Jobb, ha felkészülnek az autóipari dolgozók

Átírás

1 Jobb, ha felkészülnek az autóipari dolgozók Gyorsabban fog bekövetkezni az átállás a tisztán elektromos autókra, mint azt korábban sejtettük és ennek mélyreható következményei lesznek az autóiparban dolgozókra nézve is jelentette ki Jörg Hofmann, az IG Metall szakszervezet főtitkára a német dpa hírügynökségnek adott interjúban. Az első prognózisok szerint még a kettős hajtással rendelkező hibrid járművek készítették volna elő a terepet a tisztán elektromos autók számára. A gyártókkal folytatott egyeztetésekből viszont arra lehet következtetni mondta el a szakszervezeti vezető -, hogy a tisztán elektromos autók a vártnál jóval gyorsabban fognak elterjedni, míg a hibrid hajtás elsősorban a prémium kategóriában játszik majd fontosabb szerepet. Mindazonáltal ma még nehéz lenne pontos forgatókönyvet felállítani a technológiai átállásnak a foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról mutatott rá. Az autóiparban foglalkoztatott mintegy 880 ezer alkalmazottból 250 ezren dolgoznak a technológiai átállással leginkább érintett hajtómű gyártásában. Rámutatott, hogy a foglalkoztatási problémákat valószínűleg meg fogják tudni oldani a természetes demográfiai folyamatok. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az idősebbek nyugdíjba vonulását követően a megmaradókat új feladatok ellátására kell átképezni. Senki nem kerülhet az utcára szögezte le a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy az új felvételeseknél pedig már most gondolni kell a szakismeretekkel szemben év múlva jelentkező igényekre.

2 forrás:figyelő Online Oroszlányi cégek az országos TOP 500-ban A HVG kiadásában november 3-án (45. szám) megjelent a CREDITREFORM Kft. által készített, a 2015-ös évre vonatkozó országos TOP-500 legnagyobb árbevételt elérő vállalat listája (a évre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre adatok), amelyben megtalálhatók az Oroszlányi Ipari Park zászlóshajói is. A BorgWarner Oroszlány Kft. a 71., a Wescast Hungary Autóipari Zrt. a 284., valamint a GE Water & Process Technologies Hungary Kft. a 300. helyet foglalja el. Az ágazatok jellemző adatai szerint azok részesedése a TOP 500-as lista alapján

3 Forrás: Varikont Szolgáltató Kft. A TOP-500-as listában összesen 53 járműipari vállalat szerepel. A járműipari ágazat részesedése a TOP-500-ból 16,4%, amelyből külön a járműipari rangsor szerint a BorgWarner Oroszlány Kft. a 12., a Wescast Hungary Autóipari Zrt. a 37. helyen található. A TOP 500-as listában összesen 20 gépgyártással foglalkozó cég szerepel. Ezen ágazat részesedése a TOP-500-ból 10,8%. A gépgyártással foglalkozó cégek listáján a 14. a GE Water & Process Technologies Kft Így változik az életünk idén! Számos jogszabály módosulása hoz jelentős változásokat a mindennapokba 2017-ben. Az mfor.hu csokorba gyűjtötte a legfontosabbakat. <div style= display:inline ><a href= ><img src= pkodu=img style= border-width:0 alt= /></a>&am p;lt;/div> Ahogy az lenni szokott, az új év számos változást hozott magával 2017-ben is. Az egyik talán legfontosabb változás a minimálbérek drasztikus emelése. A minimálbér 15 százalékkal

4 forintra, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal 161 ezerre emelkedett. Az elfogadott bérmegállapodás értelmében a fentiek mellett 27 százalékról 22-re mérséklődik a munkaadók által a bruttó bér után fizetett szociális hozzájárulási adó. Ezzel összefüggésben a 27 százalékos eho (egészségügyi hozzájárulás) 22 százalékra csökken. A nyugdíjak 1,6, a közfoglalkoztatottak bére pedig 3 százalékkal lesz több idén, mint volt 2016-ban. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bére január elsejétől forint lesz a jelenlegi forint helyett, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél a közfoglalkoztatott garantált közfoglalkoztatási bére forintra emelkedik a jelenlegi forintról. Több kedvezmény a családoknak Az első házasoknak 24 hónapig gyermekáldás esetén a családi kedvezmény mellett is jár a havi 5 ezer forintos állami nászajándék,azaz az első házasoknak járó kedvezmény a családi kedvezménnyel együtt igénybevehető már az adóelőlegből is. Ez a módosítás visszamenőleges hatályú, így az új szabály a december 31-ét követően megkötött frigyek esetében is alkalmazható. A kétgyermekes családok adókedvezménye is tovább emelkedik idén, gyermekenként havi 15 ezerrel csökkenthető a fizetendő személyi jövedelemadó összege. Bérkalkulátor 2017 a megugró minimálbérekkel Ismerje meg a 2017-es szabályokat! Hatalmasat emelkedik a minimálbér, mennyit kap kézhez a bruttó bérből? Hogyan változik a kétgyermekes családok

5 adókedvezménye? Számoljon velünk, mennyi lesz a bére jövőre! Nem kell eho-t fizetni a kamatjövedelem után 2017-ben már senkinek nem kell a 6 százalékos mértékű ehot fizetni a kamatjövedelme és a tartós befektetési szerződés három éven belüli megszakítása esetén a lekötési hozama után. A nemzetgazdasági tárca számításai szerint mintegy 3 milliárd forint marad így a lakosságnál. Változás a cafetériában Több mint 4 millió munkavállaló kaphat a cafetéria részeként, kedvezményes adózás mellett 100 ezer forintot készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató. A dolgozók összességében akár 1,5 milliárd forintot is nyerhetnek jövőre azáltal, hogy a juttatások adóalapjának megállapításához alkalmazandó szorzó a jelenlegi 1,19-szeresről 1,18- szorosra mérséklődik. A munkába járás adómentes költségtérítése 9 forint per kilométerről 15 forintra emelkedik. Új juttatás január 1-től a mobilitási célú lakhatási támogatás, ami a hazai munkaerő mobilitás elősegítését célozza. A foglalkoztatásban töltött évek számához igazodóan a minimálbér százalékáig biztosít adómentességet az állam. Adómentes óvoda Adómentes lesz a bölcsődei mellett az óvodai szolgáltatás, óvodai ellátás is. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha a szülő kisgyermeke bölcsődei vagy óvodai ellátásáért fizetendő díjról odaadja a munkáltató nevére szóló számlát a munkáltatójának, akkor a vállalkozás által megtérített összeg teljesen

6 köztehermentes. Vagyis se a munkavállalónak, se a munkáltatónak egy forint adót sem kell fizetnie. Ezzel összességében mintegy 1 milliárd forintot spórolhatnak a kisgyermekes családok. Betegszabadság és Táppénz kalkulátor Mennyi táppénz jár, ha beteg lesz? Tudjon meg többet a betegszabadságról és a táppénz szabályairól! Számoljon velünk, milyen összegre számíthat betegszabadságból és táppénzből? Csökkenő áfa A baromfihús, a tojás és a friss tej adója 5 százalékra esik, amivel nagyjából 35 milliárd forintról mond le az állam, 20 milliárd pedig abból jön össze, hogy 2017-ben 18 százalékra mérséklődik az internetszolgáltatás és az éttermi étkezés áfája. Drágább cigi A dohánytermékek jövedéki adója az uniós előírásoknak megfelelően emelkedik: A cigarettánál forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább forint (ez forint és forint volt). A szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4120 forint ezer darabonként (ez 4060 forint volt). A finomra vágott fogyasztási dohányra forint kilogrammonként (ez forintról emelkedett).

7 Január 1-jétől jövedéki adó terheli az e-cigarettát is. Csökken a társasági adó, változó kata és kiva A társasági adó mértéke egységesen 9 százalékra mérséklődik a korábbi 19, illetve 10 százalékról, valamint a kisvállalati adó (kiva) mértéke 2 százalékponttal, 14 százalékra csökken. Az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadója is egységesen 9 százalék lesz jövőre. A kisadózó vállalkozások tételes adójánál (kata) a bevételi értékhatár 6 millióról 12 millió forintra emelkedik, amiből az áfatörvény-változásokkal összhangban az eddigi 6 millió helyett 8 millió forintos bevételig élvezhetnek áfamentességet. (Az alanyi áfamentesség határa ugyanis 6-ról 8 millióra nő.) A kisvállalati adó (kiva) esetében az adó mértéke 2 százalékponttal 14 százalékra csökken, mellette az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig választható ez az adózási forma, 100 fő foglalkoztatottig pedig a hatálya alatt is maradhat. A kiva alanyiság megszűnését eredményező értékhatár 500 millióról 1 milliárdra nő, vagyis amíg a bevétele nem haladja meg ezt az összeget, maradhat a vállalkozás a kiva hatálya alatt. Újabb ágazatokban kötelező az online kassza 2017-től bővül az online kasszára kötelezett tevékenységek sora, így kötelező lesz annak alkalmazása a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységnél, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelemben, a motorkerékpár, alkatrész kereskedelem, javításnál, a plasztikai sebészeknek, a diszkókban, tánctermekben, a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végzőknek, a masszőröknek, a fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak,

8 a fitnesz-, testépítő kluboknak, a taxisoknak, a pénzváltóknak. mfor.hu Sikerekben gazdag, boldog új évet kíván a Munkástanácsok Országos Szövetsége! Nyugdíjemelés 2017-ben: megjelent a rendelet adozona.hu , Tegnap a Magyar Közlöny 201. számában megjelent a évi nyugdíjemelésről szóló kormányrendelet. hirdetés A rendelet értelmében január 1-jétől a január 1-je előtt folyósított (illetve megállapított nyugdíjak és különböző

9 ellátások összege 1,6 százalékkal nő. Így a következő járandóságok emelkednek: öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátás, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, baleseti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás, polgármesterek közszolgálati járadéka,

10 a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás és azok az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelések, amelyeknek a Tny ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli. Kezeljük óvatosan a közmunka "sikerét"! december 1. Székely Sarolta újságíró Noha a legfrissebb adatok szerint látványosan megugrott a közfoglalkoztatásból kilépők száma, ami még a felelős tárca szerint is a fokozódó munkaerőpiaci aktivitásnak köszönhető, érdemes fenntartásokkal kezelni a számokat. Egy fecske még sosem csinált nyarat! <div

11 style= display:inline ><a href= ><img src= pkodu=img style= border-width:0 alt= /></a>&am p;lt;/div> A Belügyminisztérium legfrissebb, szeptemberre vonatkozó statisztikái szerint egyetlen hónap alatt több mint 54 ezren léptek ki a közfoglalkoztatásból az augusztusi közel 7000 fő után. A közmunkában is jellemző fluktuáció miatt így végeredményben kicsivel több mint 30 ezer fővel apadt a létszám. A tárca az adatokhoz fűzött magyarázatában a következőképpen elemzi a számokat: A megnövekedett kilépések száma egyértelműen a munkaerő-piaci élénküléssel magyarázható, a kilépők számának növekményéből ugyanis 2/3-nyian közös megegyezéssel léptek ki a közfoglalkoztatásból. E kilépési ok mögött jellemzően elhelyezkedés áll. A megnövekedett kilépések igazolják a megyei és járási hivatalok azon tapasztalatait, miszerint a közfoglalkoztatásban megnövekedett a fluktuáció, nőtt az elhelyezkedések száma és ezzel együtt a ki- és belépések gyakorisága. Két nagyon fontos dologról azonban mintha elfeledkeztek volna. 1) Igaz ugyan, hogy egy hónap alatt megnyolcszorozódott a kilépők száma, ám pont ugyanez történt tavaly szeptemberben is, sőt az egész év során az ideihez hasonló folyamatok zajlottak. Akkor

12 majdnem a 10-szeresére emelkedett a létszám, 8000-ről 77 ezerre, ami után októberben már mindössze 6800-an léptek ki a közmunkából. Akkor a következő volt a kiugró adat magyarázata: A megemelkedett ki- és belépési forgalom annak köszönhető, hogy az augusztus végén lejáró hosszabb idejű közfoglalkoztatási szerződések részben meghosszabbításra, részben újrakötésre kerültek, amely fluktuációt okozott a be- és kilépési létszámokban. Indoklástól függetlenül a számok szintjén maradva nagyobb eséllyel beszélhetünk idén is szeptember-specifikus hatásról, mint kiútról a közmunkából, vagy egyfajta piaci fordulatról, melynek eredményeként a közmunkások elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedése gördülékenyebbé válna. 2) Ahogy a munkaerőpiacnak, úgy a közfoglalkoztatásnak is van egy sajátos éven belüli szezonalitása, melyről szintén nem esett szó a közmunka sikerének tárgyalásakor.

13 Szeptemberben ugyanis elkezdődnek az őszi betakarítási munkák, mellyel a közmunkások több bért kereshetnek, mint az állami foglalkoztatás keretén belül, ahol 2015 eleje óta nem volt bérnövekedés (és információk hiányában egyelőre az is kérdéses, hogy jövőre lesz-e). Így az átmeneti jellegű mezőgazdasági munkáért cserébe többen adhatják fel a közfoglalkoztatást, majd annak végével a szeptemberben kilépők többsége újra az állástalanok, majd a közmunkások között találhatja magát. Éppen ezért érdemes fenntartásokkal kezelni a közmunka sikerét, azt ugyanis majd csak az októberi adatok tudják megerősíteni, netán megcáfolni. Egy fecske ugyanis még sosem csinált nyarat! Székely Sarolta mfor.hu Bármikor túlmunkára

14 kötelezhet a főnök Origo Az év vége sokhelyütt jár túlmunkával. A munkaidőt, legyen szó akár rendes, akár rendkívüli munkaidőről, a munkáltató jogosult beosztani. Lehetőségeinek azonban korlátokat szab a Munka Törvénykönyve. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről kizárólag kötött munkarend kapcsán lehet beszélni. Kötetlen munkarendben dolgozó munkavállalók például vezető állású munkavállalók vagy kötetlen munkarendű távmunkások esetében a túlóra fogalma értelmezhetetlen hívja fel a figyelmet blogbejegyzésében Pentz Anita, az RSM DTM szakértője. Mikor rendkívüli munkaidejű a túlóra? A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek több típusa is létezik. A legismertebb a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőben történő munkavégzés. Erről beszélhetünk, amikor egy határidős munkát a szokásos napi munkaidő letelte után még be kell fejezni, vagy amikor a munkavállalót a heti pihenőnapján berendelik dolgozni. Másik típusa a túlórának a munkaidőkereten felüli munkaidő. Ebben az esetben az akár több havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló munkaidőkeretének lejáratakor, a munkaidő-nyilvántartás alapján állapítható meg, hogy több munkaórát osztottak be számára a munkaidőkeret időtartamára, mint amennyit rendes munkaidőként lehetett volna.

15 Végül szintén rendkívüli munkaidőnek számít a készenlét alatti munkavégzés, és az ügyelet teljes időtartama. Mennyi túlórát oszthat be a munkáltató? A jogszerűen beosztható rendkívüli munkaidő éves maximuma naptári évenként 250 óra, ez kollektív szerződésben felemelhető évi 300 órára. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre jött létre, illetve részmunkaidős, a túlóra éves mértékére vonatkozó korlátot arányosan kell alkalmazni. Fő szabály szerint a túlóraszámot viszonylag egyenletesen kell elosztani, így a munkavállaló beosztott rendes és rendkívüli munkaideje együttesen nem haladhatja meg a napi 12 és a heti 48 órát. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a heti óraszámkorlátot a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. Mikor rendelhető el túlóra? A túlóra előre nem látható körülmények felmerülése esetén rendelhető el. Ez azt feltételezi, hogy a munkáltató előtt a munkaidő-beosztás elkészítésekor ezek a körülmények még nem voltam ismertek. Ebből következik, hogy rendkívüli munkaidőt előre beosztani nem rendeltetésszerű, azaz jogellenes.

16 Az utolsó pillanatban is szólhat a főnök, hogy maradni kell Melissa McCarthy A főnök című filmben Forrás: UIP-Duna Film Emellett az ügyeleti beosztás kivételével a túl sok rendkívüli előre betervezett túlóra rendszeres beosztása azt mutatja, hogy a munkavállalónak nincs elég munkavállalója a feladatok elvégzésére. A rendszeres és gyakori túlórák pedig hosszútávon a munkavállaló kimerüléséhez, valamint komoly fluktuációhoz vezethetnek. Hogyan rendelheti el a túlórát a munkáltató? Míg a rendes munkaidőt beosztja, a rendkívüli munkaidőt elrendeli a munkáltató. Mivel a rendkívüli munkaidőben való munkavégzés elrendeléséhez rendkívüli körülmények kellenek, ezért az elrendelésnek nincs külön határideje, sem formai előírása. Túlóra elrendelhető akár pár perccel a rendes munkaidő vége előtt is, ha ez valóban indokolt, de az általános munkajogi szabályok alapján a túlóra elrendelésénél arra tekintettel

17 kell lennie a munkáltatónak, hogy ez a munkavállalónak ne okozzon aránytalan sérelmet. Akár pár perccel a munkaidő lejárata előtt is jogszerű lehet az elrendelés, ha az csak azért kellemetlen a munkavállalónak, mert szeretett volna időben hazamenni. De ha emiatt nem tud elmenni például a gyermekéért az óvodába, és ezt másra sem tudja bízni, ez aránytalan sérelmet okoz számára, így a túlóra teljesítése megtagadható. A túlóra elrendelhető szóban, de a munkavállaló kérésére rendkívüli munkaidő elrendelését írásba kell foglalni. A túlórát nem kell mindig elrendelni ahhoz, hogy rendkívüli munkaidőnek minősüljön. Ha a munkáltató nem rendelte el kifejezetten, de tudomásul vette, hogy a munkavállaló a munkaidő lejárta után még tovább dolgozott egy feladaton és az ez idő alatt végzett teljesítését el is fogadta akkor ez is túlórának számít, így kell nyilvántartani és kifizetni. Ki mentesülhet a rendkívüli munkavégzés alól? Vannak olyan munkavállalói csoportok, akik esetében rendkívüli munkavégzés még hozzájárulásuk esetén sem rendelhető el. Ide tartoznak: a várandós, a 3 év alatti kisgyermeket nevelő, a fiatalkorú munkavállalók, és akiknek a munkája egészségkárosító kockázattal jár. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke 3 éves korától 4 éves koráig rendkívüli munkaidő vagy készenlét csak a hozzájárulásával rendelhető el. Az ezekbe a csoportokba nem tartozó munkavállalók számára a napi, heti és éves korlátok figyelembevételével szinte

18 bármikor elrendelhető rendkívüli munkavégzés. Munkaszüneti napon azonban csak azok számára, akik ezen a napon akár rendes munkaidőben történő munkavégzésre is kötelezhetőek lennének. Ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében van szükség rendkívüli munkavégzésre, akkor ennek nincs korlátja, ilyen esetekben elrendelhető munkavégzés akár munkaszüneti napra is. A túlóra díjazása A rendkívüli munkaidőben való munkavégzésért rendkívüli díjazás, túlórabér jár. A túlóra időtartamára időarányos alapbér és ez alapján számolt bérpótlék illeti meg a munkavállalót. A bérpótlék mértéke: munkanapon 50%, pihenő- és munkaszüneti napon 100%. A munkáltató és a munkavállaló megállapodása vagy kollektív szerződés rendelkezése alapján a fenti bérpótlék helyett a rendkívüli munkaidőben való munkavégzés azonos mértékű szabadidővel is kompenzálható, melyre a munkavállaló időarányos alapbért kap. Pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés esetében, ha emiatt a munkavállaló számára a munkáltató másik pihenőnapot biztosít, emellett még 50% bérpótlékot is fizetni kell részére, a 100% bérpótlék helyett. A túlóráért adott szabadidőt legkésőbb az elrendelt túlórát követő hónapban (egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén legkésőbb a munkaidőkeret végéig, illetve munkaidőkereten felül végzett munka esetén legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig) kell kiadni. Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés szabadidővel még részben sem kompenzálható, ezt

19 csak az alapbéren túli 100% bérpótlékkal lehet ellentételezni. Itt a jövő évi bérmegállapodás MTI Megszületett a bérmegállapodás. Varga Mihály azt mondta, hogy valóban megérte várni a mai csúszásra, mivel fontos mérföldkőhöz érkeztek. Azt is mondta: én eleget tettem annak a miniszterelnöki elvárásnak, hogy béremelésben menjek el a falig, de itt minden partner elment a határáig. Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, hogy 2017-ben: a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek.

20 Forrás: AFP/Attila Kisbenedek 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő, és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése után. A miniszter további kedvezményt is megígért a cégvezetőknek: ha jövőre a bérek növekedése január és szeptembere közt 11 százalékosnál nagyobb lesz, akkor 2018-ban nem 2, hanem 2,5 százalékponttal csökken a járulék. A kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról mondta. Elmondta, eleget tett a miniszterelnöki elvárásnak, elment a falig, és minden partner elment a lehetséges határig, amelyet a felhatalmazó érdekképviselet lehetővé tett a számára.

21 A kormány évi bérmegállapodásra tett javaslatáról A kormány a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legutóbbi ülésén a munkavállalók, és így természetesen a szakszervezetek számára is kedvezőnek minősíthető javaslatot terjesztett elő a minimálbérek és a minimálbérek feletti bérek felzárkóztatása érdekében. A javaslat két év alatt jelentősen, nagyjából a szakszervezeti elvárások szerint emelné a minimálbéreket. A minimálbér a jelenlegi forintról január 1-től Ft-ra (15%-os emelés), majd 2018-ra (további 8%-os emeléssel) forintra nőne, és így 2018-ra a bruttó minimálbér nettó összege Ft lenne. Mindez már elérné a szakszervezetek által akkorra kalkulált létminimum összegét (amelytől egyébként a jelenlegi minimálbér nettó összege még mintegy forinttal elmarad). További fontos eleme a kormány javaslatának- és ebben is megjelenik a szakszervezetek álláspontjával való egyetértés, hogy a garantált bérminimum növelése a minimálbérnél is dinamikusabb lesz, 2017-ben 25%-os, 2018-ban további 12%-os, így a bruttó minimálbér 2018-ra Ft fölé emelkedne. Nagyobb a bizonytalanság a minimálbér feletti bérek emelkedését illetően, hiszen ott nyilvánvalóan nem lehet kötelező erejű rendeletekkel elérni a béremelést. Ebben a körben a munkaadói járulékok jövő évi jelentősebb, 4%-os, majd további 4 éven át évi 2%-os csökkentésétől várja a kormány a bérek szintén érzékelhető, akár évi 10%-os emelkedését.

22 A munkaadóknak nyújtandó járulékkedvezmény hatásának érzékeltetésére: jövőre önmagában a járulékcsökkentés 3,3%-os bruttó béremelést tesz lehetővé költségtöbblet nélkül a munkaadók számára. A kormány, és persze a szakszervezetek is ennek azonban legalább a dupláját várják el a munkaadóktól. És itt merül fel a munkahelyi, ágazati szakszervezetek fontos teendője: el kell érniük, hogy a munkaadók ténylegesen engedjék át béremelések formájában a munkavállalóknak a járulékcsökkentés költségmegtakarító hatását, illetve tekintettel a bérfelzárkózási követelményekre a járulékkedvezmény által költség semlegesen biztosítottnál is lényegesen magasabb béremelést érjenek el a munkahelyeken. Ez pedig először is megköveteli a szakszervezetektől a vállalati üzleti-pénzügyi számok alapvető ismeretét, hiszen csak így ellenőrizhető az igényelt többlet béremelési forrás megléte a vállalat teljesítményében. Másfelől kellően határozott tárgyalási fellépéssel, a tagok támogatását is mozgósítva kell elérniük a reális és szükséges béremelést. Ami az elsőnek említett követelményt, a forrásoldal tisztázását illeti, a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi statisztikák szerint a legtöbb nemzetgazdasági ágazatban átlagosan megvan a többletforrás az akár 10%-os béremelésre is, de az egyes cégek helyzetében természetesen nagyok lehetnek a különbségek, hiszen nyilvánvalóan nem egyforma például a MOL vagy egy alkatrészgyártó kisüzem béremelésre rendelkezésre álló forrása. Ahol viszont megvan a forrás, ott akár kétszámjegyű átlagbéremeléssel kell elősegíteni a hazai bérek felzárkózását az európai (a régiós és a nyugati) bérszínvonalhoz, mert mindkét tekintetben tetten érhető az elmaradás. Hogy a nyugati-európai példát vegyük szemügyre: az építőiparban Magyarországon 2010-ben a vállalkozói bruttó jövedelem a bérköltség 84%-át érte el, 2014-ben már a 130%-át. Ez a 130%-os bruttó jövedelem/bérköltség arány csaknem 3-szor

23 magasabb idehaza, mint a német vagy az osztrák építőipar esetében. A magyar építőipar jövedelmezőségi előnye egyértelműen az alacsony hazai bérszintre vezethető vissza: az egy ledolgozott munkaórára jutó bérköltség Németországban 4- szerese a magyarnak, Ausztriában pedig az 5-szöröse a hazai órabér költségnek. Amennyiben a teljes bérköltséget 10%-kal megemelnénk a magyar építőipari ágazatban (azaz nemcsak a minimálbérekét), a bérköltség arányos vállalkozói jövedelem még mindig 2,6-szerese lenne annak, amit az osztrák építőipari ágazatban mérnek, és 2,5-szerese lenne annak, ami a német építőiparban tapasztalható. A kereskedelemben 2010-ben a bruttó vállalkozói jövedelem a bérköltség 69%-át érte el, 2014-ben már csaknem a 100%-át. Ez a közel 100%-os vállalkozói jövedelem/bérköltség arány 45%-kal magasabb nálunk, mint a német és közel 66%-kal magasabb, mint az osztrák kereskedelmi ágazatban. A magyar kereskedelem jövedelmezőségi előnye ugyancsak egyértelműen az alacsony hazai bérszintre vezethető vissza: az egy főre jutó bérköltség Németországban 4 szerese a magyarnak, Ausztriában pedig több mint a háromszorosa. Amennyiben a teljes bérköltséget 10%-kal megemelnénk a magyar kereskedelmi ágazatban (azaz nemcsak a minimálbérekét), a bérköltség arányos vállalkozói jövedelem még mindig 42%-kal maradna magasabban annál, amit az osztrák kereskedelmi ágazatban mérnek és 28%-kal lenne magasabb annál, amit a német kereskedelemben. Ezek a megye legjobban

24 teljesítő cégei november 10. Mórocz Károly Tartja jó formáját, egyértelműen kiemelkedik az átlagból Komárom-Esztergom megye. Az országosan legnagyobb árbevételű 500 magyarországi cég közül 25 erősíti szűkebb hazánk gazdaságát. Érdekesség, hogy a legnagyobb létszámnövelő ötven közül hétnek a székhelye szűkebb hazánkban van. A megyei topcégek és a több ezer közepes, kicsi, még kisebb az ország élvonalában vannak a HVG listája szerint. Egyértelmű Budapest és Pest megye vezető szerepe, és még az is, hogy ezt követi Győr-Moson-Sopron, Fejér illetve az ország legnagyobbja, Borsod-Abaúj-Zemplén. Azután megyénk következik, megközelítve a 2000 milliárd forintot. A listát sokféleképpen lehet értelmezni. Egy biztos: megyénk legnagyobb cégei kiválóan teljesítettek. Vannak a 24 Órának információi arról is, hogy milyenek az eredmények pontosabban milyenek lesznek az idei esztendőben. Ezek nem jóváhagyottak, ugyanakkor valószínűsíthető, további százalékkal növekedhet a jelenlegi szint, Így legyen, az idei év végén és a következő elején számot adunk erről is. Ami a legfontosabb: a megye gazdasága a nagy cégek adatait tekintve virágzik. A kicsik és a közepesek? Folyamatosan figyelemmel kísérjük, de a lényeg, hogy ott sincsenek nagyobb problémák. Vagyis ez külön cikk, elemzés tárgya. Az ország vezető gazdasági hetilapjában megjelent elemzések szerint szerencsére kiemelkedő cégek vannak abból a

25 szempontból is, amelyek 2008 óta jelentősen növekedtek. Például a megyei érdekeltséggel is rendelkező tatabányai Delphi Hungary Kft. országosan a nyolc évvel ezelőtti 153 millió forintos árbevételt 2015 végére 197 milliárd forintra növelte. A BorgWarner Oroszlány Kft. 70 milliárdról duplázott, tehát 140 milliárd forintról beszélhetünk. A Tatabánya-Környe Ipari Parkban a Coloplast 45 milliárdról 85 milliárdra nőtt ebben benne van a nyírbátori gyár teljesítménye is. Szerencsére a növekedés a kulcsszó, amikor a megyei nagy cégek teljesítményéről beszélünk, írunk. Szinte nincs kivétel, amikor azt írjuk, hogy bővítettek, fejlesztettek illetve ezt megtoldjuk a jelen idővel, no meg a jövővel. Az egyik legfontosabb dolog, hogy minél több embernek legyen munkája. Ebben élen jár megyénk, amit látványosan bizonyít, hogy országosan a legtöbb 2015-ös létszámnövekedést produkáló cégek ötvenes listáján hét megyei cég szerepel. Megérdemlik a rögzítést: Zoltek (342), Coloplast (278), Wescast (264), BorgWarner (175), Delphi (172), Kirchhoff (163), Tyco (156). Hogy mit hoz 2017? Visszatérünk erre. Reméljük, jót, sőt jobbat, mint Szűkebb hazánkban a legjobbak A Creditreform Kft.-nek a HVG-ben megjelent összesítése alapján a 25 legnagyobb árbevételű megyei cég a tavalyi, amely szerepel az országos TOP 500-ban. (Zárójelben az országos helyezés.) 1. Magyar Suzuki Zrt. (8.), 2. PCE Paragon Solutions Kft. (23.), 3. BorgWarner Oroszlány Kft. (71.), 4. Coloplast Hungary Kft. (115.), 5. Grundfos Magyarország Kft. (116.), 6. IKR Kft. (119.), 7. Tyco Electronics Hungary Kft. (188.), 8. Zoltek Vegyipari Zrt. (225.), 9. Rossi Biofuel Zrt. (230.), 10. Delphi Kft. (238.), 11. Güntner-Tata Kft. (266), 12. Wescast Hungary Zrt. (284.), 13. GE Water and Process Kft. (300.), 14. Kirchhoff Hungária Kft. (310.), 15. AGC Glass Hungary Kft. (313.), 16. Magyar Toyo Seat Kft. (349.), 17.

26 Lotte Mo. Kft. (359.), 18. EurasiaLogistics Kft. (360.), 19. Bridgestone Tatabánya Kft. (385.), 20. Mol-Lub Kft. (388.), 21. Goodmills Mo. Kft. (428.), 22. Bonafarm-Bábolna Kft. (445.), 23. Gyermelyi Holding Zrt. (477.), 24. Summit D and V Kft. (487.) 25. Agrotec Magyarország Kft. (499.)