Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT. Budapest, 2008.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT. Budapest, 2008."

Átírás

1 Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT Budapest, november

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 I. BEVEZETÉS...4 I.1. Helyzetértékelés és kilátások... 4 I.1.1. Makrogazdaság... 5 I.1.2. Mikrogazdaság... 7 I.1.3. Foglalkoztatás... 8 II. MAGYARORSZÁG NEMZETI AKCIÓPROGRAMJA...12 II.1. Makrogazdasági program iránymutatás: gazdasági stabilitás biztosítása a fenntartható növekedés érdekében iránymutatás: a gazdasági és pénzügyi fenntarthatóság a növekvő foglalkoztatás alapja iránymutatás: az erőforrások növekedést és foglalkoztatást szolgáló és hatékony elosztása iránymutatás: a bérek alakulása támogassa a stabilitást és a növekedést iránymutatás: a makrogazdasági, a strukturális és a foglalkoztatási politika összhangjának javítása. 25 II.2. Mikrogazdasági program iránymutatás: a k+f-beruházások növelése és javítása, különösen a magánszektorban iránymutatás: az innováció minden formájának elősegítése iránymutatás: az ikt terjedésének és hatékony használatának, valamint egy mindenkire kiterjedő információs társadalom kialakulásának elősegítése iránymutatás: az ipar versenyelőnyeinek erősítése iránymutatás: az erőforrások fenntartható hasznosításának ösztönzése, a környezetvédelem és a növekedés közötti szinergia erősítése iránymutatás: az egységes piac kiterjesztése és elmélyítése iránymutatás: nyitott és versenyző piacok biztosítása európa belső és külső viszonylatában; a globalizáció előnyeinek kiaknázása iránymutatás: versenyzőbb üzleti környezet kialakítása és a magánkezdeményezések támogatása a jobb szabályozás révén iránymutatás: vállalkozóbarátabb kulturális közeg kialakulásának elősegítése és kkv-kat támogató üzleti környezet kialakítása iránymutatás: az európai infrastruktúrák kiterjesztése, fejlesztése és összekapcsolása, a határokon átívelő kiemelt projektek befejezése II. 3. Foglalkoztatási program iránymutatás: a foglalkoztatás fokozása, a termelékenység javítása, társadalmi és területi kohézió iránymutatás: a munka legyen mindenki számára lehetőség kortól és nemtől függetlenül /a iránymutatás: érje meg dolgozni! /b iránymutatás: több és hatékonyabb segítség az álláskeresőknek és a hátrányos helyzetűeknek /a iránymutatás: korszerű foglalkoztatási szolgálat /b iránymutatás: a migráció munkaerő-piaci helyzethez igazodó kezelése /a iránymutatás: rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon /b iránymutatás: a be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá iránymutatás: bérszabályozó mechanizmusok és foglalkoztatásbarát munkaerőköltségek iránymutatás: a humán erőforrás fejlesztésére irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása iránymutatás: a munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés III. PARTNERSÉG...90 IV. KOORDINÁCIÓ

3 V. MONITORING...93 VI. KOHÉZIÓS ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA...94 VI.1. Regionális dimenzió

4 I. BEVEZETÉS Az Európai Unió versenyképességének fokozását, a növekedés és foglalkoztatás javítását célul kitűző lisszaboni stratégia 2005 óta felülvizsgált és megújított koordinációs mechanizmus alapján működik. A közötti időszak két hároméves ciklusra lett felosztva, melyek elején a tagállamok és -a Közösség nevében- a Bizottság az adott ciklusra szóló programot készítenek. Ezek végrehajtásáról a köztes években (ciklusonként két alkalommal) jelentést nyújtanak be ban az Európai Tanács (EiT) márciusi csúcstalálkozója indította el a megújított lisszaboni stratégia második ciklusát, melynek első lépéseként a tagállamok és a Bizottság hároméves programot állítanak össze az EiT márciusi csúcstalálkozójának következtetéseiben foglaltak szerint: A tagállamoknak nemzeti reformprogramjaikban és az azt követő éves végrehajtási jelentésükben az integrált iránymutatásokra, az országspecifikus ajánlásokra és a fokozott odafigyelést igénylő pontokra adott részletes és konkrét lépéseket kell meghatározniuk. I.1. Helyzetértékelés és kilátások A Tanács által márciusában elfogadott bizottsági értékelés szerint Magyarország a lisszaboni stratégia előző ciklusában mérsékelt (limited) előrehaladást ért el a Nemzeti Akcióprogram vonatkozásában, és némi (some) előrehaladást mutatott az Európai Tanács márciusi ülésén meghatározott négy prioritási területen (K+F és innováció, dinamikus üzleti környezet, foglalkoztathatóság és munkahelyteremtés, energia- és klímapolitika). Ennek alapján a Tanács a következő országspecifikus ajánlásokat fogadta el Magyarország vonatkozásában: Az Európai Tanács által március én elfogadott következtetések szerint Magyarországnak az alábbi országspecifikus ajánlásokra kell választ adnia Nemzeti Akcióprogramja keretében: Az államháztartási hiány és az államadósság mértékének tartós csökkentéséhez szükséges intézkedések végrehajtásának folytatása; A közigazgatási, az egészségügy, a nyugdíjrendszer és az oktatási rendszer reformjának folytatása, a költségvetési helyzet hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása és a jobb gazdasági hatékonyság érdekében; Az aktív munkaerő-piaci politikák megerősítése a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében. A foglalkoztatásban tapasztalható tartós regionális egyenlőtlenségek csökkentése; Hozzáférés biztosítása mindenki számára a magas színvonalú oktatáshoz és képzéshez, a készségszintek emelése valamint az oktatás és képzés munkaerőpiaci igényekhez való igazodásának fokozása. 4

5 I.1.1. Makrogazdaság A magyar gazdaságban, a os időszakban a bérfelzárkóztatásra és a gazdaság infrastruktúrájának modernizálására irányuló, a gazdaság aktuális teljesítményét meghaladó mértékű állami erőfeszítések az államháztartási egyenleg romlásához vezettek. Ennek alapvető oka az volt, hogy a jelzett intézkedésekből eredő jelentős kiadási többletet az államháztartás alrendszereinek strukturális változtatásaira vonatkozó döntések hiányában az állam nem tudta ellensúlyozni. A as években a bérfelzárkóztatás területén hirtelen számottevő az adott évek teljesítményeivel nem arányos előrelépés történt. Bebizonyosodott, hogy ez a megoldás annak ellenére gondokat okoz, hogy a megelőző időszakban viszont a béremelések több évig elmaradtak a teljesítőképesség növekedésétől, tehát volt mit pótolni. A kormány 2006 közepétől vállalva az ebből származó érdekütköztetéseket a hiány gyors csökkentését, az államháztartás bizonyos alrendszereinek reformértékű, strukturális átalakításával kombináló megoldást választotta a helyzet rendezésére. A 2006-ban megkezdett stabilizációs program azzal számolt, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállításában 2008 végéig olyan mértékű előrelépés történik, amely re alapot adhat egy fenntartható növekedési pályán való haladáshoz, melynek jellemzői a versenyképesség javulása és a foglalkoztatás bővülése lehetnek. E célt egyik oldalról sikerült teljesíteni, hiszen az államháztartás GDP-arányos hiánya 2006 és 2008 között a konvergencia programban vállalt kiigazítást meghaladva, 5,9 százalékponttal csökkent. Ugyanakkor az amerikai subprime jelzálogpiacról kiindult, 2008 októberében egyértelműen globálissá váló pénzügyi zavaroktól a magyar gazdaság sem tudott függetlenedni. Jóllehet a magyar pénzügyi rendszer közvetlen érintettsége elhanyagolható, a piaci hangulat kedvezőtlenül alakította a magyar pénzügyi folyamatokat. Ennek fényében, miközben a kormány a versenyképesség javulása és a foglalkoztatás bővülése érdekében elsősorban a vállalkozási környezet javítására, a munkára ösztönző szociális és munkaügyi politika alkalmazására, az igényekhez jobban igazodó oktatási rendszer kialakítására, ezen belül korszerűbb szakképzés létrehozására és amennyiben az e célokat támogató reformokat a feltételek lehetővé teszik a munkahelyteremtést ösztönző intézkedések érvényesítésére törekszik, a jelenlegi körülmények között az elsődleges cél a túlzott hiány megszüntetésével párhuzamosan, a piaci bizalom és stabilitás erősítése. Az elmúlt két évben a hiány erőteljesen mérséklődött, a gazdasági növekedés ütemének előre várható csökkenése mellett. A lassulás elsősorban az állami ágazatokban (közigazgatás, oktatás és egészségügy) meghozott hatékonyságjavító intézkedések és az állam beruházási kiadásainak visszafogása miatt következett be, de hozzájárult eleinte a kedvezőtlen időjárás miatt a térség egészében tapasztalt gyenge mezőgazdasági teljesítmény is. A magánszféra egészének teljesítményét az egyenlegjavító intézkedések csak mérsékelten érintették, itt becslések szerint a növekedés megközelítette a 3%-ot első félévében miután a kiigazítást szolgáló intézkedések döntő része a megelőző időszakban már megtörtént a gazdaságban élénkülés volt megfigyelhető. A GDP növekedési üteme az első negyedévi 1,7%-ról a második negyedévben 2%-ra gyorsult, így az első félévben 1,9%-os gazdasági növekedés valósult meg. A nemzetközi konjunktúra 2008 második negyedévétől egyértelműen kedvezőtlenebbé vált. A 2007 nyarán az amerikai jelzálogpiacról kiindult, később globálissá vált pénzügyi zavarok hatására a fejlett gazdaságok makrogazdasági adatai a növekedés markáns lassulását és a gazdasági folyamatok tartós gyengeségét jelzik. A pénzpiaci turbulencia hatása már a világgazdaság 5

6 egészének növekedését is negatívan érinti. A pénzügyi rendszer problémáinak megoldása láthatóan a korábban elgondoltnál hosszabb időt vesz igénybe, és ebben az időszakban a növekedés erőteljes lassulásával célszerű számolni. Mivel a magyar export GDP-hez viszonyított aránya meglehetősen magas (több mint 80%), a magyar gazdaság nem tud függetlenedni a nemzetközi folyamatoktól. Így a vártnál jóval erőteljesebb lassulás a magyar exportpartnerek gazdaságában az exportértékesítési kilátásokat jelentősen rontja. Az elkövetkező időszak munkaerő-piaci folyamatait is a külső piacok lassulásából fakadó kereslet szűkülése határozza meg alapvetően, amelyhez a versenyszféra mind létszámban, mind keresetben alkalmazkodni fog. A külső piac szűkülése kioltja a feldolgozóipar export-szektorainak kedvezőnek tekinthető évi létszámfolyamatait, míg a pénzpiaci turbulencia a pénzügyi szolgáltató szektor létszámát mérsékelheti. A nemzetközi vásárlóerő csökkenése a kereskedelem, vendéglátás szektorokat érintheti negatívan. Összességében a nemzetgazdaságban 0,6% körüli foglalkoztatottság-csökkenés várható 2009-ben. A profitabilitás csökkenése a versenyszférában mérsékelt bérnövekedéshez vezet. A közszférában a béremelés elmaradása és a 13. havi bér visszatartása miatt a reálbér jelentősen mérséklődik. A finanszírozási költségek emelkedése, a kockázati prémium növekedése miatt a bankrendszer a források kihelyezését szigorúbb hitelfeltételekhez és magasabb kamatokhoz kapcsolja, ami negatívan érintheti mind a lakossági, mind a vállalati szféra hitelfelvételét. A háztartások fogyasztása a hitelfelvételi lehetőségek beszűkülése és megdrágulása, továbbá a recesszióból következő foglalkoztatás-csökkenés, valamint a reálbércsökkenés következtében 3% körüli mértékben csökken 2009-ben. A beruházások a kedvezőtlen gazdasági környezet és a beszűkülő finanszírozási lehetőségek miatt az EU-források növekvően pozitív szerepe mellett is némileg mérséklődnek. Az elkövetkező időszakban az ÚMFT (Új Magyarország Fejlesztési Terv) keretében lehívható közösségi források felhasználásával az ÚMFT operatív programjai alapján összesen 2800 milliárd forint értékű fejlesztés kezdődhet el, részben pályázati úton, részben pedig 271 kiemelt projekt révén. A projektek elsősorban az ország versenyképességének javítását, a meglévő kapacitások bővülését, az üzleti környezet fejlesztését és a foglalkoztatás bővítését segítik elő. Ilyenek lehetnek a tudásalapú (innovatív) gazdaság megteremtését, a kis- és középvállalati szektor tőkeellátottságának javítását, az ipari, logisztikai parkok fejlesztését és a széles sávú IT hálózatok infrastruktúrájának további kiépítését szolgáló kiemelt projektek. A gyorsforgalmi úthálózat folyamatos bővülését az uniós forrásokon kívül a PPP-konstrukció keretein belül megvalósuló beruházások is elősegítik. A főváros infrastruktúrájának bővítésében a négyes metró építése játszik meghatározó szerepet. Ezen infrastrukturális beruházások elősegítik a fejlődésben lemaradt térségek felzárkózását, jelentős külföldi tőkeberuházásokat vonzanak, javul a munkaerő mobilitása. A nettó export 2008-ban az exportot meghaladó mértékű importbővülés miatt negatívan járulhat hozzá a GDP-hez ben az exportlehetőségek jelentősen csökkennek, a kivitel növekedése reálisan számolva csak megközelíteni tudja a 4%-ot, míg az import bővülése a belső kereslet csökkenése miatt jóval elmarad az exportétól. Összességében a GDP 2008-ban várhatóan 1,8%-kal növekszik. A korábban tervezettnél nagyobb mértékű hiánycsökkentés, a világgazdasági környezet kedvezőtlenebbé válása és a hitelkondíciók szigorodásának hatására azonban 2009-ben a GDP csökkenésére kell számítani. 6

7 2008 első három negyedévének inflációját az elmúlt másfél-két év magas élelmiszerár-emelkedési üteme, a forint első negyedévi gyengesége, az energiahordozók és üzemanyagok év közepéig tartó gyors világpiaci drágulása és ennek nyomán a háztartási energia jelentős drágulása, valamint a tavalyi inflációs folyamatok áthúzódó hatása alakította. A magyar gazdaság az elmúlt időszakban számos elsősorban globális eredetű, költségoldali sokkal nézett szembe, amelyek inflációs következményeit kielégítően viselte harmadik negyedévének végére az elmúlt időszak inflációs sokkjai nagyobbrészt lecsengtek. A hazai agrárárak a jó termés következményeként a nyártól meredek csökkenésbe kezdtek, ami a bázishatás mellett az elmúlt hónapokban már az élelmiszerek drágulási ütemének lassulásában is tükröződött. A júliusi csúcs után gyorsan mérséklődött az energiahordozók világpiaci ára, ami hamar megjelent az üzemanyagok áresésében, illetve csökkent a következő negyedévek háztartási energiaáraira nehezedő nyomás. Az árazási szabályok miatt a nyersolaj olcsóbbodása a lakossági földgáz árában a jövő év közepétől jelenhet meg markánsan. A fentiek fényében az aktuális előrejelzés szerint az infláció idén decemberre 5% körüli mértékűre csökken, éves átlagban várható értéke pedig 6,4%. A jövő évben a fogyasztói árak évi átlagos emelkedése 4,5%-ra mérséklődik től kezdve már a külső és belső konjunktúra tartós felívelése valószínűsíthető. A foglalkoztatás mérsékelten bővülhet, elsősorban a munkanélküliség csökkenésén keresztül. A reálbér a termelékenységgel összhangban emelkedhet. Így a lakossági fogyasztás az előző évi csökkenés után már növekedést mutathat. A továbbra is növekvő uniós források felhasználása mellett a háztartások és a vállatok beruházási hajlandósága egyaránt javulhat. A külső kereslet élénkülése jótékony hatással bír az export teljesítményre. A nettó export a gazdasági növekedéshez való hozzájárulása azonban 2009-hez képest mérséklődhet, mivel az export és az import növekedése közötti olló a belföldi kereslet jelentős bővülése miatt zárulni fog. Fontosabb makrogazdasági mutatók, változás az előző évhez képest százalékban GDP volumene 1,1 1,8-1,0 1,5-2,5 ebből: Belföldi felhasználás -1,0 2,1-2,2 1-2 Háztartások fogyasztása -1,8 0,9-3,1 0,5-1,5 ebből: fogyasztási kiadás 0,7 1,1-3,8 0,5-1,5 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,5 1,0-0,9 2,5-4,5 Kivitel (áruk és szolgáltatások) 15,9 7,6 3,9 4-6 Behozatal (áruk és szolgáltatások) 13,1 8,1 2,4 3,5-5,5 Fogyasztói árszínvonal, éves átlag 8,0 6,4 4,5 2,5-3 A 2006 második felében megkezdett erőteljes költségvetési kiigazítás következtében javulnak a magyar gazdaság külső és belső egyensúlyi mutatói. A konszolidációs program sikeresnek bizonyult, az államháztartás egyenlege 2006-ban és 2007-ben a várakozásokat meghaladóan javult. A deficit 2007-ben az előző évi 9,3%-ról a GDP 5,0%-ára mérséklődött, 2008-ban pedig a GDP 3,4%-ára csökken. A kiigazítás a következő években is folytatódik: a hiány 2009-ben már a GDP 2,6%-ára csökken. Középtávon a gazdaságpolitika határozott célja, hogy az adósságráta mielőbb a GDP 60%-ában meghatározott referenciaszint alá kerüljön, és tartósan ez alatt maradjon. I.1.2. Mikrogazdaság A magyar gazdaság az 1990-es évek közepétől lendületesen, az európai átlagot jóval meghaladva növekedett. A reálgazdasági felzárkózás viszont az utóbbi két-három évben jelentősen lassult, olyannyira, hogy 2007-ben már sajnálatos módon visszafordult. Ez utóbbi nagyobbrészt a 7

8 költségvetési kiigazító intézkedések azonnali hatását tükrözi, ami elsősorban a belső felhasználást érintette súlyosan, míg az export továbbra is jól teljesített. A felzárkózásnak már a korábbi években is érzékelhető lassulása azonban komoly strukturális hiányosságokra világított rá. A költségvetési kiigazításnak a növekedésre gyakorolt negatív hatásai azonnal jelentkeztek, a már foganatosított és az ezután bevezetni tervezett strukturális intézkedések, ágazati reformok pozitív hatásaira viszont csak időben elhúzódva számíthatunk. A tartósan magas, az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedési ütemhez való visszatérésnek továbbra is egyaránt feltétele a termelékenység fokozása, valamint a foglalkoztatás növekedésének ismételt beindítása. (Igaz, a foglalkoztatottsági mutatók tavalyi romlásában a legnagyobb szerep a közszféra létszámleépítéseinek tulajdonítható.) A magyar kormány meggyőződése, hogy a makrogazdasági stabilitás fenntartása, azaz a hosszú távú beruházásokat ösztönző, kiszámítható makrogazdasági környezet kialakítása mellett a termelékenység javulását szolgálja a szabályozás versenyélénkítést célzó reformja a hálózatos iparágakban, s ugyanilyen hatás várható a gazdaság K+F- és innovációs tevékenységének, valamint környezettudatosságának ösztönzésére, továbbá az üzleti környezet javítására irányuló kormányzati kezdeményezésektől. A hálózatos iparágak közül az energiaszektorban eddig korlátozottan érvényesült a verseny; ennek feltételei azonban a közeljövőben javulni fognak az Európai Bizottságnak a hosszú távú megállapodások megszüntetését elrendelő, közelmúltban elfogadott határozata nyomán. A munkatermelékenységet tekintve az ezredfordulótól kezdve töretlen volt a felzárkózási trend, a tavalyi évben azonban összhangban a gyenge GDP-adattal a termelékenység legfeljebb stagnált. Az egy foglalkoztatottra jutó hazai GDP az EU átlagának 74,4%-át tette ki 2007-ben, ami a második legmagasabb érték a visegrádi országok közül. Bár az elmúlt években a hazai reálkeresetek gyors ütemben emelkedtek, Magyarország továbbra is az alacsony fajlagos bérköltségű országok közé tartozik. A magyarországi vállalkozásokat a 2000-es évek közepe óta stabilan 10% fölötti átlagos tőkearányos nyereség jellemzi. A KKV kontra nagyvállalati szegmens, valamint a többségi külföldi kontra hazai tulajdonban lévő cégek jövedelmezőségi mutatói közötti különbség korábban trendjében növekedő volt a külföldi és/vagy nagyvállalatok javára, azonban a hazai és a külföldi tulajdonú vállalkozások profitabilitása közötti különbség a legfrissebb adatok alapján az utóbbi években már csökkent. A közeledés leginkább a hazai tulajdonú vállalkozások átlagos tőkearányos adózás előtti nyereségének emelkedése miatt következett be, amit részben a gazdaság kifehérítése irányába tett lépések magyarázhatnak. I.1.3. Foglalkoztatás Az államháztartási egyensúly megteremtésére a konvergencia programban megfogalmazott, majd bevezetett reformok foglalkoztatási hatásai kedvezőtlenek voltak ugyan, de az elmúlt három évben nem rontották számottevően a munkaerő-piaci mutatókat. Sőt a foglalkoztatottak száma kismértékű ingadozással enyhén nőtt, ami a munkavállalási korú (15 64 éves) népesség csökkenésével együtt a foglalkoztatatási ráta mintegy fél százalékpontos növekedését eredményezte 2004-hez képest. (Ennek ellenére a foglalkoztatási ráta továbbra is rendkívül alacsonynak számít uniós összevetésben.) Az enyhe növekedés jelentős átrendeződés mellett ment végbe: 2007-re a közszféra átalakításának eredményeként a költségvetési intézményekben alkalmazásban állók létszáma 68 ezer fővel (több mint 8%-kal) csökkent, amit a gazdálkodási szférában alkalmazottak számának bővülése ellensúlyozott. 8

9 Jelentősen változott a gazdaságilag aktívak száma és aránya, ami főként a munkanélküliségi ráta növekedésére vezethető vissza. (Lásd az 1. táblázatot.) Ez elsősorban az aktivitás megőrzését, illetve növelését középpontba állító foglalkoztatáspolitikai lépések eredménye. Az elmúlt években az inaktivitáshoz vezető csatornák fokozatosan szűkültek, összhangban azzal a 2006-ban megfogalmazott célkitűzéssel, hogy a kiigazítás foglalkoztatási hatásainak kezelése ne az inaktivitást növelő, hanem az aktivitás megőrzését szolgáló eszközökre épüljön. A munkanélküliség döntően nem a foglalkoztatás rovására nőtt, hanem több korábban inaktív személy jelent meg potenciális munkavállalóként a munkaerőpiacon. Ezt támasztja alá, hogy 2007-ig mintegy 66 ezer fővel csökkent azon inaktívak száma, akik munkát szeretnének vállalni; ezen csoport nagy része tehát munkaerő-piaci helyzetét, elhelyezkedési lehetőségeit kedvezőbbnek ítélve megjelent a gazdaságilag aktívak között álláskeresőként. (Lásd az 1. mellékletet.) Az uniós tagállamok között Magyarország a munkanélküliségi ráta tekintetében továbbra is a középmezőnyben helyezkedik el. Főbb munkaerő-piaci mutatók 2007-ben és változásuk 2004-hez képest a éves korcsoportban Foglalkoztatottak (ezer fő) Munkanélküliek (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Inaktívak (ezer fő) Népesség (ezer fő) Aktivitási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%) Foglalkoztatási ráta (%) ,7 252, , , ,3 60,5 6,1 56, ,6 303, , , ,7 61,4 7,2 56, ,0 316, , , ,8 62,0 7,5 57, ,0 311, , , ,7 61,9 7,4 57,3 Változás 0,6 23,5 2,0 4,0 0,4 (2007/2004, %) Főbb munkaerő-piaci mutatók korcsoportonként 2007-ben Foglalkoztatottak (ezer fő) Munkanélküliek (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Inaktívak (ezer fő) Népesség (ezer fő) Aktivitási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%) Foglalkoztatási ráta (%) ,6 57,6 319,2 927, ,2 25,6 18,0 21, ,5 236, ,8 866, ,4 80,0 6,8 74, ,9 17,8 420,7 797, ,1 34,5 4,2 33, ,0 311, , , ,7 61,9 7,4 57,3 Forrás: KSH. A éves korosztály munkaerő-piaci jelenléte 2007-ben tovább csökkent, 25,6%-ra. Ezt elsősorban az oktatási, képzési idő meghosszabbodása magyarázza; a tanulással töltött idő, illetve a munkaerő-piaci átmenet időszaka egyre hosszabbodik, miközben a tanulás melletti rendszeres munkavégzés továbbra sem tekinthető tipikusnak Magyarországon. Ugyanakkor megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is, amit jól tükröz a korosztály magas munkanélküliségi rátája. Az éves korcsoport munkaerő-piaci mutatói a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésének is köszönhetően az utóbbi években jelentősen javultak. A foglalkoztatási ráta 2004-hez képest összességében 2 százalékponttal, 33,1%-ra nőtt. Igaz, 2007-ben ez a trend megtört, ami a nyugdíjrendszer 2008 januárjától életbelépő, rövid távon kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásokkal is járó, de hosszabb távon az aktivitás növelésének irányába mutató átalakítására vezethető vissza. A munkavállalási korú népesség egészéhez és különösen az uniós átlaghoz viszonyítva ugyanakkor az e korcsoportba tartozók foglalkoztatási és aktivitási szintje továbbra is igen alacsony, ezért a helyzet javításához további, az idősebb korosztályok elhelyezkedését segítő munkaerőpiaci intézkedésekre van szükség. 9

10 A nők férfiakhoz viszonyított foglalkoztatási jellemzői vegyes képet mutatnak; egyes munkaerőpiaci mutatóik kedvezőbbek, mások pedig kedvezőtlenebbek az európai átlagnál, de a nemek közötti különbségek Magyarországon általában kisebbek, mint az unió más tagállamaiban. Az elmúlt időszakban enyhén nyílt a munkaerő-piaci olló a foglalkoztatás tekintetében: a nők esetében az aktív korú népesség csökkenését kevésbé ellensúlyozta a foglalkoztatottak számának változása a foglalkoztatási ráta úgy emelkedett 0,2 százalékponttal, hogy a női foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag változatlan maradt. A munkanélküliség az átlagosnál valamivel nagyobb mértékben növekedett a nők körében az elmúlt három évben (6,1-ről 7,7%-ra) gyakorlatilag ez eredményezte az aktivitási arány 1,1 százalékpontos növekedését. A nők a férfiakéhoz képest rosszabb foglalkoztatási mutatói elsősorban arra vezethetők vissza, hogy a gyermekvállalás miatt a magyar nők hosszabb ideig maradnak távol a munkaerőpiactól, mint az EU más országaiban. Ezt mutatja az is, hogy az átlagos szülési kor környékén szokatlanul nagy a különbség a nők és férfiak foglalkoztatása között a fejlett EU tagállamokhoz képest. Ennek egyik oka az, hogy Magyarországon a gyerekszülést és a munkavégzést nehéz összeegyeztetni. Általánosságban elmondható, hogy a fejlett európai országokban a nők több gyermeket vállalnak és mindemellett nagyobb arányban dolgoznak, mint Magyarországon. A munkaerőpiac területi egyenlőtlenségei továbbra is jelentősek; a legkedvezőtlenebb helyzetű Észak-Alföld és a legfejlettebb Nyugat-Dunántúl foglalkoztatási rátája között mintegy 13 százalékpontnyi a különbség. A régiók szintjén mért adatok ugyanakkor önmagukban nem érzékeltetik a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek valóságos méreteit; a regionális mutatók jelentős és egyes régiókon belül növekvő kistérségi szintű különbségeket takarnak. A foglalkoztatás ágazati szerkezetében 2004 óta nem következett be nagyobb horderejű változás. Elsősorban a kereskedelemben (8,4%), az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban (7,9%), valamint az építőiparban (7,1%) nőtt a foglalkoztatottak száma. A relatíve legnagyobb létszámleadó ágak a mezőgazdaság (10,7%), illetve a közszféra karcsúsítását célzó intézkedések eredményeként a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás (4,5%), az oktatás (5%), továbbá az egészségügyi és szociális ellátás (3,3%) voltak. Azon ágazatokban, melyekben a közszolgáltatások részaránya kiemelkedő, összesen 4,3%-kal csökkent a foglalkoztatottak létszáma 2004-hez képest, míg a többi szektorban 2,1%-os növekedés következett be. A nem hagyományos foglalkoztatási formák közül a részmunkaidős foglalkoztatás alacsony aránya tovább mérséklődött. A éves foglalkoztatottak kevesebb mint 4%-a dolgozott ben ilyen formában, míg az EU-27 átlaga 17,7%. Magyarországon elsősorban az idősebb nők vállalnak részmunkaidős állást, közöttük sok a nyugdíj mellett dolgozó. Határozott idejű szerződéssel a éves alkalmazottak 7,3%-át foglalkoztatták (az uniós átlag 14,5%). Folytatódott a foglalkoztatottak körében az egyéni vállalkozók és társas vállalkozások részarányának enyhe csökkenése (segítő családtagjaikkal és a szövetkezeti tagokkal együtt számítva) ben 12,2% volt az arányuk a foglalkoztatottakon belül; fél százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egyéni vállalkozók foglalkoztatásban betöltött szerepe az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent, ami feltehetően a színlelt szerződések, illetve a kényszervállalkozók számának csökkenésével magyarázható. Az uniós viszonylatban igen alacsony magyar foglalkoztatási ráta fő oka az alacsony iskolai végzettségűek rendkívül alacsony foglalkoztatási szintje. (Lásd a 2. mellékletet.) Magyarországon a éves alapfokú iskolai végzettségűeknek csak 27,3%-a minősült foglalkoztatottnak ben, míg az EU-27 átlaga 48,3%. Az alacsony iskolai végzettségűek között felülreprezentáltak a romák, ami a munkáltatók részéről tapasztalható diszkriminációval együtt döntően meghatározza munkaerő-piaci hátrányaikat. Alacsony a foglalkoztatottsága továbbá a megváltozott 10

11 munkaképességű embereknek; az ő esetükben a rokkantsági ellátások és a foglalkozási rehabilitáció rendszerének átalakítása várhatóan növelni fogja a munkaerő-piaci részvételt. Az eltelt három esztendő során az oktatási-képzési rendszer számos elemében megindított átalakítás nyomán konkrét és kézzelfogható részeredmények születtek, illetve érdemi változások indultak meg. Túlságosan kevés idő telt el azonban ahhoz, hogy a hatások minőségileg is kimutatható, szignifikáns eredményekben kifejeződjenek. Mindazonáltal, a rendelkezésre álló legfrissebb adatok tükrében 2000 és 2007 között a köz- és a felsőoktatás területén gyakorlatilag valamennyi lisszaboni indikátor, valamint referenciaérték (pl. kulcskompetenciák [írás-olvasási készségek, idegennyelv-tudás, informatikai készségek], korai iskolaelhagyók aránya, oktatási intézmények informatikai ellátottsága, felső-középfokú képzettséggel rendelkezők aránya, az iskola előtti nevelésben résztvevők aránya, felsőfokú matematikai, műszaki és természettudományi képzettséget szerzők aránya) tekintetében lassú, de fokozatos javulás tapasztalható. Magyarország az ún. felzárkózó országok sorába tartozik. 1 A felsőoktatásban a bolognai rendszer elveivel összhangban az új felsőoktatási törvény hatályba lépését követően (2006) megtörtént a háromciklusú képzési szerkezet kialakítása, s ezzel összhangban, az alapszakok (BSC), a mesterszakok (MSC) többségénél megtörtént a tanulási eredmény alapú képzési és kimeneti követelmények kidolgozása és bevezetése. Érdemi lépések történtek a képzés tartalmának a gyakorlati igényekhez történő fokozott adaptálása érdekében. Az elindított változások megteremtették az alapokat az átfogó reformok továbbviteléhez, de azok megvalósítása, különösen a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférés biztosításához, az iskolai szegregáció felszámolásához, az oktatási rendszer munkaerő-piaci relevanciájának az erősítéséhez kapcsolódó területeken és a felnőttkori tanulásban való részvétel terén az átalakítások ütemének a felgyorsítását, s a szervezeti, tartalmi intézkedések és a szabályozási környezet között fokozott konzisztencia megteremtését igénylik. 1 COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT PROGRESS TOWARDS THE LISBON OBJECTIVES IN EDUCATION AND TRAINING Indicators and benchmarks,

12 II. MAGYARORSZÁG NEMZETI AKCIÓPROGRAMJA Magyarország Nemzeti Akcióprogramját az EU ún. integrált iránymutatásai által meghatározott stratégiai célrendszernek megfelelően készítettük el. A magyar prioritások ( key challenges ) - figyelembe véve az itt bemutatott keretfeltételeket - az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: Prioritásaink a es Nemzeti Akcióprogramban definiált prioritásokon alapulnak, ugyanakkor alkalmazkodtunk a változó feltételrendszerhez, építettünk az elmúlt időszakban elért eredményekre. A konvergencia program eredményei alapján, valamint a költségvetési hiány kiigazításának növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt kezdeti visszafogó hatása miatt kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az államháztartási hiány továbbra is a konvergencia programban leírt pályának megfelelően alakuljon. Mindemellett a prioritások között hangsúlyt kapnak a növekedést és foglalkoztatás-bővítést szolgáló kormányzati lépések is. A mikrogazdasági feltételek esetében összhangban a lisszaboni prioritásokkal - az üzleti környezet javítása, valamint a K+F és innováció előmozdítása mellett a széles értelemben vett infrastruktúra bővítése kiemelt helyen szerepel. Utóbbi kiemelt kezelését indokolja, hogy Magyarországnak jelentős hátrányt kell ledolgoznia az európai uniós szint eléréséhez. A foglalkoztatás bővítése érdekében az alábbi prioritásrendszert fogalmazzuk meg: aktivizálás, az álláskeresés és a munkavállalás ösztönzése; a foglalkoztathatóság javítása; a munkaerő iránti kereslet növelése különösen a leghátrányosabb helyzetű térségekben; a munkaerő-piaci átmenetek segítése, a foglalkoztatás nem hagyományos formáinak elterjesztése; a be nem jelentett munkavégzés kifehérítése; a munkaerőpiaci hátrányok újratermelődésének megakadályozása ideértve az esélyegyenlőség erősítését mind a foglalkoztatás, mind az oktatás területén-, a kompetencia alapú oktatást, valamint az oktatás és a munkaerő-piaci igények közötti összhang erősítését. II.1. Makrogazdasági program 1. iránymutatás: gazdasági stabilitás biztosítása a fenntartható növekedés érdekében 1. országspecifikus ajánlás Folytatni kell a költségvetési hiány és az államadósság tartós csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtását, a kiadási oldal fokozott figyelembevételével, beleértve az alaposabb és átfogóbb kiadási szabályok kialakítását. A költségvetési hiánynak olyan megfelelően alacsony szintet kell elérnie (Magyarország esetében a középtávú költségvetési cél a GDP 0,5%-ának megfelelő strukturális azaz a ciklikus hatásoktól és az egyszeri tételektől megtisztított államháztartási hiány), ami úgy teszi lehetővé a gazdaság ciklusait automatikusan kisimító költségvetési folyamatok működését, hogy a költségvetés hiánya nem lépi túl a 3%-os referenciaszintet. A monetáris politikának hozzá kell járulnia az árstabilitás eléréséhez és fenntartásához, valamint megfelelő keretet kell adnia a felzárkózáshoz. 12

13 A Kormány a költségvetési és strukturális politikát úgy alakítja, hogy a belső gazdasági környezet stabilitásának növelése révén kedvező feltételeket teremt a tartós, reálkonvergenciát biztosító növekedéshez és foglalkoztatásbővüléshez. A monetáris politika tekintetében meghatározó, hogy a jegybanktörvény értelmében a Magyar Nemzeti Bank (a monetáris politika) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A monetáris politika 2001 közepétől az inflációs célkövetés rendszerét alkalmazza. A 2001-ben bevezetett széles sávos rögzített árfolyamrendszer (amelyben a forint árfolyama az euróval szemben ±15%-os sávban ingadozhatott) a kormány és az MNB közös döntése alapján február végétől megváltozott, a sávos árfolyamrendszer megszűnt. A sávok nélküli (szabad lebegtetésű) árfolyamrendszer a jelenlegi körülmények között jobban összhangban van az inflációs célkövetés rendszerének feszültségmentes működésével, és nagyobb mozgásteret ad a reál- és a nominális konvergencia támogatásának. A) Államháztartási folyamatok Magyarország jelenleg túlzott hiány eljárás alatt áll. A túlzott hiány legkésőbb 2009-ben történő megszüntetése a költségvetési politika elsőrendű célkitűzése, összhangban az Európai Unió Tanácsának (Ecofin) októberi ajánlásával. A fenti cél elérésére a kormány 2006 nyarán átfogó költségvetési kiigazítás programot indított. A kiigazítás elsősorban a kiadási oldalt érintő intézkedésekre összpontosít, de a kiigazítási időszak első részében ( ben) a gyors hiánycsökkentés eléréséhez a bevételt növelő lépésekre is szükség volt. A kiigazítás tartósságát az államháztartás különféle alrendszereit (pl. az egészségügyet, az oktatást, a közigazgatást, a nyugdíjrendszert) érintő strukturális reformok alapozzák meg. A kiigazítási program elindítása óta eltelt két év után már jól látszanak az eredmények ban GDP-arányosan még 9,3%-os volt a költségvetési hiány, 2007-ben viszont már csak 5,0%-os. Az egyenlegjavulás közel fele-fele arányban származott a kiadások visszafogásából, illetve a bevételek növeléséből ban a deficit tovább mérséklődik, a konvergencia program 4%-os hiánycélt tűzött ki. A októberében kialakult pénzügyi válság enyhítése érdekében a Kormány a 2007-es konvergencia programban előirányzott hiánycsökkentés felgyorsításáról és az azt megalapozó intézkedésekről döntött. Ennek alapján 2008-ban a hiány részben az év közbeni folyamatok miatt is- várhatóan még jobban, a GDP 3,4%-ára csökken (amely a túlzott hiány eljárás tekintetében figyelembe vehető nyugdíjkorrekcióval 2,9%). A évi költségvetési törvény várhatóan 2,6%-os GDParányos hiánycélt irányoz elő. A törvényjavaslat értelmében az egyenlegjavulást a GDP-arányos elsődleges kiadások csökkentése biztosítja. A kiadások szűkítése döntően a közszféra béreinek és a központi költségvetési fejezetek támogatásból (vagyis nem saját bevételből és nem EUforrásból) fedezett kiadásainak csökkentése, valamint a nyugdíj- és szociális kiadások növekedésének visszafogása révén valósul meg. A közszférában 2009-ben az előző évhez képest nem változnak a keresetek és a 13. havi illetmények kifizetésére sem kerül sor. A 13. havi nyugdíjkifizetéseket érintő korlátozások, a szociális ellátások területén tervezett intézkedések hatására a GDP-arányos pénzbeni társadalmi juttatások csak minimálisan emelkednek jövőre. Ugyanakkor a reálgazdasági kilátások romlása mellett a foglalkoztatottság visszaesését a Kormány költségvetési eszközökkel is mérsékelni kívánja. A Nemzeti Foglalkoztatási Program célja, hogy megnégyszereződjön a segély helyett közcélú munkában résztvevők száma, amit elősegíthet a pénzbeni juttatások közül a közcélú munkára átcsoportosított összegek jelentős növekedése. A hiány 2010-ben tovább mérséklődik. Az államháztartás egyes alrendszereit érintő strukturális reformok (lásd a következő alfejezetet) mellett a közép- és hosszabb távon fenntartható államháztartási pozíciót a költségvetési tervezés és végrehajtás hatékonyságát szolgáló, következő reformértékű intézkedések is elősegítik: 13

14 Az államháztartási törvény január 1. óta hatályos módosítása alapján a kormány a továbbiakban csak olyan költségvetési törvényjavaslatot nyújthat be az Országgyűlésnek, amely biztosítja a kormányzati szektor kamatkiadások nélkül számított, ún. elsődleges egyenlegmutatójának többletét. A évi költségvetési törvényjavaslat tovább erősítette a középtávú költségvetési tervezést. A törvényjavaslat alapján bevezetett középtávú kiadási plafonok három évre előre rögzítették a tárcák támogatási, illetve kiadási előirányzatait. A Parlament által jelenleg tárgyalt törvényjavaslat numerikus szabályokhoz köti a kiadások alakulását. Az (elsődleges) kiadások reálértéke csak a GDP-növekedés felével emelkedhet ben. Emellett a javaslatok szerint a költségvetési politika fenntarthatóságához egy újonnan létrehozandó intézmény, az. ún. Költségvetési Tanács működése is hozzájárul. A költségvetési hiány folyamatos csökkentése megteremti az adósságráta tartós csökkenésének feltételeit. Középtávon az adósságráta a költségvetési egyenleg folyamatos javulásával összhangban tartósan csökkenhet, ami hozzájárul az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának javulásához, mérsékli az országkockázatot, ezáltal a hozamfelárakat. 2. iránymutatás: a gazdasági és pénzügyi fenntarthatóság a növekvő foglalkoztatás alapja 2. országspecifikus ajánlás Folytatni kell a közigazgatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer és az oktatási rendszer reformját a hosszú távú fiskális fenntarthatóság biztosítása és a javuló gazdasági hatékonyság érdekében. A kormány számos, a közigazgatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer, az oktatás, a gázártámogatási rendszer átfogó átalakítását szolgáló intézkedést hozott, amelyek biztosítják a konvergencia programban felvázolt költségvetési pálya betartását. Emellett olyan reformokat hajtott végre, illetve kezdeményezett (pl. az állami vagyonról szóló törvény beterjesztésével), amelyek az államháztartás megalapozottságát és hatékonyságának javítását szolgálják. A) Központi közigazgatás A 2006-ban megkezdődött reformintézkedések (az átszervezések, a kisebb létszám és a teljesítménymérő rendszer bevezetése) hozzájárulnak a kiadások csökkentéséhez, és növelik a közigazgatás hatékonyságát. A kormányzati ciklus elején elfogadott szervezeti intézkedések legfontosabb iránya a nagy hálózatok regionalizációja volt, ezek között végrehajtásra kerültek. A további irányok, mára döntően megvalósult célok mindegyike a hatékonyabb és eredményesebb működés kialakítását szolgálták. Ezek: az intézményrendszer méreteinek, belső tagoltságának szűkítése; állami feladatellátás indokolatlansága esetén intézmények, gazdálkodó szervezetek megszüntetése; a párhuzamosságok megszüntetése; a szakmai tevékenységet támogató pénzügyi apparátusok, szakmai funkciók, fizikai ellátó szervezetek összevonása, koncentrált és szűkebb kapacitással való ellátása. Tényadatok alapján ben az intézkedések hatására nettó módon (vagyis egyes területek létszámnövekedésével is számolva) fővel csökkent a foglalkoztatotti létszám, mely a évi engedélyezett teljes létszámkeret mintegy 5%-os csökkenését jelenti. A tartós éves megtakarítás a költségvetés számára 47 milliárd forint, amely tehát a mindenkori egyensúly javítását szolgálja. 14

15 A központi kormányzat foglalkoztatottainak létszáma 2007 végén 5787-re csökkent, ami a év eleji létszámkeretnél (7936 fő) mintegy 27%-kal kisebb; a párhuzamos funkcionális területek központosítása keretében, az eredményesebb és gazdaságosabb feladatellátás érdekében január 1-jével megtörtént az állami vagyongazdálkodás integrált szervezetben (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) történő kialakítása. A támogató feladatok átvétele a központi szolgáltatók által fokozatosan 2008 végéig valósul meg; a központi közigazgatás és területi (dekoncentrált) szerveinek konszolidációja és regionális átszervezése során számos nagy hálózat regionális alapú átalakítása történt meg, többségében január 1-jével, néhány esetben a év folyamán. Az átszervezés eredményeként az érintett 430 központi költségvetési szerv helyett 184 folytatja működését. A közszolgáltatások minőségének javulását szolgálja, hogy a közigazgatás egészében sor került a teljesítménykövetelmények meghatározására, mérésének általánossá tételére (új típusú teljesítményértékelési eljárás kialakítására (TÉR)). A piaci és nem piaci szereplők adminisztratív terheinek fokozatos csökkentése érdekében megkezdődött a jelenleg hatályos joganyagból eredő adminisztratív terhek Standard Cost Model módszer alapján történő felmérése. A cél 2012-ig a terhek legalább 25%-os csökkenésének az elérése. A fent említett adminisztratív terhek újratermelődésének megelőzése érdekében szükségessé válik a várható adminisztratív terhek előzetes mérésének bevezetése a jogszabálytervezetek tekintetében. Ennek megfelelően az SCM módszer szisztematikus alkalmazási feltételeinek és a kormányzati döntés-előkészítő mechanizmusba való beépítésének előkészítése folyik december 31-ei határidővel. Az ügyfél és a hatóság, valamint az eljáró hatóságok közötti elektronikus kapcsolattartás eljárásjogi akadályainak megszüntetése és az elektronikus kapcsolattartás elterjedésének elősegítése érdekében módosítani szükséges a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt a jogszabálytervezet elkészült, a Kormány 2008 októberében tárgyalta. A szakhatósági közreműködés minden hatósági eljárás tekintetében történő felülvizsgálatának célja az egyes eljárásokban a szakhatóságok közreműködésének csökkentése, az engedélyezés helyett a bejelentési kötelezettség elvének érvényesítése erős ellenőrzés mellett november 30-i ütemezéssel az eljárások felülvizsgálata időarányosan megtörtént, a szükséges jogszabálytervezetek módosítása előkészítés alatt áll. Az eredmény várhatóan a szakhatósági közreműködések 20%-os csökkenése lesz. A piaci és nem piaci szereplők, valamint a közigazgatás adminisztratív terheinek csökkentését célozva, a gyorsabb ügyintézés biztosítására megkezdődött a közhatalmi és hatósági eljárásokban alkalmazott nyomtatványok elektronikusan letölthetővé, illetve kitölthetővé tétele. A nyomtatványok elektronizálására a technikai eszköz rendelkezésre áll, tartalmuk megfelelő kialakítására az útmutató elkészült. Az egyes nyomtatványok elektronikus változatának elkészítése március 31-i ütemezéssel folyamatban van. 15

16 B) Helyi önkormányzatok A kistérségi feladatellátás támogatására 2008-ban 28,1 milliárd forint támogatást hagyott jóvá az Országgyűlés ben a többcélú kistérségi társulások mintegy 22,5 milliárd forint támogatásban részesültek a évi 15,4 milliárd forinttal szemben. Az együttműködés főbb területei továbbra is a közoktatási és szociális feladatok. Az együttműködés intenzitását jól szemlélteti, hogy a 2007/2008. tanévre jelentősen emelkedett a közoktatási intézményfenntartó társulások és az abban részt vevő önkormányzatok száma. A többcélú kistérségi társulásokon túl a körjegyzőségek számának emelkedése is a racionálisabb feladatellátás irányába történő elmozdulásra utal. A települési együttműködés és a közös feladatellátás erősítése érdekében a kistelepülési iskolák, körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javításához, illetve közösségi buszok beszerzéséhez a központi költségvetés évben 3,5 milliárd forintot biztosít. A támogatás új lehetőséget nyújtott a kistelepüléseknek néhány olyan kisebb fejlesztés megvalósításához, melyre nagy az igény, de volumenénél fogva EU támogatás nem jöhetett szóba. 342 sikeres pályázat alapján 905 település és 38 kistérség jutott forráshoz a fenti célok megvalósítására. Az önkormányzatoknál jelentkező derogációs kötelezettségekből adódó fejlesztési-beruházási igényekre is tekintettel közel másfélszeresére emelkedett az EU Önerő Alap forrása. Bölcsődék, óvodák infrastrukturális fejlesztésére, és kapacitásbővítésére, valamint általános iskolák infrastrukturális fejlesztésére 1,6 milliárd forintot hagyott jóvá a Kormány. A támogatás a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben lévő települések infrastrukturális fejlesztését szolgálja. Cél, hogy e kistérségekben élő gyermekek, tanulók ellátása, oktatása minél magasabb színvonalon történhessen meg, különös figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének növelésére. Az államháztartásról szóló törvény módosításával változott az önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai igénylésének és elszámolásának kincstári felülvizsgálata körében a helyszíni vizsgálat rendszere és a kötelező helyszíni vizsgálat feltételei: A támogatások és hozzájárulások év eleji és év közbeni igénylésénél fő elv, hogy helyszíni vizsgálatot a kincstár abban az esetben tart, ha az önkormányzat adatszolgáltatása szerinti együttes összeg, valamint a kincstár álláspontja szerinti együttes összeg közötti eltérés meghaladja a 2%-ot, de legalább az 1 millió forintot. Az év végi elszámolás felülvizsgálatánál minden önkormányzatnál legalább 4 évenként a kincstár helyszíni ellenőrzést tart. Az általánostól eltérő, szigorúbb a szabály a nagyobb, 400 millió forint feletti költségvetéssel rendelkező önkormányzatok esetében. Ilyenkor évente kerül sor helyszíni ellenőrzésre a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek jogcímei legalább 50%-ánál. C) Gyógyító-megelőző ellátások A gyógyító-megelőző ellátások kiadásai GDP-hez viszonyított arányának az utóbbi években megvalósult csökkenő tendenciája teljesíti a konvergencia program követelményeit, és hosszú távon az egészségügyi ellátások finanszírozásának fenntarthatóságát alapozza meg. A gyógyítómegelőző ellátások kiadásai folyó áron 714 milliárd forintról 741 milliárd forintra nőttek 2006 és 2008 között, miközben GDP arányosan a évi 3%-ról 2007-re 2,8%-ra csökkentek, és ban további 0,1 százalékpontos csökkenés várható. 16

17 A 2006-os és a 2007-es évek reformjai, az új kapacitásszabályozási-, illetve az új finanszírozási rendszer bevezetése lehetővé tették az Egészségbiztosítási Alap egyensúlyának biztosítását ben az Egészségbiztosítási Alap már 27,4 milliárd forintos szufficittel zárt, 2008-ban is többlet várható. Az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldalának erősítése elsősorban az egészségbiztosítási jogviszony ellenőrzésének köszönhető, mely 2008-ban továbbra is jelentős eleme a reformfolyamatoknak. A járulékot nem fizetők továbbra is megkapják a számukra szükséges egészségügyi ellátást, január 1-jétől azonban az APEH az OEP adatszolgáltatása alapján fokozott figyelmet fordít a jogviszonyuk rendezését elmulasztó belföldi személyek ellenőrzésére. A bejelentési kötelezettség elmulasztását mulasztási bírsággal, a járulékfizetés elmaradását pedig késedelmi pótlék kivetésével büntetik. Az ellenőrzések elősegítése érdekében bővült az OEP és az APEH közötti adatcsere lehetősége. A biztosítási jogviszony meglétét az egészségügyi szolgáltatók kötelesek előzetesen ellenőrizni. Az OEP az ellenőrzést elmulasztó szolgáltatók finanszírozásának 10%-át visszavonja. A jogviszony ellenőrzés hatékonyságának növelése céljából évben bevezetésre került rendszer szerint, amennyiben a háziorvosi és fogorvosi ellátást, járóbeteg- és fekvőbeteg szakellátást nyújtó szolgáltató ellenőrzi egy biztosított jogviszonyát, esetenként 50 Ft díjazásban részesül, elismerve ezzel a többletmunkáját. A társadalombiztosítás biztosítási elvét erősíti az is, hogy az egészségügyi szolgáltatásra szolidaritási alapon jogosultak (pl. nyugdíjasok, anyasági ellátásban részesülők, nappali tagozatos tanulók/hallgatók, hajléktalanok) után is van tényleges járulékbefizetés, mivel a központi költségvetés személyenként havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az Egészségbiztosítási Alapba. A központi költségvetésből ilyen címen átvett járulékok mértéke 2008-ban 307 milliárd forintot tesz ki, a évi 289 milliárddal szemben. A gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak racionalizálásában nagy szerepet kap az elszámolási nyilatkozat, mely az alaptalanul elszámolt teljesítmények finanszírozásának visszaszorítását szolgálja. Valamennyi egészségügyi szolgáltató szankció mellett köteles elszámolási nyilatkozatot adni a biztosítottnak, ha a biztosított fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást, járóbetegszakellátást vagy fogászati alapellátást vesz igénybe. Az elszámolási nyilatkozatban a biztosított tájékoztatást kap arról, hogy az egészségügyi szolgáltató milyen ellátást, kezelést kíván a biztosító felé elszámolni, és ezért milyen összeget igényel. A betegellátás színvonala a szigorúbb költségvetési peremfeltételek mellett is fenntartható, tekintve, hogy az invalid, meg nem történt ellátások az erre irányuló intézkedéseknek köszönhetően (elszámolási nyilatkozat) kevésbé terhelik az ellátórendszert, így a kapacitások a valós ellátási igényekre fordíthatóak; az ellátás monitorozása intézményesült háttérrel (Egészségbiztosítási Felügyelet), új jogintézmények bevezetése mellett (várólista, ütemezett betegfogadási rendszer) a korábbiaknál hatékonyabb módon történik; a költségvetést kevésbé terhelő, ugyanakkor a beteg számára kedvezőbb ellátási formák (egynapos sebészet, nappali kórház) terjedésének elősegítése folytatódik. A kiadási megtakarítások lehetővé tették az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatók finanszírozásának növelését, az egynapos ellátási formák fejlesztését, illetve egyes meghatározott szakmákban a kialakult várólisták csökkentését. 17

18 D) Gyógyszertámogatások A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvény, továbbá a gyógyszercégek befizetéseire vonatkozó rendelkezések hatályba léptetésével olyan keretszabályok érvényesülnek, amelyek a racionálisabb fogyasztási szint, fogyasztási struktúra elérését, a támogatási, befogadási rendszer átláthatóságának növelését, a gyógyszerkiadások mérséklését segítik. A törvény megteremtette a gyógyszergyártók (gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultjai), a forgalmazók, a gyógyszert rendelő orvosok, a betegek és az egészségbiztosítás közös felelősségének új, igazságosabb rendszerét. A törvény legfontosabb végrehajtási rendelete a törzskönyvezett gyógyszerek és különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól, továbbá a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló ESzCsM rendelet rögzíti a terápiás, illetve hatóanyag alapú fix csoportok képzésének, illetve a támogatásba történő befogadásának részletszabályait. A végrehajtott gyógyszer-támogatási rendszert, gyógyszerpiacot érintő lényeges változtatások: az indikációhoz kötött kiemelt támogatású gyógyszerek ingyenessége megszűnt; mérséklődtek a támogatási kulcsok; a generikus verseny felgyorsítása és a nyilvánosság biztosítása érdekében változtak a fixesítés szabályai (a fix támogatási csoportok képzése, az árcsökkentések kihirdetése folyamatosan, a fixesítés negyedévente történik.). A gyártók már az interneten keresztül (OEP Webes Licit rendszer) digitális aláírással tudnak árcsökkentéseket benyújtani. Ez a lehetőség jelentős előrelépést jelent és a folyamatokat is meggyorsítja; szigorodtak a támogatott gyógyszerkörben maradás feltételei; a hatékony gyógyszerrendelést szolgáló rendelkezések alapján az orvosok rendszeres visszajelzést kapnak rendelési gyakorlatuk átlaghoz való viszonyáról. A minőségi és hatékony gyógyszer-rendelésre ösztönzéssel kapcsolatos jogszabály módosítása folyamatban van, az új szabályozást várhatóan a március 31-ét követően beváltott vények alapján kell alkalmazni. Ezek alapján az orvosok nem pénzügyileg kerülnek szankcionálásra, hanem továbbképzésre kötelezik őket; a gyógyszergyártók és forgalmazók befizetési kötelezettségét (a támogatás termelői árarányos része után 12%, a támogatott gyógyszerek nagykereskedelmi árrésére 2,5%, a gyógyszerismertetők után évi 5 millió forint, gyógyszertári gyógyszerek előirányzatának túllépése esetén sávos befizetési kötelezettség) törvény rögzítette. Ezek közül a gyógyszerismertetők utáni befizetési kötelezettséget az Alkotmánybíróság június 18-ai hatállyal eltörölte. A folyamatok kedvező alakulása miatt sávos befizetési kötelezettség ben és 2008-ban sem jelentkezik; elkezdődött a felírási és biztosítotti jogosultságok on-line módon történő ellenőrzése; enyhültek a patikaalapítási korlátok és lehetővé vált egyes nem vényköteles készítmények gyógyszertáron kívüli forgalmazása is. A gyógyszer-támogatási rendszert, a gyógyszerpiacot érintő intézkedések hatására 2007-ben megtört a gyógyszer-támogatási kiadások nagymértékű növekedésének tartós tendenciája. A kiadások a évben folyósított támogatáshoz képest 16,7%-kal csökkentek. A 2007-ben folyósított gyógyszertámogatás 323,6 milliárd forint, a gyógyszergyártók, forgalmazók befizetési egyenlege 27,8 milliárd forint, az Egészségbiztosítási Alap gyógyszer vonatkozású egyenlege 295,8 milliárd forint volt. Az utóbbi GDP-hez viszonyított 1,17%-os aránya nagymértékű, 0,38 százalékpontos mérséklődést jelent az előző évihez képest. 18

19 2007 augusztusáig a kifizetett gyógyszertámogatás 218,6 milliárd forint, míg ez az érték 2008-ban 2,8%-kal alacsonyabb 212,6 milliárd forint volt és ez csak 61%-a a gyógyszer-támogatási tartalékkal számolt 347,9 milliárd forint eredeti támogatási előirányzatnak. Az eddigi folyamatok alapján az Alkotmánybíróság döntésére is tekintettel a gyógyszergyártók, forgalmazók várható befizetése a tervezett körül alakul. A korábbi évek időarányos teljesítési mértékei alapján valószínűsíthető, hogy az Egészségbiztosítási Alap gyógyszer vonatkozású egyenlege az előirányzottnál kedvezőbb szinten teljesül annak ellenére, hogy a vizitdíj kényszerű megszüntetése miatt a gyógyszerek iránti kereslet néhány százalékkal emelkedett. A támogatási szint csökkenése következtében január közepén jelentős lakossági térítési díjemelkedés történt. A generikus piacon gerjesztett árverseny hatására azonban az árak folyamatos mérséklődése következett be a támogatott készítmények körében, és ez a január 15. és augusztus 31. közötti időszak folyamán összesen 960 készítményt érintett, amely körben a termelői árak 25%-kal csökkentek. A teljes a támogatott és nem a támogatott gyógyszerkörre vonatkozó évi 18,5%-os átlagos fogyasztói áremelkedési mérték 2008 első nyolc hónapjára vonatkozóan 2,3%-ra mérséklődött. Összességében az Egészségbiztosítási Alap természetbeni ellátásainak kiadásai (gyógyítómegelőző, gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz támogatás és egyéb kiadás) a GDP %- ában a évi 4,9%-ról 2008-ra várhatóan 4,1%-ra csökkennek. E) Oktatás Közoktatás A szeptember 1-jétől bevezetésre került új teljesítménymutató alapú finanszírozás szeptember 1-jétől a költségvetési törvény alapján kiterjed az alapfokú művészetoktatásra, a kollégiumi, externátusi nevelésre, ellátásra, a napközis és tanulószobai foglalkozásra, illetve az iskolaotthonos nevelésre, oktatásra. E feladatok tekintetében a számítás alapját szintén a közoktatási törvényben meghatározott oktatás-szervezési paraméterek képezik. Lényege, a fenntartók döntően a helyi önkormányzatok e finanszírozási rendszer hatására szembesülnek azzal, ha több pedagógust foglalkoztatnak, mint amennyit ezek a paraméterek (pedagógusok heti kötelező óraszáma, osztályok, csoportok átlaglétszáma, gyerekek, tanulók heti foglalkoztatási időkerete) indokolttá tesznek. Az óvodai nevelés, iskolai oktatás, szakképzés elméleti képzés tekintetében 2007/2008-as évre meghatározott paraméterek felmenő rendszerben szigorodnak az új tanévben. A 2010/2011 tanévben kerülnek teljes mértékben alkalmazásra a finanszírozásban a közoktatási törvény előírásai. Tovább finomodtak a fenntartó önkormányzatok társulását ösztönző támogatások szabályai, megfogalmazott elvárás a kistérségi közoktatási feladatok tervezésének kötelezettsége. A kistérségi közoktatási feladatok támogatásának feltétele szeptember 1-jétől, hogy a többcélú kistérségi társulás rendelkezzen elfogadott kistérségi intézkedési tervvel, mely a közoktatási feladatok ellátásában részt vevő települések tekintetében tartalmazza mindazon követelményeket, amelyeket az önkormányzati intézkedési tervnek is tartalmaznia szükséges. 19

20 A Kormány Új Tudás Műveltség Mindenkinek című programjának célkitűzései közé tartozik többek között, hogy minden gyermek eséllyel kezdje meg az iskolát, és az iskolarendszer ne növelje a társadalmi különbségeket, hanem a nehéz helyzetben levőknek is adja meg a felemelkedés lehetőségét, illetőleg, hogy váljon vonzóbbá a pedagóguspálya, növekedjen a pedagógusmunka megbecsülése. Felsőoktatás A felsőoktatási reform alapvető célja, hogy javítsa a képzés színvonalát, és alkalmasabbá tegye azt a változó szerkezetű és nagyságú munkaerő-kereslethez való alkalmazkodásra. A reform keretében az alábbi újabb lépésekre került sor: A felsőoktatásról szóló törvény évi módosítása révén a felsőoktatás minőségelvű fejlesztésének kormányzati programja, az Európai Felsőoktatási Térségben kibontakozó felsőoktatási mobilitás követelményei a változó piacgazdasági környezetben az egyetemeknek, főiskoláknak új alkalmazkodási lehetőségként biztosítja a nagyobb önállósággal, és nagyobb felelősséggel járó, az intézményi gazdálkodást segítő, a felsőoktatási intézmények és a fenntartói feladatokat ellátó minisztérium között létrejött három éves időszakra kötött fenntartói megállapodást. Ezáltal egyfelől javul a költségvetési tervezés biztonsága, másfelől a finanszírozásban részesülő intézményekkel szemben minőségi teljesítményelvárásokat fogalmaznak meg olyan területeken, mint pl. a képzés, a K+F-tevékenység, gazdálkodás, regionális gazdasági, társadalmi beágyazódottság és együttműködés. A központi költségvetési támogatás a 2007 decemberében aláírt megállapodások keretében két részből áll: egyik részét a megállapodás érvényességi idejére szóló alaptámogatás képezi, a másik részét a feladatmutatókhoz kötött évente változó támogatás adja. A hallgatói választáson alapuló és a kormányzat szerepét a képzési területenkénti keretszámok meghatározására korlátozó felvételi eljárásrend versenyélénkítő hatása már a évi felvételi eredményekben tükröződött: a hallgatók többsége a nagyobb egyetemekre, a nagyvárosokba és budapesti intézményekbe jelentkezett. A évi felvételi eljárásban az új felvételi rendszer első évéhez viszonyítva kiegyenlítettebb volt a vidék-főváros vonatkozásában mind a jelentkezések, mind a felvettek száma, bár a demográfiai csökkenés miatt a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők szám mintegy tízezer fővel csökkent. A jelentkezések további koncentrálódása melyet csak az intézmények maximális kapacitása korlátozhat várhatóan az intézményszám kényszerű csökkenését eredményezi, hatékonyabb, versenyképesebb felsőoktatási struktúra kialakulását elősegítve. A felsőoktatási intézmények kapacitásának vizsgálati határideje összefüggésben a felvehető létszámmal és az ellátandó feladatokkal szeptember 1-jéről március 31-ére módosult. A felsőoktatási intézményekbe történt évi felvételek már az új kapacitás akkreditáció eredményének figyelembevételével történtek. A felsőoktatási intézmények takarékos gazdálkodását elősegíti a felsőoktatási törvény alapján létrehozott Felsőoktatási Információs Rendszer is, amely azokat az adatokat tarthatja nyilván, amelyek az intézmény rendeltetésszerű működéséhez, a munkáltatói jogok gyakorlásához, a képzés megszervezéséhez nélkülözhetetlenek, továbbá amelyek a jogszabályokban és a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 20

Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT. Budapest, 2008.

Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT. Budapest, 2008. Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT 2008 2010 Budapest, 2008. november TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 I. BEVEZETÉS...4 I.1. Helyzetértékelés

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A gazdasági és munkaerőpiaci helyzet 2004 -ben a magyar gazdaság folyamatait a fenntartható növekedési pályára való visszatérés

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend dr. Bathó Ferenc főosztályvezető Pénzügyminisztérium X. Jubileumi Pénztárkonferencia, Siófok 2007. november 20. Költségvetés

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

LXXII. Egészségbiztosítási Alap

LXXII. Egészségbiztosítási Alap LXXII. Egészségbiztosítási Alap I. Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetését megalapozó főbb tényezők Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 267 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2015. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS

KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP . ú melléklet a 005. évi... törvényhez 006. évi előirányzat LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP Egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek Munkáltatói egészségbiztosítási járulék Biztosítotti

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást

a szociális szolgáltatások kiépítettsége, működése és a társadalmi igények (szükséglet, fizetőképesség) nem fedik egymást A szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása társadalmi vita koncepció Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. július. Szociális támogatási rendszer sokféle élethelyzetre, sokféle pénzbeli

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG 1. A kormányzat gazdaságpolitikája 1.1. Gazdaságpolitikai célok, cselekvési irányok A gazdasági egyensúly javításának

Részletesebben

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben