Népességnövekedés a történelem során. Demográfia tendenciák napjainkban Bevezetés. A városnövekedés főbb összefüggései

Átírás

1 Bevezetés A városnövekedés főbb összefüggései Legnépesebb városok Sorszám Város Ország Elővárosokkal 1 Tokió Japán New York Egyesült Államok Kanton Kína Sanghaj Kína Jakarta Indonézia Szöul Dél-Korea Mexikóváros (Ciuda Mexikó Delhi India Karacsi Pakisztán Manila Fülöp-szigetek São Paulo Brazília Mumbai (Bombay) India Los Angeles Egyesült Államok 14 Oszaka Japán Peking Kína Moszkva Oroszország Kairó Egyiptom Kalkutta (Kolkata) India Buenos Aires Argentína Dakka Banglades Bangkok Thaiföld Teherán Irán Isztambul Törökország Lagos Nigéria Rio de Janeiro Brazília London Egyesült Királyság Párizs Franciaország Sencsen Kína Tiencsin Kína Chicago Egyesült Államok Legnépesebb agglomerációk Név Ország Népesség Név Ország Népesség 1Canton China 45,600,000 21Calcutta India 16,400,000 2Tokyo Japan 39,900,000 22Buenos Aires Argentina 16,100,000 3Jakarta Indonesia 30,300,000 23Istanbul Turkey 14,800,000 4Shanghai China 29,500,000 24Tehran Iran 14,700,000 5Delhi India 28,400,000 25London Great Britain 14,600,000 6Manila Philippines 24,600,000 26Johannesburg South Africa 13,400,000 6Seoul Korea (South) 24,600,000 27Rio de Janeiro Brazil 12,800,000 8Bombay India 24,200,000 28Tientsin China 12,700,000 9Mexico City Mexico 22,600,000 29Lahore Pakistan 12,200,000 10New York United States of America 22,200,000 30Kinshasa Congo (Dem. Rep.) 11,600, São Paulo Brazil 22,100,000 31Bangalore India 11,500,000 12Beijing China 20,000,000 32Paris France 11,300,000 13Dacca Bangladesh 18,800,000 33Madras India 10,700,000 14Bangkok Thailand 18,400,000 34Nagoya Japan 10,500,000 15Cairo Egypt 18,200,000 35Lima Peru 10,300,000 15Lagos Nigeria 18,200,000 36Xiamen China 9,800,000 17Los Angeles United States of America 17,700,000 37Chicago United States of America 9,750,000 17Osaka Japan 17,700,000 38Bogotá Colombia 9,650,000 19Moscow Russia 17,000,000 39Hyderabad India 9,600,000 20Karachi Pakistan 16,900,000 40Chengtu China 9,300,000 41Taipei Taiwan (Rep. of China) 9,100,000 Demográfia tendenciák napjainkban Abszolút kettőség jellemzi: Európa: folyamatos népességcsökkenés, Fejlődő világ (India, Kína, Pakisztán, Afrika): népességrobbanás 2018: 7,6 milliárd fő Napi gyarapodás meghaladja a főt, percenként 140 fő Szülések száma:» fejlődő világ: 5-6» USA: 2,0» Kanada: 1,5» Magyarország 1,3 Népességnövekedés a történelem során Növekedés dinamikája kiemelkedő: Több mint nemzedék alatt érte el az emberiség a 2 mrd. főt, míg 2 mrd.-ról 9 milliárdra mintegy 100 esztendő alatt gyarapodik!!! Ezen növekedés 97%-a a fejlődő világhoz köthető. Forrás: fna.hu/vilagfigyelo/nepessegrobbanas,

2 Bevezetés A városok tipológiája azért lehetséges, mert a rendkívüli sokszínűség mögött közös feltárható folyamatok húzódnak közös térhasználati formák, közös város formáló erők, közös társadalmi problémák. A városfejlődést formálják: környezeti, gazdasági, technológiai, társadalmi, demográfiai, kulturális, és politikai erők. A város és arcai Mi a város? Egyes városok 5000 évvel ezelőtt emelkedtek ki a települések közül. Itt már nem csak élelem előállítással foglalkoztak, hanem más tevékenységeket is folytattak. Lehetőség abból adódik, hogy a többi település képes volt több élelmiszer előállítására. Továbbá a városok hatalmi szerepe is számottevő volt. A városoknak már megszületésükkor volt olyan vonásai a falvakkal szemben amelyek még mai napig is érvényesek: Erősebbek, fejlettebbnek látszanak a falvaknál Társadalmi egyenlőtlenségek jelenléte A városlakó komplex környezetben él. Melynek tényezői Természeti környezet Épített környezet Gazdasági társadalmi környezet A városi és rurális területek megkülönböztethetjük számos szempont alapján. A földrajzi arca A várost központi hely -nek nevezi a hagyományos geográfia, vagyis egy olyan településnek, amely nem mindennapi specializált szolgáltatásaival, igazgatásával központjául szolgál a várost körülvevő falvaknak. (pl.: Christaller) A közgazdasági arca A város rendkívül fontos gazdasági szervezet. Kettős értelemben is: egyrészt teret ad, működési keretet nyújt a szó szoros értelmében vett anyagi termelésnek s az ehhez kapcsolódó kutatási kereskedelmi, piacszervezési, pénzügyi, biztosítási szervezeteknek, másrészt magának a városnak a működtetése a közművekkel közlekedéssel, a városépítéssel fontos szektor. A történeti arca A városrendszernek nagy a stabilitása, a város gazdasági szerkezetében beálló módosulások is általában alkalmazkodnak a város infrastruktúrájához, a helyi humánerőforrás méretéhez és minőségéhez, az erős helyi identitáshoz. A város történelméből nem a színes események a fontosak, hanem a hosszan tartó folyamatok, a múlt pályái, nem az eseménytörténet, hanem a társadalom- és gazdaságtörténet. A demográfiai arca A város lakosságát alkotó embercsoport biológiai jellemzőit mutatja: a születési és halálozási arányokat, a betegségeket és a halálokokat, nemenkénti, illetve korszerkezet szerinti megoszlást, stb. A társadalmi arca A város lakói a városi társadalom szervezeteiben élnek. Ez talán a legfontosabb arc, hiszen minden, ami a városban történik, a társadalom működéséből ered. A nagyvárosok társadalma bonyolult, sokrétegű szerkezet jellemzi, és ez a szerkezet sokféle formában jelenik meg. A közjogi- közigazgatási arcai A város működését a közjog biztosítja, mely a város igazgatási rendjét (városrendezési jogi szabályozás), a városépítési, várospolitikai rendjét szabályozza. Mindez hosszú múltra tekint vissza. Például a város határainak kijelölésére, a város kormányzásának módjára, vagy akár az építési jogi szabályokra (városkép). 2

3 Urbanisztikai arculata A város demográfiai arculatából következik, hogy kis területen sok ember él és dolgozik. Következésképpen a város beépítésének valamilyen szabályokat, terveket kell követni. Biztosítani kell legalább a városon belüli közlekedést, a lakóterületek megfelelő elhelyezkedését, a fontos közterek jó elérhetőségét. Természeti arca A természet-földrajzi vagy tájökológiai vizsgálatoknak a városméretű természet nagyon csekély léptékű. Végül is a környezetvédelem hívta fel elsőként a figyelmet a városok természeti környezetére. Várostípusok A városok időbeli változása térhasználati forma szerint Római birodalom (városfallal körülvett városi terek) Római birodalom bukása (XI. században kezdődtek az új városépítések, püspöki székhely körül) Ipari forradalom (jelentős fordulat: 1. be kellett illeszteni a gyáripari telepeket a településszövetbe. 2. nagyszámú bevándorló munkaerőt kellet letelepíteni. 3. A társadalmi szerkezetében új egyenlőtlenségek jelentek meg.) Agglomerációk kialakulása: (a város térszervezeti funkcionális egységei túllépik a városhatárt. Új város falu kapcsolat alakul ki. A város a környező községeket bekebelezi gazdasági funkcionális szerepének köszönhetően) Napjaink (tercier szektor) Típusok 1. Megavárosok 10 millió főnél nagyobb népességű városok ezer km 2 alapterületű Kritérium a lakosság száma, így különböző funkciójú és fejlettségű városok alkotják ezt a kategóriát. Globalizáció hatására alakulnak ki, leginkább Ázsiában és latin Amerikában Megavárosok Beadandó feladat: Választott város elemzése min karakter terjedelemben (társadalmi, gazdasági, demográfiai, történeti... szempontok alapján A fájl neve a szerző neve, valamint a tárgy rövidítése legyen (pl.: Kiss Istvan, REG.GAZD.docx) A beadandó feladat leadási határideje: március :59 peli.laszlo@gtk.szie.hu Sorszám Város Ország Elővárosokkal 1 Tokió Japán New York Egyesült Államok Kanton Kína Sanghaj Kína Jakarta Indonézia Szöul Dél-Korea Mexikóváros (Ciuda Mexikó Delhi India Karacsi Pakisztán Manila Fülöp-szigetek São Paulo Brazília Mumbai (Bombay) India Los Angeles Egyesült Államok 14 Oszaka Japán Peking Kína Moszkva Oroszország Kairó Egyiptom Kalkutta (Kolkata) India Buenos Aires Argentína Dakka Banglades Bangkok Thaiföld Teherán Irán Isztambul Törökország Lagos Nigéria Rio de Janeiro Brazília London Egyesült Királyság Párizs Franciaország Sencsen Kína Tiencsin Kína Chicago Egyesült Államok Típusok 2. Nagyvárosi régiók Hagyományos nagyvárosi agglomerációkat váltja fel. Szolgáltató és információs hálózat itt csomósodik Erősödésének hátterében a a magasan képzett munkaerő, a foglalkozásváltás gyors lehetősége, a sokszínű oktatási-kulturális kínálat eredményezi. Belső térszerkezete bonyolult, Egyközpontú, de sok funkciója kitelepül a külső agglomerációs gyűrűbe, a napi munkába járás több irányú, a gyűrűben fontos alközpontok alakulnak ki, saját munkaerővonzó övezetek, társadalma bonyolult, a tömeges bevándorlás végett. 3

4 Típusok 3. Globális városok Nem környezetük központi helyei, hanem világméretű hálózat részesei, nemzeti szerepükből kilépve. A világgazdaság áru-, pénzügyi, gazdasági döntéshozatali folyamatában vesznek részt Fejlődésüket a külső hatások erősen befolyásolják. A globális világban több-központú hálózatok közvetítik az információkat, a gazdasági döntéseket, a kulturális mintákat, s e hálózatok irányító központjai a globális városok. Globális városrendszer Globális város mérése nehéz, 3 szélesebb körben elfogadott módszer létezik:. Az üzleti hirek tartalomelemzése, melynek során a vezető napilapok üzleti rovatában szereplő városok gyakoriságát vizsgálják 2. A képzett szakemberek városközi vándorlása. - kérdőívezés 3. És egyben a legsikeresebb a magas szintű üzleti szolgáltató cégek intézmények térbeli hálózata. Vagyis a központ alközpont és a telephelyek elhelyezkedésének vizsgálata. Ágazati szempontok szerint is lehet globális városokat rangsorolni Városnövekedés általános kérdései Hogyan módosul a jelen városfejlődési folyamat során a városhálózat szerkezete? A jelen városnövekedés nem arányosan változtatja a történelmileg kialakult városhálózatokat, hanem mindenekelőtt növekedést jelent. A 19. század elején a nagyvárosi szerkezet egy üzleti-közigazgatási városközpont, a központot körülvevő belső lakóövezet, ezután vegyes övezet, ipari övezet, s ehhez kapcsolódó külső lakóövezet jellemezte. A 19. század második felében kialakultak a nagyvárosi agglomerációk. Ez esetben az előző szakaszok kibővülnek az agglomerációs gyűrű településeivel. Hogyan módosul a jelen városfejlődési folyamat során a városhálózat szerkezete? Napjaink nagyvárosi régiói egymagvúak, de több alközpontúak, a különböző méretű városok között jelentős a funkcionális munkamegosztás. Az egyenrangú települések horizontális együttműködése, hálózatba szerveződése váltja fel a korábbi hierarchizált tagoltságot. Mivel magyarázható a modern gazdaság földrajzi koncentrációja, nagyvárosokba tömörülése? A vállaltok egymás közelébe településének már nincs technológiai indoka. A közelség technológiai indoka tehát elhanyagolható, de gazdasági jelentősége korántsem (technológia elkerül, de a központ marad). Az ipar jelentős része kiköltözött a városokból, de a fejlesztések jelentős része még mindig ezekben a városokban történik. A divat befolyásolt ipari szektor jelentős része is a városokban maradt, hiszen így tudnak a kereslet változásaira a leggyorsabban reagálni. A szolgáltatások is úgy szerveződnek, hogy a lehető legtöbb projektet és ügyfelet tudják kiszolgálni, ezért ezek is a városban telepednek le. A nagyvárosokban koncentrálódik a interaktív tanulás, kreativitás, innováció és új ösztönző hálózatok alakultak ki valamennyi ágazatban. Vállalatoknak kedvező egy szorosan összekapcsolódó és térben koncentrált hatalmas részeként működni. Így csökkennek a tranzakciós költségek, javul a gazdaság rugalmassága és javul az információ-áramlás. A gazdasági fejlődés és a városnövekedés összekapcsolódása megszűnik. Fenntartható-e a városnövekedés jelenlegi üteme? Enyedi György kutatásai szerint a jelenlegi városnövekedés üteme és formája hosszú távon nem tartható fenn. Mert: nem tartható fenn a környezet terhelése okán, nem tartható fenn a további terjeszkedő nagyvárosi régiók irányítási, térszervezési nehézségei, a dráguló gazdasági externáliák okán, nem tartható fenn a megavárosok megbomló társadalmi egyensúlya okán. 4

5 Milyen lesz a jövő városa???? A városnövekedés szakaszai Városnövekedés szakaszai Lados Mihály: o urbanizáció o szuburbanizáció o dezurbanizáció o reurbanizáció Enyedi György: o városrobbanás o viszonylagos dekoncentráció o dezurbanizáció o az informatika urbanizációja ---- globalizáció urbanizációja. Város robbanás - Urbanizáció 1. szakasz Város robbanás - Urbanizáció Nyugat-Európa: o 18. században kezdődött, o agrárforradalom tette lehetővé, o ebből eredően növekedett a faluból a városba irányuló vándorlás o erős ösztönző volt a kereskedelem, illetve nemzetközi kereskedelem (kereskedő városok felhalmozott tőke), o továbbá fontos volt a pénzügyi szolgáltatások, a szakképzés koncentrációja, a kialakuló nemzetállamok igazgatási hatalmi szerveinek jelenléte is. Észak Amerika: o 1860-as években terjed át Európából, o kelet-atlanti partvidék és a nagy tavak vidéke volt az első két fő terület, o Nem a faluból a városba költözés volt a jellemző a növekedés során, hanem a bevándorlás. Város robbanás - Urbanizáció Félperifériák (Kelet- és Közép-Európa, Dél-Európa, Latin- Amerika, Kelet-Ázsia): o kevés késedelemmel kezdődött meg, o hazánkban a kiegyezés (1867) után jelent meg. Fejlődő országok o A II. világháború után függetlensége elnyerése után lépett a modern urbanizáció útjára. o Hatalmas tömeg vándorolt a városokba nagyobb mértékű mint a 18. század elején Nyugat-Európa városaiba o A városrobbanás ketté vált: Emelkedő gazdaság (pl.: Ázsia keleti része): ipari urbanizáció útján fejlődött (fejlett országból ide települt ipar), Eufemisztikusan fejlődő (pl.: Afrika): a nyomorból való kilábalás reményében a városokba költőzök széles rétege eredményezte a városrobbanást mértéke nagyobb volt mint a munkaerő iránti kereslet. 5

6 Város robbanás Urbanizáció - Összefoglalva év alatt elterjedt a földön. Alapvető jellemző: o a város növekedés hirtelen, robbanásszerű megjelenése az ipari forradalmat követően. Kiváltó közvetlen ok a gazdasági funkciók gyors bővülése, a munkaerőigényének hitelen növekedése. A növekedés forrása mindenütt a bevándorlás. Módosulást okoz: o a településhálózatban, o a város belső szerkezetében és működésében, o a városok és a falvak kapcsolatrendszerében, o a városi civilizációban. Relatív dekoncentráció - Szuburbanizáció 2. szakasz Relatív dekoncentráció - Szuburbanizáció A nagyvárosi agglomeráció legegyszerűbb modellje: Egy központi nagyváros és az azt körülvevő, ahhoz funkcionálisan kapcsolódó települések gyűrűje. A nagyvárosi agglomerációk kialakulásának két előfeltétele volt: o a városi gazdaság szerkezeti átalakulása, o a közlekedés technikai fejlődése. A városi gazdaság átalakulásának első mozzanata: o az ipari szerkezet átalakulása, o illetve ennek megfelelő képzett munkaerő. A városi gazdaság átalakulásának második mozzanata: o az ipar egészének háttérbe szorulása, o sokrétegű szolgáltatások megjelenése. A két mozzanat szétszakította a korábbi városi épített környezetet. Relatív dekoncentráció - Szuburbanizáció Nyugat-Európa: o 19. században kezdődött 1960-as évekig tart (Budapesten és pár félperiférián fekvő városban) o feltétele: a gazdasági tevékenységek szerkezeti átalakulása, közlekedési hálózat és eszközeinek fejlődése. o A városnövekedés áthelyeződik a középvárosokba. o Az infrastruktúra fejlődés és a városi civilizáció általános elterjedése jellemzi. o Az urbanizált és a rurális térségek közötti határvonal elmosódik. Észak Amerika: o itt jelent meg a középosztály kitelepülése az elővárosokba, ahonnan munkába jártak. o Ezek az elővárosok új építésűek és szabályosak. o A gépkocsi-közlekedés már elterjedt. Relatív dekoncentráció - Szuburbanizáció 60-as évekre Nyugat-Európában általánossá válnak a középosztály elővárosai, A fejlett Európában a motorizáció általánossá válik, de a tömegközlekedés sokkal jelentősebb marad. Dél-Európa félperifériáin ugyanez zajlik le csak késve. Kelet- és Közép-Európa félperifériái az államszocialista rendszer 40 esztendeje alatt sajátos fejlődést mutatnak, melynek következményei ma is érződnek: o megtorpant a középosztály-jellegű szuburbanizáció, o erősödik az elővárosok munkásjellege, o egyéni motorizáció alacsony szintű marad, o a tömegközlekedésben dominál az infrastruktúra fejlesztések elmaradása, emiatt a falu-város szakadék az életkörülményekben fennmarad. o a piacgazdaság helyreállításával folytatódnak az 50-s években megszakadt folyamatok, roppant gyorsasággal pótlódik az elővárosi fejlődés. Relatív dekoncentráció Szuburbanizáció - Összefoglalva 150 év alatt az egész világon elterjed. Jellemzője: a városnövekedés térben dekoncentráltabb folytatódása, a szuburbanizáció és a mélységi urbanizáció formájában. Magyarázata a gazdasági szerkezet átalakulásában és a közlekedési technológia fejlődésében keresendő. Számos település egyetlen nagy funkcionálisan összefonódott urbanizálódott térségbe integrálódása, egy nagyvárossal a gyújtópontjában jellemzi. 6

7 Dezurbanizáció Dezurbanizáció 3. szakasz Első jelei 50-es években jelent meg Nagy-Britanniában, 60- as években Észak-Amerikában, 70-es évekre tömegjelenség lett Európában. Jellemző: o Az ipar jelentősége csökken, o A városi foglalkoztatásban nagy többségben a szolgáltatás áll, o Technológiai fejlődés lehetővé teszi a munkahely és a lakóhely szétválását, o Elterjednek a sok telephelyes vállalkozások a rurális területeken, o A szolgáltatások körében a legjellemzőbb a 70-es évektől a turizmus. A globalizált világ urbanizációja A globalizált világ urbanizációja - reurbanizáció 4. szakasz Kiváltó okok: o növekvő napi munkába járás ideje és költsége, o városközpont rehabilitáció, o informatikára alapozott gazdaság (átformálja a kapcsolati rendszereket), o információs társadalom. Nem a nagyvárosok újranövekedését, hanem térbeli átformálódását hozza. Mára egyértelmű, hogy korunk alapvető jellemzője a globalizáció. A globalizáció folyamatát vezérlő hatalmi központok, a gazdasági- pénzügyi világfolyamatokat befolyásoló metropoliszhoz köthetőek. (globális városok) A városi vonzáskörzetekben is jelentkezik a településrendszer átalakulása. A távolság minimalizálás elve felborul (Christaller). Urbanizációs előnyök Urbanizáció: előnyök és hátrányok a kedvező infrastrukturális ellátottság, a korszerű kommunikációs infrastruktúra megléte, a széleskörű üzleti és piaci szolgáltatások, a kulturális szolgáltatások, illetve jelentős lokális piac, ami folyamatos keresletet jelent a termékek iránt, egyben azok megújítását is szorgalmazza, illetve új piacokat nyit meg. 7

8 Urbanizációs hátrányok a nagyvárosi környezetben jelentős a zsúfoltság, a bűnözés jelentős, a környezeti szennyezés számottevő, magasabbak a megélhetési költségek, a telekárak, a bérköltségek magasabbak, illetve szervezettek a munkavállalók. Köszönöm szépen a figyelmet 8