WESLEY Kincsei Általános Iskola és Gimnázium. SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2014.

Átírás

1 WESLEY Kincsei Általános Iskola és Gimnázium SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2014.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az intézmény általános jellemzői Az intézmény neve, címe, típusa, alapfeladata, képzési formái Az intézmény jogállása és képviselete Az intézmény gazdálkodása Az intézmény vezetése, szervezeti rendje Az intézmény felelős vezetője Az intézmény vezetőjének feladatköre Helyettesítés rendje: Az igazgató közvetlen munkatársai, főbb feladataik Az intézmény vezetősége Az intézmény dolgozói: Az intézmény szervezeti egységei Az iskola szervezeti felépítése Az intézmény működését meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai Az alapító okirat A pedagógiai program Az éves munkaterv További intézményi meghatározó dokumentumok Az intézmény munkarendje A nevelő-oktató munkát végzők munkarendje A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje A pedagógusok munkarendje Az intézmény tanulóinak munkarendje A tanév helyi rendje A tanítási órák, foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama Az intézményben tartózkodás rendje Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban. az intézménnyel Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A tankönyvellátás rendje A térítési díj A diákigazolványok és az ezzel kapcsolatos nyomtatványok kezelésének rendje Reklámtevékenység szabályozása II.. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés célja A belső ellenőrzés alapelvei Az ellenőrzés szintjei Vezetői látogatások, ellenőrzések 24

3 Osztályfőnökök Önellenőrzés Az ellenőrzés formái Az ellenőrzési program Az ellenőrzés írásba foglalása Értékelési tényezők a minőségi bérezéshez Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület döntése, határozatai A nevelőtestület által átruházott feladatkörök A szakmai munkaközösségek Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje Az intézményi közösség Az alkalmazotti közösség A tanulói közösség A diákönkormányzat Minőségirányítási csoport: A szülői munkaközösség A szülők tájékoztatásának formái Az intézmény külső kapcsolatai A tanulók felvételének, jogviszonyának, tanulmányi előmenetelének elvei, a tanulói hiányzás A tanulók felvétele A tanulói jogviszony A tanulói jogviszony megszűnése A tanuló jogai és kötelességei a tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések A felvételi és a tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelességek Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolítása A tanulók ellenőrzése és értékelése A tanulók távolmaradásának igazolása A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje A tanórán kívüli foglalkozások általános szabályai A tanórán kívüli szervezett foglalkozások formái Az intézmény hagyományainak ápolása A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei A hagyományápolás külsőségei..44

4 I. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban SZMSZ) a magasabb jogszabályi előírásoknak (kiemelten a Munka Törvénykönyve, a Köznevelési törvény és végrehajtási rendeleti) megfelelően meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről A tankönyvellátásról szóló évi CCXXXII. törvény 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM - rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet Az SZMSZ a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz: az intézmény tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok (alapító okirat, pedagógiai program, házirend, egyéb belső szabályzatok), munkaügyi jogszabályok az intézmény egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek), működését meghatározó szabályok (szülői munkaközösség, diákönkormányzatok szervezeti és működési szabályzata), az intézményi élet egyes területeire vonatkozó belső szabályok (igazgatói utasítások) A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi dolgozójára, illetve az intézménnyel tanulói jogviszonyban lévőkre nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata hatályát veszti.

5 2. Az intézmény általános jellemzői Az intézmény neve, címe, típusa, alapfeladata, képzési formái Az intézmény neve: Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnázium Az intézmény székhelye: 1188 Budapest, Podhorszky u Az intézmény típusa: többcélú közös igazgatású köznevelési intézmény, amelyben általános iskola és gimnázium működik. Alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: a jóváhagyott pedagógiai program célkitűzéseinek, követelményeinek megfelelően: Általános iskolai nevelés oktatás (1-4. évfolyamon, 5-8. évfolyamon) Gimnáziumi nevelés oktatás (9-12. évfolyamon) Felnőttoktatás (1-4. évfolyamon, évfolyamon) Az intézmény valamennyi intézménytípusán belül biztosítja a KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK, TANULÓK integrált nevelését, illetve nevelését-oktatását: 1. különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók és iskolai nevelése-oktatása, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a. mozgásszervi fogyatékos: Összenőtt ujjak (syndactylia) A felső végtag redukciós defektusai Az alsó végtag redukciós defektusai Nem meghatározott végtag redukciós defektusai Egyéb veleszületett végtag-rendellenességek A gerinc és csontos mellkas veleszületett rendellenességei Csont-porcképződési zavar b. beszédfogyatékos: A beszéd és beszédnyelv specifikus fejlődési rendellenességei Beszédzavarok A motoros funkció specifikus fejlődési rendellenességei Beszédhang zavarok c. autizmus spektrum zavarral küzd: Pervazív fejlődési zavarok d. egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd: Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességei A motoros funkció specifikus fejlődési rendellenességei Kevert specifikus fejlődési zavarok Hiperkinetikus zavarok Hiperkinetikus magatartászavar Magatartási zavarok Kevert magatartási és emocionális zavarok Jellegzetesen gyermekkorban kezdődő emocionális zavarok A szocializáció jellegzetesen gyermek- és serdülőkorban kezdődő zavarai Tic (zavar) Egyéb, rendszerint gyermek- és serdülőkorban kezdődő viselkedési és emocionális rendellenességek

6 A szakértői bizottság szakértői véleménye alapján: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek, Tételes felsorolással: - Beilleszkedési - Tanulási - Magatartási nehézségekkel küzdő tanulók 2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint: - Hátrányos - Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló Az intézmény egyéb jellemzői: a tanulók igénye szerint tanulószobai foglalkozásokat szervez, ellátja a gimnáziumi általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás feladatait, valamint az érettségi megszerzésére irányuló oktatását, a tanulók érdeklődése, igénye szerint, nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, egészségügyi-és pedagógiai célú rehabilitáció, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismerek átadása céljából a köznevelési törvényben meghatározott időkeretben, egyéni egy-három tanuló részére felzárkóztató, fejlesztő foglalkozást szervez a köznevelési törvényben meghatározott időkeretben, biztosítja az iskolai oktatásban részesülők étkeztetését, biztosítja a tanulók kulturális, egyéb szabadidős, egészségfejlesztési feladatainak ellátását, a diáksportot, biztosítja a tanulói tankönyvvásárlásához az általános hozzájárulást, valamint az ingyenes tankönyvellátáshoz a kiegészítő hozzájárulást, ellátja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat, a különleges helyzetben lévő tanulók részére személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerinti foglalkoztatását, biztosítja az esélyegyenlőség jegyében- a különleges helyzetben lévő tanulók képesség kibontakoztató felkészítését (integrációs felkészítési formában is) a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet ai alapján, biztosítja a minőségfejlesztési feladatok ellátást, igénybe vesz pedagógiai szakmai szolgáltatásokat, pedagógus továbbképzés és szakvizsga támogatást biztosítja a pedagógusok felkészülését a középszintű érettségi vizsgák lebonyolításához biztosítja a cigány kisebbségi oktatást a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet 2. számú melléklete szerint, együttműködési megállapodás keretében biztosítja a logopédiai ellátást, a képzési kötelezettségre utalt tanulók oktatását, fejlesztőpedagógusi tanácsadást és foglalkozást

7 Kiegészítő tevékenységek: a neveléshez és oktatáshoz kapcsolódó az alapfeladat ellátását nem veszélyeztetve végezhető tevékenységek: továbbképzések, tanfolyamok, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése, az intézményi vagyon működtetése a fenntartó előzetes hozzájárulása alapján a teljes kapacitás kihasználása érdekében, Vállalkozási tevékenység: az intézmény vállalkozási tevékenységet folytathat, amelynek mértéke az intézményi bevétel 30%-át nem haladhatja meg. A vállalkozási tevékenység az intézmény működését nem veszélyeztetheti Az intézmény jogállása és képviselete Az intézmény jogállása: önálló jogi személyként működő, nem állami fenntartású közoktatási intézmény Az intézmény alapítója: Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Székhelye: 1086 Budapest, Dankó utca 11. sz. Az intézmény fenntartója: Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Székhelye: 1086 Budapest, Dankó utca 11. sz. Az intézmény alapításának ideje: július 12. Az intézmény működési területe: országos Az intézmény képviselete: Az intézmény képviseletére jogosultak: az intézmény igazgatója, akadályoztatása esetén képviselőről a fenntartó gondoskodik Az intézmény gazdálkodása Részben önállóan gazdálkodó részjogkörrel rendelkező intézmény. Gazdálkodását a fenntartó elkülönítetten végzi. A fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján működik. 3. Az intézmény vezetése, szervezeti rendje Az intézmény felelős vezetője Az intézmény vezetője a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke által megbízott igazgató. Az igazgató képviseli az intézményt, és gyakorolja az egyéb munkáltatói jogkört. Az igazgató a felelős A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 69. -a alapján az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért,

8 a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, az intézmény szervezeti egységei tevékenységének optimális összehangolásáért, az intézmény tevékenységének folyamatos fejlesztéséért. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az igazgató helyettesre. Munkaközösség vezetőkre vagy más alkalmazottaira átruházhatja. Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkaviszony létesítése, munkaszerződés módosítása és a munkaviszony megszüntetése, a jutalmazás és soron kívüli béremelés körébe tartozó munkáltatói jogokat az intézmény összes alkalmazottja felett, dönt az intézmény működésével kapcsolatban a fenntartóval egyeztetve minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe, egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében Az intézmény vezetőjének feladatköre Az intézmény vezető kiemelt feladatai: a nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzattal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, a tanuló-és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. Felelős: a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, rendkívüli szünetek elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működése nem biztosítható, képviseli az intézményt a közigazgatási, igazságszolgáltatási szervezetek, valamint intézmények és gazdálkodó szervezetek előtt. a pedagógus etikai normáinak betartásáért és betartatásáért.

9 3. 3. Helyettesítés rendje: Az igazgatót akadályoztatása esetén azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az általa megbízott igazgató helyettes helyettesíti. Az igazgató helyettes, a fenntartó egyetértésével, megbízásával az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét Az igazgató közvetlen munkatársai, főbb feladataik Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el: igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetők Az igazgató helyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. A megbízás határozott időre szól. Az igazgató helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Részletes feladataikat az SZMSZ egyéb részei, a belső szabályzatok és munkaköri leírásuk határozzák meg Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai: igazgató igazgató helyettes munkaközösség vezetők diákönkormányzat vezetője Feladatuk: az intézmény munkájának megtervezése, szervezése, ellenőrzése, értékelése. A cél megvalósítása érdekében rendszeresen (kéthetenként) megbeszélést tartanak, döntéseikről tájékoztatják az érintetteket.

10 3. 6. Az intézmény dolgozói: Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik Az intézmény szervezeti egységei Az intézmény szervezeti egységei Általános iskola 1-8. évfolyam Gimnázium évfolyam A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll Igazgató helyettes Munkaközösség vezetők Tanulószobai és napközis foglalkozás Igazgató helyettes Munkaközösség vezetők Technikai személyzet Igazgató Az iskola szervezeti felépítése: Igazgató Iskolatitkár 1 fő Technikai személyzet (2,5 fő) - konyhás - takarító Igazgató helyettes (1 fő) Általános iskola (DÖK m. segítő ped. + felső tag. munkaköz. vezető) 2 fő Általános iskola (alsó tagozat - munkaközösség vezető) 1fő Fejlesztő pedagógusok (1.5 fő) Szociális asszisztens (1 fő) Pedagógusok Pedagógusok Pedagógusok ( 5 fő) + 1 fő pedagógiai asszisztens

11 4. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: alapító okirat pedagógiai program éves munkaterv, jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékleti, szabályzatok MIP Az alapító okirat A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a rendelkezik a nevelési-oktatási intézmények létesítéséről, alapításáról. Az intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírás biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését A pedagógiai program Az intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A Nkt 26. -a biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a ad iránymutatást az intézmények pedagógiai programjáról. Az intézmény pedagógiai programja meghatározza: az iskola nevelési programját, az iskola helyi tantervét, a szakmai programot, A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megnevezésével. Az intézmény éves munkatervét a vezetőség készíti el, véglegesítésére, elfogadásra a tanév elején a nevelőtestület egyetértésével kerül sor.

12 4. 5. További intézményi meghatározó dokumentumok Házirend Belső ellenőrzési szabályzat Házipénztár és pénzkezelési szabályzat Leltározási és leltárkészítési szabályzat Selejtezési és hasznosítási szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Vészhelyzeti cselekvési terv Kulcskezelési szabályzat Bélyegző használati szabályzat Esélyegyenlőségi terv Adatvédelmi szabályzat Iratkezelési szabályzat Beiskolázási terv Továbbképzési program Különös közzétételi lista Házirend 1. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, a nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint az iskolai közösségek életének jogszerű és célszerű megszervezését. 2. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezések közül azokat, melyeket a évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről és a követő rendeletek nem szabályoznak. 3.A házirend előírásait be kell tartaniuk az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és alkalmazottainak. 4. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 5. Kérjük a házirendünk betartását azoktól a vendégeinktől, látogatóinktól is, akik az iskolánkban bármilyen okból tartózkodnak. A házirend jogforrás. Megszegése jogsértésnek minősül. 6. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető a) az iskola könyvtárszobájában; b) az iskola nevelői szobájában; c) az iskola igazgatójánál; d) az igazgató helyettesnél; e) az osztályteremben kifüggesztve; (rövidített változat) f) a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, A házirend egy példányát a közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor, ill. annak lényegi változásakor a szülőnek átadjuk. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásiról minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat az első tanítási napon; a szülőket az első szülői értekezleten. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgató helyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a szülői értekezleteken, fogadóórákon.

13 Belső ellenőrzési szabályzat Az ellenőrzés eredményességét az alábbi alapelvek megvalósulása biztosítja: teljes körűség. megalapozottság rendszeresség-tervszerűség folytonosság törvényesség jogszerűség megalapozottság hatékonyság A belső ellenőrzés célja: a vezetői döntések megalapozása A szabályszerű működés és gazdálkodás biztosítása A belső rend és fegyelem megtartása Az intézményi vagyon védelme Az intézmény minőségügyi rendszerének kialakítása, működése Anyagi és humán erőforrások célszerű és hatékony felhasználása Házipénztár és pénzkezelési szabályzat Leltározási és leltárkészítési szabályzat Selejtezési és hasznosítási szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Kulcskezelési szabályzat Bélyegző használati szabályzat Esélyegyenlőségi terv Adatvédelmi szabályzat Iratkezelési szabályzat Beiskolázási terv Továbbképzési program Különös közzétételi lista 5. Az intézmény munkarendje A nevelő-oktató munkát végzők munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről rögzíti. Ezen alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézményben alkalmazott munkaszerződése tartalmazza, összhangban a MT-vel A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében.

14 5. 3. A pedagógusok munkarendje a. A pedagógusok jogait és kötelességeit a Nkt 66. -a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a munkaszerződésük tartalmazza. b. A évi CXC. törvény - A nemzeti köznevelésről 62. -a értelmében: (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének (40 óra) nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által az e törvény keretei között meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. (6) A teljes munkaidő ötvenöt hatvanöt százalékában (a továbbiakban: nevelésseloktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. c. A pedagógusok felügyeleti és helyettesítési rendjét a felelős igazgató helyettes, munkaközösség vezetők állapítják meg az intézmény órarendjének, foglalkozási rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását, a pedagógiai és gazdaságossági szempontok érvényesítését kell figyelembe venni. d. A pedagógus köteles legalább 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni, a tanórákat az órarendben, az egyéb foglalkozásokat a foglalkozási rendben előírtak szerint időben pontosan megkezdeni és megtartani. e. A pedagógus szorgalmi időben csak betegszabadság, táppénz, hivatalos elfoglaltság, engedélyezett tanulmányok folytatása, továbbképzés miatt maradhat távol munkahelyétől. A betegszabadság és táppénzkivételével a távollétet előzetesen írásban be kell jelenten, illetve engedélyezését előzetesen írásban kell kérni. f. A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon még a munkavégzés kezdete előtt köteles jelenteni az igazgatónak vagy az igazgató helyettesnek. g. Szükség esetén a pedagógus az igazgató helyettestől kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására illetve elcserélésére. h. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén csak szakszerű helyettesítést szabad tartani. A helyettesítést úgy kell kiírni, hogy a helyettesítő pedagógus arra fel tudjon készülni. Ha a helyettesítő pedagógust legalább 1 nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni. i. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízás vagy kijelölést az igazgató helyettes és a munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után az igazgató adja.

15 5. 4. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az iskolai házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és az ügyeletes, illetve hetes tanulók ügyelnek. Az iskolai házirendet az igazgató előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el, a Nkt-ben meghatározottak figyelembe vételével A tanév helyi rendje A tanév kezdetét és végét minden évben a miniszteri rendelet szabályozza. A szorgalmi idő csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot vizsgák követik. A szorgalmi idő a tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és az éves munkatervben rögzíti. Ennek megfelelően a tantestület legkésőbb szeptemberben az alábbiakról dönt: a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosítása, az új tanév feladatai), az intézményi szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, a vizsgák rendjéről, a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, az éves munkaterv jóváhagyásáról, a házirend módosításáról A tanítási órák, foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama Elméleti oktatás rendje: Az iskolai munka ig tart. A tanulók 7.00-től érkeznek az iskolába. Az elméleti órák 40 percesek, az esti gimnáziumi évfolyamokon 45 percesek. Az egyes tanítási órákat perces szünetek választják el egymástól. A főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama (25 perc): 6. tanítási órát követő szünet. A tanítási óra védelme mindenkinek kötelessége. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatóak, kivételt indokolt esetben az igazgató és az igazgató helyettes tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza tól szakkör jellegű foglalkozások is vannak. A tanulószoba rendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és óráig tart tól tartandó programok csak igazgatói engedéllyel történhetnek

16 Az elméleti oktatás rendjét és beosztását az órarend tartalmazza, melyet a tantárgyfelosztás alapján kell elkészíteni. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a megfelelő naplóba vezeti a szaktanár. A tanuló tanítási idő alatt csak (az igazgató helyettes vagy az osztályfőnök) írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát, illetve a szülő előzetes írásbeli kérelme alapján. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje időbeosztása: Az iskolán belüli, tanórán kívüli foglalkozások általában től ig tartanak. Az iskolán belüli, tanórán kívüli foglalkozások lehetnek: Állandó heti foglalkozások: szakkör, tömegsport, felzárkóztatás, kompetenciafejlesztés Időszakos foglalkozások: házi bajnokság, tanulmányi verseny, színház, mozi, tanulmányi kirándulások. Időtartamuk: A foglalkozás jellegétől változik, attól eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Az iskolán kívüli foglalkozások: sportrendezvényekre történő felkészítés a testnevelő tanárok feladata, kulturális rendezvényekre, intézményekbe történő látogatásokat az osztályfőnökök, szaktanárok szervezik és végzik, iskolai szinten a koordinációt a munkatervben kijelölt pedagógusok végzik. Óraközi szünetek rendje, időtartama: (15 ) (10 ) (10 ) (10 ) (10 ) (25 ) (10 ) Esti gimnázium óraközi szüneteinek csengetési rendje: (05 ) (05 ) (10 ) (05 ) (05 ) Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perces nappali tagozaton. A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az étkezés ideje: től ig.

17 Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rendszerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott pedagógus a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért Az intézményben tartózkodás rendje Intézményünk szorgalmi időben reggel óra között, valamint délután óra között ügyeletet biztosít a diákok számára. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 30 óra és délután óra (tanítási órák-, napközis/tanulószobai foglalkozások ideje alatt) között az iskola igazgatójának, vagy az igazgató helyettesnek, vagy a megbízott munkaközösség vezetőnek kijelölt pedagógusnak az iskolában kell tartózkodnia. Szülői igény szerint a tanítási szünetek alatt (őszi-,téli-,tavaszi-,szünet), valamint az áthelyezett munkanapokon az iskola ügyeletet biztosít a tanulók számára, az igényként felmerülő időpontoknak megfelelően. Ügyelet idején a nyitva tartáson túl az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy Az igazgató helyettes rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tudnak az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyba az intézménnyel a. Az iskola bármely dolgozójának joga és kötelessége, hogy az idegenek számára tájékoztatást adjon, érdeklődjön az itt tartózkodás céljáról. Amennyiben az ismeretlen elfogadható ok nélkül tartózkodik az iskola területén, úgy az iskola dolgozójának kötelessége, hogy az iskola igazgatójához kísérje. b. Az osztályfőnököt, érintett pedagógusokat kereső szülők, hozzátartozók az alábbi helyeken tartózkodhatnak: Iskola: földszint tanári előtt c. Az ünnepélyekre, szülői értekezletekre külön kiírás készül. d. Az ügyeletes tanár joga és kötelessége, hogy tájékozódjon a vendégek jövetelének céljáról. Tájékoztassa a belépőt arról, hogy a keresett személyt, irodát, stb. hol találja meg, hol várakozhat. A vendéget ha igényli egy ügyeletes tanuló elkíséri a keresett helyre. e. A hivatalos ügyben belépők tartózkodási helyéről, illetve tevékenységéről az ügyintézőknek tudniuk kell, a felelősséget ők vállalják. f. Amennyiben az iskola vezetősége, tanára látogatót vár, az ügyeletes tanárt előzetesen informálnia kell. g. Ügynökök, kereskedők, stb. tevékenységét az igazgató engedélyezheti és csak a kijelölt helyen tartózkodhat.

18 h. A termet bérlők csak az általuk használt termekben, illetve szociális helyiségekben tartózkodhatnak. 6. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola helyiségeinek használati rendjét a házirend tartalmazza. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért az iskola rendjének, tisztaságának megóvásáért a tűz és balesetvédelem valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért az iskolai SZMSZ ben és a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet. Az üresen hagyott termeket zárni kell Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt vagy létesítő okirata szerint párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amelyben az iskola ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhat az épületben. Az iskola helyiségeinek bérbeadását a fenntartó beleegyezésével az igazgató engedélyezi. 7. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény orvosi ellátást biztosít a tanulók és az alkalmazottak részére. Ugyancsak rendelési időben (kéthetente) védőnő fogadja a tanulókat egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata

19 a gyermekek kötelező védőoltásokban való részvétele színlátás és látásélesség vizsgálat tüdőszűrés megszervezése fogászati kezelés megszervezése. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni. Az osztályfőnökök feladata, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek. Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM - rendelet szerint végzi. 8. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban: Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ mellékleteiben található munka biztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozni kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásai, a rendkívüli esemény (bombariadó, tűzriadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, tanulmányi kirándulások, túrák előtt a balesetveszélyes helyzetekre fel kell hívni a figyelmet, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

20 A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a vezető pedagógusok baleset megelőzési feladatait a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek - a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén - haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szüksége orvost kell hívnia a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelen lévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak. (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai munkabiztonsági szabályzat (munkavédelmi) szabályozza. 9. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz,) a tűz a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős személyek:

21 igazgató igazgató helyettes munkaközösség vezetők A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a fenntartót tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szakaszos csengetéssel értesíteni kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található kiürítési terv alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozási alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: ha az épületből minden tanulónak távoznia kell, azért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezésekor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg felelős dolgozók kijelölésével gondoskodni kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerelési helyek szabaddá tételérők, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani.

22 A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a tűzriadó terv c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. 10. A tankönyvellátás rendje Az iskola tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és tankönyvfelelőse felel. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a munkaközösségek és a szaktanárok véleménye alapján választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket A térítési díj Az intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért: tankönyvek, étkezés igénybevétele, esetleges károkozásért a Házirendben szabályozottak szerint. Ingyenes tankönyvre, valamint étkezési kedvezményre való jogosultságot a 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet határozza meg a tanulók számára. Az iskolai étkeztetés, térítési díj ellenében vehető igénybe, a tanév elején meghatározott befizetési rend szerint, az alanyi jogon járó kedvezmények figyelembevételével. Betegség esetén az ebéd lemondása adott napon 9.00 óráig telefonon vagy személyesen lehetséges, ami a következő napok étkezéseire vonatkozik. Jóváírás a következő havi befizetésnél történik. Szülő, vagy testvér (közeli hozzátartozó) a tanuló befizetett, vagy támogatás alapján járó ételét (reggeli, ebéd, uzsonna) hazaviheti! 11. A diákigazolványok és az ezzel kapcsolatos nyomtatványok kezelésének rendje Az iskola minden diákja a jogszabályokban meghatározott formájú és tartalmú diákigazolványra jogosult. A diákigazolvány igénylését, kezelését az iskolatitkár végzi, az igazgató ellenőrzésével és jóváhagyásával. A diákigazolvány igénylőlapok kitöltésére a beiratkozáskor kerül sor. Az érvényesítő matricák kiadása az iskolatitkári fogadóórán történik.

23 A diákigazolvány elvesztéséről, megsemmisüléséről a tanuló írásban nyilatkozik. Ezt követően ad ki az iskola új igénylőlapot. Szükség esetén az új, végleges igazolvány megérkezéséig az iskola ideiglenes igazolást ad ki, ami 60 napig érvényes. Amennyiben a tanuló jogviszonya megszűnik kivéve, ha a jogviszony az utolsó évfolyam elvégzését követő vizsgával szűnik meg a tanuló köteles a kiiratkozáskor a diákigazolványát az iskolatitkárnak leadni. 12. Reklámtevékenység szabályozása Az iskolában reklámanyagok kihelyezést, reklámtevékenység végzését a magasabb jogszabályok betartása mellett az iskola igazgatója engedélyezheti. II. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje 1. A belső ellenőrzés célja A belső ellenőrzés legfontosabb feladata a minőségelvű munkavégzés, az intézményi minőségfejlesztési és minőségbiztosítási elvek megvalósítása. A belső ellenőrzésnek mindenszinten biztosítani kell a vezetői munka hatékonyságát, és valamennyi tevékenység során segítenie kell az intézmény életét és az intézményi nevelőoktatómunkát meghatározó külső és belső jogszabályok, szabályzatok, utasítások betartását és betartatását, a szabálytalanságok feltárását, a felelősség megállapítását A belső ellenőrzés alapelvei Segítse az intézményi nevelő oktató képző tevékenység eredményességét, az eredmények megerősítése, illetve javítása érdekében alkalmazott új - korszerű pedagógiai módszerek elterjesztését, a tanítási-tanulási fegyelem javítását, illetve megszilárdítását, a munkasorán hozott intézkedések hatékonyságának, helyességének kellő időben történő feltárását, a munkavégzés során tapasztalt hiányok pótlását, hibák kijavítását. Mozdítsa elő az erőforrásoknak, ezen belül a rendelkezésre álló taneszközöknek a nevelési-oktatási folyamatban történő hatékony beillesztését Az ellenőrzés szintjei Belső ellenőrzésre jogosultak: o Igazgató o Igazgató helyettes o Munkaközösség vezetők o Osztályfőnökök o Diákönkormányzat munkáját segítő tanár Vezetői ellenőrzés (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők), amely a vezetők közötti munkaköri elhatárolást figyelembe véve kiterjed a nevelő oktató képző munka egészére.

24 Vezetői látogatások, ellenőrzések: Igazgató elméleti és gyakorlati foglalkozások az új kollégák látogatása tantárgytól függetlenül minősítendő szaktanárok az iskolán belüli és kívüli egyéb foglalkozások, tanórán kívüli tevékenységek munkaközösségek foglalkozásai Igazgató helyettes a humán tantárgyat tanító szaktanárok és tantárgyak, tanítási órán kívüli foglalkozások közül elsősorban a felzárkóztatás és szakköri tevékenység, sportkör, Munkaközösség-vezetők szakmai segítő tevékenysége, amely elsősorban a munkaközösségi tagok óráinak látogatására és a munkaközösség munkájának szakmai irányítására terjed ki. évente legalább 1 2 alkalommal látogassák meg a közösséghez tartozó pedagógusok óráit, kísérjék figyelemmel a tanterv megvalósítását tantárgyi szinten, törekedjenek az egységes követelményrendszer kialakítására Osztályfőnökök: látogatják az osztályukban tanító szaktanárok óráit, figyelemmel kísérik a tanórán kívüli foglalkozásokat, figyelemmel kísérik az osztály tanulmányi, fegyelmi helyzetét és erről novemberben és áprilisban az igazgatónak, vagy a tagozatvezetőnek beszámolnak, javaslatot tesznek a tanulásban lemaradók felzárkóztatására, vagy korrepetálásba való bekapcsolódására, családlátogatást végeznek előre elkészített ütemezés alapján, hogy a családokhoz többször is eljussanak, 2. Önellenőrzés 2.1. Az ellenőrzés formái Tevékenységi folyamatba épített ellenőrzés A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje: tanórák, gyakorlati foglalkozások, csoportfoglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata, a pedagógusok adminisztrációs munkájának ellenőrzése, vizsgálata beszámoltatás vezetői vagy tantestületi értekezleten.

25 Témaellenőrzés: Egy-egy tantárgyra, tantárgycsoportra, nevelési területre vonatkozó ellenőrzés. Célellenőrzés: Egy feladat végrehajtásának adott körben (területen) történő ellenőrzése. Utóellenőrzés: Egy korábbi ellenőrzés alapján tett intézkedés végrehajtásának ellenőrzése Az ellenőrzési program Az ellenőrzési programot tanévenként a munkaterv tartalmazza. Az ellenőrzési program tartalmazza: az ellenőrzés célját, jellegét, az ellenőrzendő tantárgy (csoport), terület megnevezését, az ellenőrzésfeladatainak meghatározását, az ellenőrzendő időszakot. Az igazgató szükség szerint a napi aktualitásoknak megfelelően is elrendelhet ellenőrzést Az ellenőrzés írásba foglalása Az ellenőrzés (látogatás) megállapításait írásban kell rögzíteni. Az ellenőrzés (látogatás) során észlelt komoly hibák, hiányosságok, szabálysértések írásos rögzítése kötelező. 3. Értékelési tényezők a minőségi bérezéshez Tanítás-tanulás folyamata: szakmai biztonság tervezettség, szervezettség módszerek (optimális a tananyaghoz, tanulókhoz, motiváció) követelményszint kommunikáció (logikus, világos, érthető) szemléltetés vázlat (táblai, tanári füzet) munkafegyelem Oktatás eredményessége: követelménytámasztás realitása év végi eredmények vizsgaeredmények bukások indokoltsága, meggondoltsága viszony a csoportszinthez és az iskolai átlaghoz

26 Nevelőmunka: Tehetségfejlesztés: nevelői stílus osztályfőnöki nevelőmunka tanulók ügyeivel való foglalkozás gyermeki és diáki jogok betartása közösségteremtés versenyek (országos, megyei, városi, kerületi) helyezett tanulók versenyre való felkészítés munkája Tanórán kívüli munkavégzés: Fejlesztés, innováció: Munkafegyelem: Együttműködés: megbízások vállalása (osztályfőnöki, munkaközösség vezetői) szakkörök, foglalkozások tartása felügyelet (szünet, verseny, tábor) az iskola szervezeteiben történő munkavégzés az iskola életét alakító munkában való részvétel (órarend, rendezvény) Szakmai, pedagógiai önfejlesztés tartalmi fejlesztés (tantervek, tankönyvek, PP) tárgyi fejlesztő munka új módszerek, eljárások bevezetése pályázatok új értékek, események honosítása oktatási dokumentáció vezetése dolgozatok kezelése, megőrzése oktatási tematika megléte, minősége, tartása munkarend betartása állagmegóvás a határidők betartása közreműködés az iskolai rend megtartásában nevelőtestület tagjaival tanulókkal szülőkkel véleménynyilvánítások objektivitása A vastagított, dőlt bármelyik szempont szerinti hiányosság kizáró tényező!

27 4. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 70. (1) bekezdése alapján a nevelési oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési - oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési és oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület tagjai: a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak, a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak. Döntési jogkörébe tartozik: évi CXC. törvény - A nemzeti köznevelésről 70 (2.)bek. (a KT 57. (1.) alapján) a pedagógiai program elfogadása; az éves munkaterv elfogadása; az SZMSZ és módosításának elfogadása; az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a házirend elfogadása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés; tankönyvtámogatás módjának elfogadása a szülői közösség és a DÖK véleményének meghallgatásával, azzal a megkötéssel, hogy a támogatásnak legalább 25%-át tartós tankönyv és segédkönyvek vásárlására fordítja (5/1998. MKM rendelet 16. (4) bek.); a pedagógus továbbképzési program elfogadása ; az intézményvezetői, intézményegység - vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. Véleményezési jogkörébe tartozik: a nevelőtestület véleményét ki kell kérni: (20/2012 (VIII.) EMMI rendelet 117. (4. alapján) az iskola felvételi követelmények meghatározásához, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt; az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során; az igazgató helyettes megbízása, megbízásának visszavonása előtt, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Javaslattevő és véleményt nyilvánító jogköre kiterjed, az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre.

28 A nevelőtestület értekezletei Az iskolavezetés tagjai - a tevékenység összehangolása, az információk átadása és a mindennapi munka gördülékenységének biztosítása érdekében - rendszeresen, kéthetente tanácskoznak, döntéseikről a tanáriban elhelyezett hirdető táblán vagy tantestületi értekezleten tájékoztatják az iskola pedagógusait. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet: az induló tanév programjának megbeszélése és elfogadása; tanévzáró értekezlet: a tanév munkájának értékelése; osztályozó értekezlet: tanulmányi eredmények lezárása; nevelési értekezlet: belső továbbképzést is szolgálva a pedagógiai elmélet és gyakorlatának összevetése. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására a következő esetekben ha a a nevelőtestület tagjainak 30%-a, az igazgató, a vezetőség, a szülői munkaközösség, diákönkormányzat szükségesnek tartja. A nevelőtestületi értekezletre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgy szerint egyetértési, illetve véleményezési joggal rendelkező közösség képviselőjét. A nevelőtestületi értekezletekről jelenléti ívet és témának megfelelő jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. Az igazgató havonként munkaértekezlet keretében értékeli az intézményben folyó munkát, a munkatervi és egyéb feladatok elvégzését, tájékoztatja a nevelőtestületet a várható legfontosabb feladatokról. A nevelőtestület tagjainak személyes ügyeit, a tanárok és tanulók magatartását, munkáját értékelő megbeszélések, értekezletek vitaanyaga szolgálati titok, azt köteles minden résztvevő megőrizni A nevelőtestület döntése, határozatai A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit, határozatait jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek A nevelőtestület által átruházott feladatkörök A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésre vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását

29 átruházhatja a szakmai munkaközösségekre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat az átruházott feladatkörökkel rendelkező közösségek esetén is alkalmazni kell. 5. A szakmai munkaközösségek A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 71. (4.) bekezdése alapján a szakmai munkaközösségek részt vesznek az intézményben folyó nevelő-oktató munka irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek: Alsó tagozatos Felső tagozatos Az intézmény szakmai munkaközösségeinek a nevelőtestület által átruházott jogkörei: a munkaközösség tagjainak véleményét kikérve - az intézményvezető munkaközösség vezetőt bíz meg egy év időtartamra a munkaközösségi tevékenység szervezésére, irányítására, koordinálására. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola vezetőségének munkáját, részt vesznek az intézményi nevelő-oktató munka belső tartalmi és módszertani fejlesztésében, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékeli a tanulók tudás szintjét, szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, javaslatot tesznek a munkaközösség vezető személyét illetően segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőnek a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő jelentése, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösség vezető jogai és feladatai: képviseli a munkaközösséget, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programjának tervezetét, ellenőrzi a tantárgyi tanmenetek elkészítését, módszertani és szaktárgyi értekezleteket, bemutató órákat, foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását,

30 javaslatot tesz: a tantárgyfelosztásra, a munkaközösség tagjainak szakmai továbbképzésbe, átképzésbe való bevonására, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre, figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató felé, évenként összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről az igazgató, illetve a nevelőtestület számára, állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. 6. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje Az intézményi közösség Az intézményi közösség az alkalmazotti, a tanulói és a szülői közösségek összessége Az alkalmazotti közösség Az intézmény alkalmazotti közössége az intézménnyel munkavállalói jogviszonyban álló dolgozók összessége A tanulói közösség Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszám rendeletben meghatározott; az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására és az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoz létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját az intézményvezető által felkért és megbízott személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működéséről a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor

31 tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival, valamint házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a beterjesztést követő 30 napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület 30 napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését. A diákönkormányzat jogosult szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. A diákönkormányzat jogai Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, a tanulószobai foglalkozásokra való felvételi iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, a tanuló fegyelmi eljárása, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, a házirend elfogadása előtt, jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadása és módosítása előtt. A diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat minősül a tanuló nagyobb közösségének Minőségirányítási csoport Elkészíti, majd felügyeli az iskola minőségirányítási programjának végrehajtását. A teljesítmény-értékelés alapjai és összetevői: Az értékelő-rendszerünk három egymást kiegészítő alapra épül: 1. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános személyre szóló elemeket tartalmazó munkaköri leírásra.

32 2. A munkaköri leíráson túlmutató, a pedagógusi munka szerepszintjeit átfogó képességeken és készségeken alapuló szelektív, de a vizsgált területeken kellően részletes norma kritériumrendszerére. 3. Az előző értékelési ciklus végén született egyénekre vonatkozó megállapítások. Erősségek és fejlesztendő területek eredményei. 4. A teljesítmény-értékelés vizsgálandó területei: Az értékelés során az adott tanévre vonatkozó adatokat és tapasztalatokat használjuk fel: a tanórai oktató-, nevelőmunka, a pedagógus szakmai felkészültsége a tanórán kívüli tevékenységek, rendezvények, események, versenyek eredményessége dokumentum-ellenőrzés tapasztalatai a pedagógus adminisztrációs feladatának ellátása a tanulók véleménye a tantárgy iránti attitűd vizsgálat formájában a partnerekkel való együttműködés, kapcsolattartás (szülő pedagógus, pedagóguspedagógus, pedagógus-vezető, pedagógus-tanuló, stb.) személyes tulajdonságok (megbízható, pontos, következetes, kiegyensúlyozott, feladatvállalásban aktív, empátia) közösségalakító tevékenysége (szabadidő szervezés, csoport-osztály, intézményi szinten, tantestületben, konfliktus kezelés) munkakörhöz kapcsolódó megbízatások (munkaközösség-vezető, DÖK, osztályfőnök, stb.) A vizsgálandó terület legfontosabb formai és tartalmi indikátorai: Formai indikátorok Tartalmi indikátorok Törvényes munkaidő kitöltése Tantervi anyag megtanítása Tanítási óra pontos kezdése, befejezése A helyi tanterv szerinti tanítási anyag kialakítása, módosítása Az adminisztrációs kötelezettség teljesítése Tanulók tanulmányi teljesítményének pedagógiai program szerinti értékelése Részvétel a nevelőtestület munkájában Szülők tájékoztatása Munkakörhöz kapcsolódó megbízások Munkatervi célok és sikerkritériumok (munkaközösség, ügyelet) Kjt. szerint szembesítése (szakmai végzettség szerint) Résztétel az intézmény stratégiai terveinek összeállításában A tanulók pedagógiai program szerinti értékelése Részvétel a stratégiai tervek megvalósításában, ellenőrzésében, értékelésében Tananyag és tanítási módszerspecifikáció a tanulócsoport és az egyes tanulók igényei szerint Saját tevékenységünk ellenőrizhetővé és értékelhetővé tétele (nyílt nap, óralátogatás) Bekapcsolódás az IMIP ellenőrzési és értékelési feladataiba

33 Folyamatos rendelkezésre állás a partnereknek Kezdeményezőkészség a nevelőtestületben Az iskola képviselete külső megbízatások esetén (nevelőtestület igényei szerint) Elismerések, jutalmak odaítélésének való megfelelés Szakmai publikációk, előadások, bemutatók írása tartása A tanítványok körében rendelkezésre állás nem tanári szerepben A szülői munkaközösség A közoktatási törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. A Szülői Testületet a tanulók szüleinek több mint 50%-a választja meg, így ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. Egy osztály tanulóinak szülői szervezete és a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Testületet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Testület elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként kétszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. Nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét is A szülők tájékoztatásának formái A szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 3, a munkatervben rögzített időpontú szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. Az év eleji szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

34 Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóóránkon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként 4, a munkatervben rögzített időpontú szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatása Intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladatkiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. Az osztályfőnök indokolt esetben, írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. 7. Az intézmény külső kapcsolatai Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdálkodó szervezetekkel. A vezetők, valamint a nevelő-oktató munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, intézményi rendezvények látogatása, napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: a fenntartóval, a fenntartó által finanszírozott más intézményekkel, szervezetekkel, a gyermekek egészségügyi ellátásról gondoskodó társintézményekkel,

35 a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, Pedagógiai szakszolgálatokkal - nevelési tanácsadó szolgálattal, szakértői bizottság családsegítő központtal, nevelő-oktató intézményekkel, a patronáló cégekkel, bíróságokkal, hatóságokkal, Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal Helyi Önkormányzati hivatallal. 8. A tanulók felvételének, jogviszonyának, tanulmányi előmenetelének elvei, a tanulói hiányzás A tanulók felvétele Az iskola tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az igazgató dönt. A Nkt ai részletesen szabályozzák az iskolai tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony létrejöttét A tanulói jogviszony A tanulói jogviszony a beiratkozással létrejön. Ettől az időponttól illetik meg a tanulót a jogok és terhelik a kötelességek. A tanulói jogviszony alatt a tanuló jogainak érvényesítéséhez, a kötelezettségeinek teljesítéséhez az igazgató, tagozatvezető, a nevelőtestület és a pedagógusok döntései biztosítják a keretet és a feltételeket. Az igazgató döntési kompetenciájába tartozik: döntés a tanulói jogviszony keletkezéséről: a felvétel, az átvétel, a tanulói jogviszony tartalma alatt: az osztályba sorolás, tanulószobai elhelyezés, egyes vizsgák megszervezése, felmentés egyes tantárgy tanulása, osztályozása alól, szociális és ifjúságvédelmi támogatás, szolgáltatás igénybe vétele, szükség esetén fegyelmezés, tanulói jogviszony megszűntetésének megállapítása. A nevelőtestület határoz a tanulmányokkal összefüggő kérdésekről: magasabb évfolyamra lépés javító vizsgára, osztályozó vizsgára bocsátás, pedagógus által javasolt osztályzatnak a tanuló javára történő módosítása, a tanuló elleni fegyelmi büntetés kiszabása A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszony: ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján

36 gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján A tanuló jogai és kötelességei a tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések Az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló jogait és kötelességeit a Nkt ai és ai szabályozzák. Az intézmény megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogviszonnyal járó jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi intézményi munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat az iskolai házirend tartalmazza. Az iskola adott tanév április 15-ig közzéteszi a választható tantárgyak, foglalkozások listáját, melyekre a tanuló május 20-ig jelentkezhet. A TANULÓKRA VONATKOZÓ FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK: Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, vagy bármi módon árt az iskola jó hírnevének, fegyelmező vagy fegyelmi intézkedésben részesítjük. Minden esetben fegyelmi vétségnek minősül a mások testi épségét veszélyeztető vagy sértő tettleges bántalmazás, az iskola épületében, felszerelésében, és személyek tulajdonában szándékosan okozott kár, dohányzás, szeszesital, kábítószer fogyasztása. Az intézkedések formái: szóbeli figyelmeztetés, szaktanári figyelmeztetés, intés, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, igazgatói figyelmeztetés, intés, nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesül (Nkt.58. (3.bek.). A kiszabható fegyelmi büntetések fokozatai: - megrovás - szigorú megrovás - kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása - áthelyezés más osztályba, tanulócsoportba, iskolába - kizárás az iskolából (nem tanköteles korú diák esetében - A fegyelmi eljárás megkezdése előtt egyeztető tárgyalást szervez a fegyelmi bizottság, amelynek során meghallgatják az érintett feleket azzal a céllal, hogy békés megoldás és egyetértés szülessen a felek között. Az egyeztető tárgyalást a fegyelmi bizottság elnöke hívja össze, a fegyelmi tárgyalás megkezdése előtt 8 nappal. Amennyiben nem született kompromisszum a törvényi szabályozásnak

37 megfelelően, a fegyelmi tárgyalást le kell folytatni. Súlyos vétség esetén a nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonya fegyelmi eljárás lefolytatásával megszüntethető, visszahelyezhető a körzetes iskolájába A felvételi és a tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelességek Az intézmény a felvételi vizsgák követelményeit és időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. A felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló, az igazgató által kijelölt bizottság előtt kell tenni. A felvételi vizsgák időpontját az éves munkaterv rögzíti. Szükség esetén, az azonos típusú közoktatási intézményből való átvételkor a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. Az intézményben lebonyolítandó országos érvényű vizsgák lebonyolításának, értékelésnek és ügyvitelének rendelkezéseit az egyes vizsgatípusok vizsgaszabályzatai határozzák meg. A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét a Nkt. és a helyi vizsgaszabályzatok tartalmazzák. Helyi vizsgák: felvételi elbeszélgetés, osztályozó vizsga javítóvizsga különbözeti vizsga A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgabizottságokat az igazgató vagy a tagozatvezető jelölik ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét 48 órán belül az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató írja alá Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolítása A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók az igazgató által meghatározott időben a nevelőtestület által meghatározott módon adnak számot a tudásukról. (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet bekezdés) A mindennapos iskolába járás alól felmentett (magán) tanuló osztályozó vizsgáját június e között teheti. Az iskola igazgatójának engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet bekezdés) Ha a tanuló egy tanév alatt 2 tanév tantervi anyagát teljesíti, osztályozó vizsgáját június e között teheti, szükség esetén augusztus végéig halaszthat. A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. (Nkt bek.) Ha a tanuló a tantervi követelményeket 1-2 tárgyból szorgalmi időben nem teljesíti, csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelel. 3 vagy több tantárgyból történő bukás esetén a magasabb jogszabályoknak megfelelően a nevelőtestület dönti el, hogy a tanuló javítóvizsgát tehet-e.

38 A javítóvizsga időpontja a magasabb jogszabályokban megjelölt időszak. A tanuló a tanév végén nem osztályozható, ha mulasztása a tanévben a 250 órát elérte, ha 1 tantárgyból az éves óraszám 30 %-át elérte. A nem osztályozható tanuló a nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozóvizsga és a javítóvizsga bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az igazgató bízza meg. A bizottság előkészítése a munkaközösség vezetők feladata. A tanulót és szüleit az osztályozóvizsgáról és javítóvizsgáról 30 nappal előtte értesíteni kell. Az osztályozó- és javítóvizsga jegyzőkönyveit iktatottan irattárba kell tárolni A tanulók ellenőrzése és értékelése A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók magatartását a pedagógiai célokban megfogalmazottak alapján a gyakorlati életben várható és teljesíthető magatartás alapján értékeljük. Sajátos Nevelési Igényű tanulók estében a tanulók tudásának ellenőrzését és értékelését a Pedagógiai program részletesen tartalmazza A tanulók távolmaradásának igazolása A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség szabályainak értelmében a tanulóknak betegség és egyéb ok miatti hiányzásukról (orvosi) igazolást kell hozniuk. Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként 3 tanítási napig szülői igazolást lehet a tájékoztató füzetbe bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. A szülő előre tudott jelentős családi esemény bekövetkezésekor írásban előzetesen gyermeke távolmaradását kérheti. Az engedély megadásáról tanévenként 5 napig az osztályfőnök, ezen túl az a igazgató dönt, a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolni kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. Az igazolásokat a hiányzást követő első napon, de legfeljebb 3 napon belül be kell mutatni. Az ezután bemutatott igazolások érvényüket vesztik. Az ellenőrzőn kívüli igazolásokat a tanév végéig meg kell őrizni.

39 A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott távolmaradásra, vagy azt hitelt érdemlően igazolja. Teendők igazolatlan hiányzások esetén: A tanulócsoportok vezetőinek munkaköri kötelessége a családlátogatás. Amennyiben a szülő nem jelzi a hiányzás okát, az osztályfőnök köteles telefonon érdeklődni annak jogosságáról. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök - hitelt érdemlő bizonyítás hiányában nem fogadja el. A tanórákról való késések percei adják ki az egy igazolt vagy igazolatlan órát. Az igazolatlan hiányzás esetén az osztályfőnök már az első óra alkalmával hivatalos levélben értesíti a tanuló szüleit, vagy gondviselőit a mulasztások tényéről, és azok lehetséges következményeiről. Ha az iskola értesítése eredménytelen marad, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. 10 igazolatlan óra után az intézménynek törvényi kötelezettsége jelzést tenni a kormányhivatalnak, és a gyermekjóléti szolgálatnak. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztásai egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot a mulasztásról. 50 óra igazolatlan mulasztás esetén (tanköteles tanuló) az intézmény értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. Ha a hiányzásokat kellően nem tudja a hiányzó igazolni, és a hiányzás meghaladja a törvényben szabályozott mennyiséget: kiskorú esetén meg kell kezdeni a szabálysértési eljárást, iskolaköteles esetén értesíteni kell az illetékes hatóságokat nem iskolaköteles esetében a kizárást lehet kezdeményezni. Annak a már nem tanköteles tanulónak, aki egy tanévben 30 óránál többet mulaszt igazolatlanul, megszűnik a tanulói jogviszonya /20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 50. (4.) bekezdés/.

40 9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje A tanórán kívüli foglalkozások általános szabályai Az intézmény - a tanórai foglalkozások mellett tanórán kívüli foglalkozásokat is szervez. A foglalkozások megszervezésnél a tanulók és szülők érdeklődését, igényeit, szükségleteit, továbbá az intézmény személyi és tárgyi feltételeit, a pedagógusok igényeit figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes. A jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését az intézmény munkatervében rögzíteni kell. A foglakozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozás vezetésével az intézménnyel munkavállalói jogviszonyban nem álló felnőtt is megbízható. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 10 ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes és a munkaközösségvezetők rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében terembeosztással együtt A tanórán kívüli szervezett foglalkozások formái Napközis, tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközis, tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jeleni az iskola hivatalos tájékoztató füzetében. A csoportokat a gyermeklétszámot figyelembe véve szervezzük. A napközi, tanulószoba rendje: hétfőtől péntekig, az osztályok órarendjéhez igazítva, az utolsó tanórától óráig tart. A délutáni foglalkozásokról (kompetenciafejlesztés, szakkör, tehetséggondozás, tanulásszervezés) csak szülői kérésre, írásbeli jelzés alapján távozhatnak a tanulók. Hitoktatás Az intézményben a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A hit- és vallásoktatást az egyház által kijelölt hitoktató végezheti. Felzárkóztató foglalkozások

41 Az intézmény biztosítja a korrepetálási lehetőséget, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. Szakköri foglalkozások: A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit elsődlegesen az iskola költésvetése biztosítja. Az intézményben a következő szakkörök működnek: sportszakkör irodalmi nyelvi szakkör társadalomismereti történelmi természettudományos - csillagászati egészséges életmód informatika kézműves idegen nyelvi szakkör Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával. Énekkar Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Az énekkar vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár, működésének minden költségét az iskola viseli. Mindennapos testedzés Az iskola a tanulók számára mindennapi testedzést a testnevelésórán (2012. szeptember 3-tól osztályokban, felmenő rendszerben heti 5 óra) és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délután sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai órarendben kell meghatározni. Versenyek és bajnokságok Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságon való részvételét.

42 Tanulóink az intézményi, települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését a munkaközösség irányítja. Tanulmányi kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fő célja a pedagógiai programcélkitűzéseivel összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás részletes szervezetét írásban kell leadni a tanegység vezetőnek, engedélyezéséről az igazgató dönt. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit, költségkímélő megoldást kell választani, a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. Erről az igazgató tájékoztatja a fenntartót és kéri támogatását. A kiránduláshoz osztályonként legalább 2 fő kísérő nevelőt kell biztosítani. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltérések, hogy: tanítási idő alatt, szorgalmi időben a 3 tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény az igazgató engedélye szükséges. Kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. Csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Egyéb programok, rendezvények szervezése Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetőek az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Az iskola tanulói közössége (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell

43 kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 10. Az intézmény hagyományainak ápolása A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése a közösség minden tagjának jog és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos ünnepi rendezvényei: Tanévnyitó ünnepély Megemlékezés az 1956-os forradalomról és a köztársaság kikiáltásról Haloween Karácsony farsang Március 15. húsvét Ballagás Tanévzáró ünnepély Az osztályközösség szintjén tartott megemlékezések: Tanulmányi versenyek és vetélkedők: szaktárgyi és sportvetélkedők Október 6. Kommunista diktatúrák áldozatairól történő megemlékezés Mikulás ünnepe Anyák napja Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: Új évfolyamok bemutatkozása Családi nap Ki mit tud? Disco Játékos ügyességi vetélkedők Diáknap A hagyományápolás külsőségei

44 Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak ízléses lehetőleg sötét, az alkalomhoz illő ünneplő ruhában kell megjelenni. A pedagógusok ünnepi öltözete: sötét öltöny - alj, fehér ing Ünnepi egyenruha: lányoknak: sötét alj, fehér ing fiúknak: sötét nadrág, fehér ing Az intézmény emblémája: Záró rendelkezések 1. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek, intézmények egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával érvényes. 2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket mint például a belső ellenőrzés szabályozását, az irat- és pénzkezelést, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek a szabályzatok az intézményi SZMSZ mellékleti. 3. A mellékletben található szabályzatok mint igazgatói utasítások, rendelkezések jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény igazgatójának, mint felelős vezetőnek megítélése ezt szükségessé teszi.