Mezőgazdasági növénybiztosítások

Átírás

1 Mezőgazdasági biztosítások Mezőgazdasági növénybiztosítások Ügyfél-tájékoztató és Általános Szerződési Feltételek AHE-11535/2 1/64

2 Tartalom I. Általános biztosítási feltételek Általános rendelkezések A biztosítási szerződés tárgya és a biztosítási esemény (káresemény) A biztosítási szerződés alanyai A biztosítási szerződés létrejötte A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási, a biztosítási évforduló a kockázatviselés tartama és helye A kockázatviselés tartama és helye A biztosított vagyontárgyak A biztosítási összeg, a limit, és a túlbiztosítás Biztosítási összeg Biztosítási összeg meghatározása Fedezetfeltöltés Túlbiztosítás tilalma Önrészesedés Kizárások (a biztosítási fedezetből kizárt károk) Általános kizárások A többszörös biztosítás A biztosítási díj A biztosítási díj megállapítása A díjfizetési kötelezettség A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei Tartamengedmény Éves adatközlés A biztosított és a szerződő fél közlési és változás-bejelentési kötelezettsége A közlési kötelezettség A változás-bejelentési kötelezettség A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértésének következményei A biztosítási kockázat jelentős növekedése Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség Kármegelőzési kötelezettség Kárenyhítési kötelezettség A biztosítási esemény bejelentésének kötelezettsége A bejelentési határidő A bejelentés tartalma AHE-11535/2 2/64

3 10.3. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok Állapot-megőrzési kötelezettség A kárfelmérés szabályai A biztosító szolgáltatása Mentesülés a szolgáltatási kötelezettség alól A biztosító megtérítési igénye A biztosítási szerződés megszűnése Rendes felmondás A biztosítási tartam eltelte A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás Díjfizetési kötelezettség elmulasztása A felek megállapodása Egyéb rendelkezések Elévülés Az irányadó jog A személyes adatok kezelése II. Mezőgazdasági növénybiztosítás - Különös biztosítási feltételek Általános rendelkezések A biztosítási szerződés tárgya A biztosítási szerződés alanyai A biztosított növénykultúrák Biztosítási szerződés egyes típusai Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok: A típusú mezőgazdasági biztosítás B típusú mezőgazdasági biztosítás C típusú mezőgazdasági biztosítás D típusú kiegészítő mezőgazdasági biztosítás E típusú növény- és erdő elemikár-biztosítás A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok A biztosítási összeg meghatározásának szabályai Az önrészesedés szabályai Kárküszöb Önrészesedés alkalmazása A biztosítási díjra vonatkozó szabályok A biztosító szolgáltatására, a kártérítés megállapítására vonatkozó szabályok A biztosítási szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések Fogalom meghatározások AHE-11535/2 3/64

4 Ügyféltájékoztató a Mezőgazdasági növénybiztosításról Tisztelt Ügyfelünk! Köszönjük, hogy Mezőgazdasági növénybiztosítási termékünk felkeltette érdeklődését! Mezőgazdasági növénybiztosítások termékünket úgy alakítottuk ki, hogy mind a hagyományos nem támogatott, mind a díjtámogatás igénybevételére alkalmas biztosításokra megköthető. A díjtámogatás igénybevételére kidolgozott feltételeink a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló évi CLXVIII. törvény, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló 19/2014. (X.29.) FM rendelet (a továbbiakban: jogszabály) szerint kerültek kidolgozásra. A díjtámogatás igénybevételével kapcsolatban az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét: A támogatás igénybevételéhez a mezőgazdasági termelőnek a biztosítási ajánlat megtételét követő öt napon belül kell benyújtania a jogszabály 4. melléklet szerinti adattartalmú kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által közleményben a honlapján közzétett nyomtatványon a biztosítási ajánlat másolatával együtt (a továbbiakban együtt: támogatási kérelem) az MVH-hoz. Támogatási kérelem legkésőbb tárgyév május 31-ig nyújtható be. Amennyiben a mezőgazdasági termelő a támogatási kérelem benyújtásakor nem kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélként szerepel a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló évi XVII. törvény szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerben, úgy legkésőbb a támogatási kérelem MVH-hoz történő benyújtásával egyidejűleg köteles kezdeményezni az MVH-nál az ügyfélnyilvántartási rendszerbe történő felvételét. A támogatási kérelem tartalmi és formai megfelelőségének vizsgálatát követően a kérelem befogadásáról az MVH a biztosítási ajánlat beérkezését követő két hónapon belül végzést hoz. A támogatási kérelem befogadása nem értékelhető úgy, hogy a támogatási feltételeket az ügyfél teljesítette. Amennyiben az ügyfél több támogatási kérelmet nyújt be, úgy a befogadásra került támogatási kérelmekről az MVH együttesen dönt. A mezőgazdasági termelő a támogatási kérelmében nyilatkozik arról, hogy a) díjtámogatott mezőgazdasági biztosítási szerződést kíván kötni, b) megismerte a támogatás igénybevételére vonatkozó feltételeket, valamint c) hozzájárul ahhoz, hogy az egységes kérelmében a használatában lévő terület vonatkozásában feltüntetett adatokat az MVH továbbítsa a vele szerződő biztosítónak. Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről Társaságunk Magyarország piacvezető társasága, már 1990 óta tagja az Európában első számú és a világon is a vezető biztosítók közé tartozó Allianz Csoportnak. E kapcsolatrendszer révén a nemzetközileg is élenjáró szaktudást és a hazai tapasztalatokat ötvözve szolgálja ki ügyfelei növekvő és mind összetettebb igényeit. A társaság ügyfelei kedvező, értékarányos árakat, korszerű szolgáltatásokat, értékeik védelmét, befektetéseik gyarapodását, teljes körű biztosítási kínálatot, jogfolytonosságot és hosszú távú biztonságot találnak. Társaságunk július 1-jén alakult, és február 28-a óta működik részvénytársasági formában. Alapításának 20. évfordulójától, július 1-jétől a társaság neve Allianz Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Székhelye Budapesten, a VIII. kerületben, a Könyves Kálmán körút szám alatt található. Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank. Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk: Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik ügyfélkapcsolati pontján vagy szerződött partnerénél ( a.html), kollégáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi ügyfélszolgálatot működtetünk, ahol személyesen is megtehetik, leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt a telefonos ügyfélszolgálaton időpontot is foglalhat). A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-14 óra. Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a es számon érhető el. Nyitvatartási idő: hétfőszerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között. Elektronikus úton: A oldalon keresztül vagy a biztositopanasz@allianz.hu címen. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy -en csak biztosí- AHE-11535/2 4/64

5 tási titkot nem tartalmazó választ küldhetünk ügyfeleink részére, minden egyéb, más esetben postai úton kell válaszolnunk. Írásban: Leveleiket a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a centralizált panaszkezelés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám). Amennyiben nem az ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl, érvényes meghatalmazás benyújtása is szükséges. A meghatalmazásnak - a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel - a polgári perrendtartásról szóló 1952.évi III. törvényben foglalt követelményeknek kell eleget tennie. Meghatalmazás minta: Faxon: as számon. Ügyfeleink részére panasz bejelentő lapokat biztosítunk, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat, ezt a dokumentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitölthetik, majd az Önöknek legmegfelelőbb módot választva leadhatják személyesen a fent megjelölt helyeken, vagy postázhatják, faxolhatják, ben elküldhetik részünkre, ahogy az Önöknek kényelmes. (A panasz bejelentő lapot internetes oldalunkon a - címen érhetik el.) A panasz bejelentő lap tartalmazza az ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz részletes leírását, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumentumokat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint). Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban kézzel, géppel írott levél, feljegyzés továbbíthatja részünkre panaszát. Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezeltük, akkor az alábbi szervhez fordulhat: Magyar Nemzeti Bank: 1534 Budapest BKKP Pf. 777 Telefon: cím: ugyfelszolgalat@mnb.hu vagy lehetősége van bírói utat igénybe venni. A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. A Bit a alapján a titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel szemben; a halaszthatatlan intézkedés jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal szemben; a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval szemben; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel, adóügyben az adóhatósággal szemben; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van a június 30-ig hatályban volt évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal viszszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel, a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmo- AHE-11535/2 5/64

6 sással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel, ha a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben; az egészségügyről szóló évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal szemben, a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal szemben; a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető szervvel szemben, az állomány-átruházás keretében átadott biztosítási szerződés-állomány tekintetében az átvevő biztosítóval szemben; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban, a levelezővel, a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatokra vonatkozóan a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval szemben, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása esetében; fióktelep esetében ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben; a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben. Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik előzetes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit ában foglalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szerződés keretében) személyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek. Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a es számon, ahol munkatársaink munkanapokon 8.00 és óra csütörtökön 8.00 és óra között készséggel állnak rendelkezésére. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a szerződési feltételekről részletesen a Mezőgazdasági növénybiztosítás általános szerződési feltételeiből informálódhat. Bízunk abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését és hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük! Allianz Hungária Zrt AHE-11535/2 6/64

7 Szerződési feltételek és Ügyfél-tájékoztató I. Általános biztosítási feltételek A jelen általános biztosítási feltételek azon általános rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a biztosító és a szerződő fél, illetve a biztosított között a szerződő fél által választott kockázatokra létrejött mezőgazdasági növénybiztosítási szerződésekre általános rendelkezésekként kell alkalmazni. A különös biztosítási feltételeknek az általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók. Az általános és a különös biztosítási feltételek, valamint a hozzájuk kapcsolódó záradékok együttesen alkotják a szerződési feltételeket. A felek mind az általános, mind a különös biztosítási feltételektől eltérhetnek, ez esetben az adott kérdésben a felek megállapodása az irányadó. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló évi CLXVIII. törvény, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló 19/2014. (X.29.) FM rendelet kötelező rendelkezéseitől a felek közös akarattal sem térhetnek el. 1. Általános rendelkezések 1.1. A biztosítási szerződés tárgya és a biztosítási esemény (káresemény) A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy fedezetet nyújt a szerződésben meghatározott kockázatra és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti. A biztosítási szerződés részét képezi az ajánlat és annak valamennyi melléklete (ideértve különösen a területi adatközlőt), a díjtájékoztató, az általános szerződési feltételek, és a fedezetet igazoló dokumentum (a továbbiakban: kötvény) értendő A biztosítási eseményeket a különös biztosítási feltételek tartalmazzák A biztosítási szerződés alanyai A biztosítási szerződés keretében a) Biztosító Biztosító az Allianz Hungária Zrt. Székhelye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt Cégjegyzékszáma: Cg Adószáma: b) Biztosított Biztosított az, aki a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, és aki a biztosító szolgáltatására jogosult. c) Szerződő fél A szerződő fél lehet a biztosított vállalkozás, vagy az a vállalkozás, aki a biztosítási szerződést az érdekelt javára köti meg. Vállalkozás: A biztosítási szerződés megkötése során a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy. A szerződő fél köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő jognyilatkozatok megtételére a kárrendezéshez kapcsolódó nyilatkozatok kivételével. A biztosító jognyilatkozatait minden esetben a szerződő félhez intézi. d) Együttbiztosított vagy társbiztosított Együttbiztosított vagy társbiztosított az a biztosítási szerződésben megjelölt személy, mely a biztosítottal fennálló szerződéses vagy tulajdonosi kapcsolat alapján a biztosítási szerződésben meghatározott növénykultúrák vonatkozásában a biztosítottal részben vagy egészben azonos biztosítási védelemben részesül a biztosítási szerződésben meghatározott mértékig A szerződő fél/biztosított nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektronikus úton, ben tett nyilatkozatokat is), és akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jut Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított kötötte és a biztosított vállalkozás, akkor a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződésbe beléphet. A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosított vállalkozásra száll át Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási ban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni. AHE-11535/2 7/64

8 1.3. A biztosítási szerződés létrejötte A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt (15) napig van kötve. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított tizenöt (15) napon belül elutasítja, vagy nem válaszol Jelen általános szerződési feltételekkel a mezőgazdasági növénybiztosítási szerződés elektronikusan is megköthető a vagy biztosításközvetítő közreműködésével a Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani Ha az ügyfél által aláírt ajánlat vagy a biztosító által kiadott díjtájékoztató, illetve az ügyfél által kitöltött és aláírt területi adatközlő egymástól eltérő adatokat tartalmaz, a biztosítási szerződés a területi adatközlőben megadott adatok alapján jön létre Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül, de legkésőbb tizenöt (15) napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a biztosítási kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény átadásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a biztosítási szerződés az ajánlat szerint jön létre Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a szerződés nem jön létre A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási, a biztosítási évforduló a kockázatviselés tartama és helye Biztosítás tartama A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időre köthető. A biztosítás tartamát a felek a biztosítási szerződésben rögzítik Biztosítási évforduló A biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza. Határozatlan idejű szerződés esetén a biztosítási évforduló január 01-e A biztosítási a) határozatlan időre kötött biztosítási szerződés esetén egy év, b) határozott időre kötött biztosítási szerződés esetén a biztosítási szerződés teljes tartama. Egy évnél hosszabb, de legalább két (2) év határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek egyéves biztosítási ban is megállapodhatnak. Ha a biztosítási egy (1) év, akkor biztosítási a január órától december óráig tart. Az időpontok számításánál a biztosított székhelye szerinti idő alkalmazandó. A határozott idejű szerződés biztosítási a január órától december óráig tart A kockázatviselés tartama és helye A biztosítási fedezet a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a kockázatviselés helyén bekövetkezett károkra terjed ki A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és vége közti időtartam, mely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll. Az éves adatközléssel biztosított egyes növénykultúrákra vonatkozó kockázatviselési ot a különös biztosítási feltételek tartalmazzák A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban kezdődik Ha a felek a kockázatviselés kezdő időpontjában nem állapodtak meg, akkor a biztosító kockázatviselése a szerződés létrejöttét követő nap 0:00 órakor, de leghamarabb a különös biztosítási feltételekben, az egyes kockázatoknál és növényeknél meghatározott időpontban kezdődik A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig, de legkésőbb a különös biztosítási feltételekben, az egyes kockázatoknál és növényeknél meghatározott időpontig áll fenn A biztosító kockázatviselésének a kezdete nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött A biztosítási fedezet a Magyarországon, a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki. 2. A biztosított vagyontárgyak 2.1. Biztosítottak azok a különös biztosítási feltételek alapján biztosítható növénykultúrák (a továbbiakban: növénykultúra), melyekre a biztosítási szerződés, biztosítási összeget tartalmaz. AHE-11535/2 8/64

9 3. A biztosítási összeg, a limit, és a túlbiztosítás 3.1. Biztosítási összeg A biztosítási esemény bekövetkezésekor a folyó biztosítási ra vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára meghatározott biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa. A biztosítónak a biztosítási egészére vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára vonatkozó teljesítési kötelezettsége a biztosítási események számától függetlenül nem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes - a biztosítási szerződésben az adott növénykultúrára vonatkozóan a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási ra vagy a szerződés teljes tartamára meghatározott - biztosítási összeget. A biztosítási összeget meghaladó kárt a biztosított maga viseli Limit A biztosítási szerződésben a felek a biztosítási összegen belül a biztosító szolgáltatási kötelezettségére vonatkozóan limiteket is meghatározhatnak. Limit meghatározása esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a limit összegéig terjed. A biztosítási szerződésben az alábbi limit típusok alkalmazhatók: a) Kártérítési limit A biztosítási összegen belül a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa egyes fedezetbe vont kockázatok vagy növénykultúrák tekintetében. b) Kombinált limit Több biztosított kockázatra, növénykultúrára vagy bármilyen egyéb közös jellemzőre együttesen vonatkozó limit. c) Szublimit A biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy kártérítési limiten vagy kombinált limiten belül meghatározott felső határa Biztosítási összeg meghatározása Az egyes növénykultúrák biztosítási összegét a szerződő fél határozza meg biztosítási onként (vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára) és kockázatviselési helyenként. Az egyes biztosított növénykultúráknak a biztosítási ra vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára vonatkozó biztosítási összegét, valamint az ezek összegzésével meghatározott, valamennyi biztosított növénykultúrára vonatkozó teljes biztosítási összeget a biztosítási szerződés tartalmazza. Az egyes növénykultúrák biztosítási összege függ a különös biztosítási feltételek szerint meghatározott hozamértéktől és egységártól, valamint a biztosított terület nagyságától, mely a biztosítási összeg szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. A biztosítási összeg meghatározásának szabályait a választott kockázat(ok)ra vonatkozó különös biztosítási feltételek tartalmazzák. Az egyes kockázatviselési helyekre és növénykultúrákra megállapított biztosítási összegek egymástól függetlenek, és nem csoportosíthatók át. Kiműveléses és újravetéses károk esetén az újravetett növénykultúrára nem terjed ki a korábbi növénykultúrára vonatkozó fedezet, ebben az esetben a fedezet alá vont, újravetett kultúrára is meg kell fizetni a biztosítási díjat Fedezetfeltöltés Az egyes növénykultúrákra külön-külön meghatározott és adott biztosítási ra vonatkozó biztosítási összegek az ugyanabban a biztosítási ban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összegekkel csökkennek, kivéve, ha a biztosító a biztosítási szolgáltatással egyidejűleg közli a szerződővel a fedezetfeltöltési díjat és azt megfizetik Túlbiztosítás tilalma A biztosított növénykultúrák biztosítási összege nem haladhatja meg a biztosított növénykultúráknak a választott kockázat(ok)ra vonatkozó különös biztosítási feltételek szerint meghatározott értékét (biztosítási érték). Ezen értéket meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. 4. Önrészesedés 4.1. Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyet a biztosított maga visel. Az önrészesedés típusát, valamint a biztosítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerű mértékét a biztosítási szerződés tartalmazza Az önrészesedés típusai az alábbiak: Levonásos önrész: A kárrendezés során megállapított kárnak a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, amely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár öszszegéből kerül levonásra. Abszolút önrész: a biztosítási összegnek a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, amely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár összegéből kerül levonásra. Az abszolút önrész egyes típusait és azok szabályait a különös biztosítási feltételek tartalmazzák. Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartalmaz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés során megállapított kár összegéből először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos önrész kerül levonásra Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban AHE-11535/2 9/64

10 különböző rendeltetésű önrészesedések érvényesek, akkor ezek együtt alkalmazandók A levonásos és abszolút önrészesedés összegét a biztosító a megállapított kár összegéből vonja le Kárküszöb: A károsodott területre, illetve növénytáblára eső vagy az üzemenként és növénykultúránként számított biztosítási összegnek a kárnemenként meghatározott százaléka. Az egyes szerződéstípusok biztosítási eseményeire vonatkozó kárküszöböket a különös biztosítási feltételek tartalmazzák. Ha a kár összege a biztosítási eseményenkénti kárküszöböt nem haladja meg, akkor a biztosított a kárt maga viseli. 5. Kizárások (a biztosítási fedezetből kizárt károk) 5.1. Általános kizárások Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/előidézője a) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete; b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel; c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, munkahelyi zavargás, szabotázs; d) bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki; e) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett kárt a jelen biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták- e, vagy sem; f) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása; g) vulkánkitörés, cunami; h) a biztosítási szerződés hatályba lépese előtt bekövetkezett, és az a biztosításra feladott növénykultúrát károsította; i) vandalizmus, illetőleg vandál cselekmény; A jelen kizárás szempontjából vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedete; j) terrorcselekmény; Jelen feltételek szempontjából terrorcselekmény minden olyan politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló okból egyénileg vagy szervezetten elkövetett, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény, amelynek célja az állami szervek, más állam, nemzetközi szervezet kényszerítése, más állam alkotmányos, társadalmi, vagy gazdasági rendjének megváltoztatása, megzavarása, illetve nemzetközi szervezet működésének megzavarása, a lakosság megfélemlítése. Terrorcselekményt követ el az is, aki ugyanezen okból és célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy viszszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. Személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés, a testi sértés, a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés, az emberrablás, a személyi szabadság megsértése, a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, a radioaktív anyaggal visszaélés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a jármű hatalomba kerítése, a közveszély okozása, a közérdekű üzem működésének megzavarása, a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, a kettős felhasználású termékkel visszaélés, a rablás, a rongálás, az információs rendszer vagy adat megsértése. k) A szerződésből ki van zárva minden olyan kár, mely az EU, ENSZ vagy bármilyen nemzetközi szervezet által előírt embargót sértő cselekmény következménye, továbbá embargó alá eső területeken okozták, vagy a kár itt következett be Nem minősül biztosítási eseménynek, a) a talajerő termőképességének elvesztése; b) kedvezmények elvesztése, késedelem vagy piacvesztés; c) azok a károk, amelyek a biztosítottat a termény értékesítési lehetőségeinek a beszűküléséből, eladhatatlanságából és átvételi viszonyainak megváltozásából eredően érik Nem térül meg a biztosítási szerződés alapján: a) kötbér, bírság és büntetés, büntető jellegű költségek, így különösen: perköltség, késedelmi kamat; b) bármilyen következményi kár, különösen a AHE-11535/2 10/64

11 termelési vagy szolgáltatási folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány, üzemszüneti veszteség (mint pl. termeléskiesés, szolgáltatás-kiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség) valamint az ezek elkerülésére céljából felmerülő többletköltségek (mint pl. túlóra költsége, éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkabér- és egyéb költség, expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltség, sürgősségi felár) ha a felek eltérően nem állapodnak meg; c) a károsodott növénykultúra kapcsán állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhető, illetve visszaigényelhető költségek és kiadások; d) a kockázatviselési helyszín megközelíthetetlensége miatt (ideértve a hatósági korlátozásokat) felmerült kár, költség és kiadás. A különös biztosítási feltételek a felsoroltakon túl további kizárásokat tartalmaznak A többszörös biztosítás Ha ugyanazt a növénykultúrát több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen általános és a választott kockázat(ok)ra vonatkozó különös biztosítási feltételekkel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a korábban megkötött másik biztosítás fedezetet nyújt. Ezen szabály alól kivétel a jelen feltételekkel létrejött biztosítási szerződés alapján járó többletszolgáltatás. Többszörös biztosítás esetén is megilleti a biztosítót a biztosítási szerződésben rögzített többletszolgáltatásra eső díj. 6. A biztosítási díj 6.1. A biztosítási díj megállapítása A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára vonatkozóan a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatokra szóló fedezetek díja. A biztosítási díj biztosítási onként kerül meghatározásra. Az egy évnél rövidebb ra szóló határozott tartamú biztosítás díja a biztosítás teljes tartamára megállapításra kerül. A biztosítási díj fizetése a szerződőt terheli. A biztosítási díjat a biztosító kockázatarányosan határozza meg. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik A biztosítási díjat az alábbiak figyelembevételével állapítjuk meg: a biztosított által végzett mezőgazdasági termelő tevékenység és az alkalmazott agrotechnológia, a választott önrészesedés mértéke, a biztosítás tartama, a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja, a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek, 5 évre visszamenőleg a biztosított növénykultúrákra vonatkozó kárelőzmény, a biztosító kérésére a szerződő fél által a kockázat felméréséhez megadott egyéb adatok, kármentességi kedvezmény mértéke, várakozási idő hossza, biztosítandó területek földrajzi elhelyezkedése, a jelen általános és az egyes különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződések biztosítottai által alkotott veszélyközösség jellemzői, növénykultúra, kockázat típusa A fizetendő biztosítási díjat, a díjfizetés módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza A biztosítási díj számításához a szerződő fél (biztosított) köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszámításhoz szükséges adatokat A díjfizetési kötelezettség A biztosítás díja a biztosító által kiállított számlán feltüntetett fizetési határidő napján esedékes Ellenkező megállapodás hiányában az egyes biztosítási okra vállalt fedezetek díját egy összegben, előre kell megfizetni. Ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a két évnél rövidebb, határozott tartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a biztosítási szerződés létrejöttekor kell megfizetni Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a biztosító szolgáltatása kimeríti a biztosítási öszszeget/limitet, a biztosítási ra vállalt fedezetek teljes díja legfeljebb a ténylegesen megállapított kárösszeg erejéig a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában esedékessé válik, és a biztosító jogosult e díjat az esetleges díjhátralékkal együtt a szolgáltatásába beszámítani Díjtámogatott növénybiztosítás esetén a biztosítót abban az esetben is megilleti a biztosítási díj, ha a biztosított nem jogosult díjtámogatásra A biztosító minden esetben a szerződés megszűnésének napjáig jogosult a díjra Ha a szerződő az időarányos díjnál több díjat fizetett meg, a szerződés megszűnését köve- AHE-11535/2 11/64

12 tően a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni Díjtámogatott növénybiztosítás esetében a biztosítási díj megfizetése kizárólag a támogatás kifizetésének a feltétele, a díjtámogatási kérelem benyújtásának nem A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított harmincadik nap elteltével, feltéve, hogy a felek eltérően nem állapodtak meg, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik (a továbbiakban: reaktiválás). A reaktiválás esetén a biztosító a reaktiválásról szóló megállapodásban meghatározott időponttól viseli ismét a kockázatot Tartamengedmény Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti azon díjengedmény időarányos részének megfizetését, amelyet a szerződés hoszszabb tartamára tekintettel nyújtott (a továbbiakban: tartamengedmény). 7. Éves adatközlés Határozatlan tartamú biztosítási szerződés esetében, illetőleg ha a felek a határozott időtartamra kötött szerződésben egy éves biztosítási ban állapodnak meg, akkor a soron következő termelési évre (biztosítási ra) vonatkozó biztosítási összegek értékkövetése minden évben, a biztosítási évforduló napjának hatályával, kizárólag éves tavaszi vagy őszi - adatközlés alapján történik A szerződő fél a soron következő termelési évre vonatkozó cégszerűen aláírt adatközlőket évente, őszi vetésű és/vagy évelő növények esetében tárgyév december 1-ig, a tavaszi vetésű növények esetében pedig tárgyév április 15-ig köteles megküldeni a következő biztosítási ra vállalt fedezetek díjának a megállapításához Ha a szerződő az éves adatközlési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a biztosító a biztosítási összegeket, valamint a biztosítási ra járó díjat a megelőző biztosítási figyelembevételével állapítja meg A biztosító az éves adatközlés alapján a biztosítási évforduló napjára visszamenőleges hatállyal módosítja a biztosítási összeget, valamint megállapítja a tárgyévre járó biztosítási díjat. 8. A biztosított és a szerződő fél közlési és változás-bejelentési kötelezettsége 8.1. A közlési kötelezettség A biztosítottnak és a szerződő félnek a biztosítási szerződés megkötésekor a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A szerződő fél/biztosított személyére és a megkötendő biztosításra vonatkozó biztosítóval közlendő - adatokat a különös biztosítási feltételek tartalmazzák. A biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosított/szerződő fél eleget tesz közlési kötelezettségének A biztosított/szerződő fél köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentumokat (MePar blokkazonosító/biztosított növénykultúra/terület ha, stb.), szerződéseket és hatósági határozatokat A szerződő fél, illetve a biztosított a szerződés megkötésekor az adatközlő lap kitöltésével vagy más egyéb módon köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az alábbi információkat/adatokat: Szerződő fél/biztosított személyére vonatkozó adatok: a biztosított neve, lakcíme, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma vagy adóazonosító száma; ügyfél-azonosító száma. A biztosításra vonatkozó adatok: a biztosítani kívánt növénykultúra neve a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának tonnánkénti egységára; a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterülete hektárban; a biztosítani kívánt növénykultúra megelőző ötéves legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett három- AHE-11535/2 12/64

13 éves termésátlaga, amennyiben a biztosított ezekkel az adatokkal rendelkezik; a kockázatviselés helye. Az egységár meghatározásánál a szerződő félnek / biztosítottnak figyelembe kell vennie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat valamint a reális termőhelyi viszonyokat és az alkalmazott agrotechnológiát. Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MePAR blokkazonosító / biztosított növénykultúra / terület ha) is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani. A díjtámogatott növénybiztosítások esetében A megkötött biztosítási szerződések adatai közül a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, ügyfél-azonosító szám), a biztosított növénykultúra megnevezésére vonatkozó adatokat, a hasznosítási kódot, valamint a kockázatviselés helyére és a biztosítási díj mértékére vonatkozó adatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal megkötött együttműködési megállapodás szerinti ütemezéssel adjuk át és ez alapján kapjuk vissza az egységes kérelemben rögzített területek méretét és azok MePAR azonosítóit, valamint a bejelentett kultúrákat tartalmazó adatokat legkésőbb augusztus 15-ig. A szerződő fél által a biztosítás kötésekor megadott területadatok előzetes adatközlésnek tekintendők. A területadatok az MVH fenti tájékoztatása alapján módosulhatnak. Végleges adatközlésnek az MVHtól kapott adatok minősülnek. Amennyiben a biztosításra feladott terület kevesebb az MVH nyilvántartásában szereplőnél, a biztosított terület megnövekszik az Egységes Kérelemben megadott területre. Amennyiben a biztosításra feladott terület nagyobb az MVH nyilvántartásában szereplőnél, a biztosítási fedezet ugyanazon a feltételekkel a különbözetre is kiterjed. MVH nyilvántartásában szereplőt meghaladó területre vonatkozó biztosítás díjához azonban állami támogatás nem vehető igénybe és a kötvényen INE kezdetű biztosításként szerepel. A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követő harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig átadja az MVH részére o o o o o a szerződő fél/biztosított azonosítására szolgáló adatokat (név, székhely, lakcím, ügyfélazonosító), a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosításához (kötvényszám, módozat, biztosítási esemény) szükséges adatokat, a biztosított növénykultúra megnevezését, a kockázatviselés helyét, a biztosítási összegre, a nettó díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett nettó díjelőírás összegére vonatkozó adatokat A változás-bejelentési kötelezettség A biztosított/szerződő fél a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére A felek különösen - az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek: a) a biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás, b) a szerződő fél/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása, c) a biztosított növénykultúrák területének 10 %-kal, de minimum 1 hektárral történt megnövekedése, vagy csökkenése miatt d) a biztosított növénykultúra művelésében érdekelt termelő személyének megváltozása, e) az alkalmazott agrotechnika lényeges megváltozása, f) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások, g) új termelési év esetén az aktuális vetésszerkezet, h) kockázaton kívüli káresemény bekövetkezte a biztosított növényterületeken A közlési és változás-bejelentési kötelezettség a szerződő felet és a biztosítottat egyaránt terheli. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna A biztosító előzetes értesítést követően jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerződő fél által szolgáltatott adatok helyességét Amennyiben a szerződés megkötésekor a biztosított még nem rendelkezett ügyfél-azonosító számmal, az ügyfél-azonosító szám megállapítása tárgyában hozott döntés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül köteles az ügyfél-azonosító számot bejelenteni a biztosítónak A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértésének következményei A közlési, illetve változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében Ha a szerződés több növénykultúrára vonat- AHE-11535/2 13/64

14 kozik, és a közlési- vagy változás-bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel öszszefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi növénykultúra esetén nem hivatkozhat A biztosítási kockázat jelentős növekedése Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított (15) tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a és bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja A biztosítási szerződés viszontbiztosítása esetén a viszontbiztosítási fedezet megváltozására nem alkalmazandók a biztosítási kockázat jelentős növekedésére irányadó szabályok. 9. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 9.1. Kármegelőzési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a gazdálkodásra, vonatkozó szakmai előírásokat. E kötelezettség akkor is terheli a biztosítottat, ha a különös biztosítási feltételek a kármegelőzési teendőket szabályozzák. Az adott helyzetben általában elvárható magatartást abban az esetben is tanúsítani kell, ha a biztosítási szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket Kárenyhítési kötelezettség A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a biztosítási esemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított tűz esetén haladéktalanul köteles a tűzvédelmi hatóságnak bejelentést tenni, illetőleg ha bűncselekmény gyanúja forog fenn a rendőrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni A biztosított köteles a biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdekében. A biztosító jogosult a kármegelőzésre, enyhítésre és elhárítására vonatkozó rendelkezések, előírások, egyéb szabályok betartását ellenőrizni vagy ellenőriztetni A kárenyhítés szükséges költségei ide nem értve a termesztésben szokásosan alkalmazott agrotechnológia költségeit - a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a növénykultúra 3.4. pont szerinti értékének (biztosítási érték) arányában köteles megtéríteni Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a biztosítási szerződés módosítását. 10. A biztosítási esemény bejelentésének kötelezettsége A bejelentési határidő A szerződő fél/biztosított a biztosítási eseményt a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak a biztosítási szerződésben meghatározott címre, valamint köteles a szükséges felvilágosítást megadni, és lehetővé tenni a kárbejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését Ha a biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktalanul köteles a biztosítónak bejelenteni A kárbejelentést követően a szerződő félnek/biztosítottnak összegszerűen meghatározott, AHE-11535/2 14/64