8. óra: Az urbanizáció szakaszai

Átírás

1 8. óra: Az urbanizáció szakaszai Népesség- és településföldrajz II. (TTGBG6505-GY-01) gyakorlat tanév

2 Alapfogalmak a témában falu - város városodás városiasodás agglomeráció urbanisztika urbanizáció, szuburbanizáció, dezurbanizáció/ellenvárosodás, reurbanizáció óriásváros/megacity, városövezet/megalopolisz blight, slum, gettó exurbia yuppie, yettie

3

4

5

6 Városiasodás

7 1. szakasz urbanizáció (városrobbanás) Az ipari forradalommal kezdődik: Nyugat-Európában a 18. században; előfeltétele az agrárforradalom volt (belterjesség, fajtanemesítés), a felszabadult mezőgazdasági munkaerő felvétele nagyvárosok elterjedése a Földön; gyarmatoktól tőkefelhalmozás, nemzetközi kereskedelem termelte ki; polgárság erősödő jelenlétére volt szükség (a legnagyobb városokban igazgatási és gyarmati-irányító funkciók); Kelet-Közép-Európa és USA kb. 100 éves csúszással (utóbbiban főleg az európai bevándorlók vettek részt a folyamatban új városok létrehozásával); Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a városi lakosság aránya a 20. század közepén elérte a teljes népesség 70 75%-át. A megkésettek egyetlen sikeres felzárkózási kísérlete Japáné: néhány évtized alatt került be a legfejlettebb gazdaságú országok közé: Tokyo 1950-ben a világ harmadik legnépesebb városa volt.

8 1. szakasz urbanizáció (városrobbanás) A fejlődő országok a II. világháború után, többségükben a gyarmati sorból felszabadulva, léptek a modern urbanizáció útjára. A városrobbanás elemi erejű volt, hatalmas falusi tömegek özönlöttek a városokba, amelyek jóval nagyobbra nőttek, mint 100 éve Európában vagy Észak-Amerikában. A legtöbb fejlődő ország egyvárosú. A falusi bevándorlók egy-két nagyvárosba igyekeznek még nem alakult ki modern városhálózat. A folyamat ezekben az országokban napjainkban is tart. A városrobbanás szakasza tehát év alatt elterjedt az egész Földön. Budapest népességszáma: fő (1869) fő (1900) fő (1930)

9

10 2. szakasz szuburbanizáció (relatív dekoncentráció) Az urbanizációt követi: A városnövekedés tovább tart, ám térben széthúzva: viszonylag dekoncentrált módon. először Nyugat-Európában a 19. század második felétől, előfeltétele: a gazdasági szerkezet átalakulása; a közlekedés hálózati és technikai fejlődése. a városhatáron kívüli szomszédos települések funkcionális összeszerveződése; a folyamat során a kis- és középvárosok is erősödtek, a falvak fejlődtek előrehaladt a városi-falusi térségek integrációja; az 1960-es évekre Európában lezárult (fontos maradt a tömegközl.); az USA-ban inkább középosztály mozdult el újonnan épült településekre; Kelet-Közép-Európában az 1930-as években megrekedt a folyamat, utána munkásosztály költözik a nagyvárosok közelébe; a fejlődő világban összecsúszik az urbanizációval ez a szakasz; a Földön szintén elterjedt, sok sajátossággal.

11 Pécs-Keszü

12 Nem csak a népesség szuburbanizálódik, hanem a gazdaság is: ipar és szolgáltatások;

13 3. szakasz dezurbanizáció Vidéki térségek népességnövekedése: a dezurbanizációs szakasz az USA-ban bontakozott ki: a fejlettségben felzárkózott vidéki területek népessége gyorsan nőtt; az ipar egy része is vidékre telepedik (majd olcsó munkaerejű országokba), valamint a gazdaság új és dinamikus részei is vidéken bontakoznak ki (távmunka, K+F) kumulálódó városi problémák zsúfoltság, bűnözés, gettósodás; ellenurbanizáció alternatív elnevezés (ez eléggé félrevezető, mivel a város-vidék integráció fontos; A fejlett országokban e szakasz tovább folytatódik a látványos nagyvárosi (metropolisz) fejlődés felé tovább tart majd a mélységi urbanizáció. ezt a szakaszt még nem érték el az emelkedő gazdaságok és a fejlődő országok, de valószínű, hogy világszerte el fog terjedni.

14 A gettóképződés modellje 4. Diszkrimináció a közjavakban zuhanó ingatlanárak csökkenő kommunális bevételek 5. Építészeti-környezet leértékelődés építészeti leromlás közszolgáltatások hiánya kriminalitás romló közszolgáltatások GETTÓ 6. védekező szubkultúra védekezés szubkultúra bezárkózás Forrás: Henderson, W. L. Ledebur, L. C., 1972 idézi Cséfalvay Z Lakáspiaci diszkrimináció alacsony jövedelem szegénység slum 2. Városrész gazdasági leértékelődése képzett rétegek elköltözése ipari üzemek elköltözése munkahelyek csökkenése 1. Munkaerőpiaci diszkrimináció faji megkülönböztetés alacsony képzettség alacsony jövedelem

15

16 4. szakasz reurbanizáció (az informatika urbanizációja a globalizáció urbanizációja) A legfejlettebb országokban végbemenő folyamat: valójában nem újabb, igazi népességnövekedési periódus, hanem a városi agglomerációkon belüli népességátrendeződés; hátterében az informatika fejlődése, valamint a globalizáció kiteljesedése áll (nemzetközi munkamegosztás); globális nagyvárosi régiók: új településtípus, ami egy vagy több központú, de sok funkció a külső településövezetbe az exurbiákba települ ki; emellett megfigyelhető a belső városrészek átalakulása is dzsentrifikáció, új társadalmi csoportok megjelenésével (yuppie, yettie); a településtípus a fejlődő térségekben is megjelenik. nemzeti városrendszerekben zavart okoz a globalizációba bekapcsolódó városok részben túllépnek az országos hatókörön.

17

18

19 A jövő városa

20 A modern urbanizáció szakaszai (Összefoglalás) Szakaszok Gazdaság Települések Időtartam Városrobbanás Szuburbanizáció (viszonylagos dekoncentráció) Dezurbanizáció (abszolút dekoncentráció) Reurbanizáció (az informatika urbanizációja) Ipari forradalom, extenzív iparosítás Modern iparágak, intenzív fejlődés Gyorsan növekvő ipari termelékenység, a termelő szektorok csökkenő foglalkoztatása, a K+F szektor húzó jellege, a foglalkoztatottak többsége nem termelő (posztindusztriális szakasz) A csúcstechnológia (elektronika, távközlés, robottechnika, biotechnika) általános elterjedése, társadalmi-szervezeti adaptáció Gyors nagyvárosi növekedés, tömeges elvándorlás faluról, munkahelyek és lakóhelyek abszolút térbeli koncentrációja Kisvárosi, elővárosi fejlődés, település-együttesek (pl. városi agglomerációk), a falusi településállomány modernizálódik, népessége stabilizálódik Rurális (nem városi) népességnövekedés, nagyvárosi népességcsökkenés, elővárosi gyűrű kibővülése Munkahelyek erős dekoncentrációja, egységes civilizációs szintű településrendszer kialakulása, új központok kiemelkedése Fejlett (tőkés) országok: 18. század végétől az 1930-as, 1950-es évekig; Kelet-Közép- Európa: sz. fordulójától az 1960-as, 1970-es évekig; Fejlődő országok: az 1960-as évektől Fejlett országok: az 1930-as, 1950-es évektől az 1960-as évek végéig; Kelet-Közép- Európa: 1980-as évek végétől Fejlett országok: 1970-es évektől Fejlett országok: 1990-es évektől

21 Urbanizációs folyamatok Magyarországon 1990 előtt az urbanizáció (első szakasza) határozta meg a migrációs folyamatokat; a városok népessége nőtt, a falvaké csökkent. minél kisebb népességű volt egy falu, népességének annál nagyobb részét vesztette el. a falvak demográfiai helyzete megváltozott, népességük elöregedett, legtöbbjükre az 1970-es, 1980-as években már a természetes fogyás volt jellemző; a legnagyobb városaink népessége növekedett leggyorsabban, majd a közép- és kisvárosok is; 1990 után a természetes fogyás a városok zömét is elérte, a korábbi migrációs trendek pedig alapvetően átalakultak az urbanizáció megállt. elsődleges oka a szuburbanizáció volt. Először Budapest környékén, majd a nagyvárosok és néhány középváros környékén is növekedni kezdett a falvak népessége, elsősorban a nagyvárosból kiköltözők miatt.

22 Urbanizációs folyamatok Magyarországon Számos nagyvárosi költözött vissza vidékre, elsősorban a nagyvárosi megélhetés nehézségei miatt; A nagyvárosok körüli dinamizált terek gyakran túlnyúltak minden határon, néhány távolabbi falut is dinamizálva. Egyes klasszikus rurális térségek felértékelődtek (pl. az idegenforgalmilag jelentősek). Az 1990-es éveket és a 2000-es évtized első felét tehát a fogyó népességű közép- és nagyvárosok, dinamikusan növekvő szuburbán terek és stagnáló kisvárosok, rurális terek jellemezték környékén azonban a nagyvárosok újra növelték népességszámukat, miközben a vidéki terek népességszáma számottevő csökkenésbe kezdett. A szuburbanizáció lelassult, esetenként megállt. Végül 2010-re a Budapest környéki szuburbanizáció is jelentősen lelassult.

23 A szuburbán folyamatok trendjei Magyarországon Az 1990 előtti urbanizációs trendek (Forrás: Bajmócy 2014)

24 A szuburbán folyamatok trendjei Magyarországon Az közötti urbanizációs trendek (Forrás: Bajmócy 2014)

25 (Forrás: Bajmócy 2014)

31 Urbanizációs folyamatok Magyarországon Napjainkban a szuburbán zónák területe folyamatosan, gyorsuló ütemben zsugorodik (Budapesti agglomeráció déli, keleti zónája, vidéki nagyvárosaink zöme). A periférikus területek növekvő népességszámú településeinek szintén megcsappant a száma, ma csak néhány ilyen településről beszélhetünk Szatmárban, a Cserehátban és a Közép-Tiszavidéken, elsősorban roma többségű területeken. A nagyvárosaink népessége ugyanakkor a bő egy évtizedes fogyás után újra növekedésnek indult. Napjainkban a szuburbanizáció, a dezurbanizációs folyamatok (Balaton-felvidék, Fertő-tó, Velencei-tó, Hévíz környéke, Kőszegihegység, Budapesti agglomeráció peremei) és az újraurbanizáció egyszerre határozzák meg településeink népességszám változási trendjeit. Eközben a vidéki terek népességszámának régóta nem tapasztalt gyors fogyását tapasztalhatjuk. A szuburbanizáció erősségét és trendjeit tekintve a hazai közép-és nagyvárosok számos típusba oszthatók.

32 Köszönöm a figyelmet! Felhasznált források: Bajmócy Péter 2014: A szuburbanizáció két évtizede Magyarországon. Északmagyarországi Stratégiai Füzetek, 11 (2) pp Cséfalvay Zoltán 1994: A modern társadalomföldrajz kézikönyve. Ikva Kiadó, Budapest, 366 p. Enyedi Gy. 2011: A városnövekedés szakaszai újragondolva. Tér és Társadalom, 25 (1) pp pdf