Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ""

Átírás

1 HAGYOMÁNYOK HÁZA NÉPI JÁTSZÓHÁZ-VEZETŐI TANFOLYAM Jeles napok a görög katolikus egyházban HOMOLYÁNÉ CSETE ZSÓFIA ILDIKÓ BUDAPEST, AUGUSZTUS 14.

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 2 A magyarországi görög katolikus egyház... 3 A magyarországi görög katolikus egyház története... 3 A görög és a római katolikus egyház viszonya... 6 A görög katolikus népi vallásosság... 8 A karácsonyi ünnepkör... 8 Karácsony böjtje... 8 Miklós-nap (december 6.) Karácsony Vízkereszt Gyertyaszentelő Boldogasszony (február 2.) Vízkereszttől pünkösdig Farsang Nagyböjt Nagyhét Húsvét Szent György napja (április 23.) Pünkösd Nyári ünnepek János-nap (június 24.) Szent Péter és Szent Pál apostolok (június 29.) Illés-nap (július 20.) Nagyboldogasszony (augusztus 15.) Felhasznált irodalom

3 BEVEZETÉS Dolgozatomban egy régi, de kis létszámú egyház, a görög katolikusok valláshoz kötődő néphagyományairól kísérelek meg képet alkotni. A görög katolikus egyház történelme során a keleti és a nyugati kereszténység között képez hidat, hiszen dogmatikája megegyezik a római katolikus egyházéval, míg szertartásrendjében a keleti rítust követi. Ez a kelet-nyugati kötődés sok mindent meghatároz az egyház életében: A vallás elsősorban az ország keleti részében, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj- Zemplén megyében elterjedt. Emellett sok olyan archaikus hagyomány és szokás fennmaradt napjainkig, ami a római katolikus egyházi hagyományokból már kiveszett, ilyen például a böjtölés szigorúbb rendje. A görög katolikus népi vallásosságnak viszonylag szűkös a magyar szakirodalma. A görög katolikus népi hitélettel foglalkozó könyvek jelentős részét nem hivatásos néprajzkutatók írták, így azokra nem mindig jellemző a szigorú módszertan és tudományos rendszerezettség. A szakirodalom feldolgozása során gondot jelentett továbbá az is, hogy gyakran egy-egy település vagy kisebb terület szokásai kerültek feldolgozásra, és így nem választható el egyértelműen, hogy a leírt hagyományokból mi kötődik általánosan a magyar görög katolikus közösséghez, és mi az adott település néprajzához. Hasonlóan nehéz elkülöníteni azt is, hogy a leírt szokások mennyiben kötődnek kimondottan a görög katolikus egyházhoz, és melyek szélesebb értelemben vett (római és görög) katolikus szokások. Dolgozatom terjedelmi korlátok és szakmai okok miatt természetesen nem terjedhet ki a görög katolikus néphagyományok teljes körű ismertetésére, ezért a jeles napokon keresztül igyekszem átfogó képet adni ezen egyház népi vallásosságának legfőbb elemeiről. 2

4 A MAGYARORSZÁGI GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ A magyarországi görög katolikus egyház története A magyarság először a keleti kereszténységgel került kapcsolatba, feltehetően már a honfoglalás előtt. Ezt bizonyítja a minden valószínűség szerint még az Etelközben készített tarsolylemez, amely egy tiszabezdédi sírból került elő. Az aranyozott rézlemez gazdag növényi ornamentikája egy bizánci keresztet fog közre. A kalandozások korában azonban ellentmondásos volt a viszony a magyarok és a Bizánci Birodalom között. Míg a keleti keresztény vallás nyomai időnként felbukkantak a Kárpát-medencében például a Zalavár környékén megmaradt szláv lakosság körében, akiket Szent Cirill és Metód térített meg, de a magyarok a besenyőkkel összefogva többször indítottak zsákmányszerző hadjáratokat a Balkánra, a birodalom területére. Ezekben az években I. Ottó német-római császár hatalomra kerülésével a nyugati kalandozások megszűntek, és a német fenyegetés egyetlen elhárítási lehetőségét a Bizánci Birodalommal kötött szövetség jelentette. A szövetség megerősítéséül szolgált, hogy a bizánci udvarban magyar vezérek köztük Bulcsu, Tolmács, Árpád dédunokája és az erdélyi gyula is megkeresztelkedtek. A gyula bizánci látogatásakor a pátriárka felszentelte Hierotheoszt, Magyarország első püspökét. Ez a bolgár-görög térítés elsősorban az ország keletidéli részére terjedt ki. Ebből az időszakból származnak bizonyos szláv eredetű vallási kifejezéseink, mint például a barát, a karácsony, a kereszt, a pap és a szent szavak. Az első ezredforduló változást hozott a magyar kül- és belpolitikában, ami hatással volt a vallási életre is. Az augsburgi vereség után a meggyengült Magyarországnak a Bizánci Birodalommal is megromlott a viszonya, ami a keleti rítusú térítést visszavetette. 1. ábra A tiszabezdédi tarsolylemez 3

5 Bár valószínűsíthető, hogy Géza fejedelem felesége, Sarolt hatására, aki az erdélyi gyula lánya volt, szintén a keleti kereszténységet vette fel, ő és fia, Szent István király uralkodása alatt elsőorban politikai okokból a nyugati kereszténység terjedt el. [Pirigyi, 1991] Az ezredforduló táján a Bizánc és Róma közötti feszültség egyre erősödött, amely elvezetett az 1054-es egyházszakadáshoz. A nyugati és a keleti egyház közötti ellentétek miatt a kora középkorban a keleti kereszténység szinte teljesen visszaszorult, a görög szertartású kolostorok római katolikus fennhatóság alá kerültek. Bár már a XIV. században is történt kísérlet arra, hogy a görög szertartású hívek egy csoportja visszatérjen a római pápa főhatósága alá, az unió csak a XVII. században jött létre. Elsőként az ukránok, illetve lengyelek egy része lépett unióra Bresztben a katolikus egyházzal 1595-ben. Következőnek 1646-ban a ruszin közösség csatlakozott Rómához, ez volt az úgynevezett Munkácsi Unió. Ők tekinthetőek a mai magyarországi görög katolikusság elődeinek. Ezen unió során három kritérium biztosította a görög katolikusok szabad vallásgyakorlását: 1. A görög szertartás sértetlen marad. 2. A papság maga választja a püspökeit. 3. A papság egyenlő jogokat élvezhet a római egyház papjaival, tehát nem lesznek a helybeli földesurak jobbágyai. Végül az erdélyi, alapvetően román ortodoxok egy része lépett unióra Rómával 1698-ban. A magyarországi görög katolikusság az uniók létrejöttekor két egyházmegyébe tagozódott: az alapvetően román erdélyi közösség a Fogarasi Püspökségbe, míg a többségében ruszin közösség a 2. ábra A Munkácsi Püspökség területe (1806) Mosolygó, 1992, 108. oldal Munkácsi Püspökségbe szerveződött. A mai Magyarország területén élő görög katolikusság szempontjából fontos Munkácsi Egyházmegye területe a 2. ábrán 4

6 látható. A magyar görög katolikusok többségükben ma is ezen területek magyarországi részén élnek. Az egyház növekedése miatt XIX. század elején létrejött az Eperjesi Püspökség. A XX. század elején, 1912-ben alapították meg a Hajdúdorogi Püspökséget, amely immár alapvetően magyar identitású görög katolikus egyházzá vált. Trianon után az Eperjesi Püspökség Magyarországon maradt egyházközségeiből létrejött a Miskolci Apostoli Exarchátus (Kormányzóság). Érdekes módon Miskolc városa hivatalosan nem az Exarchátushoz, hanem a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez tartozik, de elhelyezkedése miatt alkalmas az elszórt elhelyezkedésű települések központjának. Jelenleg ehhez a két területhez kapcsolódnak a görög katolikus egyházközségek, amelyeket a 2008 nyarán kinevezett Kocsis Fülöp püspök irányít ben a magyarországi görög katolikusok aránya 9,7% volt, nagy részük román, akiket a második világháború után a romániai ortodox egyház beolvasztott. A trianoni Magyarország területén élők 2,2%-a vallotta magát görög katolikusnak. A XX. század folyamán ez az arány folyamatosan emelkedett, jelenleg 2,7%. A 2001-es népszámláláskor a lakosság körülbelül háromnegyede sorolta magát valamelyik vallási felekezethez. Ezek megoszlását mutatja az alábbi ábra. római katolikus 69,5% görög katolikus 3,5% görög keleti 0,2% evangélikus 4,0% református 21,3% egyéb 1,4% 3. ábra A vallási felekezetek megoszlása (2001) Forrás: Népszámlálási adatok Legnagyobb létszámban a római katolikus egyház képviselteti magát a hívek 70%-ával. Utánuk a reformátusok következnek. Az evangélikus és a görög katolikus egyház híveinek létszáma hasonló, körülbelül 300 ezer fő. [László T., 2005] 5

7 A görög és a római katolikus egyház viszonya A görög katolikus szertartásrend és hagyományok számtalan archaikus elemet őriztek meg. Hogy a görög és a római katolikus népszokások közötti különbség jól értelmezhető legyen, röviden tekintsük át, hogy mik a legfontosabb hasonlóságok és különbségek a két egyház között! A görög és a római katolikus egyház közötti legfontosabb különbség a liturgia eltérése. A görög egyházban a keleti liturgiát használják, amely szinte minden elemében megegyezik Aranyszájú Szent János és Nagy Szent Bazil által a Kr. u. IV. században megalkotott szertartásaival, és mivel ennek főbb részeit korábban ültették át ószlávból magyarra, ezért itt egy régiesebb szöveggel találkozunk. Emiatt eltérés van az egyházi dallamokban, a miseszövegben, a vallási kifejezésekben. Jó példa erre, hogy Szűz Máriát szinte mindig az Istenszülő jelzővel illetik. A görög katolikus szentmiséken két szín alatt történik az áldozás (kenyérrel és borral), míg a római katolikuson általában csak ostyát használnak, két szín alatti áldozás csak nagy ünnepeken fordul elő. 4. ábra Tokaji ikonosztázion Látványos különbség található még a templomok belső kialakításában jelentkezik: A görög katolikus templomok az ortodoxokkal azonos módon ikonosztázionnal (hatalmas, meghatározott szentképeket ábrázoló fallal) rendelkeznek a szentély lezárásaként. Az ikonosztázion közepén van a Királyi Ajtó, amely csak a szentmise alatt van nyitva, ennek két oldalán Krisztus és Szűz Mária képe található, mellettük pedig Szent Miklós és a templom védőszentjének ábrázolása. Az egyházi szervezet is különálló: a görög katolikusoknak saját papságuk és püspökük van. A hajdúdorogi püspök azonban tagja a Magyar Katolikus Püspöki 6

8 Karnak, és mindkét felekezet a római pápát tekinti földi vezetőjének. Fontos különbség még, hogy a görög katolikus papok felszentelésük előtt házasodhatnak. A pápa elismerése mellett a legfontosabb tényező, amely összekapcsolja a két egyházat, az a közös dogmatika. A hittételekben megegyezik a görög és a római katolikus egyház. Ilyen hittudományi kérdés például, hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik, illetve hogy létezik a tisztítótűz. [Mosolygó, 1992] Bár ezek a kérdések a külső szemlélő számára talán nem tűnnek fontosnak, de gondoljunk csak Madách Ember tragédiájában a homousion (Jézus egylényegű Istennel) és a homoiusion (Jézus hasonló Istenhez) problémakörére (VII. szín)! Eltérések a római egyháztól bizánci liturgia, szertartásrend templombelsők kialakítása: ikonosztázion, ortodox egyházra jellemző díszítések saját papi és püspöki szervezet a felszentelés előtt papok házasodhatnak, de püspök csak nőtlen pap lehet két szín alatti áldozás a bérmálás rögtön a keresztelés után megtörténik, nem csak éves korban Szt. Miklós kiemelt tisztelete Hasonlóságok azonos dogmatika a pápa főhatóságának elismerése szoros együttműködés a két egyház között számtalan területen (pl. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia keretében, közös kegyhelyek stb.) 1. táblázat A görög és a római katolikus egyház közti hasonlóságok és különbségek A két egyház együttműködése számtalan területen tapasztalható, jó példa erre a Katolikus Püspöki Konferencia munkája, illetve a közös kegyhelyek: a máriapócsi kegytemplom például hagyományos görög katolikus búcsújáróhely, de római katolikus hívek is rendszeresen szerveznek oda zarándoklatot. 7

9 A GÖRÖG KATOLIKUS NÉPI VALLÁSOSSÁG A vallás évszázadokon keresztül meghatározta az emberek életét, mindennapjait. Mivel a magyar görög katolikusok a XX. századig szinte kizárólag a Kárpát-medence észak-keleti részén éltek, hagyományaik sok esetben összemosódnak az ezen a vidéken élő más vallású népesség szokásaival. A népi vallásosság témaköréhez kapcsolódóan rendkívül sok területet érint a szakirodalom a szertartásokhoz kapcsolódó tárgyak díszítéskultúrájától a népi gyógymódokon át az egyes kegyhelyekhez kapcsolódó népszokásokig. [Balassa Ortutay, 1979; S. Lackovits Mészáros, 2004] Dolgozatomban a jeles napokhoz kapcsolódó görög katolikus népszokásokat tekintem át. A görög katolikus jeles napok többségükben egybeesnek a római katolikus ünnepekkel, ezért a hozzájuk kapcsolódó szokások is gyakran hasonlóak a két felekezetben. A különbségeket elsősorban a keleti egyházból megmaradt hagyományok okozzák. A karácsonyi ünnepkör A görög katolikus kalendárium egészen 1916-ig eltért a római katolikustól, a keleti rítusú katolikusok ekkor tértek át az ortodox naptárról a Gergely-naptárra. Ez néhány nap különbséget jelentett, a karácsony a római katolikus vízkereszt ünnepével (január 6.) esett egybe, amit ezért bizonyos vidékeken oroszok karácsonyának is neveztek. [Paládi-Kovács, 2004] KARÁCSONY BÖJTJE Az egyházi esztendő a karácsony előtti böjti időszakkal, nyugati nevén az adventtal kezdődik. A római katolikus négyhetes adventi időszakkal szemben a görög katolikusoknál a karácsony előtti bűnbánati időszak negyven napig tart. Kezdete így mindig november 15., míg a római katolikus advent Szent András 8

10 napjához (nov. 30.) legközelebb eső vasárnap kezdődik. A hosszabb időszak miatt a különbséget találunk az egyik viszonylag új keletű adventi hagyomány, az adventi koszorú esetében is. A görög katolikus templomokban nem mindig készítenek adventi koszorút, illetve ha mégis, akkor öt vagy hat gyertyát helyeznek el rajta a vasárnapok számától függően. A böjti szokások is eltérően alakulnak a két egyházban. Dudás Bertalan hajdúdorogi püspök 1967-es körlevelében a következőket írta: A böjt a bűnbánati jelleget domborítja ki. Ezek szerint évenként két szigorú böjti nap van: nagyböjt első napja és nagypéntek. Nagyböjtben szerdán és pénteken, a többi időszaki böjtben pedig csak pénteken kell tartózkodni a húsos ételektől. Az év többi bűnbánati napján a hústól való tartózkodás pótolható a szeretet és az áhítat cselekedeteivel. [Bődi, 2004, 403. oldal] A böjt gyakorlata ahogy minden vallásnál területeken és időben is eltérő. A görög katolikus karácsonyi étkezési szokásokkal kapcsolatban érdekes összehasonlító elemzést közöl Bődi Erzsébet [2004]. Tanulmányában egy lengyel, egy szlovák és egy magyar görög katolikus falu böjti és karácsonyi étkezési szokásait veti össze. A lengyel Komanczaban hathetes böjti időszak előzi meg karácsonyt. Péntekenként szigorú böjtöt tartanak: Tartózkodnak a jóllakástól, naponta csak kétszer étkeznek, és naplemente után nem vesznek magukhoz táplálékot. Száraz böjti napokon (hétfőn, szerdán és pénteken) pedig nem fogyasztanak főtt ételt. Tartózkodtak továbbá az egyéb állati eredetű ételektől (tej, tejtermékek, tojás) is. A böjti időszak egyik fő tápláléka héjában sült burgonya, amit sóval, esetleg olajjal esznek. Jellegzetes ételek továbbá a savanyú káposztából készült ételek, a szintén savanykás zabdara leves (kyselycia), az aszalt gyümölcsök és a lepények. Ebben az időszakban kender-, len- vagy napraforgóolajat használtak. A teljes hústilalom és a főzési tilalom miatt ez a legszigorúbb böjti rend a vizsgált három település közül, azonban itt találunk egy olyan vonást is, ami a magyar görög katolikus böjtből teljesen hiányzik: Már a XVIII. századtól a környéken élőknek a burgonya mellett az egyik legfontosabb böjti tápláléka a sózott hering. Míg a böjti halfogyasztás Magyarországon a római katolikusoknál bevett gyakorlat, addig 9

11 a görög katolikusoknál nem találkozunk ezzel. Ennek minden bizonnyal társadalmikulturális háttere van. Míg Lengyelországban a hosszú tengerpart miatt a halfogyasztás jelentős volt, Magyarországon a görög katolikusok inkább az északkeleti, hegyvidéki területeken éltek csak egy részük kötődik a Felső- Tiszavidékhez. A XX. században Komanczaban már lazult a böjtölés szigorú rendje: vasárnap már ettek húsos ételeket, kedden és csütörtökön pedig tejes és vajas eledelt is fogyasztottak. A kárpátaljai Salánkon csak négy hetes böjtöt tartanak karácsony előtt. Itt is a hétfő, szerda és péntek voltak a kiemelt böjti napok. Hétfőn és pénteken jellemzően babos ételeket ettek, ezért ezeket a napokat elnevezték paszulyos napoknak. A legszigorúbb étkezési rend pénteken volt, sokan naplementéig semmit sem ettek. Hogy a vasárnap reggelire hagyományosan evett töltött káposzta ne hiányozzon az étrendből, megalkották ennek málékásával készített változatát, amelyet szombat este megfőztek, és gyakran ekkor már ettek is belőle. Böjtben napraforgóolajat használtak, a fazekakat előtte alaposan kisúrolták, hogy ne maradjon benne zsír. Itt is tartózkodtak mindenféle állati eredetű tápláléktól. Az ételek alapanyaga a frissen gyúrt tészta, száraz bab, burgonya, savanyúkáposzta, kukoricadara, szárított gomba, lekvár és kenyér. Gyakran a karácsony előtti időszakra esett a disznóvágás, de abból csak a karácsonykor fogyasztottak. A magyarországi Nyírderzsen a salánkihoz hasonló ételeket fogyasztottak a 40 napos böjt során. Itt is burgonyát, káposztát, babot és napraforgóolajat használtak. Ezt kiegészítette a házilag eltett paradicsomlé, a dió, a mák és a gyümölcsök. A kedvezőbb éghajlat adta szélesebb alapanyag-választék változatosabb étkezést tett lehetővé. A nyírderzsiek a korábban említett hivatalos előírások engedékenysége ellenére hétfőn és pénteken is szigorú böjtöt tartottak: tartózkodtak a jóllakástól és az állati eredetű alapanyagoktól. A vasárnap kivételt jelentett a böjt alól, ekkor fogyasztottak húsételt, de itt is szigorúan tartották, hogy a fazekakat alaposan meg kell tisztítani, nehogy zsír maradjon benne hétfőre. Látható tehát, hogy mindhárom vidéken a hivatalos előírásnál szigorúbban tartották a böjtöt. Jellemző volt az állati eredetű táplálékoktól, mindenek előtt a hústól való tartózkodás, kivételt ez alól a lengyel sós hering fogyasztása, illetve 10

12 esetenként a vasárnapi húsfogyasztás. Tájanként eltérően a hétfő, a szerda és a péntek lehettek szigorú böjti napok, amit a jóllakástól való tartózkodással, bizonyos ételek vagy a főzés mellőzésével szenteltek meg. Napjainkra a karácsonyi előtti böjti szokások a görög katolikus egyházban fellazultak, sok helyen már a pénteki hústilalmat sem tartják meg. MIKLÓS-NAP (DECEMBER 6.) A görög katolikus hívek körében ugyanúgy élnek a Katalin-napi gallyhajtatás, illetve az András-napi férjjósló és a Luca-napi szokások, ahogy az ország többi vidékén. Kiemelt ünnepnek számít azonban körükben a Miklós-nap. Szent Miklós, a keleti egyház védőszentje, Myra püspöke volt. Legismertebb legendája a szegény lányok titkos megajándékozásáról szól, akik így férjhez mehettek. A keleti egyház a szeretet szentjének nevezi, emellett a hajósok [Kisfalusi, 1995], valamint az állatok védőszentjének is tartják. [Bődi, 2004] A hívek Miklós-napon adományokat vittek a templomba az ajándékozó szent emlékére. Az adományok vidékenként eltérően kisállatok (tyúk, kakas, nyúl, kacsa), kenyér, illetve egyéb ételek: dió, mák, bab, tojás, túró, vaj. Az állatok adományozásához gyakran kapcsolódott a szent dögvészelhárító erejének hiedelme is. A mise végén a pap megáldotta az adományokat, amik aztán részben a szegényeket, részben a papot és más egyházi személyeket (harangozó, kántor) illették. A XX. század közepétől a szentelmények kiosztásának szokását fokozatosan kiszorította a gyerekek megajándékozásának ismert szokása. 5. ábra Szent Miklós KARÁCSONY A karácsonyt csak 1916-tól ünnepli a görög katolikus egyház december 25-én, korábban az ortodox hagyomány szerint vízkeresztkor (január 6.) tartották. A naptárreform hivatalos indoklása mögött volt, ahol egészen érdekes okokat sejtettek: 11

13 A karácsonyt csak az első háborútól csináljuk a rómaiakkal egyszerre. Addig az orosz naptár szerint vízkeresztkor tartottuk. Ugy mondták, hogy a háboruba ellenségek voltunk, és azér reformálták meg, hogy ne úgy tartsuk, mint ők. Azelőtt mindég oroszul végezték az istentiszteletet. (Rohály Miklósné, 1898) [Petercsák, 1985, 22. oldal] Karácsony viliájához (vagy vigiliájához, szentestéhez) kapcsolódik a legtöbb hagyomány. Itt nem beszélhetünk kimondottan görög katolikus hagyományokról, ezek a következő évre bőséget hozó, illetve férjjósló szokások a Kárpát-medence több területén is hasonló formában ismertek voltak. Ezek közé a hiedelmek közé tartoztak például a kölcsön tilalma ezen a napon, illetve az is, hogy ha elsőként asszony jött december 24-én a házhoz, az szerencsétlenséget jelentett. Görög katolikus településeken nagyon sok szokás kapcsolódik az állatokhoz. Zemplénben kelt tésztából sült bobájkát adtak a tyúkoknak, hogy gyorsabban nőjenek. A kakas fokhagymát vagy borsot is kapott a bobájkába, hogy erősebb legyen. [Petercsák, 1985] Tehetősebb vidékeken, ahol tehén volt, az kapott a cipó tésztájából dagasztott kis veknit. [Bődi, 2004] Vigilia szokás szerint szigorú böjt volt, húst nem ettek. Bizonyos vidékeken napközben semmit sem ettek, legfeljebb kenyeret és vizet. Viszlóban gyereket úgy próbálták a böjtre szoktatni, hogy azt mondták nekik, ha nem esznek semmit, és amikor feljön az Esthajnalcsillag, akkor összesöprik a szemetet, kiviszik és ráállnak a lapátra, meghallják az angyalok énekét. [Kisfalusi, 1995] A szentesti vacsora is böjtös volt: friss kenyeret, kalácsot, hús nélküli babos, káposztás ételeket ettek. Észak-Kelet-Magyarországon vallásoktól függetlenül a bobájka volt a hagyományos étel: megsütött kelttésztát tejjel öntöttek le, és mákkal, mézzel ízesítették. Ezen hagyományos ételek helyét fokozatosan átvette a halászlé, rántott hal számos családnál. A XX. század második feléig csak az éjféli mise után ettek húst, általában a disznóvágás során elkészített hurkát, kolbászt. [Bődi, 2004] Karácsonyestén a néphit szerint tizenkét- vagy tizenháromféle ételt kellett enni, hogy a következő esztendő is bőséges legyen. Szenteste görög katolikus vidékeken is szokásban volt a kántálás és a betlehemezés. 12

14 Karácsony első és második napján a böjt után bőségesen étkeztek. Az ünnepre tekintettel gazdag húsételeket és édességeket fogyasztottak. Ahogy az éjfél utáni étkezésnek, a karácsonyi menüsornak is részei voltak a disznóvágásból származó hurka, kolbász. December 25-én húsleves is került az asztalra, korábban orjaleves, a XX. században inkább tyúkhúsleves készült [Bődi, 2004], Borsodban és Zemplénben belefőtt tőtikével (töltelékkel). Ahogy más nagy ünnepeken, karácsonykor is szokás volt az ételszentelés: bort, olajat és búzát szentelt a pap a templomban, és az ekténiában név szerint áldást mondott a jelenlévőkre. Erre utal a szertartás ószláv neve, a szolocsni (név szerinti áldás) is. [Kisfalusi, 1985] VÍZKERESZT A polgári újévhez nem kapcsolódnak jelentősebb szokások, ünneplése inkább csak a XX. században vált jelentőssé. Ebben is közrejátszott az ortodox kalendárium használata, amely szerint január 14-én kezdődik meg az új esztendő. [Bődi, 2004] Sokkal jelentősebb ünnep volt a vízkereszt, hiszen keleti mintára régen ezen a napon ünnepelték a karácsonyt. Sok esetben december 25-én és január 6-án is felkeresték egymást a rokonok karácsonyt köszönteni, különösen, ha római katolikus vagy protestáns vallású is volt a rokonságban. A két karácsony közötti időszakot a görög katolikusok szabad hétnek nevezik, ekkor nem tartották az egyébként szokásos pénteki böjtöt, hanem akkor is ehettek húst. Vízkeresztkor az egyház Gáspár, Menyhért és Boldizsár napkeleti királyok Jézusnál tett látogatását, valamint Jézus Jordánban való megkeresztelkedését ünnepli. Vízkereszt viliáján (előestéjén) sokfelé böjtöltek, az ünnepet pedig hasonló ételekkel ülték meg, mint karácsonykor. Nyírderzsen a kocsonya volt a vízkereszt hagyományos étele. [Bődi, 2004] A vízkereszt legfontosabb eleme a vízszentelés. A római katolikusok is ekkor végzik ezt a szertartást, de bent a templomban, kevésbé hangsúlyos és ünnepélyes körülmények között, mint a görög katolikusok. A görög katolikus szertartás ünnepélyessége miatt a nép nagyobb erőt tulajdonított ennek a szentelt víznek. Gyakran a római katolikusok, de még a 13

15 protestánsok is kértek a mágikus erejűnek tartott szentelt vízből. [Paládi-Kovács, 1988] Vízkereszt ünnepéhez időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódtak. Azt tartották, hogy ha vízkereszt vizet ereszt, az ízéket padra rekeszd, azaz akkor hosszú lesz még a tél, így még a törmelék takarmányra, az ízékre is szükség lesz az állatok etetéséhez. [Petercsák, 1985] A viszlói reformátusok szerint pedig, ha enyhe volt a tél eleje, akkor majd hideg lesz, ha a görögök a vizet fogják szentelni. [Kisfalusi, 1995, 157. oldal] Ahol tehették, ott szabad vízfolyásnál végezték a vízszentelést. A hívek körmenettel vonultak ki a patakra vagy a folyóra, amelynek jegére kereszt alakban léket vágtak. A kivágott keresztet gyakran virágokkal díszítették, míg a lék a tavaszi jégzajlásig a helyén maradt. [Paládi- Kovács, 1988] A szertartás során a pap beleoltotta a hármas gyertyát a vízbe, majd a vízre lehelt, végül megáldotta a vizet. Ezeknél a mozzanatoknál régen fegyverrel durrogtattak, később biztonsági okokból pléhdobozokkal csaptak zajt. A zajkeltésnek démonűző célja van, hasonló elképzelés van mögötte, mint a máig élő babonának, amikor lekopogunk valami bajt, rosszat. [Kisfalusi, 1995] 6. ábra Jézus megkeresztelése (orosz ikon, XV. sz.) Ha valamiért nem volt arra lehetőség, hogy folyóvíznél végezzék a szentelést, akkor kútnál végezték a szertartást. Ez lehetett a templom kertjében kifejezetten erre a célra ásott kút, a pap vagy valamelyik közelben lakó gazda kútja is. A szentelt vízből kiemeltek egy dézsával a templom céljaira, és a hívek is vittek haza egy-egy üveggel. A szentelt víz felhasználása sokrétű volt. Elsőként a vízszentelésből hazaérő háziasszony vagy a családfő meghintette a házat vízzel. Ezt később kiszorította a házszentelés szokása, amelyet a pap végez. A házszentelést a 14

16 görög hívek a római katolikusoktól vették át, ami szintén vízkeresztkor zajlik. Ekkor a római katolikus pap megáldja a házat, és krétával felírja az ajtó fölé az évszámot és Gáspár, Menyhért és Boldizsár királyok kezdőbetűjét. Mivel a papot ilyenkor meg szokták kínálni a háziak egy kis itallal, süteménnyel, ezért a nép a rövidítést úgy fordította: Gazda Menj Borért! A görög katolikus pap nem szokott semmit az ajtófélfára írni, de az egyik viszlói plébános nem akart elmaradni a római katolikusok mögött, és házszenteléskor felírta: V I, azaz velünk az Isten. A néphumor természetesen ebben is megtalálta a mondanivalót: Van Inni? [Kisfalusi, 1995] A szentelt víz a továbbiakban betegségűző szerepet játszott a család életében. A vízszentelés után a hazatérő családtagot ittak egy-egy kortyot belőle, hogy távol tartsa a betegségeket. Ha kisgyerek volt a háznál, akkor meghintették a bölcsőt, vagy megmosták az arcát a vízzel. Az emberélet minden eseményét végigkísérte a szentelt víz: ezzel locsolták meg az ifjú párt esküvőre menet, ebben fürdették a beteg gyereket, bedörzsölték vele a fájó testrészt, meghintették vele a halottat, mielőtt a koporsóba fektették. Szintén betegségtől, rontástól védte meg a szentelt víz az állatokat és a termést. Tavasszal az első kihajtáskor meghintették az állatokat. Ha ellett a tehén, meghintették az istálló ajtaját, hogy ne tudjanak bemenni a boszorkányok. Tokaj- Hegyalján a görög katolikus falvakban a szőlősgazdák a vízszentelés után kimentek a szőlőbe, és azt is meghintették vízzel a bő termés reményében. Sok helyen ismert volt az a hiedelem, hogy ilyenkor az egész patak vagy kút vize is szentelt vízzé válik, ezért a szertartás után kihajtották a marhákat, hogy igyanak a vízből. Hasonló okok miatt élt a Zemplénben a mosás tilalma a Vízkeresztet követő héten. [Kisfalusi, 1995; Paládi-Kovács, 1988; Petercsák, 1985] Vízszentelés tartottak még Makkabeus-napon (augusztus 1.), az volt a kis vízszentelés, illetve ha elfogyott a szentelt víz, akkor a mise keretében rövid vízszentelésre került sor. [Paládi-Kovács, 1988] 15

17 GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY (FEBRUÁR 2.) Február 2-a 1092-től ünnep Magyarországon. Mind a római, mind a görög katolikus egyház ünnepli, de a Keleti Egyházban régebb óta ünnep, és így jelentősége is nagyobb. Gyertyaszentelőkor az egyház Jézus templombeli bemutatását ünnepli. A zsidóknál a születés utáni 40. napon be kellett mutatni a fiúgyerekeket a templomban. A mózesi törvény szerint az elsőszülött gyermeket az Úrnak kellett szentelni, ez alól a szegények egy pár galambbal, a gazdagabbak egy báránnyal válthatták meg a gyermeket. [Kisfalusi, 1995] A családok egy-egy pár gyertyát szenteltettek a templomban. A szertartást körmenet zárta. A szentelt gyertyákat általában egy szép szalaggal összekötve otthon felakasztották a falra, a szent sarokba, később, a bútorok terjedésével eltették a komódba. Felhasználása sokrétű volt. Az emberélet fordulóinál szinte mindig jelen volt: a szülőasszony avatásakor ugyanúgy égett, mint a halottas ágy mellett. Ezt fogták a gyerekek elsőáldozáskor, de bizonyos vidékeken még a tehén ellésekor is meggyújtották, hogy nehogy a boszorkányok megrontsák a borjút. [Kisfalusi, 1995] A szentelt gyertyának gyógyító erőt is tulajdonítottak, illetve egy általánosan elterjedt hiedelem szerint, ha vihar idején meggyújtják, akkor a kéményen kiszálló füstje elűzi a felhőket. A naphoz a görög és a római katolikus vidékeken is számtalan időjóslás kapcsolódik. Ezek általában azt tartják, hogyha február 2-án jó az idő (csorog az eresz, a madarak isznak a keréknyomból, vagy a barlangból kijövő medve meglátja az árnyékát), akkor még hosszú lesz a tél. [Petercsák, 1985] 16

18 Vízkereszttől pünkösdig FARSANG A vízkereszttől nagyböjtig tartó farsangi idő a lakodalmak, bálok időszaka. A görög katolikus falvak farsangi hagyományai nem térnek el jelentősen a környékbeli más vallású közösségek falvaitól. A görög katolikusok a farsang négy utolsó vasárnapját különleges névvel illetik: vámos és farizeus vasárnapja, a tékozló fiú vasárnapja, húshagyó vasárnap és vajhagyó vasárnap. Az első kettő az adott evangéliumi szakaszról van elnevezve, míg az utolsók a böjt fokozatos bevezetésére szolgálnak. A vámos és farizeus vasárnapja utáni hét úgynevezett szabad hét, akárcsak a karácsony és vízkereszt közti időszak. Ezen a héten a régen szokásos szerdai és pénteki böjti napokat sem kellett megtartani, akkor is ehettek húst a hívek, mivel az evangéliumi történet szerint (Lk 18, 9-14) a farizeus éppen a heti kétszeri böjtöléssel kérkedett. A nagyböjt kezdete előtt egy héttel, húshagyó vasárnapon a görög katolikusok már elhagyták a húst az étkezésből. A következő, vajhagyó vasárnap volt az utolsó nap, amikor még állati eredetű táplálékot (vajat, tojást, tejterméket) fogyaszthattak. NAGYBÖJT A húsvét előtti hét hetes böjtben tilos volt a mulatság, az ének, a zene. A görög katolikus böjti szokások sokkal szigorúbbak voltak, mint a római katolikusok. A böjt már hétfőn elkezdődött, szemben a római katolikus hamvazószerdai kezdéssel. Hétfőn az asszonyok alaposan kisúrolták a fazekakat, hogy ne maradjon egy csepp tilalmas étel sem az edényekben. A böjtölés módja tájanként és egyénenként is eltért. A hétfő, a szerda és a péntek számítottak szigorú böjti napnak. Voltak, akik ebben az időszakban csak kenyéren és vízen éltek, a többség még olajjal sem főzött ilyenkor. A böjt első napjának jellegzetes étele a koliba, amely búzából és aszalt gyümölcsökből főzött kása. A sajószentpéteri görög katolikusok felelevenítették ezt a 17

19 hagyományt, és a szentmise után a pap felesége által főzött kolibát osztanak a híveknek. Filkeházán jellegzetes böjti étrend volt a következő: reggelire böjtös leves, amely vízből, sóból és böjtös (zsiradék nélküli) rántásból készült. Ebédre szintén száraz rántással készült krumpli-, rántott vagy bablevest fogyasztottak. Vacsorára sokszor sült krumpli került az asztalra. A bableves behabarásához gyakran használtak savanyúkáposzta-levet. [Petercsák, 1985] Az észak-magyarországi görög katolikus falvakban jellemző böjti étel volt a kukoricalisztből készült zsámiska. Ez a más vidékeken elsősorban tört burgonyából készült lepényféle itt a puliszka megfelelője. [Paládi-Kovács, 1988; MNL, 1977], Ahogy látható, a főbb böjti ételek alapanyaga a kukoricaliszt, a krumpli, a savanyúkáposzta és a leve, valamint a paszuly. A három szigorú böjti nap kivételével ehettek tejtermékeket is, ekkor kedvelt étel volt a túrós galuska. [Petercsák, 1985] A görög katolikusok büszkék is voltak erre a szigorú böjtre, a felvidéken körükben elterjedt volt a mondás: A felvidéki hidak (melyet gyakran elvitt a víz), a kálvinisták hite meg a pápisták böjtje, az csak olyan! [Kisfalusi, oldal] A szigorúság hátrányait viszont egy XIX. század végi rétközi leírás a következőképp világítja meg: A Rétközben golyvás is akad elég, kivált a görög katholikusok közt a mi nyilván a sok sanyarú böjtre s olajfogyasztásra vezethető vissza [Paládi-Kovács, 1988] A XX. század második felében enyhültek ezek a böjti szokások. Ma már csak a szerda és a péntek hústalan és a nagyböjt első hétfője, valamint a nagypéntek szigorú (minden állati eredetű ételtől mentes) böjt. Nagyböjt harmadik hetét kereszthódoló hétnek, vasárnapját kereszthódoló vasárnapnak nevezik. Filkeházán a hívek a szentmise után poklonát vernek, azaz letérdelnek a templom kövére, és háromszor a földhöz érintik a homlokukat. [Petercsák, 1985] Ezen a héten a hívek kisebb csoportokban (a leányok és a legények, a rózsafüzér-társulatos asszonyok) a vecsernye után felkeresték az útszéli kereszteket és ott közös ájtatosságot tartottak. [Paládi-Kovács, 1988] A húsvét előtti második vasárnap a fekete vasárnap, egy hétre rá virágvasárnapon pedig a keresztények Krisztus jeruzsálemi bevonulását ünneplik. Ekkor a római és a görög katolikus egyházban is barkát szentelnek. A szentmise után 18

20 hazafelé menő lányok és legények megszámolták a barkaszemeket, hogy páros vagy páratlan-e. Ha páratlan volt, akkor gyorsan letörtek és bekaptak egyet, hogy ne maradjanak páratlanul. A szentelt barkának fontos mágikus erőt tulajdonítottak: Viharban elégetve füstje ugyanúgy elkergette a felhőket, mint a szentelt gyertyáé. A húsvéti ebéd előtt pedig sokfelé bekaptak a barkából egy-egy szemet, hogy távol tartsa a betegségeket. [Petercsák, 1985] A nagyböjt a liturgiát is átalakítja kissé. Szerdán és pénteken az előszenteltek liturgiáját végzi a pap. Ekkor ugyanis semmilyen ünnep nem lehet, így Krisztus testének kenyérré és borrá változását sem ünnepelhetik a hívek. Ezért ekkor az előző napon több kenyeret és bort változtatnak át a szertartásban, és azt használják fel az áldozáshoz. A nagyböjt második, harmadik és negyedik szombatján halottak szombatja van, ekkor minden elhunyt igazhitű keresztényért mond misét a pap. NAGYHÉT A nagyböjt utolsó hete a húsvétra való testi-lelki felkészüléssel telik. Nagycsütörtökön Rakacán és környékén rántottát fogyasztottak, hogy felkészüljenek a másnapi szigorú böjtre. Este szentmise van a templomban, ahol felolvassák a tizenkét kínszenvedési evangéliumot, amely Krisztus kereszthalálának történetét írja le. Ezután tizenkétszer harangoznak, majd vasárnap hajnalig, a feltámadásig elnémulnak a harangok, szerepüket kereplők töltik be. Nagypéntek Krisztus halálának napja. Szigorú böjti és dologtiltó nap. Sokan napközben semmit sem ettek, csak estére egy kis pirítóst vagy sült krumplit. [Petercsák, 1985] Viszló vidékén délelőtt pirítóst ettek vagy sült laksát (elsikált gyúrt tészta megsütve), délben a hordós káposzta levében készült tésztalevest. Az asszonyok a templomban felállítják a szent sírt, egy terítővel letakarják, hortenziával díszitik. A nyugati egyházban a szent sírra kiteszik az Oltáriszentséget is. A görög katolikusoknál Jézus a kihelyezett evangélium képében van jelen. A sírt a feltámadásig őrizték a fiúk és férfiak. A Krisztus temetését jelképező istentiszteletet délután tartják. A faluban a férfiak nagy zajt csaptak kürtökkel, ostorral, fazekakkal, láncokkal annak emlékére, hogy Jézust is nagy zajjal fogták el. [Kisfalusi, 1995] 19

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész 2014 december 26. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó

Részletesebben

SZEGED VÁROS PLÉBÁNIÁI

SZEGED VÁROS PLÉBÁNIÁI HÚSVÉTI MISERENDEK 2010. CSONGRÁD MEGYE NAGYOBB TEMPLOMAIBAN SZEGEDI SZÉKESEGYHÁZ SZEGED VÁROS PLÉBÁNIÁI Április 1. Nagycsütörtök 10.00 Olajszentelési szentmise, melyet Püspök úr és az egyházmegye papsága

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ

Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ 5 6 Megérkezett Simon-Júdás Jaj már néked pőregatyás! Rég felírta Noé Tokaj Hegyormára Hegyaljai kapás várj Simon Júdásra! Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ. /Szüret, regula/ Ma használatos neve

Részletesebben

2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN

2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN 2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN SzentMihályFőplébánia 2014. ÁPRILIS 11. FÁJDALMAS PÉNTEK 18.00 Élő keresztút a Károly templomtól a Bazilikáig 10.30 Érseki szentmise, barkaszentelés,

Részletesebben

Húsvét Magyarországon

Húsvét Magyarországon Húsvét Magyarországon 1. Történelem A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadik

Részletesebben

SMART DIET. Táplálkozási kézikönyv

SMART DIET. Táplálkozási kézikönyv SMART DIET Táplálkozási kézikönyv A Smart Diet diéta segítségével elégetheti a különböző területekről a zsírpárnákat, különösen a hasról, lábakról, és a karokról. Többféle diéta létezik. Vannak szétválasztó

Részletesebben

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember.

MÉGIS HAVAZÁS. Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak le a földre: Zizegésük halk zenéjét Elhallgatnám mindörökre Én az ember. MÉGIS Alapíttatott azzal a céllal, hogy közösségünk erısödjön, egymásnak ily módon is lelki támaszt nyújthassunk és a mindenkori eseményekrıl hírt adjunk. HAVAZÁS Tiszta, csendes hópihécskék Szálldogálnak

Részletesebben

A 19-20.században terjedt el az adventi koszorú és kalendárium készítése, melyekkel szintén a várakozást fejezték ki.

A 19-20.században terjedt el az adventi koszorú és kalendárium készítése, melyekkel szintén a várakozást fejezték ki. DECEMBER- KARÁCSONY HAVA-ÁLOM HAVA JELES NAPOK December 25. Karácsony December 26. Karácsony NÉPSZOKÁSOK, NÉPI HIEDELMEK ADVENT Advent a kereszténység egyik legfontosabb időszaka: a négy hét alatt a hívek

Részletesebben

Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 3. szám, Március

Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 3. szám, Március Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 3. szám, Március LOCSOLÓVERSEK Húsvéthétfőn szokásosnál ragyogóbban kelt a nap; Kiugrottam az ágyamból egyetlenegy perc alatt. Kölnivízzel a zsebemben míg eljöttem

Részletesebben

Pühad, pidustused ja kultuurisündmused

Pühad, pidustused ja kultuurisündmused Pühad, pidustused ja kultuurisündmused Január 1. Újév napja (uusaasta) A szegény gyerekek újév reggelén köszönteni mennek/mentek a szomszédokhoz, ahol a jókívánságokat erre az alkalomra sütött fehér kenyérrel

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

Áprilisi jeles napok

Áprilisi jeles napok Káptalantóti Önkormányzat lapja VIII. évfolyam 3. szám Áprilisi jeles napok Április 12. Gyula napja, az esztendı századik napja, ezért száznapnak is nevezik. A délvidéken féregőzı nap, a nagytakarítás,

Részletesebben

1. oldal, összesen: 6

1. oldal, összesen: 6 1. oldal, összesen: 6 Márciusi jeles napok Áprilisi jeles napok Húsvéti ünnepkör Pünkösd Májusi jeles napok Főoldal A pünkösdi ünnepkör Áldozócsütörtök A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök,

Részletesebben

Ez év március 13-án, megválasztásának XXVII. ÉVFOLYAM, 1. (311.) SZÁM, 2016. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS!

Ez év március 13-án, megválasztásának XXVII. ÉVFOLYAM, 1. (311.) SZÁM, 2016. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS! XXVII. ÉVFOLYAM, 1. (311.) SZÁM, 2016. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS! AZ IRGALMASSÁG RENDKÍVÜLI SZENTÉVE Ez év március 13-án, megválasztásának második évfordulóján Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában

Részletesebben

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1.

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Adventi zsongás Múzeumi nap 1. Múzeumi nap 1. tematika Múzeumi nap helye és

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

Táplálkozási tanácsok gyomorgyűrű beültetést követően

Táplálkozási tanácsok gyomorgyűrű beültetést követően Táplálkozási tanácsok gyomorgyűrű beültetést követően Műtétet követő 1. nap: TEA ÉS VÍZ Igyon lassan, kis kortyokban Várjon 1-2 percet a kortyok között; Egyszerre soha ne igyon többet 1 dlnél Csakis szénsavmentes

Részletesebben

Húsvéti Kempingtalálkozó Erdélyben. Dés, Transilvania Camping

Húsvéti Kempingtalálkozó Erdélyben. Dés, Transilvania Camping Húsvéti Kempingtalálkozó Erdélyben Dés, Transilvania Camping Szervező - Ábrok László - Debrecen - tel.:06 20 939 0271 Társszervező - Transilvania Camping - Erdélyi Lakókocsisok - Peti tel 0040 722 509492

Részletesebben

KÖZSÉGI ESEMÉNYNAPTÁR Bodrogkeresztúr 2012.

KÖZSÉGI ESEMÉNYNAPTÁR Bodrogkeresztúr 2012. KÖZSÉGI ESEMÉNYNAPTÁR Bodrogkeresztúr 2012. Január: 08. Vízszentelés Helye: Római Katolikus templom 10. Bábszínház: A három kismalac 20. Megemlékezés a Magyar Kultúra Napjáról 22. Vince napi borszentelés

Részletesebben

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL 1. Általános alapelvek 1.1. Bevezetés A Keleti Egyházak Kánonjai Kódexének 700. kánonjának 2. -a ajánlja a püspökkel vagy egy másik pappal való koncelebrációt

Részletesebben

Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82.

Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82. Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82. Tisztelt Kuratórium! Tárgy: A 7. Con Spirito Egyházzenei Fesztivál megrendezésére szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3707/12072 A Filharmónia

Részletesebben

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé III. évfolyam 2. szám 2016. február Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé Érezzétek és lássátok, milyen édes az Úr A nagyböjt az Egyház ajándéka, amely megújításunkra szolgál. A heteken át tartó utazás,

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum

Új Szöveges dokumentum A húsvét Új Szöveges dokumentum A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.

Részletesebben

4/28/2013 Nézzétek meg amit a péceli gazdák elhoz- tak a ter- ménymegáldás ra! Honlapunk: http://www.pecelrk.hu/

4/28/2013 Nézzétek meg amit a péceli gazdák elhoz- tak a ter- ménymegáldás ra! Honlapunk: http://www.pecelrk.hu/ Otthonunk az Egyház Péceli Római Katolikus Egyházközség 4/28/2013 Elektronikus változat VIII/17 Írta: Jászberényiné Szepsi Katalin Ez a kifejezés csak a magyar nyelvterületen honos, más keresztény országokban

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

lényege az, hogy mi kerül A sűrűje 2. Borbás Marcsi 100 recept a családi asztalra

lényege az, hogy mi kerül A sűrűje 2. Borbás Marcsi 100 recept a családi asztalra A magyar gasztronómia lényege az, hogy mi kerül otthon a családi asztalra. Borbás Marcsi A sűrűje 2. 100 recept a családi asztalra Borbás Marcsi Asűrűje 2. A könyv alkotói: Borbás Marcsi Antal Csilla Borbás

Részletesebben

Orosz fémikonok Svájci magángyûjteménybôl 2010. december 4., szombat, 11. óra Szakmai meghatározás: prof. dr. Ruzsa György mûvészettörténész

Orosz fémikonok Svájci magángyûjteménybôl 2010. december 4., szombat, 11. óra Szakmai meghatározás: prof. dr. Ruzsa György mûvészettörténész 864IKON.qxd 11/7/2010 9:47 PM Page 241 Orosz fémikonok Svájci magángyûjteménybôl 2010. december 4., szombat, 11. óra Szakmai meghatározás: prof. dr. Ruzsa György mûvészettörténész 864IKON.qxd 11/7/2010

Részletesebben

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház

Részletesebben

RÓMAI KATOLIKUS HITTANTANMENET TANÉV: 2013/ 2014

RÓMAI KATOLIKUS HITTANTANMENET TANÉV: 2013/ 2014 RÓMAI KATOLIKUS HITTANTANMENET TANÉV: 2013/ 2014 HITOKTATÓ NEVE: Kóródiné Mikes Mónika PLÉBÁNIA: Eger Fájdalmas Anya Plébánia KOROSZTÁLY: 1. osztály AZ ÉVES CÉL: Fedezze fel a gyermek, hogy élete Isten

Részletesebben

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés;

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés; A keresztény egyház szertartásrendjének kialakulása Ószövetségi hagyomány: Páskabárány Újszövetség: Húsvéti Bárány páska-vacsora pontos szertartás Jézus a kovásztalan kenyeret és a harmadik serleg bort

Részletesebben

Egészséges táplálkozás. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Egészséges táplálkozás. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Egészséges táplálkozás Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Szívbarát szivárvány Értelmezési példa A lényeg, hogy húsfélékből napi 2-3 egységet javasolt fogyasztani. 1 egységnyi mennyiségek: 5-10

Részletesebben

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL - és vacsorára mit kapunk? - ez az idős hölgy cukorbeteg! - ha kérhetném, valami száraz hús legyen inkább, a Bakonyit már ismerjük. - van a csoportban két vegetariánus! - sertéshúst ne, mert mohamedánok.

Részletesebben

Advent IV. hetének liturgikus rendje 2013. december 22-től, december 23-ig

Advent IV. hetének liturgikus rendje 2013. december 22-től, december 23-ig Advent IV. hetének liturgikus rendje 2013. december 22től, december 23ig Vasárnap 12.21 Advent IV. vasárnapja IV. hét Balinka 8.00 Szentmise int. +Idős és ifjú Stohl Ferenc és szülőkért és nagyszülőkért

Részletesebben

A RÖSZKEI SZENT ANTAL PLÉBÁNIA HAVONTA MEGJELENŐ LAPJA

A RÖSZKEI SZENT ANTAL PLÉBÁNIA HAVONTA MEGJELENŐ LAPJA IX. évf. 1. szám (100) 2011. December A RÖSZKEI SZENT ANTAL PLÉBÁNIA HAVONTA MEGJELENŐ LAPJA Tartalomból: Miseszándékok 2. old. Részlet: Rainer Maria Rilke: Történetek a Jóistenrıl 3. old. E gy ház kö

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Karácsony

Új Szöveges dokumentum. Karácsony Karácsony Feldíszített karácsonyfa, a karácsony ünnepének legmeghatározóbb szimbóluma.a karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja a nyugati kereszténységben

Részletesebben

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Karácsony elõtt kilenc napon át, kilenc család viszi egymáshoz a Szent Család képét vagy szobrát. A szobrot vagy képet a földíszített házioltárra tesszük.

Részletesebben

GY I K Gyakran Ismételt Kérdések

GY I K Gyakran Ismételt Kérdések GY I K Gyakran Ismételt Kérdések A GYIK - Gyakran Ismételt Kérdések - azoknak kiván segitséget nyújtani akik az itt megjelenített tartalom pl. menű ill. az egyéb feliratok szövege nem teljesen érthető

Részletesebben

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk?

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? Vetélkedő kérdések és válaszok 1. feladat A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? 1. Jézus születése, a napkeleti bölcsek látogatása 2. Menekülés

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

Tételek hittanból (2016. május 20.)

Tételek hittanból (2016. május 20.) Tételek hittanból (2016. május 20.) 1. Kinyilatkoztatás Biblia (jelentése, részei, felosztása, keresés benne, sugalmazás) 2. Egy XX. századi magyar boldog élete, jelentősége 3. Teremtéstörténet - bűnbeesés

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat az Útmenti keresztek Apátfalván települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Veréb Anett

Részletesebben

FELTÁMADÁSI SZERTARTÁS

FELTÁMADÁSI SZERTARTÁS FELTÁMADÁSI SZERTARTÁS 1 2 Feltámadási szertartás A pap teljes liturgiai díszben a szent sírnál megtömjénezi a síri leplet, az oltárra viszi, kiteríti és otthagyja az ünnepzárásig. A lepel átvitele alatt

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

keresztjének drága áldott fája: ezen függ az egész világ váltságdíja, és

keresztjének drága áldott fája: ezen függ az egész világ váltságdíja, és LEVÉL A VERESEGYHÁZI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG ÉLETÉRŐL XIV. évfolyam 4. szám 2014. április TITKA A KERESZTFÁNAK A hamvazószerdával elkezdődött szent negyven nap célja húsvét méltó megünneplésének az előkészítése.

Részletesebben

A szentgotthárdi Egyházközség programja 2007.

A szentgotthárdi Egyházközség programja 2007. A szentgotthárdi Egyházközség programja 2007. Január Február 6. szombat 9.00 Házáldások 8. hétfő 17.00 Karitász összejövetele 13. szombat 19.30 Egyházközségi farsangi bál 15. hétfő 9.00 Szentségimádás

Részletesebben

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán 6. b Meglátogattuk Barkóczi Sándorné Juliska nénit, aki a város legidősebb lakója. Ő még jól emlékszik a régi szokásokra és viseletekre, emlékeit szívesen megosztotta

Részletesebben

Foglakozások ideje: péntekenként 19.00 Karitász csoport Vezetője: Werbőczi Erzsébet

Foglakozások ideje: péntekenként 19.00 Karitász csoport Vezetője: Werbőczi Erzsébet Éppen ezért minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban

Részletesebben

A keresztény istentisztelet. A liturgia elemei

A keresztény istentisztelet. A liturgia elemei V. OSZTÁLY L I T U R G I K A A keresztény istentisztelet Keresztény (gör. chrisztianosz = krisztusi) Istentisztelet = szentmise Az istentisztelet helyes módját a kinyilatkoztatásból ismerjük meg. A kinyilatkoztatás

Részletesebben

Forrás. Jézus mellénk állt

Forrás. Jézus mellénk állt Forrás a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Jézus mellénk állt 13. évf. 1. szám 2016. január 10. Gárdonyi Géza népszerű karácsonyi énekében jól láttatja az első karácsony valóságát: Nem

Részletesebben

Hogyan táplt. plálkozzunk lkozzunk. Parnicsán Kinga dietetikus

Hogyan táplt. plálkozzunk lkozzunk. Parnicsán Kinga dietetikus Hogyan táplt plálkozzunk lkozzunk egészs szségesen? Parnicsán Kinga dietetikus A táplálkozás jelentősége Táplálkozás: Az anyagcseréhez szükséges anyagok bevitele a szervezetbe. A táplálkozás célja: - energia

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

A család védelme a politika feladata is

A család védelme a politika feladata is IX. évfolyam, 2. szám 2011 február A család védelme a politika feladata is A család az élet helye, ahol az élet megfogan és befogadásra talál. Mivel az ember nem egy tárgy, az emberi életet nem lehet gyártani.

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim

Részletesebben

Mondjam vagy mutassam?

Mondjam vagy mutassam? I évfolyam 1.szám 2011 szeptember-október-november A Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és EGYMI lapja MONDJAM VAGY MUTASSAM Iskolánk névadója, Montágh

Részletesebben

A szentmise 5. rész: Az adományok előkészítése

A szentmise 5. rész: Az adományok előkészítése Felnőtt Katekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise 5. rész: Az adományok előkészítése Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 14. Az Eucharisztia liturgiája és

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Lehet sokféleképpen locsolni... Ahogy elődeink szokták... ...és ahogy manapság...

Lehet sokféleképpen locsolni... Ahogy elődeink szokták... ...és ahogy manapság... Virágvasárnap lévén, mára sok nyugalmat, kirándulással eltöltött szép napot kívánunk! DE aztán... Húsvét hétfő a magyar népéletben a locsolkodás napja. A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. E szokás

Részletesebben

Nyírbátor Város 2014. évi Közm vel dési Rendezvényterve. I. Kiemelt Önkormányzati programok

Nyírbátor Város 2014. évi Közm vel dési Rendezvényterve. I. Kiemelt Önkormányzati programok Ny rbætor VÆros 2014. Øvi K zm vel døsi RendezvØnyterve Nyírbátor Város 2014. évi Rendezvényterve I. Kiemelt Önkormányzati programok Magyarország nemzeti ünnepei: Március 15. Augusztus 20. Október 23.

Részletesebben

MUNKAANYAG. Orosz Tibor. Sűrített levesek. A követelménymodul megnevezése: Ételkészítés

MUNKAANYAG. Orosz Tibor. Sűrített levesek. A követelménymodul megnevezése: Ételkészítés Orosz Tibor Sűrített levesek A követelménymodul megnevezése: Ételkészítés A követelménymodul száma: 1465-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-007-30 SŰRÍTETT LEVESEK ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

LEVÉL A VERESEGYHÁZI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG ÉLETÉRŐL. Családszinódus után

LEVÉL A VERESEGYHÁZI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG ÉLETÉRŐL. Családszinódus után LEVÉL A VERESEGYHÁZI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG ÉLETÉRŐL XV. évfolyam 8. szám 2015. november Családszinódus után 2015. október 4-25. között tartották Rómában a XIV. Püspöki Szinódust, melynek témája a család

Részletesebben

Lássuk mennyire vagy otthon a témában! Ha minden kérdésre jól válaszolsz, akkor nyereményként egy kosár húsvéti finomságot nyerhetsz.

Lássuk mennyire vagy otthon a témában! Ha minden kérdésre jól válaszolsz, akkor nyereményként egy kosár húsvéti finomságot nyerhetsz. A húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Krisztus feltámadására emlékezünk ezen a napon. Ugyanakkor ez az időszak a tavasz kezdetének, a természet megújulásának ünnepe is. Lássuk mennyire vagy otthon

Részletesebben

Január hónap kezdetével belépünk

Január hónap kezdetével belépünk XXVI. ÉVFOLYAM, 1. (299.) SZÁM, 2015. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS! Január hónap kezdetével belépünk egy új esztendőbe, melytől mindenki sok szépet és jót remél. Sokak számára ez az évkezdet hagyományosan

Részletesebben

HÍRLEVÉL. 9. szám / 2012. december. A Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Régiójának Hírlevele. Kedves Testvérek az Úr Jézusban!

HÍRLEVÉL. 9. szám / 2012. december. A Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Régiójának Hírlevele. Kedves Testvérek az Úr Jézusban! HÍRLEVÉL 9. szám / 2012. december A Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Régiójának Hírlevele Kedves Testvérek az Úr Jézusban! A Szentatya meghirdette a Hit évét, s nekünk, ferenceseknek ez a

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I.

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I. HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 4. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Elérhető pontszám: 70p. 2015. január 9. 1. Fejtsd meg a

Részletesebben

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP TAKI! (Találd ki!) 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP Keresd meg a megadott szavakat a táblázatban és húzd ki: ÁCSORGÓ, MUNKÁS, DÉNÁR, SZŐLŐ, PIAC, INTÉZŐ, BÉR, GAZDA, UTOLSÓ, ELSŐ, BARÁTOM, ROSSZ, SZEM A

Részletesebben

Az örömből, a legnagyobb Örömbe.

Az örömből, a legnagyobb Örömbe. XIII. évfolyam 1. szám 2015. február Az örömből, a legnagyobb Örömbe. Elmúlt a farsang és elkezdődött a csendesebb életvitelnek, az elgondolkodásnak, a változtatásnak az időszaka. Ahogyan a Prédikátor

Részletesebben

Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje

Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje Ezt mondja az Úr Isten: A belső pitvar kapuja, mely keletre néz, zárva legyen a dologtevő hat napon, szombatnapon pedig nyissák ki, és újhold napján is nyissák

Részletesebben

21. óra JELES NAPOK. JANUÁR: Boldogasszony hava

21. óra JELES NAPOK. JANUÁR: Boldogasszony hava 21. óra JELES NAPOK Ünnepek ősidők óta léteznek és folyamatosan változnak a vallási, történelmi, helyi és társadalmi körülmények hatására. A pogány szokások közül sok még ma is felfedezhető ünnepeinkben,

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

Kárpát-medencei szőttesek

Kárpát-medencei szőttesek Kárpát-medencei szőttesek A világ számos tájáról megismerkedhettük az előzőekben a szőnyegszövés különböző módjaival. A következőekben a Kárpát-medencében ismeretes díszítéseket, szőnyegkészítéseket mutatom

Részletesebben

Krónikus veseelégtelenség ( urémia ) étrendi kezelése

Krónikus veseelégtelenség ( urémia ) étrendi kezelése Krónikus veseelégtelenség ( urémia ) étrendi kezelése Krónikus veseelégtelenségben szenved beteg szérumjának kreatinin szintje magas, s ha napi 50-60 g fehérjét kap úgy állapota lassan tovább romlik. Ha

Részletesebben

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait! 1 A NÉP RÉSZVÉTELÉVEL BEMUTATOTT MISE RENDJE BEVEZETŐ SZERTARTÁS Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. NÉP: Ámen. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő

Részletesebben

MEGTAGADÓ IMA A ROMA NÉP SZÁMÁRA

MEGTAGADÓ IMA A ROMA NÉP SZÁMÁRA Salamon Tornáca Misszió Web: www.judaoroszlanja.gportal.hu Email: info.judaoroszlanja@gmail.com Tel: 06-30 / 385 6381 Tel: 06-70 / 352 9739 MEGTAGADÓ IMA A ROMA NÉP SZÁMÁRA Az Úr a szivünkre helyezte azt,

Részletesebben

Nomen est omen Gyógyszertárak névadásának érdekességei. Dr. Grabarits István

Nomen est omen Gyógyszertárak névadásának érdekességei. Dr. Grabarits István Nomen est omen Gyógyszertárak névadásának érdekességei Dr. Grabarits István Nemcsak a mesterség sokrétő, hanem maga az elnevezése is. Az apotheca latin jövevényszó, a görög apothéké -bıl (raktár) ered,

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Alapítvány 20/283-2013 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi

Részletesebben

IX. évfolyam I. szám 2011. március Ladánybene Polgármesteri Hivatalának Információs Kiadványa. Önkormányzati hírek

IX. évfolyam I. szám 2011. március Ladánybene Polgármesteri Hivatalának Információs Kiadványa. Önkormányzati hírek Benei Hírmondó IX. évfolyam I. szám 2011. március Ladánybene Polgármesteri Hivatalának Információs Kiadványa Önkormányzati hírek Az önkormányzat képviselő-testülete 2011. február 14-én testületi ülést

Részletesebben

22. Hogyan szól hozzánk Isten az imában? Eszünkbe juttatja,amit mondani akar nekünk. Aki ismeri Jézust, és Isten üzenetét az ráismer Isten szavára.

22. Hogyan szól hozzánk Isten az imában? Eszünkbe juttatja,amit mondani akar nekünk. Aki ismeri Jézust, és Isten üzenetét az ráismer Isten szavára. HITTAN - ANYAG ÖSSZEFOGLALÁSA BÉRMÁLKOZÓK RÉSZÉRE 2016. 1. Ki az Isten? Az egész világ Ura és a mi Mennyei Atyánk 2. Hány személy az Isten? Az Isten három Személy: Atya, Fiú, Szentlélek. 3. Mit jelent

Részletesebben

A FARSANGI NÉPSZOKÁSOK (forgatókönyv)

A FARSANGI NÉPSZOKÁSOK (forgatókönyv) A FARSANGI NÉPSZOKÁSOK (forgatókönyv) 1. diák I. A farsang története A farsang január 06-tól, vízkereszttıl a Húsvétvasárnapot megelızı 40 napos böjt kezdetével, hamvazószerdával zárul. A farsang utolsó

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi készülődés Dohóczki Mónika

Részletesebben

Karácsony előtti betegellátás

Karácsony előtti betegellátás II. évfolyam 12. szám 2015. december Karácsony Lelkünk szemével az égre nézünk, és mi is követjük a csillagot, amely vezeti Betlehembe a Napkeleti Királyok utazását. Isten igéje, a Szentháromság második

Részletesebben

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Téma:A hit útján Tanítási egység / a tanóra anyaga:az egyházi év Kulcsfogalmak:Katolikus ünnepek, ünnepkörök, egyházi év, Az óra fő céljai:

Részletesebben

Karácsony A szeretet ünnepe?

Karácsony A szeretet ünnepe? A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE II. évfolyam 12. szám 2009. december Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Karácsony A szeretet ünnepe? Ha az autók

Részletesebben

Utánzás, engedmények és válság

Utánzás, engedmények és válság 8. tanulmány augusztus 13 19. Utánzás, engedmények és válság SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 6:5; 5Mózes 12:8; 13:18; 1Királyok 11:1-13; 18; Jeremiás 17:5; Malakiás 3:16 4:6 Az érettkorúaknak

Részletesebben

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda A tanítási év rendje a 2014/2015-ös tanévben SZEPTEMBER

Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda A tanítási év rendje a 2014/2015-ös tanévben SZEPTEMBER SZEPTEMBER 1. hétfő 1. Első tanítási nap 2. kedd 2. 3. szerda 3. "ÉVREKÉSZ" tanévkezdő projekt 4. csütörtök 4. 5. péntek 5. 6. szombat 7. vasárnap 8. hétfő 6. 2015 Katolikus naptár - rajzpályázat 9. kedd

Részletesebben

CSALÁDI LELKINAP Apák napja. (és márciusban)? Vecsés, Irgalmas Jézus Plébánia. 2011. március megjelenik évente néhányszor

CSALÁDI LELKINAP Apák napja. (és márciusban)? Vecsés, Irgalmas Jézus Plébánia. 2011. március megjelenik évente néhányszor Vecsés, Irgalmas Jézus Plébánia 2011. március megjelenik évente néhányszor CSALÁDI LELKINAP Apák napja (és márciusban)? Idei lelkinapunk egy kicsit másképp - családi lelkinap : - egy házaspár fogja tartani:

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele 2014. Március 23. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Plébánia hírlevele II/12. szám Jöjjetek, lássátok meg azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: nem ez-e a Krisztus? Az evangélium

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

A tanév helyi rendje 2013/2014. tanév

A tanév helyi rendje 2013/2014. tanév 2. számú melléklet Ütemterv, naptári terv Szent György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola A tanév helyi rendje 2013/2014. tanév 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet a tanév rendjéről alapján

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra

Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra Egészségnap III. Az egészség olyasmi, mint a gondosan égetett gyertya. Ha körültekintő

Részletesebben