A városnövekedés főbb összefüggései Áldorfai György, EGYRTDI - RGVI

Átírás

1 A városnövekedés főbb összefüggései Áldorfai György, EGYRTDI - RGVI

2 Bevezetés A városok tipológiája azért lehetséges, mert rendkívül sokszínűség mögött közös feltárható folyamatok húzódnak közös térhasználati formák, közös város formáló erők, közös társadalmi problémák, A városfejlődést formálják: környezeti, gazdasági, technológiai, társadalmi, demográfiai, kulturális, és politikai erők

3 A város és arcai

4 A földrajzi arca A várost központi hely -nek nevezi a hagyományos geográfia, vagyis egy olyan településnek, amely nem mindennapi specializált szolgáltatásaival, igazgatásával központjául szolgál a várost körülvevő falvaknak. (pl.: Christaller) A közgazdasági arca A város rendkívül fontos gazdasági szervezet. Kettős értelemben is: egyrészt teret ad, működési keretet nyújt a szó szoros értelmében vett anyagi termelésnek s az ehhez kapcsolódó kutatási kereskedelmi, piacszervezési, pénzügyi, biztosítási szervezeteknek, másrészt magának a városnak a működtetése a közművekkel közlekedéssel, a városépítéssel fontos szektor.

5 A történeti arca A városrendszernek nagy a stabilitása, a város gazdasági szerkezetében beálló módosulások is általában alkalmazkodnak a város infrastruktúrájához, a helyi munkaerőforrás méretéhez s minőségéhez, az erős helyi identitáshoz. A város történelméből nem a színes események a fontosak, hanem a hosszan tartó folyamatok, a múlt pályái, nem az eseménytörténet, hanem a társadalom- és gazdaságtörténet. A demográfiai arca A város lakosságát alkotó embercsoport biológiai jellemzőit mutatja: a születési és halálozási arányokat, a betegségeket és a halálokokat, nem-kor szerinti megoszlást, stb.

6 A társadalmi arca A város lakói a városi társadalom szervezeteiben élnek. Ez talán a legfontosabb arc, hiszen minden, ami a városban történik, a társadalom működéséből ered. A nagyvárosok társadalma bonyolult, sokrétegű szerkezetű, s ez a szerkezet sokféle formában jelenik meg. A közjogi- közigazgatási arcai A város működését a közjog biztosítja, mely a város igazgatási rendjét (városrendezési jogi szabályozás), a városépítési, várospolitikai rendjét szabályozza. Mindez hosszú múltra tekint vissza. Például a város határainak kijelölése, a város kormányzásának módjára, vagy akár az építés jogi szabályokra (városkép).

7 Urbanisztikai arculata A város demográfiai arculatából következik, hogy kis területen sok ember él s dolgozik. Következésképpen a város beépítésének valamilyen szabályokat, terveket kell követni. Biztosítani kell legalább a városon belüli közlekedést, a lakóterületek megfelelő elhelyezkedését, a fontos közterek jó elérhetőségét. Természeti arca A természet földrajzi vagy tájökológiai vizsgálatoknak a városméretű természet nagyon csekély léptékű. Végül is a környezetvédelem hívta fel elsőnek a figyelmet a városok természeti környezetére.

8 Várostípusok

9 A városok időbeli változása Római birodalom Római birodalom bukása Ipari forradalom Agglomerációk kialakulása Napjaink

10 Típusok 1. Megavárosok 10 millió főnél nagyobb népességű városok ezer km2 lapterületű Kritérium a lakosság száma, így különböző funkciójú és fejlettségű városok alkotják ezt a kategóriát. Globalizáció hatására alakulnak ki, leginkább Ázsiában és latin Amerikában

11 Típusok 2. Nagyvárosi régiók Hagyományos nagyvárosi agglomerációkat váltja fel. Szolgáltató és információs hálózat itt csomósodik Erősödésének hátterében a a magasan képzet munkaerő a foglalkozásváltás gyors lehetősége a sokszínű oktatási kulturális kínálat eredményezi Belső térszerkezete bonyolult, egyközpontú de sok funkciója kitelepül a külső agglomerációs gyűrűben a napi munkába járás több irányú a gyűrűben fontos alközpontok alakulnak ki saját munkaerővonzó övezetek társadalma bonyolult, a tömeges bevándorlás véget.

12 Típusok 3. Globális városok A világgazdaság árú-, pénzügyi, gazdasági döntéshozatali folyamatában vesznek részt Fejlődésüket a külső hatások erősen befolyásolják. A globális világban több-központú hálózatok közvetítik az információkat, a gazdasági döntéseket, a kulturális mintákat s e hálózatok irányító központjai a globális városok. Globális városrendszer Globális város mérése nehéz, 3 szélesebb körben elfogadott módszer létezik Ágazati szempontok szerint is lehet globális városokat rangsorolni

13 Városnövekedés általános kérdései

14 Hogyan módosul a jelen városfejlődési folyamat során a város hálózat szerkezete? A jelen városnövekedés nem arányosan változtatja a történelmileg kialakult városhálózatokat, hanem mindenekelőtt növekedést jelent. A 19. század elején a nagyvárosi szerkezet egy üzleti-közigazgatási városközpont, a központot körülvevő belső lakóövezet, ezután vegyes övezet, ipari övezet, s ehhez kapcsolódó külső lakóövezet jellemezte. A19. század második felében kialakultak a nagyvárosi agglomerációk. Ez esetben az előző szakaszok kibővülnek az agglomerációs gyűrű településeivel

15 Hogyan módosul a jelen városfejlődési folyamat során a város hálózat szerkezete? Napjaink nagyvárosi régiói egymagvúak, de több alközpontúak, a különböző méretű városok között jelentős a funkcionális munkamegosztás. Az egyenrangú települések horizontális együttműködése, hálózatba szerveződése váltja fel a korábbi hierarchizált tagoltságot.

16 Mivel magyarázható a modern gazdaság földrajzi koncentrációja, nagyvárosokba tömörülése? A vállaltok egymás közelébe településének már nincs technológiai indoka. A közelség technológiai indoka tehát elhanyagolható, de gazdasági jelentősége korántsem (technológia elkerül, de a központ marad). Az ipar jelentős része kiköltözött a városokból, de a fejlesztések jelentős része még mindig ezekben a városokban történik. A divat befolyásolt ipari szektor jelentős része is a városokban maradtak, hiszen így tudnak a kereslet változásaira a leggyorsabban reagálni. A szolgáltatások is úgy szerveződnek, hogy a lehető legtöbb projektet és ügyfelet kitudják szolgálni, ezért ezek is a városban telepednek le. A nagyvárosokban koncentrálódik a interaktív tanulás, kreativitás, innováció és új ösztönző hálózatok alakultak ki valamennyi ágazatban. Vállalatoknak kedvező egy szorosan összekapcsolódó és térben koncentrált hatalmas részeként működni. Így csökken a tranzakciós költségek, javul a gazdaság rugalmassága és javul az információ áramlás. A gazdasági fejlődés és a városnövekedés összekapcsolódása megszűnik.

17 Fenntartható e a városnövekedés jelenlegi üteme? Enyedi György kutatásai szerint a jelenlegi város növekedés üteme és formája hosszú távon nem tartható fenn. Mert: nem tartható fenn a környezet terhelése okán, nem tartható fenn a további terjeszkedő nagyvárosi régiók irányítási, térszervezési nehézségei, a dráguló gazdasági externáliák okán, nem tartható fenn a megavárosok megbomló társadalmi egyensúlya okán.

18

19 A városnövekedés szakaszai

20 Lados Mihály: o urbanizáció o szuburbanizáció o dezurbanizáció o reurbanizáció Városnövekedés szakaszai Enyedi György: o városrobbanás o viszonylagos dekoncentráció o dezurbanizáció o az informatika urbanizációja ---- globalizáció urbanizációja.

21 Város robbanás - Urbanizáció 1. szakasz

22 Város robbanás - Urbanizáció Nyugat-Európa: o 18. században kezdődött o agrárforradalom tette lehetővé o ebből eredően növekedet a faluból a városba irányuló vándorlás o erős ösztönző volt a kereskedelem illetve nemzetközi kereskedelem (kereskedő városok felhalmozott tőke) o továbbá fontos volt a pénzügyi szolgáltatások, a szakképzés koncentrációja, a kialakuló nemzetállamok igazgatási hatalmi szerveinek jelenléte is. Észak Amerika: o 1860-as években terjed át Európából o Keleti-Atlanti partvidék és a Nagy Tavak vidéke volt az első két fő terület. o Nem a faluból a városba költözés volt a jellemző a növekedés során, hanem a bevándorlók száma.

23 Város robbanás - Urbanizáció Félperifériák (Kelet- és Közép-Európa, Dél-Európa, Latin- Amerika, Kelet-Ázsia): o kevés késedelemmel kezdődött meg o hazánkban a kiegyezés (1867) után jelent meg. Fejlődő országok o A II. világháború után függetlensége elnyerése után lépett a modern urbanizáció útjára. o Hatalmas tömeg vándorolt a városokban nagyobb mértékű mint a 18 század elején Nyugat-Európa városaiba o A városrobbanás ketté vált: Emelkedő gazdaság (pl.: Ázsia keleti része): ipari urbanizáció útján fejlődött (fejlett országból ide települt ipar) Eufemisztikusan fejlődő (pl.: Afrika): a nyomorból való kilábalás reményében a városokba költőzök eredményezte az városrobbanást mértéke nagyobb volt mint a munkaerő iránti kereslek.

24 Város robbanás Urbanizáció - Összefoglalva év alatt elterjedt a földön Alapvető jellemző: o a város növekedés hirtelen o robbanásszerű megjelenése az ipari forradalmat követően Kiváltó közvetlen ok a gazdasági funkciók gyors bővülése, a munkaerőigényének hitelen növekedése A növekedés forrása mindenütt a bevándorlás Módosulást okoz o a településhálózatban o a város belső szerkezetében és működésében o a városok és a falvak kapcsolatrendszerében o a városi civilizációban

25 Relatív dekoncentráció - Szuburbanizáció 2. szakasz

26 Relatív dekoncentráció - Szuburbanizáció A nagyvárosi agglomeráció legegyszerűbb modellje: Egy központi nagyváros és az azt körülvevő, ahhoz funkcionálisan kapcsolódó települések gyűrűje. A nagyvárosi agglomerációk kialakulásának két előfeltétele volt: o a városi gazdaság szerkezeti átalakulása o a közlekedés technikai fejlődése A városi gazdaság átalakulásának első mozzanata: o az ipari szerkezet átalakulása, o illetve ennek megfelelő képzett munkaerő A városi gazdaság átalakulásának második mozzanata: o az ipar egészének háttérbe szorulása o sokrétegű szolgáltatások megjelenése A két mozzanat szétszakította a korábbi városi épített környezetet.

27 Relatív dekoncentráció - Szuburbanizáció Nyugat-Európa: o 19. században kezdődött 1960-as évekig tart (Budapesten és pár félperiférián fekvő városban) o feltétele: a gazdaság tevékenységek szerkezeti átalakulása közlekedési hálózat és eszközeinek fejlődése o A városnövekedés áthelyeződik a középvárosokba o Az infrastruktúra fejlődés és a városi civilizáció általános elterjedése jellemzi o Az urbanizált és a rurális térségek közötti határvonal elmosódik Észak Amerika: o itt jelent meg a középosztály kitelepülése az elővárosokba, ahonnan munkába jártak. o Ezek az elővárosok új építésűek és szabályosak o A gépkocsi-közlekedés már elterjedt

28 Relatív dekoncentráció - Szuburbanizáció 60-s évekre Nyugat-Európában általánossá válik az középosztály elővárosai, a fejlett Európában a motorizáció általánossá válik, de a tömegközlekedés sokkal jelentősebb marad, Dél-Európa félperifériáin ugyan ez zajlik le csak késve. Kelet- és Közép-Európa félperifériái az állam szocialista rendszer 40 esztendeje alatt sajátos fejlődést mutat, melynek következménye ma is érződnek. o megtorpant a középosztály-jellegű szuburbanizáció, o erősödik a munkásjellege az elővárosoknak, o egyéni motorizáció alacsony szintű marad, o a tömegközlekedés dominál az infrastruktúra fejlesztésének elmaradása a miatt a falu város szakadék az életkörülményekben fennmarad. o a piacgazdaság helyreállításával folytatódnak az 50-s években megszakadt folyamatok, roppant gyorsasággal pótlódik az elővárosi fejlődés.

29 Relatív dekoncentráció Szuburbanizáció - Összefoglalva 150 év alatt az egész világon elterjed. Jellemzője: a városnövekedés térben dekoncentráltabb folytatódása, a szuburbanizáció és a mélységi urbanizáció formájában. Magyarázata a gazdasági szerkezet átalakulásában és a közlekedési technológia fejlődésében keresendő. Számos település egyetlen nagy funkcionálisan összefonódott urbanizálódott térségbe integrálódása, egy nagyvárossal a gyújtópontjában jellemzi.

30 Dezurbanizáció 3. szakasz

31 Dezurbanizáció Első jelei 50-es években jelent meg Nagy-Britanniában, 60- as években Észak-Amerikában, 70-es évekre tömegjelenség lett Európában. Jellemző: o Az ipar jelentősége csökken o A városi foglalkoztatásban nagy többségben a szolgáltatás áll o Technológiai fejlődés lehetővé teszi a munkahely és a lakóhely szétválását o Elterjednek a sok telephelyes vállalkozások a rurális területeken o A szolgáltatások körében a legjellemzőbb a 70-es évektől a turizmus

32 A globalizált világ urbanizációja - reurbanizáció 4. szakasz

33 A globalizált világ urbanizációja Kiváltó okok: o növekvő napi munkába járás ideje és költsége o városközpont rehabilitáció o informatikára alapozott gazdaság (átformálja a kapcsolati rendszereket) o információs társadalom Nem a nagyvárosok újranövekedését, hanem térbeli átformálódását hozza Mára egyértelmű, hogy korunk alapvető jellemzője a globalizáció A globalizáció folyamatát vezérlő hatalmi központok, a gazdasági- pénzügyi világfolyamatokat befolyásoló metropoliszhoz köthetőek. (globális városok) A városi vonzáskörzetekben is jelentkezik a településrendszer átalakulása A távolság minimalizálás elve felborul (Christaller)

34 Urbanizáció: előnyök és hátrányok

35 Urbanizációs előnyök a kedvező infrastrukturális ellátottság, a korszerű kommunikációs infrastruktúra megléte, a széleskörű üzleti és piaci szolgáltatások, a kulturális szolgáltatások, illetve jelentős lokális piac, ami folyamatos keresletet jelent a termékek iránt, egyben azok megújítását is szorgalmazza, illetve új piacokat nyit meg.

36 Urbanizációs hátrányok a nagyvárosi környezetben jelentős a zsúfoltság a bűnözés jelentős a környezeti szennyezés számottevő magasabbak a megélhetési költségek, a telekárak, a bérköltségek magasabbak, illetve szervezettek a munkavállalók

37 Köszönöm szépen a figyelmet