Hivatalos közbeszerzési tanácsadók felelõsségbiztosítása

Átírás

1 felcím Hivatalos közbeszerzési tanácsadók felelõsségbiztosítása Ügyfél-tájékoztató ALCÍM 1/6

2 Tisztelt Partnerünk! Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk társaságunkat, valamint a címben jelölt új biztosítási termékünket. Az Allianz Hungária Biztosító Zártkörû Részvénytársaság Magyarország piacvezetõ társasága, már 1990 óta tagja az Európában elsõszámú, és a világon is a vezetõ biztosítók közé tartozó Allianz Csoportnak. E kapcsolatrendszer révén a nemzetközileg is élenjáró szaktudást és hazai tapasztalatait ötvözve szolgálja ki ügyfelei növekvõ és mind összetettebb igényeit az EU-csatlakozást követõ idõszakban is. A társaság ügyfelei kedvezõ, értékarányos árakat, korszerû szolgáltatásokat, értékeik védelmét, befektetéseik gyarapodását, teljes körû biztosítási kínálatot, jogfolytonosságot és hosszú távú biztonságot találnak. Társaságunk július 1-jén alakult, és 1990 óta mûködik részvénytársasági formában. Alapításának 20. évfordulójától, július 1-jétõl a társaság neve: Allianz Hungária Biztosító Zártkörû Részvénytársaság. Székhelyünk Magyarországon, Budapest V. kerületében, a Bajcsy-Zsilinszky út. 52. szám alatt található. Felügyeleti hatóságunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. részt venni, és ekként a felelõsségbiztosítási szerzõdéskötési kötelezettségüknek eleget tenni, azok esetében a hivatalos közbeszerzési tanácsadói felelõsségbiztosítás azzal a kitétellel nyújtható, hogy közbeszerzési eljárásokban az ügyvédekrõl szóló évi XI. törvény 5. (1)-(2) bekezdésében foglalt ügyvédi tevékenységekre és (3) bekezdés felsorolt további tevékenységekre nem terjed ki a fedezet, kivéve az ügyvédekrõl szóló évi XI. törvény 5. (3) bekezdés h) pontjában foglalt tevékenységet. Az ajánlatkérõk, illetõleg az ajánlattevõk alkalmazásában álló jogtanácsosok és alkalmazottak esetében, az õ hivatalos közbeszerzési tanácsadásra és a munkavégzésre irányuló jogviszonyuktól elkülönítve megjelenõ megbízási jogviszony keretében végzett szellemi tevékenységükre a jelen biztosítás megköthetõ. Azon közalkalmazottak, illetõleg köztisztviselõk, akik munkaköri leírásában a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység nem szerepel, ekként nem utasíthatók e körben, azok esetében a jelen biztosítás a névjegyzékbevételük érdekében megköthetõ. A jelen ügyfél-tájékoztató nem helyettesíti a biztosítási szerzõdést, kizárólag leendõ ügyfeleink elõzetes tájékoztatását szolgálja. Biztosítási fedezet tárgya és a biztosítási esemény A hatályos közbeszerzésekrõl szóló évi CXXIX. törvény 11. (4) bekezdése elõírja, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak külön jogszabályban meghatározott mértékû felelõsségbiztosítással kell rendelkeznie. A felelõsségbiztosítási szerzõdés érvényes létrejötte a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékbe történõ felvételének egyik elõfeltétele. A felelõsségbiztosítás mértékét a 37/2004. (XI. 25.) IM-PM együttes rendelettel módosított 30/2004. (IX. 8.) IM-PM együttes rendelet szabályozza. Társaságunk a jelen újonnan bevezetett termékével megfelelve a rendeletben elõírtaknak kívánja a megbízási jogviszony keretében tevékenykedõ hivatalos közbeszerzési tanácsadók felelõsségbiztosítási fedezetét megteremteni. Azon ügyvédek esetében, akik a közbeszerzési eljárásokban hivatalos közbeszerzési tanácsadóként kívánnak A hivatalos közbeszerzési tanácsadók felelõsségbiztosítása szerzõdési feltételei szempontjából biztosítási eseménynek minõsül, ha a biztosítási szerzõdés 18. pontjában meghatározott kockázatviselési tartam alatt a biztosított vagy olyan személy, akinek a magatartásért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik a hivatalos közbeszerzési tanácsadásra irányuló tevékenységbõl eredõ valamely kötelezettségét e minõségében felróható módon megszegi, és ezzel a kötelezettségszegéssel a megbízója vagyonában kárt okoz, és a bekövetkezett kárért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelõsséggel tartozik, és a kár nem minõsül a szerzõdési feltételek 25. pontja alapján biztosítással nem fedezett kárnak. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó megbízója lehet az ajánlatkérõ, valamint az ajánlattevõ is, ha a hivatalos közbeszerzési tanácsadóval a tanácsadásra vonatkozóan megbízási szerzõdés jön létre. A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor következik be, ha a fenti bekezdésben felsorolt valamennyi feltétel együttesen fennáll. 2/6

3 Több, azonos okból bekövetkezett, idõben egymással összefüggésben álló káresemény egy biztosítási eseménynek minõsül, akkor is, ha a károkozó magatartás több személynek okoz kárt. A biztosítási idõszak és kockázatviselés tartama A biztosítási idõszak határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõdés esetén egy év, a határozott idõtartamra kötött biztosítási szerzõdés esetén a szerzõdés tartama. A biztosítási idõszaknak a következõk szempontjából van jelentõsége: A biztosító szolgáltatásának egyik korlátja a biztosítási káreseményenkénti limit mellett a biztosítási idõszakonkénti biztosítási összeg (az ún. limit). A biztosító a biztosítás díját biztosítási idõszakonként határozza meg, Határozatlan idõtartamú szerzõdés esetén a biztosított a biztosítási idõszakonkénti adatközlés kötelezettségének a biztosítási évforduló vagyis egy biztosítási idõszak vége és egy másik kezdete elõtt meghatározott ideig köteles eleget tenni, A határozott idõtartamú szerzõdés a biztosítási idõszak lejártával megszûnik. Fontos kiemelni, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadó attól az idõponttól válik jogosulttá tevékenysége folytatására, amely idõponttal a névjegyzékbe bejegyzést nyert. A biztosító kockázatviselésének kezdete a névjegyzékben szereplõ biztosított esetén az ajánlaton megjelölt kockázatviselési kezdet, szerzõdés érdekmúlással szûnik meg, akkor a kockázatviselési tartam vége az érdekmúlás napja. Az írásbeli megállapodást, illetve a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ha azonban az ajánlattételkor a biztosított még nem szerepel a névjegyzékben, az írásbeli megállapodást, illetve az elfogadó nyilatkozatot a biztosító által kiállított fedezetigazolás pótolja, és a biztosító csak a névjegyzékbe történt felvétel után állítja ki a kötvényt. A névjegyzékbe történõ felvétel elõfeltételeként létrejött biztosítási szerzõdés lényeges adatait a kötvény kiállításáig a Közbeszerzések Tanácsához bemutatásra kerülõ és a biztosítási szerzõdés mellékletét képezõ fedezetigazolás tartalmazza azzal az eltéréssel, hogy a fedezetigazolásban a kockázatviselés kezdete nem szerepel. A névjegyzékbevételt kérelmezõk esetében a kockázatviselés kezdetének megállapítása érdekében a névjegyzékbe történõ bejegyzésrõl szóló határozatot öt napon belül a biztosítónak be kell mutatni! A díjszámítás, a díjfizetés ideje, módja, a díj-nemfizetés következménye és a díjmódosítás A biztosítási díjat a biztosított által közölt adatok alapján, a biztosító biztosítási idõszakonként kockázatarányosan határozza meg. Természetes személy esetében a választott biztosítási összegek szerint számított díjat kell fizetni, szervezet esetében a díjat az éves bruttó árbevétel is differenciálja. A szervezet esetében a kalkulált díj elõzetes díj, és a tényleges árbevétel alapján különbözeti díj elszámolása történik meg a szerzõdési feltételekben szabályozott módon. a névjegyzékbe felvételt kérelmezõ esetén a névjegyzékbe történõ felvétel napja, amennyiben a bejegyzés tényét és napját a határozat megküldésével a bejegyzés napjától számított öt napon belül közlik a biztosítóval, a névjegyzékbe történõ felvételrõl szóló értesítés biztosítóhoz beérkezésének napja, amennyiben a bejegyzés tényét és napját a határozat kézhezvételétõl számítottan nem közlik öt napon belül a biztosítóval. A biztosító kockázatviselése a kockázatviselés tartama alatt okozott és bekövetkezett, legkésõbb a szerzõdés megszûnésének napjától számított harminc napon belül a biztosítónak bejelentett biztosítási eseménynek minõsülõ károkra terjed ki. A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdetének a fentiekben megjelölt kezdõ idõpontja és a szerzõdés megszûnésének az idõpontja közötti idõtartam. Ha a A biztosítási díj a kockázatviselés ellenértéke, a biztosító a díjat a kockázatviselés kezdetétõl számítja fel. A biztosítási díj más megállapodás hiányában minden biztosítási idõszakra egy összegben fizetendõ. A biztosítás elsõ díja az ajánlattétel napján, a folytatólagos díja pedig a biztosítási idõszak elsõ napján esedékes, kivéve, ha a felek a biztosítási díj több részletben történõ megfizetésében állapodnak meg. A biztosítási díjat elõre kell megfizetni. A szerzõdés megszûnik a díj esedékességétõl számított harmincadik nap elteltével, ha a hátralékos díjat nem fizették meg, vagy a biztosító a fizetésre írásban felszólítja a szerzõdõt, illetõleg bírói utat vesz igénybe a díj iránti igénye érvényesítésére. A biztosítási díj összege egy biztosítási idõszakon belül a biztosító által egyoldalúan nem módosítható, kivéve az elõzetes díj, valamint a különbözeti díj megállapítását. 3/6

4 A biztosítási szolgáltatás, a teljesítés módja és ideje A biztosító az önrészesedés figyelembevételével biztosítási eseményenként és biztosítási idõszakonként a szerzõdésben meghatározott biztosítási összegekig (limitekig) téríti meg a károkat. A névjegyzékbe felvételét kérõ szervezet felelõsségbiztosítása és az általa alkalmazott névjegyzékben szereplõ természetes személy felelõsségbiztosítása elkülönül. A közbeszerzési eljárásban a megbízónak okozott károk megtérítésére ezen felelõsségbiztosítási fedezetek nem adódnak össze, azaz egy káresemény kapcsán ha az a természetes személy tanácsadónak róható fel a kártérítés a szervezet megbízotti jogállása miatt az õ biztosítására rendezhetõ, figyelemmel a rendeleti szabályozásra, amely elõírja, hogy a tanácsadásra szerzõdött felelõsségbiztosítása kiterjed az alkalmazottja, megbízottja által okozott kárra is. A biztosító szolgáltatását az igény jogalapját és összegét igazoló valamennyi bizonyítéknak a kárrendezésre illetékes egységéhez való beérkezésétõl számított harminc napon belül nyújtja a károsult részére. Társaságunk a kárt forintban téríti meg. Kizárások A felelõsségbiztosítás alapján nem téríti meg a biztosító: A biztosított tevékenységgel összefüggésben a megbízón kívüli harmadik személyeknek okozott károkat, A jogszabályban meghatározott felelõsségnél szigorúbb felelõsségen alapuló károkat, Az olyan kárt, amely a biztosított és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült, Az elmaradt vagyoni elõny (kivéve a magánszemély rendszeres jövedelmét) jogcímén érvényesített károkat, Az üzemszüneti veszteségeket, A környezetszennyezéssel, a hasadóanyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, a röntgen- vagy sugárártalomból, azbesztbõl eredõ károkat, Az adatvédelemi szabályok, továbbá a titokvédelmi szabályok (pl. üzleti titok, banktitok, szolgálati titok) megsértésébõl eredõ károkat, A biztosított számítógépes rendszerében fellépõ hiba, illetve jogtalan behatolás és/vagy felhasználás következtében beálló károkat, A jogszabály alapján megtérülõ, az állam ellen is érvényesíthetõ igényeket, A bûncselekménnyel okozott károkat, Kötbért, bírságot, büntetõ jellegû szankciókat, kivéve a Közbeszerzések Tanácsa által jogerõsen kiszabott és a tanácsadóra áthárítható bírságot, Olyan károkat, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az értékpapírt is) elveszésébõl, eltulajdonításából erednek, A tisztességtelen piaci magatartással okozott károkat, A pénzkezelés körében elkövetett mulasztás miatt bekövetkezett károkat, A közbeszerzési eljárásokhoz nem kapcsolódó pályázatírói tevékenységgel okozott károkat, A közbeszerzési eljárás során végzett ügyvédi tevékenységgel összefüggésben keletkezett károkat, kivéve az ügyvédekrõl szóló évi XI. törvény 5. (3) bekezdés i) pontjában megjelölt hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység körében okozott károkat, A munkáltatónak, foglalkoztatónak okozott, nem megbízási jogviszonyon alapuló kárigényeket, Azokra a károkat, amelyeknek oka: a) háború, ellenséges invázió, ellenséges országok háborús cselekményei vagy egyéb ellenséges cselekmények (függetlenül attól, hogy a hadüzenetet vagy a hadban állást bejelentették-e), polgárháború, lázadás, forradalom, felkelés, statárium, erõszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete. b) sztrájk, felkelés, polgári engedetlenség, illetve munkahelyi zavargás, szabotázs, c) politikai célzatú erõszakos cselekmény, különös tekintettel a terrorcselekményre, d) légi jármû és/vagy légi jármû személyzetének elrablása, eltérítése, légi jármû jogellenes hatalomba kerítése, személyzetének és/vagy utasainak túszul ejtése, e) polgári vagy katonai hatóságok által alkalmazott állandó vagy ideiglenes birtokfosztás (elkobzás, lefoglalás, feltartóztatás, államosítás, rekvirálás stb.). A biztosító mentesülése A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, ha a szerzõdõ fél vagy a biztosított nem teljesíti a szerzõdési feltételekben meghatározott közlési, változás-bejelentési kötelezettségét, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított nem teljesíti a szerzõdési feltételekben a biztosítási esemény bekövetkezése kapcsán meghatározott bejelentési, tájékoztatási, továbbá adatszolgáltatási kötelezettségét, illetve nem teszi lehetõvé a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenõrzését, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. 4/6

5 A biztosító visszakövetelési joga A biztosító a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított felelõsséggel tartozik a kárt szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes. A szerzõdési feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minõsül, ha a biztosított, vagy az, akinek a magatartásáért a biztosított kártérítési felelõsséggel tartozik a jogszabályban vagy egyéb kötelezõ elõírásban meghatározott személyi, tárgyi, mûszaki, technikai, informatikai feltételek hiányában végezte tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett, a kárt a tevékenységre vonatkozó elõírások kirívóan súlyos, illetõleg ismételt megsértésével okozta, a károkozó magatartás észlelése után kármegelõzési vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vonatkozó szabályok gondatlan megsértésével megszegte, és a kár, illetve annak egy része megelõzhetõ lett volna a kármegelõzési vagy kárenyhítési kötelezettség szabályszerû teljesítésével, a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár bekövetkezte elõtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele, a kárt alkohol, illetve kábító- vagy bódulatot keltõ szer hatása, illetve befolyása alatt okozta. A szerzõdés megszûnésének esetei és felmondásának feltételei A biztosítási szerzõdés megszûnésének esetei: a) felmondás, b) határozott idõtartamra kötött szerzõdés esetén az idõtartam lejárta, c) közös megegyezés, d) egyéb, a szerzõdési feltételek pontjaiban szabályozott esetek. A határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõdést bármelyik fél jogosult harminc napos felmondási idõvel a biztosítási idõszak utolsó napjára, írásban felmondani. A határozott idõre kötött biztosítási szerzõdés a biztosítási tartam lejártával, a kötvényben a szerzõdés megszûnésének napjaként feltüntetett napot követõ napon 0 óra 00 perckor szûnik meg. Ha a biztosítási esemény a biztosítási szerzõdés hatályának kezdete elõtt bekövetkezett, illetve a bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszûnt a biztosítási érdek, a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része nem válik hatályossá. Ha a biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt lehetetlenné vált, vagy megszûnt a biztosítási érdek, akkor a szerzõdés, illetve annak megfelelõ része a hónap utolsó napjával megszûnik. A szerzõdés érdekmúlással szûnik meg abban az esetben is, ha a névjegyzékbe történõ felvételt a Közbeszerzések Tanácsa elutasítja. A biztosító a beszedett biztosítási díjjal annak 10 %-át kitevõ költségének felszámításával legkésõbb az elutasító határozat bemutatását követõ tizenöt napon belül köteles elszámolni a szerzõdõ féllel. A biztosítási díj esedékességétõl számított harmincadik nap elteltével megszûnik a szerzõdés, ha addig nem fizették meg a hátralékos díjat, és nem került sor díjhalasztásra vagy a díj bírósági úton történõ érvényesítésére. A biztosítási szerzõdés megszûnik, ha a szerzõdõ fél vagy a biztosított nem fogadja el a biztosító módosító javaslatát. Ha a szerzõdés megszûnésekor (idõbeli hatályának lejártakor) a biztosítási szerzõdés felei egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévõ kárrendezés; meg nem fizetett díj), úgy a szerzõdés megszûnése (idõbeli hatályának lejárta) a még teljesítendõ szolgáltatás tartalmát, teljesítésének módját és idejét nem módosítja. A szerzõdés megszûnésekor még teljesítendõ szolgáltatásra/ellenszolgáltatásra a biztosítási szerzõdés rendelkezései továbbra is hatályosak. Az esetleges fogyasztói panaszokkal foglalkozó szervekrõl Ha kérdése vagy panasza merül fel, kérjük, forduljon bizalommal a szerzõdést kezelõ igazgatóságok ügyfélszolgálataihoz, valamint a vezérigazgatóságon mûködõ Központi Ügyfélszolgálati Irodához (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52., Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf 191), ahol készséggel állnak rendelkezésére. Amennyiben panaszára nem kapott kielégítõ választ, valamint szolgáltatásunkkal továbbra sem elégedett, panaszát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséghez vagy a békéltetõ testületekhez terjesztheti elõ, vagy bírói utat vehet igénybe. 5/6

6 A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan államtitoknak nem minõsülõ, a biztosító, a biztosításközvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítõ és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzõdéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. A Bit a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével; a folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel; a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elõírt ügyészi jóváhagyást nélkülözõ megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal; a büntetõügyben, polgári ügyben, valamint a csõdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel; adóügyben az adóhatósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy a pénzmosás bûncselekményével van összefüggésben a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal; a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; az egészségügyrõl szóló évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal, a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetõ Hivatallal; az állományátruházás keretében átadott biztosításiszerzõdés-állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelõ szervezettel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõvel; az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerzõdés 15. cikke alapján elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügyminisztériummal; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából személyes adatnak nem minõsülõ adatok átadása kapcsán a Pénzügyminisztériummal szemben. Eltérés a szokásos vagy korábbi szerzõdési gyakorlattól A hazai jogrendszerben a hivatalos közbeszerzési tanácsadó új jogintézményként került bevezetésre. A tevékenysége végzéséhez elõírt felelõsségbiztosítási szerzõdéskötési kötelezettség kielégítése érdekében történt ezen új termék kidolgozása. Társaságunk e terméke megfelel a közbeszerzési törvény hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képezõ felelõsségbiztosítás szabályait meghatározó végrehajtási rendeletében foglalt követelményeknek. Tekintettel arra, hogy a korábbiakban ez a termék nem létezett, összehasonlításra nincs mód. Az alkalmazandó jog A szerzõdési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. Köszönjük figyelmét és reméljük, hogy termékünk felkeltette érdeklõdését, és hamarosan ügyfeleink között üdvözölhetjük. Allianz Hungária Biztosító Zrt. 6/6