Opponensi vélemény. Kozák Anita: Munkahelyi beillesztés nagyvállalati környezetben c. PhD értekezéséről

Átírás

1 Opponensi vélemény Kozák Anita: Munkahelyi beillesztés nagyvállalati környezetben c. PhD értekezéséről A védésre benyújtott dolgozat a munkahelyi vita óta sokat fejlődött, a gondolatok, a mondanivaló strukturáltabb, világosabb vonalvezetésű lett. Gratulálok az elvégzett munkához. Az értekezés témájának újszerűsége, aktualitása, tudományos és társadalmi jelentősége. A szervezetek versenyképességének alapvető feltétele, hogy a munkatársakban, így az új belépőkben rejlő teljesítménypotenciál kiteljesedhessen. Miközben a maga teljesítmény a szervezet céljait szolgálja, egyúttal kielégíti az emberek megbecsülés iránti igényét, növekedési szükségletét. Az emberi erőforrás-menedzsment elvei, folyamatai, működési módja direkt módon befolyásolja a szervezeti sikert és a munkatársak elégedettségét, - kiterjesztetten vizsgálva - a társadalom jólétét. A beillesztés az alkalmazási életciklus egyik fontos fázisa, melynek sikerességéért a mindkét fél felelős, sikertelensége pedig mindkét szereplő számára jelentős veszteséggel jár. Jelen dolgozat a szervezeti oldal nézőpontjából vizsgálja a folyamat egyes részleteit, szereplőit és a tevékenység sikerességét befolyásoló tényezőket. A szervezeti veszteség kilépés esetén a toborzás, kiválasztás ráfordításai mellett, a fluktuáció, a sikertelen beillesztés okozta veszteség és a hiányzó teljesítménykapaciás, azaz a kieső teljesítmény, továbbá a szervezeti reputáció sérülése. Bár ezen veszteségek értékének (költségének) meghatározására csak igen ritkán kerül sor, ezért többnyire nem érzékelik, a szervezet számára jelentősek. Különösen felértékelődik a beillesztési tevékenység hatásossága a tehetségekért folyó versenyben, ahol a megszerzett értékes munkaerő megtartásának és a vágyott kompetenciák üzleti sikerekké való transzformálásának előfeltétele a sikeres beillesztés. A vizsgálat fontosságát és időszerűségét igazolja a tény, hogy a területen kevés komplex kutatás készült, amely indokot a jelölt is bemutat. Ennek legfőbb oka véleményem szerint -, hogy sok más emberi erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységhez hasonlóan, a beillesztés esetében is az a gyakori, sokszor tudattalan feltételezés, hogy mi emberek ehhez ösztönösen értünk, hiszen életünk minden színterén, minden korban megtapasztaljuk a beillesztés, a szocializálás élményét és valamilyen eredményes megoldást valamennyien kifejlesztünk. A szervezetek ezen tapasztalati alapon alakítanak ki beillesztési eljárásokat, és tudományosan alátámasztott ismeretek hiányában még azokat sem veszik komolyan (lásd a nem mentoráltak csoportja, ahol egyébként formálisan létezik mentorálás, vagy az ellenőrzés, visszajelzés hiánya). Minden kutatás, így a jelölt vizsgálata, amely ezen a területen megbízható eredményeket szolgáltat, egyaránt fontos a tudomány és a gyakorlat szempontjából. A szakirodalom feldolgozásának színvonala.

2 A jelölt széleskörű irodalomtanulmányozást végzett, 211 külföldi és hazai irodalmi forrást dolgozott fel a kutatási téma vizsgálata, a hipotézisek validálása és a kutatási módszertan kialakítása során egyaránt, a feldolgozott szakirodalmi források tartalmazzák a témával összefüggő fontosabb tudományos előzményeket. A felhasznált források megállapításait a jelölt lényegre törően prezentálta, azokat kritikus elemezés és értékelés nyomán helyesen építette be a saját munkájába. Így történt ez 2. fejezetben, amelyben a fogalmak tisztázása, a beillesztés tartalmi elemeinek, területeinek, szereplőinek és a beillesztés csoportműködést érintő elemeinek bemutatása történt. E pontnál a csoport definició megfogalmazásánál hiányoltam azt az aspektust, hogy a csoporthoz való tartozáshoz nem csak az kell, hogy a tagok közös célért tevékenykedjenek, továbbá közös értékeket képviseljenek, hanem az is, hogy az egyének magukat tagnak tekintsék. Ez utóbbi döntő jelentőségű motivációs elem a szerepazonosság kialakulásában. Az irodalom feldolgozás tiszta logika mentén történik, céltudatos, világos okfejtéssel találkozunk benne, amely következetesen vezet el a vizsgálati terület és a kutatási modell kialakításához. A jelölt igazolta széleskörű tájékozottságát a releváns szakirodalom területén. A választott kutatási módszertan A dolgozat a kutatási cél és részcélok megfogalmazásával indul (1. fejezet), majd azonnal hipotézisek (feltételezések 1-6) megfogalmazását láthatjuk. Szerencsésebbnek tartottam volna, ha a hipotézisek megfogalmazására az irodalom kutatatás eredményeire épülve és a saját korábbi eredmények bemutatása nyomán kerül sor. Az irodalom feldolgozás eredményei (és annak hiányosságai) magyarázhatták volna a hipotéziseket, a később (2.1- ben) tárgyalt fogalmak megértése egyértelművé tette volna azok tartalmát. (Pl. az első feltételezés az orientációról szól, melynek fogalmi tisztázására csak később kerül sor.) De az is járható út lett volna, ha az irodalmi kutatások nyomán a jelölt hipotézisvizsgálatot végzett volna. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy kutatói meggyőződés mellett a későbbiekben bemutatott kutatási előzmények is alátámasztják a feltételezéseket. A dolgozat 3. fejezete bemutatja a kutatás kereteit. Indokolja a mintaválasztást (nemzetközi nagyvállalatok), jelzi a kutatás statisztikai módszertani határait, bár a jelölt a célkitűzésben hangsúlyozottan kvantitatív módszerek alkalmazására törekszik, megfogalmazza a kutatás kiterjedtségének és a következtetések általánosíthatóságának korlátait. A nem reprezentatív minta ellenére (a reprezentativitásra vonatkozó követelmény betartása szakterületünkön sok esetben lehetetlen) a beillesztési folyamat jellemzőire vonatkozó megállapítások kivetíthetők és helyállóak lehetnek más vállalatok esetében is a feltételek hasonlósága esetén. A nemzetközi összehasonlítás céljából figyelembe vett amerikai minta túl kicsi, és nem nyújtott lehetőséget ahhoz, hogy az összehasonlító vizsgálat megbízható eredményekre vezessen, de érdekes kiegészítésül szolgált. A kutatási módszertanon belül az információgyűjtés két pillérre épül, kérdőíves vizsgálatok (314 egyéni vizsgálat) és azok eredményének matematikai, statisztikai

3 elemzése, illetve félig strukturált interjúkra a megállapítások ellenőrzése és magyarázata céljából. Mindkét eszköz kialakítását előzetes szakirodalmi vizsgálatokra építette, és validitásukat ellenőrizte. Kulcskérdés, hogy milyen alkalmazotti körben és milyen időtávban vizsgáljuk a beillesztés folyamatát és hatásait. A jelölt a legalább érettségivel rendelkező alkalmazottakra fókuszált és három éves intervallumot vizsgált. Az időtáv elhatárolása nehezen alátámasztható (a beillesztési időszak végére vonatkozó kérdést a jelölt is részletesen tárgyalja a 33 oldalon), a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy különösen pályakezdők esetén ez legalább két évet felölel. A három év elfogadható vizsgálati intervallum, bár már ennél az időtávnál már jelentős a torzulás lehetősége, hiszen a retrospektív válaszoknál az emlékezet a megélt események tükrében csalhat. A választott módszert a területen ismert kutatási gyakorlat függvényében - alkalmasnak ítélem célokban megfogalmazottak vizsgálatára. Egyes megállapítások a fenti korlátozások miatt nem általánosíthatók, csak a vizsgált halmazra igazak, az alkalmazott összevonások ellenére a mintaszám esetenként kicsi. Javaslom olyan további kutatások lefolytatását, amelyek megerősítenek olyan megállapításokat, amelyek jelen állapotában nem tézisértékűek. Összességében megállapítható, hogy az alkalmazott vizsgálati módszerek, a kérdőíves felmérés és a félig strukturált interjúk, majd az adatfeldolgozás eszközrendszere (a leíró statisztikai módszerek, nem paraméteres elemzés, korrelációszámítás, klaszterelemzés, kereszttábla elemzés) helyesen lettek megválasztva és azokat a jelölt kifogástalanul alkalmazta. Az eredmények interpretálása szakszerűen történt. Önálló tudományos teljesítmény Értékes eredménynek tartom a munkahelyi beillesztés fogalomrendszerének átgondolt kialakítását (az angolszász irodalomtól eltérő, szélesebb körű értelmezését) és annak következetes alkalmazását. Ez a tudomány és az oktatás szempontjából is hasznos, mert lehetővé teszi, hogy bizonyos tartalmakat egyértelműen nevezzünk el, és azt is, hogy a témára vonatkozó más kutatások tartalmával összevethetőek legyenek az eredmények. A hipotézisekben (feltételezésekben) megfogalmazottakat a jelölt körültekintően vizsgálta és számos új megállapítást tett. Részleteiben a tézisek mentén tárgyalva ezeket a következő képpen értékelem: Az első, az orientáció fontosságára vonatkozó megállapítás tudományos szempontból nem új megállapítás, hiszen a tanulási ciklus, a szocializáció kutatása ezt különböző módon igazolta. Ugyanakkor a tartalom rögzítettségének és a visszacsatolás hatásosságát egyértelműen igazolja, ami a szervezeti beillesztés gyakorlati kivitelezéséhez fontos és meggyőző alátámasztást nyújt. A tézisben nincs kiemelve, de újszerű annak igazolása is, hogy az orientáció tartalmában preferencia sorrendet célszerű érvényesíteni, elsőrangú fontosságú a munkavégzéssel kapcsolatos információk átadása (kiemelkedően fontos ezen belül a munkaköri feladatok ismertetése), második a fontossági sorrendben a teljesítményértékelésre és javadalmazásra vonatkozó információk és harmadik a helyismeretről szóló tájékoztatás.

4 A képzéstípusokra, a kiválasztás rendezőelvére vonatkozó második tézis új tudást teremt, a tézist elfogadom. A harmadik tézis első része, amely a mentorok tevékenységét meghatározónak tekinti a beillesztés szempontjából, más vizsgálatok eredményeivel egyező, ezért nem tekinthető új eredménynek. Új és nem várt eredmény viszont a mentorokkal való elégedettség és a kvalifikáció, valamint a rövidebb, mint három hónapos időtartam összefüggésének igazolása. Ami egyértelműen arra enged következtetni, hogy az új belépők ezen körében a mentori rendszer működtetése a beillesztés kezdeti szakaszában különösen fontos. A megszerzett tehetségek megtartásának fontos feltétele teremthető meg ennek figyelembe vételével. Új eredménynek fogadom el a 4. tézist, amelyben a kultúra ismerete, a munkacsoportba való integráció és a szereptisztázottság vizsgálatánál megállapítást nyert, hogy a hosszabb szervezetnél töltött idő és a vezetői beosztás szignifikánsan befolyásolja a fenti tényezők értékeit. Míg a hosszabb szervezetben töltött idő hatása a tanulási hatással jól magyarázható, érdekes kutatási feladat lehetne annak vizsgálata, hogy mi az oka a vezetői pozícióban lévők válaszainál tapasztalt jelentősen eltérő eredményeknek. Értékes új eredmény az 5. tézis, amely a mentor megítélése és a szereptisztázottság, valamit a szereptisztázottság és a lojalitás összefüggését mutatja be. Ez utóbbi a megtartás és a teljesítményattitüd szempontjából a beillesztés sikerességére utalhat. A kereszttábla elemzés eredményei erős kapcsolatot mutatnak a szereptisztázottság és a lojalitás között, ugyanakkor nem tisztázott a kapcsolat iránya. A mentor tulajdonságainak és jellemzőinek a szereptisztázottságra ható tényezőinek részletes vizsgálata nyomán létrejött fontossági csoportok kialakítását szintén értékes eredménynek értékelem. Ez hasznos eszköz lehet a mentorok kiválasztásában és felkészítésében. Ebben a kutatásban a beillesztésben résztvevők véleményét, ítéletét, elégedettségét vizsgálta a jelölt, de hiányérzetem maradt abban a kérdésben, hogy a beillesztési folyamatok elemei, szereplőinek tevékenysége, tulajdonságai, beillesztés folyamata, módszertana mennyire hatékonyan szolgálják az egyéni és szervezeti teljesítmény célokat - bár ezt a jelölt további kutatási célként megjelölte -, hiszen ez lehetne a mércéje annak, hogy a kutatás nyomán javasolt gyakorlatok valójában helyesek-e. A jelenlegi kutatási eredmények ezen hatások ismeretében átértékelődhetnek, vagy komoly megerősítést nyerhetnének. A dolgozat értékét növeli, hogy a jelölt gyakorlat számára direkt módon hasznosítható javaslatokat fogalmaz meg, amelyek alkalmazása javíthatja a beillesztési folyamatot, feltéve, hogy a teljesítményt mindez pozitívan befolyásolja. A javaslatok sorrendjében változtatást javasolnék, előre sorolnám a mentori rendszer teljes körűvé tételét, illetve a beillesztéssel kapcsolatos szabályzat és az ellenőrzési rendszer kidolgozását, ezek bizonyultak a legfontosabbnak ebben a kutatásban.

5 Összességében megállapítható, hogy a jelölt kutató munkájával új és újszerű tudományos eredményeket ért el, tézisei egyértelműen saját munkájának eredménye, bizonyította alkalmasságát a kutató munkára. Formai követelmények A dolgozat szerkezeti felépítése logikus, tagoltsága megfelelő. A dolgozatban a szaknyelv használata kifogástalan. A tézis füzet jól foglalja össze az eredményeket. A munka gondos kivitelezésű, táblázatai, ábrái egyértelműek, világosak. Szerencsés megoldás, hogy a statisztikai eredményeket bemutató táblák a mellékletben kiemelten szerepelnek, ott részleteikben megtekinthetők. Az irodalmi hivatkozások szabályosak. A dolgozat stílusa szakszerű, ugyanakkor világos és olvasmányos. Publikációk Az Ihrig Károly Doktori Iskola publikációs követelményeinek a jelölt publikációs tevékenysége megfelel. A fentiekben részletesen kifejtettek alapján az értekezést önálló tudományos munkaként elfogadom, a dolgozatot nyilvános vitára alkalmasnak tartom, a doktori bizottságnak az értekezés elfogadását, sikeres védés esetén a PhD fokozat megítélését javaslom. Budapest, március 19. Dr.Gyökér Irén a közgazdaságtudományok kandidátusa