hogy egy fordítóprogram által előállított szöveg mennyire adja vissza az eredeti szöveg szógazdag szegmenseit. Ehhez a gépi fordítás eredményeként keletkezett szöveg szógazdag szegmenseit összehasonlítottuk az eredeti szöveg, valamint emberi fordítással készült szövegek hasonló tulajdonságú szegmenseivel. A célnyelvi szövegeket összehasonlítva azt tapasztaltuk, hogy a gépi fordítások hosszabb szöveget állítanak elő, mint az emberi fordítások. Ezzel szemben a szóalakok és az egyszer előforduló szavak száma a szövegszók magasabb száma ellenére is alacsonyabb. A fordítóprogram azonban remekül elvégezte azt a feladatát, hogy az eredeti szöveg szógazdag szegmenseit a fordításban is jó közelítéssel megőrizte. Nem csonkította a szöveget, ahogy azt emberi fordítások esetén többször is megtapasztalhattuk. A gépi fordítás minősége természetesen nem közelíti meg az emberi fordításét. Ennek számos magyarázata

15 ABSZTRAKTOK 15 lehet, de a szógazdag szövegszegmensek kiemelése gyors segítséget nyújthat az emberi fordítások előkészítése során is. Beszéd prozódiai jellemzőinek valósidejű számítása Csipkés László Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: real-time, F0, intenzitás, prozódiai jellemzők, grafikus interfész F0-, intenzitás- és prozódiai jellemzők meghatározását végző szoftver bemutatása. A program futása közben lehetőség nyílik előre rögzített vagy élőbeszéd F0- és intenzitásértékeinek kiszámítására és megjelenítésére. A program valós idejű alkalmazásához mikrofon használata szükséges. Mindkét futtatási mód 52 prozódiai jellemző kiszámítását eredményezi. A program ezeket az értékeket szöveges fájlokban tárolja. A forgatókönyv mint értelmezési és produktív keret a multimodális kommunikációban Csűry István Debreceni Egyetem Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: forgatókönyv, dialógus, multimodális kommunikáció, inkrementális elemzés, szintézis, nyelvtechnológia A poszter az interperszonális kommunikáció forgatókönyveinek modellezési problémáival foglalkozik. Kiindulásként a forgatókönyv fogalmát és annak meghatározásait vizsgáljuk meg. Megfogalmazzuk a forgatókönyv mint tudományos kategória definiálásának elméleti és gyakorlati problémáit. Áttekintjük a (pár)beszédesemények szerkezetének nyelvészeti és pragmatikai megközelítéseit. Erre alapozva rámutatunk a forgatókönyv helyére egy multimodális kommunikációelmélet keretei között, és felvázoljuk többszintű elméleti modelljét. Meghatározzuk a forgatókönyvek univerzális szerkezetének lehetséges építőköveit. Végül bemutatjuk a forgatókönyveknek az elemzés és a szintézis céljaira történő alkalmazásával kapcsolatos problémákat, szembesítve az elméleti követelményeket az élő kommunikáció véletlenjeivel. A forgatókönyvek alapstruktúrájának algoritmikus reprezentációját tartalmazó modellt öszszevetjük az inkrementális forgatókönyv-elemzés példájával.

16 16 A MANYE XX. KONGRESSZUSA Blending and grammar Dávid Gyula Debreceni Egyetem Témák: nyelvtörténet és alkalmazott nyelvészet Kulcsszavak: blending, conceptual integration, grammar, mapping The cognitive process of blending (conceptual integration) is a necessary means of creating grammatical structures. Whenever information from two input spaces is merged into a blend and an emergent structure that is richer than what is predictable from the information available in the two inputs arises, conceptual integration is at work. This form of mental processing requires our imaginative capacity to create events adapting information available to produce novel scenarios. This is the way English tenses work. For instance, mapping an input space of someone acting in the past interrupted by another person entering may lead to causation. The latter may put an end to the activity of the former. Similarly, other grammatical structures such as the past conditional present an imagined scene back in the past leading to a caused event in the blend. Conceptual blending, considered one of the prerequisites of human thinking, facilitates the emergence of both simple and complex grammatical structures as well as examines how the human capacity of language production is promoted by human imagination. The study is aimed at investigating the relevant aspects of human thinking through focusing on grammar. A filmművészet szerepe a kultúrák közötti párbeszéd tanításában Dávid Mária Balassi Intézet Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: kultúrák közötti párbeszéd, filmes órák, kulturális kódok, szerepjátékok, filmfeldolgozó feladatlapok A nyelvtanár számára elengedhetetlenül fontos, hogy az általa oktatott tananyagot minél élőbbé tegye. A filmművészet pótolhatatlan segítséget nyújthat ebben, hisz alkotásai úgy közvetítenek nyelvi tartalmakat, hogy azok rögtön jelentésüket magyarázó, árnyaló, elmélyítő élethelyzetekben jelennek meg, ugyanakkor a képi, zenei háttér lehetséges hangulatukat, használati körüket és közegüket is értelmezi. Arthur szerint (1999) a filmek egyéb erényeik mellett valódi mintát adnak a nyelvtanulóknak a szerepjátékokhoz, rendkívüli módon gazdagítják a nyelvórákon folytatható tevékenységek körét, valamint növelik a nyelvtanulók más kultúrák iránti fogékonyságát. E fogékonyságot igyekszem elmélyíteni a magyarórák keretében tartott filmes foglalkozásokkal. Négy olyan alkotást választottam, amelyek 1940-től 1989-ig ívelve igen hatásosan érzékeltetik a közelmúlt Magyarországának légkörét: a Rolf Schübel rendezte Szomorú vasárnap, Bacsó Péter kultuszfilmje: A tanú, Tímár Péter Csinibaba c. zenés szatírája, valamint Török Ferenc első filmje: a Moszkva tér. Az előadás tárgya e filmes órák előkészítésének, valamint az egyes alkotások kulturális kódjainak, hozadékának részletezése a különféle típusú filmfeldolgozó feladatlapok bemutatásával és (az első filmre vonatkozó) elemzésével együtt.

17 ABSZTRAKTOK 17 A nyelven belüli és a nyelvek közötti fordítás sajátosságai a jogi szaknyelvi kommunikációban Dobos Csilla Miskolci Egyetem Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: jogi szaknyelv, nyelven belüli fordítás, szakemberek és laikusok, nyelvek közötti fordítás A jogi szaknyelv különböző alkalmazási szféráira (pl. tételes jog, jogalkalmazói jog, jogtudomány nyelvhasználata) egyaránt jellemző az intralingvális és az interlingvális fordítás. Előadásomban a nyelven belüli átfordítás szerepét és a jog funkcióiból adódó sajátosságait vizsgálom az alábbi két szempont alapján: egyrészt a szakemberek és laikusok között folyó tárgyalótermi diskurzusban, ahol a nyelvi reprezentáció átalakítása (jogi szaknyelvről köznyelvre, illetve köznyelvről jogi szaknyelvre) a sikeres kommunikáció, valamint az eredményes jogi eljárás feltétele, másrészt a nyelvek közötti fordításban, ahol a nyelven belüli átalakítás az interlingvális fordítási folyamat részét képezi minden olyan esetben, amikor a fordítónak nincs jogi végzettsége vagy megfelelő szintű jogi ismeretekkel. Az előadás összegzésében a nyelven belüli fordítás két típusának és a nyelvek közötti fordítás alapvető ismérveinek az összehasonlítására kerül sor. Magyar mint idegen nyelv mobiltanulással Dóla Mónika Pécsi Tudományegyetem Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: Europodians, mobiltanulás, autonóm nyelvtanulás, internet, magyar mint idegen nyelv 2010-re lezárult a Europodians-projekt, amelynek keretében a PTE-n dolgozó hungarológusok egy, a magyart idegen nyelvként tanító nyelvkurzus kidolgozására vállalkoztak. Előadásomban bemutatom a internetes felületet, amelyen összesen tizenegy európai nyelvre kidolgozott, mobilhordozókra (pl. ipod) letölthető tananyag, valamint sokféle, a nyelvtanulást elősegítő online funkció működik. Ezután a magyar tananyagot elemzem, elsősorban a mobiltanulás és az autonóm nyelvtanulás szempontjából. A Europodians kurzus olyan informális tanulásra ad lehetőséget, ahol a hagyományos tanári vezérlés-ellenőrzés helyett saját maga irányíthatja a tanuló a tanulási folyamatot. Az on- és offline üzemmódot kombináló Europodians arra ösztönzi a felhasználókat, hogy maguk válasszák meg, mit, hol, mikor és hogyan tesznek tanulásuk során. A Europodians tudatossá és érdekeltté kívánja tenni a nyelvtanulót a tanulási folyamatban, a tervezéstől az értékelésig. Ezért a letölthető multimédiás leckék mellett a kurzus fontos eleme az emberek közti valósautentikus interakció lehetővé tétele, a személyesítés és a tanulói autonómia elősegítése. A legtöbb mai fiatal az iskolai nyelvtanulással ellentétben szabadságként, szórakozásként éli meg az internethasználatot és az új technológiák alkalmazását, és ilyenkor a célnyelvhez és célkultúrához is integratív motivációval, pozitív attitűddel és holisztikus nyelvszemlélettel

18 18 A MANYE XX. KONGRESSZUSA közelít. A Europodians ezenkívül a felhasználók mobilitására is épít, akik magukkal vihetik lejátszójukat, és a különféle fizikai és szociális kontextusokban használhatják azokat, miközben tanulnak. Lemorzsolódás nyelvszakon: helyzetelemzés egy szegedi angolos évfolyam tükrében Doró Katalin Szegedi Tudományegyetem Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: angol, nyelvszak, sikertelenség, lemorzsolódás Komoly kihívást jelent mind oktatói, mind hallgatói oldalról nézve az a tény, hogy a bolognai rendszerbe felvett hallgatók évről-évre gyengébb előképzettséggel és bizonytalanabb célokkal kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. Ennek nehezen elkerülhető következménye a képzés színvonalának csökkenése vagy az egyre nagyobb számú elégtelen teljesítmény a kurzusokon, ezzel együtt a hallgatói lemorzsolódás. Korábbi felméréseimből, illetve oktatói tapasztalataimból kiindulva a jelen előadás kettős célt szolgál. Egyrészt megpróbálja körbejárni a lemorzsolódás lehetséges okait és azt, hogy vajon a nyelvi felkészültségbeli hiányosságok mennyire vetítik előre az elégtelen érdemjegyeket. Másrészt egy közel 200 fős elsőéves anglisztika szakos évfolyam félévi és év végi tanulmányi eredményeit áttekintve megvizsgálja a már a képzés elején jelentkező tanulmányi sikertelenség arányát. Bár az előadás egy konkrét, nagy létszámú bölcsész évfolyam példáját veszi kiindulópontul, tanulsággal szolgálhat más nyelvi képzésben oktató kollégák számára is. Fogyasztói diskurzusok a felsőoktatási nyelvhasználatban: egyetemi website-ok kritikai multimodális elemzése Eitler Tamás ELTE Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: on-line kommunikáció, nyelvi elüzletiesedés, nyelvi informalizáció, multimodalitás, kritikai diskurzuselemzés Az előadás egy összehasonlító kutatás eredményeit ismerteti azzal kapcsolatban, hogy a nyelvi elüzletiesedés és informalizálódás miként hat a felsőoktatási on-line nyelvhasználatra az Európai Unió egyes régebbi és újabb tagállamaiban. Bár a vállalkozó egyetem és a menedzserialista diskurzusok összefonódását már korábban is vizsgálták (Fairclough 1993; Mayr 2008), e nyelvi folyamatok új médiában és különösképpen Közép- és Északkelet- Európában való megjelenése még feltáratlan területnek számít. A kutatás célja felmérni, hogy milyen egyezések és különbségek találhatók nyugat-európai és az új EU-tagállamok egyetemeinek website-jai között, különös tekintettel (1) a nyitólapok felépítésére, továbbá (2) az integráltan használt képi és nyelvi elemek jelentésteremtő erejére. A mára jelentősen globalizálódott képi világ és az angol mint univerzális lingua franca együttes használatából eredő szinergia mindenképpen releváns vizsgálati szempont lehet az egyetemi szektor általános globalizálódása (Kubota 2009) miatt. A vizsgálat során használt elemzési módszerek

19 ABSZTRAKTOK 19 közül kiemelendő a kvantitatív és a kvalitatív kritikai diskurzuselemzés (Fairclough és Wodak 1997), multimodális tartalomelemzés (Kress és van Leeuwen 2006) és multimodális aktorelemzés (Mayr 2008). A multimédia alkalmazása a nyelvoktatásban Éva Erzsébet Nyíregyházi Főiskola Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: szöveg, grafika,mozgókép, hang, interaktív elemek- motiváció, nyelvtanulás A multimédia olyan technológia, mely a számítógéppel segített kommunikációt-interakciót összetett, interaktív médiarendszerrel valósítja meg, vizuális és auditív megjelenési formák integrálásával. A felhasználó szempontjából ez azt jelenti, hogy az információ, kép, hang, mozgókép formájában jelenik meg, olyan technikák, programok, összessége, amelyek lehetővé teszik az animációk, képek, adatok, zene, beszéd, szövegek együttes alkalmazását. A multimédia az információs társadalomban hasznos és ígéretes perspektívát nyújt a nyelvoktatásban történő felhasználásra. A nyelvi anyag elsajátítása fonetikai gyakorlatok, lexikai egységek, a szókincsfejlesztés, a szótárfajták alkalmazása (képes-, tematikus szótárak, on-line szótárak) eredményesen segíthetik a nyelvoktatást. A multimédia alkalmazását bekapcsolhatjuk a projektmunkába is, pl. rádióműsor szerkesztése, utazás a célnyelv országába, idegenvezetés a városban, gasztronómiai érdekességek bemutatása, idegenforgalmi információk gyűjtése stb. A projektmunka így egy olyan tevékenységsor, amelyet a tanulók és a pedagógus együtt terveznek meg, s alkalmazása lehetőséget nyújt a tanulóknak az önálló munkára is, az idegen nyelvi, interkulturális kommunikációra. Előadásomban egy ilyen multimédiás dokumentumot szeretnék bemutatni az Opus Pro XE média prezentációszerkesztő program alapján, melynek témája: Ismerd meg Spanyolországot... Nyelvválasztási motiváció magyar nyelvet tanuló francia diákok körében (Strasbourgi tapasztalatok alapján) Farkas Mária Debreceni Egyetem Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: motiváció, nyelvválasztás, magyaroktatás, francia hallgatók, érdeklődés Az előadás célja, hogy bemutassa azokat a motivációs tényezőket, amelyek a Strasbourgi Egyetemen magyar nyelvet tanuló diákok nyelvválasztásában jelen vannak. Miután megismerjük a magyaroktatás kereteit és feltételeit az adott oktatóhelyen, megvizsgáljuk, hogy mi áll a magyar nyelv iránti érdeklődés hátterében a magyar nyelvet idegen nyelvként tanuló francia diákok esetében. Kitekintünk továbbá arra is, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek Magyarországról, a magyar nyelvről és a magyar kultúráról. Példákon keresztül bemutatjuk, hogyan alakul a nyelvtanulás folyamatában a hallgatók hozzáállása a választott nyelvhez. Végül megnézzük, hogy a nyelvet oktató tanárnak milyen lehetőségei vannak a nyelvválasztás motiválására és az érdeklődés fenntartására a vizsgált intézményben.

20 20 A MANYE XX. KONGRESSZUSA Német nyelvű reáliák megjelenítése kétnyelvű szótárakban esettanulmány Fata Ildikó SZIE GTK TTI, Idegen Nyelvi Kommunikáció és Szakfordító Tanszék Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: reáliák, kétnyelvű lexikográfia, szótárkritika Ha csak a Fordítástudomány című folyóirat legutóbbi számaiba lapozunk bele, azt tapasztaljuk, hogy a közelmúltban számos tanulmány született idegen nyelvű reáliák magyarra fordítási lehetőségeinek vizsgálatáról, illetve fordított irányba. Előadásomban a legutóbbi kutatási eredmények és megállapítások ötvözésére, illetve továbbgondolására törekszem (vö. pl. Boldog (2009), Horváth (2004), Szabó (2008), Uzonyi (2006)). Előadásom legfontosabb kérdésfelvetése annak vizsgálata, hogy a szótárszerkesztők milyen stratégiákat alkalmaznak a reáliák szótárban való megjelenítésekor, illetve hogy megállapítható-e összefüggés a reáliák fordításakor alkalmazott stratégia és a szótári gyakorlat, valamint a szótár profilja között. Manapság alapvető elvárás a szótárakkal szemben, hogy 1) fogalmi rendszer-alapúak, illetve 2) korpuszalapúak legyenek. Kézenfekvő megoldásnak tűnik tehát a reáliák vonatkozásában is, hogy a szótárszerkesztők a meglévő kétnyelvű szótárak rossz szótári gyakorlatának átörökítése helyett igénybe vegyék szakember, terminológus, szakfordító segítségét, illetve a reáliák szótári megjelenítésének előkészületeként korpuszalapú kutatásokat végezzenek. Előadásom empirikus részében két szakterület néhány német nyelvű reáliáit és szótári megjelenítésüket vizsgálom: a gasztronómiáét és az oktatásét (ez utóbbin belül is a középfokú oktatási rendszerét). Kísérletet teszek továbbá arra, hogy a reáliák szótári megjelenítésének jövőbeli gyakorlatát néhány javaslattal előmozdítsam. Előadásom kettős céllal készült: egyfelől szótárkritika a meglévő szótári gyakorlatról, másfelől annak bemutatása, hogy egy korszerű, korpuszalapú, felhasználóbarát kétnyelvű szótár a reáliák vonatkozásában is lehet korszerű, felhasználóbarát, ugyanakkor következetes és egységes. Rendhagyóságok az Erdélyi magyar szótörténeti tár szerkesztésében Fazakas Emese Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Románia Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: Erdélyi magyar szótörténeti tár, történeti szótár, szerkesztési elvek, címszavak Az Erdélyi magyar szótörténeti tár eltér az eddigi (magyar történeti) szótárgyakorlattól elsősorban a szerkesztési elvek terén. Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy minek alapján választjuk ki a címszavakat, hogyan és milyen kritériumok alapján vesszük be az adalékokat, miért térnek el az értelmezések az eddigi szótárakétól, és miért van az, hogy sokszor az egyes címszavak a mai köznyelvnek megfelelően jelennek meg, máskor pedig a régi nyelvi alak az, amely címszóként szerepel.