A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiájának megalapozó dokumentuma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiájának megalapozó dokumentuma"

Átírás

1 INNOAXIS A határ, mint innovációs megújulási tengely A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiájának megalapozó dokumentuma INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme

2 RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011 Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028 Project title: The borderline as an axis of innovation INNOAXIS LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata 2

3 A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ LEGFONTOSABB TÉNYEZŐI, FEJLESZTÉSI ELEMEI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEI A SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TÉRSÉGBEN ÁGAZATI STRATÉGIAI DOKUMENTUM - IPA INNOAXIS TARTALOM 1. BEVEZETŐ - A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ SPECIÁLIS KÉRDÉSEI A SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TERÜLETEKEN STRATÉGIAI KERETEK AZ INTEGRÁCIÓ TEKINTETÉBEN FONTOS TÁRSADALMI JELLEMZŐK AZ ÉRINTETT TÉRSÉGBEN TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ SWOT A TÉRSÉG TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓS STRATÉGIÁJA A SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓS FELADATOK ÉS PROGRAMJAVASLATOK KAPCSOLÓDÓ FORRÁSLEHETŐSÉGEK ÖSSZEGZÉS 41. 3

4 1. BEVEZETŐ - A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ SPECIÁLIS KÉRDÉSEI A SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI TERÜLETEKEN A vizsgált szerb-magyar határ menti térség komplex fenntarthatóságának elsődleges feltétele az életminőség javítása, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és a kirekesztettség megszüntetése. Az érintett lokális közösségek felzárkóztatásának egyik meghatározó eszköze az esélyegyenlőség megteremtése, a leszakadó rétegek és a perifériákon élő csoportok integrációja. Maga a társadalmi integráció fogalma igen összetett, a téma kutatásával, vizsgálatával és fejlesztési politikájával összefüggő terminológia bizonyos pontokon nem kellően tisztázott. Manapság egyaránt használatos egy praktikusabb, inkább az általános társadalompolitikához közelebb álló és egy szociológiai, társadalomelméleti megközelítés. Előbbi képviselői leginkább a meghatározott társadalmi csoportok esélyegyenlőségére és a munkaerőpiachoz való hozzáférésre fókuszálnak, míg utóbbi képviselői a holisztikus rendszerintegrációs dimenziók mentén (leginkább elvi síkon) közelítik meg a társadalmi integráció kérdéskörét. A szakirodalomban egyes megközelítések szerint a társadalmi integráció szinonimájaként használják a társadalmi kohézió fogalmát, sokan a témához kapcsolják a társadalmi tőke, a szolidaritás, a dezintegráció, a kirekesztés, a kirekesztettség fogalmait is. A vizsgált szerbmagyar határvidék területi és társadalmi konfliktusainak komplexitását figyelembe véve jelen tanulmány összeállítói a társadalmi integráció gyakorlati megközelítésű társadalompolitikai értelmezését tekintették mérvadónak, ezen belül hangsúlyosan kezelték az esélyegyenlőség megteremtését és a munkaerőpiachoz való hozzáférés témakörét. A szerb-magyar határ menti régió fejlődése elképzelhetetlen az itt élő társadalmi közösségek munkaerőpiaci reintegrációja nélkül. A szociológiai jellegek ismerete a meglévő társadalmi problémák súlyosságának csökkentése elkerülhetetlen feltételei a jobb, élénkebb határ menti kapcsolatok kialakításának, a térség gazdasági versenyképességének megnöveléséhez. A régió gazdasági működőképességéhez szükséges mind a munkaadói igények kielégítése, mind a megfelelő képzettséggel, kompetenciákkal rendelkező munkaerő határ menti mobilitásának segítése. Ennek feltétele az általános társadalmi viszonyok javításán túl a gyorsan változó munkaerőpiaci igényekre azonnal reagálni tudó és a határokon átnyúló munkaerőpiacot szolgálni képes, közös információs rendszer, a 4

5 munkaerőpiaci képzési és szolgáltatási hálózat, amely lehetővé teheti, hogy a gazdasági régiók határon túlnyúló területei is a munkaerőpiac egységes részeként legyenek kezelhetőek. A majdani EU-hoz csatlakozni kívánó Szerbia és a Vajdasági Autonóm Tartomány, valamint az ott élők kiemelten a nagy népességszámú magyar kisebbség - számára igen fontos szempontokat adhat a magyarországi és a Magyarországgal határos EU-s tagállamok, határ menti, társadalmi típusú együttműködéseinek tanulmányozása és az ottani tapasztalatok, legjobb gyakorlatok átadása. Fontos, hogy egyes magyarországi határrégiókban az elmúlt években igen sokoldalú, jó gyakorlatok alakultak ki (pl. a Nyugat- Dunántúlon). E határtérségekben zajló együttműködések úgy is értékelhetők, mint best practice formák. A jó gyakorlatként stratégiai fontossággal bíró magyarországi cross-border projektek kijelölésének szempontja volt, hogy egy-egy térségben tartósan, több éven át tartó fejlesztések történhessenek meg a nemzetközi partnerség keretei között. Ezek a már működő kapcsolatok a vizsgált terület számára tanulságosak lehetnek. A szerb félnek meg kell ismernie a kooperatív lehetőségeket, az EU-s országok közötti munkaerő-mobilitást, foglalkoztatást elősegítő, határon átnyúló együttműködési kapcsolatokat, és a munkaerőpiaci szolgáltató hálózatok fejlesztésének támogatási alternatíváit. A két ország között a társadalmi integrációban megvalósítható nemzetközi együttműködés terén a következő EU-s háttérrel kell számolni: léteznek az egész Európai Uniót vagy annak nagy részét érintő akut társadalmi problémák, illetve ezek feloldására, mérséklésére kidolgozott eszközök és kezdeményezések (EURES EQUAL, Leonardo, stb). Ezekben egyrészt lehetnek elvi ajánlások, vagy szabályozó elemek, mint például a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának, foglalkoztathatóságának támogatására szóló források megteremtése és ezek az egyes nemzeti szabályozásban való megjelentetése. Bizonyos hátrányos helyzetű csoportokra (bevándorlók, romák, fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek) közös európai stratégia készül, csak erre a célra felhasználható forrásokkal. Szerbia csatlakozásáig tehát az egyik legfőbb feladat a problémakezelés lehetőségeinek feltárása, mérlegelő vizsgálata és a bevált módszerek adaptációjának előkészítése. Ugyanakkor fel kell készülni arra is, hogy a határ menti területek társadalmi együttműködését szolgáló intézkedések, a határok átlépő munkaerőpiacok bővítése számos akadályba ütközhet. Mások a társadalmi, intézményi gyakorlatok, a szokások és a hagyományok. Hiányoznak a szomszédos országban illetékes hatóságok együttműködései. 5

6 Gátat teremtenek a nyelvi különbségek, a történelmi sérelmek, emellett a nemzeti szabályozások, illetve azok rögzültsége, rugalmatlansága, valamint az információhiány. 6

7 2. STRATÉGIAI KERETEK A társadalmi integráció az EU egyik legfontosabb célja és a szociális jóléti és támogató rendszereinkben kifejezésre jutó európai értékek egyik jelentős eleme. Ennek ellenére több olyan társadalmi réteg él az unióban, akik különböző okokból szenvednek a kirekesztődés miatt. Kirekesztődhetnek pl. területileg elszigetelten élő vidéki társadalmi csoportok, alulképzettek, munkanélküliek, a fogyatékkal élők, valamint a bevándorlók. Emellett ma is határozottan érzékelhető jelenség a kirekesztődés 1. Mindezek a csoportok hátrányokkal szembesülhetnek és elszigetelődhetnek a társadalomtól, többek között az alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás és a foglalkoztatás terén elveszítik esélyegyenlőségüket. A negatív társadalmi folyamatok tompítása és a társadalmi integráció érdekében az EU jelenlegi közösségi szociálpolitikája a következő célokat tűzte ki; A foglalkoztathatóság javítása Az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem és a tartós munkanélküliség kialakulásának megakadályozása Áttérés a passzív munkapiaci eszközökről az aktív eszközökre A szociális partneri viszony ösztönzése Az iskolarendszerből a munka világába való átmenet megkönnyítése A vállalkozó szellem erősítése A vállalkozások elindításának és működtetésének megkönnyítése A munkahely-teremtési lehetőségek kiaknázása Az adórendszert fokozottan foglalkoztatás-baráttá kell tenni A vállalatok és dolgozóik alkalmazkodóképességének fejlesztése A munkaszervezet modernizálása Az alkalmazkodóképesség elősegítése a vállalaton belül Az esélyegyenlőséget szolgáló politikák erősítése Erőfeszítések a nemek közötti megkülönböztetés felszámolására A munka és a családi élet harmonizálása A munkába való visszatérés megkönnyítése 1 A kirekesztődés összetett társadalmi jelenség, amely a legtöbb esetben együtt jár a munkaerőpiacról való kiszorulással is. A kirekesztés egyik példája, hogy a roma népesség több mint háromnegyede nyolc osztálynál alacsonyabb végzettséggel rendelkezik, ami nemcsak egyes állásokból zárja ki őket, hanem a foglalkoztathatóságukat illetően is kedvezőtlen kép alakul ki, amely tovább erősíti a szegregációjukat. Egy másik példa a fogyatékkal élő embereké, akik az EU munkaképes korú lakosságának 18-20%-át alkotják; a fogyatékkal élőknek mégis csupán 40%-a rendelkezik állással. 7

8 A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek esélyeinek javítása és a munkaerőpiacról kiszorultak integrációjának előmozdítása az EU szakpolitikáinak kulcsfontosságú elemét alkotja ( Commission Recommendation 2008/867/EC active inclusion of people excluded from the labour market; EU 2020 Strategy). Az Európai Szociális Alap a társadalmi integráció elősegítésére az alábbi tevékenységeket preferálja: A hátrányos helyzetű emberek igényeire szabott képzés és tanácsadás; Az integrációhoz és a munkába álláshoz vezető utak felkínálása, illetve állások teremtése a hátrányos helyzetű emberek részére a szociális gazdaság keretében; A hátrányos helyzetűek vállalkozásának támogatása; Figyelemfelhívó kampányok a hátrányos megkülönböztetés leküzdésére A társadalmi integrációval kapcsolatos EU irányelvek összefoglaló táblázata EGYENLŐ BÁNÁSMÓD elve 75/117/EGK Tanácsi Irányelv az egyenlő díjazásról 76/207/EGK Tanácsi Irányelv az egyenlő munkahelyi bánásmódról 92/85/EGK Tanácsi Irányelv a várandós, a gyermekágyas vagy szoptatós anyák munkahelyi egészségéről és biztonságáról 97/80/EK Tanácsi Irányelv a nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetés esetén a bizonyítási teherről 97/81/EK Tanácsi Irányelv a részmunkaidős foglalkoztatásról 86/613/EGK Tanácsi Irányelv az önfoglalkoztatókat és segítő házastársukat megillető egyenlő bánásmódról 96/34/EK Tanácsi Irányelv a szülői szabadságról 96/97/EK Tanácsi Irányelv a férfiakat és nőket megillető egyenlő bánásmódról a foglalkozási társadalombiztosítási rendszerekben POZITÍV DISZKRIMINÁCIÓ elve 1992 ET Koherens politika a fogyatékos emberekért 1993 ENSZ Standard Rules a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének szabályai 1993 A nők és férfiak esélyegyenlősége elvének integrálása a Strukturális Alapokba 1997 Eu Parlament határozata a gender mainstreamingről 1997 Európai Fogyatékossági Fórum 2000 faji, etnikai diszkriminációt tiltó irányelv a társadalmi kirekesztődés ellen Az integrációt segítő strukturális alapok ESZA: tartós munkanélküliség elleni küzdelem, fiatalok munka világába való bevonása, szakmai és egyéb képzések ERFA: képzési infrastruktúrák fejlesztése, szociális ellátások fejlesztése EMOGA: szociális ellátások fejlesztése Közösségi Kezdeményezések NOW: vállalkozások indítása, női foglalkozások diverzifikációja, a nők hozzáférése az új technológiákhoz, nemzetek közötti tapasztalatcserék, nemzetközi kooperációk EQUAL: a munkaerő-piacon egyenlőtlenséghez, diszkriminációhoz vezető tényezők megszüntetése LEADER és INTERREG 8

9 A Magyar Köztársaság társadalmi integrációval kapcsolatos stratégiai tervezetei A Társadalmi Megújulás Operatív Program ( ) egyik legfőbb célja a társadalmi integráció elősegítése kiemelten a munkaerőpiaci részvétel megerősítése. További célja (ötödik prioritás) a társadalmi kohézió erősítése és a közösségek fejlesztése, a jövedelmi szegénység és más hátrányok okozta társadalmi kirekesztettség csökkentése, a szegénység, a társadalomból való kiszorulás és a hátrányok továbbörökítésének megakadályozása, a hátrányos társadalmi helyzetben lévők arányának csökkentése, a helyi közösségek erősítése, a civil szervezetek támogatása, kapacitásainak megerősítése, a bizalom és az állampolgári részvétel fokozása. Az egészégi állapot és munkavégző képesség javítása. TÁMOP harmadik prioritás: A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése. Ezen belüli célok: - Az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer infrastrukturális és informatikai feltételeinek megteremtése; - Akadálymentesítés; - Innovatív; integrált térségi szolgáltatások létesítése; - A bentlakásos intézmények modernizációja; Magyarország 2002 júliusa óta vesz részt az Európai Unió szegénység és társadalmi kirekesztés elleni, nyitott koordinációs módszeren alapuló együttműködésében, melynek eredményeként 2003 végén aláírásra került a Társadalmi befogadásról szóló közös memorandum (JIM). Ezt követően, 2004 első felében elkészült a Nemzeti Cselekvési Terv a társadalmi összetartozásért című dokumentum, amelynek a következő célkitűzései; 1. Foglalkoztatás elősegítése, 2. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára, 3. A tartós- és mélyszegénység csökkentése, 4. A gyermekek jólétének biztosítása, 5. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem elvének érvényesítése minden területen. Hasonlóan fontos dokumentum a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv, amely 2004-es elfogadása óta tartalmazza a foglalkoztatáspolitika főbb irányvonalait és célkitűzéseit, amelyek alapján a tagállamoknak évente ki kell dolgozniuk egy nemzeti foglalkoztatási akciótervet, és minden év október 1-ig be kell azt nyújtaniuk a Tanács és az Európai Bizottság részére. Ennek fő célkitűzései között található a; 1. Hátrányos helyzetben lévő emberek munkaerőpiaci integrációja, 2. Közoktatási intézményekben a roma munkanélküliek foglalkoztatását segítő képzések megvalósítása, 3. Civil szervezetek hátrányos helyzetű emberek munkába állását segítő kezdeményezései, 4. Közmunkaprogramok 9

10 Az ÚMFT szintén számos társadalmi integrációt segítő célkitűzést tartalmaz. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) integrációt támogató célkitűzései - az esélyegyenlőség felértékelése - a helyi szükségletekre reflektáló szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése - az igénybevevők szükségleteinek megfelelő, de ugyanakkor racionálisan működtethető, költséghatékony, új típusú szociális szolgáltatások létrehozása - a közösség megújulását támogató fejlesztések - a lakosság egészségkultúrájának fejlesztése, a tájékozottság javítása - megelőzés eszközeinek beépítése az oktatás és a szociális szolgáltatások rendszerébe - megelőzési programoknak helyet adó közösségi terek kialakítása - a közösségi terek kialakításával és felújításával a helyi közösségi és ifjúsági aktivitás megteremtése - a meglévő bentlakásos intézmények korszerűsítése - otthonközeli, családközeli szolgáltatások az idősek, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok számára. A Szerb Köztársaság területén érvényben lévő, a társadalmi integrációt támogató stratégiai dokumentumok A Szerb Kormány a társadalmi integrációt támogató törekvéseiben elsősorban a gazdasági szerkezetváltás keretén belül az új munkahelyek teremtésére, az új termékek, és szolgáltatások támogató fejlesztésére, a kis- és középvállalkozások hálózatának kiszélesítésére és az új foglalkoztatási lehetősége megteremtésére koncentrál. A szerbiai szociális rendszer alapintézményei a szerb Szociális védelmi törvény szerint: - Szociális Központok hálózata, melyeket egy vagy több önkormányzat alakít és feladata a szociális alapellátás, az oktatási intézmények melyeket a köztársaság vagy a tartomány alapít feladatuk az alapfokú oktatás. - Szociális védelmi intézet működik, melyet szintén a köztársaság vagy a tartomány alapít tanácsadó, kutatási és más szakfeladatok ellátására - Egyéb szociális védelmi intézmények, melyek lehetnek egyesületek, vállalkozók, vállalkozások, és feladataikat a szociális törvény alapján végzik. A Szerb Köztársaságban a következő stratégiai elképzelések vannak érvényben: 1. Szegénység csökkentő stratégia E kiemelt fontosságú stratégia lényeges jellemzői: Az első olyan dokumentum, amely egyben inter-szektoriális, program jellegű. Hosszú konzultációs folyamat előzte meg, a nemzet és nem a kormány tulajdona. A stratégia középtávú fejlesztési keretet jelent az anyagi tényezők biztosítására A stratégia a szegénységet komplexen kezeli 10

11 A stratégia céljai Dinamikus gazdasági fejlődés (főleg a magánszektorban) A gazdasági folyamatok átrendezése, az új szegénység megjelenésének megakadályozása A meglévő és új szociális programok, intézkedések következetes végrehajtása Marginalizált csoportok felzárkóztatása A szegénység arányainak drasztikus csökkentése 2. Hátrányos helyzetű személyek fejlődését elősegítő nemzeti stratégia 3. A nyugdíj és egészségügyi biztosítási rendszer fejlesztésének stratégiája 4. A szociális védelem stratégiája 5. A nők helyzetének és a nemi egyenjogúság növelésének stratégiája 6. A idősek tanulásának stratégiája 7. A fiatalság nemzeti stratégiája 8. Az öregedés nemzeti stratégiája Foglalkoztatási stratégia 10. A roma kisebbség helyzetét javító nemzeti stratégia 11. Nemzeti gyermek akcióterv Az INNOAXIS térségre is vonatkozó lokális stratégiai dokumentumok A térség jövőbeni társadalmi integrációs fejlesztési lehetőségeit illetően számos támpontot nyújtatnak az érintett magyarországi régióban, megyékben, kistérségekben készült átfogó fejlesztési stratégiák, illetve a nagyobb városok és kistérségeik specifikus fejlesztési dokumentumai; a Dél-Alföldi Operatív Program a Bács-Kiskun megyei Közgyűlés által ben elfogadott megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció előterjesztési dokumentuma; A Bajai kistérség operatív programja; A Bácsalmási és Jánoshalmi kistérségek szociális felzárkóztató tervei; az Öko-Baja városi stratégia; A Szegedi kistérség szociális szolgáltatástervezési koncepciója, ). Ezek a legtöbb esetben sok általánosságot tartalmaznak, mégis mértékadó konkrét koncepciókat is bemutatnak a társadalmi-szociális szektorok különböző ágazataiban. A Vajdaságban, ha lassan is, de kialakulnak és elkészülnek azok a stratégiák, intézkedések, irányvonalak, kezdeményezések, programok, amelyek elősegítik a fejlődést, s ezzel a szegénység csökkenését, az emberhez méltó életkörülmények biztosítását is. A szerbiai térséget érintő fontos, a stratégiai elképzeléseket megalapozó dokumentum: A humántőke társadalom-gazdasági sajátosságai Szerbiában, különös tekintettel az Észak Vajdaságra; és A munkanélküliek dinamikája iskolai végzettség és községek szerint Észak-Vajdaságban, között c. kutatási kéziratok (Somogyi, Gábrity, Csiszár, Takács, Ricz, Kajári). A helyzetfeltáró elemzések jórészt ezen dokumentumokban leírt, korábban feltárt problémakataszterekre épülnek, a stratégiai célok alapvetően az ezekben a területi dokumentumokban megjelölt feladatokra alapozva fogalmazódtak meg. 11

12 3. AZ INTEGRÁCIÓ TEKINTETÉBEN FONTOS TÁRSADALMI JELLEMZŐK AZ ÉRINTETT TÉRSÉGBEN Kedvezőtlen demográfiai folyamatok A vizsgált határ menti térségben a demográfiai folyamatok az elmúlt évtizedek folyamán kedvezőtlenül változtak. Az élve születések száma csökkenő, aránya (amely a XX. század elején még megközelítette a 40 ezreléket, a század közepére 20 ezrelék körülire mérséklődött, az évszázad végén pedig már nem érte el a 10 ezreléket). A születésekkel ellentétes irányú a halálozások tendenciája. Az 1960-as évek második felétől tapasztalható folyamatos növekedés. Ennek oka részben a népesség öregedési folyamata, részben azonban annak következménye, hogy bizonyos népességcsoportok körében rosszabbodtak az életesélyek, s ezzel együtt a halálozási viszonyok. A halálozási arány a nyolcvanas évek elejétől már ezrelék fölé emelkedett. A mortalitás nemenként jelentősen eltérő: egyértelmű a férfiak fokozottabb halandósága. A társadalom nemenkénti megoszlását mindenkor a nőtöbblet jellemezte. Ez a többlet alapvetően csak a középkorúak és az időskorúak csoportjára jellemző. A népesség korösszetételére a lassú öregedés jellemző, főként a térség magyar oldalán. A térségen belüli vándorlási különbözetek egyértelműen a nagyobb városoknak kedveznek. Magyarországon főként Szeged, Szerbiában Szabadka, felé irányul nagyobb mértékű belsőtérségi migráció. Ez leginkább a fiatal korosztályokat és a képzettebb rétegeket érinti. Ebből következik, hogy a térségben rendkívül nagy egyenlőtlenségek alakultak ki a munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségek és a munkanélküliségi mutatók tekintetében. A térség szempontjából igen fontos, hogy ne ürüljön ki a vidék, és a városi vonzáskörzetek mellett a kisvárosi, falusi, rurális térségek is megőrizzék népességmegtartó képességüket belakott legyen a vidéki tér. A népsűrűség viszonylag alacsony, egyes körzetekben nem éri el az országos átlag (108,8 fő/km 2 ) 70%-át sem. Kistérségi szinten természetesen nagyok a különbségek, a legritkábban lakott települések területén kb. 40,1 fő/km 2, míg a legnagyobb népsűrűségi értékkel rendelkező kistérség a Szegedi (266,9 fő/km 2 ). A térség már a XIX. század második felében is az ország viszonylag ritkán lakott térségei közé tartozott, de akkor még az igen magas természetes szaporodás mellett a vándorlási nyereség miatt is jelentősen gyarapodott a népessége. A természetes szaporodás értékei az 1910-es évekig még meg is haladták az országos átlagot, ám az első világháborútól kezdődően egészen napjainkig folyamatosan 12

13 rosszabbak annál. A térségben a népesség számának folyamatos csökkenése már korábban elkezdődött, bár a fogyás nem egyenletes mértékű. A születési és halálozási arányszámok tekintetében kistérségi szinten különbségek találhatók: pl. a Szegedi kistérségben az átlagnál kedvezőbb a halálozások ezer lakosra vetített száma ugyanakkor a Bács-Kiskun megyei Jánoshalmai kistérség az elmúlt évtizedben az egyik legrosszabb mutatóval rendelkezett a térségben (18 ). Az INNOAXIS projektterület népessége 2009-ben Források: KSH megyei statisztika évkönyvek 2009; Institut za javno zdravlje Srbije Dr Milan Jovanović Batut (2010): Zdravstveno- statistički godišnjak Republike Srbije Beograd. Az elvándorlásnak igen jelentős szerepe van a régiót ma jellemző kedvezőtlen demográfiai folyamtok kialakulásában. Az elvándorlás nemcsak apasztotta a térség népességét, hanem szerkezetét is jelentősen módosította, mivel az elköltözés elsősorban a fiatalokat érintette. Ennek következtében egyrészt fokozatosan visszaesett a születési ráta, másrészt kedvezőtlen irányba módosult a korösszetétel, az elvándorlás következtében az időskorúak részaránya növekedett ami szükségszerűen maga után vonta a halálozási ráta emelkedését is. 13

14 A vándorlási egyenleg a legtöbb évben negatív, az ezer lakosra jutó vándorlási különbözet a Bácsalmási és a Jánoshalmai kistérségben 2003-ban meghaladta a -6 -t, ugyanakkor a Mórahalmi kistérség ugyanebben ez az év (3,4 )-os többlettel zárt. A népesség fogyása a városokban és a falvakban egyaránt tetten érhető. A falvak esetében elsősorban a megyeszékhelyek közelében annak agglomerációs övezetében elhelyezkedő települések (Szeged esetében: Zsombó, Szatymaz, Sándorfalva, Domaszék) tudtak nagyobb lakónépesség szám növekedést felmutatni. A teljes lakónépesség közel 70%-a városlakó, azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a várossá nyilvánítások során számos valójában falusias település kapta meg a városi rangot, ezen települések esetében tipikus rurális problémák állnak fenn. A külterületi népesség aránya magas, egyes települések esetében meghaladja a 20%-ot. Az idősek aránya (60 év felett) az INNOAXIS térségben Források: KSH T-STAR 2007 és az Institut za javno zdravlje Srbije Dr Milan Jovanović Batut (2010): Zdravstveno- statistički godišnjak Republike Srbije Beograd becslések alapján Az érintett magyar oldalon elhelyezkedő kistérségek korszerkezete igen kedvezőtlen, az idős népesség aránya magas. A vajdasági területeken ugyan némileg kedvezőbb a 14

15 korstruktúra, de tendenciáiban hasonló a szerbiai települések demográfiai helyzete. A 15 évesnél fiatalabb népesség aránya egyre kevesebb (15-18%), a 60 évesnél idősebb korosztály aránya (20%-körüli). A két világháború közötti időszaktól kezdve a régióban népszerűvé vált az egyke-szemlélet, amely ugyancsak alacsonyabb születésszámot eredményezett. Ebben a folyamatban szerepet játszik a nők fokozott munkavállalása, a megváltozott életkörülmények, a válások számának növekedése, illetve a házasságkötések számának csökkenése is. Ez utóbbi tendencia az elmúlt másfél évtizedben is markánsan nyomon követhető. A nemek arányát összehasonlítva a születéskor fiútöbblet jelentkezik, majd a férfiak és a nők eltérő halálozási rátája miatt 40 éves kor felett már a nők vannak többségben, a 80 évesnél idősebb lakosság körében pedig a nők száma már több mint kétszeresen haladja meg a férfiakét. A magyarországi részeken 2003-ban 1000 férfira 1102 nő jutott, amely több mint 3 fővel kevesebb az országos értéknél, viszont jelentősen (csaknem 14 fővel) több a Budapest nélkül számított vidéki átlagnál. A nő-férfi arány a nagyobb elvándorlással jellemezhető kistérségekben, illetve a városokban az átlagosnál magasabb, ennek megfelelően a Szegedi kistérségben a legmagasabb. Ugyanakkor ez a mutató már hagyományosan a tanyás térségek településein a legkedvezőbb. Nem jelentős a nemzetiségek aránya, bár a hivatalos statisztikák csupán a kisebbségek töredékét látják ). A pontatlanság abból adódik, hogy a nemzetiségi összetétel szempontjából problémát okoz a romák besorolása, mivel a cigányság, mint etnikai csoport nem egységes, létszámukról csak becsült adatok léteznek, illetve többségük magyarnak vallja magát. A 2001-es népszámlálási adatok tehát nem adnak pontos képet a romák arányáról. Összességében megállapítható, hogy a térség jelenleg Magyarország demográfiailag egyik legkedvezőtlenebb helyzetben lévő határvidéke, ahol a születési ráta az országos átlag alatt marad, a halálozási arányszám és természetes fogyás pedig igen magas. A népességprognózisok alapján a kedvezőtlen demográfiai folyamatai a jövőben sem javulnak számottevően, a népesség elöregedés várhatóan tovább folytatódik. Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság A térség népességének gazdasági aktivitása közepesnek minősíthető, de e téren is hatalmas területi különbségek vannak. A gazdasági aktivitás alakulására számos egyéb folyamat gyakorol komoly hatást. Az egyik legjelentősebb ezek közül a fiatalok tanulással töltött éveinek emelkedése, mivel ezáltal csak később jelennek meg pályakezdőként a 15

16 munkaerőpiacon. A közép- és felsőfokú végzettség megszerzéséhez az 1990-es évtizedtől kezdődően a biztonságosabb elhelyezkedés igénye mellett részben éppen a munkanélküliség elől a tanulásba menekülés stratégiája biztosította a korábbinál nagyobb motivációt. Az aktivitási rátát ezen felül érezhetően befolyásolta a nyugdíjkorhatár többszöri módosítása, valamint a nők gyermekvállalási szokásainak (az első gyermek vállalásának időpontja kitolódott) a tanulási időszak meghosszabbodására és egyéb, szociális megfontolásokra visszavezethető változása is. A foglalkoztatási ráta (azaz a foglalkoztatottak részaránya a mindenkori munkavállalási korú népességen belül) alakulását tekintve némileg hasonló a régió országos átlaghoz viszonyított helyzete, ugyanúgy, mint az aktivitási ráta esetében, de a foglalkoztatottság mértékének változásai nem esnek egybe a gazdasági aktivitásra jellemző tendenciákkal. Ebben az esetben az értékek már nagyobb szóródást mutatnak, bár néhány kivételtől eltekintve a 60%-os szint környékén alakultak a vizsgált bő egy évtized folyamán. Mivel a gazdasági aktivitást döntő mértékben a foglalkoztatottsági szint határozza meg, ezért nyilvánvalóan ebben az esetben is érvényes az a negatív irányú tendencia, amely a régió országon belüli relatív helyzetének fokozatos romlását eredményezi. Az ország egészére jellemző gazdasági szerkezetváltás miatt az elmúlt 20 évben drasztikusan lecsökkent a mezőgazdaság foglalkoztatási ereje, és ezzel párhuzamosan dinamikusan emelkedett a szolgáltatási jellegű szektorokban munkát keresők és találók részaránya. Ugyanakkor a térség foglalkoztatási szerkezete továbbra is markáns eltéréseket mutat az országos átlaghoz viszonyítva. A természeti adottságok illetve a több évszázados hagyományok miatt a mezőgazdaságban dolgozók aránya az átlagosnál magasabb, az ágazatban megélhetést keresők aránya a magyar oldalon az országos átlagot több mint kétszeresen múlja felül. Az iparban és a szolgáltatásban dolgozók aránya ugyanakkor elmarad az ország egészére jellemző értéktől, és ennek hátterében nem csak a mezőgazdaság kiemelkedő szerepe húzódik meg. A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve kijelenthető, hogy a régió népességének gazdasági aktivitásában, illetve a foglalkoztatás szintjében rövidtávon nem várható gyors javulás. A gazdaság szerkezete korszerűtlen, hiányoznak a dinamikus ipari és tercier ágazatok, ezért az utóbbi években az ország egészéhez viszonyítva fokozatosan romlottak a vállalkozási és a gazdasági aktivitási mutatók, tovább csökkent a tőkevonzó képesség. A fentebbi folyamatok kedvezőtlen kihatásai a munkaerőpiacon is érzékelhetők, és középtávon a mezőgazdaság szerkezeti átalakulásának hatására további jelentős létszámkibocsátás várható az ágazatból. Mindez újabb, komoly foglalkoztatási feszültségek forrásává válhat az 16

17 egyébként is kedvezőtlen helyzetben lévő rurális térségekben. Az előzőekben vázolt trendek érvényesülése esetén az országos pozíció fokozatos romlásával párhuzamosan, tovább nőhetnek a régión belüli területi különbségek. A munkanélküliség legfontosabb jellemzői A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a Dél-Alföldi régió Szerbiával határos területein az országos átlagoknál magasabb és időtartamát tekintve tartósabb munkanélküliség alakult ki, amely a regisztrált munkanélküliek kedvezőtlen strukturális összetétele mellett a betölthető üres álláshelyek alacsony számával jár együtt. A permanens foglalkoztatási problémák kedvezőtlen hatással vannak a határokon átnyúló munkavállalási lehetőségekre és egyáltalán a hajlandóságra is. A határtérségben hivatalos munkavállalási engedéllyel rendelkező szerb állampolgárok száma mindössze százas nagyságrendűre tehető évente. A munkanélküliek száma az érintett térségekben Források: KSH T-STAR 2007 és az Institut za javno zdravlje Srbije Dr Milan Jovanović Batut (2010): Zdravstveno- statistički godišnjak Republike Srbije Beograd becslések alapján 17

18 A munkanélküliség a hivatalos adatok alapján is igen súlyos gondokat okoz Szerbia területén, a munkanélküliségi ráta országos szinten csaknem 35%-os értéket mutat. A Vajdaságban valamivel kedvezőbb a helyzet, de a ráta ott is meghaladja a 30%-ot, vagyis megközelítőleg 270 ezer ember nem tud elhelyezkedni a szerbiai átlagnál egyébként fejlettebb tartományban. A munkavállalási célú migráció egyik legkomolyabb mozgatórugója a helyben elérhető munkalehetőségek hiánya, így nem mellékes kérdés, hogy az országhatár túloldalán milyen a helyi munkaerőpiacok helyzete. Foglalkoztatottsági mutatók a Vajdaságban Vajdaság A munkaképes lakosság aktivitási rátája 60,8% A munkaképes lakosság foglalkoztatottsági rátája 52,2% Forrás: Đurđev, A szomszédos országokból származó, hivatalos keretek között munkát vállalók létszáma a kedvezőtlen adottságok ellenére évről-évre emelkedik. A 2005-ös év folyamán a régió munkaügyi központjaiban mintegy 4000 munkavállalási engedélyt adtak ki, és az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezők háromnegyede román, 13%-a szerb állampolgár volt. Az érintettek döntő többsége (közel 90%-a) magyar nemzetiségű, így a nyelvi nehézségek nem jelentenek akadályt. Más a helyzet a Magyarországon illegálisan dolgozó feketemunkásokkal, akik elsősorban a mezőgazdasági és az építőipari idénymunkák alatt érkeznek az országba. Számukról nincsenek pontos adatok, de bizonyos, hogy az a többszöröse a törvényes keretek között dolgozókénak. Sokszor szervezett keretek között hozzák át őket a határon, és egyes térségekben nem ritka a feketemunkások tömeges, több száz fős csoportokban való megjelenése sem. Az illegális munkavállalás befolyásolja a határforgalom jellegét is, mivel a jogszabályok miatt (aki nyilvánvalóan munkavállalási szándékkal érkezik, azt visszafordítják) nem a napi és heti, hanem inkább a havi vagy a tartózkodási engedély időtartamával azonos intervallumú ingázás a jellemző. Ez alól természetesen kivételt jelentenek azok, akik rokonlátogatási vagy egyéb indokkal sűrűbbé tudják tenni a határátkelést. A jövőt tekintve jelen pillanatban nehezen megjósolható, hogy hogyan alakulnak majd a Délalföldi régió szomszédos országokkal való munkaerőpiaci kapcsolatai az elkövetkező években, évtizedekben. A Szerbiából érkezők ma is csak ugródeszkának tekintik a régiót mindössze 30%-uk keres munkát a Dél-Alföldön a legtöbbjük (főleg az építőipari szak- és segédmunkások) Budapesten vagy attól is nyugatabbra keres munkát magának. A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve ez a jövőben sem változik jelentősen, így a külföldi 18

19 munkavállalók növekvő számának hatásai továbbra sem a régióban, hanem sokkal inkább az ország fejlettebb gazdaságú, munkaerőhiánnyal küszködő területein lesznek érzékelhetőek. Ami a magyarországi oldalt érinti; a regisztrált munkanélküliek összetételét tekintve jelentős területi különbségek, illetve több szempontból kedvezőtlen folyamatok jellemzik a térséget. A legkedvezőbb helyzetben a Szegedi kistérség van, míg a legrosszabb mutatók Bácsalmás térségét jellemzik. A nemek egymáshoz viszonyított arányát tekintve országosan enyhe férfitöbblet mutatható ki, és a régió átlagát tekintve gyakorlatilag ugyanez a helyzet. Noha a regisztrált álláskeresők között összességében nem kedvezőtlenebb a nők helyzete az erősebb nem képviselőihez viszonyítva, hátrányos helyzetük mégis több ponton tetten érhető. A jóval nehézkesebb munkaerőpiaci reintegrációra utal többek között az a tény is, hogy amennyiben egy nő (különösen egy többgyermekes családanya) tartósan munkanélkülivé válik, akkor az elhelyezkedése e térségben jóval több nehézséggel jár. A foglalkoztatási helyzet javításának lehetőségeit alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló munkaerőbázis strukturális összetétele, és az iskolai végzettségnek különösképpen meghatározó szerepe van az elhelyezkedési esélyeket tekintve. A munkaerőpiac regisztrált kínálati oldalának összetétele kedvezőtlen, mivel az alacsony, legfeljebb általános iskolai végzettségű képzetlen munkanélküliek aránya magas. Mindez összefüggésben van a külterületi népesség magas részarányával, illetve annak átlagosnál alacsonyabb iskolai végzettségével (pl. a Jánoshalmai, a Kiskunmajsai és a Kiskunhalasi kistérségben a regisztrált munkanélküliek több mint egytizede még az általános iskolát sem fejezte be). A tartósan magas munkanélküliséggel jellemezhető területek többségében ugyanakkor szintén meghaladja a mutató értéke a 43,5%-os országos átlagot, ami komolyan megnehezíti a strukturális munkanélküliség csökkentését, a gazdasági szerkezet modernizálását. Ráadásul ezekben az ország és/vagy megyehatár mentén fekvő periférikus térségekben a legalacsonyabb a diplomával rendelkező munkanélküliek aránya (a legmagasabb értékek természetesen a felsőfokú oktatási intézménnyel rendelkező körzetekben jellemzőek), ami elvben kedvezőbb elhelyezkedési esélyekre utal, valójában azonban a diplomával rendelkezők eleve kisebb aránya (sok esetben hiánya) áll a számok hátterében. Az utóbbi években egyre komolyabb feszültségeket okoz a pályakezdő munkanélküliek számának és arányának folyamatos emelkedése. A vizsgált időpontban magyarországi szinten a regisztrált munkanélküliek mintegy 8%-a volt pályakezdő, míg a régió átlaga kevéssel e fölött alakult. Noha a tanulással töltött idő kitolódásának eredményeként kevesebb fiatal jelenik meg a regiszterben, azonban a sorkatonaság eltörlése, illetve a diplomások egyre 19

20 súlyosbodó elhelyezkedési problémái ezzel éppen ellentétes irányba hatnak. A diplomás munkanélküliség folyamatos emelkedésének eredményeként a felsőfokú oktatási centrumok szűkebb-tágabb környezetében jellemzően magasabb, az összes regisztrált egytizedét is meghaladó mértékű a pályakezdők részaránya. A vajdaságban a fiatalok között kifejezetten magas a munkanélküliség. A 34 éven aluli munkaképes lakosság a teljes munkanélküliek mintegy 50%-át teszik ki. A munkanélküliek 36%-a először keres munkát, 65%-uk pedig az elhelyezkedésre 1-10 évet is vár, tömegesítve ezáltal a tartós munkanélküliséget. A munkanélküliek 10%-a 1-2 hónapot vár az első munkába állásra, 12%-uk 3-5 hónapot,13%-uk pedig akár egy évet is várhat az elhelyezkedésre. A munkahely elvesztése 2009-ben a következő ágazatokban következett be legdrasztikusabban: feldolgozóipar 23%, kereskedelem 23%, oktatás 15%, ingatlanügyek 9%, építőipar 6%, közlekedés és vendéglátóipar 4-4%. A Szerb Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján összegzett, a munkáltatók által megfogalmazott igények 70%-a szakképzett munkaerőre irányul, míg 30%-a szakképzetlenre. 72%-ban meghatározott időre foglalkoztatnák a munkaerőt, míg az esetek 28%-ában meghatározatlan időre szóló állásajánlatot képviselnek a munkaadók (NSZZ, 2009). A vizsgált községek a munkanélküliség és munkavállalási lehetőség szempontjából három csoportra oszthatók: Szabadka minden tekintetben élenjáró, Kishegyes, Csóka és Óbecse községekben a legnagyobb az eltérés a munkaerő piaci kereslet és kínálat között, míg a többi községben a tőkeáramlás függvényében, nagyon érzékenyen változik javul vagy éppen romlik a munkanélküliek helyzete. A legnagyobb munkanélküliséggel Kishegyes, Csóka, Óbecse és Zenta községek szembesülnek. A Vajdaságban az is gondot okoz, hogy a vállalkozásalapítások (egyszemélyes vállalkozások) sok esetben a kényszerű munkanélküliségből alakultak ki, azonban mára a szakmai kompetenciáik elmaradnak a gazdaság elvárásaitól, így a vállalkozások csődbe jutnak. Egyéb negatív körülmények A szociális szolgáltatások A szociális és gyermekvédelmi alap- és szakellátások nagyrészt kiépültek, ugyanakkor tényleges hozzáférhetőségüket főként a kistelepüléseken korlátozza, hogy azok sok esetben egyszemélyes, nem napi rendszerességgel elérhető és igénybe vehető szolgálatok/szolgáltatások. Megállapítható, hogy nagyfokú területi egyenlőtlenségek alakultak ki az egyes szolgáltatások hozzáférhetőségében. Egyes hátrányos helyzetű 20

A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség társadalmi integrációs ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum

A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum A magyar-szerb határmenti térség agrárfejlesztésének stratégiai irányait megalapozó dokumentum Rövidített változat INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme 2011 1 Mottó:

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001

A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 A MUNKÁÉRT PROJEKT TÁMOP-2.5.3.C-13/1-2013-0001 TÁMOP CÉL Országos munkavállalói szövetségek, országos munkaadói szövetségek kapacitásának erősítése, együttműködésük elősegítése Konzorcium: LIGA szakszervezetek,

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben