A városnövekedés főbb összefüggései Áldorfai György, EGYRTDI - RGVI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A városnövekedés főbb összefüggései. 2014. Áldorfai György, EGYRTDI - RGVI"

Átírás

1 A városnövekedés főbb összefüggései Áldorfai György, EGYRTDI - RGVI

2 Bevezetés A városok tipológiája azért lehetséges, mert rendkívül sokszínűség mögött közös feltárható folyamatok húzódnak közös térhasználati formák, közös város formáló erők, közös társadalmi problémák, A városfejlődést formálják: környezeti, gazdasági, technológiai, társadalmi, demográfiai, kulturális, és politikai erők

3 A város és arcai

4 A földrajzi arca A várost központi hely -nek nevezi a hagyományos geográfia, vagyis egy olyan településnek, amely nem mindennapi specializált szolgáltatásaival, igazgatásával központjául szolgál a várost körülvevő falvaknak. (pl.: Christaller) A közgazdasági arca A város rendkívül fontos gazdasági szervezet. Kettős értelemben is: egyrészt teret ad, működési keretet nyújt a szó szoros értelmében vett anyagi termelésnek s az ehhez kapcsolódó kutatási kereskedelmi, piacszervezési, pénzügyi, biztosítási szervezeteknek, másrészt magának a városnak a működtetése a közművekkel közlekedéssel, a városépítéssel fontos szektor.

5 A történeti arca A városrendszernek nagy a stabilitása, a város gazdasági szerkezetében beálló módosulások is általában alkalmazkodnak a város infrastruktúrájához, a helyi munkaerőforrás méretéhez s minőségéhez, az erős helyi identitáshoz. A város történelméből nem a színes események a fontosak, hanem a hosszan tartó folyamatok, a múlt pályái, nem az eseménytörténet, hanem a társadalom- és gazdaságtörténet. A demográfiai arca A város lakosságát alkotó embercsoport biológiai jellemzőit mutatja: a születési és halálozási arányokat, a betegségeket és a halálokokat, nem-kor szerinti megoszlást, stb.

6 A társadalmi arca A város lakói a városi társadalom szervezeteiben élnek. Ez talán a legfontosabb arc, hiszen minden, ami a városban történik, a társadalom működéséből ered. A nagyvárosok társadalma bonyolult, sokrétegű szerkezetű, s ez a szerkezet sokféle formában jelenik meg. A közjogi- közigazgatási arcai A város működését a közjog biztosítja, mely a város igazgatási rendjét (városrendezési jogi szabályozás), a városépítési, várospolitikai rendjét szabályozza. Mindez hosszú múltra tekint vissza. Például a város határainak kijelölése, a város kormányzásának módjára, vagy akár az építés jogi szabályokra (városkép).

7 Urbanisztikai arculata A város demográfiai arculatából következik, hogy kis területen sok ember él s dolgozik. Következésképpen a város beépítésének valamilyen szabályokat, terveket kell követni. Biztosítani kell legalább a városon belüli közlekedést, a lakóterületek megfelelő elhelyezkedését, a fontos közterek jó elérhetőségét. Természeti arca A természet földrajzi vagy tájökológiai vizsgálatoknak a városméretű természet nagyon csekély léptékű. Végül is a környezetvédelem hívta fel elsőnek a figyelmet a városok természeti környezetére.

8 Várostípusok

9 A városok időbeli változása Római birodalom Római birodalom bukása Ipari forradalom Agglomerációk kialakulása Napjaink

10 Típusok 1. Megavárosok 10 millió főnél nagyobb népességű városok ezer km2 lapterületű Kritérium a lakosság száma, így különböző funkciójú és fejlettségű városok alkotják ezt a kategóriát. Globalizáció hatására alakulnak ki, leginkább Ázsiában és latin Amerikában

11 Típusok 2. Nagyvárosi régiók Hagyományos nagyvárosi agglomerációkat váltja fel. Szolgáltató és információs hálózat itt csomósodik Erősödésének hátterében a a magasan képzet munkaerő a foglalkozásváltás gyors lehetősége a sokszínű oktatási kulturális kínálat eredményezi Belső térszerkezete bonyolult, egyközpontú de sok funkciója kitelepül a külső agglomerációs gyűrűben a napi munkába járás több irányú a gyűrűben fontos alközpontok alakulnak ki saját munkaerővonzó övezetek társadalma bonyolult, a tömeges bevándorlás véget.

12 Típusok 3. Globális városok A világgazdaság árú-, pénzügyi, gazdasági döntéshozatali folyamatában vesznek részt Fejlődésüket a külső hatások erősen befolyásolják. A globális világban több-központú hálózatok közvetítik az információkat, a gazdasági döntéseket, a kulturális mintákat s e hálózatok irányító központjai a globális városok. Globális városrendszer Globális város mérése nehéz, 3 szélesebb körben elfogadott módszer létezik Ágazati szempontok szerint is lehet globális városokat rangsorolni

13 Városnövekedés általános kérdései

14 Hogyan módosul a jelen városfejlődési folyamat során a város hálózat szerkezete? A jelen városnövekedés nem arányosan változtatja a történelmileg kialakult városhálózatokat, hanem mindenekelőtt növekedést jelent. A 19. század elején a nagyvárosi szerkezet egy üzleti-közigazgatási városközpont, a központot körülvevő belső lakóövezet, ezután vegyes övezet, ipari övezet, s ehhez kapcsolódó külső lakóövezet jellemezte. A19. század második felében kialakultak a nagyvárosi agglomerációk. Ez esetben az előző szakaszok kibővülnek az agglomerációs gyűrű településeivel

15 Hogyan módosul a jelen városfejlődési folyamat során a város hálózat szerkezete? Napjaink nagyvárosi régiói egymagvúak, de több alközpontúak, a különböző méretű városok között jelentős a funkcionális munkamegosztás. Az egyenrangú települések horizontális együttműködése, hálózatba szerveződése váltja fel a korábbi hierarchizált tagoltságot.

16 Mivel magyarázható a modern gazdaság földrajzi koncentrációja, nagyvárosokba tömörülése? A vállaltok egymás közelébe településének már nincs technológiai indoka. A közelség technológiai indoka tehát elhanyagolható, de gazdasági jelentősége korántsem (technológia elkerül, de a központ marad). Az ipar jelentős része kiköltözött a városokból, de a fejlesztések jelentős része még mindig ezekben a városokban történik. A divat befolyásolt ipari szektor jelentős része is a városokban maradtak, hiszen így tudnak a kereslet változásaira a leggyorsabban reagálni. A szolgáltatások is úgy szerveződnek, hogy a lehető legtöbb projektet és ügyfelet kitudják szolgálni, ezért ezek is a városban telepednek le. A nagyvárosokban koncentrálódik a interaktív tanulás, kreativitás, innováció és új ösztönző hálózatok alakultak ki valamennyi ágazatban. Vállalatoknak kedvező egy szorosan összekapcsolódó és térben koncentrált hatalmas részeként működni. Így csökken a tranzakciós költségek, javul a gazdaság rugalmassága és javul az információ áramlás. A gazdasági fejlődés és a városnövekedés összekapcsolódása megszűnik.

17 Fenntartható e a városnövekedés jelenlegi üteme? Enyedi György kutatásai szerint a jelenlegi város növekedés üteme és formája hosszú távon nem tartható fenn. Mert: nem tartható fenn a környezet terhelése okán, nem tartható fenn a további terjeszkedő nagyvárosi régiók irányítási, térszervezési nehézségei, a dráguló gazdasági externáliák okán, nem tartható fenn a megavárosok megbomló társadalmi egyensúlya okán.

18

19 A városnövekedés szakaszai

20 Lados Mihály: o urbanizáció o szuburbanizáció o dezurbanizáció o reurbanizáció Városnövekedés szakaszai Enyedi György: o városrobbanás o viszonylagos dekoncentráció o dezurbanizáció o az informatika urbanizációja ---- globalizáció urbanizációja.

21 Város robbanás - Urbanizáció 1. szakasz

22 Város robbanás - Urbanizáció Nyugat-Európa: o 18. században kezdődött o agrárforradalom tette lehetővé o ebből eredően növekedet a faluból a városba irányuló vándorlás o erős ösztönző volt a kereskedelem illetve nemzetközi kereskedelem (kereskedő városok felhalmozott tőke) o továbbá fontos volt a pénzügyi szolgáltatások, a szakképzés koncentrációja, a kialakuló nemzetállamok igazgatási hatalmi szerveinek jelenléte is. Észak Amerika: o 1860-as években terjed át Európából o Keleti-Atlanti partvidék és a Nagy Tavak vidéke volt az első két fő terület. o Nem a faluból a városba költözés volt a jellemző a növekedés során, hanem a bevándorlók száma.

23 Város robbanás - Urbanizáció Félperifériák (Kelet- és Közép-Európa, Dél-Európa, Latin- Amerika, Kelet-Ázsia): o kevés késedelemmel kezdődött meg o hazánkban a kiegyezés (1867) után jelent meg. Fejlődő országok o A II. világháború után függetlensége elnyerése után lépett a modern urbanizáció útjára. o Hatalmas tömeg vándorolt a városokban nagyobb mértékű mint a 18 század elején Nyugat-Európa városaiba o A városrobbanás ketté vált: Emelkedő gazdaság (pl.: Ázsia keleti része): ipari urbanizáció útján fejlődött (fejlett országból ide települt ipar) Eufemisztikusan fejlődő (pl.: Afrika): a nyomorból való kilábalás reményében a városokba költőzök eredményezte az városrobbanást mértéke nagyobb volt mint a munkaerő iránti kereslek.

24 Város robbanás Urbanizáció - Összefoglalva év alatt elterjedt a földön Alapvető jellemző: o a város növekedés hirtelen o robbanásszerű megjelenése az ipari forradalmat követően Kiváltó közvetlen ok a gazdasági funkciók gyors bővülése, a munkaerőigényének hitelen növekedése A növekedés forrása mindenütt a bevándorlás Módosulást okoz o a településhálózatban o a város belső szerkezetében és működésében o a városok és a falvak kapcsolatrendszerében o a városi civilizációban

25 Relatív dekoncentráció - Szuburbanizáció 2. szakasz

26 Relatív dekoncentráció - Szuburbanizáció A nagyvárosi agglomeráció legegyszerűbb modellje: Egy központi nagyváros és az azt körülvevő, ahhoz funkcionálisan kapcsolódó települések gyűrűje. A nagyvárosi agglomerációk kialakulásának két előfeltétele volt: o a városi gazdaság szerkezeti átalakulása o a közlekedés technikai fejlődése A városi gazdaság átalakulásának első mozzanata: o az ipari szerkezet átalakulása, o illetve ennek megfelelő képzett munkaerő A városi gazdaság átalakulásának második mozzanata: o az ipar egészének háttérbe szorulása o sokrétegű szolgáltatások megjelenése A két mozzanat szétszakította a korábbi városi épített környezetet.

27 Relatív dekoncentráció - Szuburbanizáció Nyugat-Európa: o 19. században kezdődött 1960-as évekig tart (Budapesten és pár félperiférián fekvő városban) o feltétele: a gazdaság tevékenységek szerkezeti átalakulása közlekedési hálózat és eszközeinek fejlődése o A városnövekedés áthelyeződik a középvárosokba o Az infrastruktúra fejlődés és a városi civilizáció általános elterjedése jellemzi o Az urbanizált és a rurális térségek közötti határvonal elmosódik Észak Amerika: o itt jelent meg a középosztály kitelepülése az elővárosokba, ahonnan munkába jártak. o Ezek az elővárosok új építésűek és szabályosak o A gépkocsi-közlekedés már elterjedt

28 Relatív dekoncentráció - Szuburbanizáció 60-s évekre Nyugat-Európában általánossá válik az középosztály elővárosai, a fejlett Európában a motorizáció általánossá válik, de a tömegközlekedés sokkal jelentősebb marad, Dél-Európa félperifériáin ugyan ez zajlik le csak késve. Kelet- és Közép-Európa félperifériái az állam szocialista rendszer 40 esztendeje alatt sajátos fejlődést mutat, melynek következménye ma is érződnek. o megtorpant a középosztály-jellegű szuburbanizáció, o erősödik a munkásjellege az elővárosoknak, o egyéni motorizáció alacsony szintű marad, o a tömegközlekedés dominál az infrastruktúra fejlesztésének elmaradása a miatt a falu város szakadék az életkörülményekben fennmarad. o a piacgazdaság helyreállításával folytatódnak az 50-s években megszakadt folyamatok, roppant gyorsasággal pótlódik az elővárosi fejlődés.

29 Relatív dekoncentráció Szuburbanizáció - Összefoglalva 150 év alatt az egész világon elterjed. Jellemzője: a városnövekedés térben dekoncentráltabb folytatódása, a szuburbanizáció és a mélységi urbanizáció formájában. Magyarázata a gazdasági szerkezet átalakulásában és a közlekedési technológia fejlődésében keresendő. Számos település egyetlen nagy funkcionálisan összefonódott urbanizálódott térségbe integrálódása, egy nagyvárossal a gyújtópontjában jellemzi.

30 Dezurbanizáció 3. szakasz

31 Dezurbanizáció Első jelei 50-es években jelent meg Nagy-Britanniában, 60- as években Észak-Amerikában, 70-es évekre tömegjelenség lett Európában. Jellemző: o Az ipar jelentősége csökken o A városi foglalkoztatásban nagy többségben a szolgáltatás áll o Technológiai fejlődés lehetővé teszi a munkahely és a lakóhely szétválását o Elterjednek a sok telephelyes vállalkozások a rurális területeken o A szolgáltatások körében a legjellemzőbb a 70-es évektől a turizmus

32 A globalizált világ urbanizációja - reurbanizáció 4. szakasz

33 A globalizált világ urbanizációja Kiváltó okok: o növekvő napi munkába járás ideje és költsége o városközpont rehabilitáció o informatikára alapozott gazdaság (átformálja a kapcsolati rendszereket) o információs társadalom Nem a nagyvárosok újranövekedését, hanem térbeli átformálódását hozza Mára egyértelmű, hogy korunk alapvető jellemzője a globalizáció A globalizáció folyamatát vezérlő hatalmi központok, a gazdasági- pénzügyi világfolyamatokat befolyásoló metropoliszhoz köthetőek. (globális városok) A városi vonzáskörzetekben is jelentkezik a településrendszer átalakulása A távolság minimalizálás elve felborul (Christaller)

34 Urbanizáció: előnyök és hátrányok

35 Urbanizációs előnyök a kedvező infrastrukturális ellátottság, a korszerű kommunikációs infrastruktúra megléte, a széleskörű üzleti és piaci szolgáltatások, a kulturális szolgáltatások, illetve jelentős lokális piac, ami folyamatos keresletet jelent a termékek iránt, egyben azok megújítását is szorgalmazza, illetve új piacokat nyit meg.

36 Urbanizációs hátrányok a nagyvárosi környezetben jelentős a zsúfoltság a bűnözés jelentős a környezeti szennyezés számottevő magasabbak a megélhetési költségek, a telekárak, a bérköltségek magasabbak, illetve szervezettek a munkavállalók

37 Köszönöm szépen a figyelmet

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 69. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet 2 A MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

Nyitvatartási idők racionalizálása. Dr. Végh Andor Projekt szakmai vezet je

Nyitvatartási idők racionalizálása. Dr. Végh Andor Projekt szakmai vezet je Nyitvatartási idők racionalizálása Dr. Végh Andor Projekt szakmai vezet je Nyitvatartási idők racionalizálása A nyitvatartási idők vizsgálatának alapkérdései: Az állami, igazgatási és közigazgatási környezet

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

A VÁROSFEJLŐDÉS SZAKASZAI

A VÁROSFEJLŐDÉS SZAKASZAI A VÁROSFEJLŐDÉS SZAKASZAI A VÁROSRÉGIÓ SZERKEZETE FUNCTIONAL URBAN REGION (FUR) Központi város Elővárosi öv (agglomeráció) AZ URBANIZÁCIÓ CIKLUSAI Urbanizáció Szuburbanizáció Dezurbanizáció Reurbanizáció

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat

Településföldrajz. 4. Elıadás. Városföldrajzi alapfogalmak. Vázlat Településföldrajz 4. Elıadás Városföldrajzi alapfogalmak 1 Vázlat Városföldrajzi alapfogalmak, város fogalma, funkciói, típusai, szerepkörök, alaprajzi jellemzık. 2 1 A VÁROS FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE Történelmi

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

TANULMÁNYOK / ARTICLES. A városnövekedés szakaszai újragondolva. Stages of urban growth revisited

TANULMÁNYOK / ARTICLES. A városnövekedés szakaszai újragondolva. Stages of urban growth revisited Tér és Társadalom / Space and Society 25. évf., 1. szám, 2011 TANULMÁNYOK / ARTICLES A városnövekedés szakaszai újragondolva Stages of urban growth revisited ENYEDI GYÖRGY KULCSSZAVAK: városnövekedési

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Aprófalvak innovatív fejlesztése

Aprófalvak innovatív fejlesztése Aprófalvak innovatív fejlesztése Gazdaságtudományi Kar 2014. December 16. A helyzet Térszerkezeti jellemzők Településállomány 1/3-a, népesség 3%-a Növekvő szám Régiónként eltérő eloszlás Társadalmi állapot

Részletesebben

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Dr. Baja Ferenc alelnök Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága Infoparlament - 2013. Június 13.

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

FÖLDRAJZ ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 27. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 27. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ FÖLDRAJZ ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 27. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. Felsőőrről: 2; Bük Lendváról: 4; Zalakaros Eszékről: 1; Harkány Kassáról: 5; Miskolctapolca Nagyváradról: 3; Hajdúszoboszló Megjegyzés:

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem

A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem 1. A helyzet merre megy a világ? Természeti és társadalmi jellegű szűkösségek

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT TERÜLETHASZNÁLAT TÖRTÉNET - GIS LONDON, SOHO, 1854 Dr. SNOW MA MA FEJLŐDÉS KULCSSZAVAK 1. Közlekedés = származtatott igény GENERÁLÁS ELOSZTÁS MÓDVÁLASZTÁS RÁTERHELÉS IDŐPONTVÁLASZTÁS! MODELL 1. MODELL

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Kérjük, a választott kategóriát jelölje X-szel, és adjon további információkat a megfelelő oldalakon. Jelölt A díjra jelölt személy vagy szervezet

Kérjük, a választott kategóriát jelölje X-szel, és adjon további információkat a megfelelő oldalakon. Jelölt A díjra jelölt személy vagy szervezet 1. Kategória Kérjük, a választott kategóriát jelölje X-szel, és adjon további információkat a megfelelő oldalakon. 2. Személyes adatok Név / Vállalkozás neve Címe Jelölt A díjra jelölt személy vagy szervezet

Részletesebben

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra Dibáczi Zita Osztályvezető Helyi Fórum Nyíregyháza, 2012. december 10. 1 EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

FDB1402(L) Történeti földrajz. FDO1441 A világgazdaság történeti földrajza. című tantárgyak követelményei a 2014-15-ös tanév II.

FDB1402(L) Történeti földrajz. FDO1441 A világgazdaság történeti földrajza. című tantárgyak követelményei a 2014-15-ös tanév II. FDB1402(L) Történeti földrajz FDO1441 A világgazdaság történeti földrajza című tantárgyak követelményei a 2014-15-ös tanév II. félévében írásbeli vizsga, három különböző alkalommal (A, B, C vizsga), melyek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A területi /regionális gazdaságtan alapjai. Tudományterületi elhelyezkedése 2015.11.28.

A területi /regionális gazdaságtan alapjai. Tudományterületi elhelyezkedése 2015.11.28. A területi /regionális gazdaságtan alapjai Urbánné Malomsoki Mónika Urbanne.Monika@gtk.szie.hu SZIE GTK RGVI Kialakulása: XX. sz. közepe Megfelelő mennyiségű adat állt rendelkezésre Nem csak gazdasági

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19.

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika

Részletesebben

Endogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota

Endogén megközelítések a területfejlesztésben. 1. A térbeliség összefüggései 2015.12.03. A világgazdaság változási trendje. A vidékgazdaság állapota Endogén megközelítések a területfejlesztésben 1. A térbeliség összefüggései,, A siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA HELYI GAZDASÁG ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK DR. PÁL VIKTOR, ADJUNKTUS

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

46. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM ÉS TERVEZŐ TÁBOR FENNTARTHATÓ URBANIZÁCIÓ?

46. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM ÉS TERVEZŐ TÁBOR FENNTARTHATÓ URBANIZÁCIÓ? 46. SAVARIA URBANISZTIKAI NYÁRI EGYETEM ÉS TERVEZŐ TÁBOR FENNTARTHATÓ URBANIZÁCIÓ? A fenntarthatóság vitatott és sok szempontból lejáratott fogalom, mégis a legtöbb felelősen gondolkodó emberben felmerül

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Ki tud többet klaszterül?

Ki tud többet klaszterül? Ki tud többet klaszterül? Lenkey Péter (fejlesztési igazgató, ) Quo vadis Technopolis Konferencia Klaszter workshop Miskolc, 2008.10.15. Egy nyelvet beszélünk? Nyelvvizsga bizonyítvány, de milyen nyelven?

Részletesebben

2013.11.01. Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe, míg végül az egész megkel.

2013.11.01. Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet fog az asszony, belekever három mérce lisztbe, míg végül az egész megkel. Olyan fejlődési folyamat ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket A másik tényező, amit le kellene küzdenie,

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Térbeli koncentrálódás, agglomerációk és klaszterek Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Dr. Rechnitzer ános A lokális extern hatások jelentősége Iparági körzetek Külső gazdasági hatások Méretgazdaságosság

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben