Helyi Esélyegyenlőségi Program

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program CSEPREG Város Önkormányzata

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...2 Bevezetés...2 A település bemutatása...3 Értékeink, küldetésünk...12 Célok...12 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység kép: Március 15-e az óvodában A nők helyzete, esélyegyenlősége kép: Csepregi Borbarát Hölgyek a Csepregi Városfesztiválon Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...81 A járdák rossz minősége miatt, az országútra szorulnak ki a kerekesszékkel közlekedők, ott viszont veszélyes helyzetek alakulhatnak ki, annak ellenére, hogy mindent megtesznek a láthatóság érdekében kép: A Területi Gondozási Központ idős lakói, az akadálymentesített Promenádon, Széchenyi téren Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...86 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei...87 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése:...87 A beavatkozások megvalósítói:...89 Jövőképünk...90 Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Csepreg Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. 1. Kép: Szociális kerekasztal - egyenlő esélyek mindenki számára! Forrás: 1 Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv, Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program, Gazdasági program, Ifjúságpolitikai koncepciója, Településfejlesztési koncepció és marketing terv helyzetelemzés, Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja év 2

4 A település bemutatása 1. kép.: Csepreg Város térképe Csepreg, a Répce folyó völgyében fekszik, Vas megye északi részén, Bük szomszédságában. Határos még vele Tömörd, Horvátzsidány, Kiszsidány, Peresznye, Szakony. Autóbuszon a város Szombathely és Bük felől jól megközelíthető, de a környező településekre is innen jár busz. Vasútvonala az egykori Sárvár Répcevis-vasútvonal része volt melyet május 26-án bezártak. Jelenleg nem közelíthető meg vasúton, a legközelebbi állomás a Sopron-Szombathely vonalon lévő Bük. Csepregen a legkorábbi állandó emberi település nyomai az újkőkorból valók. A bronzkorból egy temető és egy lakóház maradványai maradtak meg, de a kelta idők is gazdag régészeti leleteket mutatnak. A rómaiak és az avarok is megtelepedtek Csepregen, ahol lehetőség nyílt a Répce folyón való átkelésre. A mai város a 9. században a Keleti-Frank Királysághoz tartozott. A 10. században a honfoglaló magyarok kifosztották, majd birtokba vették a területet, amely később több törzs szállásterülete is volt. Már az Árpád-házi királyok korában sűrűn lakott helynek számított Csepreg környéke, mivel két erődítmény, egy templom maradványai és több más hasonló korú lelet került elő a környéken. Lakosai leginkább harcos szabadok, majd serviensek, később kisnemesek lehettek. A város első említése 1255-ből való, ám ekkor már minden bizonnyal egy tágabb környék legjelentősebb települése lehetett. A 14. században többször Civitasként említik, címere 1362 előttről ismert, ám 1390-ben a király a Kanizsaiaknak adta a települést, így mezőváros lett ben husziták foglalták el a települést, ám őket később kiverték a városból. A 16. században Csepreg újból kiemelkedő jelentőségre tett szert, többször volt színhelye (Sopron megyei) megyegyűlésnek fős (1522-ben) lakosságával, két plébániatemplomával, zsidó utcával egyike lehetett Magyarország legnagyobb mezővárosainak. Csepreg 1532-ben a Bécsbe irányuló török hadjáratot sértetlenül átvészelte, mivel az akkor már birtokesélyes Nádasdy család (1535-től tényleges tulajdonuk) a törökbarát Szapolyai János pártját fogta. A 16. században a lakosság nagy része protestáns vallású lett. Itt volt 1591 júniusában a csepregi protestáns zsinat, ahol eldőlt a két jelentős nyugat-magyarországi protestáns egyház, az evangélikusok és a reformátusok szétválása. A harmincéves háború során, 1621-ben a Bethlen Gábor pártját fogó települést a császár seregei feldúlták. A kegyetlen mészárlásnak 1223 lakos esett áldozatul. Ekkor a város Sopron és Kőszeg mellett a térség legjelentősebb települése volt, több céhes tömörüléssel, növekvő népességgel, zajló evangélikus kulturális élettel. A városban más magyar mezővárosokkal ellentétben polgármester, önálló bíróság működött (amelynek feljebbviteli szerve az úriszék volt). Kiterjedt szőlőföldjei voltak. A községben 1621 és 1643 között nyomda működött. Számos termékéből ma mindössze 22 magyar és 4 latin nyelvű kiadványt ismerünk. Csepreg Nádasdy Ferenc 1643-as katolizációja után sokat vesztett addigi jelentőségéből, mivel már nem volt képes a környék evangélikus lakosságának összefogására ban, a Wesselényi-összeesküvés után a város császári tulajdonba került ban tűzvész pusztította a települést. 3

5 A 19. század ismét fellendülést hozott a város életében ban a korábbi árvízveszély elhárítására csatorna épült Csepreg határában ben gyógyszertár, 1857-ben postahivatal, 1873-ban takarékpénztár nyílt a városban. A vasúti közlekedés a közelben a Déli Vasúttársaság kezelésében 1865-ben nyílt meg a Sopron Szombathely Nagykanizsa-vasútvonalon. 2. kép: Vasútállomás, melyet május 26-án bezártak. Forrás: Az első ipari nagyberuházást a Schöller cég cukorgyára tette ban létrejött a csepregi járás, melynek központja az 1886-ban nagyközségi rangot kapott Csepreg lett ben jelent meg Farkas Sándor káplán Csepreg mezőváros története című monográfiája, amely akkor a legjelentősebb ilyen alkotásnak számított Magyarországon. A 20. század elején még tovább fokozódott a város közélete. Bőrgyár, kórház épült, helyi lap jelent meg ban a Sárvár Bük Csepreg Kőszeg-vasútvonalon is megindulhatott a forgalom. A fejlődés a két világháború között sem állt meg, villany közvilágítás 1923 óta működik Csepregen. A kulturális életben is folyamatosan alakultak a különböző szerveződések ebben az időszakban. A második világháborúban a környék zsidóságát a csepregi gettóba gyűjtötték, majd onnan deportálták. A város március 29-én került szovjet fennhatóság alá. Az 1950-es közigazgatási reform sokszorosan kedvezőtlenül érintette a várost, mivel megszűnt a csepregi járás, a települést egyszerű községgé fokozták le, és Vas megyéhez csatolták. A település határában a jelenlegi MOL benzinkút helyén - lévő cigányszert a Répce folyó elmosta, az ott élőket folyamatosan telepítették be a városba, az 1980-as évek végére a szegregáció megszűnt. A tehetősebbek, már előbb beköltöztek és zenélésből éltek, sőt engedélyezve volt a koldulás is. A városban 1992 óta ismét van helyi sajtó, a Csepregi Promenád c. havilap, majd jogutódja a Répcevidék. A Farkas Sándor Egylet az egyházközség segítségével 1997-ben jelentette meg újra Rajczy Mária Mechtilda Csepreg irodalmi múltja és népköltészeti hagyományai c. könyvét. Csepreg fejlett oktatási és kulturális intézményrendszerrel dicsekedhet. Óvoda, Általános Iskola, a Bognár Ignácról elnevezett Zeneiskola, valamint a Nádasdy Tamás Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola működik. A Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár 1954-ben kezdte meg működését, napjainkban is az általuk szervezett szakkörök, klubok, tanfolyamok, rendezvények, kiállítások színesítik a lakók mindennapjait ben adták át az új Óvoda épületét. Az új Egészségházat 1989-ben avatták föl. 4

6 Idősellátás az 1970-es évek közepétől működik Csepregen re kinőtte a családiház jellegű épületet, a Csepreg, Ságvári út 9. szám alatt. Pályázati támogatással, önkormányzati önerővel jött létre a jelenlegi Területi Gondozási Központ a Szent Katalin Zárda épületében, ahol a szociális ellátások integrálódnak a helyi igények szerint. Az épület bútorzatának vásárlásához anyagi támogatást nyújtott a Szent Katalin Alapítvány is. Az utóbbi évtizedekben a település jelentős infrastrukturális fejlődésen ment keresztül. Minden utcában kiépültek a gázvezetékek, teljessé vált a telefonszolgáltatás. Megvalósult a település teljes csatornázása, a regionális tisztítómű átadására 1997-ben került sor. Számos új magánvállalkozás működik. A vendéglátóhelyeket kivétel nélkül magánvállalkozók működtetik. Itt működik a Csin-talan Ifjúsági és Turisztikai Egyesület, melynek turistaszállója vehető igénybe. A 20-as években alakult a Csepregi Sport Egyesület, amely jelentős sikereket ér el napjainkban is. A város legnagyobb múltú kulturális egyesülete a több mint 80 éve működő Fúvószenekar. Legnagyobb hagyományőrző egyesülete a Farkas Sándor Egylet is 20 éve tevékenykedik ben, a várossá nyilvánítás 10 évfordulóján jelentős fejlesztések indultak el. Új, korszerű iskola építkezése kezdődött s megindult a történelmi Fő-tér (Széchenyi-tér) felújításának előkészítése is. A dr. Csepregi Horváth Jánosról elnevezett iskola átadására szeptember 1-én, a felújított Fő-tér avatására pedig szeptember 10-én került sor. 3. kép: Petőfi Sándor Művelődési - Sportház és Könyvtár és Promenád részlet Forrás: 5

7 1. táblázat: Lakónépesség száma az év végén. Csepreg lakónépesség 2007 (fő) 3454 fő 2008 (fő) 3452 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,94 % 2009 (fő) 3503 fő Lakónépesség számának változása (%) 101,48 % 2010 (fő) 3470 fő Lakónépesség számának változása (%) 99,06 % 2011 (fő) 3384 fő Lakónépesség számának változása (%) 97,52 % 2012 (fő) n.a. Lakónépesség számának változása (%) n.a. TeIR, KSH-TSTAR 2. ábra: A csepregi kistérség lakónépességének megoszlása: 6

8 3. ábra: Csepreg kistérségi riport, lakónépesség számának változása az utolsó 10 évben (%) A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. A lakónépesség csökkenése, a Vas megyei átlaghoz viszonyítva jóval kevesebb, a Magyarországi és a Nyugat-dunántúli arányhoz képest jelentősen magasabb. A lakónépesség csökkenésének oka főképp, a közeli városokban történő elköltözés. A kistérség második legnagyobb lakónépességű települése Csepreg, így az esélyegyenlőség megvalósulását 3260 főre vonatkoztatva kell áttekinteni, a 2011-es év adatai alapján. 4. ábra: Csepreg lakónépességének változása között Lakónépesség

9 2. táblázat: Csepreg állandó népessége 2011-ben: állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő 1709 fő 52,42 % 1551 fő 47,58 % 74 fő 2,27 % 216 fő 12,64 % 213 fő 13,74 % 67 fő 3,92 % 61 fő 3,93 % 843 fő 49,33 % 990 fő 63,83 % 118 fő 6,90 % 99 fő 6,38 % 351 fő 20,54 % 188 fő 12,12 % A férfiak száma alacsonyabb, mint a nőké, melyet a férfiak várható alacsonyabb élettartama indokol. Ez a jellemzően megegyezik az országos tendenciával. 5. ábra: Csepreg női állandó népessége 2011-ben 6. ábra: Csepreg férfi állandó népessége ben nők férfiak 65 év feletti 22% 0-14 éves 14% éves 4% éves 6% 65 év feletti 12% 0-14 éves 14% éves 4% éves 7% éves 53% éves 64% 8

10 3. táblázat : Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) száma (fő) Öregedési index (%) 2001 n.a. n.a. n.a , , , , n.a. n.a. n.a. 7. ábra: Csepreg lakosságának öregedési indexe között: 128,0% 126,0% 124,0% 122,0% 120,0% 118,0% 116,0% 114,0% 112,0% 110,0% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Öregedési index (%) A lakosság 2011 évi öregedési indexe alapján megállapítható, hogy a 100 fő 14 év alattira jutó 65 éven felüliek száma mintegy 126 fő, ami az utóbbi éveket nézve lassú emelkedést mutat. Az elöregedő népességszerkezet miatt az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Természetesen egyéb összefüggésben is vizsgálandó, vagyis például, a gyerekek alacsonyabb létszáma nem jelenti azt, hogy ők ne igényelnének fokozott figyelmet, különösen akkor például, ha szüleik alacsony jövedelműek. 8. ábra Magyarország öregedési index térképe 2011-ben: Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Térkép: TeIR Tematikus Térképek 9

11 4. táblázat: Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg n.a. n.a n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Ez az adat az adott település vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha negatív, akkor az elvándorlás jellemző. Természetesen itt is további tényezőket szükséges figyelembe venni. Közrejátszik Ausztria közelsége, munkavállalás külföldön bejárással, valamint az Alpokalja különleges összetételű mikroklímájának kihasználása légzőszervi megbetegedések esetén, valamint egyéb nem számszerűsíthető tényezők, melyek a migrációt erősítik. 9. ábra: Csepreg lakosságának belföldi vándorlása: Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) ábra: A Csepregi kistérség vándorlási egyenlege években. 10

12 A Csepregi kistérségre, mind megyei szinten is, az elvándorlás volt jellemző a időszakában, a régió többi területére épp ellenkezőleg, sokkal magasabb az odavándorlás aránya. Fő célkitűzésként a település vonzóbbá tétele a cél, az elvándorlás csökkentése. 5. táblázat: Természetes szaporodás Élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 11. ábra: Természetes szaporodás Csepregen, években 0-5 természetes szaporodás (fő) A halálozások száma szinte duplájával meghaladja az évleszületésekét, ami drasztikusan tükrözi az elöregedő lakosságot. Ennek alapján, kiemelt figyelmet érdemelnek az idősek, gyerekek, ezzel összhangban a családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése. 11

13 Értékeink, küldetésünk Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Csepreg település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén, a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 12

14 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Csepreg Város Önkormányzat esélyegyenlőségi programja évben készült, melyet Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadott. A célcsoportok helyzete a következőképpen alakul jelenleg is A nemek közötti egyenlőség A településen ellentétben a környező településekkel - kevésbé arányos kiegyenlítettség jellemzi. A nők aránya szignifikánsan, mintegy 11%-kal magasabb, mint a férfiaké. 12. ábra: nemek közötti egyenlőség Forrás: 13

15 Kisebbségek, romák A településen jelenleg horvát kisebbségi önkormányzat működik. A legutóbbi kisebbségi választási eredmények szerint a horvát kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma 60 fő volt, akiknek 56,67 %-a jelent meg a szavazáson. A cigány kisebbségi választói jegyzékben 40 fő szerepelt, akik közül 18 fő jelent meg szavazóként. A lakosságból mintegy 100 fő cigány származású, de a cigány kisebbségi önkormányzat val megszűnt, melynek oka, a kisebbségen belül létrejött szegregációból fakadó létszámcsökkenés Csökkent munkaképességűek, fogyatékkal élők, időskorúak A fogyatékosok ellátása a településen a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás keretében nagyobb részt biztosított. A pedagógiai szakszolgálatok kistérségi szintű működtetésére (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás) a Társulásnak tagja az Önkormányzat. A Társulás együttműködve az önkormányzattal összehangolja a fogyatékkal élőket érintő tevékenységet. A szociális alapszolgáltatási feladatok (szociális étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és nappali ellátás), valamint gyermekjóléti és egészségügyi alapellátási feladatok is kistérségi szinten szervezettek. A településen a fogyatékkal élők segítésére érdekképviseleti szervezet nem működik. Az egyedülálló fogyatékkal élők a Családsegítő Szolgálathoz fordulhatnak segítségért. Az Önkormányzat a fogyatékkal élő étkezését támogatja. Lelki gondozó a fogyatékkal élőket segíti. A pszichológus igénybevételéről az Önkormányzatnak nincs információja. Az Önkormányzat a fogyatékkal élőknek külön programot nem szervez. Az egyedülálló időskorú személyekről pontos adat nem áll rendelkezésre, de számuk emelkedik. Az Önkormányzat a mozgásukban korlátozott időskorúakkal kapcsolatban van. A Területi Gondozási Központ és a Művelődési Ház közreműködésében az Önkormányzat évente több alkalommal szervez az időskorúak számára programokat Mélyszegénységben élők Az ENSZ által használt abszolút mélyszegénységi küszöb szerint, például ebbe a csoportba tartozók kevesebb, mint 1 dollárból élnek naponta. Ez a mérőszám elsősorban a fejlődő országokra jellemző, a fejlett világban, más mutatókat használnak Azokat soroljuk a mélyszegénységben élők közé, akik az alábbiak közül legalább kettő kritériumnak megfelelnek: - legalább három éve munkanélküliek, illetve ezen idő alatt legfeljebb közfoglalkoztatásban vettek részt, - legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezték el, ami mellett esetleg nem piacképes szakképzettséget vagy OKJ-s szakképesítést szereztek, - aktív korú inaktívak, - kettőnél több gyermeket nevelnek. Az Önkormányzatnak a fenti kritériumok szerint, a mélyszegénységi kategóriába tartozó személyek számáról nincs adata, de ismerve a problémát a közhasznú, közcélú foglalkoztatás, közmunkaprogramokban való foglalkoztatottság terén előnyben részesíti a fenti kritériumoknak megfelelő mélyszegénységben élőket. Összességében elmondható, hogy az egyes emberek nehézségein kívül, az intézmények is problémákkal küzdenek, a folyamatos forráselvonás miatt. 14

16 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal: Dr. Csepregi Horváth János KIKI Közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv ( ) A Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény (KIKI) alapvető célja, hogy a Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási esélyegyenlőségi stratégiai tervéhez kapcsolódva biztosítsa az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében a regionális közoktatás fejlesztési stratégia prioritása között is szerepel az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. Hosszú távú célja: Az óvoda hosszú távon is képes a gyermekek fogadására 3 éves kortól. A kicsik korszerű körülmények között, folyamatosan megújuló módszertant alkalmazó óvónőktől kapnak nevelést, kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyermekekre. A hátrányos helyzet leküzdését a szocializációs folyamat során nem csak az intézményes nevelés, ingergazdag környezet biztosítja, hanem azok a személyre szabott foglalkozások is, amelyeket a képzett pedagógusoktól kapnak. Az óvodának fenn kell tartania és megújítania az iskolakezdés kudarcainak elkerülését is. Az óvodások minden tanév évnyitóján aktív részesei az ünnepnek, megmutatják azt a vers- és énektudást, amit magukkal hoztak. Az óvodában lehetőséget kell biztosítanunk a játékos nyelvtanulásra, ami először az iskolai jelentkezésnél, később a nyelvtanulásnál ad használható alapot, segíti a nemzetiségi kultúra megőrzését, ápolását. A gyermekek életének a környezetvédelem, a szelektív hulladékgyűjtés, a hagyományőrzés és - ápolás mindennapos, természetes része, amit az iskolai nevelésnek tovább kell erősítenie. A folyamatos pedagógiai módszertani megújulás eredményeként az országos kompetencia-mérések alapján az iskolában teljesíteni kell az országos átlagnak megfelelő vagy afölötti eredményt. Az iskolából kikerülő tanulók közül egyre többen lesznek képesek érettségit adó iskolában folytatni tanulmányaikat. A középiskolás korú évfolyamos növendékeket akik közismereti tanulmányaik mellett kedvtelésből, zenei műveltségük gyarapításáért és a szabadidő hasznos eltöltése céljából tanulnak zenét nálunk elsősorban a közös zenélés, éneklés élményén keresztül zenekarok, kamaracsoportok és énekkar hatékony működtetésével próbáljuk minél nagyobb számban megtartatni. Közöttük is külön figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulókra, akiknek személyiségfejlődésére rendkívül pozitív hatással van az értékes zenével való hosszú éveken át tartó aktív kapcsolat. Segíteni kell az iskolában tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, az élményt jelentő iskolai programokon való aktív részvételben, továbbá az iskolán kívüli támogató programokba való bekapcsolódásba, együttműködve a város erre a célra is létrehozott intézményeivel, civil szervezeteivel. Alapfeladatainkhoz tartozik a helyi kulturális civil egyesületek utánpótlásának biztosítása. Ezek a szervezetek hatalmas segítséget jelentenek a hátrányos helyzetű gyerekek társadalmi beilleszkedésében. Az intézmény vállalja, hogy a sajátos nevelési igényű, vagy egyéb problémával (magatartási, beilleszkedési, tanulási vagy pszichés zavarral) küzdő gyermekeket rendszeresen elküldi szakértői vagy nevelési tanácsadói vizsgálatra, róluk minden évben adatokat szolgáltatunk az önkormányzatnak (hány gyereket, melyik időszakban utalunk vizsgálatra). Folyamatosan működik a fenntartó önkormányzatok döntése alapján - az iskolások, óvodások számára rendszeresített helyi buszjárat, ami részben a biztonságos intézményi megközelítést, részben az intézményektől távolabb lakók kényelmét szolgálja. A családsegítő szolgálat szakembereinél jelezzük azokat a problémákat, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatása, nevelése során előfordulnak. 15

17 Csepreg Város Önkormányzat - Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program (2010.) A Program környezeti elemek védelmi eszközeként tervezi, hogy közmunka révén, az önkormányzatnak be kell vonni a dolgozókat a kialakításra kerülő, parkok, bemutató kertek rendezésére, a komposztanyag összegyűjtésére és mintaprojektekben való aktív részvételre, fenntartási, karbantartási feladatokra Csepreg Város Önkormányzat - Gazdasági program ( ) Bölcsődei, óvodai képzés esetén az elkövetkező időszak feladata az optimális létszámok megtartása mellett, elősegíteni a mentális egészségmegőrzést a gyermekeknél, a kistérségen belül a kedvező feltételek további biztosítását. A szociális ellátórendszer keretében a közmunka programot a törvényi változásoknak megfelelően működtetni kell, mert ez városi érdek is. Továbbra is fontos a város szociális hálójának fenntartása, zavartalan működtetése. Fenn kívánjuk tartani a Bursa Hungarica támogatási rendszert. Továbbra is fontos a cigány kisebbség közcélú munkavállalása keretében munkához jutásának támogatása. A Területi Gondozási Központ intézményén keresztül biztosítjuk az idősek teljes illetve napközbeni ellátását. A bentlakásos intézményben az ott lakók teljes körű ellátásban részesülnek, míg másoknak a nappali ellátás keretei adják a biztonságos feltételeket Csepreg Város Ifjúságpolitikai koncepciója ( ) Nagy figyelmet fordít az egészséges életmód megalapozására az oktatási, nevelési intézményekben. Az Egészségház dolgozói, családlátogatások során a szülőket segítik a serdülőkori problémák kezelésében, részt vesznek a gyermekvédelmi feladatokban, a jelzőrendszer tagjai, a rászorulókat segítik. Hátrányos helyzetű családokban különösen odafigyelnek az egészségi állapotra, a rendszeres iskolába járás fontosságának hangsúlyozására. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó intézmények rendszere kiépített. A nevelési- oktatási intézményeken kívül a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat is jelentős szerepet tölt be. A szolgálaton belül a családsegítő központ komplex családgondozást végez, melynek keretében foglalkozik a problémás családokban élő kiskorúak gondjaival, folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat feladatai közé tartozik a szociális és mentálhigiénés ellátás megszervezése és nyújtása az egyének, családok és csoportok részére, így az életvezetési nehézségek elhárítása és feloldása, valamint a helyi szociális szükségletek feltárásának és megoldásának az elősegítése és a krízishelyzetben lévők számára biztosított segítő beavatkozás. Közvetítő szerepük van a természetbeli, anyagi és személyes támogatásokban, ruhát, cipőt, gyermekjátékokat gyűjtenek a lakosság körében, s azt újra kiosztják a rászorulóknak. A Szolgálat feladatai közé tartozik még a várandós anyák támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutás szervezése. A Felső- Répcementi Kistérségi Foglalkoztatási Információs (FIP) Pont november 1-én kezdte meg működését a városban. A Nyugat Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kőszegi Irodájának szakmai felügyelete mellett működő információs pontot a Szebb Holnapért Közhasznú Egyesület működteti. Az információs iroda, tájékoztatást ad a munkaügyi központ működéséről, főbb feladatairól, álláskeresési támogatásokról, foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, pályakezdők részére nyújtott szolgáltatásokról és támogatásokról, humánszolgáltatásokról, képzési lehetőségekről, a külföldiek magyarországi munkavállalásával, illetve a magyar állampolgárok külföldön történő munkavállalásával kapcsolatos rendelkezésekről, munkáltatók részére a honlapon működtetett álláshirdetési lehetőségekről. Feladata még a munkáltatók által jelzett munkaerőigény bejelentő lapok gyűjtése, továbbítása az adott kirendeltségek felé, álláskeresők adatbázisban rögzített adatainak elérhetőségéről. Itt tekinthetik meg az álláslehetőségeket, a képzési ajánlatokat. Ingyenes internet hozzáférés biztosítja a munkaügyi központ honlapjának látogatását, elérését, az ügyintéző segítséget nyújt a honlap használatában, kezelésében. A 2009-es évtől hatósági feladatokkal is bővült a tevékenységi köre. Csepreg Város Önkormányzata az oktatási-nevelési intézmény, a közművelődési intézmény, az egészségügyi ellátás, a szociális ellátások, a gyermek-és ifjúságvédelem, a diáksport támogatásával és fenntartásával 16

18 megvalósította legfontosabb és legszükségesebb feladatait. Azonban a jövőt befolyásolni kívánó települési ifjúságpolitikára szükség van, mert fontos, hogy az ifjak a családon kívül a tágabb közösségtől is megkapják a szükséges impulzusokat és segítséget. Az ifjúsági koncepció megvalósítása csakis különböző szintű együttműködésekkel, aktív partneri viszonyban valósítható meg, ezért különös hangsúlyt kell fektetnünk a közös munkára, a feladatok megosztására. Az ifjúsági feladatokat az önkormányzati intézmények szakembereinek a közreműködésével és a civil szervezetekkel együttműködve kell megvalósítani. A fiatalsággal való foglalkozás hosszú távú befektetés. Jelenük határozza meg jövőbeni tevékenységüket, hiszen a mai fiatalok pár év elteltével a társadalom és a gazdaság mozgatórugói lesznek. Elengedhetetlen tehát számunkra, hogy megfelelő tudással, információval és lehetőséggel lássuk el őket azért, hogy jövőbeni cselekedeteik önmaguk és természetesen az egész társadalom hasznára váljék Településfejlesztési koncepció és marketing terv helyzetelemzés Egyik fő gondolata a humán- szféra erősítése, vagyis a népességmegtartó képesség javítása, az emberi erőforrások erősítése. Helyi tudásbázis erősítése, munkavállalói képességek és esélyek javítása: közoktatás minőségi fejlesztésével, a középfokú-, szakképzés, felnőttoktatás fejlesztése összhangban a gazdaság igényeivel. Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások fejlesztése, foglalkoztatási kezdeményezések Életminőség javítására irányuló kezdeményezések: Az egészségügyi intézményrendszer fenntartása, minőségének fejlesztése, szociális ellátórendszer fenntartása, új kezdeményezések támogatása, közbiztonság, közterületi közérzet javítása. A település vonzóvá tétele, a fiatalok számára: A lakáshoz jutás lehetőségeinek javítása, a sportolási és szórakozásii lehetőségek szélesedő kínálatának biztosítása, az ifjúság érdemi bekapcsolódásának biztosítása a városi folyamatokba, döntésekbe. A minden korcsoportot átölelően szolgálja az esélyegyenlőség megvalósítását. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése (2008.) Megállapítható, hogy a kistérség területén alapvetően biztosítottak az esélyegyenlőség feltételei és elérhetők az érintettek számára az esélyegyenlőség számára legfontosabb közoktatási közszolgáltatások. A társulás területén élő 3-14 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei biztosítottak a társulási fenntartású intézményekben. A statisztikák alapján elmondható, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátása teljes körűen biztosított. A későbbi akciótervhez viszont szükséges azon gyerekek létszámának felmérése is, akik szülei nem igényelnek óvodai ellátást. E területen célszerű együttműködést kezdeményezni a gyermekjóléti szolgálatokkal. Az általános iskolákban a sajátos nevelési igényű tanulók, és a hátrányos helyzetű tanulók száma az országos átlagot nem haladja meg. Az érintett általános iskolások számára a napközis ellátás teljes körűen elérhető. A pontos regisztrációt azonban folyamatosan figyelemmel kell kísérni a szakértői bizottság és a nevelési tanácsadók szolgáltatási adatainak felhasználásával. A rendelkezésre álló szakértői anyagok, a kompetencia mérés eredményei alapján olyan kép rajzolható, amely azt mutatja, hogy az intézményekben közvetlen szegregáló oktatásszervezési gyakorlat nincsen. A társulásban a különböző önkormányzatok között a kapcsolattartás megvan, a szakmai együttműködés javítható. Az esélyegyenlőség elvét, és a tehetséggondozás összekapcsolását a szabad iskolaválasztás elvével az önkormányzati rendelkezések, az iskolák Alapító Okiratai, valamint a közoktatási törvény módosítása (25 %-os limit a hátrányos helyzetű, helyben lakó tanulókra vonatkozóan) a gyakorlatban is garantálja. 17

19 Az intézményfenntartó társulás által fenntartott intézményekben a lemorzsolódási adatok elemzése azt mutatja, hogy az országos átlaghoz képest kisebb százalékban fordul elő évfolyamismétlés, amely a tantestületek esélyegyenlőségi elkötelezettségét is igazolja. A közoktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elvét, az esélyegyenlőség szakmai feltételét a kompetencia alapú oktatás szakmai irányai és módszerei biztosíthatják a következő években. Ehhez feltétlenül szükséges erőteljesebb ütemben a pedagógusok felkészítése, a kompetencia fejlesztő mérések elterjesztése és nem utolsó sorban az általános és szakmai infrastruktúra fejlesztése. A Felső Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete megszűnt ével, az átalakulást követően, a társulás tagjainak fontos, a programokban vállalt kötelezettségek teljesítése Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terve A terv összefoglalója alapján, a kistérségben működő intézmények közül a cserpegi KIKI alkalmas jelentős átszervezés esetén, székhely intézményként történő működésre. Az iskoláknak hosszabb távon azzal a változással kell szembenéznie, hogy egyre több évfolyamon szűnik meg a párhozamos osztály. A települési önkormányzatoknak a népességmegtartó képesség fenntartására jószerével csak két esetben van módjuk: a gazdasági aktivitás fokozásával, azaz a munkahelyteremtéssel és a megfelelő színvonalú oktatás biztosításával vagyis a gyermekek helyben tartásával- a helyi munkavállalásra való felkészítéssel, illetve megfelelő színvonalú és a helyi igényeknek megfelelő szintű beiskolázás, továbbtanulás lehetőségének a megteremtésével. Mindkettő az intézményi és az önkormányzati tervezés hosszú távú összehangolását igényli, a megvalósítás pedig érdemi együttműködést. Fő célkitűzése, a munkanélküliség csökkentése. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása. Az esélyegyenlőség javítása szempontjából fontos és releváns adatbázisok és felhasznált kutatások, a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. melléklete alapján a következők: A csepregi cigányság munkaerő-piaci helyzete napjainkban - című házidolgozat, Cserpán Noémi, andragógiai szak, Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Győr Csepreg Város Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja év 18

20 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen az emberek egy része nehéz anyagi körülmények között él, a mélyszegénység nem jellemző. Az anyagi gondokkal küzdő családok helyi munkavállalása szűkre szabott, kilátásaik Ausztria közelsége miatt kedvezőbbek, az itthon maradottakat anyagilag segíteni tudja a külföldön dolgozó hozzátartozó, valamint a környező települések és a megyeszékhely változatos munkaerő lehetőségeinek kínálata. Ennek ellenére nem elsődleges cél a külföldi munkavállalás ösztönzése, annál inkább fontosabb a helyi munkahelyek megerősítése, újak létrehozása. A lakosság tájékoztatása, lehetőségek reprezentálása elengedhetetlen a helyi fejlődés érdekében. Megoldást jelentene a megszakadt kapcsolat újraélesztése a Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványával. Településünkön jelentős a roma lakosság száma, életkörülményeik az országos roma lakossághoz viszonyítva jobbnak mondható, ennek ellenére sokan közülük nehéz anyagi körülmények között élnek. A cigány tradíciókat követve otthon többnyire saját nyelvükön beszélnek, a magyar nyelv mellőzésével, így az iskolába kerülő gyerekek nagy részének nehézséget okoz a szövegértéses feladatok megoldása, segítséget a roma származású tanár adhatna, vagy megoldást jelenthetne a tanárok cigány nyelvű oktatása is. Így elkerülhető lenne, hogy kisegítő osztályba kerüljenek. A roma hagyományok, a roma származású nők életét hátrányosan befolyásolják, a párválasztás révén rákényszerülnek az otthonmaradásra, gyermeknevelésre. Továbbtanulási esélyeik az anyagi problémák miatt is hátrányos. A rászorulókat az önkormányzat jelentős összeggel támogatja, a juttatások formái: átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, lakásfenntartási támogatás, tüzelőtámogatás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % , , , , , , , , , , , , n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR A munkaképes lakónépességhez képest a nyilvántartott álláskeresők száma évről - évre csökken, oka nem az álláshelyek javulásában, hanem a törvényi háttér szigorításában keresendő, ezen belül a férfiak aránya szinte minden évben magasabb. A nyilvántartott álláskeresők között, a nem regisztrált álláskeresők csoportja nem jelenik meg adatként. Például, akik kijárnak Ausztriába dolgozni, ők nem jelennek meg a rendszerben. 19