2014/2. Két éve egységben 8. Felhőkép: IT as a service-kutatásunkról 16. Digitális városok a XXI. században 30

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2014/2. Két éve egységben 8. Felhőkép: IT as a service-kutatásunkról 16. Digitális városok a XXI. században 30"

Átírás

1 A t-systems magyarország ügyfélmagazinja 2014/2 limitált példányszám felhőkép Két éve egységben 8 Sorban állás helyett: jegykiadó automata a BKK-nál 10 Felhőkép: IT as a service-kutatásunkról 16 Zöldülő adatközponti működés 28 Digitális városok a XXI. században 30

2 A JÖVŐ INSPIRÁL MINKET. Naponta 50 ezer ember utazását biztosítjuk. A forgalomirányítási és jegyértékesítő rendszerünkkel, a valós idejű megállóhelyi utastájékoztatással mindig pontosan számíthatnak ránk. ÚTI CSABA MIHÁLY, A JÁSZKUN VOLÁN ZRT. VEZÉRIGAZGATÓJA Kedves olvasónk! beköszöntő EGYÜTT LEHETSÉGES. Hype-ok jönnek, hype-ok mennek. De újra és újra megjelennek olyan új technológiák is, amelyek alapvetően alakítják át az életünket. Nem mindig könnyű azonban ezekkel megbarátkozni. Nem mindig látjuk meg könnyen a lehetőséget egy-egy új megoldásban vagy éppen egy olyan trendben, amellyel tele van a szaksajtó. Emlékszem, pár évvel ezelőtt egy új kütyüt szerettem volna venni, de sehogyan sem jutottam el a szaküzletbe. Aztán egy hétvégi estén böngésztem a netet, és az egyik webshop-ra érkezve a képernyő alsó sávjában megjelent egy chatablak, felkínálva a lehetőséget, hogy online is elérhető munkatárssal konzultáljak. Bizalmatlanul méregettem a lehetőséget, aztán kérdeztem és jöttek a válaszok. Néhány perc alatt minden infót megkaptam a döntéshez. Ez meglepett. Korábban a chat-et a kamaszlányom játékszerének tartottam, a social media-megoldások ipari felhasználásában nem igen láttam a lehetőséget. A konkrét eset viszont megmutatta, hogy érdemes az új megoldásokhoz kíváncsian közelítenünk. A Jászkun Volán járműveire szerelt GPS alapú fedélzeti rendszer, valamint az elővételi pénztárakba telepített technológia jelentős mértékben megkönnyíti az utasok információhoz jutását, meggyorsítja a jegy- és bérletvásárlást, ezáltal tervezhetővé, gördülékennyé teszi az utazást. t-systems.hu/egyuttlehetseges Sokan legalább ennyire tartózkodóak a felhővel szemben is. A Gartner 2014-es, technológiai hype-ciklusokat vizsgáló, éves tanulmánya szerint mostanában éri el a felhő a hype-görbe alját és kezdi meg lassan azt a konszolidált, növekedő pályát, amelynek köszönhetően mind technológiai, mind üzleti oldalról eléri hamarosan az érett állapotot és úgy a szolgáltatók, mint a felhasználók oldalán is valódi előnyöket nyújtani képes alternatívájává válik az on-premise megoldásoknak. A felhő új lehetőséget kínál: az IT infrastruktúráról, az alkalmazásokról végre nem kell a cégeknek maguknak gondoskodniuk, ott van a specializálódott szolgáltató, aki ezt olcsóbban és megbízhatóbban tudja nekünk nyújtani. Ez persze korszakos konfliktust is kódol magában: az informatikai vezetők a saját szervezetük létjogosultságának megkérdőjelezését láthatják a felhőben. Az új technológia azonban nagyon sok új lehetőséget hordoz magában. A CIO-k segíthetik a legaktívabban egy-egy szervezet valódi digitális transzformációját, ők lehetnek azok, akik közvetítik az üzleti terület igényeit a technológiai megvalósítók felé. De nemcsak a megrendelőktől követel meg új szemléletet a felhő, hanem a szállítóktól is. Egyrészt egyszerűbb, standardizált megoldások kialakítását kívánja meg tőlük, másrészt olyan szolgáltatási konstrukciókat, amelyek hosszú távon is fenntarthatóak. Valójában sokkal kevesebb egyedi megoldásra van szüksége egy vállalatnak, mint azt elsőre gondolnánk. A standardizáltság nem is olyan nagy áldozata fejében a költségcsökkentés ígérete egészen jó üzletnek tűnik. Ma már nem kérdés, hogy komoly jövő előtt áll a felhő. Az előnyei (mint például a rugalmasság, vagy a költséghatékonyság) ma már tagadhatatlanok, a vele járó kockázatok (így például a felhőben tárolt adatok biztonsága) kezelhetőek. De mivel az új üzleti modell egyszerre kívánja meg a szolgáltatók, a felhasználók sőt, a szabályozók együttgondolkodását, még kell idő a felhő mint technológia megéréséhez. Hogy pontosan mennyi, az hamarosan kiderül. Üdvözlettel, ragoncsa géza vezérigazgató-helyettes T-Systems Magyarország 3

3 tartalom impresszum tartalom híreink 6 alaphang 8 8 két év egységben Rékasi Tiborral beszélgettünk 10 sorban állás helyett interjú Vitézy Dáviddal 12 üzleti előnyök a kkv-k nyelvén beszélgetés Lakatos Péterrel 8 A telekommunikációtól a klasszikus IT-n át egészen az alkalmazások világáig mindent tudunk nyújtani ügyfeleinknek, de az egységesítéssel járó előnyök nem állnak meg ennél a pontnál: azzal, hogy ma már tudnak egymásról a cégen belül az eltérő profilú technológiai területek, sokkal könnyebb szinergikus megoldásokat kialakítani. Így az egységesítéssel nemcsak a kor kihívásaihoz, hanem az ügyfelek elvárásaihoz is hozzá tudtuk igazítani a szervezetünket. fókuszban 14 felszínre hozva 14 Igény szerint, azonnal 16 Skálázható és hatékony vállalati IT 25 Merre tovább felhő? interjú Gál Tamással 30 városok a jövőre hangolva 26 Nagyobb biztonságban, helyi rálátással 28 zöldülő adatközpontok Rékasi Tibor, Két év egységben nyugati vállalkozások nem egyszerűen többet költenek, hanem tudatosabbak: már felismerték, hogy az infokommunikációba érdemes beruházni, mert növeli a hatékonyságukat. Csak idő kérdése, és a hazai kkv-k is felismerik ezt. 13 A Lakatos Péter, Üzleti előnyök a kkv-k nyelvén 30 közeli távolság 32 átfogó szemlélettel a digitális városokért 34 sok kicsi sokra megy 38 majdnem személyes jelenlét az ügyféligények nagyvállalati körben, teljes egészében a felhőből? A válasz egyértelműen igen. Ma már teljes egészében rendelkezésre áll minden eszköz ahhoz, hogy biztosítva legyen a szolgáltatás megfelelő szintű minősége, biztonsága és a kommunikációs hálózatok is alkalmas alternatívákat kínálnak a hozzáféréshez. Érdemese mindent a felhőbe szervezni? Erre mindenkinek magának kell megadnia a 15 Kiszolgálhatóak-e választ. Szabó Gábor, Igény szerint, azonnal 34 A nagyvállalat 35 a roaming-változások mérföldkövei 36 a mobilitás kultúrája Lehet-e elég korán kezdeni? 40 Közvetlen kapcsolatban Impresszum 40 A T-Systems Magyarország Zrt. ügyfélmagazinja Kiadja a T-Systems Magyarország Zrt. Postacím: 1117 Budapest, Budafoki út 56. Elérhetőség: Felelős kiadó Főszerkesztő Főmunkatárs Bánhegyi Zsófia Zsolnai György Schopp Attila Kiadványunk elérhető digitális formátumban is a jovokep.t-systems.hu címen keresztül. Portréfotók Layout Nyomdai munka Németh Szabolcs Mátai és Végh Kreatív Műhely Kft. KMH Group Kft. együtt lehetséges 42 egymásra építve interjú Gonda Gáborral 44 tudásmegosztás felsőfokon 46 Emberi kérdések, technológiai válaszok A JövőKép bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A JövőKép tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) kizárólag a T-Systems Magyarország Zrt. írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével többszörözhetők vagy közvetíthetők. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása, többszörözése és értékesítése a T-Systems Magyarország Zrt. írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélye nélkül a mindent látó szem 4 5

4 híreink híreink A megyei közösségi közlekedés szolgálatában Elindult a MOL BUBI A T-Systems Magyarország az elmúlt hónapokban több olyan, az utasélmény növelését célzó informatikai fejlesztés elvégzésére kapott megbízást, amelyek lehetővé teszik a XXI. századi közösségi közlekedési körülmények kialakítását a helyi és helyközi autóbuszos közlekedésben, több megyében is. Az év végéig valósítja meg a T-Systems Magyarország többek között Somogyban, a Kapos Volán Zrt. megbízására és Jász-Nagykun- Szolnok megyében a Jászkun Volán Zrt. megrendelésére azokat a fejlesztéseket, amelyek révén dinamikus utastájékoztatási rendszer jön létre több autóbusz-pályaudvaron is (így például Kaposváron, Siófokon, Karcagon és Jászberényben). Somogy megyében a projekt keretében a Kapos Volán Zrt. flottájába tartozó 230 járműre GPS alapú utastájékoztató rendszer telepítésére, valamint a meglévő fedélzeti jegyértékesítés megújítására is sor kerül. Az autóbuszokon elülső és oldalsó kijelező táblák, illetve beltéri hangos utastájékoztatási rendszer működik majd, amely a fogyatékkal élők utazását is megkönnyíti. A GPS-nek köszönhetően valósidejű adatok állnak majd a Kapos Volán Zrt. forgalomirányítási szakemberei rendelkezésére, így a megyei helyi és helyközi közlekedésben résztvevő autóbuszos flottát egységesen, pontosan, gyorsabb probléma-megoldási képesség mellett lehet majd irányítani. A rendszerhez kapcsolódó mobilalkalmazás segítségével az utasok saját okos készülékükön is nyomon követhetik az egyes járatokat. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a fejlesztés eredményeként az autóbusz-pályaudvarokon az utasok számára LCD-kijelzőkön illetve indítóállomási LED-kijelzőn válnak elérhetővé az érkező és induló buszjáratokkal kapcsolatos információk. A vizuális tájékoztatáson túl pályaudvari hangosítás kiépítésére is sor kerül a projekt keretében. A projekt során ugyancsak megvalósítandó térfigyelő rendszer illetve HD-minőségű biztonsági kamerák elsődleges célja a megvalósítandó informatikai-utastájékoztató rendszer, valamint az utasok, autóbuszok és az autóbuszos állomásépületek védelme az érintett településeken. Szeptember 8-án adta át a nagyközönségnek a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a MOL Bubi elnevezésű budapesti közbringarendszert. A rendszer fejlesztését a T-Systems Magyarország a Csepel Zrt.-vel konzorciumban végezte. A fejlesztés eredményeként eddig összesen 76 dokkolóállomás és 1100 kerékpár telepítésére került sor. A konzorcium projektcége, a Közbringa Kft. a szerződés szerint további öt évig üzemelteti a rendszert. Az állomáshálózat a Margitsziget Budafoki út, illetve a Déli és a Keleti pályaudvar közötti tengely mentén érhető el, a belvárosi zónában átlagosan méterenként találhatók gyűjtőállomások. A fejlesztés több mint egymilliárd forintba került: ebből 900 millió forint az uniós támogatás, míg az önrészt a Fővárosi Önkormányzat biztosította. Budapest új közösségi közlekedési rendszerét az éles üzembe állás első napján közel háromezren használták. Egyszerűbb online jegyés bérletvásárlás a VOLÁNBUSZ Zrt. járatain Új kényelmi szolgáltatásokkal bővült a T-Systems Magyarország Zrt. által a VOLÁNBUSZ Zrt.-nél korábban kialakított internetes jegy- és bérletértékesítési rendszer. A szerkezetében és formátumában is megújult online értékesítési felületek lényegesen megkönnyítik az internetes jegyvásárlást az utasok számára. A T-Systems Magyarország a fejlesztéseket az EMKISZ Első Magyar Közlekedési Informatikai Szolgáltató Zrt. alvállalkozójaként végezte el. A VOLÁNBUSZ Zrt.-nél 2006 óta működik a T-Systems Magyarország által fejlesztett rendszer, amely helyi és helyközi, valamint 2009 óta nemzetközi viszonylatban is lehetővé teszi az aktuális menetrendekkel összehangolt, internetes jegy- és bérletelővételt. A rendszer most több új szolgáltatással egészült ki, igazodva a változó fogyasztói igényekhez. A fejlesztés keretében a belföldi és nemzetközi online menetjegyértékesítési felületek felhasználóbarát módon újultak meg, A T-Systems Magyarország vezette konzorcium üzemelteti formá tumukat mobileszközökre is optimalizálták, így még kényelmesebbé és egyszerűbbé vált használatuk. A belföldi járatok esetében ráadásul mostantól nem szükséges kinyomtatni az elővételben megvásárolt jegyet, hanem elegendő azt felmutatni a járművön az utas mobiltelefonján vagy tabletjén. A VOLÁNBUSZ Zrt. új rendszeréhez már több volántársaság csatlakozott, így a Bakony Volán Zrt., a Somló Volán Zrt. és a Zala Volán Zrt. is. A nemzetközi viszonylatok esetében már eddig is elérhető elektronikus számlázási szolgáltatást kiterjesztették a belföldi járatokra is, így az utasok a vásárlás során megadott számlázási adatok alapján automatikusan megkapják a teljes árú menetjegyekről kiállított elektronikus számlát, azért nem kell külön befáradniuk a társaság pénztáraihoz. További újdonság, hogy a külföldi utasok számára a belföldi jegyés bérletértékesítési felület teljes mértékben elérhetővé vált angol nyelven is. a FUTÁRT A T-Systems Magyarország Zrt. és a Synergon Integrator Kft. üzemelteti a következő öt évben a fővárosi utastájékoztatási rendszert, a FUTÁRT, összesen 5,3 milliárd forint értékben. A FUTÁR (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) teljes körű üzemeltetésére kiírt tenderen egyedül a T-Systems Magyarország és a Synergon Integrator alkotta konzorcium adott be érvényes ajánlatot. Az 5 éves időtartamra szóló szerződés szerint a konzorcium havi 88 millió 250 ezer forintért, összesen 5,3 milliárd forintért üzemelteti a rendszert. A szerződés alapján a konzorcium működteti és javítja egyebek mellett a teljes informatikai hátteret, a wifi-hálózatot, a járműveken lévő fedélzeti egységeket és utastájékoztató eszközöket, a közterületi kijelzőket, a jelzőlámpa-befolyásoláshoz szükséges modulokat, a mobilos utastájékoztató alkalmazást. Ezek mellett a konzorcium vállalja, hogy a rendszer működtetése során felvetődő járulékos költségeket, tartalékkészletet biztosít az eszközökből és ezekre biztosítást is köt. A FUTÁR a legmodernebb technológiai vívmányokat követve biztosítja, hogy a fővárosi közösségi közlekedést használók folyamatos és friss információkat kapjanak az egyes járatokról és ennek segítségével a lehető leggyorsabban érjék el céljukat. 6 7

5 alaphang alaphang Két év egységben A T-Systems Magyarország az elmúlt két évben valódi transzformációs partnerré tudott válni: a különleges szerepkört a cég meglévő kompetenciáira alapozva képes ma már betölteni. Rékasi Tiborral, a T-Systems Magyarország vezérigazgatójával beszélgettünk az egységesített vállalat eddigi eredményeiről, a jövőre vonatkozó tervekről és a Symposiumról. 8 A transzformációs partneri szerepkörben csak az lehet hosszú távon eredményes, aki élő szakértelemmel, a trendekre nyitott füllel végzi a munkáját. Két éve, október elsejével jött létre legalábbis jogi értelemben a T-Systems Magyarország. Az egységesítéssel kitűzött célokat sikerült-e már elérniük? Abban az értelemben igen, hogy egy valóban integrált, teljes körű infokommunikációs vállalat jött létre. Ezzel szervezeti és üzleti szinten is leképeztük a technológiában végbemenő konvergens változásokat. A telekommunikációtól a klasszikus IT-n át egészen az alkalmazások világáig mindent tudunk nyújtani ügyfeleinknek, de az egységesítéssel járó előnyök nem állnak meg ennél a pontnál: azzal, hogy ma már tudnak egymásról a cégen belül az eltérő profilú technológiai területek, sokkal könnyebb szinergikus megoldásokat, szolgáltatásokat kialakítani. Így az egységesítéssel nemcsak a kor kihívásaihoz, hanem az ügyfelek elvárásaihoz is hozzá tudtuk igazítani szervezetünket. Az év elején az egységesítési folyamat egyik fontos állomásaként egy átfogó működési modellváltást is végrehajtottunk, aminek köszönhetően ma már egy olyan értékesítési szervezettel rendelkezünk, amely erőteljesebben képes figyelembe venni az egyes szektorok piaci és működésbeli sajátosságait. Így tudtak transzformációs partnerekké válni? Sokat használtuk ezt a kifejezést ebben a két évben, nem véletlenül. Csak az lehet hosszú távon eredményes, aki élő szakértelemmel, a trendekre nyitott füllel végzi a munkáját. Úgy látom, hogy a két év alatt belenőttünk ebbe a szerepkörbe. Az értékesítésünk vertikális tagolása fontos lépés volt ebben. Vertikális szakértőink többsége több éves, sokszor évtizedes iparági tapasztalattal rendelkezik a maga területén. Átfogó szemléletük lehetővé teszi, hogy lássák azt a big picture-t, amely mentén meg lehet határozni, hogy egy-egy iparágban milyen igényeket, problémákat képes az infokommunikáció ütőképesen megválaszolni. Az egységesítési folyamatot lezártnak lehet-e tekinteni? A folyamat több lépcsőből áll, amelynek vannak látványosabb és kevésbé látványos, ám annál fontosabb elemei is. Az, hogy a cég legtöbb munkatársa egyetlen telephelyre tudott költözni, vagy az, hogy egyetlen márka alatt tevékenykedik ma már az egykori KFKI-s hálózatos mérnök vagy egy volt IQSYS-es adatbányász, az természetesen látványos változásnak számít. Egy egységesítési folyamat azonban jóval több, mint addig külön élő és működő egységek összebútorozása. Ez a folyamat a meglévő eljárásrendek egységesítése mellett az esetleges kulturális különbségek feloldását és a változásmenedzsmentet is magába foglalja és ezek eredményességét a bennük lévő szubjektív elemek miatt is nehezebben lehet mérni. Üzleti szempontból ezért lezártnak tekinthető az egységesítés, de a szervezet lélektanát tekintve még bőven az érési folyamat közepén vagyunk. A T-Systems Magyarország vállalati stratégiájának egyik legjelentősebb vállalása a nemzetközi szerepvállalás növelése. Hogyan haladnak ennek a pillérnek a megvalósításával? Az elmúlt években alkalmassá tettük magunkat arra, hogy nemzet - közi viszonylatban is maradéktalanul ki tudjuk szolgálni a legkülönbözőbb vállalatok igényeit. A T-Systems Magyarország az európai színtéren is azon kevés cég egyike, amely képes teljes körű ICT-szolgál tatások nyújtására. Ezt a helyzeti előnyt igyekszünk a jövőben még inkább kiaknázni. Az egészségügyi szektorban meglévő speciális üzleti szaktudásunkra alapoztuk a Közép-Kelet-Európai e-health Kompetenciaközpontunk működését is, amely regionális e-egészségügyi pre-sales központként funkcionál a Deutsche Telekomcsoporton belül. A kiterjedt tagvállalati hálózat érintett szereplői közötti tényleges tudástranszfer működtetői vagyunk, mivel a lokális szinten rendelkezésre álló szaktudást regionális szinten is hozzáférhetővé tesszük. Az Allianz kelet-közép-európai régió több országára kiterjedő adatközpont-migrációjában történő részvételt is erősödő nemzetközi szerepvállalásunk egyik fontos állomásának tartom. Ebbe a sorba illeszkedik az SAP Business One regionális értékesítését lehetővé tevő licencmegállapodásunk is, amelynek köszönhetően 11 délkelet-európai országban vezethetjük be a helyi jogi és szakmai sztenderdekhez igazodóan az integrált vállalatirányítási rendszert. Az előző két év történetéhez tartozik az is, hogy idén februárban kötötte meg a Magyar Kormánnyal a Magyar Telekom a partnerségi együttműködési megállapodást, amelynek elsődleges célja a digitális Magyarország fejlesztése. Milyen szerepet vállal a T-Systems Magyarország a megállapodásban foglaltak megvalósításában? A partnerségi együttműködési megállapodásban foglaltak szerint aktívan részt kívánunk venni a magyar oktatás digitális alapokra való helyezésében. Ez egy szerteágazó terület, de alapvető jelentőséggel bír a magyar oktatási rendszer modernizálását és a digitális írástudás elterjedését illetően. Az iskolák megfelelő digitális eszközökkel való ellátása hozzájárul ahhoz, hogy európai mércével mérve is korszerű infrastrukturális ellátottsága legyen a magyar közoktatásnak. Makroszinten két területen tudunk az oktatás digitalizálásában szerepet vállalni: egyfelől a diákoknak nyújtandó tartalmak oldalán, másfelől az iskolaadminisztráció területén. Hasonlóan fontos eleme a megállapodásnak az elektronikus technológiák további terjesztése, a szolgáltató típusú közigazgatás megerősítése melletti elkötelezettség közösségi, vagyis városi, települési szinten. A Magyar Telekom Szolnokon, a T-City projekt keretében már kézzelfogható sikereket ért el ezen a területen. Az ICT mindennapi életünkre gyakorolt, közvetlen és pozitív hatásait leginkább az olyan megoldásokban érzékelhetjük majd, amelyek a városlakók számára leegyszerűsítik és hatékonyabbá teszik az önkormányzati közigazgatást, biztonságosabbá teszik a lakhelyüket, a város környezetét pedig élhetőbbé alakítják, mindezt ráadásul fenntartható módon. A digitális városok ideje közelebb van, mint hinnénk. Novemberben rendezik meg immáron harmadik alkalommal a Symposiumot. Mi a jelentősége a rendezvénynek a cég életében? Milyen programra számíthatnak a meghívottak? A Symposium fontos eleme a T-Systems Magyarország egységesülésének: az egész napos konferencia nem csupán arra jó, hogy megismertessük az ügyfelekkel, a partnerekkel, hogy mit gondolnak előadóink az ICT jövőjéről és a piaci trendekről, hanem arra is, hogy mi magunk a hétköznapinál magasabb szinten tudjuk átgondolni, pontosan mire is vagyunk képesek. Ez az együttgondolkodás rengeteg kreatív energiát szabadít fel, ami aztán szakmai szempontból rendkívül tanulságos előadásokat és egy konferenciákon ritkán tapasztalható felszabadultságot eredményez. Azt hiszem, hogy ezúttal is sikerült olyan programot összeállítanunk, amely a konkrét üzleti problémákra választ keresőktől egészen a globális folyamatokat látni akarókig mindenkit le tud majd kötni. Bízom benne, hogy az előző évekhez hasonlóan ezúttal is telt ház lesz az ország egyik legnagyobb ICT-rendezvényén! 9

6 alaphang alaphang Beszélgetés Vitézy Dáviddal, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójával Sorban állás Ügyfélbarát jegykiadó automatákat telepített a BKK a T-Systems Magyarország közreműködésével Budapest forgalmas pontjain, hogy gördülékenyebbé és kényelmesebbé váljon a jegyértékesítés. Az automaták nyújtotta előnyökről és az eddigi tapasztalatokról Vitézy Dávidot kérdeztük. helyett Pontosan milyen igények hívták életre az új típusú jegykiadó automaták (TVM - ticket vending machine) beépítését a budapesti közösségi közlekedés jegyértékesítési rendszerébe? Amikor átvettük a jegy- és bérletértékesítési feladatokat 2012 májusában, akkor egy elavult értékesítési rendszert örököltünk: kis lefedettséggel rendelkezésre álló pénztárak, rossz reputációjú automaták, sokszor méltatlan körülmények között és kevésbé ellenőrizhető módon dolgozó viszonteladók jellemezték a hálózatot. Nem volt tehát vitás, hogy új fejezetet kell nyitnunk értékesítésünkben, és a XXI. század igényeinek megfelelő, a korábbinál jóval színvonalasabb szolgáltatást kell nyújtanunk ügyfeleinknek. Tudtuk, tudjuk, hogy az elektronikus jegyrendszer bevezetése annak komplexitása okán egy több évig tartó projekt lesz, viszont nem akartuk tovább fenntartani az elavult és egyáltalán nem ügyfélbarát rendszert. Ennek megfelelően az elektronikus jegyrendszer projektből kiemeltük és előrehoztuk a jegy- és bérletkiadó automaták üzembe helyezését. Rövid távú célunk, hogy az egész városban és az agglomerációban könnyen és gyorsan ügyfeleinknek időt spórolva megvásárolható legyen szinte az összes termékünk automatából, fizetni lehessen az érméken kívül papírpénzzel és bankkártyával is az összes értékesítési pontunkon. A projektzárás idejére megháromszorozzuk ezzel az értékesítési pontjainkat, és hatszor több kártyás fizetési lehetőséget teremtünk. Milyen tapasztalatai vannak eddig a jegykiadó automaták működésének? Az első 20 új jegy- és bérletkiadó automata március 28-án, az M4-es metró elindulásával egy időben állt szolgálatba. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai alapján elmondható, hogy a készülékek alapvetően megbízhatóan működnek, az esetleges problémákat az üzemeltetést végző T-Systems Magyarország Zrt. folyamatosan javítja. Az új automaták augusztus 13-áig közel 1,8 millió vásárlási tranzakcióval mintegy 2,2 milliárd árbevételt generáltak a BKK-nak. Mindezeken kívül ügyfeleink visszajelzései alapján folyamatosan tökéletesítjük, fejlesztjük a rendszert annak érdekében, hogy a vásárlási folyamat minél gördülékenyebbé, kényelmesebbé váljon. Augusztus elején elértünk egy jelentős belső mérföldkövet: az első két ütem, azaz csaknem 140 automata már működött, amelynek köszönhetően a hó eleji bérletvásárlási időszakban a bevételek már csaknem 25%-át az új automaták adták. Hogyan alakítja át a jegyvásárlási szokásokat a jegykiadó automata? Könnyen át lehet-e terelni az utasokat a pénztárakban való jegyvásárlásról az automatákhoz? Az új BKK-automaták bevezetésénél a legfontosabb szempont a bizalom kiépítése és helyreállítása volt, ezért az automatáknak kezdettől fogva magas színvonalon kellett működniük. A bevezetést célzott helyszíni, valamint online kommunikációval is támogattuk, az első hetekben-hónapokban a helyszínen hoszteszek is segítették az ügyfeleket az automaták használatában. Tapasztalatunk szerint a fiatalok fogékonyabbnak bizonyultak az új technika használatára, idősebb ügyfeleinknek az első tranzakcióknál pedig szükség esetén hoszteszeink segítettek. Az új BKK-automatákat több ütemben helyezzük forgalomba. A tervezett 300 automatából jelenleg hozzávetőleg már 150 üzemel. Elterjedésükkel párhuzamosan növekszik az elfogadottságuk, és egyre többen részesítik előnyben az automatát a pénztárral szemben. Az adatokat elemezve látjuk, hogyan kezdenek földrajzilag eloszlani a tranzakciók, azaz eredeti célunknak megfelelően ügyfeleink egyre inkább a lakóhelyükhöz és a munkahelyükhöz közelebb veszik meg jegyüket, bérletüket, ezért fokozatosan elkerülhetővé válik a sorban állás. Ahogy arra számítani lehetett, a külföldi turisták az automatákat részesítik előnyben, számukra a vásárlást a többnyelvű menürendszerrel is segítjük. Az automaták gyors vásárlást tesznek lehetővé, használatukat pedig nagyon egyszerű elsajátítatni, ezért aki eddig még nem használta, arra biztatnám, hogy próbálja ki az új BKK-automatákat. A visszajelzéseket figyeljük és komolyan vesszük: a menürendszert hamarosan egyszerűsítjük is, hogy még gyorsabban és könnyebben lehessen fizetni. Milyen külföldi példákat vettek alapul a budapesti jegykiadó automaták kialakításakor és mennyiben tér el a nyugati példáktól? A beszerzés előtt széles körű piackutatást végeztünk, amelybe bevontunk minden jelentősebb és komoly referenciával rendelkező automatagyártót. A BKK-automaták megfelelnek a legmodernebb XXI. századi sztenderdeknek, ezen túlmenően az esélyegyenlőségi szempontoknak is. Ami még újdonságot jelent, hogy papírpénzt is adnak vissza, valamint a hagyományos és az érintésmentes bankkártyás fizetés is lehetséges. Minden gép egységesen tudja az összes funkciót. Ennek magyarázata egyszerű: az elektronikus jegyrendszer idején az internetes értékesítés lesz a legfontosabb értékesítési csatorna, amelyet kiegészítenek elsősorban az automaták, ezért szükséges minden automatán mind a készpénzes, mind a kártyás fizetési lehetőséget biztosítani. Ezekre a gépekre nem öt, hanem inkább tizenöt évig számítunk tavaszától új technológián alapuló, megújult külsejű jegyeket, bérleteket vezetett be a BKK. Mi tette ezt szükségessé? Az elektronikus jegyrendszer bevezetésig az új automatáknál meg kellett oldanunk a papíralapú jegyek értékesítését. A közel kilencven féle előre nyomtatott jegy és bérlet automatából történő árusítása nem volt megoldható, ezért a piackutatás alapján a hőpapír alapú, helyben nyomtatásos technológiát választottuk. A hőpapír nyújtotta magasabb biztonsági szint, valamint az egyszerűbb logisztikai folyamatok okán úgy döntöttünk, hogy az új technológiát kiterjesztjük minden értékesítési csatornánkra. Az új automaták bevezetésével párhuzamosan szereztük be az új hőpapírt, és vezettük be a helyben nyomtatást, valamint annak technológiai kiterjesztését az ügyfélközpontokra és a pénztárakra. Eredeti céljainknak megfelelően az intézkedés fontos eredménye, hogy a termékkínálat szinte teljesen azonos az ügyfélközpontokban, a pénztárakban és az automatákban: meg lehet venni például a szentendrei kiegészítő hévjegyet egy kelenföldi automatában, vagy akár a havi bérletet egy kertvárosi csomópontban

7 alaphang Interjú Lakatos Péterrel, a Magyar Telekom kis- és középvállalati szolgáltatásokért felelős Vezérigazgatóhelyettesével Életrajz Lakatos Péter kis- és középvállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettes, Magyar Telekom NyRt. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen matematika-fizika szakos és a Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász diplomát szerzett. Pályáját 1999-ben kezdte a DSS Consultingnál, majd 2004-től az IBM Business Consulting Services munkatársa volt vezető tanácsadóként ben csatlakozott a Vodafone Magyarországhoz, ahol hét évet töltött több vezető pozícióban az üzleti és a lakossági szolgáltatások területén től a Vodafone stratégiáért, márkáért, kommunikációért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyetteseként dolgozott december 1-től a Magyar Telekom kis- és középvállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettesi pozícióját tölti be. 12 Üzleti előnyök a kkv-k nyelvén Minél egyszerűbben használatba vehető, de az igényeket maxi málisan kielégítő szolgáltatásokat kínál kis- és középvállalati ügyfeleinek a Magyar Telekom. Ez a kör egyelőre még jellemzően csak alapszolgáltatásokat igényel, de nyitott a legújabb eszközökre is fogalmaz Lakatos Péter, az üzletágért felelős vezérigazgató-helyettes. A nyugati vállalkozások már felismerték, hogy az infokommunikációba érdemes beruházni, mert növeli a hatékonyságukat. Nagyon széles spektrumot fognak át a kis- és középvállalkozások. Hogyan definiálja a Magyar Telekom ezt a kört? Statisztikai mutatószámokat vesz alapul vagy saját felosztással él? Nincsenek szigorú szabályok szerint lefektetett, éles határvonalak. Nem a létszám vagy a forgalom, hanem sokkal inkább a szolgáltatások iránti igények határozzák meg, hogy kiket sorolunk ebbe a körbe. Az első fontos tényező, hogy vállalkozóként tekintsenek magukra, üzleti célra használják a szolgáltatásokat ez különbözteti meg őket a lakossági fogyasztóktól. A felsőbb kategóriával, a nagyvállalatokkal szemben pedig az a különbség, hogy standard építőelemekből kialakítható, csak kisebb mértékben testre szabható szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ha túl nagy a cég, vagy speciális, egyedi igényei vannak, akkor a T-Systems Magyarország az ő szolgáltatója, a cégcsoporton belül ők az úri szabóság ; mi inkább méretre szabott, minőségi konfekciót árulunk. A vállalati ügyfeleink túlnyomó többségét egyébként a mi üzletágunk szolgálja ki. Mi jellemzi a magyar kkv-k ICT-fogyasztási szokásait? Mennyire igénylik, használják a legmodernebb technológiákat? Ezzel kapcsolatban végeztünk egy kutatást. Kiderült, hogy a magyar kis- és középvállalkozások a teljes költségeiknek átlagosan mindösszesen három százalékát költik távközlésre és kevesebb mint két százalékát informatikára. Ebből is látszik, hogy ez nem kiemelt terület a vállalkozások működésében. Szerintünk nem is az a lényeg és erről igyekszünk meggyőzni ügyfeleinket is, hogy miként tudnak még egy kicsit lefaragni ebből az öt százalékból, hanem az, hogy ezt hogyan lehet a vállalat hatékonyságának maximális növelésére fordítani. Csak egy példa: elég sokan vesznek már okostelefont, de még mindig kicsi azoknak az aránya, akik mobil hozzáférést is adnak dolgozóiknak a levelezéshez, a belső szerverekhez. De hasonlóképpen csekély a felhőszolgáltatást használók aránya, az informatikai géppark életkora pedig öt év felett van. Mivel magyarázható ez? A magyarok legendás költségérzékenységével vagy inkább arról van szó, hogy a cégvezetők nem is tudják, milyen lehetőségeik vannak? Sokkal inkább az utóbbi. Itt sok tennivalónk van: plasztikusan el kell magyaráznunk az ügyfeleknek, hogy némi beruházás vagy egy új szolgáltatás hogyan és mennyiben segíti a vállalkozásukat. Nem könnyű feladat, mert rendkívül sokrétű az ügyfélkörünk, nem tudunk minden szereplőre személyre szabott üzenetet kitalálni. De bizakodó vagyok, mert a trendek egyértelműek. Ma még kevesen veszik igénybe a fejlett szolgáltatásokat, de az arány meredeken, évente százalékkal nő. Viszont óriási szükség lenne a hardverpark frissítésére is, mert nagyon elavult eszközökkel dolgozik a kkv-k többsége. Ezért született az a döntés, hogy az alapvető távközlési és informatikai szolgáltatásokra, a hardvercserére helyezzük a marketingünk súlypontját, mert ez most az igazán fajsúlyos probléma. Az ajánlati portfóliónkban is ezért szerepelnek hangsúlyosabban a hardvert és szolgáltatást kombináló csomagok, amelyekhez nem kell beruházás, hanem jól kalkulálható havi díjért lehet hozzájuk jutni. A hazai kkv-k viselkedése mennyire tér el a Nyugat- Európában vagy a környező országokban megfigyelhető trendektől? Meglehetősen nagy mértékben. A nyugati vállalkozások nem egyszerűen többet költenek, hanem tudatosabbak: már felismerték, hogy az infokommunikációba érdemes beruházni, mert növeli a hatékonyságukat. Csak idő kérdése, és a hazai kkv-k is felismerik ezt. Egyébként ez nem magyar sajátosság. A közép-európai térség alaphang meglepően egységes képet mutat, ugyanaz jellemző Magyarországra, mint mondjuk Csehországra vagy Horvátországra. A kkv-piac önmagában is rendkívül sokrétű, hogyan tudják ezt tagolni, hogyan tudnak olyan termékeket, szolgáltatásokat kínálni, ami a kisebbeknek és a nagyobbaknak is megfelelő lehet? Nem egyszerű feladat ez, és ezért kénytelenek vagyunk házon belül is egy kicsit szegmentálni. Az előfizetések fele olyan ügyfelektől származik, akik 1-3 előfizetéssel rendelkeznek; nekik azért egészen más igényeik vannak, mint a fős céget üzemeltető vállalkozóknak. De ettől még a szolgáltatásaink, tarifacsomagjaink az összes ügyfelünk számára elérhetőek. Igyekszünk ezeket úgy alakítani, hogy meglelje bennük a neki valót a mikrovállalkozás és a közepes méretű cég is. Még a nagyobbaknak szánt szolgáltatásokból is vannak belépő szintű verziók, amelyek könnyen érthetőek, gyorsan használatba vehetőek, egyszerűen használhatóak és nem utolsósorban kedvező árúak. És akinek arra igénye van, kérheti a bonyolultabb, jobban testre szabható szolgáltatást is. Támaszkodnak-e partnerekre az ügyfelek kiszolgálásában? A mi ügyfeleinket alapvetően partnerek segítségével lehet kiszolgálni. Nem a mi tisztünk, hogy minden szoftvert, applikációt, szolgáltatást mi fejlesszünk ki erre kiváló ökoszisztéma működik. Nekünk arra kell figyelnünk, hogy az összerakott megoldás tényleg gördülékeny, hatékony, magától értetődő legyen. Megbízható megoldásokat kínáló hazai partnereink számát is szeretnénk növelni, ezért is hirdettünk egy mobil eszközöket célzó és felhő alapú technológiát használó alkalmazásfejlesztési versenyt. És a kisebbek mellett számíthatunk a világcégekre is, mint a Microsoft vagy a Cisco, amelyeknek a szolgáltatásaihoz hozzá tudjuk tenni a saját értékeinket. Milyen jellegű termékek, szolgáltatások várhatóak a Magyar Telekomtól a következő időszakban a kkv-k számára, melyek a fő fejlesztési irányok? Tudna mondani egy-két konkrét példát? A távközlésben két terület lesz a fő fókuszban: a 4G mobilhálózatunk és a mobil, vezetékes és informatikai szolgáltatásaink integrálása. Előbbi azért fontos, mert a mobilinternet használata még csak most kezd igazán bekerülni a köztudatba és a mai szokások egyelőre köszönőviszonyban sincsenek azzal, ahová három-öt éven belül eljutunk majd. Ami pedig az utóbbit illeti: mind árazási, mind szolgáltatási szempontból sokat fogunk fejleszteni az integrált vezetékes és mobil szolgáltatásainkon. Ezekhez csatlakoznak majd informatikai szolgáltatások is: most még inkább az alapinfrastruktúrát próbáljuk erősíteni, de a jövő egyértelműen a felhőszolgáltatásoké. A fő célunk az, hogy amikor valaki beindít egy kisvállalkozást, ne érezze úgy, hogy távközlési és informatikai szakértőnek is lennie kell. Kapjon meg mindent egy helyen, működjön minden biztonságosan és anélkül, hogy neki különösebben foglalkoznia kelljen a beállításokkal. Nagyon intuitívnek és elképesztősen felhasználóbarátnak kell lennie a szolgáltatásoknak, ha sikerre akarjuk vinni őket. 13

8 fókuszban fókuszban A felhő alapú ICT szolgáltatások koncepciója 4-5 éve tört be önálló fogalomként a számítástechnikába. A következőkben arra teszünk kísérletet, hogy tisztázzuk, mit is jelent ez a fogalom általánosságban és mit jelent egy olyan vállalati ügyfélkört kiszolgáló vállalat számára, mint amilyen a T-Systems Magyarország. Sokan az internet szétszabdalt, kuszának tűnő, mégis mindenhová elérő természetére utaló képből vezetik le, hogy honnan ered a felhő alapú számítástechnika mint gyűjtőfogalom, holott egy tudományos ábrázolási módból alakult ki az elnevezés: olyan szimbólum, ahol az adott téma szempontjából távol lévő, nem releváns dolgokat felhővel ábrázolják, utalva arra, hogy a témához kapcsolódó aggregált tudás kapcsolódik valahonnan a lényeghez. Hogy érvényes ez a felhő alapú számítástechnikára? Úgy, hogy az ügyfél-igényre és nem a technológiára koncentrál. Az információk előállításnak, tárolásának, a számítások elvégzési módjának, az azokat elérő és megosztó kommunikációs csatornáknak a műszaki felépítése a felhasználók számára érdektelen. A végtermék, az információ a fontos, annak azonnali, bárhonnan történő elérése, felhasználhatósága jelenti az értéket. Maga az ICT elbújik és absztrakcióvá válik, valami technológia szükséges a működéshez, de hogy pontosan mi, az már az információ felhasználója számára mellékes. Ez a szemlélet kihívás elé állítja az ICT vállalatokat: minél messzebbre kerül a felhasználói igény a fizikai, technológiában megtestesülő valóságtól, annál inkább átalakul az IT értékével szembeni ítélete: az érték mérője számára az információ elérése, rendelkezésre állása. Ha csak ez az értékes, miért halmozzon fel egy vállalat infrastrukturális vagyont, miért tartson dedikált szakembereket az ICT infrastruktúra kiszolgálására, menedzselésére? Egyáltalán, miért fizessen többet, mint amennyi erőforrást a számára szükséges információk kinyerése, elérése szükségessé tesz? Ez az optimumra való törekvés magával hozza az erőforrás és felhasználás alapú üzleti modellek terjedését. Ezért beszél mindenki ma a cloud computing-ról, felhő alapú számítástechnikáról. Igény szerint, azonnal Mi lehet erre a válasz az ICT vállalatok részéről? Valakinek rendelkeznie kell fizikai valójukban az eszközökkel, ráadásul úgy, hogy a felhasználók számára rugalmas üzleti modelleket kínáljanak. Az ICT világa továbbra sem működik magasan képzett, a technológia mélységeit ismerő szakemberek nélkül. A kockázatkezelés egyfajta megoldását kell alkalmazni, ahol az ügyfelek, felhasználók kockázatközösséget alkotnak. Az erőforrások hatékony felhasználása, a tartalékolás, a kapacitások menedzselésének általános ügyfélbázishoz alkalmazkodó méretezése jelenti a megoldás kulcsát. Tehát az ICT szolgáltatónak eszközértékesítési és -támogatási, licenc-értékesítési és optimalizálási, rendszerintegrációs szolgáltatási képességeit felhasználva saját tulajdonában lévő, az ügyfeleit rugalmasan kiszolgáló rendszereket kell építenie és szolgáltatássá szerveznie. Ezeket a szolgáltatási szintek biztosításával alátámasztott termékeket nevezzük a T-Systems Magyarországnál menedzselt szolgáltatásoknak. Kiszolgálhatóak-e az ügyféligények nagyvállalati körben, teljes egészében a felhőből? A válasz egyértelműen igen. Ma már teljes egészében rendelkezésre áll minden eszköz ahhoz, hogy biztosítva legyen a szolgáltatás megfelelő szintű minősége, biztonsága és a kommunikációs hálózatok is alkalmas alternatívákat kínálnak a hozzáféréshez. Érdemes-e mindent a felhőbe szervezni? Erre mindenkinek magának kell megadnia a választ. A közlekedési rendszerek különböző megoldásait példának véve: a saját gépkocsi kézenfekvő, használatában rugalmas, de fenntartásában drága megoldást kínál, képzés jogosítvány szükséges a használatához. Ez a hagyományos, saját tulajdonú IT eszközpark tulajdonlásának és IT szakembergárda alkalmazásának felel meg, probléma esetén szolgáltatói szervizre támaszkodva (saját IT eszközök, reaktív support támogatással). Standard, költséghatékony, de korlátok közé szorított megoldás a közösségi közlekedés gondoljunk erre, mint publikus felhőszolgáltatásra. Bérelhetünk is gépjárművet, annak minden előnyével, rugalmasságával, önálló használati lehetőségével ez a privát felhő alternatívája. De választhatunk kombinált megoldást az igényeinkre szabottan, mindig a megfelelőt: összességében biztosan a legkedvezőbb, de nehezebb az egyeztetés, a menedzselés. Ez a példa pedig a hibrid felhő alternatívájára utal. A trendek világában: Internet of Everything Az ICT világa forrong, folyamatosan fejlődik, az aktuális trendek világában alig tudunk eligazodni. Lassan minden évnek megvan a mottója, ami a következő években vagy beérik és általános technológiai standarddá válik, vagy visszatekintve rá, mosollyal nyugtázzuk, hogy miben reménykedtünk néhány évvel ezelőtt. A virtualizáció technológiája hatékony, beérett megoldássá vált a 2010-es évekre, ma már a mindennapi IT rutin részévé vált. A felhő alapú számítástechnika műszaki megoldását tekintve virtuális környezet kialakítása az interneten, vagy kiterjesztett értelmében telekommunikációs hálózaton történő távoli eléréssel ennek a megoldásnak köszönheti egyre gyorsuló fejlődését. Az otthoni eszközök vállalati használatra történő alkalmazása, népszerű, már nyelvünkre le sem fordított elnevezéssel: BYOD. Ez a trend kevéssé nyert teret régiónkban, hiszen itt a munkavállalói kompenzációs csomagok részeként tekintenek általában a mobil eszközökre. Világunk sok szempontból globális trendekre épül, de a BYOD mérsékelt sikere jó példája annak, hogy területi sajátosságok is meghatározzák egy-egy trend elterjedését. Két évvel ezelőtt az IoT, azaz az Internet of Things, az embereken kívüli világot átszövő internet volt a gondolkodás középpontjában. Előtte az M2M-ről, azaz gépek közötti kommunikációról beszéltünk leginkább, amelyből végül kinőtt ez a fogalom. Energiamenedzsment, egészségügyi alkalmazások, közlekedés-informatika, hogy csak a legnépszerűbb útkereséseket említsük. Ennek a gondolatkörnek a továbbfejlődése hozta el 2014-re azt a komplex, összefoglaló elméletet, amely megpróbálja egységben leírni a mindent átszövő kommunikációs hálózatok világát: Internet of Everything, vagyis IoE. Az IoE fogalma egyesíti az emberek közötti, a dolgok közötti, valamint a dolgok és emberek közötti kommunikációhoz szükséges technológiát. A legújabb mozaikszavas hype jól kifejezi, hogy adatokra, információkra minden relációban szükség lehet: az internet jelenti a kapcsot az emberek, a dolgok (eszközök) és az adatok (adatközpontok) között. Az IoE a legtágabb megfogalmazása mindennapi valóságunknak, a fejlődés irányának: az adatáramlás univerzális csatornáját biztosító internet végtelen lehetőséget teremt információéhségünk kielégítésre. Ha utánaszámolunk, legtöbbünknek kedvezőbb pénzügyi megoldást jelentene a közösségi közlekedés, vagy alkalmanként a taxi, esetleg évi nap erejéig a gépkocsi-bérlés mint alternatíva, mégis inkább saját tulajdonú gépjárművet használunk. Azaz változóban a világ: a közösségi mobilitási platformok, közösségi kerékpár rendszerek, gépjármű megosztási szolgáltatások jelzik, hogy átalakulóban a gondolkodásunk. Ez a paradigmaváltás is segíti, hogy az ICT területén is az erőforrások gazdaságos kihasználása felé forduljunk. A T-Systems Magyarország mély iparági kompetenciáinak segítségével kívánja segíteni partnereit a számukra legmegfelelőbb, jövőtálló megoldások kialakításában. Hazánk egyetlen komplex portfólióval rendelkező ICT vállalataként ez a törekvés menedzselt szolgáltatási termékrendszerében is tetten érhető. A vállalati alkalmazások igénybevétele a legmagasabb szintű eltávolodás a hagyományos IT-filozófiától, hiszen nemcsak az adott nagyon rövid idő alatt testre szabható alkalmazás a csomag része, hanem az azt futtató infrastruktúra, kommunikációs csatornák is beépülhetnek a szolgáltatásba. A fizikai eszközöktől történő elszakadás vállalati megjelenése a virtuális adatközpont koncepciója, ahol a számítási kapacitást, tárolási szükségletet definiáljuk. A tényleges fizikai eszközök fenntartása, üzemeltetése, az adatközponti környezeti feltételek biztosítása mind a szolgáltató feladata. Az erőforrásigénynek megfelelően az igénybe vett kapacitás skálázható. Valódi ICT szolgáltatóként az innovatív kommunikációs technológiák felhő alapú menedzselt szolgáltatásainak elterjesztése is alapvető célkitűzésünk. A komplex kommunikációs rendszerek funkcionalitását adatközpontunkba helyezve például bárhonnan elérhető telefon alközponti, contact center mobil eszközpark-menedzsment szolgáltatásokat is kínálunk. Szabó Gábor kompetenciaközpont vezető - Menedzselt szolgáltatások T-Systems Magyarország Zrt

9 fókuszban fókuszban Az IT as a Service (ITaaS) egy gyűjtőfogalom, amely magába foglalja az összes olyan szolgáltatást, amely felhőből, havidíjas alapon nyújtható, legyen szó akár infrastruktúrához, akár szoftverhez, akár alkalmazáshoz, akár szűkebb értelemben véve IT-biztonsághoz kapcsolódó szolgáltatásról. A T-Systems Magyarország 2014 nyarán végzett kutatásában azt vizsgálta, hogy miként viszonyulnak a magyar közepes méretű vállalatok ehhez a szolgáltatástípushoz és hogyan tervezik saját vállalati IT-juk jövőjét e konstrukció fénytörésében. A kutatás háttere A T-Systems Magyarország 2014 nyarán kérdőíves kutatást végzett mintegy 400 cég részvételével, amely a menedzselt és felhő alapú szolgáltatások piacának, igénybevételének sajátosságait és a várható piaci tendenciákat vizsgálta részletesebben. A kutatás célcsoportját azon magyar közép- és nagyvállalatok képezték, ahol a vállalkozáson belül közötti munkavállaló használja napi szinten a cégnél rendelkezésre álló informatikai infrastruktúrát. A következőkben a kutatás előzetes eredményeit elemezzük, 288 vállalkozás véleményének összegzésével. Első számú szempontok között a rugalmasság és a magas rendelkezésre állás Felhő kép Skálázható és hatékony vállalati IT Növekvő informatikai költések 2013-ban az átlagos, egy cégre jutó informatikára fordított kiadás 9 millió forint körül alakult, a megkérdezett cégek harmadánál ez a ráfordítás a megelőző évhez képest növekedett. Az informatikai kiadások terén jelentősebb visszaeséssel nem számolnak a cégek a jövő évben, sőt a vállalkozások 30%-a kiadásnövekedést prognosztizál. Az elmúlt három év legjelentősebb IT beruházásai infrastruktúra jellegű beruházások voltak: a munkaállomások cseréje/szoftverkörnyezetének frissítése, helyi hálózat fejlesztése volt a leginkább jellemző. A megkérdezett cégek közel harmada alkalmazásfejlesztésre irányuló beruházásokról is beszámolt. Az ITaaS elterjedtsége Kutatásunk szerint a vállalkozások háromnegyede igénybe vesz valamilyen külső erőforrást az IT feladatok ellátására. A leggyakrabban igénybevett szolgáltatások jellemzően hardver és szoftvertámogatás, alkalmazás- vagy infrastruktúra-üzemeltetés, vagyis support-jellegű szolgáltatások. A menedzselt IT szolgáltatások (így a hosting, a kolokáció és a felhő alapú szolgáltatások) elterjedtsége jelenleg még alacsony, de figyelemreméltó, hogy a válaszadók 22%-a vesz igénybe ilyen szolgáltatásokat

10 fókuszban fókuszban (A megkérdezettek arányában) (A megkérdezettek arányában) AZ IGÉNYBE VETT HAVIDÍJAS SZOLGÁLTATÁSOK RÁFORDÍTÁSÁNAK MEGOSZLÁSA 9% 71% A felmérésben résztvevő cégek kiadásszerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a külső partnertől igénybe vett IT szolgáltatásokon belül a legnagyobb arányú költés az üzemeltetés, illetve a support jellegű szolgáltatásokra irányul: ez a kiadások 71%-át teszi ki. A menedzselt szolgáltatásokra jutó ráfordítás meglehetősen alacsony, az összes IT kiadáson belül átlagosan évi 320 ezer forint körüli összeget költenek erre a szolgáltatásra a vállalkozások. 20% A FELHŐ ALAPÚ MEGOLDÁSOK VONZÓSÁGA Hibrid felhő (publikus és privát felhőmegoldások kombinációja) Publikus felhő (több szervezet is osztozik az erőforrásokon) Privát felhő megoldás szolgáltatótól (egyetlen szervezet, kizárólagos) Menedzselt szolgáltatások (hosting, kolokáció) 68% 60% 71% 75% 14% 18% IT-outsourcing Menedzselt szolgáltatás (hosting, kolokáció, felhőszolgáltatások) Hardver- és szoftvertámogatás, alkalmazás- vagy infrastruktúra-üzemeltetés, support-szolgáltatás Az igénybe vett külső partnerek közül a legnépszerűbbnek a kisebb informatikai-számítástechnikai cégek bizonyulnak. A nevesített IT szolgáltatók közül a megkérdezettek legnagyobb arányban a T-Systems Magyarországgal (25%) és a Magyar Telekommal (21%) illetve a Microsofttal (12%) a HP-dal (10%) állnak kapcsolatban. Az ismertséget tekintve a legismertebb informatikai szolgáltatásokat nyújtó cégeknek a Magyar Telekom (59%); T-Systems Magyarország (48%); HP, IBM (44-44%); Microsoft (41%); Cisco (40%) bizonyultak. 17% 14% 28% 22% 12% 11% nem vonzó semleges vonzó Pro és kontra A felhő alapú szolgáltatásokkal szembeni attitűdök A megkérdezett cégek több mint felének jelenleg nem jelentenek vonzó informatikai megoldást a felhőszolgáltatások, ezen belül is a publikus megoldásokkal szemben erősebb averzió tapasztalható. A legnépszerűbb felhőszolgáltatás-típus, a privát felhő megoldás az összes megkérdezett közül a cégek 28%-nak jelent vonzó alternatívát. A felhő alapon igénybe vehető kommunikációs és kollaborációs megoldások (így többek között a telefónia, a levelezés, a Mobile Device Management), az üzleti alkalmazások (így a CRM, az ERP és a dokumentumkezelés) és az infrastrukturális (vagyis virtuális szerverkapacitás, WiFi, hálózatmonitorozás, energiamenedzsment) megoldások közül a kommunikációs és kollaborációs megoldások a leginkább vonzóak. Ebből a csoportból a kérdezettek közel harmada preferálja és igénybevételét tervezi az elkövetkező 1-2 éven belül. A felhőalapú alkalmazás és infrastruktúraszolgáltatások valamelyikét a megkérdezettek negyede tervezi igénybe venni a jövőben. Konkrétan mi volt a célja, mi volt az oka a felhőalapú szolgáltatások igénybe vételének? A szolgáltatás kapacitásainak rugalmas változtathatósága [skálázhatóság] Kedvezőbb díjak elérése, költségmegtakarítás Beruházási költség helyett folyamatos költség [Capex helyett Opex] Magas megbízhatóság és rendelkezésre állás Helyszíntől független rugalmas igénybe vétel A kutatás során megkérdezett cégek képviselői a felhőalapú szolgáltatások igénybevételének konkrét okai között kiemelt helyen említették a helyszíntől független, rugalmas igénybevétel lehetőségét, a magas rendelkezésre állási szintet, illetve a költségmegtakarítás szempontja mellett azt is, hogy beruházási költség (Capex) helyett folyamatos költségként (Opex) tudja elszámolni a felhőből igénybe vett szolgáltatásokat. A magas rendelkezésre állás szempontja a szolgáltatók kiválasztásának egyik kulcstényezője is. A szolgáltatót mi alapján választották ki a felhőalapú szolgáltatások esetében? Kedvező árak Olyan szolgáltató, amelytől már igénybe vettek más szolgáltatást ist Referenciák Jelentős piaci szereplő Magas rendelkezésre állás A felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos averziók alapvetően a harmadik félnek való kiszolgáltatottságból adódnak: erős a félelem a külső szolgáltatótól való függőségtől, bizalmatlanság tapasztalható az adatok kezelésével kapcsolatos kérdések miatt, valamint tartanak a szolgáltatás instabilitásától is, hiszen a felhőből igénybe vett szolgáltatás feltétele az internetkapcsolat és ha az nem elérhető, akkor az adott szolgáltatás sem használható. Azon cégek körében, akik jelenleg nem használnak semmilyen felhő alapú szolgáltatást, 35% gondolkodott már el egyáltalán ilyen jellegű szolgáltatás igénybevételén. A visszatartó okok között szerepel a nem megfelelő adatbiztonságtól és a szolgáltatónak való kiszolgáltatottságtól való félelem. Jelentős visszatartó erő még a feltételezett költségnövekedés (költségesebb kiszervezni, mint a cégen belül tartani az adott IT-s tevékenységet) és a belső IT hatáskörének gyengülésével szembeni averzió. 30% 33% 33% 37% 41% 41% 44% 44% 48% 56% A felhő alapon igénybe vett szolgáltatások közül elterjedtebb az infrastruktúra (virtuális szerver kapacitás, WiFi, hálózatmonitorozás, energiamenedzsment) és a kommunikációs szolgáltatások (telefónia, levelezés, Mobile Device Management) igénybevétele a menedzselt IT szolgáltatásokat igénybe vevő cégek 15%-a használja ezeket. A felhő alapon igénybe vett alkalmazások használata (CRM, ERP és dokumentumkezelő) a kutatásban érintett cégek 12%-nál jelenik meg. A felhőszolgáltatások bevezetését körükben elsősorban az motiválta, hogy nem szükséges saját IT erőforrást allokálni az adott feladatra, nincs beruházásigénye és egyúttal költséghatékony megoldást is jelent, ami az egyik legfontosabb előny az optimalizálásra törekvő vállalati környezetben (kapcsolódó infografikánkat a oldalon találhatják). (A megkérdezettek arányában) (A megkérdezettek arányában) 18 19

11 fókuszban fókuszban A LEGINKÁBB ELŐNYÖS negatív, vagy PROBLEMATIKUS SZEMPONTOK A FELHŐSZOLGÁLTATÁSOK KAPCSÁN SZEMPONTOK A FELHŐSZOLGÁLTATÁSOK KAPCSÁN (A megkérdezettek arányában) 41% Beruházási költségek megtakarítása 47% Magas szintű informatikai védelem, az illetéktelen hozzáférés, behatolás ellen 34% Folyamatosan frissített, karbantartott, korszerű eszközök, megoldások, erőforrások 47% Alkalmazások magasabb megbízhatósága és rendelkezésre állása 34% Üzemeltetési költségek csökkentése 40% A szolgáltató által biztosított szervereket magas biztonsági szintű adatközpontban tárolják 41% Helyszíntől függetlenül, pl. több telephelyen vagy otthonról is elérhető a szolgáltatás. 65% Kétséges az adatok bizalmas kezelése 39% A jelenlegi, nem felhő alapú megoldással elégedettek 66% Külső szolgáltatótól való függőség 27% Integrált rendszerek, ezért részleteiben nem lehet kihelyezni 54% Ha nincs vagy nem működik az internetkapcsolat, nem elérhető a szolgáltatás (A megkérdezettek arányában) A felhő alapú szolgáltatást jelenleg is használók körében a feltételezett előnyöket megerősíti a gyakorlati tapasztalat: véleményük alapvetően pozitív az igénybevett szolgáltatásról, mindössze a megkérdezett cégek 4%-a bizonyult elégedetlennek. A költségmegtakarítás mint előny kapcsán a vélemények megoszlanak. Az igénybe vett szolgáltatások típusa és volumene meghatározó, azonban abban a tekintetben egy irányba mutatnak, hogy a cégek szinte teljes köre költségmegtakarításról számolt be a felhő alapú szolgáltatások igénybevétele nyomán, amelynek volumene átlagosan 10-20% közötti, azonban 11%-uk 50%-os vagy magasabb költségmegtakarítást is realizált. A kutatásból az is kiderül, hogy nem a költségcsökkentés első számú mozgató erő, hiszen a válaszadók 63% preferálja, hogy a felhő igénybevételével azonos költségen magasabb rendelkezésre álláshoz jut. A felhő alapú szolgáltatások közeli jövőjével kapcsolatban a megkérdezettek optimisták, a cégek 43%-a szerint javulni fog 2-3 éven belül a felhőre alapuló, új típusú szolgáltatási konstrukciók elfogadottsága

12 fókuszban fókuszban Szakértőink írják Szakértőink írják Szempontok a felhőbe költözés előtt Az üzleti felhasználók jó része még fenntartásokkal viseltetik a felhő alapú szolgáltatásokkal szemben. Ezért is fontos, hogy egyes rendszerek, alkalmazások vagy infrastruktúra elemek felhőbe történő költöztetését mindenre kiterjedő elemezés, gondos tervezés és előkészítés előzze meg. Ennek természetesen az egyik legkritikusabb pontja a szolgáltató kiválasztása, főleg akkor, ha hosszabb távú megoldást keresünk. A műszaki megfelelőségen és a referenciákon túl érdemes lehet tisztázni, hogy az adott szolgáltató hol és milyen körülmények között üzemelteti a szolgáltatást kiszolgáló rendszereit. A konkrét fizikai biztonsági paraméterek mellett az is fontos szempont, hogy földrajzilag hol találhatók maguk az adatközpontok, hiszen ez határozza meg, hogy az itt tárolt adatokra milyen törvények, milyen adatkezelési és egyéb szabályozások vonatkoznak. Bár az elmúlt években elindult egy globális jogharmonizációs folyamat ezen a téren, még mindig jelentős különbségek vannak az Egyesült Államok, az Európai Unió vagy egyes távol-keleti országok között. A felhasználók részéről sokszor emlegetett aggály, hogy a felhőből igénybe vett szolgáltatások nem elérhetőek, ha az internet-szolgáltatás bármilyen oknál fogva szünetel. Ha üzletileg nem kritikus alkalmazásról van szó, akkor ez csak egy bosszantó dolog, de ha kritikus alkalmazásnak számít, akkor komoly veszteséget is okozhat a cégnek. Ezért érdemes bizonyos rendszereket dedikált bérelt vonali kapcsolaton keresztül elérhetővé tenni a felhasználók számára. Bár ebben az esetben a kapcsolódó költségek megnövekedhetnek, de a szolgáltatás rendelkezése állása sokkal magasabb lesz. Ebből a szempontból is kritikus lehet a megfelelő cloud szolgáltató kiválasztása: célszerű azt a szolgáltatót választani, amelyiknél van lehetőség szolgáltatói és/vagy technológiai redundancia kialakítására. Horváth Tibor szenior szakértékesítési menedzser T-Systems Magyarország Zrt. Insourcing vs. outsourcing A kiszervezés és insourcing előnyeinek megítélése nem egységes, a vélemények a legtöbb szempont esetén erősen megosztottak. Jelentősebb előnyt az insourcing javára a rugalmasság és az IT vezető által gyakorolt kontroll megmaradásában látnak a cégek, míg az outsourcing javára az innovációs képességet írják. Szolgáltatásminőség szempontjából a válaszadók többsége azonos színvonalúnak véli a házon belül tartott IT-t és az outsourcingot. Azon cégek körében, akik jelenleg igénybe vesznek outsourcing-megoldást a meghatározó tényezők a speciális szaktudáshoz való hozzáférés, a szolgáltatás minőségének javítása és legfontosabb szempontként a költségek lefaragása voltak: átlagosan 20%-os költségcsökkenést értek el a cégek az outsourcingnak köszönhetően. Vagy-vagy Napjainkban éljük meg a második generációs outsourcing (insourcing?) időszakot, amikor a cégek a jelenlegi outsourcing partner által biztosított előnyökkel nem elégedettek legtöbbször a költségcsökkentés mértékével és ennek okán felmerül, mind gazdasági, mind pedig szakmai szempontból az insourcing versus outsourcing kérdése. Vajon nem járnánk-e jobban, ha a korábban kiszervezett tevékenységet újra saját hatáskörben biztosítanánk és ez informatikai függetlenséget, szakmai kontrollt és pénzügyi megtakarítást eredményezne? Vajon képesek vagyunk a korábban kiszervezett szolgáltatást újra saját erőforrásból biztosítani? Megvan hozzá a szakmai csapatunk? A válasz nem egyszerű és legtöbbször a cégeknek úgymond önismereti vizsgálatot is kell tartani e kérdések megválaszolásához. Ma már az informatika által biztosított technológiai megoldások olyan szintre emelték az adatbiztonságot, rendszerek egymástól való elkülöníthetőségét, hogy a függetlenség szintjének meghatározása kizárólag az ügyféligényektől függ és természetesen a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoktól. A szakmai kontroll rendkívül fontos, azonban fel kell tennünk önmagunknak a kérdést: képesek vagyunk-e a szükséges mértékű szakmai kontrollt biztosítani, vagy elegendő számunkra az, ha az üzleti igényeink alapján meghatározzuk azt a szolgáltatást, amire szükségünk van és az outsourcing partnerre bízzuk azt, hogy ezt milyen technológiával biztosítja számunkra. Megvan-e a szakértői gárdánk? Biztosítunk-e számukra folyamatos képzést, hogy megismerjék a legújabb informatikai vívmányokat és ezek alkalmazásával biztosítsanak cégünknek üzleti előnyt? Bárdos László kompetenciaközpont vezető Outsourcing értékesítés T-Systems Magyarország Zrt. Az elmúlt évtizedben az informatikai szolgáltatások díja egyértelműen csökkenő tendenciát mutat. Ezzel együtt az ügyfelek egyre magasabb szolgáltatási színvonalat követelnek meg a szolgáltatóktól. Ezt a kiélezett és néha paradox helyzetet a szolgáltatók csak úgy tudták megoldani, hogy a szolgáltatási folyamataikat automatizálták, a szolgáltatás biztosításához szükséges erőforrásokat (informatikai, emberi) optimalizálták és ezzel érték el a költségeik csökkentését, amivel a szolgáltatási díjak csökkenését is tudták biztosítani. Képesek vagyunk házon belül ezen az árszinten, a jelenlegi minőségi szolgáltatást biztosítani? Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy inkább insourcing, vagy inkább outsourcing, nagyban függ attól, hogy mindezekre a felmerülő kérdésekre milyen válaszokat adunk

13 fókuszban fókuszban Beruházás vagy szolgáltatás? Merre tovább felhő? (A megkérdezettek arányában) Beruházás Beruházás és support Menedzselt szolgáltatás 40% 36% 14% 10% Nem tudja illetve nem válaszolt A jövő az IT-beruházásoké Középtávon a megkérdezett cégek háromnegyede nem vár változást az outsourcing javára, 17% prognosztizál növekedést e tekintetben. Az IT fejlesztések fókusza középtávon a storage, backup biztonsági megoldások bővítésére/fejlesztésére, virtualizációra, szerverinfrastruktúra konszolidációjára és az alkalmazások mobil eszközökre való fejlesztésére irányulnak majd. A ös időszakban a cégek 75%-a tervez valamilyen IT beruházást. A jelentősebb IT beruházások azonban rövidtávon, a korábbi évekhez hasonlóan, elsősorban infrastruktúrára irányulnak: munkaállomások cseréjére és a szoftverkörnyezet frissítésére. Ezen túlmenően az informatikai rendszerek biztonságát növelő megoldások és alkalmazásfejlesztés áll majd a tényleges beruházások középpontjában. A megkérdezett cégek a tervezett invesztíciók 15%-át felhő alapú szolgáltatás formájában kívánják megvalósítani. Az IT-fejlesztések volumenét tekintve a megkérdezettek vállalatok többsége, mintegy 40%-a egyszeri, nagyobb méretű beruházást tervez a következő 2-3 évre. A piac aktuális trendjeiről, a felhő-megoldások elfogadottságáról Gál Tamást, a BellResearch ügyvezetőjét kérdeztük. Az eddigi tapasztalatok alapján milyen ütemben nő a felhő elfogadottsága? Korrelál-e az elfogadottság az elterjedés mértékének ütemével? A virtualizált szolgáltatási modellek elfogadottsága ugyan határozottan nő, azonban a bázis egyelőre igen alacsony. A BellResearch Magyar Infokommunikációs Jelentése 2013-as kiadásának alapján a valamely felhő-szolgáltatási formát igénybe vevő cégek aránya alig haladja meg a 10%-ot a 10 főnél többet foglalkoztató szervezetek körében, míg a mikrovállalkozások szegmensében a mutató mindössze 3%-os. Az alacsony ellátottság okait elsődlegesen a biztonság, az adatkezelés, a szolgáltatói policy-k és a jogi szabályozás kérdéseinek részleges megválaszolatlansága körül kell keresnünk. A hazai üzleti gyakorlatban a szolgáltatókkal szembeni bizalom hagyományosan elmarad a nemzetközi gyakorlattól. Ehhez társulnak üzleti kultúránk sajátosságai is, amelyek szegmentáló jelentőséggel bírnak a vállalatméret mentén. A várakozásokkal ellentétben a kisebb vállalati szegmensek affinitása sokkal gyengébb, annak ellenére, hogy a felhőszolgáltatások éppen a kisebb, forráshiánnyal küzdő cégek számára kínálnak gyors felzárkózási lehetőséget működésük informatizálásában, míg a nagyobbak saját erőforrásaikból is képesek megvalósítani fejlesztési céljaikat. A felhőbe vonulás átgondolt, kompetens üzleti és IT döntési folyamatok eredménye kellene, hogy legyen, ám éppen ezek a kompetenciák hiányoznak a hazai kis- és közepes vállalkozások körében. A kis-középvállalatok tulajdonosi-irányítási struktúrája a birtoklást fontos státuszkérdésnek tekinti, viszont a technológiai naprakészség gyakran nem prioritás, ha a napi operációt nem hátráltatja láthatóan. Mely szolgáltatástípusokban várható előretörés? A BellResearch mérései szerint leginkább az alkalmazások mobileszközökről történő elérése, a tárolási, mentési és biztonsági megoldások fejlesztése és a távmunka lehetnek a fő hajtóerők. A vállalatszegmensek szempontjából a kisebbek számára várhatóan a szolgáltatói (vagyis publikus) felhő, a nagyok körében főként a privát felhő lehet a befutó. Mit tehetnek a szolgáltatók annak érdekében, hogy a felhő elfogadottsága, felhasználása tovább nőjön? Meg kell érteni a kkv-k helyzetét és erőforrásokat érdemes allokálni averzióik enyhítésére, illetve félelmeik kezelésére. Célszerű támogatóképességet fenntartani, akár partnerségek formájában arra, hogy a migrációs szakadékot át lehessen hidalni. Másrészt számolni kell azzal, hogy a nagy nemzetközi felhősök (így a Microsoft, a Google, az Amazon stb.) komoly versenytársak lesznek a jövőben. A felhő megszokását amúgy is elsősorban a magánszférában egyre inkább meghatározó okoseszközös ökoszisztéma katalizálja majd, ami befolyásolja a vállalati rendszerekkel kapcsolatos adatbiztonsági ingerküszöb alakulását is. Ez a szemlélet egyre inkább a kkv-k körében is fogja segíteni a felhőszolgáltatások befogadását. Véleményünk szerint az infrastruktúra (storage, mentés, IT biztonság) és az üzleti alkalmazások területén lesz a leggyorsabb az áttörés utóbbi azonban komoly kihívások elé néz az elvárások sokfélesége miatt

14 fókuszban felhőatlasz fókuszban felhőatlasz Security as a Service IT-biztonság mint szolgáltatás Nagyobb biztonságban, helyi rálátással Miért döntöttek a tűzfalszolgáltatás kiszervezése mellett? A Neckermannhoz hasonlóan a legtöbb globális cégcsoport az összes tagvállalatra kiterjedően, egy központi IT-szolgáltatóval kötött szerződés alapján szervezi meg az informatikai szolgáltatásokat. Ez számos előnnyel jár, hiszen így egységes szakmai sztenderdek mentén, összehasonlítható módon működik a tagvállalatok IT-környezete, esetünkben azonban éppen a tűzfalszolgáltatás kérdése okozott némi nehézséget a fizikai távolságból adódóan. Jóllehet az ICT-megoldásoknak köszönhetően manapság legtöbbször egyáltalán nem érzékelünk földrajzi távolságokat, a tűzfal esetében mégis azt érzékeltük, hogy egy helyi szolgáltatás igénybevétele lényegesen lerövidíthetné az esetleges incidensekkel kapcsolatos reakcióidőt. Ez elsősorban ügyviteli kérdés, ugyanakkor arra nézve is végeztünk számításokat, hogy a T-Systems Magyarországtól havidíjas alapon igénybe vett tűzfalszolgáltatás még a magasabb szolgáltatási színvonal mellett is jelentős költségmegtakarítással jár. Magyarország 7x24 órás supportot biztosít a magasabb komplexitású beállítások és a tanácsadás terén, a napi szintű, kisebb üzemeltetési, konfigurálási és rendszermonitorozási feladatokat viszont a Neckermann saját IT-csapata végezheti. Ez nagy biztonságérzetet ad nekünk, tulajdonképpen emiatt is vágtunk bele a projektbe. Mennyire volt zökkenőmentes az átállás? Nagy sikerként könyvelem el, hogy a németországi anyavállalat támogatását megnyertük a projekthez, hiszen sok olyan nemzetközi cégcsoportot ismerek, ahol a haszonérvek ellenére sem engednek eltérést a központi policy-től. Az előzetes számításaink azonban eléggé meggyőzőek voltak, ráadásul hasonló outsourcing a csehországi leányvállalatnál is megvalósult korábban, méghozzá szintén jó eredményekkel. A konkrét leválasztás sok szervezőmunkát igényelt, amelybe a németországi IT-központot is aktívan be kellett vonnunk. Itt sokat nyomott a latba a T-Systems kollégáinak nagy nemzetközi projekttapasztalata. A NUR Neckermann Utazás Szolgáltató Kft.-nél három éve indult meg az IT-infra struktúra konszolidációja. A cég ennek keretében döntött úgy nemrégiben, hogy ezentúl a tűzfalszolgáltatást is a T-Systems Magyarország budapesti Adatközpontjából veszi igénybe. Az elmúlt évek fejlesztéseiről dr. Szvoboda Jánost, a Neckermann cégvezetőjét kérdeztük. Milyen előnyökkel szolgál a Neckermann számára a felhő alapú megoldás? A T-Systems Magyarország szakembereivel alapos és körültekintő konzultációt folytattunk, milyen megoldás szolgálná a leginkább a Neckermann céljait, vagyis egy pénzügyileg is jól tervezhető, költséghatékony, ugyanakkor biztonságos megoldást. Végül az mutatkozott a legcélszerűbbnek, hogy felhő alapon, szolgáltatás formájában vegyük igénybe a redundánsan kialakított rendszert, amelyben a távoli hozzáférés is megoldásra került. A T-Systems Magyarország budapesti Adatközpontja pedig a biztonságra is garancia volt számunkra: az IT-infrastruktúránk nagy részének már eddig is az Asztalos Sándor utcai adatpark adott otthont. Egyértelműen jobb szolgáltatáshoz jutunk most hozzá, ráadásul a napi munkavégzés is gördülékenyebbé vált, hiszen a felmerült kérdéseket helyi kollégákkal, szakértői konzultáció keretében, gyorsan és hatékonyan tudjuk egyeztetni. Az alacsonyabb költségek mellett az egyik legfontosabb szempont ugyanis az volt, hogy legyen rálátásunk a szolgáltatásra. Ezért szerencsés, hogy a T-Systems A megvalósításnál miért döntöttek a T-Systems Magyarország mellett? A Magyar Telekom csoporttal, így a T-Systems Magyarországgal sem új keletű a kapcsolatunk, évek óta működünk együtt például telekommunikációs szolgáltatások terén. Az elmúlt években ráadásul időszerűvé vált az IT-infrastruktúránk konszolidációja, amelyben a T-Systems kitartó és lelkiismeretes partnernek bizonyult. IT-igényeink nagy részéhez a T-Systems Magyarország Adatközpontjának szervereit vesszük igénybe, a teljes telefonalközpontunkat szintén ide költöztettük be, innen pedig már csak egy lépés volt eljutni odáig, hogy a tűzfal is itt legyen. Számunkra rendkívül fontos az üzembiztonság, hiszen a webshopunk vagy a call centerünk akár csupán néhány órás leállása is komoly bevételi és presztízsveszteséget okozna, ezt pedig nem engedhetjük meg magunknak. A T-Systems Magyarország biztos hátteret jelent, ráadásul nagyon fontos számunkra az a hiteles szakértői munkakapcsolat is, amely a folyamatos konzultációk során alakult ki a Neckermann és a T-Systems kollégái között. A NUR Neckermann Utazás Szolgáltató Kft.-ről A magyarországi Neckermann a nemzetközi Thomas Cook csoport tagja, amely ma Európa második és a világ harmadik legnagyobb utaztató cége. A Neckermann Magyarország mintegy két évtizede a hazai turisztikai piac meghatározó szereplője a szegmens valamennyi kategóriájában nyújtott magas színvonalú szolgáltatásainak, megbízható és folyamatosan bővülő nemzetközi hátterének és jól képzett, szakértő munkatársainak köszönhetően. Fő tevékenysége a külföldi és belföldi utazásszervezés

15 fókuszban fókuszban Zöldülő adatközpontok A feszes gazdálkodásra ösztönző gazdasági viszonyok és a környezettudatos gondolkodás térnyerése egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy az utóbbi években mind nagyobb figyelem irányul az úgynevezett zöld IT fogalomkörére. Bár nem volt ez mindig így, a legújabb adatközpontok kialakításánál ma már alapvető szempont az energiafogyasztás alacsony szinten való tartása. Egy vállalat számára az IT-infrastruktúrával összefüggő költségek jelentős csökkenését hozhatja, ha eszközeit egy magas szintű energiahatékonyságot biztosító adatközpontba költözteti, illetve bizonyos frontokon teret enged a felhő alapú megoldásoknak. Ha a vállalkozás saját infrastruktúra kiépítése és fenntartása helyett felhőből veszi igénybe a mindennapi működését támogató IT és telekommunikációs szolgáltatásokat vagy azok egy részét, nemcsak az eszközberuházástól és a működtetési költségektől kíméli meg magát, hanem jóval környezetkímélőbb módon juthat hozzá infokommunikációs szolgáltatásokhoz. A legkorszerűbb adatközpontok mint amilyen a T-Systems Magyarország budapesti Adatközpontja is a magas fokú virtualizáció, az energia- és hűtési rendszerek optimalizációja és az energiafelhasználás folyamatos monitoringja és szabályozása révén minden korábbinál alacsonyabb energiafogyasztást képesek elérni. A T-Systems Adatközpontja Magyarország legnagyobb IT-infrastruktúrát kiszolgáló létesítménye. Az Adatközpont 2001-es indulásakor még nem estek akkora súllyal a latba az energiahatékonysági kérdések, ezért 2010-ben a vállalat több lépcsős energiahatékonysági beruházásba kezdett. A fejlesztés egységes és auditált keretrendszerben valósult meg, az energiairányítási rendszerekre vonatkozó európai uniós előírá sok szerinti szabványoknak megfelelően, amelyeket a T-Systems Adatközpont Magyarországon elsőként alkalmazott. Ennek megfelelően az energiagazdálkodás a vállalatirányítási rendszer meghatározó elemét képezi, így auditált környezetben monitorozható az energiafogyasztást befolyásoló tényezők teljes köre. A T-Systems Magyarország budapesti Adatközpontjában az energiafogyasztás két részre bontható: egyfelől a kiszolgáló infrastruktúrára, másfelől az ügyfelek saját informatikai és távközlési berendezéseinek energiaigényeire. Az Adatközpont épületének monitoring-rendszere lehetővé teszi, hogy mindkét komponens külön monitorozható legyen: nemcsak a technológiai rendszerek teljes köre mérhető, hanem minden ügyfél fogyasztása is külön-külön nyomon követhető. Ez azért is lényeges, mert az ügyfelek számára az adatközponti szolgáltatások tekintetében egyre fontosabb szemponttá lép elő az energiatudatos üzemeltetés. A szofisztikált energiairányítási rendszer az energiahatékonyságon túl az üzleti működést is támogatja, hiszen az Adatközpont a felhő alapú szolgáltatásokat beleértve a kolokációs és hoszting szegmenseket is ma már nem a szerverek által elfoglalt alapterület, hanem az elfogyasztott villamos energia alapján kínálja, ami minden szempontból rugalmasabb és költséghatékonyabb megoldást jelent. Az épület monitoring-rendszerének részét képező mérőrendszer egyszersmind a további fejlesztések kiindulópontjául is szolgált, hiszen a több százmillió forintos energiahatékonysági fejlesztéseket az általa feltárt információk tették lehetővé től kezdődően többek között felújításra került a létesítmény külső hűtési csőrendszere, szivattyú-hálózata és beltéri precíziós klímaberendezései. Ez azért is volt jelentős lépés, mert a beltéri hűtés fogyasztja a legtöbb villamos energiát, ráadásul az év minden napján 0-tól 24 óráig üzemel. A beruházásnak köszönhetően az Adatközpont 1,3 millió kilowattórát takarít meg évente, amely ötszáz átlagos háztartás éves energiafogyasztásának felel meg. A fejlesztések sora ezzel még korántsem zárult le: a korábbi beruházás kiegészítéseként nemrégiben megtörtént a folyadékhűtő-rendszerek cseréje, amellyel a lehető legkorszerűbb, a 100%-os szabadhűtés lehetőségét is megvalósító rendszer épült ki. Az Adatközpont szakemberei jelenleg is vizsgálják annak lehetőségeit, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján mely pontokon folytatható az energiafelhasználás optimalizációja. Virtuális Erőmű A T-Systems Magyarország az energiafelhasználás optimalizálását célzó és az adatközponti működés energiamenedzsmentjét javító vállalások alapján 2014-ben elnyerte a Virtuális Erőmű Program (VEP) Energiatudatos Vállalat címét. A címet tanúsító védjegyet annak köszönhetően kapta meg a T-Systems Magyarország budapesti Adatközpontja, hogy fennálló energiahatékonysági helyzetének felmérését követően releváns mértékű, de reálisan megvalósítható önkéntes vállalásokat tett az energiafogyasztás mérséklése és az energiahatékonyság növelése érdekében. A VEP korábban is díjazta a T-Systems Magyarország Adatközpontját: 2013-ban Energiahatékony Vállalat díjjal jutalmazta a megvalósított energiahatékonysági fejlesztések elismeréseként. A Virtuális Erőmű Program azért jött létre, hogy összegyűjtse, dokumentálja és monitorozza a zöld beruházásokat a vállalati szegmensben, elősegítve az Európai Unió energiahatékonysági törekvéseit. A VEP célja, hogy összesen 200 megawatt vagyis egy átlagos magyarországi erőmű teljesítményének megfelelő energia-megtakarítást érjenek el a programhoz csatlakozó társaságok fejlesztései révén

16 felszínre hozva felszínre hozva Városok a jövőre Smart city A digitális város Digitális városon olyan települést értünk, amelyben a technológiai innováció, így különösen az infokommunikáció eszközei tudatos és összehangolt módon segítik a fenntartható gazdasági fejlődést és a magasabb életszínvonal elérését. A városok életébe egyre nagyobb mértékben beépülő informatikai és kommunikációs megoldások hatékonyan és alacsony költségek mellett járulnak hozzá ahhoz, hogy a lakosság életminősége érezhetően javuljon, mindezt úgy, hogy közben helyi, régiós vagy akár országos szinten is élénküljön egy közösség gazdasága. hangolva A legfejlettebb infokommunikációs technológiák átfogó szemlélet mentén történő összekapcsolásával és tömeges használatával új minőség jelent meg a legfejlettebb városok életében. Ami néhány évvel ezelőtt még csupán futurista képzelgésnek tűnt, mára kezd valósággá, az életünk részéve válni. Az irány egyértelműen kirajzolódik: a jövő a digitális városoké. A városi lét számos kihívást tartogat az ott élők és a várost vezetők számára egyaránt. Hogyan hangolható össze ennyire sokféle infrastrukturális, életmódbeli, kulturális, gazdasági vagy éppen környezetvédelmi igény? Az urbanizáció folyamatosan gyorsuló tendenciát mutat: mára a világ teljes lakosságának több mint fele városokban él. A tömeges együttélés kereteinek ergonomikus kialakítása tehát sosem volt aktuálisabb, mint napjainkban. A városok között élesedik a verseny: ahol jobb az életminőség, jobb a vállalkozói környezet, ott több vállalkozás, adófizető, magas hozzáadott értéket termelő lakos jelenik meg, ami végső soron az adott város saját fejlődését segíti. A legkorszerűbb ICT-technológiák az élet legkülönbözőbb területeit forradalmasíthatják a közszolgáltatásoktól kezdve a városi közlekedésen, az egészségügyön, az oktatáson és a kereskedelmen át egészen a helyi, önszerveződő közösségek támogatásáig. Már számos magyar városban épültek ki például közlekedési telematikai rendszerek, a digitális várossá válás első lépéseként. A komplex infokommunikációs megoldásokon alapuló, valós idejű adatokon nyugvó forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszerek, valamint a hozzájuk kapcsolódó elektronikus jegy- és bérletrendszerek révén a közösségi közlekedés szolgáltatóinak költséghatékonyabb működése mellett az utazási színvonal is számottevően emelhető. Az informatizáltság növelésével a helyi önkormányzatok működése is hatékonyabbá tehető, és az általuk nyújtott közszolgáltatások minősége javítható. Az intelligens közösségi kártyarendszer (városkártya) különböző moduljainak bevezetése nagyban támogatja a szolgáltató város koncepciójának megvalósítását. A hivatali ügyintézés elektronikus útra terelése csak egy a számos lehetőség közül, amellyel ügyfélbarát, alacsony költségekkel működtethető városi adminisztráció alakítható ki. A Magyar Telekom a Kormánnyal idén februárban megkötött partnerségi együttműködési megállapodásában kinyilvánította elkötelezettségét a legnagyobb hatékonyságot és a legjobb ügyfélélményt nyújtó szolgáltatások nyújtásában olyan kiemelt területeken, mint amilyen a digitális város is. A Magyar Telekom 100%-os tulajdonában lévő leányvállalatának, a T-Systems Magyarországnak eszavazás, evéleménynyilvánítás és egyűlés megoldásai képesek a lakosságot aktívabban bevonni a közös ügyeket érintő, helyi szintű döntésekbe. E megoldások on-line módon, akár fizikailag egymástól távol lévő szereplők között is megteremtik a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét bármely kisebb vagy nagyobb közösség önkormányzat, gazdasági társaság, intézmény stb. életét érintő kérdésben. Mindezeken túl a működési költségek terén is jelentős megtakarításokra tehet szert az önkormányzat az informatikai környezet korszerűsítésével. Jó példa erre a T-Systems Magyarország Városi privát felhő megoldása, amely egy település vagy akár több település szövetsége számára nyújthat rugalmas és gazdaságosan működtethető informatikai és telekommunikációs infrastrukturális hátteret. A fenntarthatóságot, az élhető környezet megteremtését és megóvását szolgáló megoldások szintén kiadáscsökkentéssel járnak. Az energiafelhasználás és a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez, valamint a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez az ICT-szolgáltatások már rövidtávon is látványos eredményekkel képesek hozzájárulni. Világszerte terjed például az intelligens közvilágítási rendszerek kiépítése. Szolnokon a város és a Magyar Telekom partnerségében pilot projekt szinten már megkezdődött a városi közvilágítás modernizálása. A szolnoki korszerűsítés révén a korábbi, mindössze a fényforrás cseréjével operáló megoldás helyett komplex, intelligens rendszer jött létre. A vezérlő rendszer a közvilágítási hálózat kihasználatlan lehetőségeit segíti hasznosítani úgy, hogy egyetlen összehangolt egységbe foglalja a megtakarítási és fejlesztési elemeket. Az intézmények, vállalatok költségvetésében is jelentős tétel az energiafogyasztás, ezért számukra is kulcskérdés, hogy kontrollált keretek között tudják tartani azt. A T-Systems Magyarország Optimál Energiamenedzsment rendszere egy olyan saját fejlesztésű, univerzális energiafelügyeleti rendszer és komplex szolgáltatás, amely éppen ezt a célt tudja hatékonyan támogatni. A megoldás fel tár ja a megtakarítási potenciálokat, ezen keresztül növeli az energiahatékonyságot, ami a költségek több lépcsőben történő csökkenését eredményezi. Az infokommunikációs eszközök használata ma már megkerülhetetlen az egészségügyi ellátás területén is. Nemcsak egy adott egészségügyi intézményen belül segíthetik az orvosok munkáját, de az intézményközi kommunikáció is minden korábbinál szorosabbra fűzhető. A betegek oldalán a betegellátás színvonalának emelkedése mellett olyan kézzelfogható előnyök is jelentkeznek, mint a betegrekordok távolról való elérése, az otthonápolás lehetősége és a távoli megfigyelés, amely a megelőzésben is kulcsszerepet játszik. A kórházakon belüli, mobileszközök által támogatott, beteglogisztika révén jelentős mértékben csökkenthető a várakozással töltött idő, nő az ellátási hatékonyság. A digitális városi megoldások egyik legdinamikusabban fejlődő terepe a városok, az intézmények és az otthonok biztonságához kapcsolódik. A közintézményekben, önkormányzati épületekben, vállalatoknál vagy éppen szállodáknál kialakított be- és kiléptető rendszerek ma már differenciált funkciókkal bővíthetők és magas biztonsági szint elérését teszik lehetővé. A város- és közlekedésbiztonság növelése érdekében pedig komplex település- és forgalomfigyelési rendszerek hozhatók létre, akár intelligens forgalomfigyelő megoldásokkal (ilyen például a Magyar Telekom széles körben elismert megoldása, a Városőrző). A T-Systems Magyarország video-menedzsment rendszerének intelligens funkciói pedig akár közterületek, akár magánterületek teljes körű megfigyelésére alkalmasak, megkönnyítve az esetleges bűncselekmények felderítését, balesetek rekonstrukcióját. A vállalkozások ICT-ellátottságának növelése révén olyan piacok nyílhatnak meg a helyi vállalkozások előtt, amelyek túlterjeszkednek egy város vonzáskörzetén. Az infokommunikációs megoldások versenyképesebbé teszik őket, ami kihat a régió gazdaságára. A város a turisták körében is kedveltebb úti céllá válhat (például olyan idegenforgalmi alkalmazásokkal, mint a Szolnokon bevezetett Mobilváros), ami a helyi kiskereskedelmet, vendéglátást és a turisztikai szolgáltatások piacát is motorizálja. Fontos azonban megjegyezni, hogy az infrastruktúra csupán az egyik összetevője a jól működő és kézzel fogható előnyöket nyújtó digitális városnak. Legalább ennyire fontos alapfeltétel a digitális írástudás terjesztése mind a lakosság, mind a helyi vállalkozások vonatkozásában, ezért különösen nagy gondot kell fordítani e készségek oktatására is. Összességében a jól kiépült infokommunikációs infrastruktúra és szolgáltatások a lakosság magas szintű digitális kompetenciáival együtt, csökkenő költségek mellett jelentősen javíthatják az életminőséget, vonzóbbá téve az adott települést a befektetők számára is

17 felszínre hozva felszínre hozva Interjú Pukler Gáborral, a Magyar Telekom innovációs és üzletfejlesztési igazgatójával Átfogó szemlélettel a digitális városokért A magyar lakosság digitális kompetenciáinak fejlesztésével egyre többen ismerik fel, hogy milyen sok kézzelfogható előnyt jelent egy digitális város. Azon túl, hogy egy smart city szolgáltatásai a legkülönbözőbb területeken könnyítik meg a városlakók mindennapi életét, nagyban támogatják a szolgáltató városok kiépülését is mutat rá Pukler Gábor, a Magyar Telekom innovációs és üzletfejlesztési igazgatója. A T-City Szolnok elmúlt öt éve során szer zett tapasztalataink a meglévő ICT-lehetőségeinkkel, képességeinkkel együtt a Magyar Telekom csoportot releváns szereplővé teszi a smart city-k piacán. Hogyan ragadná meg a smart city, vagyis a digitális város lényegét? Sok definíció létezik: az egyik szerint egy várost akkor nevezünk digitálisnak, ha az általa létrehozott közösségi terek, eszközök és módszerek a fenntarthatóságot célozzák, valamint a technológia eszközeit bővülő formában és funkcióval alkalmazzák. Szerintem a város és a benne lakók életének szinte minden területére kiterjedő megoldások halmaza, amelyek segítségével a mindennapi élet kényelmesebbé és talán könnyebbé is válhat. Az infokommunikációs megoldások ilyen célú alkalmazása nagyban elősegíti az élhetőbb, szolgáltató város kialakítását. Mely területeken tud hozzájárulni az életminőség növeléséhez a digitális város? Az élet szinte bármely területét érintheti, lényeges azonban, hogy minden esetben összhangban kell lennie az adott város sajátosságaival, a benne élők igényeivel. Teljesen másként lehet digitális egy város, ha főként a turizmusból él, mint akkor, ha az ott élők nagy része a mezőgazdaságban vagy a könnyűiparban dolgozik. A különböző szerkezetű városok igényeinek is van azonban közös halmaza, amellyel kiemelten foglalkozunk. Ilyenek a közösségi szolgáltatások, az energiahatékonysági megoldások, a közlekedés, a biztonság és az oktatás. Több mintaprojektet megvalósítottunk már Szolnokon, a T-City program keretében: ilyen például az Intelligens közösségi kártyarendszer, a Városőrző, a Sulikártya, a Mobilváros közösségi alkalmazás, vagy éppen az intelligens közvilágítás, a smart metering. E munka eredményeképp számos olyan megoldás áll rendelkezésünkre, amelyek segítségével megkönnyítjük a felhasználók mindennapjait, gyorsítjuk a különböző szereplők közötti interakciókat, többletszolgáltatást nyújtva ezáltal minden érintettnek. A technológiák jórészt adottak, számos a digitális városhoz köthető megoldást kínál maga a Magyar Telekom csoport is. De vajon a felhasználói szokások elég érettek-e már arra, hogy a városlakók beépítsék mindennapjaikba ezeket az innovatív megoldásokat? Mindent összevetve, egyelőre nem. Az infokommunikációs szolgáltatások és eszközök teljesen behálózzák a mindennapokat. A társadalom többségének azonban gyakran hiányosak az ismeretei mind a lehetőségekről, mind pedig e szolgáltatások, eszközök használatának mikéntjéről. A T-City-vel a Magyar Telekom határozott célja, hogy élen járjon e technológiák bővítésében, a társadalom digitális írástudásának növelésében, és hozzájáruljon a digitális város gondolatának további térnyeréséhez. Szolnokon kiemelt figyelmet fordítunk a lakosság digitális kompetenciáinak fejlesztésére a T-City Kids iskolai szakkörök és a nyilvánosan meghirdetett Internetakadémia képzések formájában. Milyen lehetőségeket rejt magában egy önkormányzat számára a digitális városi megoldások alkalmazása helyi közfeladataik ellátása, a közösségi élet szervezése során? A fejlett infokommunikációs technológiák nagyban elősegíthetik a szolgáltató város megteremtését. Számos e-közigazgatási funkció egyszerűsíthető, gyorsítható, papírmentesíthető, és az online ügyfélkezelés révén jelentős idő- és költségcsökkentés érhető el szolgáltatói és ügyféloldalon is. A T-City projektjei közül ilyen például a Mobilváros közösségi mobilalkalmazás kátyúbejelentésre szolgáló funkciója, vagy az Intelligens közösségi kártyarendszer egyik funkciója, az e-szavazás is. Milyen szempontokra legyen figyelemmel egy település, ha valamely ICT-megoldás bevezetését fontolgatja? Amikor az önkormányzat eldönti, hogy okos rendszert, vagy rendszereket vezet be, olyan beruházási döntéseket kell meghoznia, amelyek belátható időn belül megtérülhetnek és önfenntartóak lehetnek. Fontos szempont lehet az önkormányzatok számára, hogy a bevezetendő rendszer modularitása, rugalmassága, testreszabhatósága hosszú távon segítse a város digitalizációját. Azért is kell meglévő igényekre alapozni, de a jövőre kitekintve tervezni az ilyen jellegű fejlesztéseket, mert valóban fontos a működőképesség és gazdaságosság szempontjából, hogy hányan vesznek igénybe egy adott szolgáltatást. A digitális város megvalósítása átfogó, a város működését és a városlakók életét egyaránt érintő fejlesztésekkel valósítható meg. A Magyar Telekom és Szolnok Megyei Jogú Város 2009-ben indította el a T-City projektet. Melyek a (nemzetközi) előzményei a hazai T-Citynek és mik az eddigi tapasztalatok? A szolnoki programot a német T-City Friedrichshafen mintájára hoztuk létre, amely 2007-ben indult. Németországban inkább a telekommunikációs szolgáltatások kipróbálására helyezték a hangsúlyt, mi inkább a felhasználókkal együttes innovációra és a lakosság digitális kompetenciáinak fejlesztésére helyeztük a hangsúlyt. A Deutsche Telekom csoport azon dolgozik, hogy egységes smart city-koncepciót dolgozzon ki a felhalmozott tapasztalatok, gyakorlatok alapján. A cél, hogy Európa minden országában alkalmazható smart city-portfólió álljon össze, amelyben a T-City Szolnok jelentős eredményeket tud felmutatni, a koncepció egyik meghatározó best practice-e lehet. Az elkövetkező években mely területen látja a legnagyobb fejlődési potenciált a digitális városi megoldások tekintetében? Hagyományos megközelítésben az energiahatékonyságot, a közlekedést, a biztonságot és a közösségi szolgáltatásokat gondolom ilyennek. Nem hagyományos megközelítésben a diszruptív innovációk mentén, egy olyan digitális város alapinfrastruktúrájának megalapozásában, amely teljes egészében ki tudja szolgálni ezeket, valamint új, még nem létező szolgáltatások megvalósítását is lehetővé teszi. 32 T-City Szolnok A jövő városa A Magyar Telekom 2009 óta futó programja keretében azokat az innovatív távközlési, informatikai és tartalomszolgáltatásait teszteli, amelyek egy intelligens város építőköveiként egyszerűsítik az önkormányzati ügyintézést, motorizálják a város gazdaságát és a turizmust, hozzájárulnak a városüzemeltetés költségeinek csökkentéséhez és a település biztonságához. A Szolnok Megyei Jogú Várossal közösen indított T-City Szolnok projekt során a Magyar Telekom még a széleskörű piaci bevezetés előtt visszajelzéseket kapott intelligens városhoz kötődő termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatban a programban résztvevő lakosoktól, intézményektől és önkormányzati szervezetektől. A T-City Szolnok a városi élet minden kulcsterületén egészségügy, oktatás, közigazgatás, turizmus, kultúra, közlekedés, gazdaság igyekszik bemutatni és kiaknázni az ICT adta lehetőségeket. 33

18 k ö z e l i t áv o l s á g Sok kicsi sokra megy K ö z e l i t áv o l s á g Olyan sok fenntarthatósággal kapcsolatos teendőm lenne, hogy inkább nem csinálok semmit. Bár szívesen lépnék, mert a pazarlás engem sem csak a pénztárcám miatt aggaszt Csak lenne valaki, aki megmondja, mit tegyek konkrétan, és aki nap mint nap motivál! Ébresszük rá az embereket, hogy kis lépésekkel is tehetnek a Föld jövőjéért! A Magyar Telekom most mobilalkalmazással segíti ügyfeleit, hogy tudatosabban és a fenntarthatóság szempontjait szem előtt tartva éljenek. A fenntarthatósághoz nem kell hőstetteket véghezvinni. Ha mindenki csak a saját háza előtt rendszeresen sepreget, akkor végül tiszta lesz az egész utca. A közösség egyes tagjainak figyelem-, energia- és munkabefektetései összeadódnak, amiből aztán az egész közösség profitálhat. A most bevezetett hello holnap!-alkalmazás jövőbeli használói már a megosztás kultúrájában nevelkednek. A sharing economy trendje épp erre a közösségi együttműködésre alapoz, ami a Magyar Telekom üzenetének eredője is: Együtt. Veled. A Magyar Telekom a régió vezető infokommunikációs vállalataként szolgáltatásai és működése révén élen jár a fenntarthatóság terén. A cégcsoport kiemelt célja, hogy szűkebb és tágabb környezete számára példát mutatva és lehetőséget teremtve tegye a fenntarthatósági megközelítést fontossá, érthetővé és elérhetővé. Ezen megfontolások alapján a vállalat Fenntarthatósági központja és Termékfejlesztési osztálya olyan, a fenntarthatóság eszmeiségét hétköznapivá tevő, hasznos, új szokások kialakítását segítő mobilalkalmazást fejlesztett, amely rendszeresen ajánl fel a felhasználók számára olyan konkrét, könnyen teljesíthető, de nem digitális kihívásokat, amelyek elősegítik az egyén fenntartható életmódjának kialakítását. A mobilalkalmazás fő funkciója a hello holnap!-pontok gyűjtése, amelyeket háromféle módon kaphatnak a felhasználók: egyrészt a Magyar Telekom fenntarthatósági rendezvényein való részvételért (ilyen például a Fenntarthatósági Nap és a Vivicittá), másrészt partnereink aktivitásaiban való részvételért (így például helyi termelőktől való vásárlás, könyvcsere vagy telekocsizás), harmadrészt az alkalmazásban javasolt napi feladatok teljesítésével. (például a helyes és egészséges életmódra, fenntartható közlekedésre vagy a helyi termelők támogatására buzdító üzenetek). Az alkalmazás által javasolt feladatok könnyed formában vezetik rá a felhasználókat a fenntarthatósági szempontokat érvényesítő, mindennapi cselekedetekre és így egyben a fenntartható életmódra. Az alkalmazás segítségével tudatosítható, hogy nem is olyan nehéz felelősen élni. A pontok a fenntarthatóságért dolgozó szervezeteknek alapítványoknak vagy egyesületeknek adományozhatók, amelyeket a felhasználó a Telekom által támogatott szervezetek listájából választhat ki. A felhasználók által adományozott pontokat a Telekom forintosítja és a Föld Napján, április 22-én juttatja el a kiválasztott szervezetek számára. A hello holnap! pontgyűjtésben mindenki részt vehet, de adományozni csak a Telekom ügyfelei tudnak. Azért, hogy senki se maradjon ki a fenntartható életmód népszerűsítéséből, minden felhasználónk az aktivitásaiktól és a gyűjtött pontok számától függően - fenntarthatósági jelvényeket kaphatnak, amelyeket tetszés szerint a Facebookon és Twitteren is megoszthatnak. Emellett minden felhasználónk részt vesz egy nyereménysorsoláson is, azaz minél több pontot szereznek, annál nagyobb esélyük van arra, hogy a következő évi Fenntarthatósági Napról már értékes ajándékokkal térhessenek haza. A hello holnap! mobilalkalmazás bemutatójára a 7. Fenntarthatósági Napon, szeptember 27-én kerül sor. Az alkalmazás letölthető mind ios, mind Android platformra. 34 A roaming-változások mérföldkövei Több, mint 50%-os adatroaming-díj csökkenés július 1-től Egy kis történelem Az Európai Unió a 2007-es évben megkezdte az unión belüli roamingszolgáltatás ársapka alapú szabályozását, amely maximalizált díjszint meghatározását jelenti kiskereskedelmi és/vagy nagykereskedelmi szolgáltatások tekintetében. Az Európai Unió Bizottsága először kizárólag a nagykereskedelmi hang és SMS, majd 2009-től a kiskereskedelmi hang, SMS, a későbbiekben pedig az adatszolgáltatás során alkalmazott maximált díjszintekre is kiterjesztette. Limitbevezetés az adatroaming számlasokk elkerülésére 2012-ben, az uniós szabályozás által előírt nettó 50 eurós díjszint (megközelítőleg bruttó Ft) havi limit lett kialakítva az ügyfelek számára. A limit elérése esetén az adatforgalmazás a véletlen túlforgalmazások elkerülése érdekében korlátozásra kerül, amelyet az előfizetők újabb limit megrendelésével tovább bővíthetnek. A World GPRS Limit bevezetése óta az adatroaming-használat kontrollált módon történhet, így attól való félelmünk, hogy külföldi utunkról hazatérve például térképes navigációt vagy internetböngészést követően nagyon magas számlával szembesüljünk, ma már alaptalan. A jelen Az árcsökkentések hatásait vizsgálva általánosan elmondható, hogy jótékony hatással volt az elmúlt években a nagyvállalati ügyfelek roaming adathasználatára és ezzel egyidejűleg átalakulni látszanak a használati szokások is. Módosul az az ügyfél percepció is, hogy a roaminghasználat önmagában drága műfaj, hiszen nemcsak az eddigi felhasználók kezdtek el bátrabban mobilinternetezni, de hónaprólhónapra újabb ügyfelekkel is bővül a barangolók közössége. A várható jövő A mobilszolgáltatók és az Európai Unió párbeszéde és együttműködése a világhálós javakhoz történő lokációtól független gyors és költséghatékony hozzájutás tekintetében a következő időszakban is folytatódik. Ebben a térben a T-Systems Magyarország számára kiemelten fontos, hogy ügyfelei a szabályozások által kínált előnyök mellett egyszerűen és praktikusan vehessék igénybe külföldről is a mobilhang és mobiladat/internet szolgáltatásokat. Céljaink közt kiemelt fontosságú, hogy a roaming adathasználat semmivel se legyen bonyolultabb, mint a hazai adatforgalmazás július 1-jével újabb nagymértékű árcsökkentés történt. Roaming forgalmi díjváltozások forintban Az Európai Unió és az Európai Gazdasági Közösség államainak területén (bruttó Ft) Júl Júl Júl Júl Júl. HANG (Ft/perc) SMS (Ft/darab) ADAT (Ft/MB) Ft Ft Ft 91.4 Ft 74.4 Ft 37.9 Ft 36.6 Ft 37.2 Ft 30.4 Ft 23.5 Ft Ft Ft Ft Ft 35

19 Közeli távolság Közeli távolság A mobilitás kultúrája lehet-e elég korán kezdeni? Telekom MobilSuli A Magyar Telekom támogatásával a közelmúltban indult és már jelentős eredményeket felmutató MobilSuli Program azt a cél tűzte zászlajára, hogy az iskolások (elsősorban az általános iskola ötödikesei, hatodikosai számára) világossá tegye az okostelefonok és az internet használatának előnyeit, etikettjét, biztonsági elveit és szabályait. A program indulása óta már több mint diáknak sikerült a mobilkommunikáció és internet használati ismereteit gyarapítani. Az oktatási programban a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország szakértő munkatársai is részt vesznek, sőt a Telekom felsővezetői is aktívan támogatják a jövő generáció mobilkultúrájának alakítását. Az iskolások részéről tapasztalt hatalmas érdeklődés és nyitottság nemcsak elismerése a programban résztvevő kollégák munkájának, valamint a társadalmi felelősségvállalási programnak, de magasra is helyezi a lécet a megkezdett munka folytatásához. Mert megéri folytatni! Tippek a biztonságos tartalomhasználathoz A biztonságos tartalom- és eszközhasználathoz többnyire csupán odafigyelésre és az alapvető szabályok betartására van szükség. Jó, ha minden szülő és pedagógus is tisztában van ezekkel, hiszen nemcsak ők veszik hasznát, de gyerekeiknek, diákjaiknak is meg tudják tanítani és segíteni tudnak, ha szükséges. Mobilitás pro Az utóbbi években az okostelefonok és a tabletek rohamos terjedésével párhuzamosan figyelemmel kísérhettük, hogyan épül be a mobilitás a vállalatok életébe, és válik az always on elérhetőség a vállalati hatékonyságnövelés egyik legfontosabb eszközévé. Az üzleti alkalmazások óvatos térnyerése mellett a munkatársak mobil elérése vagy a gyorsan, bárhol és bármikor történő információszerzés igénye ma már a legtöbb cég életében alapvető, ugyanakkor a konkrét vállalati folyamatokat támogató megoldások használatában még komoly potenciál rejlik. Mobilitás kontra A pozitív változások mellett azonban egy új jelenségre is felfigyelhetünk az utcán járva-kelve, a villamoson utazva, vagy akár a saját családunk körében: az okostelefonok uralmára. Ha okos eszközünket nem tartjuk kordában, észrevétlenül belopódzik magánéletünkbe és kitölti nemcsak a holtidőt, hanem az értékes élményekre fordítható időtartamokat is. Mind gyakrabban jönnek szembe az utcán a telefonjukat szuggeráló, szinte csukott szemmel közlekedő gyalogosok, akik legfeljebb a hatodik érzékükre hagyatkozva veszik észre a közelgő villanyoszlopot, de találkozhatunk a közlekedési eszközökön zenét hallgató, játékba merülő, a valóságon kívül kerülő, Y generációs utazóközönséggel, akik csak fizikai valójukkal vannak jelen. A mobilitás feltartóztathatatlanságát és mindent átjáró voltát jól jelzi az is, hogy az üzleti élet sem mentes ezektől a hatásoktól: mind gyakrabban tűnnek fel a tárgyalásokon és a megbeszéléseken folyamatosan a telefonjukat böngésző kollégák, akik sokszor talán nem is sejtik, hogy testbeszédük negatív jelentéstartammal bírhat beszélgetőpartnerük számára. Mérhető trendek Több publikáció is megjelent az utóbbi időben azzal kapcsolatban, hogy a különböző országokban mennyi időt töltenek az emberek közösségi oldalakon, és közülük hánynak az az első dolga ébredés után, hogy a telefonjára nézzen, mennyien viszik szinte mindenhova magukkal. Ezt a trendet támogatja az integrált eszközök irányába mutató gyártói törekvés is, amelynek eredményeként a legkülönfélébb funkciók (a minőségi fotózást lehetővé tévő, akár 16 megapixeles kamerák is) kerülnek a kezünkbe az okos készülékünk révén. Szerepvállalás és felelősség Az előbbi példák és trendek egyöntetűen alátámasztják, hogy jó irányba halad a T-Systems Magyarország, amikor piacvezető ICT szolgáltatóként a mobilitás kultúrájának alakítása és fejlesztése mellett száll síkra. Gondolkodásunk és tevékenységünk fontos mozgatórugója, hogy az üzleti életben a versenyképesség fejlesztése és megőrzése e megváltozott környezetben csak a generációk szokásainak és igényeinek megértése mellett képzelhető el. A munkatársak képzése, a mobilitás szabályrendszerének kialakítása érdemi befolyással bír az otthoni életünkre is. Mi lehet hát ezen a téren a jó recept? Ha az alapoktól indulunk, úgy az okos készülékek funkcióinak, a hasznos alkalmazásoknak, a mobilinternet által biztosított előnyöknek az ismerete már jó ugródeszkát jelenthetnek. Online csevegés során soha nem szabad címet, telefonszámot vagy fényképet kiadni visszaélésekhez vezethet. Ha chatelés közben oda nem illő stílusban beszélget valamelyik résztvevő, értesíteni kell erről a moderátort. A közösségi oldalakon megjelenő profil kialakításakor, illetve a későbbi használat során alapvető jelentőségű az adatvédelem: állítsuk be körültekintően, kik láthatnak, milyen adatokat osztunk meg, illetve fényképek feltöltésekor ne használjunk tagelést. A helyzetmegjelölő opció használata is rejt veszélyeket magában: ezzel eláruljuk azt, ha éppen nem vagyunk otthon. A jelszavak megadásakor érdemes összetett, kis-és nagybetűkből, számokból álló, értelmetlen betűsort kitalálni és időnként ezt is megváltoztatni. Az ismeretlen címről érkező vagy gyanús tárgymegjelölésű eket töröljük olvasatlanul. Bárki kér jelszavakat, bizalmas adatokat tőlünk ben, ne adjuk ki: ezek biztosan csalóktól érkeztek. Az illegális fájlletöltés büntetendő, kerüljük az ilyen oldalakat. Kis Zoltán 36 szenior szolgáltatásportfólió menedzser T-Systems Magyarország 37

20 közeli távolság közeli távolság Majdnem személyes jelenlét Szabó péter szenior szolgáltatásportfólió menedzser várni a következő alkalmat. A másik jellemző megoldás, hogy telefonkonferenciákkal próbálják meg áthidalni a ritka személyes megbeszélések közötti időt, ebben az esetben a félreértések, a QoS-sel (Quality of Service) nem biztosított megoldások esetén akár hangminőség miatti problémák keseríthetik meg a döntéshozók életét. Létezik azonban egy olyan lehetőség, amely egyáltalán nem mondható újnak, hiszen Magyarországon is legalább 25 éve a piacon van, de mégsem éri el azt a használati szintet, mint Európa vagy a világ fejlettebb felén. Ez pedig nem más, mint a videokonferencia (vagy ahogy mostanában inkább nevezzük: a telepresence). Már a XX. század közepén voltak méregdrága és az átlagemberek számára elérhetetlen eszközök, amelyek ha kezdetleges formában és a korra jellemző minőséggel is, de képesek voltak kielégíteni a kapcsolódó igényeket. Később a távközlési rendszerek digitalizálása az ISDN elterjedésével nagy lökést adott az iparágnak, de az igazi áttörést nem hozta el. Az igazi változás azonban akkor következett be, amikor a szélessávú hálózat, az internet mindenki számára elérhetővé és megfizethetővé, a videokommunikációra képes eszközök egyre olcsóbbá, és a kezelésük egyre egyszerűbbé váltak. Ugyanilyen fontos tényező volt az is, hogy a távközlési szolgáltatók és fejlesztők idővel felismerték azt, hogy az emberek közötti telekommunikációnak a videokonferencia az egyik következő, természetes lépcsője. Mindezen technológiai változások professzionális, magas minőségi szabványoknak is megfelelő rendszerek kialakítását tették lehetővé. Ma olyan videokonferencia-eszközök állnak a rendelkezésünkre, amelyekre a személyes találkozások valóságos alternatívájaként tudunk tekinteni. Tárgyalóinkat, de akár a saját, személyes munkavégzésre használt eszközeinket, számítógépeinket, táblagépeinket, sőt okostelefonjainkat meglepően kis költséggel, egyszerűen videokonferencia-végponttá alakíthatjuk. De ma már videokonferenciát is igénybe vehetünk szolgáltatásként például a T-Systems Magyarország InstantPhone-megoldására alapozva (lásd keretes írásunkat). A professzionális videoképes eszközök nemcsak kiváló minőségű hang- és képátvitelre alkalmasak, hanem az élőképen túl prezentációk és egyéb tartalmak egyidejű megosztására is képesek, így olyan érzetet keltenek bennünk, mintha ugyanabban a szobában ülnénk, mint beszélgetőtársaink. Gyors döntések, szakértők ad hoc bevonása, oktatások, vezetői beszámolók: ezek mind azon lehetőségek közé tartoznak, amelyeket egy jól megtervezett és felügyelt videokonferencia-hálózat biztosítani tud egy országos kiterjedésű vállalat vagy szervezet részére. Reális igényként merült fel a legtöbb cégnél, hogy más szervezetekkel, cégekkel való kapcsolattartásuk során is igénybe vehessék a videokonferenciát. Ennek az igénynek azonban technológiai szempontból sokáig nehéz volt megfelelni, mivel az egyes cégek, szervezetek elsősorban saját, belső kommunikációs igényeik mentén alakítottak ki rendszereket, amelyek között az átjárás, és így a kapcsolat minősége nem érte el a kívánt szintet sőt, IT-biztonsági szempontból is számos kérdést felvetettek. Ma már azonban nem emel akadályt a technológia az egymással tárgyalni kívánó partnercégek között: a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország közös fejlesztése, a VideoGate szolgáltatásként igénybe vehető nyílt videohálózati infrastruktúrát biztosít magas rendelkezésre állás mellett a szervezetek közötti videokommunikációhoz. InstantPhone Private Telefon alközpont a felhőből A T-Systems Magyarország által kínált InstantPhone Private egységesen képes kiszolgálni a szervezet igényeit az egyszerű IP-telefonszolgáltatástól kezdve az összetett contact centerés videokonferencia-rendszereket is magukban foglaló, integrált megoldásokig havidíjas, menedzselt szolgáltatásként, kapcsolódó beruházási költségektől mentesen. A legújabb, konvergens kommunikációs megoldások révén nem csupán gördülékenyebbé tehetjük szervezetünk működését, hanem mind a költségek, mind a munkavégzés hatékonysága szempontjából jelentős javulást is elérhetünk. Miközben egyre elérhetőbbé válnak a felhasználók előtt a videokommunikációt biztosító eszközök, ugyanaz a felhőből igénybe vett szolgáltatás tudja biztosítani az IP-telefon vagy éppen egy vékonykliens infrastruktúráját. Egy országos hálózattal rendelkező szervezet hatékony működtetése nagy kihívás annak vezetői számára. A működéshez és a stratégiai döntések meghozásához szükséges információk beszerzése érdekében a vállalat vezetői a tapasztalatok szerint vagy aránytalanul sok személyes találkozót kénytelenek szervezni a nekik beszámolásra kötelezett szervezeti egységek illetékesei számára, vagy túlzott mértékű 38 adminisztrációval kénytelenek megterhelni azokat. A heti vagy akár hetente többszöri személyes egyeztetések, értekezletek sokszor időpocsékolásnak és kis hatékonyságúnak tűnnek, a szervezet működése lelassul, nehézkessé válik, az utazás pedig aránytalanul nagy költséget és kockázatot is jelenthet. Ráadásul extrém esetben a központtal való értekezéssel eltöltött idő a saját szervezet működtetését, menedzselését, az ott felmerülő feladatok megoldását is hátráltatja. Hogyan lehet a megbeszélésekkel és az azokra való eljutással töltött időt csökkenteni és növelni azok hatékonyságát? Minél kiterjedtebb egy szervezet, annál többször és annál élesebben merül fel ez a probléma és sokszor nem a megfelelő megoldásokat választják ennek orvoslására. Az egyik ilyen rossz válasz az lehet, amikor szigorúan, szinte megszokássá kövülve, csak kéthetente tartanak személyes egyeztetéseket és hoznak meg döntéseket. Ebben az esetben a hatékonyság elvész, hiszen egy kisebb horderejű kérdés eldöntésével is meg kell A menedzselt szolgáltatás részeként a T-Systems Magyarország biztosítja ügyfeleinek az alközponti rendszert, az IP-telefonkészülékeket, valamint a távközlési és adatvonalakat is, így a szolgáltatással kapcsolatos igényeket egyetlen szolgáltatóként tudjuk kezelni. Az InstantPhone Private révén magas minőségben, szünetmentes beszédkommunikáció biztosítható egy szervezet számára, még abban az esetben is, ha több telephellyel rendelkezik. Így nincs szükség arra sem, hogy telephelyenként külön telefon-alközpont működtetésére költsön a szolgáltatást igénybevevő cég. Ezzel a saját válláról veszi le a terhet, mivel sem az alközpontok szervizelésére, sem azok korszerűsítésére nem kell külön forrást elkülönítenie. Mivel havi díjas alapon, távolról igénybe vehető az InstantPhone, ezért rugalmasan igazítható az adott szervezet aktuális igényeihez. A kapcsolódó extra szolgáltatások pedig lehetővé teszik, hogy maguk az ügyfelek szabják testre InstantPhone-jukat például videointegrációval, hangpostával, faxszerverrel, hangrögzítéssel vagy éppen a távoli munkavégzést támogató funkciókkal, mint amilyen a chat vagy a képernyőmegosztás. 39

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ 1 Mobil eszközök növekedési trendje 2 A mobil eszközök előnyei Támogatják a mobilitást, könnyű velük utazni, terepen munkát végezni Széles applikáció

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

Ügyfélbarát megoldások a fővárosban

Ügyfélbarát megoldások a fővárosban Ügyfélbarát megoldások a fővárosban Ügyfélkapcsolat, értékesítés Mészáros György Értékesítés-fejlesztési vezető, Üzletfejlesztés és Ügyfél-kommunikáció Budapesti Közlekedési Központ We are not a public

Részletesebben

BUDGET-IT Prezentáció. NAVIGATOR Informatika Zrt.

BUDGET-IT Prezentáció. NAVIGATOR Informatika Zrt. BUDGET-IT Prezentáció NAVIGATOR Informatika Zrt. PIACI HÁTTÉR A BUDGET-IT szolgáltatás A BUDGET-IT szolgáltatás legfőbb előnyei Kiknek készült a BUDGET-IT? PIACI HÁTTÉR Jelenlegi gazdasági helyzet Gazdasági

Részletesebben

A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban

A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban Gombás László Krasznay Csaba Copyright 2011 Hewlett-Packard Development Company HP Informatikai Kft. 2011. november 23. Témafelvetés 2 HP Confidential Cloud

Részletesebben

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ FELHŐBŐL. HOUG 2013, Siófok

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ FELHŐBŐL. HOUG 2013, Siófok INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ FELHŐBŐL HOUG 2013, Siófok PÁR SZÓ A T-SYSTEMS MAGYARORSZÁGRÓL strictly confidential, confidential, internal, public 4/26/2013 2 HAZÁNK VEZETŐ IKT VÁLLALATA 5500 nagyvállalati

Részletesebben

BYOD. Bring Your Own Device

BYOD. Bring Your Own Device BYOD Bring Your Own Device BYOD Bring Your Own Device vagyis Hozd magaddal a saját eszközöd Magyarországon a táblagépek és az okostelefonok gyors terjedésével és azzal, hogy hazánkban is számos üzleti

Részletesebben

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító INFORMATIKAI ÉS ÜZLETI TANÁCSADÁS RENDSZERINTEGRÁCIÓ HÁLÓZATI MEGOLDÁSOK RENDSZERTÁMOGATÁS OUTSOURCING VIRTUALIZÁCIÓ IP TELEFONRENDSZEREK A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító A-Net

Részletesebben

MICROSOFT DYNAMICS NAV RENDSZER SAAS MODELLBEN

MICROSOFT DYNAMICS NAV RENDSZER SAAS MODELLBEN Az ERP bevezetések 30%-a amiatt hiúsul meg, mert a bevezetést tervező vállalat nem tudja előteremteni az igényeinek megfelelő ERP rendszer bevezetéséhez szükséges erőforrást, vagy úgy gondolja, hogy az

Részletesebben

A mobilitás biztonsági kihívásai

A mobilitás biztonsági kihívásai A mobilitás biztonsági kihívásai Dr. Krasznay Csaba HP Magyarország Hírek az elmúlt hetekből Forrás: Help-Net Security, CIO.com 2 Növekvő biztonsági és adatvédelmi fenyegetések Az egymással együttműködő

Részletesebben

A felhő világkép átalakulása

A felhő világkép átalakulása A felhő világkép átalakulása Szarvasy Zoltán T-Systems Magyarország szarvasy.zoltan@t-systems.hu T-Systems és EMC nemzetközi szövetség 11/8/2013 T-Systems Magyarország - partneri ökoszisztéma Gyártók és

Részletesebben

Felhőszámítástechnika (Cloud Computing) helye és szerepe az on-line világ folyamataiban. Dr. Élő Gábor Széchenyi István Egyetem ITOK 2013

Felhőszámítástechnika (Cloud Computing) helye és szerepe az on-line világ folyamataiban. Dr. Élő Gábor Széchenyi István Egyetem ITOK 2013 Felhőszámítástechnika (Cloud Computing) helye és szerepe az on-line világ folyamataiban Dr. Élő Gábor Széchenyi István Egyetem ITOK 2013 A felhő alapú számítástechnika A felhő alapú számítástechnika (angolul

Részletesebben

Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában?

Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában? Hogyan segíthet egy tanácsadó egy költséghatékony IT kialakításában? Kórász Tamás igazgató, KPMG Tanácsadó Kft. 2013.11.12. Tartalom 1. Mit vár el egy KKV-vezető az informatikától? 2. A buzzword felhő

Részletesebben

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható Rugalmas, skálázható és megbízható Az OpenScape Business rendszer a kis- és közepes vállalkozások változatos igényeinek minden szempontból megfelelő korszerű, egységes kommunikációs (UC) megoldás. A rendszer-felépítése

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Az ITSource Kft. célja ügyfelei költséghatékony és rugalmas kiszolgálása. Cégünk olyan hosszú távú együttműködés megvalósítására törekszik, melynek során

Részletesebben

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Cloud Computing a gyakorlatban Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Az el adás felépítése CLOUD ALKALMAZÁSI FELMÉRÉSEK CLOUD COMPUTING DEFINICIÓK CLOUD SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÜZEMEL-

Részletesebben

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Balázs Mór Terv 2014-2030 2 A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép:

Részletesebben

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása 1. Általános célkitűzések: A kisvárosi helyi tömegközlekedés igényeit maximálisan kielégítő hardver és szoftver környezet létrehozása. A struktúra

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL. Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő

ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL. Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő Magunknak állítjuk elő: kapacitáshiány, vagy kapacitástöbblet Közműhálózatok:

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Quadro Byte Zrt. www.qb.hu

Quadro Byte Zrt. www.qb.hu Quadro Byte Zrt. www.qb.hu Előadó: Sipos Géza ISO 9001 Mára szinte mindenki valamilyen felhőnek tagja! Felhő alapú alkalmazások: Gmail, Freemail, stb. Google térkép, Navigációk, DropBox Ingyen tárhelyek,

Részletesebben

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN AZ MSZÉSZ XXXVIII. KÖZGYŰLÉSE HOTEL EGER PARK 2012.11.21. Gál Péter Tanácsadó BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. TÉMÁK NEMZETKÖZI ÉS MAGYAR MOBILPENETRÁCIÓ,

Részletesebben

A világ legkisebb bankfiókja

A világ legkisebb bankfiókja A világ legkisebb bankfiókja 1. Mobilbank - a folyamatos fejlődés története 2. Mit hoz a holnap? 3. A mobilfizetésről röviden 4. Együttműködési modellek Tartalom 5. Egy működő hazai példa és tanulságai

Részletesebben

Új forgalomirányító és utastájékoztató rendszer a Kisalföld Volán Zrt.-nél

Új forgalomirányító és utastájékoztató rendszer a Kisalföld Volán Zrt.-nél Új forgalomirányító és utastájékoztató rendszer a Kisalföld Volán Zrt.-nél Mihályka Imre személyszállítási igazgató Bognár László forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettes Az előadás felépítése A Kisalföld

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

Informatika Budapest közlekedésében

Informatika Budapest közlekedésében Informatika Budapest közlekedésében Fejlesztések és megtakarítás Balatonfüred, 2011. november 23. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2 Tartalomjegyzék A BKK feladatai, struktúrája.

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

e-volúció Az elektronikus bankolás jelene és jövője Gyimesi István, fejlesztési vezető, Cardinal Kft. www.cardinal.hu

e-volúció Az elektronikus bankolás jelene és jövője Gyimesi István, fejlesztési vezető, Cardinal Kft. www.cardinal.hu e-volúció Az elektronikus bankolás jelene és jövője Gyimesi István, fejlesztési vezető, Cardinal Kft. 1 Történelem Az elektronikus bankolás lassan nagykorúvá válik Magyarországon: 1994: Creditanstalt,

Részletesebben

VOSZ-BESZ Vodafone partneri együttműködés

VOSZ-BESZ Vodafone partneri együttműködés VOSZ-BESZ Vodafone partneri együttműködés Tudatos döntések a telekommunikációs költségek menedzselésében Zsivola Gabriella Mikro- és Kisvállalati értékesítési vezető Bimbó Ferenc Mikro- és Kisvállalati

Részletesebben

Biztosításközvetítés elektronikus felületen

Biztosításközvetítés elektronikus felületen Biztosításközvetítés elektronikus felületen Az MNB 5/2015. (V.5.). számú ajánlásának átültetése a gyakorlatba Elméleti és gyakorlati kihívások Sebestyén László vezérigazgató (Netrisk.hu Zrt.) online szekció

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest

Részletesebben

A felhő, amely a vállalatának készült.

A felhő, amely a vállalatának készült. A felhő, amely a vállalatának készült. Ez a Microsoft Cloud. Nincs két egyforma vállalat. Legyen szó akár az egészségügyi ellátásról, akár a kiskereskedelemről, vagy akár a feldolgozóiparról vagy a pénzügyről

Részletesebben

FELHŐ és a MAINFRAME. Irmes Sándor

FELHŐ és a MAINFRAME. Irmes Sándor FELHŐ és a MAINFRAME Irmes Sándor Változik az üzleti környezet Zavaró tényezők viharában Gartner: nexus of forces (összehangolt erőterek) Social: Mindenhol elérhető kapcsolattartás, egyre gazdagabb tartalommal

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Energiafelügyelet egyszerűen, mindenkinek. Energy Online - szinte ingyen

Energiafelügyelet egyszerűen, mindenkinek. Energy Online - szinte ingyen Energiafelügyelet egyszerűen, mindenkinek Energy Online - szinte ingyen Energiafelügyelet a legmodernebb eszközökkel Intelligens és célirányos információ akkor és ahogy Ön szeretné Napjainkban már végtelen

Részletesebben

Bízzunk a felhőben! Spilák Viktor termékmenedzser KÜRTCloud Felhő kockázatok nélkül. viktor.spilak@kurt.hu 2014. június 18.

Bízzunk a felhőben! Spilák Viktor termékmenedzser KÜRTCloud Felhő kockázatok nélkül. viktor.spilak@kurt.hu 2014. június 18. Bízzunk a felhőben! Spilák Viktor termékmenedzser KÜRTCloud Felhő kockázatok nélkül viktor.spilak@kurt.hu 2014. június 18. Budaörs Miről lesz szó? 1. Felhő, mint új trend 2. Mi a felhő technológia? 3.

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment Okos Városok T-City Szolnok HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment OKOS VÁROS Az angol nyelvű Smart City elnevezést fordíthatnánk korszerű városra, emberközpontú városra, vagy egyszerűen: élhetőbb

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

Online megrendelés: www.momacc.com. MM Basic Számítógép vásárlás 24/7 szerver felügyelet Teljesítmény 5 600 Kh/s

Online megrendelés: www.momacc.com. MM Basic Számítógép vásárlás 24/7 szerver felügyelet Teljesítmény 5 600 Kh/s a kiszámítható jövő a vállalat A vállalatot 2013 szeptemberében hoztuk létre azzal a céllal, hogy egy innovatív felhő technológián alapuló grafikai szolgáltatást nyújtsunk a világ bármely pontján működő

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

MÚLT, JELEN, JÖVŐ A NEMZETI MOBILFIZETÉSI ZRT. STRATÉGIÁJÁNAK BEMUTATÁSA

MÚLT, JELEN, JÖVŐ A NEMZETI MOBILFIZETÉSI ZRT. STRATÉGIÁJÁNAK BEMUTATÁSA MÚLT, JELEN, JÖVŐ A NEMZETI MOBILFIZETÉSI ZRT. STRATÉGIÁJÁNAK BEMUTATÁSA Veres Mihály vezérigazgató Nemzeti Közlekedési Napok, Siófok 2014. október 28.. A NEMZETI MOBILFIZETÉSI ZRT. Kik vagyunk? Állami

Részletesebben

Innovatív informatikai megoldás a logisztikai szektor nemzetközi együttműködésének javítására Bay Zoltán Nonprofit Kft. Logisztika Rendszerek

Innovatív informatikai megoldás a logisztikai szektor nemzetközi együttműködésének javítására Bay Zoltán Nonprofit Kft. Logisztika Rendszerek Innovatív informatikai megoldás a logisztikai szektor nemzetközi együttműködésének javítására Bay Zoltán Nonprofit Kft. Logisztika Rendszerek Osztálya István Zsolt, zsolt.istvan@bayzoltan.hu CAL-Transnational

Részletesebben

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

ATTAC: Arac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési

Részletesebben

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel A jövő üzleti telefon rendszere A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés Összhang az IT-vel É rdemes elolvasni! Ajánlatkérés Kérem, töltse ki az űrlapot,

Részletesebben

MLBKT XIII. kongresszusa

MLBKT XIII. kongresszusa MLBKT XIII. kongresszusa 2005. november 16-18. Werle Zoltán Beszerzési Igazgató, Magyar Telekom Rt. 2005.11.16-18., page 1 Szabályozott környezet Tulajdonosi szabályozások Vezérigazgatói szabályozások

Részletesebben

A 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a

A 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a 365 365 A 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a tökéletesre való törekvésünket: Legyen a partnerünk,

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A történet elindult. A Pannon Papír megalakulása.

A történet elindult. A Pannon Papír megalakulása. IRODAI MEGOLDÁSOK Történetünk A Pannon Papírt 2005-ben magyarországi magánszemélyek alapították győri székhellyel, többéves papír-írószer kereskedelmi tapasztalattal. A régi kereskedők szakmai elkötelezettsége

Részletesebben

Bartimex Kft. Cégbemutató

Bartimex Kft. Cégbemutató Bartimex Kft. Cégbemutató A Bartimex Kft. magyar magánszemélyek tulajdonában álló, bankkártya és informatikai területen tevékenykedő, tanácsadó vállalkozás. Szakértőként elsősorban az üzleti és technológia

Részletesebben

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001. BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20.

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001. BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20. Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001 BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20. BuBi Szakmai Fórum 2011. szeptember 20. A BuBi szerepe Budapest közösségi

Részletesebben

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment

Iparágak. Integrált vállalatirányítás. Ügyfélkapcsolat-kezelés. Jelentéskészítés. Üzleti intelligencia. Döntéstámogatás. Üzleti folyamatmenedzsment Ügyfélkapcsolat-kezelés Integrált vállalatirányítás Iparágak Üzleti intelligencia Üzleti folyamatmenedzsment Rendszerfejlesztés Logisztika és disztribúció Rendszerintegráció Üzleti tanácsadás, oktatás

Részletesebben

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes 1 Magyar Posta aktuális adatai 2 Árbevétel megoszlás 2011 Kb. a tevékenységek 1/5-e ÁFA-köteles Pénzforgalom 13% Egyéb

Részletesebben

A magyarországi elektronikus közbeszerzés terjedésének feltételei a piaci szektorban című kutatási program

A magyarországi elektronikus közbeszerzés terjedésének feltételei a piaci szektorban című kutatási program A magyarországi elektronikus közbeszerzés terjedésének feltételei a piaci szektorban című kutatási program A kutatás a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának támogatásával jött létre (GVH

Részletesebben

Ügyfélkapcsolat-kezelés Microsoft alapokon a Dynafix Kft-nél

Ügyfélkapcsolat-kezelés Microsoft alapokon a Dynafix Kft-nél Ügyfélkapcsolat-kezelés Microsoft alapokon a Dynafix Kft-nél Budapest, 00.0. Jakab Ákos Sárközi Szabolcs CRM ügyfélkapcsolatok kezelése A cégről Tevékenység Microsoft szoftverek beszerzésében CRM, vállaltirányítási

Részletesebben

LIBRA: a programozott fejlődés

LIBRA: a programozott fejlődés www.mve.hu LIBRA: a programozott fejlődés Előadó: Galambosné Schuszter Anna Portfoliónk Kis- és Középvállalati rendszerek: LibraCom LIBRA3S LIBRA3S Standard Nagyvállalati rendszerek: LIBRA6i LIBRA6i spec.

Részletesebben

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás Jellemzők és trendek Vállalati mobilitás értelmezése és előnyei A mobil eszközök (okos telefon, tablet, laptop) száma világszerte rohamosan növekszik és használatuk már nem luxus, hanem

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A számítási felhő világa

A számítási felhő világa A számítási felhő világa Ismerkedés az alapfogalmakkal és egyéb aspektusok 0 Copyright 2012 FUJITSU Számítási felhő - tematika 1. Történeti előzmények 2. A felhő fogalma 3. Szolgáltatások a felhőből 4.

Részletesebben

FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN

FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN A sikeres kampányok tervezésében az internet a médiamix mára már kihagyhatatlan elemévé vált. A jóváhagyott költésgvetések tervezéséhez

Részletesebben

IT ADVISORY. Biztonság a felhőben. Gaidosch Tamás CISA, CISM, CISSP. 2010. január 20.

IT ADVISORY. Biztonság a felhőben. Gaidosch Tamás CISA, CISM, CISSP. 2010. január 20. IT ADVISORY Biztonság a felhőben Gaidosch Tamás CISA, CISM, CISSP 2010. január 20. Tartalom Cloud hype Mi micsoda? Szempontok Előnyök és kockázatok 1 Hype 2 Hype cloud outsourcing Forrás: Gartner 3 Mit

Részletesebben

Az ilex - The Corporate Law Centre fő jellemzői

Az ilex - The Corporate Law Centre fő jellemzői www.ilexsystems.com Az ilex - The Corporate Law Centre fő jellemzői Mi az ilex? Az ilex elsősorban közepes és nagyvállalatok részére fejlesztett Intelligens jogi szolgáltató rendszer, mely képes összefogni,

Részletesebben

Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése

Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése Biztonsági Felhő A KÜRT legújabb világszínvonalú technológiai fejlesztése Az innovatív szakemberekből álló alkotóműhelyünkben, a KÜRT-ben sikeresen létrehoztunk egy legújabb IT trendeknek megfelelő fejlesztést.

Részletesebben

A Magyar Telekom közelítése a változó telekom piachoz

A Magyar Telekom közelítése a változó telekom piachoz A Magyar Telekom közelítése a változó telekom piachoz vezérigazgató-helyettes 2006.02.22. page 1 A Magyar Telekom stratégiája Megragadjuk a változásokat és proaktívan állunk a konvergenciához A technológiai

Részletesebben

1. SYNERGON Informatika Nyrt. A Vállalat

1. SYNERGON Informatika Nyrt. A Vállalat A SYNERGON Csoport Tartalom 1. SYNERGON Informatika Nyrt., a Vállalat 2. SYNERGON Informatika Nyrt. szolgáltatásai 2.1. Informatika Csoport 2.2. Automatika Csoport 3. Kiemelt projektek bemutatása 3.1.

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

Invitel IT és adatközponti szolgáltatások üzletág projekt erőforrás gazdálkodása

Invitel IT és adatközponti szolgáltatások üzletág projekt erőforrás gazdálkodása Invitel IT és adatközponti szolgáltatások üzletág projekt erőforrás gazdálkodása PMSZ XXV. jubileumi körkapcsolás Előadó: Székely Lajos INVITEL telekommunikáció és informatika 2 IT és adatközponti szolgáltatások

Részletesebben

EMMA, a magyar egészségügy új informatikai nagykövete

EMMA, a magyar egészségügy új informatikai nagykövete EMMA, a magyar egészségügy új informatikai nagykövete EMMA, a magyar egészségügy új informatikai nagykövete September 30, 2013 2 Kik vagyunk? Az Enterprise Group az innovatív informatikai és infokommunikációs

Részletesebben

Datakart Geodézia Földmérési és Térképészeti Kft.

Datakart Geodézia Földmérési és Térképészeti Kft. Jövő-központúság és rugalmasság Igényfelmérés és partnerség Funkcionalitás és kezelhetőség Kivitelezés és karbantartás Hozzáértés és motiváció Egyediség és felhasználó-központúság Egyedi szoftver és rendszermegoldások

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire

Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi

Részletesebben

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése 2013. július 29. Befejezõdött a Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztését célzó beruházás. A DKV Zrt.

Részletesebben

Országos Fémipari Ipartestület XXV. sz. hírlevele

Országos Fémipari Ipartestület XXV. sz. hírlevele Országos Fémipari Ipartestület XXV. sz. hírlevele Tisztelt Fémiparos Társunk! Ajánlom szíves figyelmükbe a csatolt sajtószemlét. Dorog, 2015. szeptember 2. Üdvözlettel: Szűcs György Elnök OFI Elavult technikával

Részletesebben

FOR INTERNAL USE ONLY 2009 március 26-27. Berényi Attila, Georgiu Achilles

FOR INTERNAL USE ONLY 2009 március 26-27. Berényi Attila, Georgiu Achilles itsmf Magyarország 5. Konferenciája Miért nem lehet jobban? hídépítés az IT és az Üzlet között FOR INTERNAL USE ONLY 2009 március 26-27. Berényi Attila, Georgiu Achilles Reggeli nagy vizit... Tünetek...

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Közigazgatás jelene 2 Problémák Lassú ügyintézési folyamat Államháztartásnak költséges működés Cél Hatékonyság növelése Legyen gyorsabb, egyszerűbb Költség csökkentés

Részletesebben

ADOMÁNYOZÁS CÉGES SZEMMEL AVAGY KIVEL? MIKOR? MIÉRT? HOGYAN? Budapest, 2014. március 20.

ADOMÁNYOZÁS CÉGES SZEMMEL AVAGY KIVEL? MIKOR? MIÉRT? HOGYAN? Budapest, 2014. március 20. ADOMÁNYOZÁS CÉGES SZEMMEL AVAGY KIVEL? MIKOR? MIÉRT? HOGYAN? Budapest, 2014. március 20. Vállalatokkal szembeni percepciók 2 OK, de túl kell élni 3 TARTALOM 1. Percepciók 2. Túlélés 3. Keretek, amik között

Részletesebben

Informatikai célrendszertől a komplex oktatási intézménymenedzsmentig

Informatikai célrendszertől a komplex oktatási intézménymenedzsmentig Informatikai célrendszertől a komplex oktatási intézménymenedzsmentig Dr. Szentiványi Gábor ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. Az ULX-ről röviden Magyarországi központú technológiai vállalat,

Részletesebben

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban Előadó: Rabatin József Üzleti stratégia igények Cél? IT és IT biztonsági stratégia Mit? Felmérés, Feladatok, Felelősség Minőségbiztosítás Mennyiért? Hogyan?

Részletesebben

Fárasztó a gépelés? Nehéz helyet találni? Sokáig tart megtalálni? Az adatrögzítés elvesztegetett idő, bízza inkább szoftverünkre.

Fárasztó a gépelés? Nehéz helyet találni? Sokáig tart megtalálni? Az adatrögzítés elvesztegetett idő, bízza inkább szoftverünkre. Fárasztó a gépelés? Nehéz helyet találni? Az adatrögzítés elvesztegetett idő, bízza inkább szoftverünkre. Sokáig tart megtalálni? Naponta 1 db dokumentum előkeresése és visszahelyezése 7 perc, évente 5

Részletesebben

Újdonságok. Jancsich Ernő Ferenc

Újdonságok. Jancsich Ernő Ferenc Újdonságok Jancsich Ernő Ferenc Microsoft Dynamics NAV o Világszerte, több, mint 110 000 ezer kis- és középvállalat választotta a Microsoft Dynamics NAV rendszert növekedésének támogatásához. o Ez közel

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia

Részletesebben

Üzleti szabálykezelés

Üzleti szabálykezelés Üzleti szabálykezelés Az Alerant és a BCA üzleti szabálykezelési szolgáltatásai Darmai Gábor technológiai igazgató 2008. június 25. A Alerant Al t Zrt. Z t Az 3. Nagyvállalati fókusz (TOP50 vállalat megcélzása)

Részletesebben

IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből

IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből IKT trendek és tapasztalatok a BME szemszögéből Dr. Charaf Hassan, BME hassan@aut.bme.hu 1 Napirend IT alkalmazási irányok: Gartner 2012- Mobil adat forgalom: CISCO 2012- IKT Trendek BME-IKT BME Példák

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. június Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára 2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat KKV-k kapacitásbővítésének

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓS NAGYVÁLLALATI TARTALOMKEZELŐ MEGOLDÁSOK Stratis Kft. / Autonomy üzleti reggeli / 2014.10.16. Mezei Ferenc üzletág-igazgató

KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓS NAGYVÁLLALATI TARTALOMKEZELŐ MEGOLDÁSOK Stratis Kft. / Autonomy üzleti reggeli / 2014.10.16. Mezei Ferenc üzletág-igazgató KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓS NAGYVÁLLALATI TARTALOMKEZELŐ MEGOLDÁSOK Stratis Kft. / Autonomy üzleti reggeli / 2014.10.16. Mezei Ferenc üzletág-igazgató Hasonló, mégis más Ez se rossz amíg ezt ki nem próbáltad!

Részletesebben