Horvátországi Magyarság

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Horvátországi Magyarság"

Átírás

1 Horvátországi Magyarság Megjelenik havonta ISSN Kiadja a Huncro Sajtó és Nyomdaipari Kft. a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének megbízásából. Fő- és felelős szerkesztő: Andócsi János Szerkesztőség: Kontra Ferenc, Mák Ferenc Műszaki szerkesztő: Farahó Zsolt Lektor: Ljubić Molnár Mónika A szerkesztőség címe: Eszék, Vijenac Ivana Meštrovića 26/f. Elérhetőségek: Tel.: 031/ Fax: 031/ Honlap: Nyomda: Tiskara Pauk, Cerna, Mala Cerna u. 26. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsának támogatásával megjelenik havonta. Mjesečnik se izdaje uz financijsku potporu iz Državnog proračuna RH preko Savjeta za nacionalne manjine za godinu. TARTALOM: LECTORI SALUTEM HISTORIA Sarnyai Csaba Máté 3. A muraközi főesperesség átcsatolásának tervei Matuska Márton Rá ne lépjünk a gyűlölködés útjára FORTUNA HUNGARORUM Má k Ferenc: Szemelvények a Gyűrődések ciklusból Ba l á z s Kov á c s Sá n d o r: Bűn és büntetés - A presbitérium és a világi vezetés bíráskodása a dél-baranyai magyar falvakban - 2. rész Anyanyelvűségünk életföltételei változó világunkban* LITERATURA Ko s z t o l á n y i Dezső Az adria magyar irodalma (3.) Ur b á n Péter A halál ihletése...39 Ta r i Is t v á n Mintha mi sem történt volna...44 Tűrve a tébolyt Betakarják az eget Kiss Gy. Csaba Magyar írók az Adrián Címlapunkon: Holányi Julianna: Tavaszi táj 3

2 HunCro Eszék,

3 LECTORI SALUTEM Az ostromlott vár Nyelvében él a nemzet - szól a már régen megfogalmazott, de örökérvényűnek tűnő állítás. A kérdés azonban ma az, hogy ezt a nyelvet mennyire lehet megvédeni. Hiszen a kis nemzetek nyelve mára az ostromlott várakéhoz hasonló. Az anyanyelvünkkel kapcsolatos kihívásokra egy interjú keretében keressük a választ. A problémákat ismerjük, ám a megoldási javaslatok átültetése a gyakorlatba lassan halad. A kisebbségi nyelvek problematikája pedig még ennél is összetettebb. Matuska Márton írását a kettős állampolgárság lehetőségének a külhoni magyarokra való kiterjesztése Andócsi János teszi időszerűvé. Nincs végre huzavona, maszatolás a kérdéssel. A hamarosan felálló Fidesz -- KDNP-kormány a legtermészetesebb módon kezeli a kérdést - így tettek a szomszédok is -, és mintha a szlovákok és a románok is csendesebben reagálnának. A heves reakciók elmaradásának okaira most nem térünk ki. Inkább még egyszer, valószínűleg utoljára a december 5-én ejtett sebekről beszélünk, mivel belátható időn belül már kettős állampolgárként szeretném köszönteni az olvasót. A politikai nyilatkozatokból ez egyenesen következik. Most végre megvan az esély arra, hogy a legnagyobb csapásokat ne mi mérjük magunkra 5

4 HISTORIA Sarnyai Csaba Máté 3. A muraközi főesperesség átcsatolásának tervei Eötvös már a témáról folyó országgyűlési vita ideje alatt, egy július 26-ra datált levelében 1 felkérte Scitovszky János pécsi püspököt - a püspöki kar egyik legbefolyásosabb, konzervatív szemléletű tagját - az átcsatolás egyházi végig vitelére. A miniszter szavai szerint ezzel a lépéssel az ország régi óhajtása teljesülne, ugyanakkor ez az újabb idő változásainál fogva lehetőbbé, de szükségesbé is vált. A kinevezett állami biztos feladatkörét is meghatározza a felkérés. A helyi körülmények alapos vizsgálata után ki kell kérnie a zágrábi püspök és azon egyházmegyei püspök véleményét, ahová a Muraközt csatolnák, majd az átcsatolás részletes tervét a miniszternek be kell mutatnia. Ezzel szoros összefüggésben a miniszter elvárja, hogy a bemutatandó jelentésében érintetlenül semmit sem fog elmulasztani, a mi ezen tárgynak Ő Felsége, és a Római Szentszék szükséges jóváhagyásának s belé egyezésük kinyerésére a fennálló törvények s törvényes gyakorlatok szerint teljesítetni szoktak. Levele végén a miniszter jelzi azt is, hogy a fenti megbízatásról az esztergomi és kalocsai érseket is értesítette, hiszen a Dráva-menti egyházmegyék az ő érseki fennhatóságuk alá tartoznak. Az előzőkben említettekre Nádasdy Ferenc kalocsai érsek az Eötvöshöz írott augusztus 9-i válaszában reagált. 2 Levelében tudomásul vette a tervezett lépéseket és püspöktársa felkérését a feladatra. Megemlített azonban néhány feltételt. Először is azt, hogy a tervezett átcsatolás csak a zágrábi püspök tudtával és beleegyezésével történhet. Éppen ezért a tervezett lépésekről Hauliknak is tudnia kell. Jelzi ugyanakkor, hogy mint a zágrábi egyházmegye suffragan érseke, ő is kötelességének tartja, hogy értesítse erről az egyházmegye vezetőjét. Az átkebelezési folyamatnak egyházjogi érvényesség szempontjából további fontos feltétel, hogy Nádasdy, mint egyházi elöljáró megbízza Scitovszkyt az érseki érdekek képviseletével az átcsatolás előmunkálatai során. Nádasdy a fentiekhez azzal az elvi feltétellel járult hozzá, ha az uralkodó elidegeníthetetlen egyházi főpártfogói és a romai szent Széknek beleegyezési gyökeres jogaik s illetőleg 1 A felzeten: sz. b. Vallás és Közoktatási Ministertől/ Pécsi püspöknek Pécsi Püspökség Levéltára 1848/1701 eredeti tisztázat. 2 A felzeten: 4360/924 Katholikus Egyház érk. s kiad. 12. aug. 848 Kalocsai Érsektől Vallás és Közoktatási Minisztériumnak Budapesten Szoros Hivatalból püspöknek Másolat Pécsi Püspökség Levéltára 1848/1701 6

5 befolyásuk idevágó egyházi és polgári törvényeinek és az eddigi gyakorlat nyomán kellő figyelemben tartatnak. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az előzőekben bemutatott levélváltások idején, augusztus 8. és 10. között Jellačić megszállta a Dráván túli Verőce megye jelentős részét. A helyzet fokozódó bizonytalanságát jól tükrözik a Csány kormánybiztos Batthyány Lajos miniszterelnökhöz írt augusztus 14-i levelének szavai is: Muraközből kivonván a sorkatonaságot, Muraköznek mostani lelkesülését erántunk a tartózkodás nélkül működhető agitátorok 8 nap alatt meg fogják változtatni. 3 Ebben a szituációban fordult először Scitovszky a Muraköz egyházi helyzetének újra rendezése kapcsán Haulik zá- Batthyány Lajos grábi püspökhöz. 4 Az augusztus 17-i keltezésű levélben mindenek előtt hivatkozik a több korábbi országgyűlésen is hangoztatott szándékra, különösen pedig a népképviseleti országgyűlésen felvetődött határozott törekvésre, a Muraköz átcsatolását illetőleg. Azt is jelzi püspök társának, hogy Eötvös kultuszminiszter felkérésére jár el az ügyben. A kettejük közötti jó viszonyra hivatkozva kötelességének érzi, hogy hivatalosan is tudassa Haulikkal a megbízatását. Ugyanakkor az említett feladat tisztességes teljesítése érdekében hathatós segítséget és támogatást kér. Épp a fennálló bonyolult viszonyokra, különösen a magyar-horvát viszonyra, való tekintettel, azt látja a lehető legjobbnak, ha a lelkek jövendőbeli üdvét érintő kérdésekben kölcsönös engedményekkel inkább megegyezés születik, mint hogy a vitás kérdéseket ismét előtérbe helyezve, kedvező alkalom nyíljon az Isten egyházát nem mindig támogatók számára. E sorokkal a megegyezés szükségessége melletti legfőbb érvként világosan utal a kormányzat és a politikai közvélemény polgári-liberális beállítottságának a katolikus egyház pozícióit szerinte továbbra is veszélyeztető mivoltára. 3 MOL H 103. Komáromban lefoglalt iratok 361. Csány fogalmazványa a miniszterelnökhöz, Nagykanizsa, aug. 14. Közli: Csány László kormánybiztosi iratai (Sar. Hermann Róbert) Zalaegerszeg, 1998.I. kötet 129. szám A levél fogalmazványa Pest, augusztus 17. latin Pécsi Püspöki Levéltár 1848/1701 7

6 A fenti általános jellegű politikai megfontoláshoz még egy fontos gyakorlati jellegű is társul Scitovszky szerint. Ennek értelmében a zágrábi egyházmegye az esztergomi főegyházmegyét nem számítva kiterjedését, egyházközségeinek, papjainak és híveinek számát tekintve a legnagyobb, hiszen 343 egyházközséget, 800 papot és hívőt számlál. Muraköz kiválása érthető aggodalmat jelenthet, hiszen 22 egyházközséget és hozzávetőleg hívőt érint. Ezzel egyidejűleg azonban csökkennek az egyháziak taníttatásának terhei, ami káplánokkal együtt mintegy 40 személyt érint. A zágrábi püspökség megszabadulna attól a gondtól is, hogy magyar anyanyelvű klerikusokat biztosítson a Muraközben. Erre pedig minden bizonnyal egyre nagyobb szükség lenne, mivel a közigazgatásilag Magyarországhoz tartozó területen a magyar nyelv ismerete nélkülözhetetlen. A pécsi püspök levele záró soraiban, vállalt feladatának sikeres teljesítése érdekében, határozottan kéri püspök társát, hogy - megfontolva a fenti és esetleg más felmerülő érveket - a lehető legrövidebb időn belül közölje vele azokat az indokokat, amelyek a zágrábi püspökség részéről elfogadhatatlannak tűnnek a magyar nemzetnek ezen, már többször kinyilvánított vágyával kapcsolatosan augusztus 31-én, épp azon a napon, amikor tulajdonképpen megindul Jelačić horvát bán támadása Magyarország ellen, hisz ekkor szállják meg horvát határőrök és népfelkelők Fiumét és a Tengermelléket, kelt Eötvös utolsó, sürgető hangú levele az ügyben 5. A napról napra gyorsabban kifejlő körülmények megkövetelik Muraköznek a zágrábitól a szombathelyi egyházmegyéhez való mielőbbi csatolását. Ebben a helyzetben Scitovszky elsődleges feladatául tűzi ki, hogy azon ügyet hová hamarább befejezni iparkodjék. Jelačić horvát bán csapatai szeptember 11-én Varasdnál léptek a szorosan vett Magyarország földjére és harc nélkül foglalták el Muraközt. 6 A bán egy rendelettel a területet Horvátországhoz csatolta. Simunčić, Varasd megyei alispán a Jelačić által kinevezett biztos, szeptember 18-ára Csáktornyára gyűlést hívott össze. Itt deklarálta Muraköz Horvátországhoz csatolását, a lakosságot pedig a bánnak való engedelmességre és magyarellenes fölkelésre szólította fel. Eötvös József miniszter, majd a Batthyány-kormány szeptemberi lemondása után a magyar honvédség Jelačić felett aratott pákozdi diadalát követően a végrehajtó hatalmat gyakorló, Országos Honvédelmi Bizottmány október 14-én a hazaárulással vádolt Haulik György zágrábi püspök magyarországi egyházi javainak zár alá 5 A felzeten: 4361/925. c. Pécsi Püspöknek Pécsi Püspöki Levéltár 1848/ Jellačić hadműveleteiről legújabban: Hermann Róbert: A drávai hadtest hadműveleti naplója. Hadtörténelmi tanulmányok. (Zalai Gyűjtemény 36/I.) Zalaegerszeg, Idézi: Molnár

7 helyezését deklarálta. 7 Ugyanakkor egy a Vallás és Közoktatási Minisztériumnak küldött utasításában Kossuth Lajos, mint elnök, elrendelte a Muraköznek a zágrábi püspöki hatóság alóli kikebelezése, és a szombathelyi püspökséghez leendő kapcsolása tárgyában tett intézkedéseit haladék nélkül foganatba vétetni. 8 Az Eötvös lemondása után a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium ügyeit tovább vivő Szász Károly államtitkár október 15. keltezésű levelében fordul a pécsi püspökhöz. Itt, hivatkozva az Országos Honvédelmi Bizottmány fent idézett utasítására, jelzi Scitovszkynak, hogy a témával kapcsolatban, a mielőbbi megvalósítás érdekében, ugyan ezen a napon Hám János prímásnak és Nádasdy Ferenc kalocsai érseknek is levelet küldött 9. A rögtöni intézkedést az ország tudva lévő körülményei szükségkép megkívánják. Ahhoz azonban, hogy az ehhez szükséges hivatalos iratokat, hangsúlyozottan utólag, mind az Uralkodónak, mind pedig a Római Szentszéknek fel lehessen terjeszteni, Nagy Méltóságod ezennel megkerestetik, hogy [ ]megbízása folytán mind azt, ami a szabályszerű kikebelezés eszközlésére szükséges, azonnal elkészíteni, s ide bemutatni szíveskedjék. Az elkészült jelentéseket pedig majd a prímásnak és a kalocsai érseknek továbbítja a minisztérium, azzal a céllal, hogy ők, az előírásos utat követve, erre épülő folyamodványaikat a királynak és Rómának el tudják készíteni és felküldjék. A hivatalos sürgetés nyomán szinte azonnal, október 19. dátumú latin nyelvű levélben 10 fordul a pécsi püspök Haulikhoz. A dokumentum elején hivatkozva a fent említett felszólításra, elkerülhetetlennek tartja a Muraköz átcsatolását a szombathelyi püspökséghez. Mivel úgy látja, hogy az ügy fordulóponthoz érkezett, határozottan kéri püspöktársát, hogy a lehető leghamarabb értesítse őt álláspontjáról. A helyzet egyértelművé tétele érdekében Scitovszky saját véleményét is röviden tudatja a címzettel. Ennek értelmében a fennálló viszonyok között a Muraközben élők érdekeit szem előtt tartva, hivatalos rendezésig a területet vikáriusként a szombathelyi püspöknek kell átengedni. A végrehajtás lehetséges menetéről kéri, hogy nyilatkozzék Haulik. Ugyanezen a napon ír Scitovszky Balassa Gábor szombathelyi püspöknek is a kérdés kapcsán. 11 Mint az ügy kormánybiztosa jelzi püspöktársának, hogy egy utóbb válasz nélkül maradt levelet már augusztus 17-én küldött a zágrábi püspöknek a 7 Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. (Kossuth Lajos Összes Munkái XIII.) Sajtó alá rendezte Barta István) Bp., köt. 198.; Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe ben. Bp., köt Idézi: Molnár A másolat felzetén az eredeti ügyiratszám: 5518/1094 c. Dátum Budapest, október 14. Lelőhely: Pécsi Püspöki Levéltár 1848/ A felzeten Pécsi Püspöknek eredeti tisztázat Lelőhely: Pécsi Püspöki Levéltár 1848/ A felzeten: Haulik György méltóságos zágrábi püspöknek október 19. latin eredeti tisztázat 1848/ A felzeten Balassa Gábor Szombathelyi Püspöknek eredeti tisztázat október 19. Lelőhely: Pécsi Püspöki Levéltár 1848/2204 9

8 Muraközt illetően. Erre nem érkezett semmilyen reakció, ugyanakkor a hivatalos sürgetés mellett, maga is belátja, hogy a fennálló viszonyok között e régi óhaj teljesülése halaszthatatlanná vált. Jelzi Scitovszky azt, hogy határidőt adott a zágrábi püspöknek arra, hogy addig is, amíg a Muraköznek a szombathelyi püspökséghez való szabályos átcsatolása az Uralkodónál és a Pápánál meg nem történik a területet Balassa joghatósága alá vikáriusi jogkörrel (jure vicarius) átengedje. Ezt a javaslatát arra az egyházban élő szokásra alapozza, hogy Salus alterius sit suprema lex! [A felebarátod üdve legyen a legfőbb törvény]. A konkrét esetben ez azt jelenti, hogy a muraközi hívek üdvét az szolgálná igazán, ha a kerületet jelenlegi főpapjuk joghatósága alól kivéve, a megye határán fekvő, szomszéd püspök joghatósága alá bocsátanák. Annak pontos indoklását, hogy a veszprémi és szombathelyi püspökség közül miért az utóbbit támogatja, a levél írója egy későbbi alkalomra ígéri. Scitovszky arról is biztosítja püspök társát, hogy e kérdés eldöntése után meg lesz az a joga, hogy az ájtatos alapítványok és a papneveléshez szükséges költségek kapcsán észrevételeit és követeléseit megtehesse. Hosszú hallgatás után érkezik meg Haulik latin nyelvű válasza Scitovszkynak november 3-án. 12 Ebben először arról ír, hogy Muraköz leválasztását először a székes káptalannal, majd a konzisztóriummal megtárgyalta, és önnön lelkében is komoly vizsgálódásnak vetette alá. Mindezek után elutasítja a kérést, mivel az egyházmegyék összevonásánál, az egyház számára mindig a hívek örök üdvösségének szolgálata volt a legfőbb. Haulik az álláspontja melletti érvelés során több ponton is reflektál Scitovszky augusztus 17. és október 19. leveleinek argumentációjára. Először is cáfolja, hogy szükséges és nélkülözhetetlen lenne, hogy a polgári közigazgatásban Zala megyéhez, és így a szorosabban vett Magyarországhoz, tartozó Muraköznek egyházilag is egy erre a területre eső egyházmegyéhez kellene tartoznia. Szavai szerint gyakran helyeznek független kerületeket, vagy valamely tartomány független részeit egyetlen püspök joghatósága alá, az adott terület polgári közigazgatására való tekintet nélkül. Ez a helyzet Európa számos országában, sőt magában a pécsi egyházmegyében is, ahol a Szalavóniához tartozó valpói kerületet kívánják a hívek épp a zágrábi püspökséghez átcsatolni. (Folytatjuk) (A tanulmány első közlés. Sarnyai Csaba Máté PhD. egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem, Szabadbölcsészet Tanszék Budapest) 12 Latin eredeti tisztázat Zágráb, november 3. Lelőhely: Pécsi Püspöki Levéltár 1848/

9 Matuska Márton FORTUNA HUNGARORUM Rá ne lépjünk a gyűlölködés útjára December ötödike Gyásznapjaink December ötödike soha el nem feledhető dátum. Be fog kerülni, már be is került a magyar gyásznapok közé. Ezen a napon zajlott le édes anyaországunkban az a gyalázatos esemény, melynek során az ország lakosságának zöme nem ment el voksát leadni a határon kívül, az utódállamokban élő magyarok mellett, hogy magyar állampolgárságot kaphassunk. Sokan és sokféleképpen értékelték már a december ötödikén lezajlott magyarországi népszavazást. Sovány vigasz, hogy akik elmentek, azoknak többsége támogatta a kezdeményezést. A legtöbb elemző, de az istenadta nép zöme is bevett egy csalit és igen rossz következtetésre jutott: elfogadták azt a felkínált következtetést, hogy az anyaországi magyarok megtagadtak bennünket, határon túlélőket. Innen már csak egy tyúklépés volt a következő, téves magatartás kikövetkeztetése: tagadjuk meg mi is őket! Kevesen jöttek rá a helyes következtetésre. Nevezetesen arra, hogy akik a sikeres népszavazás elleni kampányukban hazudtak reggel, hazudtak délben, hazudtak este, azok éppen ezt tartják sikerüknek: hatalmas éket vertek közénk. Ők, a hazugok pedig tovább folytatták, még mindig folytatják ártalmas tevékenységüket. Talán senki sem írta le, hogy mi, határon túl élő magyarok is elkövetünk ilyen vétket. Többek között vagy talán elsősorban mi, délvidékiek mondhatjuk ezt el magunkról. Vagy elfelejtettük volna, hogy közöttünk hányan akadtak, akik a boldog titói korban azt mondtuk, hogy mi elsősorban jugoszlávok, s csak azután vagyunk magyarok? A más régiók magyarjai majd megfogalmazzák a maguk szégyenét, ha szükségesnek tartják. A december ötödikei esemény értékelése megkívánja, hogy történelmi múltunk gyásznapjai közül felelevenítsük némelyeknek az emlékét, majd próbáljuk meg a többi mellé helyezni ezt a legutolsót. Már maga az a tény, hogy a környező államok kivétel nélkül mindegyike megadta az anyaországi állampolgárságot a saját, külhonban élő nemzettársainak, minden népszavazás nélkül, minősíti az 1990-ben megtörtént rendszerváltás utáni magyar 11

10 A Trianon palota külpolitikát, de ennek az egész eseménynek a kissé részletesebb elemzését nem itt, hanem majd alább fogjuk végezni. A történelmi, felületes visszatekintést pedig csupán azért végezzük, hogy a december ötödikén megesetteket is történelmi távlatba helyezzük. Tesszük ezt azzal a szándékkal mondjuk ezt ki már itt, az írás elején, hogy rávilágítsunk: nekünk, az utódállamokban, vagy szerte a világban bárhol élő magyaroknak nem magyarországi nemzettársainkkal van gondunk, hanem némely politikussal és politikai párttal, vagy inkább talán hatalmi központtal, politikai erővel, amelybe akár pénzdiktátorokat is érthetünk, akikkel legalább akkora a gondja a Magyarországon élő népnek magyaroknak és nem magyaroknak, mint nekünk, külhoni magyaroknak. Bizonyos vonatkozásban még nagyobb is, hiszen csak példának említsük a szlovéniai magyarok gazdasági helyzete kétségtelenül sokkal jobb, mint az anyaországiaké. Minden nemzetnek vannak gyásznapjai. Hogy csak a hozzánk, délvidéki magyarokhoz legközelebb álló nemzetek közül egyet, a szerbet említsük. Nekik van olyan gyásznapjuk, amelyre mi magyarok is emlékszünk. Mi rigómezei csata és vereség napjaként ismerjük, ők pedig kosovska bitka, vagy költői nyelven kosovski 12

11 boj néven emlegetik. Kettő is van belőle. Az első június 4-én zajlott le. A középkori szerb állam ekkor, a csatával együtt elveszítette függetlenségét, annak ellenére, hogy egy bátor szerb, ravasz fogással bejutott a szultán sátrába és megölte. A másik vesztes csata jó fél évszázaddal később esett meg, s ebben részt vett a mi Hunyadi Jánosunk is. Ennek dátuma október A mai generációk számára az időben hozzánk legközelebb eső nagy gyásznapunk: június negyedike, a nagyon emlékezetesek közé tartozik, de kevéssé emlékszünk rá. (Az 1956-os események idejéből általában nem a felkelés letörésének napjára szoktunk emlékezni, hanem elsősorban azokra a napokra, amelyek a szovjet megszállás megszűntének reményében teltek el.) Az említett júniusi napon íratták alá velünk a Párizs melletti Versailles helységben álló, Nagy-Trianon néven ismert palotában az első világháborút részünkről lezáró okmányt, amelyet a győztesek békeszerződésnek szántak és mondtak. Mi diktátumnak nevezzük, s a győztesek történészei sem vonják kétségbe szóhasználatunk indokoltságát, hiszen a béketárgyaláson a magyar képviselők lényegében nem is vehettek részt. Az volt a feladatuk, hogy annak befejeztével aláírják az elébük tárt szöveget. E szövegen felismerhető a győztesekre jellemző minden rossz jegy: a legyőzöttek jogainak indokolatlan korlátozása, országának mérhetetlen csonkítása, megalázási szándéka, kirablása. A legyőzöttet tulajdonképpen kiszolgáltattták a győztesek kénye-kedvének, valójában akár meg is lehet semmisíteni. A két világháború közötti időben még igen sokat emlegettük ezt a napot, jórészt azon oknál fogva, hogy az európai államok közül Magyarországot olyan súlyosan bűntették a győztesek, mint egyetlen más államot sem. Területéből még Ausztria is kapott jutalmat. Az az ország, amelynek császára Ferenc József, a magyar miniszter, gróf Tisza István kezdeti ellenkezése ellenére megírta a világháború kezdetét jelentő hadüzenetet Szerbiának. Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam. Nem beszélve a környező többi államról, amelyeknek egyike Románia többet kapott Magyarországból, mint amennyi a magyaroknak megmaradt belőle. Szerbia pedig, amelynek külpolitikája bizonyítottan közvetlenül szervezte a szarajevói merényletet az Osztrák-Magyar Birodalom trónörököse ellen amely merénylet végül casus belliként szolgált a nagy világégés kezdéséhez szintén jókora területtel lett jutalmazva Magyarország kárára. A második világháború után el akarták velünk feledtetni ezt a napot, azért emlékszünk már rá oly kevéssé. Csak az utóbbi két évtizedben kezdjük ismét visszahozni a köztudatba. Gyásznapjaink közül kettő maradt meg leginkább az emlékezetünkben. Október hatodika és augusztus 26-a. Az előbbiről szinte minden magyar tudja, hogy ben ezen a napon végezték ki Aradon a szabadságharc tizenhárom vezérét. Még azt is tudjuk, hogy nem is voltak mindannyian magyar nemzetiségűek, mégis magyar hős lett belőlük. Egyikük éppen büszke szerb volt, Damjanich János. Oly büszke, hogy törött lábbal, de katonához méltó keménységgel állt a bitófa alá, s ott még arra is volt 13

12 gondja, hogy a hóhért óvatosságra intse. Nem a törött lába, hanem a szakálla miatt! Arra intette a pribéket, össze ne kuszálja. Nem szoktunk megemlékezni az október hatodikát közvetlenül megelőző másik gyásznapról, augusztus tizenharmadikáról, a világosi fegyverletétel dátumáról, nyilván a két nap közelsége miatt, s amiatt, hogy Haynau tábornok, a brescicai hiéna néven ismert osztrák császári főmegbízott csak valamivel e nap után kezdte meg hóhéri munkáját. A korábbi idők nagy gyásznapjai közül így visszafelé haladva a második, a mohácsi csata napja következik a sorban, amelyre sokan emlékezünk augusztus 26-a. A középkori Magyarország utolsó napjának is nevezhetjük. Odaveszett ekkor maga a király II. Lajos, Tomori Pál hadvezér és kalocsai érsek, meg az ország színe-java. Nem sokkal utána az ország több régióra szakadt, amelyek időnként egymás ellen hadakoztak, s veszélybe került akkor is akárcsak napjainkban az egységes magyar nemzettudat. Az Erdélyi Fejedelemség önálló nemzetpolitikát folytatott, de jórészt a török szultán által megszabott korlátok között. Nem kevés alkalommal a fejedelmi hadak a szultán szolgálatában küzdöttek az európai keresztény hadak ellen, amelyek között magyar seregtestek is voltak bőven. Ebben a korban, a hódoltsági területek határán olyan főnemeseink védték az országot, mint a Zrínyiek és rokonaik. Akik közül némelyek a török elleni harcban véreztek el, mások meg az osztrák elnyomás elleni közdelemben. A bécsi császár szolgálatában olyan magyarok is álltak, mint Hadik András. S olyan főnemesek küzdöttek a császár uralma ellen, mint a Rákócziak. Még korábbi időből, jól emlékezetünkbe vésve őrizzük a tatárok elleni katasztrófa emlékét. Helyszínét és évét még csak-csak megmondjuk: a muhi puszta, 1241, de napját már csak kevesen tudják emlékezetből felidézni. Akkor is egy, a fél világot uraló nagyhatalom állt velünk szemben, Batu kán, a tatárok vezére. Amíg a tatár velünk foglalkozott, addig Európa szerencsésebb része szurkolt, és örült, hogy a hódító nálunk megakadt. Mi meg majdnem elvéreztünk. Akkor is odaveszett az országvezetők sokasága, de megmaradt a király, IV. Béla. S ő újjáépítette az országot, pedig futnia kellett e csata után, szinte védtelenül, és néha még éhezve is egészen a dalmáciai Trau (Trogir) városáig, ahol még szintén nem érezhette magát biztonságban, olyannyira, hogy a közelben felszerelt hajók álltak készenlétben arra az esetre, ha a tatár odáig tudja követni. A sok, kisebb-nagyobb gyásznap között szinte önkényesen válogatva utoljára említjük az egyik legrégebbit, amelyet a honfoglalás után éltünk át. Ami ekkor lezajlott az nem magyar hon területén esett meg velünk, hanem idegenben, a németországi Augsburg közelében, a Lech folyó mellett, ezért Lech-mezei csataként tartja számon az írott történelem és a nemzeti emlékezet. Itt veszítették el utolsó csatájukat a kalandozó magyar őseink Lél másként Lehel vezér és társai: Bulcsu 14

13 és Sur, az ellenük összefogó nyugatiaktól. Minek következtében sok magyar lelte ott halálát, az említetteket pedig Henrik bajor herceg Regensburgban felakasztatta. Valóság, legenda, költészet Tanulságos végignézni, mit emlegetünk e gyásznapokkal összefüggésben akár mint történelmi tényt, akár mint a gyász elviselhetőségét segítő legendát. Ez utolsóként említett Lech-mezei csatáról mi azt a legendát idézzük, mely szerint Lehel vezér, kivégzése előtt utolsó kívánságként azt óhajtotta, hogy még egyszer belefújhasson az ökörszarvból készült nevezetes riadókürtjébe. A győztes Konrád császár eleget tett az óhajnak, ám Lehel, miután előhúzta kürtjét, abba nem belefújt, hanem fejbe sújtotta vele Konrádot, hogy az ősi magyar hit szerint, mivel legyőzöttjeként előtte megy a túlvilágra szolgája legyen ott. Az eset bizonyítéka, hogy a kürtből e halálos csapás következtében letörött egy darabka. A tény ezzel szemben az, hogy Lehelt nem Konrád császár, hanem mint említettük Henrik bajor herceg akasztatta föl. A legenda a csúfság elviselését könnyítette számunkra. A túlélést segítette. A többi gyásznap káros következményeinek elviselését is hasonló, lélekgyógyító eszközök alkalmazása tette lehetővé. Mohácsi országvesztésünk fájdalmát például. Kisfaludy Károly Mohács című versében néhány verssor idézésével szemléltetve így: Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek, Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács! A bölcs költőnek van mersze kimondani, hogy Nem! Nem az ellenség, ön-fia vágta sebét. Gyászemlékű vidék! Mi sok ínség kútfeje lettél: Párolgó mezeid bánatos oszlopa ez. Majd néhány sorral alább: Hány szűz fonnyada el zsarlónk buja karjain ekkor, S Duna szőke vizén hány rabok úsztak alá! Verse végén azonban jön a lélekszabadító biztatás: Új nap fényle reánk annyi veszélyek után, Él magyar, áll Buda még! A múlt csak példa legyen most. S égve honért bizton nézzen előre szemünk, És te virulj, gyásztér! a béke malasztos ölében, Nemzeti nagylétünk hajdani sírja, Mohács! 15

14 Nem tehetjük meg, hogy gyásznapjaink keletkezési okának elemzése, illetve hát hibáink magunk előtt való beismerése nélkül, csupán másokat okolva próbáljuk meg értékelni történelmi vereségeinket. Képzeljük el, mekkora tömeget, hadsereget tudott volna maga mögé állítani Kossuth Lajos, ha szabad parasztok helyett csupa jogfosztott jobbágyokra kellett volna támaszkodnia. S gondoljuk el, mekkora, és milyen elszánt hadserege lett volna Tomori Pálnak, ha Dózsa és parasztjai, meg az általuk lemészárolt urak nem az egymásközti leszámolásban véreznek el, hanem megérik a mohácsi ütközetet és ott, a törökkel vívott csatában hősködhetnek? A Dózsa-féle parasztlázadás és a mohácsi csata között mindössze bő évtized telt el. Az ország nem tudta még pótolni a parasztlázadás vérveszteségét sem, nem hogy a társadalmi békét sikerült volna helyreállítani urak és szegények között. Nem túl régen Andrásfalvy Bertalan foglalkozott azzal a kérdéssel, mennyivel járultunk hozzá türténelmi vereségeinkhez. A trianoni vereséghez például, a parasztfelkelés idején elkövetett hasonló cselekedeteinkkel. Cikkében, többek között azt bizonygatja, hogy a Dózsa kezére adott sereg alkalmas volt arra, hogy a pápa által meghirdetett, török elleni, új keresztes hadjárat egy újabb, 1456-ban, a Nándorfehérvárnál látott diadal lehetőségét vetítette előre. A jövedelmüket féltők azonban nem akarták háborúba engedni a küzdeni kész nincsteleneket s emiatt támadt a parasztfelkelés. Lényegében így látta ezt Ady is, amikor azt énekelte: Hé, nagyurak, jó lesz tán szóba állni / Kaszás népemmel... Csakugyan jó lett volna szóba állni a huszadik száza elején a nincstelen magyar tömegekkel. Hogy ne tántorogjanak már annyian Amerikába. Büntetés? Ma már ismerjük, milyen idegenkezűség, nagyhatalmi háttérmunka kellett ahhoz, hogy 1917-ben, a háborúban álló, forrongó Oroszországban a lenini hatalom kiteljesedjen. Nem csekély munka volt ez! A beavatatlanok nem is értették, hogyan alakulhatott úgy a cárizmus és a cár sorsa, ahogyan megtörtént, ahogyan kifejlődött a bolsevista rendszer. Milliók feláldozásával, s milliók világgá üldözésével. Az egyszerű emberek így magyarázták a történteket: Mindez Isten büntetése, mert az emberek gonoszul viselkedtek. S ha jól belegondolunk, csakugyan van ráció ebben az irracionális megfogalmazásban. Hát értette az orosz főnemes, mi baja van a muzsiknak? Aztán, hogy a muzsikok és a proletárok milliói, bolsevista agyfertőzésben kivégezték előbb a cárt családostól, majd a főnemeseket likvidálta az országból, végül eljutott odáig, hogy önmagára is sor került, s vitték a gulágra. Egymást vitték. A kaszás néppel Ady korában sem, de a huszadik század első felében sem akart szóba állni a nagyuraink zöme. A földreform valójában sosem lett a magyar társadalomban végrehajtva. A kommunista rendszerben, vagyonelkobzás keretében végrehajtott kisajátítás ugyanis nem a társadalom javát szolgálta, hanem 16

15 Rákosi Mátyás a kommunisták hatalmát erősítette csupán. Negyven esztendőre. Rosszul jártak a nagybirtokosok, mert ők is nincstelenekké váltak, és megalázottakká; ezt követően az a földtulajdonos sem rendelkezett már a vagyonával, aki példásan gazdálkodott, emberségesen bánt a nála dolgozókkal, gyarapította az országot, annak hírnevét és a népét. Rosszul jártak azok a korábbi nincstelenek is, akik kaptak földet, de mindössze néhány esztendőre csupán, utána pedig maguk is kulákká meg zsíros paraszttá lettek minősítve, mert nem akaródzott nekik önként belépni a hatalom által kreált szövetkezetbe, amely lényegében nem is a parasztok szövetkezete volt, hanem kolhoz és szofhoz, amitől rettegett nagy- és törpebirtokos egyaránt, de még az agrárproletárok nagy része is. Nem ilyen lovat akartam mondhatta a földreformra sóvárgó egész magyar agrárnépesség, s vele együtt a fölvilágosult írk és polgárok tábora. Mennyivel kevésbé lett volna sérülékeny a magyar társadalom a Rákosiféle rendszerváltásban, ha a kommunista propaganda nem talál olyan termékeny talajra, amilyen a földreformra évszázadokon át váró falusi lakosságban kifejlődött a várakozás hosszú ideje alatt?! Végül a földreformból az lett, hogy minden magyar földnélkülivé vált. És gyára sem volt már senkinek régen. De még asztalosműhelye és szatócsboltja is csak alig valakinek. Aztán, 1956-ban betelt a pohár. A magyar nép fölkelt a megszállók ellen, akik ezt a hatalmas csalást kieszelték, hogy a reform 17

16 Nikolae Caucescu ígéretében mindenkitől mindent elvettek. A nagyhatalmak meg a háttérben szépen megbeszélték, hogy Magyarország sorsa e felkelés ellenére is úgy fog alakulni, ahogyan azt Jaltán, Potsdamban korábban megbeszélték: szovjet befolyási övezet lesz továbbra is. Nyöghette az ország az igáját. A határon túli magyarok pedig a magukét. Felvidékről kitelepítés, Kárpátalján málenkij rabot, Erdélyben Ceauescu és falurombolás, Délvidéken felszabadításnak nevezett magyarirtás. Ilyen tapasztalatok után jön az ötlet, hogy a magyar nemzet úgy is egyesülhet, hogy nem követel határmódosítást. Amitől úgy félnek az egykori Magyarország testéből támad és felhízott környező országok, mint ördög a szenteltvíztől. Az egyesüléshez többek között az is kell, hogy az anyaország állampolgárságot adjon a határain kívül élő nemzettestvéreknek. Egyik környező állam sem ellenezheti, ha nem is tetszik neki. Hogyan lehet ezt mégis megakadályozni? Olyan magyar politikusok és pártok révén, akik és amelyek egymásra uszítják a magyarokat. A határon kívülieket a belül lévőkkal. Elképzelhető-e, hogy a népszavazás idején uralkodó magyar politikai pártok 18

17 vezetői nem tudták, hogy hazudnak? Amikor a szavazás sikere ellen politizálnak. Államköltségen járják az országot és győzögetik a magyar állampolgárokat, hogy ez a magyar nyugdíjasok kenyerét fogja megfelezni. A munkában lévőket, hogy a munkájuk elvesztésével fog járni. Elveszítik a betegbiztosítási jogaikat. Az összes magyar állampolgárt, hogy a beáramló idegenek fognak eluralkodni az országban. Elképzelhető ugyan, de képtelenség, hogy ne tudták volna, mit cselekszenek. Aki mégis ilyesmit mond, az vagy tudatosan félre vezeti a magyarországi szavazópolgárokat, vagy korlátolt. Hazudik vagy buta. Hazudtunk délben, hazudtunk... mondta nem sokkal később egyikük. Miért mondta? Más kérdések feltevése után talán megközelíthetjük a választ. Miért privatizálta el a nemzet vagyonát? Ez a politikus és az ő pártja, meg az, amely mindig mellette szavazott. Miért varratott az ország nyakába akkora adósságot, hogy jó fél évtizede az államcsőd fenyegeti Magyarországot? Miért tétette tönkre Magyarország iskolarendszerét, amelyet sok országban példásnak tartottak? Miért rombolta le az egészségvédő intézményrendszert? Miért lehetetlenítette el az önkormányzatok önkormányzását? Miért adta idegen kézre az ország közlekedését? Miért nem törődik az ország katasztrofális demográfiai helyzetével? Van még kérdés? Van! Válasz is van. Az ilyen politikus politikusok, pártok, pénzemberek stb. hada tudatosan ügyködik az ország tönkretételén. Újabb kérdés: Ha egy ilyen politikus, politikai párt, pénzember, minket magyarországiakat és határon túli magyarokat egymásnak ugraszt, akkor nekünk át kell harapni egymás torkát? Meg kell tagadnia a marosvásárhelyi magyarnak a budapestit? Az újvidékinek a debrecenit? A nagyszüllősinek a pozsonyit? És viszont. Hát hiszen ez volt ennek a politikusnak, ezeknek a politikusoknak, ezeknek a pártoknak, pénzembereknek a feltett szándéka! Hogy elorozzák tőlünk az országot, az együvé tartozásunk tudatát, és uralkodhassanak felettünk. Mi meg balgák felültünk neki? Nekik? Na nem! Átlátunk a szitán. Csak egy kis időbe telik, amíg meg merjük fogalmazni, hogy ekkora gazemberséget mer valaki elkövetni. S még egy kis idő, amíg le is írjuk, amire rájöttünk. Ők majd nem fognak csodálkozni, hogy egymásra rontunk, hiszen ezt bekalkulálhatják. Csak egy újabb Leninnel nem számolnak, aki majd szépen sorra veszi őket is meg minket is. Akinek tetteit kései utódaink Isten büntetésének 19

18 fogják majd vélni. Hacsak... Sok időnkbe meg erőnkbe telik, amíg gonosz cselekedeteik következményeit kiheverjük. Erős összefogással. Forrás: (Aracs, március 15., 1. szám) 20

19 Balázs Kovács Sándor Bűn és büntetés - A presbitérium és a világi vezetés bíráskodása a dél-baranyai magyar falvakban 2.rész Férfiak, nők, gyermekek egyformán loptak. A nők általában aprójószágot (lúd, réce, csirke), élelmiszert (kenyér, káposzta, hagyma, tök), ágyi ruhát, nyers vásznat loptak. A gyerekek listája is igen sokszínű: hal, bor, só, fokhagyma, réce, méz, tyúk, tehénbőr, kesztyű, zab, pénz stb. A tettesek közül több esetben pásztorok, főleg bojtárok követték a bűncselekményt, ők is szinte mindent elvittek: libát, tyúkot, sertést, szénát, fát, bort, lepedőt, vánkost, kötelet, szalmazsákot, sajtárt, stb. A lopás mellett orgazdaságot is gyakran elkövettek, melyet szintén büntettek. A lopási esetekben fordultak elő a legsúlyosabb büntetések is: az eltérő mennyiségű, férfiak esetében pálca (3-24 között), nők esetében korbács (3-12 között), gyermekek esetében vesszőcsapások (3-8 között). A büntetés eszközei közül a verés mellől általában nem hiányzott a súlyos nyilvános megszégyenítés: a kaloda, a pellengérre állítás, az áristom, sőt előfordult a faluból való kivezettetés, kitiltás is, mint végső eszköz. A Versengő és egymástól külön lakó házastársakat, mihelyt az Eklésia elöljárói észre veszik, mindjárt a kurátor, vagy más tisztes személy által őket az egymással való megbékéllésre, s együtt lakásra intik, s kérik, ha ilyetén egyszeri, vagy kétszeri megintésre sem engedelmeskednek, akkor kényszeríttetnek a parochiális háznál tartani szokott eklésiai gyülésben való megjelenésre, a holott a prédikátor és az előljárók, mind az Isten beszédekből, mind a józan okosságból, mind a Királyi parantsolatokból vett okokkal igyekeznek őket öszve békéltetni: el sem is kivánják őket (a Tttes és Ns. Vármegye busítására) magok elől bocsátani, míg a kívánt békességre nem lépnek és ezt külső jellel kezeiknek egymásnak való nyújtásával s egymást megkövetésekkel meg nem bizonyítják. E meg lévén, inti s kötelezi őket a prédikátor egymásnak tiszta szeretetére a házasságok idején tett esküvésekről mindenkori megemlékezésre, azon dolgoknak s szóknak eltávoztatásokra, melyekkel egymást fel ingerelhetnék, kiválóképen inti őket az együtt és egymásért való imádkozásra, mind a magános házaknál való, mind a közönséges Isteni tiszteleteknek gyakorlására. Az ilyen jellegű békéltetés sok esetben szép eredményt hozott, ha azonban többszöri alkalommal sem egyeztek meg, kiadták a peres feleknek az elválhatást kereshető levelet. 21

20 Csúzán a férj hidegsége, férfiúi tehetetlensége valamint napa kegyetlenkedése miatt, Józan Lajos felesége, Eszter végleg el szeretett volna válni férjétől, és visszaköltözni szüleihez. Ügyük a községi bíró elé került, aki csendes együttélésre biztatta őket, de a biztatás sikertelen volt. Az ügy a járásbéli főszolgabíróhoz ment tovább. A főszolgabíró polgári hatalommal a fiatalasszonyt a férjéhez való visszatérésre kényszerítette. A kényszerű együttélés azonban nem tartott sokáig, a menyecske ismét visszatért az atyai házhoz. A bonyolult házassági ügy ekkor került a presbitérium elé. A presbiterek véleménye szerint Józan András nagyon szigorú a menyével, és nem hiba nélküli. A menyecske viszont nagy szabadságot akar magának, napának, férjének nem akar engedelmeskedni, emiatt dorgálást érdemel. A fiatalasszony ezek után minden jóra kötelezte magát. A presbitériumhoz fordult panasszal ifj. Pasza János is, mivel a felesége iszik. Az asszony italozását ő nem hajlandó eltűrni, és elbocsátja őt. Az asszony viszont kegyetlenkedéssel vádolta férjét. A presbitérium mindkét felet meghallgatta, s úgy döntött, hogy az asszonynak tartózkodni kell a szeszes italtól, és bűnbánatot kell tartania. A következő kényes ügy is a presbitérium elé került. Jakab József, a férj késő este barátaival együtt ivott a kocsmában. A feleségéhez, Máriához pedig Kerekes Sándor nőtlen betyár osont be addig. A fiatalasszony a sötétben arra gondolt, hogy a férje érkezett meg, de később már felismerte az idegen férfit. A baj az volt, hogy éppen benyitott a napa, és ott találta vele az idegen férfit. Kerekes erre kiugrott az ablakon és elmenekült. Természetesen a férj emiatt el akarta bocsátani feleségét. A presbitérium azonban szigorúan megfeddte kocsmai tivornyázásaiért és feslett életéért. Végül a férj visszafogadta feleségét. A 19. században a külön egyházi szervezet, a presbitérium megalakulása után is az egyházi és világi bíráskodó testület korábbi személyi összefonódása nagymértékben megmarad. A két testület illetékességi területének elkülönítése a fegyelmezés terén sem következett be. A presbitérium elé kerülő ügyek nagy része pl. veszekedés, harag, amely esetekben békéltető funkciót töltött be. Akad azonban adat arra is, hogy haragosok ügyét a falu gyűlése előtt intézték el. Az illetékesség eldöntésénél bizonytalanságot tapasztalunk a paráznaság büntetésénél is. Az esetek nagyobb részében a nem házas személyek paráznaságát a presbitérium bünteti, a nős paráznaságot pedig a bírák. Mégis gyakori, hogy a megesett leányok azután jönnek eklézsiát követni, miután a világi bíróság előtt feleltek. Van eset, hogy egyházi és világi büntetést is kirónak egyszerre. A presbitérium bizonyos esetekben az elsőfokú bíróság szerepét tölti be. Ha a vétkesek nem jelennek meg, vagy ha nem fogadják el az ítéletet az ügyet a presbitérium továbbadja a világi tanácsnak. Szembetűnő a presbitérium bíráskodási lehetőségeinek szűk volta, maguk a presbiterek és a lelkész is tudatában vannak korlátozott lehetőségeiknek. Gyakran a községi tanács segítségét kell kérniük ítéleteik végrehajtásához. Az eklézsiakövetésen kívül az intés, a figyelmeztetés és a dorgálás csak a kizárólagos eszköze. A büntetés fokozatai: 22

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Javaslat. Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat. Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Varga László

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány Dr. Gaudi-Nagy Tamás ( Magyar Jelen) Döbbenet: Bíróság mondta ki, hogy a délvidékiek ma is magyar állampolgárok, egy 56-os hõsnek viszont börtönben a helye 2008. október 28. Beszélgetés Gaudi-Nagy Tamással,

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja IV. Évfolyam 26. szám, 2011. jún. 26. Kedves Testvérek!

Üzenet. A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja IV. Évfolyam 26. szám, 2011. jún. 26. Kedves Testvérek! Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja IV. Évfolyam 26. szám, 2011. jún. 26. Isten! Add törvényeidet a királynak... Zsolt 72,1 Érdekes kérés: szerintem egyszerre jó

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.

A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok

Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok Címzett: dr. Pál Szilvia Ügyiratszám: BPB/004/00570-3/2013 Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok Tisztelt dr. Pál Szilvia! Köszönettel vettem a beadványom

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment I A Remény illata Minap kurtán-furcsán váratlanul elment közülünk Eszes Tamás (Isten nyugosztalja) a Véderő egykori főparancsnoka, ma-holnap én, azután Te következel. Vagy fordítva. A lényegen nem változtat.

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Tisztelt Ünneplő Közösség! Különös súlya van annak, hogy most a honvédelem rendszerének és benne a honvédtisztképzésnek a megújításakor újra gróf Zrínyi

Részletesebben

Élet és Irodalom, 1999. szeptember 17.

Élet és Irodalom, 1999. szeptember 17. 1 Élet és Irodalom, 1999. szeptember 17. Balkán Fokasz Nikosz Megyek a 40-es buszon és bosszankodom. Leesett az első hó, a busz jócskán késett. A tömeg óriási és megállóról megállóra haladva nő. Egy könyök

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Bibliai tanítás a részegségről

Bibliai tanítás a részegségről Bibliai tanítás a részegségről ADUNARE Bibliai tanítás a részegségről A részegségről tanulni nehéz feladat de ugyanakkor nagyon fontos. Mi úgy szeretnénk leélni az életünket hogy az Istennek tetsző legyen

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban

Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban SAJTÓMEGJELENÉSEK ARCHÍVUMA Revizionista kormányemlékmű Kamenyec-Podolszkijban Népszava 2015. szept. 19. 08:35 FORRÁS: YAD VASEM A magyar kormány augusztus 27-én emlékművet állított Kamenyec-Podolszkijban,

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet A kis képek alapján mondd el a mesét saját szavaiddal! Te milyen csodatarisznyát szeretnél? Írd le! Az olvasófüzetedben dolgozz! Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet Írd le a fejezet címét! Hány méterre

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

Pálmai József. Az első postaállomás. A Vedres-féle postaállomás. A szatymazi posta rövid története

Pálmai József. Az első postaállomás. A Vedres-féle postaállomás. A szatymazi posta rövid története Pálmai József A szatymazi posta RÖVID TÖRTÉNETE Az első postaállomás Kalapos királyunk idejében, 1788-ban hozták létre a szatymazi postát. A jó tíz éven át (1780 1790) uralkodó II. József, Mária Terézia

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS SZEVERÉNYI JÁNOS Isten halott? Azokra való tekintettel adtam előadásomnak ezt a címet, akik mernek kérdezni, akik fenntartják maguk és embertársaik számára a kételkedés jogát, kockázatát, gyötrelmét és

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

FALU - KÉP. Falunap 2008 2008 JÚNIUS C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA

FALU - KÉP. Falunap 2008 2008 JÚNIUS C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA FALU - KÉP C SERKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA 2008 JÚNIUS Falunap 2008 2 OLDAL FALU - KÉP Az alábbi névsor két helybéli, egykori urán kutatása alapján készült úgy, hogy alapját még az azóta elhunyt

Részletesebben

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának

Részletesebben

Baranya megyei német családból származom, 1957-ben jöttem a fõvárosba, ahol sok mindennel próbálkoztam. Dolgoztam a rádiónál,

Baranya megyei német családból származom, 1957-ben jöttem a fõvárosba, ahol sok mindennel próbálkoztam. Dolgoztam a rádiónál, 66 Interjú NEM HAGYHATNAK MAGUNKRA BENNÜNKET Beszélgetés Kalász Mártonnal, a Magyar Írószövetség új elnökével Kérem, mondjon néhány szót az olvasóknak magáról, eddigi pályájáról. Baranya megyei német családból

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Fonyód 2014 1 A szabályzat illetékessége és hatásköre Illetékesség: A MAPOSZ illetékes a MAPOSZ tagjai, A MAPOSZ által üzemeltetett

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16 Ikt.sz.: 20/2009 Bejegyzési határozat száma: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Pk.61.716/1994/4. Nyilvántartási szám: 475 Adó szám: 18824924 1 16 Számlaszáma: Kunszentmárton és Vidéke Tak. Szöv. 69800016-15102878

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben