HOSSZÚTÁVÚ TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉSI TERV STATISZTIKAI KISTÉRSÉGEK TERÜLETÉRE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HOSSZÚTÁVÚ TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉSI TERV STATISZTIKAI KISTÉRSÉGEK TERÜLETÉRE"

Átírás

1 TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS ÉS HOSSZÚTÁVÚ TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉSI TERV DABAS, GYÁL, MONOR STATISZTIKAI KISTÉRSÉGEK TERÜLETÉRE Készítette: Rekettye Táj- és Természetkutató Egyesület 1078 Budapest, István u. 10. III./4. Tel: 06/ Krizsanóczi Márta tájépítész mérnök Mihók Barbara biológus Sipos Katalin biológus A Hosszútávú regionális természetvédelmi fejlesztési terv kidolgozása Dabas, Gyál és Monor kistérségek területére című K F számú KAC közcélú pályázat keretében.

2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A terv készítői ezúton szeretnének köszönetet mondani Csáki Miklósnak, a Monor és Térsége Területfejlesztési Társulás térségfejlesztési menedzserének, Csáky Péter természetvédelmi őrnek, Máthé Márknak, az Ország Közepe Önkormányzati Társulás térségfejlesztési menedzserének, Mike Eszter tájvédelmi felügyelőnek, Szénási Valentin természetvédelmi őrnek, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak és az együttműködő Települési Önkormányzatoknak a munkához nyújtott nélkülözhetetlen segítségükért. A terv elkészítéséhez a Hosszútávú regionális természetvédelmi fejlesztési terv kidolgozása Dabas, Gyál és Monor kistérségek területére című K F számú KAC közcélú pályázat biztosította az anyagi fedezetet. 1

3 A REKETTYE TÁJ- ÉS TERMÉSZETKUTATÓ EGYESÜLET A Rekettye Táj- és Természetkutató Egyesület 2001 novemberében alakult közhasznú szervezetként a táj és természet iránt elkötelezett, azt fontosnak tartó és megóvásáért tenni akaró szakemberekből. Az Egyesület célja működési területén (Budapest, Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megye) a természeti és tájképi értékek hosszú távú, társadalmi érdekegyeztetésen és igényes szakmai alapokon nyugvó megőrzése természettudományos kutatás és ismeretterjesztés, valamint természetvédelmi szakértői anyagok összeállítása és kivitelezése útján, a helyi hatóság, az érintett gazdálkodók, a lakosság, a civil szervezetek bevonásával. Egyesületünk az alapszabályban rögzítettek szerint, ezen célok megvalósítása érdekében a következőket vállalja fel: Működési területén szakmai együttműködési fórumot biztosít természettudományos kutatással, táj- és természetvédelmi tudatformálással, aktív táj- és természetvédelmi tevékenységgel foglalkozó szervezetek, intézmények, civil szervezetek, társadalmi aktivisták számára. Kezdeményezi táj- és természetvédelemre, valamint környezeti nevelésre vonatkozó intézkedések megtételét. Szakmai kérdésekben véleményt nyilvánít. Szakmai kérdésekben együttműködik a működési területén illetékes természetvédelmi államigazgatási szervekkel, elsősorban a nemzeti park igazgatóságokkal, valamint a területileg illetékes helyi önkormányzatokkal. Kapcsolatot létesít és együttműködik más hazai és külföldi szakmai szervezetekkel. Társadalmi akciókat kezdeményez tájképi és természeti értékeink megismerése és védelme érdekében. Kiadványokat, szórólapokat és egyéb információs anyagokat szerkeszt és publikál. Közhasznú szervezetek számára biztosított csak közhasznú szervezetek számára igénybe vehető szolgáltatásokat végez. Részt vesz a táji és természeti értékek megőrzését szolgáló kezelések, szakmai programok, gazdálkodási formák kidolgozásában és megvalósításában. Elérhetőségeink: Levelezési cím: Rekettye Egyesület Budakeszi 2092 Szél u. 67. Székhely: Budapest 1078 István u. 10. Tel.: Fax:

4 TARTALOM Bevezetés... 4 A statisztikai kistérségek gazdasági és társadalmi viszonyainak rövid áttekintése 2,4,5,6,7,10,11,12,13,14, Kertváros Délkeleti Agglomeráció Kistérségi Területfejlesztési Társulás... 6 Monor és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás... 7 Ország Közepe Területfejlesztési Önkormányzati Társulás... 8 A kistérségek természeti adottságai 1,3,5,6,8,9, A területre jellemző geomorfológia, éghajlat, vízrajz, talajtípusok A kistérségek természetközeli élőhely-típusai Az élőhelyek jellemzése Zoológiai értékek A természetközeli élőhelyfoltok (2. sz. térképmelléklet) jellemzése A védett területek (3.sz térképmelléklet) jellemzése Ex lege területek Helyi jelentőségű védett területek Országos jelentőségű védett területek Alapvető tudnivalók a természetvédelem törvényi szabályozásáról Védetté nyilvánítási eljárás A Natura 2000 rendszere A Magyar Nemzeti Ökológiai Hálózat Hosszútávú természetvédelmi fejlesztési koncepció: ökológiai hálózat Mi az ökológiai hálózat? Gyál, Monor, Dabas statisztikai kistérségek ökológiai hálózatának részletes ismertetése (6. és 7. sz térképmellékletek) Magterületek Ökológiai folyosók Pufferterületek Ökológiai gátak (barrierek) Területhasználat az ökológiai hálózatban A területhasználat természetvédelmi szempontú szabályozásának, támogatásának jogi és gazdasági lehetőségei A Gyál, Monor, Dabas statisztikai kistérségek ökológiai hálózatának és a Magyar Nemzeti Ökológiai Hálózat (MNÖH) kapcsolata Az elkészült ökológiai hálózat tervezet felhasználása, további célok Irodalomjegyzék Mellékletek

5 BEVEZETÉS A természeti és táji értékek hosszú távú megőrzésének szempontjából elengedhetetlen fontosságú, hogy a település- és térségfejlesztési elképzelésekben, a tervezés során a természeti értékek védelme, rehabilitációja is helyet kapjon. A jelenlegi gyakorlatban (elsősorban pl.: településrendezési tervek készítésénél) hosszú távú természetvédelmi fejlesztési, rekonstrukciós elképzelések ritkán fogalmazódnak meg. Ez azért különösen fontos probléma, mert egy természetvédelmi szempontból látszólag "érdektelen" területre meghozott kedvezőtlen szabályozás (pl.: ipartelep elhelyezése olyan szántóföldön, ahol hosszú távon rekonstrukciót lehetne elvégezni) jelenlegi természetvédelmi kárt ugyan nem okoz, de a fejlesztés hosszú távú lehetőségét kizárja. Ugyancsak problémaként jelentkezik, hogy a tervezés során legtöbbször a természetvédelmi szempontokat is csak az adott célterületen belül vizsgálják, vagyis a megfogalmazott elképzelések nincsenek tudatosan illesztve a tágabb környezethez, nem alkotják részét regionális szintű koncepciónak. Egyesületünk olyan a három tárgyi kistérséget (statisztikai kistérséget) magába foglaló, helyi védelem erősítésén alapuló - hosszú távú természetvédelmi koncepció megfogalmazását tűzte ki célul, mely szakmailag megalapozott kerettervet jelenthet a településrendezési és kistérségi tervezéshez, alapot adva a természetvédelmi szempontból is fenntartható tervek készítéséhez. A fejlesztési koncepció megalkotásának formája a három kistérség ökológai hálózatának 1: es méretarányú térképe, valamint a hálózat elemeihez fűződő területhasználati javaslatok. Jelen tanulmány a következő szerkezeti felépítést követi: 1. A három kistérség gazdasági, társadalmi viszonyainak, természeti adottságainak ismertetése; a területen megtalálható természetes vagy természetközeli élőhely-típusok jellemzése az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer alapján. 2. A három kistérség természetes és természetközeli élőhelyfoltjainak számbevétele, jellemzése, esetleges kezelési javaslatok ismertetése, a védett területek számbavétele és jellemzése, kezelési javaslatok ismertetése. 3. Alapvető tudnivalók a hazai természetvédelmi törvényi szabályozásról, a különböző ökológiai hálózatokról, valamint az ezekhez rendelt támogatási rendszerekről. 4. A tervezett kistérségi ökológiai hálózat, az egyes elemekhez fűződő területhasználati, védetté nyilvánítási javaslatok ismertetése. A tanulmány elkészítésének során a következő munkafázisokat végeztük el: 1. Alapadatok összegyűjtése (terepi bejárás, természeti területek, védett területek, Natura 2000 kijelölések katasztereinek beszerzése digitális térképi formában, hiányzó élőhely jellemzések személyes adatközlések alapján). 2. A térbeli adatok megjelenítése Arc View térinformatikai rendszerrel, ezek jellemzése, értékelése. 3. A térképi adatok alapján a regionális ökológiai hálózat megrajzolása Arc View térinformatikai rendszerben, területhasználati javaslatok megtétele. Az ökológiai hálózat és a regionális természetvédelmi fejlesztési terv reményeink szerint hasznos koncepcionális segédanyagnak bizonyul a települési önkormányzatok, a térségfejlesztő irodák 4

6 munkatársai és a tervező cégek számára a települési és kistérségi tervezési munkák során. A jelenlegi terv módosítható és módosítandó a beérkezett visszajelzések függvényében. A tanulmány az Egyesület jelenleg készülő honlapján (www.rekettye.ngo.hu) szabadon hozzáférhető és letölthető lesz. 5

7 A STATISZTIKAI KISTÉRSÉGEK GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VISZONYAINAK RÖVID ÁTTEKINTÉSE 2,4,5,6,7,10,11,12,13,14,15 A kistérségek településeinek jelenlegi gazdasági és társadalmi viszonyai, fejlődésük iránya a területfelhasználás jellegének egyik legfontosabb meghatározója. További célkitűzésünk, hogy a természetvédelmi fejlesztési tervben megfogalmazott javaslatokat a települési érdekekkel egyeztessük, összehangoljuk, hiszen bármely elemének megvalósítása csak az önkormányzatokkal együttműködve képzelhető el. Mindezek miatt fontosnak tartottuk a társulásokat alkotó településeket ilyen irányból is röviden jellemezni. (áttekintő térkép: 1. sz. térképmelléklet, települések alapadatai: 1 sz. táblázat) Kertváros Délkeleti Agglomeráció Kistérségi Területfejlesztési Társulás A társulás 2000-ben alakult. A társulást alkotó települések: Alsónémedi, Bugyi, Ecser, Felsőpakony, Gyál, Gyömrő, Maglód, Ócsa, Üllő és Vecsés. A Kertváros Kistérség kétszeresen is rászolgált nevére. Egyrészt az itteni gazdálkodók évtizedek óta termesztenek zöldséget és gyümölcsöt, amit a fővárosi piacokon értékesítenek, másrészt a települések kertváros jellege nyugodt, csendes lakóhelyet nyújt az idetelepülőknek, pihenési lehetőséget a hétvégi házak tulajdonosainak és a kirándulóknak. A térség települései a térség gazdasági fejlődése érdekében kiemelt célként kezelik helyi sajátosságaiknak és értékeiknek megóvását, az idegenforgalmi-, turisztikai-, kulturális- és sportkapcsolatok, valamint az egyéb információs kapcsolatrendszerek fejlesztését. Alapadatok (1. sz. táblázat) A kistérség legtöbb települése nagyközség és község. Városi rangja egyedül Gyömrőnek és Gyálnak van, ez utóbbi egyben kistérségi központ. Igazgatási területe Bugyinak a legnagyobb (11558 ha), Ecsernek a legkisebb (1311 ha). A lakónépesség nem arányos az igazgatási terület nagyságával, a legnépesebb települések: Gyál és Vecsés. A népesség ma a minden településen kismértékben növekszik. Kötődés Budapesthez Bugyi kivételével a kistérség minden települése a Budapesti Agglomeráció része. (A Budapesti Agglomeráció a fővárost és a városkörnyéki agglomerálódó településeket egyaránt magábanfoglaló múltjában, jelenében és jövőjében egymással sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt, de közigazgatásilag megosztott térség. E terület a magyar térszerkezet sajátos eleme, az ország egyik legfrekventáltabb kiemelt térsége, a közép-magyarországi régió része 2.) Az agglomerációs övezet településeinek többségére jellemző, hogy a lakosság nagy részének megélhetési forrását a budapesti munkahelyekről származó jövedelem biztosítja, azaz lakóhelyük az adott településen, munkahelyük Budapesten van. A fővárostól való távolság növekedésével az ingázók száma csökken, a lakófunkcióból eredő kapcsolat gyengül. Gazdaság Gyálon, Ecseren, Gyömrőn, Maglódon, Vecsésen és Üllőn ig a mezőgazdaság volt a fő gazdasági ágazat, és az ehhez kapcsolódó kisebb, inkább szolgáltató jellegű tevékenységek voltak jellemzőek. Az utóbbi években a mezőgazdaság szerepe lecsökkent, a helyben foglalkoztatottak 6

8 nagyobb része az iparban és a harmadik szektorban dolgozik. Egyelőre kevés a helyi munkalehetőség, de a helyi vállalkozások száma nő. Alsónémedi, Bugyi és Ócsa is korábban szinte kizárólag agrártelepülés volt, melyek a fővárosi piacra termeltek. Az utóbbi években megnőtt az ipari és gazdasági vállalkozások súlya, de így is a mezőgazdaság maradt a legfőbb megélhetési forrás. Bugyin jellemző a bányászat és az ehhez kapcsolódó tevékenységek, mivel a település jelentős kavicskészlettel rendelkezik. Folyamatok, várható jövőbeni gazdasági profil A legnagyobb változás Vecsésen és Üllőn az M0 autóút és a 4-es sz. főútvonal belterületet elkerülő szakaszának, Gyálon, Ecseren és Maglódon szintén az M0 megépítésének hatására várható. E települések gazdasági szerepköre a területek felértékelődése által valószínűleg nagymértékben megnő. Az autópálya menti területeken nagy helyigényű kereskedelmi, logisztikai bázisok kiépülése várható. A folyamat érzékelhető a közelmúltban elkészült ill. most készülő településrendezési tervekben is, melyekben komoly belterület bővítések és új gazdasági terület kijelölések jellemzőek. Mind az öt településnél jellemző a kismértékű lakóterület bővítés ill. a minőségi kertvárossá válás, mint fejlesztési cél megjelenése. Az új utak megépülésével a külterületek környezeti terhelése nőni fog. Alsónémedin, Bugyin és Ócsán jól érzékelhető folyamat az ipari funkciók betelepedése, a korábbi majorterületek egy részének átstrukturálódása, ipari átalakulása. Ennek ellenére a mezőgazdaság valószínűleg a jövőben sem veszít súlyából. Ócsa kiváló adottságokkal rendelkezik idegenforgalmi, rekreációs feladatok ellátására is, de a turizmus infrastruktúrájának kiépülése igen lassú. Monor és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás A statisztikai kistérség hat településből áll, a működő kistérséget 1997-ben tíz település hozta létre, amelyhez 1999 telén továbbiak csatlakoztak, így jelenleg a Monor és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulásban tizennégy település működik együtt. A statisztikai kistérség települései: Csévharaszt, Monor, Nyáregyháza, Péteri, Pilis, Vasad. A kistérség Pest megye déli részén, sajátos módon kapcsolódási pontot jelent az Alföld és a Gödöllői-dombság között, valamint a főváros, pontosabban Budapesti Agglomeráció dél-keleti szektora és az Alföld között. Létrejöttének célja a települések összehangolt fejlesztése, közös programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása és kezelése. A települések együtt dolgozzák ki közép és hosszú távú fejlesztési terveiket a területfejlesztés különböző területein. Alapadatok (1. sz. táblázat) A kistérség legtöbb települése község. Pilis nagyközség, városi rangja egyedül Monornak van, amely egyben a kistérség központja. Igazgatási területe Monornak a legnagyobb (5222 ha), Péterinek a legkisebb (1016 ha). A legnépesebb település Monor város, több mint húszezren lakják. A népesség ma a minden településen kismértékben növekszik, kivéve Vasadon, ahol ugyan némi fogyás tapasztalható, de ez sem számottevő. 7

9 Kötődés Budapesthez A kistérség közel van Budapesthez, de egyik települése sem az agglomeráció része. Ennek ellenére a főváros közelsége a települések fejlődésére nagy hatással volt, és lesz várhatóan a jövőben is. Szinte valamennyi településen magas az ingázók aránya. A térség aktív lakossága leginkább a fővárosba és Monorra ingázik. Gazdaság Összességében a kistérségben a mezőgazdasággal kapcsolatos területhasználat a meghatározó. Ezen belül a szántóterületek aránya a legmagasabb. Kimagaslóan nagy Monoron és Pilisen, viszonylag alacsony Csévharaszton és Péteriben. Ahol a szántók aránya alacsony, ott magas az erdőterületek aránya. Szőlő csak Pilisen található. Az itt gazdálkodó hegyközségi tagok a minőségi szőlőművelésre és bortermelésre helyezik a hangsúlyt, céljuk a gasztronómiához és borturizmushoz kapcsolódó idegenforgalom fejlesztése. Probléma, hogy hiányzik a mezőgazdasági termékekre ráépülő, potens feldolgozóipar, hiányoznak a folyamatok közötti kapcsolatok, nincs egymásra épülés. Nem beszélhetünk pl. melléktermék hasznosításról, mivel az állattenyésztés a térségből gyakorlatilag hiányzik. A körzet ipari-gazdasági struktúrájában domináns a fémfeldolgozás és fémipari termékek gyártása. A második helyet a gazdasági tevékenységeket segítő szolgáltatások foglalják el. A munkáltatók többsége egyéni vállalkozó. Folyamatok, várható jövőbeni gazdasági profil Továbbra is a mezőgazdasági és erdőgazdasági termelés lesz a legjellemzőbb a kistérségre, de emellett elkezdődött az ipari funkciók betelepedése, a korábbi majorterületek egy részének átstrukturálódása, ipari átalakulása. Az elmúlt években megindult külföldi tőkebeáramlás a kistérségen belül is érzékelteti hatását, elsősorban kis- és középvállalkozások telepedtek meg nagyobb számban, főleg betanított munkaerőt igényelve. Általános térségfejlesztési célként fogalmazódott meg, az infrastrukturális, logisztikai és térbeli adottságok maximális figyelembe vételével kiaknázni a kedvező közép-magyarországi elhelyezkedés előnyeit. A főközlekedési utak mentén fekvő települések kereskedelmi-szolgáltató- ipari fejlesztési területeket terveznek megvalósítani, amihez jelentős költségű infrastrukturális fejlesztések is szükségesek. A főközlekedési útvonalaktól távolabbi települések főként az idegenforgalom, a bor- és a lovas-turizmus, a rekreációs tevékenység irányában jelölik ki a fejlesztés lehetséges útját. Kiemelt célként fogalmazódott meg a hagyományokra épülő mezőgazdasági termelésre alapozott termék előállítás felélesztése és megerősítése. Ország Közepe Területfejlesztési Önkormányzati Társulás A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény hatálybalépését követően Pest megyében az elsők között jött létre az Ország Közepe Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, mely a Dabas környéki településeket tömöríti. Tagjai: Bugyi, Dabas, Felsőpakony, Hernád, Inárcs, Kakucs, Ócsa, Örkény, Pusztavacs, Tatárszentgyörgy, Táborfalva, Újhartyán, Újlengyel. A statisztikai kistérséghez nem tartozik hozzá Felsőpakony, Ócsa és Bugyi. A kistérségi társulás nevében is kifejezi Magyarország geográfiai terében elfoglalt pozícióját; Pusztavacson található az ország geográfiai közepe, ezen kívül a kistérség az ország központi 8

10 régiójának is része. Azzal a céllal alakult, hogy Dabas vonzáskörzetére fejlesztési stratégiákat és programokat dolgozzon ki, ezeket képviselje országos, regionális, megyei szervezetekben, kormányzati, megyei programokban. A társulás kezdeményező szerepet szeretne vállalni a régió gazdasági, infrastrukturális fejlesztésében, a tájegység értékeinek megőrzésében, a térségi identitástudat erősítésében, a gazdaság és turizmus fejlesztésében, a természet- és környezetvédelem térségi feladatainak koordinálásában, a kistérség Európai Uniós felkészülésében. A szervezet december 15-én önálló jogi kistérségi társulássá alakult, majd október 1- től mint költségvetési szerv működik. Alapadatok (1. sz. táblázat) A kistérség legtöbb települése község. Városi rangja egyedül Dabasnak van, nagyközségi rangja Örkénynek. Igazgatási területe szintén Dabasnak a legnagyobb (16609 ha), Kakucsnak a legkisebb (2180 ha). A legtöbben Dabason laknak, a legkevesebben Pusztavacson. A kilencvenes évek első felében a népességszám minden településen növekedésnek indult. A növekedés mértéke elmarad a megyei átlagtól, ez az elmaradás azonban nem jelentős. Kötődés Budapesthez A kistérség az agglomerációs gyűrűn kívül, közvetlenül mellette helyezkedik el. A Budapest "árnyékában" fekvő térség települései a főváros fejlődéséből nem profitálhattak annyira, mint az agglomeráció városai és falvai, ugyanakkor kedvezőbb helyzetben vannak, mint a nagyrégió, Pest megye dél-alföldi részének más kistérségei, mint a közeli tanyás települések. Az 1900-as évek második felében a helyi ipar jelentéktelen szerepe miatt a budapesti munkaerőpiactól szorosan függött, mára azonban az ingázók száma harmadára csökkent a 80-as évi adatokhoz viszonyítva. Gazdaság Összességében a kistérségben a mezőgazdasággal kapcsolatos területhasználat a meghatározó. Főként gyenge minőségű szántóterületek jellemzik a térséget. Az erdő aránya alföldi viszonylatban magas, de ennek legnagyobb része akác. A térség ipara rendkívül dinamikusan fejlődik. Ez egyaránt köszönhető a helyi vállalkozók erőfeszítéseinek és a betelepülő cégeknek. Az ipari és a logisztikai, raktározással foglalkozó cégek számára a térség elhelyezkedése rendkívül előnyös (autópálya kapcsolatok, Budapest közelsége, balkáni útvonal, központi fekvés). Dabas határozott központ-jellegű település, itt működik az összes vállalkozás több mint egyharmada. A logisztikai tevékenységek zászlóshajója jelenleg Inárcs. Hernád és Újhartyán méretét messze túlszárnyaló gazdasági potenciállal rendelkezik. A déli települések a térségen belül rosszabb helyzetű altérséget képeznek. Itt nem annyira meghatározó a főváros közelsége, mint az északi települések vagy Inárcs esetében, ahol a közlekedési feltételek rövidítik le a fővárostól való távolságot. A szolgáltatási szektor elsősorban a térség központjában fejlett, bizonyos településeken elenyésző a jelenléte. Sajátos terület a fuvarozás, szállítás, amely rendkívül fejlett. 9

11 Folyamatok, várható jövőbeni gazdasági profil A térség gazdasága élénkülőben van, összességében fejlődő. Ez jelentős részben földrajzi fekvésének, a régiót jellemző általános gazdasági dinamikának köszönhető. Az élénkülés azonban sokkal nagyobb mértékben érinti a térség településeinek egy kisebb körét (Dabas, Hernád, Újhartyán), miközben gyakorlatilag érintetlenül hagyta a térség déli részének egyes településeit. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban várható az elkövetkező években a legnagyobb átalakulás. A rossz minőségű termőterületek ellenére a gyümölcs- és zöldségtermesztés várhatóan továbbra is jellemző marad a budapesti piac felvevőképességének köszönhetően. Jelentős változásokat jelenthet az alacsony termőerejű területek esetleges kivonása a termelésből. A turizmus a térségben élők számára a jövő nagy ígérete. Jelenleg viszonylag kevés számú, elszigetelt turisztikai szolgáltatás működik. A déli települések adottságai a térségen belül a legkedvezőbbek a falusi turizmus, lovaglás, kerékpáros turizmus számára. 10

12 A KISTÉRSÉGEK TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1,3,5,6,8,9,15 A területre jellemző geomorfológia, éghajlat, vízrajz, talajtípusok A három kistérség legnagyobb kiterjedésű része a Dunamenti-síkság nagytáj területén helyezkedik el, ezen belül az északi elhelyezkedésű, élénkebb domborzatú, teraszos hordalékkúpokkal tagolt Pesti hordalékkúp-síkság kistáj területén, amely dél felé az Alföldi Dunavölgy kistájcsoport Csepeli-sík kistájába, délkelet felé a Kiskunsági homokhát és a Pilis-Alpári homokhát kistáj felszínébe simul. Kelet felé az Északi-középhegység nagytáj Gödöllői-dombság illetve a Monor-Irsai dombság kistájaira terjed ki a kistérségek területe. A Pesti hordalékkúp-síkság területe 850 km 2, Nagytarcsa vonalától délre az Alsónémedi- Újhartyán vonalig, kelet felé a Maglód-Nyáregyháza vonalig húzódik. Ezen a kistájon helyezkedik el Csévharaszt, Vasad, Üllő, Ecser, Vecsés, Gyál, Felsőpakony, Alsónémedi, Ócsa, Inárcs, Kakucs, Újhartyán. Magassága tszf-i 98 és 251 m közötti, kelet felé lépcsőzetesen emelkedik a hordalékkúp teraszok irányába. Az É-D-i kúpokat a Duna bal parti mellékfolyói K-Ny-i irányban szabdalják. A terület többsége közepes magasságú, tagolt síkság, felszínét 5-15 m vastag laza, homokos, kavicsos üledék borítja. A Gyáli-pataktól délre a domborzat elveszti teraszos jellegét, a magasabb teraszok az alacsonyabbakkal egy szintre kerülnek. A térségre mérsékelten meleg, száraz éghajlat jellemző. Az évi középhőmérséklet 10,0 10,2 C, a nyári félév középhőmérséklete 17,0 17,2 C. Az évi fagymentes napok száma: nap között. Az évi csapadékösszeg mm körül van, egyes délkeleti területeken az 550 mm-t sem éri el. Évente hótakarós nap várható, a hótakaró átlagos maximális vastagsága 20 cm körüli. Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, átlagos szélsebesség 2,5 3,0 m/s közötti. Vízrajzi sajátossága, hogy a Gödöllői-dombságból érkező patakok egymással párhuzamosan futnak a Duna-völgybe. A táj egészére jellemző a vízhiányos állapot a száraz éghajlat miatt. A vízminőség szempontjából valamennyi vízfolyás II.osztályú. A talajvíz mélysége É-ról D felé haladva 6m-ről 2 m-re emelkedik, kémiai jellegében a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típus az uralkodó. A talajok nagy része a Duna homokhordalékán képződött, a jellemző talajtípusok: a futóhomok, a humuszos homok, a löszös homok, a réti talajok, a lápi réti talajok, homokon kialakult barnaföld, valamint kis területen nyers öntéstalaj is előfordul. A Csepeli-sík területe 1250 km 2, É-on az Alsónémedi-Dunaharaszti vonalig húzódik, kelet felől Dabas határolja. A kistájon belül helyezkedik el Bugyi község illetve részben Dabas (Sári). A kistáj m tszf-i magasságú ártéri szintű hordalékkúp síkság. A teraszokkal tagolt hordalékkúp felszín enyhén dél illetve a Duna felé lejt, számos elhagyott meander jelzi a Duna egykori meghatározó felszínformáló szerepét. Az alacsony ártér 4 6, a magas ártér 6 10 m magasan helyezkedik el a Duna felszínéhez képest. A pannóniai üledékre dunai eredetű kavicsos réteg rakódott, jelentős kiterjedésű kavicsterületek találhatók Bugyi környékén. Éghajlata mérsékelten meleg, száraz, az évi középhőmérséklet 10,2 10,3 C, a nyári félév középhőmérséklete 17,2 C. Az évi fagymentes napok száma Az évi csapadékösszeg mm. Évente 30 hótakarós nap jellemző, a hótakaró átlagos maximális vastagsága 20 cm. Uralkodó szélirány az ÉNy-i, átlagos szélsebesség 2,5 3,0 m/s közötti. Vízrajzára jellemző, hogy számos csatorna és patak fut bele a Dunába keletről és nyugatról, a legjelentősebb csatorna a Duna-Tisza csatorna. A kistáj vízellátottságát alapvetően a Duna vízhozama 11

13 határozza meg, csak ez tekinthető állandónak. A kistáj egésze vízhiányosnak mondható. A vízminőség II. osztályú a Duna-mederben és a belefutó patakokban, csatornákban is. Számos mesterséges illetve természetes (holtágak) eredetű tó található a kistáj területén. Teljes mértékben árvízmentesített térség. A talajvíz átlagos mélysége 2 4 m között van, főként kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű. Talajtanilag a térségre jellemző, hogy igen sokféle löszös és homokos üledéken képződő hidromorf talajtípus fordul elő, jellemző a lápos réti talaj, a réti öntéstalaj, a homoktalajok illetve délebbre a szikes talajok a Na-sók megjelenésével. A Kiskunsági-homokhát szélhordta homokkal fedett hordalékkúp-síkság, területe 1250 km 2, északon az Ócsa-Újhartyán vonalig húzódik, északi felét keletről a Csepeli-sík határolja, keletről a Pilis-Alpári homokhát. Ezen a kistájon helyezkedik el Dabas, Hernád, Örkény, Tatárszentgyörgy és Táborfalva. Tszf-i magassága m közötti. Legjellemzőbb formái a homokbuckacsoportok. A felszínközeli üledék legnagyobb része futóhomok, vastagsága néhány métertől néhány tucat méterig terjed, a homok mellett lösz is megjelenik. Éghajlata mérsékleten meleg és száraz, az ország legnapfényesebb része. Az évi középhőmérséklet 10,2 10,3 C, a nyári középhőmérséklet 17,2 C. Az évi fagymentes napok száma Évente összesen mm csapadék esik, a hótakarós napok száma átlagosan 32, a hóvastagság 20 cm. Uralkodó szélirány az ÉNy-i, átlagos szélsebesség 2,5 3,0 m/s közötti. A térség vízrajzára jellemző, hogy a nyugati részéről vizei a Duna felé, míg a keleti részről a Tisza felé folynak le. A terület egésze összeségében vízhiányos, száraz. A vízfolyások vízminősége II. osztályú. Sok természetes tavat is találunk a területen. A talajvíz átlagos mélysége 2 6 m között van, kémiai jellegét tekintve főként kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű. A talajok többsége homok alapkőzetű, legnagyobb arányban futóhomok, gyenge termékenységű homoktalaj jellemző a területen. A Pilis-Alpári homokhát területe 1250 km 2, a vizsgált területen északon a Monor-Bénye vonalig húzódik, nyugatról a Csévharaszt-Örkény vonal határolja. Erre a kistájra esik Nyáregyháza, Pilis, Újlengyel, Pusztavacs község. Az egykori hordalékkúp szélhordta homokkal fedett felszínének tszf-i magassága m. Felszínét futóhomok fedi változó vastagságban (1 10 m), mely Ny-i irányban néhol lösziszapos rétegekkel tagolt. Éghajlata mérsékelten meleg, száraz. Az évi középhőmérséklet 10,2 10,3 C, a nyári középhőmérséklet 17,2 17,3 C. Az évi fagymentes napok száma napig terjed. Évente összesen mm csapadék esik, a hótakarós napok száma átlagosan 32 35, a legnagyobb átlagos hóvastagság 18 cm. Uralkodó szélirány az ÉNy-i, átlagos szélsebesség 2,5 m/s körüli. Vízrajzára jellemző, hogy számos vízfolyás szeli át a Tiszáig (pl.gerje, Körös-ér), ám összeségében igen száraz, vízhiányos terület, nagy kiterjedésű belvízcsatornákkal tagolva. A vízfolyások vízminősége II. osztályú. A talajvíz mélysége a kistáj legnagyobb részén nem éri el a 2 m-t, kémiai jellegét tekintve kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű. Talajai többsége homokon képződött: futó- és humuszos homoktalajok, homokon kialakult barnaföldek, csernozjom jellegű homoktalajok, réti talajok. A legnagyobb kiterjedésben a kistáj területén a gyenge termékenységű humuszos homoktalaj található. Jelen vannak még löszös talajok illetve szikes talajok is igen kis kiterjedésben. A Gödöllői-dombság kistáj területe 550 km 2, nyugatról a Pesti hordalékkúp-síkság határolja, délről a Monor-Irsai dombság Péteri-Gomba községek által meghatározott vonala. A kistáj déli területén helyezkedik el Maglód és Gyömrő. A kistáj tszf-i magassága m közötti, észak felé 12

14 emelkedő jelleget mutat. A terület északnyugati részét homokkő és kavics építi fel, dél-délkelet felé haladva a folyóvizi üledék vastagsága nő, a déli rész löszborítása vastagabb és egyenletesebb, a peremeken félig kötött futóhomokkal. A térség éghajlatára a vizsgált kistérség területén a meleg-mérsékelten száraz jelleg jellemző. Az évi középhőmérséklet a déli részeken 9,7 10,0 C, a nyári középhőmérséklet 16,3 16,7 C. Az évi fagymentes napok száma nap. Évente összesen 600 mm csapadék esik, a hótakarós napok száma átlagosan 36 40, a legnagyobb átlagos hóvastagság 22 cm. Uralkodó szélirány az ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3 m/s körüli. Vízrajzára jellemző, hogy a Duna bal parti, a Galga jobb oldali vízgyűjtőjére terjed ki a területe, valamint a Felső-Tápió forrásvidékére. A vízfolyásoknak a vízjárása és a vízhozama egyaránt szélsőségesen változó, gyorsan lefutó árvizek jellemzők, a terület egésze száraznak mondható. Több kisebb tározó, mesterséges tó (15) található a területen. A vízfolyások szennyezettek, vízminőségük megőrzése problémás. A talajvíz csak a völgyekben és a kistáj peremén összefüggő, itt 5-6 m-es mélységben található, a dombságok alatt a talajvíz mélyebben húzódik, itt már rétegvíznek mondható. Mérsékelten kemény, kémiai jellegét tekintve kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű. A kistájra jellemző fő talajtípus a barnaföld és a csernozjom barna erdőtalaj. A kistáj nyugati peremén, a vizsgált kistérségek zónájában homokos-agyagos-löszös üledéken képződött barna erdőtalaj található túlnyomórészt. A patakvölgyekben Gyömrő környékén löszös üledéken réti talajok alakultak ki. A Monor-Irsai dombság területe 250 km 2, a kistáj beékelődik a Gödöllői-dombság, a Pilis-Alpári homokhát és a Pesti hordalékkúp-síkság közé. E kistáj területére esik Monor, Péteri község. Az ÉNy- Dk-i, ÉK-DNy-i völgyek által sakktáblaszerűen tagolt dombság tszf-i magassága m, átlagosan 150 m, délkeleti irányban csökkenő tendenciát mutat. A területen agyagos üledékre rakódott homokra lösz illetve homokos lösz került, a terület DK-i szegélyén futóhomok található. Éghajlata mérsékelten meleg mérsékelten száraz. Az évi középhőmérséklet 10,2 C, a nyári középhőmérséklet 16,7 17,0 C. Az évi fagymentes napok száma 190 nap. Évente összesen átlagosan 550 mm csapadék esik, a hótakarós napok száma átlag 35, a legnagyobb átlagos hóvastagság 20 cm. Uralkodó szélirány az ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3 m/s körüli. Vízrajzi szempontból a terület az Alsó- és Felső-Tápió vízgyűjtője, illetve a Gerje-Perje forrásvidéke.viszonylag száraz, gyenge lefolyású vidék, a vízfolyások vízhozama ingadozó, árhullámok azonban ritkák. Összesen 10 tó található a területen. Az összefüggő talajvíz 2-6 méteres mélységben található, kémiai jellegét tekintve kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, mérsékelten vasas, kemény. Fő talajtípus a csernozjom barna erdőtalaj illetve mészlepedékes csernozjom, mindkettő jó termékenységű, löszön képződött talaj. Kisebb a területi részaránya a réti talajoknak illetve a humuszos homoktalajoknak, melyek a kisebb termékenységű talajok közé tartoznak. Összegzés A három kistérség területe a Duna-Tisza-köze homokhátságainak, a Pesti-sík hordalékkúpjainak és az Északi-középhegység délre lenyúló részeinek találkozására esik. Természeti szempontból kiemelkedően értékes része az Ócsa-Dabas térségben elhelyezkedő turjánvidék, a Duna-Tisza közére jellemző szél által létrehozott lápmedencékben kialakult vizes élőhelyek mozaikja. 13

15 A kistérségek természetközeli élőhely-típusai A Pesti hordalékkúp-síkság növényföldrajzilag az Alföld flóravidékéhez (Eupannonicum) tartozik, azon belül a Duna-Tisza-közi (Praematricum) flórajárás része, a Gödöllői-dombság és a Monor-Irsai-dombság az Északi-középhegység flóravidék (Matricum) Börzsöny és Cserhát flórajárás (Neogradense) része. A három kistérség területén az intenzív tájhasználat, a folyószabályozás, a beépítés következményeként az eredeti növényzet igen kis foltokban maradt meg. A potenciális növényzet jellemzésekor azokat a növénytársulásokat említjük meg, amelyek az emberi hatások nélkül kialakultak volna, illetve amelyek foltjai a természeközeli élőhelyeken jelenleg megtalálhatóak. A három kistérség területén belül a növényzet kialakulását az éghajlaton kívül a domborzati körülmények, a talaj, a vízellátottság, domboldalak esetében a kitettség befolyásolja. A terület északiészakkeleti, dombság-jellegű részén (Gödöllői-dombság, Monor-Irsai dombság) a természeközeli élőhelyeken fennmaradt fátlan vegetációt főként homoki sztyepprétek alkotják. A fás vegetáció típusai: mészkedvelő-melegkedvelő tölgyesek, pusztai tölgyesek, gyöngyvirágos tölgyesek, cseres tölgyesek. A három kistérség által kijelölt terület északnyugati, nyugati, déli és délkeleti alföldi részének növényzetére (Pesti-hordalékkúp síkság, Csepeli-sík, Kiskunsági-homokhát, Pilis-Alpári homokhát) jellemző a turjánvidéken illetve az állandó vagy időszakos vízborítású területeken lévő vizi, lápi, mocsári növényzet, valamint a homokhoz kötődő növénytársulások. A fátlan vegetáció típusai a vizes illetve üde termőhelyeken: a hinarasok, a mocsarak (nádasok, gyékényesek, zsombékosok, magassásrétek), a láprétek és a mocsárrétek, a homoktalajokon a homoki nyílt és zárt gyepek. A szárazodás és a talajvíz magas sókoncentrációjának következményeként szikes területek is létrejöttek: szikes rétek, szikes tavak. A fás élőhelytípusok a szárazabb homokterületeken: pusztai tölgyes, nyáras-borókás, az üdébb illetve vízhez kötött élőhelyeken: gyöngyvirágos tölgyesek, fűzlápok, ligeterdők, égeres láperdők. Az élőhelyek jellemzése (Az élőhelyeket az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer kódjaival jelöljük. 1,3 ) A-Hínarasok Dús hínárnövényzet alakul ki a holtmedrek vizében. A szabadon úszó lebegő hínár, békalencse hínár (Hydrocharition), a gyökerező vagy alámerülten úszó nagy hínár (Myriophyllo-Potametum), vagy a víz színén kiterülten úszó tündérrózsa hínár (Nymphaeaetum albo-luteae) mind egyszerű felépítésű laza kapcsolódású és a vízszint változásainak megfelelően időben és térben is folyton változó növénytársulások. Mocsarak B1-Nádasok, gyékényesek Vizek, vízpartok magas, legyökerezett, tőzeget nem képező, sűrű lágyszárú növényzete a közönséges nád (Phragmites australis), a gyékényfajok (Typha latifolia és a T. angustifolia) valamelyikének vagy keverékének dominanciájával. A növények állandóan vízben állnak, vagy a vegetációs időszak legalább egy részében termőhelyüket víz önti el. A nádasok, gyékényesek egyaránt lehetnek embermagasságúak vagy még magasabbak (2-3 m), gyakran áthatolhatatlanok, különösen a nádasok esetében a lábon álló holt biomassza miatt. Egy vagy két gyengébben kifejlett alsóbb szint is kialakulhat. Pusztuló nádasokra jellemző a babásodás, amikor a nyílt víz felé megbomlik a nádas egysége, és kisebb foltok (babák) alakulnak ki. 14

16 Az uralkodó fajok a Phragmites australis, a Typha latifolia, T. angustifolia és a Schoenoplectus lacustris. Az alsóbb szint(ek) fajai pl.a Calystegia sepium, Carex acutiformis, C. riparia, Galium palustre, Lycopus europaeus, Lythrum salicaria, Mentha aquatica, Oenanthe aquatica, Rorippa palustris, Solanum dulcamara, Scutellaria galericulata, Sparganium erectum, Stachys palustris. A nádasok rendkívül fontos szerepet töltenek be a vizes élőhelyek védelmében, a víz szűrésében, védik a partot a vízerózió hatásaitól, valamint a vizet a szennyeződésektől. Számos vizes élőhelyhez kötődő állatfaj számára jelentenek táplálkozó-, szaporodóhelyet. B4 Zsombékosok A társulásoknak vizes és szárazföldi fázisa váltakozik finom léptékben, a szárazföldi fázist jellegzetes fiziognómiájú füvek és sások tömött zsombékjai alkotják, melyek lápréti és nádas fajoknak szolgálnak megtelepedési helyül. A zsombékok közötti mélyedésekben, a vízzel borított semlyékben a hinarasok növényfajai telepednek meg. A zsombékosok csekély vízszintingadozású területeken, lefűződő holtágakban alakulnak ki, a vízben jellemzően anaerob folyamatok uralkodnak. Jellemző fajok pl. Calamagrostis canescens, Calamagrostis neglecta, Carex appropinquata, C. elata, C. lasiocarpa, C. paniculata, C. pseudocyperus, C. rostrata, Juncus maritimus, Peucedanum palustre, Galium palustre, Lycopus europaeus, Lysimachia vulgaris, Lythrum salicaria, Mentha aquatica, Scutellaria galericulata, Stachys palustris, Angelica sylvestris, Caltha palustris, Cirsium rivulare, Valeriana dioica, a semlyékben Hydrocharis morsus-ranae, Lemna minor, Oenanthe aquatica, Polygonum amphibium, Potamogeton natans. A zsombékosok ősi termőhelyeket jeleznek, védelmük és megőrzésük a biodiverzitás és a tájkép védelme szempontjából egyaránt igen fontos. Fő veszélyeztető tényező fennmaradásukra nézve a kiszáradás, ekkor erőteljes gyomosodás indul meg. B5 - Nem zsombékoló magassásrétek Legalább időszakosan vízzel borított, tápanyaggal jól ellátott termőhelyen kialakuló gyepes, homogén társulások, amelyekre jellemző, hogy a növényzet növekedése révén szembetűnő felszíni egyenlőtlenségek csak kivételesen jönnek létre. Általában eutróf vizes élőhelyeken találhatóak, jellemzően időszakosan elöntött területeken (pl. ártereken, beleértve a hullámtereket). Nyílt vizek parti zónájában feltöltődési stádiumként jelennek meg. Többnyire ásványi üledéken alakulnak ki, de tőzegen is előfordulnak. A vízszint és a talajnedvesség a zsombékosokhoz képest nagyobb, kevésbé kiszámítható ingadozásokat mutat. Ezzel, valamint a gyakori iszaplerakódással van összefüggésben, hogy talajukban kedvezőbbek a feltételek a szerves anyagok lebomlása számára, mint a zsombékosok esetében. A növényzet alatt tőzegképződés rendszerint nem folyik. A domináns fajok a következők lehetnek: Carex acuta (=C. gracilis), C. acutiformis, C. disticha, C. melanostachya, C. otrubae (=C. cuprina), C. riparia, C. vesicaria, C. vulpina. Az említett domináns fajokat gyakran kísérik a magassásosokra általában jellemző fajok, pl. Lythrum salicaria, Lysimachia vulgaris, Galium palustre, továbbá a Scirpus sylvaticus, Ranunculus repens, Iris pseudacorus, Eleocharis palustris. A magassásrétek degradációját, gyomosodását (pl. invazív özöngyomokkal) a szárazodási folyamatok elősegítik. Cserjésedésük a hasznosítás (legeltetés) megszűnésével beindul. A természetes vizkészletek megőrzése lehet fennmaradásuk alapja. D1 - Láprétek Bázisokban gazdag, többnyire mésztartalmú, állandóan nedves aljzaton fejlődő, üde lápréti növénytársulások, amelyek megjelenése rendszerint alacsony gyepes (részben zsombékos) jellegű. Feltöltődési lápok peremén, átszivárgásos, felszínen csörgedező vizű vagy forráslápokon, rendszerint mésztartalmú, de legalábbis bázisokban gazdag aljzatokon alakulnak ki állományai. Az állandóan 15

17 átitatott talaj és a víz nagy hőkapacitása miatt a termőhely mikroklímája kiegyenlítetten hűvös. A talajvíz szintje a nyári hónapokban cm mélyre süllyedhet a felszín alá. A víz oxigéntelítettsége rendszerint alacsony. Tőzegképződés rendszerint kimutatható. Domináns faj lehet pl. a Carex davalliana, C. lasiocarpa, Eriophorum angustifolium, E. latifolium, Juncus subnodulosus, Menyanthes trifoliata, Schoenus nigricans, Sesleria uliginosa (S. caerulea). A láprétek igen értékes társulások, számos ritka fajnak adnak otthont. Fennmaradásukat a vízkészletek csökkenése veszélyezteti, illetve a műtrágya bemosódás, amely feltöltődésüket gyorsítja. D2 - Kékperjés láprétek Tavasszal vízzel borított, nyár végére lassan kiszáradó, tőzeges talajú láprétek. Magas füvű élőhelyek, folyamatos vízutánpótlás tartja őket üdén, a talajvíz mélysége azonban nagymértékben változhat, őszre akár 1m alá is leszállhat. Üde láprétekből alakul ki elsősorban tőzegtalajokon. A felső szintben domináns rendszerint a Molinia hungarica, illetve a Molinia arundinacea. Állományaikban jellegzetes különösen a Dianthus superbus, Euphorbia villosa, Euphrasia kerneri, Galium boreale, Gentiana pneumonathe, Inula salicina, Iris sibirica, Polygala amarella, Selinum carvifolia, Succisa pratensis, Viola stagnina. Ez az élőhely egykor igen elterjedt volt az országban, mára területük igen lecsökkent. A rendszeres kaszálás segíti fennmaradásukat, a legeltetés és a műtrágyázás mindenképpen kerülendő. D4 - Mocsárrétek A vegetációs időszak jelentős részében üde (tavasszal gyakran vízállásos, de nyárra kiszáradó), nem tőzegesedő talajok szikes fajokban szegény magas füvű rétjei. Általában vízfolyások mentén, ligeterdők irtásrétjeiként jelennek meg állományaik. Ritkábban lápmedencék szélein is előfordulnak. Fejlett, fél-egy méteres, egyenletesen magas gyepeket képező fajok alkotják a növényzet felső szintjét. Jellemző fajok pl. Agrostis alba, Alopecurus pratensis, Deschampsia caespitosa, Festuca arundinacea, F. pratensis, Poa pratensis, mellettük mindig jelentős mennyiségben előfordulnak réti kétszikű fajok is: pl. Thalictrum flavum, Sanguisorba officinalis, Angelica sylvestris, Carex panicea, Taraxacum palustre, Serratula tinctoria, Succisella inflexa, Cardamine pratensis, Iris pseudacorus, Symphytum officinale, Stachys palustris, Galium palustre, Lysimachia vulgaris. A társulás fennmaradásához szükséges a természetes vízdinamika és a rendszeres kaszálás. Leromlását idézheti elő: a kiszáradás, a kaszálás elmaradása, a legeltetés, az intenzív gyepgazdálkodás és az inváziós fajok térhódítása. Ha a leromlás oka a kezelés elmaradása, akkor annak visszaállásakor még az erősen leromlott gyepek is viszonylag jól regenerálódnak. G1 - Nyílt homokpusztagyepek Alföldön, ritkábban dombvidéken, vagy hegylábon laza, humuszszegény, rossz vízgazdálkodású homokon kialakult alacsony, maximálisan 75%-os záródású, szárazságtűrő gyeptársulások. Domináns fajaik szárazságtűrő zsombékoló füvek. Állományaik korábban pusztai tölgyesekkel vagy nyárasborókásokkal alkottak mozaikot. A jobb vízellátású homoki termőhelyek beerdősültek. A laza, szél és erózió mozgatta homok folyamatosan fenntartja a gyepek nyílt, félsivatagi pionír jellegét. Jellemző fajaik pl. Festuca vaginata, Festuca wagneri, Stipa borysthenica, ritkábban Koeleria glauca, Stipa capillata, Bothriochloa ischaemum. Kétszikű fajok közül pl. Fumana procumbens, Euphorbia segueriana, Alyssum tortuosum, Alyssum montanum subsp. gmelinii, Alkanna tinctoria, Achillea ochroleuca, Dianthus serotinus, Gypsophila fastigiata subsp. arenaria, Silene borysthenica, Onosma arenaria, Potentilla arenaria, Teucrium chamaedrys, Ephedra distachya, Dianthus diutinus, Linum hirsutum subsp. glabrescens, Syrenia cana (Erysimum canum), Carex liparicarpos, Poa bulbosa, Colchicum arenarium, Iris humilis subsp arenaria. 16

18 Ez a társulás a jobb vízgazdálkodású élőhelyek leromlásával jött sok esetben létre, a lecsapolások és a szárazodási folyamatok következményeként elterjedése nőtt. Fő veszélyeztető tényező az időszakos túllegetetés, taposás, a taposott területeken és a parlagokon az inváziós fajok megjelenése. A homoki tájban meglévő eredeti erdőfoltok szegélye fontos refúgium és fajforrás. Ezért az erdőkomponens (elsősorban a nyár) elvesztése a gyep sérülékenységét növeli és regenerációs képességét csökkenti. H5 - Homoki sztyeprétek Az alföldi homokhátságok, folyóvölgyek hordalékkúpjainak homok alapkőzeten kialakult, humuszban gazdag talajok zárt szárazgyepjei. A gyepszint minimális záródása 50%. Fő fajaik pl. a Festuca wagneri, F. rupicola, Chrysopogon gryllus, Stipa capillata, Poa angustifolia, Bothriochloa ischaemum, Veronica spicata, Potentilla arenaria, Dianthus pontederae, Silene otites, Salvia pratensis, Filipendula vulgaris, Asperula cynanchica, Teucrium chamaedrys, Galium verum, Iris humilis. Jó tápanyag-szolgáltató talajaik miatt a sík vidékeken szinte mindenütt beszántották állományaikat. Csak töredékes formában, kisebb foltokban maradtak fenn, részben degradált és sokszor másodlagos állapotban. Általában ősiek, a többé-kevésbé másodlagos állományok egykori pusztai tölgyesek, illetve kiszáradó rétek helyén alakultak ki vagy háborgatott termőhelyen regenerálódtak. A fajok jól tűrik az enyhe legeltetést, vagy az évi egyszeri kaszálást. Az égetés csak több éves-évtizedes gyakoriság esetén jelent optimális mértékű zavarást. Erős és állandó zavarásra, vagy nagy szárazság következtében erősen degradálódnak az állományok, az erős zavarások után többnyire rendkívül lassan és megváltozott formában regenerálódnak. A regeneráció sebességét nagyban meghatározza a propagulum-forrás távolsága. A regenerációnak korlátja lehet a cserjésedés, illetve az a tény, hogy meglehetősen érzékenyek egyes fajok inváziójára. Ehhez a típushoz tartoznak a homoki legelők is, melyeknél a fő fűfaj a pusztai csenkesz (Festuca pseudovina). B6 - Zsiókás és sziki kákás szikes mocsarak Szikes területek mélyebb részein megjelenő, erősen szikes talajú, a vegetációs időszak jelentős részében (esetleg egészében) szikes vízzel (legtöbbször lúgos) borított mocsarak. A legmagasabb vízborítás a tavaszi hóolvadást követően alakul ki, majd a vegetációs időszak végére kiszáradhat. Az élőhely kialakulása és tartós fennmaradása magas talajvízszinthez és párologtató vízgazdálkodású területekhez kötődik. Tőzegfelhalmozódás a talaj magas sótartalma és a rendszeres kiszáradás miatt nem következik be. A vegetáció kevés fajú, gyakran csak egy vagy néhány domináns faj alkotja (Bolboschoenus maritimus, Scirpus lacustris subsp. tabernaemontani, S. litoralis, Eleocharis uniglumis), a sótűrő növények jellemzőek a területen. Ez az élőhelytípus az extrém viszonyok miatt nem veszélyezetetett invazív fajok által, könnyen kialakul mesterségesen, emberi hatásra létrejött élőhelyeken is. Adott esetben visszaszorítása is indokolt lehet (pl. szikes tavak feltöltődési folyamatainak meggátolása érdekében a szabad vízfelület biztosítására. F1 Ürmöspuszták A közép-ázsiai szikes puszták kárpát-medencei képviselője, az Alföld szikes pusztáinak legjellemzőbb és legkiterjedtebb élőhelye. Szikesek ott alakulnak ki, ahol a talaj téli beázása és a téli magasabb talajvízszint "összeér", és így lehetővé válik a sóknak az altalajból a talajfelszín irányába történő vándorlása (ennek feltétele a közeli talajvíztükör, a sókban gazdag talajvíz és a kontinentális 17

19 klíma, melynek következtében az intenzív párologtatás a kapilláris zónán keresztül a felszín közelébe emeli a sókat). Az ürmöspuszták vízellátottsága, a többi szikeshez hasonlóan, szélsőségesen ingadozó. Tavasszal rövid ideig vízborítottak is lehetnek, nyárra teljesen kiszáradnak (kisülnek), talajuk mélyen megrepedezik. Az ürmöspuszták az Alföld folyóinak egykori árterületein és a löszös-homokos hátak lefolyástalan medencéiben sokfelé előfordulnak. Ezek egy része ősi (folytonos a mogyoró fázis és részben a pleisztocén kor óta), másik részük viszont az elmúlt 150 év árvízmentesítő és belvízlecsapoló munkálatai után alakult ki. Jellemző fajok: pl. Artemisia santonicum, Festuca pseudovina, Limonium gmelini, Podospermum canum, Trifolium retusum, Trifolium angulatum, Lotus tenuis (L. glaber), Cerastium dubium, ritkábban: Plantago schwarzenbergiana, Kochia (Bassia) prostrata, Plantago maritima, Aster tripolium subsp. pannonicus, Scilla autumnalis. Az ürmöspuszták degradációját elsősorban túllegeltetésük okozza. Inváziós fajok, cserjésedés nem veszélyezteti. A táji környzet kis hatással van az állományok természetességére. Az égetés nem degradálja jelentősen, a mechanikai sértések csak időlegesen gyomosítanak. F2 - Szikes rétek Az Alföld szikes talajain mindenütt általánosan elterjedtek állományai. Magasfüvű, a vegetációs időszak kezdeti szakaszán átmenetileg vízzel borított rétek, melyek különböző mértékben szikesedett, illetve szikesedő réti talajokon alakulnak ki. Normális csapadékú években ősztől kora nyárig (a szárazabbak csak májusig) vizenyősek, a maximális vízmélység (vízborítás) a hóolvadás utáni hetekben jellemző. Jellemző fűfajok: Agrostis stolonifera, Alopecurus pratensis, Beckmannia eruciformis, Glyceria fluitans subsp. poiformis, Alopecurus geniculatus, Festuca arundinacea, Elymus repens. Jellemző fajok pl az Agrostis stolonifera, Alopecurus pratensis, Poa angustifolia, Festuca pseudovina, Achillea collina, A. asplenifolia, Inula britannica, Lysimachia nummularia, Lotus glaber, Rhinanthus angustifolius subsp. serotinus, Trifolium fragiferum, Cirsium brachycephalum, Galium verum, Linum perenne. A szikes rétek egy jelentős részét ugyanis legelőként hasznosítják. Különösen ronthatja a szikes rétek vegetációjának természeti értékét a liba- és kacsatartás. Az egyéb állatokkal való túllegeltetés bizonyos fajok elszaporodását idézheti elő, hosszabb távon - a szelektív legelés és a jelentős taposás miatt - sérülhet a társulás szerkezete. A szikes rétek az inváziós fajoknak elég jól ellenállnak, általában az ilyen fajok aránya alacsony. Veszélyeztető tényező lehet viszont a becserjésedés, amely megfelelő területhasználattal - rendszeres kaszálás, mérsékelt legeltetés - megelőzhető. A szikes rétek az alkalmankénti leégetést többnyire jól elviselik, sem a mérsékelt legeltetés, sem a nem túl intenzív taposás nem csökkenti a regenerációs potenciáljukat. M4 - Nyílt, gyepekkel mozaikos homoki tölgyesek - pusztai tölgyesek Homokon, többnyire száraz gyepekkel mozaikosan, kisebb facsoportok, vagy nagyobb állományok formájában megjelenő, kocsányos tölgy (Quercus robur) dominálta erdőtípus. Az Alföldön savanyú vagy bázikus kémhatású homokon egyaránt kialakultak. Mindig magasabb térszinteken jelennek meg, mint az üdébb termőhelyen, mélyebb fekvésben előforduló, ligeterdőkkel rokon gyöngyvirágos-tölgyesek Közepes vagy alacsony növekedésű erdők. A cserjeszint változó sűrűségű, többnyire magas és záródó, másutt nyílt gyepekkel mozaikos. Jellemző fajok: a lombszintben uralkodó a Quercus robur, amelyhez az Ulmus minor, Acer campestre, helyenként az Acer tataricum, Pyrus pyraster, Populus fajok járulhatnak. A cserjeszintben állandó a Crataegus monogyna, gyakori a Ligustrum vulgare és a Prunus spinosa, járulékos fajok a Rosa 18

20 spp., az Euonymus europaeus, Cornus sanguinea és a Sambucus nigra. A gyepszintben a gyakori fű a Festuca rupicola és Poa angustifolia. A homoki erdők veszélyeztetettsége az összes hazai lomberdő között a legnagyobb. Az állományok feldarabolódtak, kiterjedésük csökkent, legtöbbjüket akácosok veszik körül, az utóbbi évtizedekben végbement több méteres talajvízszint-süllyedés miatt a termőhely kiszáradt, a fák csúcsszáradnak, pusztulnak. Az erdőgazdálkodás (és/vagy a vadgazdálkodás) nagy intenzitással folyik, a tölgyet szinte kizárólag akáccal, fenyővel, vörös tölggyel, fehér nyárral helyettesítik, mert a tölgy alig újul, illetve nehezen újítható (de a mai állományok még sokáig fenntarthatók). Az akác viszont rohamosan terjed. M5 Homoki borókás-nyárasok (nyáras-borókások) Ligetes megjelenésű, homoki gyepekkel mozaikos, cserjés vagy erdőformájú, kevés fajú és erdei fajokban szegény, boróka és / vagy fehér, illetve szürke nyár dominálta állományok az Alföld homokvidékein. A borókás-nyárasok részben a homoki vegetáció primer szukcessziója folyamán alakulnak ki, az évelő nyílt homokpusztagyepekből, máskor közvetlenül a csaknem fedetlen nyers felszínt népesítik be, egyes elképzelések szerint a pusztai tölgyesek degradációjából alakulnak ki. Jellemző fajok: az állományalkotó fafajok mellett pl. Festuca vaginata, Stipa borysthenica, Euphorbia seguierana, Linum hirsutum. Jó regenerációs képességű, gyors dinamikájú élőhely. Használata kisebb az országos átlagnál, így gyakrabban képes regenerálódni. L1 - Mész- és melegkedvelő tölgyesek A mész- és melegkedvelő tölgyesek meleg, délies kitettségű lejtőkön, hegyorrokon, hegylábi részeken összefüggő nagyobb állományokat is alkothatnak, olykor platóhelyzetben (sekély talajokon). Alacsony vagy közepes növekedésű, záródó, gyakran dús cserjeszintű és fejlett gyepszintű domb- és hegyvidéki tölgyesek. A talaj többnyire sekély és / vagy köves, a lombszint legjellemzőbb faja a molyhos tölgy (Quercus pubescens). Gyakori a fejlett magas cserjeszint (Cornus mas, Crataegus monogyna) vagy a fiatal fákból (Fraxinus ornus) álló második lombszint. A gyepszint tömegesebb fajai főleg füvek és sások, jellemzőek a fény- és / vagy melegigényes, gyakran szárazságtűrő lágyszárúak. Jellemző elegyfa lehet a Sorbus torminalis, S. domestica és az Acer campestre. A cserjeszintet a betöltődő fák mellett fény- és melegigényes fajok jellemzik, legfontosabb a Cornus mas, a Crataegus monogyna, a Viburnum lantana, az Euonymus verrucosus. Hazánkban ez az egyik olyan erdei élőhelytípus, amelyet arányaiban, a többi erdőhöz viszonyítva viszonylag kevesebb erdészeti beavatkozás (fakitermelés) ér. K1- Alföldi gyertyános tölgyesek és üde gyöngyvirágos tölgyesek Az élőhelyek az árterek kiemelkedő magaslatain fordulnak elő, árhullám által általában nem érintett, de magas talajvízszintű területeken. Zárt lombkoronaszintű, síksági üde, főként kocsányos tölgy (Quercus robur) alkotta szálerdők. Az alföldi erdőkben az üde talaj és mikroklíma miatt megjelennek a bükkös öv fajai is az aljnövényzetben. Jellemző fajai pl.: Quercus robur, Pulmonaria mollis, Convallaria majalis, Carex pilosa, Stachys sylvatica, Cornus sanguinea. Ezek az állományok a talajvízszint csökkenése, a szárazodási folyamatok miatt valamint az erdőgazdálkodás hatására nagymértékben visszaszorultak, fenntartásuk és védelmük természetvédelmi szempontból rendkívül kívánatos lenne. 19

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.

Részletesebben

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Cseres - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon

Részletesebben

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai

Részletesebben

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban

Részletesebben

B3 Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak Water-fringing helophyte beds with Butomus, Eleocharis or Alisma

B3 Vízparti virágkákás, csetkákás, vízi hídőrös, mételykórós mocsarak Water-fringing helophyte beds with Butomus, Eleocharis or Alisma kény) megtelepedését. Az élőhelyek cserjésedése, valamint inváziós fajok megjelenése a regenerálódási képességet nagyban csökkenti. Irodalom: Bodrogközy 1962b, Borhidi 1958a, 1996, 1997c, 2003, Borhidi

Részletesebben

Erdős sztyepp vegetáció

Erdős sztyepp vegetáció Összetett, átmeneti vegetáció típus, ami zárt száraz gyepek, száraz, fellazuló erdők és száraz cserjések mozaikából áll. A zárt lombos erdők (tölgyesek) és a zárt száraz gyepek (sztyepp) széles átmeneti

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva -

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE - Kertész Éva - A szabadkígyósi Kígyósi-puszta védett terület általános jellemzése Bevezetés A vizsgált terület

Részletesebben

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Hortobágy gyi Nemzeti Park 1973 82,000 hektár ~ 24,000 hektár Ramsari Terület Vizes élőhelyek megőrzésének, helyreállításának fontossága Mühlenberg

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Alsónémedi környezeti állapota 2014.

Alsónémedi környezeti állapota 2014. Alsónémedi környezeti állapota 2014. Készült: Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata megbízásából 2014. október 1. Tájékoztató Alsónémedi környezeti állapotáról 2014. Címlapkép: Kiss Ernő festménye Alsónémedi

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) 2007. november Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna

Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) 2007. november Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) 2007. november Szerkesztők: Bölöni János, Molnár Zsolt, Kun András és Biró Marianna Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR)

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok Növényrendszertan gyakorlatok 16. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 3. ao: Kommelina-alkatúak - Commelinidae szélbeporzók a levelek szálasak, levélhüvelyük van r: Szittyóvirágúak

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ BÁNYATERASZÁNAK CÖNOLÓGIAI KÉPE Szabó Emőke szalonka83@gmail.com Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar Természetvédelmi mérnöki szak Budapest, 2010. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény

Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 63 69 Új növénytársulások a magyarországi Bodrogközben: elõzetes közlemény NAGY JÁNOS, SZERDAHELYI TIBOR, GÁL BERNADETT, CZÓBEL SZILÁRD, SZIRMAI ORSOLYA,

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

A VELENCEI-TAVI FÜZES-NÁDAS ÚSZÓLÁPI ÉLŐHELYEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA

A VELENCEI-TAVI FÜZES-NÁDAS ÚSZÓLÁPI ÉLŐHELYEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Bot. Közlem. 97(1 2): 113 129, 2010. A VELENCEI-TAVI FÜZES-NÁDAS ÚSZÓLÁPI ÉLŐHELYEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Besnyői Vera és Illyés Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai Intézet, Növényélettani

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Á-NÉR 2007 élőhelylista definíciókkal

Á-NÉR 2007 élőhelylista definíciókkal Á-NÉR 2007 élőhelylista definíciókkal Á-NÉR 2007 - a teljes élőhelylista (1-2 mondatos) definíciókkal, magyarul. Ezt a változatot Bölöni et al. 2007 alapján állították össze. 2009-től az Magyar Madártani

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az 1995. évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő. 1. BEVEZETÉS Munkánk bevezető részében képet kívánunk adni a települési környezetvédelmi programok törvény által előírt, valamint más okokból fakadó szükségességéről, hasznosításának módjáról, lehetőségeiről,

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelõ mezõgazdasági beruházásokhoz

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Készítette: László Mónika A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Minden igaz ismeret a fajok ismeretével kezdıdik. Linne Iskolánk biológia szakkörében 2002- ben és 2003-

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Dry deciduous forests L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek Closed thermophilous Quercus pubescens forests Natura

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

Növénytan gyakorlat BSc. II. Növényrendszertan. Egyszikűek

Növénytan gyakorlat BSc. II. Növényrendszertan. Egyszikűek Növénytan gyakorlat BSc II. Növényrendszertan Egyszikűek Gumós gyöktörzsű, 15-50 cm magas növény. Élénkzöld levelei tőállóak, hosszú nyelűek, lemezük 10-20 cmes, nyilas vállú, hullámos szélű, ritkán sötét

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

A Montág-mocsár növényzete 2009-ben

A Montág-mocsár növényzete 2009-ben Crisicum 6. pp. 79-94. A Montág-mocsár növényzete 2009-ben Margóczi Katalin - Bátori Zoltán - Zalatnai Márta Abstract The Vegetation of Montág Marshland in 2009: The Montág-marsh is an alkali wetland,

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Felszíni vizek ökológiai minősítése a makrofiták alapján

Felszíni vizek ökológiai minősítése a makrofiták alapján A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása Felszíni vizek ökológiai minősítése a makrofiták alapján Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2011. Tartalom Makrofiták vizsgálatának szükségszerűsége...3

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE Helyzetfeltárás Stratégiai Program Operatív Program Siófok Budapest 2005. november 2006. július Megrendelő: Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

A magyarországi Bodrogköz jellemzõ vízi és vízparti növénytársulásai

A magyarországi Bodrogköz jellemzõ vízi és vízparti növénytársulásai FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 75 89 A magyarországi Bodrogköz jellemzõ vízi és vízparti növénytársulásai SZIRMAI ORSOLYA, NAGY JÁNOS, GÁL BERNADETT, CZÓBEL SZILÁRD, SZERDAHELYI TIBOR,

Részletesebben

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv

Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Csongrád Város Környezeti Fenntarthatósági Terv Local Agenda 21 (2016-2019) A dokumentumot Csongrád Város Önkormányzata.. határozati számmal 2016 n elfogadta. Jegyző Készítette: Csongrád Város Önkormányzatának

Részletesebben

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

L4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok zeti és kompozicionális jellemzőket tudjuk vizsgálni, az állományok elsődleges vagy másodlagos jellegét nem. 5-ös: Idős, vastag (40 cm feletti átmérőjű) fákat is tartalmazó, változatos szerkezetű, ép és

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN

MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN Tájökológiai Lapok 10 (2): 371 384. (2012) 371 MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN RIEZING Norbert 2851 Környe, Alkotmány u. 43/7.; nriezing@gmail.com Kulcsszavak: Kisalföld,

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

A Hanság g (HUFH30005) egyeztetése. Natura 2000 fenntartási terv. Lakossági Rábcakapi, 2014. július 22.

A Hanság g (HUFH30005) egyeztetése. Natura 2000 fenntartási terv. Lakossági Rábcakapi, 2014. július 22. A Hanság g (HUFH30005) fenntartási tervének egyeztetése Lakossági és s gazda fórumf Rábcakapi, 2014. július 22. Natura 2000 fenntartási terv A fenntartási terv a Natura 2000 területen közösségi jelentőségű

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Natura 2000 fenntartási terv Ágasegyháza-orgoványi rétek (HUKN20015) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék Szeged 2016. Tartalomjegyzék I. Natura 2000

Részletesebben

A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE

A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE Bot. Közlem. 98(1 2): 129 168, 2011. A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNYZETISMERETE MOLNÁR ZSOLT MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2 4. molnar@botanika.hu Elfogadva: 2011.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI ZÖLD NYÍREGYHÁZA A kezdetek Nyíregyháza újkori történetéből Első írásos említése Nyír falu néven 1219. évben 1748. évre a hajdan nevezetes hajdúközség majdnem kihalt, puszta,

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1 Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila

Részletesebben

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI övezet alövezet Falusias lakóterület Nagytelkes beépítés Lf-1 Lf-1* Kistelkes beépítés Lf-2 Külső övezet Lf-3 Többlakásos beépítés Lf-4 Kervárosias lakóterület

Részletesebben

Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez

Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez Alátámasztó munkarész 2015. július Tervező: Art Vit al Tervező, Ép ít ő és Kereskedelmi Kf t. 2014. Külzetlap Település tervező/ Építész vezető tervező

Részletesebben