A KELEMÉRI MOHOSOK ÉS A GÖMÖRSZŐLŐS MELLETT! LÁPOS ÉLŐHELY CÖNOLÓGIA FELVÉTELEI

Átírás

1 A KELEMÉR MOHOSOK ÉS A GÖMÖRSZŐLŐS MELLETT! LÁPOS ÉLŐHELY CÖNOLÓGA FELVÉTELE (utatásijelerntés KÉSZÍTETTE: Dr. Penksza KároRy Piutér Balázs Gödöllői Természetkutató Egyesület 2000

2 1. Tartalom 1. Tartalom 2 2. Bevezetés 3 3. Anyag és módszer 4. Eredmények 8 5. A mintaterületek jellemzése, értékelése Florisztikai és taxonómia adatok Összefoglalás, a területek növényzetének jellemzése rodalom Melléklet 15 2

3 Köszönetnyilvánítás Köszönjük az Aggteleki Farkas Tündének, hogy támogatta és segítette.

4 2. Bevezetés A Putnoki-dombság kistáj földrajzilag az Észak-magyarországi-középhegység nagytáj Északmagyarországi-medencék középtájának a Borsodi-dombság kistájcsoportjában fekvő területe. Akistáj m tszf-i átlagmagasságú (maximum..j.h m, minimum 139 m), Dvi, DK-i csapású völgyekkel felszabdalt medencedombság. Felszinének nagy része laza üledékekből épül fel. Ehhez társul kis területen andezittufa. Jellemzők morfológiai képződményeit völgyközí hátak, kis mértek folyóárterek és teraszfelszínek alkotják. Legjelentősebbek a hegylábi és domblábi lejtők, arányuk. több mint 50%. Felszínét nagyrészt pliocén agyagos, homokos üledékek fedik (MAROSÉS SO.\10GY 1990), nagy része agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a patakok mentén réti- és öntéstalaj. Az évi középhőrnérséklet 8,7 és 9.2 "C között van, a vegetációs időszak átlaga ,8 oc. A 10 "C középhőmérsékletet meghaladó napok száma ápr és okt. 12. közé esik. ami kb. 176 napot jelent. A fagymentes időszak elég rövid (165 nap körüli), csak az ápr és az okt közötti időszakban nem kell fagypont alatti hőmérséklettől tartani. A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékleteinek sokévi átlaga 33,0-33,2 oc. A leghidegebb téli napok minimumainak átlaga igen alacsony oc. É-on az évi csapadék meghaladja a 650 mm-t. de D-en kevéssel alatta marad. A nyári félévben a lehullott eső mennyisége mm. Zonális erdő társulásai közé a cseres tölgyesek (Qucrcetum petraeae-cerrisi és a gyertyanoskocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae-carpinetumt sorolhatók. Jellemzőek a magaskórós társulások (Fllipendulo-Petasitioru, a csarabosok (Callunetum; Betulo-Juniperetum callunetosumí: Különleges helyzetet foglalnak el a tőzegmohás átmeneti és dagadólapok (Carici lasiocorpae-sphagnetum recurvi; Eriophoro vaginatae-sphagnetum recurvi magellanici). A lágvszárú fajok közül gyakoribbak a sásfélek icarex montana, C pi/asa, C digitata). Ke1emér térségében hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatuniv borította dagadólápok fejlődtek ki.. A keleméri Mohosok növényzetével korábban BOROS( ) és Zói.voxn (1931) foglalkozott. A Kismohos és Nagyrnohos vegetációjának változásával 1990 és 1999 között t\ii..\tl's-~'fol:\'ar-vldthl (1999) figyelte meg. A teriilet legfrissebb vegetációtérképét is MATl:s-MoL:\,,-Í.R-VDÉK(1998) készítette el. 3. Anyag és módszer A Nagymohos (1-3. minta négyzet) és a Kismohos (~-6. mimanégyzet) dagadólapok területén \:10 m-es mintaterület, a Gömörszölős melletti lápos élőhelyen egy lox10 m-es rendszeresen kaszált (7. mintanégyzet) és egy lox lü m-es nem kaszált (8. mintanégyzet) mintaterületen cönológai felvételét készítettük el kijelölt kvadrátokban. Az év során 3 alkalommal kerestük fel a mintanégyzeteket. a fajok %-os borítását jegyeztük fel. A felvételek a három alkalom összesítését tartalmazzák. A mintanégyzeteket a Nemzeti Park által rendelkezésre bocsátott 1: EOV térképeken is jelöltük (1-2. ábra). A pontos,.tereptárgyakhoz" - jelölt fák, földutak - kötött. részletes vázlatos térképet is rnellékelünk (d melléklet), ezeken a mellékleteken azt a pontos is jelöljük, alionnét az adott évben a mintanégyzet forófelvétele is j: készült. A Mohosok esetében a társulások feltüntetésével is megadjuk a mintanégyzetek pontot helyét Ehhez a Nemzeti Park által rendelkezésre bocsátott M. \Tl.-S - MOL:"..\.R- VDU.:! (1998) vegerációtérképet használtuk fel. Ezen a térképen is jelöltük az értékes vagy érdekes új előfordulásokat. 1. ábra A Mohosokon kisjelólt mintanégyzetek elhelyezkedése. 3

5 A fontosabb fajokat mellékletben - 1: 1OOOO-es..;' '. EOV térképek kordinátái alapján a rendelkezésünkre bocsátott Excel adatbázis táblázatában is megadtuk. Az élőhelyek megnevezésekor FEKETE-MoLNÁR- HORVÁTH (1997 szerk.) "A magyarországi élő helyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer' c, munkáját vettük alapul A társulás neveket a fent em1ített mű, ill BORHDés SÁl"\lTA(1999 szerk.) "Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól l-z." munkája szerint használtuk. A problematikus, elsősorban a hibrideredetűnek tartható Carex példányok összehasonlításahoz a TTM Növénytar és a SZE MKK Növénytani és Növényélettani Herbáriumát használtuk. A fajnevek használatakor Simon (1992) nómenklatúráját követtük. A mintaterü1eteket a 1-7. kép is bemutatja. :' 2. ábra A Gömörszőlős melletti mintanégyzetek elhelyezkedése 1. kép A Nagymohos l-es számú mintanégyzete 4

6 2. kép A Nagymohos 2-es számú mintanégyzete 3. kép A Nagymollos 3-as számú mintanégyzete 5

7 4. kép A Kismohos l-es számú mintanégyzete 5. kép A Kismohos 2-es számú mintanégyzete 6

8 6. kép A Kismohos Svas számú mintanégyzere 7. kép Gömörszőlős mellerti lápos terület (előtérben a kaszált. háttérben a nem kaszált terület) 7

9 4. Eredmények A Mohosokon készült cönológia felvételek a következők voltak: NAGYMOHOS: 1. mintanégyzet:jl =F-=il"'.i-=ok-=' ---+-=B::..:o-=n-=' t:..::á:..::s_o/tc...: 0,-! la!betula pubescens 40 i B Betula pubescens 20 i!calamagrostis canescens 1 C!Eriophorum angustifolium 3 Eriophomm vaginatum ~ [Phragrnites australis 1!Pnmus spinosa + 1 Nagymohos 1. ( Ol ,) 2. mintanézvzet: 'F'! ajo' k orttás o 1 A iberula pubescens 40 Poj2ulus tremula 5 B [Betula pubescens 20 Salix cinerea 20!Sali.\:purpurea 1-3 i i icalamagrostis canescens 1-3 [Calamagrostis pseudophragmites 1-3 lcarex lasiocarpa 1 i!carex paniculata! 20 [Carex pseudocvperus 1 [Dryopteris charthusiana [Drvoprens enstata 1 2 [Epilobium ef palustre 2 ieriophomm angustifolium ljunclls effusus -- ':;-8 [l.ycopus emopaeus J [Lysimachia vulzaris C!Phraglllites australis! ~., [Quercus robur i 2!Solanull1 dulcamara 1 Nagyrnohos 2. OOilO, 05, 16.,06, OL 09, 17.) A nagymohosi 2. mintanégyzet közelében előfordult még az ris pseudacorus kisebb allománva és a CC/rex rostrata néhány egyede is 8

10 3. mintanégyzet: Fajok Borítás % A Betula pubescens lpopulus tremula 10 B Behlia pubescens 5-10 Salix cinerea 5 Franzüla alnus 1-3 C Phragmites australis 1 Calarnazrostis canescens 1-3 < Lysimachia vulgaris 8 Dryopteris charthusiana 3-5 [Drvopteris enstata 1-3 Carex lasiocarpa 1 Carex x praliana Qlercus robur 2!Epilobium ef. palustre 2 Juncus effusus 5-8 Nagymohos 3. ( or., ) l mintanégyzet: KSMOHOS; Fajok Borítás % A Betllla pubescens i B ibetula pubescens Fagus sylvatica + c ieriophomm vaginarum 20-30! Eriophomm angustifolium 5-10 i 1 Drosera rotundifolia 20-30! ijuncus effusus C. arex lasiocarpa 1-3 Kísmohos 1. ( t'). 06. Ol ) :; lníntanég\"zct: 1, Fajol, Borítás % A ibctula pubescens 20! i i 1 B Betula pubeseens lFagus s: lvatica + 9

11 C Eriophorurn vaginatum 15 Eriophorum angustifolium Drosera rotundifolia JWlCuSeffusus 2-5 Carex lasiocarpa 3-5 Kismohos 2. ( ,06. OL ) 6. mintallégyzet: Fajok Borítási %! A Betu!a pubescens B Betula pubescens 5-10 [Frangula alnus [-5 C polygotllmhydropiper 1-3,!Care:\: asiocarpa 1 Carex x praliana 15 Care:-;paniculata 2-3 JlU1CllS effusus 5-10 [Dyopteris carthusiana 3-5 Dyopteris cristata 5 [Lvsimachia vulgáris 2-3, Quercus robur + i!molinia coerulea 3 ifrangula alnus Kisrnohos 3. (2000. O) ) A Gömörszőlős meltetti lápos területen készült cönológia felvételek a következők voltak: K<\.SLU T TERÜLET: 7. mintanég\"zct:. Borírási %,Achillea cellina [Ajuga reptans [Caltha palustris [Calystegia sepiurn!cardarnine campestre icare:\: acutiformis. icare:~ cupnna [Carex distans!care.\: elata ica rex gracilis Carex hirta!carex nigra 2.j. 3 i 1.H) 5 i 2 5 Hl

12 Carex panicea 5 Carex tomentosa 2 Chrysanthemum leucanthemum 2 Cirsium canurn 5 Dactylorhiza incarnata 2 Equisetum palustre , Eriophorum angustifolium.) Eriophorum latifolium 3 Galium mollugo 3 Ho1cus lanatus 1-3 Juncus effusns 2 JLillCUS inflexus 5 Leontodon hispidus 2 Lotus comicularus 2 Lychnis flos-cuculi 3 Lysimachia nummularia 2 Lythrum salicaria 2 Medicago lupulina 2 Ono nis pratensis 1 Poa angustifolia 1-3 Ranunculus aeris 5 Ranunculus repens 2 Salix cinerea 2 Scirpus silvaticus 10 Senecio aquaticus 5 Trifolium hybridurn 2 Trifolium pratense ,06. Ol., NEM KASZÁLT 8. mintanégyzet: TERÜLET: FaJok boritási % Alnus glutinosa 1 Betula pendula 2 Caltha palustris 10 Calystegia sepíum 2 Cardamine campestre 1 Carex acutiformis 40 Carex elata 5 Carex gracilis Cirsiurn canum 3 Dactylorhiza incarnata 1 Epilobium hirsumm 1 Equisetum palustre 10 Eriophorurn angustifolium 3 Eriophorum latifolium 3 Galium mollugo 3 ilyclmis flos-cuculi 1 Lycopus europaeus 1.,.) 11

13 Lysimachia vulgáris 2 Lytluum salicaria 3 Mentha aquatica 1 Ranunculus aeris 5 Salixalba 2 Salix cinerea 30 Salix purpurea 2 Scirpus silvestris 2 Sonehus palustris ,06.01., A mintaterületek jellemzése, értékelése 5.1. Florisztikai és taxonómia adatok A Mohosok több ismert tenophorum vagina tum. E. latifoltum, E. angustifolium, Drosera rotundifolia, Betu/a pubescens) növényfaját nem soroltuk fel, csak a taxonómiai újdonságokat és újabb előfordulási adatokat. Carex x evoluta Hartm. A faj hibridjét már MATUS-LESS-MoLNAR-VDÉKl (1999) jelezte mindkét Mohos területéről. Vegetáció térképükön az előfordulás pontjait is bejelölték. Mi is begyűjtöttük a tőzegmohás területek és a magassásos részek érintkezési vonalából (g. kép). Carex praliana Junge A taxon a Carex lasiocarpa és a Carex rostrata feltételezett hibridje. Lájer szerint (Sopron ex verbis, Vidéki 1997) A C. lastocarpa gyakran kereszteződik a C. ripariaval és a C vesicariaval is (más fajt nem említett feltételezett szülőként), A TTM Növénytárában mindkét feltételezett hibridet megtaláltuk. Mindkét hibridből mindössze 1-1 példány áll rendelkezésre, így statisztikai összevetést nem lehetett tenni, viszont a példányokat megvizsgáltuk és összevetettük az általunk gyűjtött herbáriumi példányokkal A növénytari gyűjtemény Carex x evolufa példányát 1881-ben gyűjtötte Kokojszáson Simonkai. Ehhez hasonló példányaink voltak. A másik hibridet, mely egyetlen példányban szerepel szintén a Herbáriumban Boros gyűjtötte a Nyírjes-tóról 1980-ban. Boros is feltételezte hibrid eredetét, dc más "szülőket" nevezett meg. Felföldy 1994 revideálta. Felföldy megjegyzése nagyon találó "szőrös tömlőjíí Carex vesicarid', Valóban a tömlője szőrözött, különben egy világos, sárgás tömlőjű növényt jelent. A morfológia hasonlóság, és míndenkét faj területi előfordulás is megerősíti, hogy egy másik "új" hibrid előfordulás található a Mohosokon. Jelentőséget az növeli, hogy a terület vegetációjának bemutatásakor a Carici lasiocarpae- Sphagnetum társulás uralkodó faja is ez a Carex lasiocarpa helyett. 8. kép Egy ritka Carex hibrid a Kismohosról 12

14 .: A kelernéri Nagymohos vegetációtérképe (1998) ~:U-CAl:a'.~V.An~a."iJ&,~~,~.~'-!r"v..wbo;r Carex X schmidtiana Junge B ~('~-...,.---(~_.~.,.r.;.icbr>. o.)'q~~...:..i~) t.~t~... ~..,...,l.."",..,.,.. ~u...a. J KiS-mooos l~~' "-""~-- 1'~11n.""" B.. VOD''''<f'''''''''''"' 1. ábra A Carex praliana (A) és a C. sclunidtiana (B) előfordulása anagymohoson A A Nagymohoson a 2. számú mintanégyzet közelében egy érdekes Carex csoportra bukkantunk. Első megközelitésben a CG'ex rostrota fajnak tűnik. Részletesebb vizsgálata alapján a fajhoz nem lehet sorolni. A pelyvalevelek közepén hosszú, szálkás, fogazott szélű csúcs található, ami messze túlnő a tömlőn. A Carex rostrata pelyvalevelei tompák és a tömlőnél rövidebbek. A terrnős fiizérkék nyelesek. Morfológiailag a Carex rostrata és a Carex pseudocyperus tulajdonságait viseli. Hazai herbáriumi összehasonlítását, példány hiányában nem tudtuk megtenni. Carex nigra (SMON 1992: K: Zempléni-hg.- Börzsöny). PENKSZA-SALAMON(1997a) a Bódvavölgyből és a Cserehátból is közölt előfordulási adatokat. Carex buekii CSMON 1992: K: Zempléni-hegység, Cserhát, Gyöngyös, poly-v.) PENKSZA-SALi\;.\-1ON(1997a) a Cserehátból (Barakonyi-völgy, Csenyéte és Kány) közölt előfordulási adatokat. Carex cuprina (SMON 1992: K: Bükk, Mátra, Cserhát) PENKSZA-SALAMON(1997a) a Cserehát több pontjáról közölte. Gömörszőlős mellől PENKSZA-SOMLYAY- M.a.LATNSZKY(1999b) jelezte. A gömörszőlősi is előfordul. mintaterületen A kelernéri Kismohos vegetációiérképe (; 998) ~g~~a~l;;:~, ~.. ~.~~.. :. ~ ~+:":~~::~t:::."-q,:a.t:.,,,..,.-ta~ ::;~~~~~~~=~ v.,'opw,..~~""''''' ""'~r<'~ y ~~~~..:!itnolo>.."'cftm ~"'i>""i<~~~ Poa humiűs Ehrh. Ex Hoffm. A faj meghatározásakor vegetatív állapotban is jól alkalmazható bélyeg, hogy a Poa humilis fiilecskéjének éle és a külső felszíne pillás, ill. szőrös (3. ábra), szemben Simon (1992) munkájával, ahol ez a bélyeg a nyelveeskének van tulajdonítva. Hazai elterjedési adatot csak a Bükkből említ, de az eddigi előfordulási adatok azt jelzik, hogy a faj előfordulása máshol is várható. Elsősorban útszéleken, parkolókban, árokpartokon, települések környékén találtuk meg. Feltevésünk, hogy egy gyakori hazai pázsitfűfajjal állunk szemben, aminek nagy valószínííséggel sok újabb hazai adata fog előkerülni, minden bizonnyal a Putnoki-dombság területéről is. A 7-8. mintatterületre vezető földút szélén található. 3. ábra A Poa humilis pillás füleeskéje Sonchuspalustris L. A Középhegység szélein található meg elsősorban (SMON 1992). A Gömörszőlős melletti 8. számú mintaterületen és a környékén is előfordul. Dactvlorhiza incarnata - A Gömörszőlős melletti 7-8. számú mintaterületen és a környéken is előfordu!. Az Aggteleki-karszton ismert (TÓTH 1998). Eriophorum angustifolium - A Gömörszőlős melletti 7-8. számú mintaterületen és a környéken is előfordul. 13

15 Eriophorum latifolium - Gömörszőlős: a Kelernéri-patak mellett. FARKAS (1999) a keleméri Mohosokról említi. JAKUCS (1952) mindkét Eriophorum fajt jelzi a Tornense területéről. 6. Összefoglalás, a területek növényzetének jellemzése A keleméri Mohosok különleges helyet foglalnak el hazánk növénytani térképén. Dagadólápjuk sok ritka, a jégkorszaki időszakból itt maradt fajnak ad otthont. Emellett elzárt területe a Carex fajok számára lehetőséget biztosított génállományuk keveredésére. Ennek nyomán több hibrideredetű, hazánkban ritkaságnak számító faj is él itt egymás mellett. A lápok fennmaradása érdekében elsősorban a mikroklímát kell biztosítani, egy erdészeti beavatkozás végzetes következményekkel járhat. A Gömörszőlős melletti lápos terület szintén értékes fajokat őriz. A forrásláp jellemző fajai (Enophorum angustifolium és latifolium. Scirpus silvaticai mellett a nem zsombékoló magassásos fajok paradicsoma. A kaszált mintaterületen 9 sásfaj fordul elő. A két mintaterület felvétele eleve felhívja a figyelnlet az egyik legnagyobb veszélyre, a szervesanyag olyan mértékű felhalmozódására, amit a kaszálás elmaradása okoz, ami a ritka gyapjúsások és orchidea egyedek élőhelyének megszűnését jelentheti. Ezzel párhuzamosan a cserjésedés jelent nagy gondot, hiszen ezzel szintén az élőhely olyan mértékű átalakulása történik meg, ami szintén a faj szám drasztikus csökkenését, ill. a ritka fajok eltűnését eredményezi. Ezért a területet kaszálni kell, és a cserjésedés lehetőségét meg kell akadályozni.. 7. rodalom BORHD A, - SA_NTAA. (szerk.) (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól A Köm Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei V. 362.,403. pp. BOROSÁ. (1924): Az egerbaktai és a keleméri mohalápok növényzete. - MBL 23: FARKASJ. (1996): Védett növények a Cserehát dombvidékén. - Kanitzia 4: FARKASS. (szerk.) (1999): Magyarország védett növényei. - Mezőgazda Kiadó, Budapest, 422 pp. FEKETE G.- MOLN.Á.RZS.- HORVÁTHF. (1997 szerk.) 1997: Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer. Magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. - Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 374 pp. JAKUCSP. (1952): Új adatok a Tornai-karszt flórájához, tekintettel a xerotherm-elemekre. - Ann. Biol. Univ. HUl1g. 1: M<\T1SG.- MOLNÁRV. A.-VDÉKR. (1998): A keleméri Mohosok vegetácitérképe. - (kézirat) MATUS G.- LESS N.-MoLNÁR V. A-VDÉK R. (1999): A Kelernéri Mohos tavak vegetációja (1990, 1998) (előadás)- Aktuális flóra- és vegetációkutatás Magyarországon, Országos Konferencia ll. Szombathely, nov MAROS, S. - SOMOGY,S. (szerk.) Magyarország kistájainak katasztere. -. MTA Földrajztudományi Kutató ntézete, Budapest. PENKsZAK. - SOMLYAYL.- MALATNSZKYÁ. (1999a): Florisztikai és cönológiai adatok a Putnokidombságból. Előadás a Botanikai Szakosztályban, Budapest, november PENKSZAK. - MALATNSZKYÁ. (1999b): A Putnoki-dombság kijelölt területeinek botanikai állapotfelmérése. - (kutatási jelentés) SMONT. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. - Tankönyvkiadó, Budapest, 892 pp. Soó, R. (1973): A magyar flóra és vegetáció rendszertani - növényföldrajzi kézikönyve V. - (Synopsis Systematico-Geobotanica Florae Vegetationisque Hungariae V). Akadémiai Kiadó, Budapest, 723 pp. Tóth E. (1998): Az Aggteleki Nemzeti Park védett növényei. n: Baross G. (szerk.): Az Aggteleki Nemzeti Park. - Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp.: VDÉK R. (1997): Válogatás magyar. angol, scájci, német, cseh és román flóraművek sásokat ábrázoló képanyagából. (kézirat) ZÓLYOMB. (193): A Bükkhegység környékének Sphagnum ápjai. - Bot. Közlem. 28:

16 8. MELLÉKLET 15

17 A MNTATERűLETEK ELHE,.YE.ZKEDÉSE AKSMOHOSON 4. Drosera rotu ndifoliás Átjárótói, "befolyótói" DNY-ra o D G. _ l ~ '\'KÉP 5. Drosera rotundifoliás u r c- -tfi D ij lj O 6. A láp DNY-i fele

18 A MNTATERÜlETEK ELHELYEZKEDÉSE A NAGYMOHOSON -\KEP 1. ~- E DO tj OD jelöltfa -~ - átjáró, karó o talaj csapda 2. ~. É L {"..O A láp DNY-i vége t É A láp ÉK- vége,. ~......_ T 1:'. ti

19 A M!NTATERŰLETEK ELBEL YEZKEDÉSE A GÖMÖRSZÓLÓSNÉL 7. ~KÉP bokorfüzes 8.