TÖRÖKORSZÁG EU CSATLAKOZÁSÁNAK ESÉLYEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÖRÖKORSZÁG EU CSATLAKOZÁSÁNAK ESÉLYEI"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Levelező tagozat EU kapcsolatok szakirány TÖRÖKORSZÁG EU CSATLAKOZÁSÁNAK ESÉLYEI Készítette: Csáki Anita Budapest, 2005

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Bevezetés... 5 I. Európai ország-e Törökország?... 8 A kultúrák gyökerei... 8 Vallás...9 Történelmi előzmények Ázsia vagy Európa? - földrajzi kérdések Gazdasági szempontok Ki léphet be az Európai Unióba? Következtetések II. Törökország integrációba való bekapcsolódása Törökország a II. világháború után Az Ankarai egyezmény A társulás működése A csatlakozási kérelem benyújtása A vámunió A Luxemburgi csúcs A Helsinki csúcs A 2002-es koppenhágai csúcs Áttörés? Kérdések és problémák III. Törökország felkészültsége a csatlakozásra Politikai érettség Gazdasági érettség Mezőgazdasági szektor Külkereskedelem IV. A Törökország csatlakozása mellett szóló érvek Politikai okok Geopolitikai okok Törökország hadereje Jelzés az iszlámnak Jelzés a fejlődő országoknak Jelzés a dél-mediterránnak Gazdasági okok Társadalmi okok A Törökországra gyakorolt hatások Felmérések V. A Törökország csatlakozása ellen szóló érvek Mérete Szegény ország Migráció A csatlakozás utáni pénzügyi terhek Külső kihívások Intézményi átalakítások

3 Az iszlám Másság Kisebbségi és emberi jogi kérdések Konklúzió VI. A csatlakozás előtt megoldandó problémák Szomszédsági kérdések Ciprus Közel-Kelet Kisebbségi kérdések Örmények A kurd kérdés Gazdasági kérdések Konklúzió VII. Törökország és az Európai Unió kapcsolata Görögország Ciprus Németország Franciaország Nagy-Britannia Ausztria Skandináv országok Mediterrán országok Benelux államok Közép-kelet-európai országok- a magyar álláspont Összegzés Mellékletek Felhasznált irodalom

4 Bevezetés Az Európai Unió jelentősége kétségtelen Európa életében. A második világháború után kiemelkedő szerepe volt az európai gazdaság fellendítésében. Erősítette az országok összefogását, és azok politikai és gazdasági közeledésével sikerült versenyképességüket növelni, és ezzel az Amerikai Egyesült Államok és Japán mellett a világ gazdaságának egyik legjelentősebb központjává válnia. Az eredetileg hattagú társulás az idők folyamán sok kihívással szembesült. Számos gazdasági válságra kellett megoldást találni, köztük a hetvenes évek olajválságaira. Tagjai száma időközben huszonötre bővült, ami szerkezeti átalakításokra kényszerítette az Unió eredetileg hat tagra kialakított döntéshozói és törvénykezési testületeit. Az Európai Unió jövője is kihívásokkal teli. Sikerül-e megőriznie versenyképességét? Sikerül-e összefognia jelenleg huszonöt, de a jövőben még több tagországot, kialakítva számukra egy közös célt, és véghezvinni azt? Sikerül-e hathatósan átalakítani szerkezetét és támogatási rendszerét? Sikerül-e a tagországok érdekeit az Unió érdekeinek megfelelően közös nevezőre hozni? Milyen irányban fejlődjön tovább? Létrehozható-e egy politikai unió, vagy inkább egy lazább szervezet lenne megfelelő? A bővítés kérdése egy hasonlóan fontos kihívás. Előnyös vagy hátrányos, ha az Unió tovább tolja határait, és további országokat vesz be tagjai közé? A válasz az, hogy a bővítésnek vannak előnyös és hátrányos oldalai is. Előnyei közé tartozik, hogy egy nagyobb területű, nagyobb népességű szervezet hathatósabb világpolitikai és világgazdasági szerephez juthat, mint egy kisebb, amennyiben sikerül megfelelő és hatékony kompromisszumot kialakítani a tagok között. Egy több tagot számláló szervezet több lehetőséget tartogat, több területen érvényesülhet, mint hasonló országok kisebb méretű társulása. Emellett a kevésbé fejlett területek felzárkóztatása, problémáinak megoldása sikeresebb a társuláson belül, mint azon kívül, hiszen a tagok elkötelezettsége nagyobb, és egymásnak is nagyobb segítséget nyújthatnak. A szervezeten belüli munkamegosztás is segíthet abban, hogy az országok a számukra legsikeresebb területekre koncentrálhassanak. Ezen felül ugyanakkor hátrányos is lehet az egyébként fejlett gazdasággal rendelkező tagországok számára, hogy költségvetésük egy részét fel kell áldozniuk más célokra. A fejletlenebb tagországok lassíthatják a fejlettebbek továbblépését, valamint behozhatják saját problémáikat a szervezetbe, melyekkel ezentúl annak kell megbirkóznia. Mindezek figyelembevételével azt mondhatjuk, hogy a bővítés előnyös lehet egy társulás számára, hiszen annak világgazdasági és világpolitikai súlya növekedhet. Az új, 5

5 esetleg fejletlenebb tagországok felzárkóztatásával a társulás még erősebb és fejlettebb lesz. Ugyanakkor az új tagok esetében bizonyos kritériumokat fel kell állítani, hogy képesek legyenek a sikeres együttműködésre. Ezek a kritériumok kiterjednek gazdasági fejlettségükre, amelynek nem szabad sokkal elmaradnia a szervezet teljesítményétől. Politikai és ideológiai szempontból hasonló elveket kell követniük, mint a szervezet, hiszen az együttműködés csak ebben az esetben valósulhat meg. Az Európai Unió számára minden csatlakozás kihívás, hiszen saját eddig elért eredményeit veszélyezteti ezzel. Felmerülhet annak a veszélye, hogy egy új tagnak nem sikerül beilleszkedni az eddig jól működő rendszerbe, azt felborítja, és így belülről a többi tag eredményességét is rontja. A 2004 előtt felvett tagországok eddigi tevékenysége sikeresnek mondható, hiszen nagyjából hasonló jellegű és fejlettségű, vagy sikeres fejlődést produkáló országok váltak tagokká. A májusi csatlakozással azonban a közép-kelet-európai területek felé nyitottak, amely országok gazdasági eredményessége elmarad az uniós eredményektől. Ugyanakkor hatalmas gazdasági lehetőségeket tartogatnak, elszántak a változtatások iránt, és gyorsan fejlődnek. Az Unió további tagjelölti kérelmeket kapott a kelet-európai régióból, olyan országoktól, amelyek gazdasági eredményei egyelőre elég szerények, valamint Törökországtól. Törökország esetében azonban nagy a tét, hiszen egy hatalmas országról van szó, amely fejlődőfélben van. Nagy területű, ámde szegény ország, amelynek nagyobb része ráadásul nem is Európában fekszik. Európaisága nemcsak földrajzi értelemben, de ideológiailag is megkérdőjelezhető, hiszen az alapvetően keresztény Európával ellentétben Törökország az iszlám vallás egyik képviselője. Bár demokratikus vezetésű, súlyos hiányosságok tapasztalhatók a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok területén is. Ugyanakkor a politikai vezetés elkötelezetten nyitott Európa, az európai értékek, demokrácia és kapcsolatok iránt. Az utóbbi néhány évben bebizonyította, hogy képes bármilyen változtatásra, hogy bekerülhessen az Unióba. Területét és lakosságát tekintve jelentősen növelné az Unió világpolitikai erejét. Hatalmas gazdasági potenciál rejtőzik benne, ami idővel és megfelelő irányítással sikeressé tehető. Ez továbblendítené Nyugat-Európa jelenleg stagnáló gazdaságát, és a világgazdaság még nagyobb befolyással bíró szereplőjévé tenné. Emellett geostratégiai szerepe kiemelkedő, hiszen olyan területek mellett fekszik, mint a Közel-Kelet, vagy a Kaukázus országai, amelyek a legfőbb konfliktusterületek. Ezek kezelésében Törökországnak nagy tapasztalata van. Ez és Törökország nagy és képzett hadereje lehetőséget adna az Unió számára, hogy kül- és biztonságpolitikai szempontból nagyobb szerepet vállaljon. Világpolitikai súlya is jelentősen nőne Törökország 6

6 csatlakozásával. Fontos szempont még, hogy amennyiben Törökország csatlakozási igényét elutasítják, milyen irányba fordul ezután, és az eddig elért reformok és eredmények továbbfejlődnek-e vagy visszaesés következik-e be. Fontos kérdés tehát, hogy az Európai Unió képes-e befogadni egy ennyire különböző országot, amely jelenleg sok problémával küzd, ugyanakkor hatalmas lehetőségek rejlenek benne mindkettőjük számára. Véleményem szerint Törökország csatlakozása elkerülhetetlen, hiszen amennyiben Európa képes eltekinteni a kulturális különbségektől, Törökország képes lesz idővel a szükséges reformok végrehajtására, és teljesíteni tudja a szükséges kritériumokat. Hatalmas gazdasági és politikai lehetőség nyílna meg mindkét terület számára, amely egyrészt Törökország fellendülését segítené, másrészt az Unió szerepét növelné világgazdasági és világpolitikai szempontból. Az Unió nem engedheti meg, hogy elveszítsen egy ilyen fontos partnert, és kockáztassa a törökországi reformok kimenetelét, valamint azt sem, hogy az ország Európától elfordulva esetleg szélsőséges útra lépjen, hiszen akkor komolyabb problémát jelentene, mint belépésével. Ugyanakkor a tényleges csatlakozás a közeljövőben még nem jöhet létre, hiszen mindkét fél számára szükséges idő ahhoz, hogy felkészülhessen arra és annak hatásaira. Az Unió jövője szempontjából tehát kiemelt feladat, hogy be tudja-e fogadni tagjai közé Törökországot, valamint hogyan és mikor teszi ezt meg, úgy, hogy mindkettőjük számára sikeres legyen az együttműködés. Mindkettőjük jövője szempontjából fontos tehát, hogy hogyan felel meg ennek a kihívásnak. A továbbiakban bemutatnám, hogyan alakult eddig Törökország és az európai integráció kapcsolata, milyen érvek és ellenérvek szólnak a csatlakozás mellett és ellen, milyen további feladatok állnak még Törökország és az Unió előtt, hogy a csatlakozás megvalósulhasson, és hogyan viszonyulnak az egyes európai országok ehhez a kérdéshez. 7

7 I. Európai ország-e Törökország? Törökország európai uniós csatlakozása mellett és ellen nagyon sok érvet lehet felsorakoztatni. Az egyik leggyakrabban említett kérdés Törökország európaisága. Mivel az Európai Unió nevéből és szellemiségéből adódóan európai országok gazdasági és politikai társulása felmerül a kérdés: európai ország-e Törökország vagy legalábbis elég európai-e ahhoz, hogy az Európai Unió tagja lehessen? A továbbiakban ezt a kérdéskört különböző szempontok alapján próbáljuk megvizsgálni. A kultúrák gyökerei Mitológiáját tekintve az európai kultúra a görög kultúrában gyökeredzik. Emellett rengeteg más hatás érte, alapvetően mégis ez a kultúrkör határozta meg az európai gondolkodást, kultúrát és művészetet a kezdetektől. Maga az Európa szó is a görög mitológia része: Európa a görög legendákban Zeusz, a görög főisten szerelme volt. A török kultúra ezzel szemben a keleti iszlám kultúrában gyökeredzik. Mitológiájukat tekintve a két terület különböző alapokból táplálkozik. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a kis-ázsiai területek közvetlen kiérlelői voltak és jelenleg is hordozói annak a kulturális, vallási és humanista örökségnek, amelyek a mediterrán medencéből kiindulva az európai értékek forrásainak minősülnek. 1 A görög kultúra, Európa a többivel szemben a haladást, modernséget, nyugatot jelentette. A nyugati kultúra Törökország számára is ezt a haladást képviselte, amelyhez sok szál és kapcsolat kötötte a későbbiekben is. Az európai mintára megtörtént a görög, latin, zsidó kultúra részleges átvétele, átáramlása a kis-ázsiai területekre, ami közelebb hozta egymáshoz a különböző alapokból táplálkozó területek kultúráját. Ugyanakkor az európai kulturális értékrend követésében akadnak hiányosságok, elég, ha csak az emberi jogok esetében talált visszaélésekre gondolunk, például a török börtönökben gyakran alkalmazott kínzásokra, amelyek az mutatják, hogy vannak azonosságok, közös kiindulópontok, azonban ezek nem jelentik azt, hogy a két terület kulturális szempontból azonos. Nem szabad megfeledkezni az alapvető kulturális és értékrendbeli különbségekről sem, amelyek ezekből a különböző alapokból táplálkoznak. Ezek az alapok adhatnak magyarázatot sok esetben a különböző szemléletmódokra. 1 Európai Tükör, 2004/7. Gordos Árpád- Ódor Bálint: Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz, avagy hol vannak az Unió határai? című cikk, 111. oldal 8

8 Vallás A vallás tekintetében is eltérések találhatók. Európa elsősorban a keresztény valláskörre és felfogásra épül. Ettől nagyban különbözik Törökország, amelyben az iszlám vallás az uralkodó. Ezek az eltérések egyrészt problémaforrásokká is válhatnak, másrészt a sikeres együttműködés példát is mutathat a világ többi része számára, hogy különböző vallási hátterű területek, különösen egy iszlám országgal való együttműködés sikeres lehet, és egy iszlám országban is lehetséges a demokrácia, fellendülés és működő piacgazdaság. Az eltérések egyike az állam és a vallás összefonódása, amely a görög-római típusú demokráciából indult ki. Rómában, a köztársaság korában ebből fejlődött ki a képviseleti demokrácia, amelyben az egyház és a hatalom képviselői már elkülönült feladatokat láttak el. A középkorban ugyanakkor az állam és a vallás újra szorosan összefonódott, szétválasztásuk a felvilágosodás korában teljesedett ki. Az iszlám esetében azonban még mindig egyfajta törzsi demokráciáról beszélhetünk. A világon minden hatalom és jogosultság kizárólag a szuverén Istené, így az ország irányítása egyben vallási kérdés is. Ezért kérdéses, hogy az iszlám világban is végbemehet-e az állami és hitélet elkülönülése. Ugyanakkor Törökország példája azt mutatja, hogy ez lehetséges: az első világháború után létrejött világi Török Köztársaságban ugyanis nemcsak szétválasztották az egyházat és az államot, hanem kifejezetten az állam ellenőrzése alá helyezték a vallást. 2 Így például a mecsetek, templomok építése is állami engedélyhez kötött. Törökország e tekintetben is hajlandó a nyugat felé nyitásra: az iszlámra jellemző politika és vallás jelentős összefonódása a kemáli" vezetéstől 3 kezdve csökken. A politika részévé vált a lemondás az iszlám jogról az iszlám értékek megmaradtak, de annak politikai funkcióit visszaszorították. Az állam és az egyház elválasztása előrehaladottabb, mint az EU egynémely tagállama esetében, így például Franciaországban. Az iszlám befogadása az Európai Unióba nagy lépés lenne az eddigi évek iszlámellenessége miatt is, de az EU eddig is bizonyította Görögország és Ciprus felvételével, hogy nem egy keresztény klub, hanem nyitott más vallások iránt is. Görögország a katolikus vallás görög-keleti ágát képviseli, amely az Európa egyéb részén gyakorolt római katolikus valláshoz képest mutat eltéréseket. Ugyanakkor sokak számára 2 HVG, Keresztes Imre: Muszlimok, többségi elven? c. cikk, letöltés: :28 9

9 éppen az iszlám jelenti a legfőbb problémát Törökország csatlakozásánál, így a Vatikán számára is. Joseph Ratzinger, a frissen megválasztott pápa szerint Európa nem földrajzi, hanem kulturális egység, s az európai alkotmányban szerepelnie kellene a keresztény gyökereknek. 4 Történelmi előzmények Törökország történelmét tekintve nagyon sok szállal kötődik Európához. A középkortól kezdve hadjáratainak egyik fő célja Európa különböző részeinek meghódítása, a nyugat felé törekvés volt. Egyik legfontosabb irányultsága tehát egyrészt a nyugati birodalmak esetleges meghódítása, és a velük való kapcsolattartás volt. Az együttélés évszázadaiban a kultúrák közti közeledés elkerülhetetlen volt, így egymás kultúrájának, különbségeinek megismerése, elfogadása is, ami közelebb hozta a kultúrákat és az embereket is. Törökország így a legeurópaibb iszlám állam lett már a középkortól kezdődően. Ez az európaiság a huszadik században tovább erősödött. Törökország a 19. században felbomlott Oszmán Birodalom magja volt. Erős francia hatás érte ebben az időszakban: a modernizálás, központosított közigazgatás francia mintára történt. Az I. világháború után a régi birodalom helyett a modern nemzetállam megteremtésének igénye jelent meg, melynek fő célja az volt, hogy Törökország a nyugat része legyen. Az ekkor hatalmat szerző ifjú, főképp katonatisztekből álló oszmánok mozgalma modernizációs célokkal jelentkezett. Modernizációs igényű török mentalitást építettek ki annak a Kemál Atatürknek a vezetésével, akinek az ekkor lefektetett nyugat felé orientálódás, az ország szükségszerű modernizálásával kapcsolatos alapelvei még mindig nagy befolyást gyakorolnak nemcsak a vezetés, hanem a legtöbb hétköznapi török ember számára is. Ezen a területen nagy előrelépések történtek a huszadik század folyamán, gazdasági és politikai téren egyaránt. Ezekről a továbbiakban részletesebben esik majd szó. Ezek a változtatások, mint például a latin abc átvétele, és az európai időszámításra való áttérés, egyértelműen jelzik, hogy Törökország számára a nyugat felé orientálódás, a nyugati értékrend, időszámítás nemcsak jelzésértékű, hanem a jövőre vonatkozó fő irányvonalat jelöli ki. 3 Kemál Atatürk 1923-tól vette át a hatalmat Törökországban, és az általa hirdetett tanok és gondolkodásmód mindmáig nagy hatással van a török közéletre. 10

10 Ázsia vagy Európa? - földrajzi kérdések Földrajzi tekintetben Törökország eurázsiai ország. Az ország egyik legfontosabb történelmi jelentőségű városa, Isztambul köti össze Európát Ázsiával. Törökország földrajzilag és irányultságát tekintve is összekötő kapocs Európa és Ázsia között. Földrajzi szempontból azonban inkább ázsiai, mint európai ország: területének mintegy 96%-a Ázsiában van. A lakosság 11%-a tartozik csak Európához. Európának nemcsak ezt a földrajzi, hanem politikai, stratégiai, pszichológiai és civilizációs határt is át kell lépnie, amennyiben felveszi tagjai közé Törökországot. Ugyanakkor több európai ország rendelkezik Európán kívüli területekkel, bár ez arányukban nem vethető össze az alapvetően ázsiai elhelyezkedésű Törökországgal, ugyanakkor nem ez lenne az első alkalom, amikor egy csatlakozás alkalmával az EU átlépné Európa határait. 5 Így például Spanyolországhoz tartoznak a földrajzilag afrikai Kanári-szigetek is, valamint Franciaországhoz a polinéz szigetek egyes szigetei, például a Társaság- szigetek is, amelyek így az Európai Unió részei is, bár földrajzilag meglehetősen távol esnek tőle. Gazdasági szempontok Gazdasági szempontból Törökország igen fejletlen. Bár 1948 óta tagja az OECD-nek, amely a gazdaságilag legfejlettebb országokat fogja egybe, tőlük jelentős lemaradásban van. Törökország GDP-je alig éri el az EU átlagának 22%-át, ami a magyar arány alig több mint harmada. Az európai országokhoz képest tehát fejletlen gazdasággal rendelkezik, gazdaságának nagy része a mezőgazdasághoz kapcsolódik, amely szektorban a lakosság közel 1/3-át foglalkoztatják. Ugyanakkor szoros kapcsolatokat tart fenn a Közösséggel, exportjának közel felét az Unióval bonyolítja, ami tovább erősíti nyugat felé orientálódását és a két terület közti együttműködést. Az EU-val 1996-ban létrehozott vámunió bevezetésével a két terület közti, a gazdasági kapcsolatokat érintő jogi szabályozások megkönnyítik a két ország közti kereskedelmet és az esetleges leendő csatlakozás kapcsán a jogi harmonizációt is. 4 A török államfő szerint helyük van az unióban, a Vatikán szerint nincs című cikk, letöltés: :42 5 Európai Tükör 2004/7, Gordos-Ódor idézett cikk, 110. oldal 11

11 Törökország gazdasági fejletlensége a későbbiekben komoly megfontolás tárgyává teszi Törökország csatlakozása esetén a jelenlegi támogatási rendszert, annak átalakítása szükségessé válik. Ugyanakkor számos, még nem uniós ország esetében is felmerülhet a tagság kérdése, amennyiben Törökország bekerülne az Unióba, hiszen például Ukrajna hasonlóan alacsony gazdasági teljesítményét tekintve a gazdasági érv ezentúl nem lenne kizáró tényező. Ki léphet be az Európai Unióba? Az Európai Unió szempontjából azt láthatjuk Törökország csatlakozása kapcsán, hogy a közelmúltban nem volt igazán jól megfogalmazva, ki léphet be az EU-ba. A Római Szerződésben az uniós csatlakozás feltétele még csak az európaiság volt, ami az előbbi szempontokat vizsgálva eléggé homályos és megfoghatatlan szempont. Éppen ezért 1993 júniusában megalkották a Koppenhágai kritériumokat, és ezentúl ezek voltak az irányadóak egy ország felvétele kapcsán. Ezek a következő feltételeket szabták meg: - működőképes demokrácia, emberi jogok és kisebbségek jogainak tiszteletben tartása; - működőképes piacgazdaság; - és a tagság kötelezettségei teljesítésének képessége. 6 A csatlakozni kívánó országok esetében a Bizottság vizsgálja ezen feltételek teljesülését. Fontos ugyanakkor, hogy a döntést a Tanács hozza. Így történt például Görögország esetében, melyet a Bizottság nem javasolt felvételre, de a Tanács ennek ellenére úgy döntött, megindítja a tárgyalásokat. Ezek a kritériumok már egyértelműbbek, mint a Római Szerződés kritériuma, azonban ezek is sokféleképpen magyarázhatók. Ez arra indította a sajtót, hogy újabb feltételekként a jelöltek tagságára koncentráljanak, például hogy bírja-e a versenyt. Az új, elfogadás alatt lévő Alkotmányos Szerződésben további megfogalmazásra kerültek az uniós tagság kritériumai. Ezek szerint az EU nyitott azok iránt, akik tiszteletben tartják értékeit és elkötelezettek ezek betartása mellett. Ezek az értékek: emberi méltóság, szabadság, demokrácia, jogállamiság, emberi jogok. Ezek hasonlóak a Koppenhágai kritériumokban megszabottakhoz. 6 Copenhagen European Council (June 1993) Letöltés :00 12

12 Mindent összevetve a tagság kritériumai ugyan meg vannak határozva, de sokféleképpen értelmezhetőek. A megszabott koppenhágai kritériumokat Törökország a Bizottság októberi jelentése alapján teljesíti. Eszerint a tagságnak ilyen kritériumai nem lesznek, hiszen a Törökországban végrehajtandó további lépések az EU irányításával történnek. Kérdés marad, hogy az EU képes-e befogadni egy alapvetően más kultúrájú, vallású, felfogású országot sorai közé, és indok lehet-e annak európaisága, illetve nem európaisága. Következtetések Az eddigiek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Törökország tagadhatatlanul Európa része. Történelmi, kulturális és gazdasági szempontból rengeteg szál fűzi össze a két területet. Törökország azonban mégsem teljesen európai ország, hiszen ugyanannyira kötődik Ázsiához, mint Európához, földrajzi tekintetben pedig ázsiai ország. Politikai irányultsága, törekvései azonban azt mutatják, hogy Európához akar tartozni és ezért hajlandó átalakítások, reformok véghezvitelére. Törökország tehát képes európai országgá válni, és ez a szempont annyira relatív, sokféleképpen értelmezhető, hogy ez az érv az eddigiek ismeretében nem jelenthet hátrányt az unióhoz való csatlakozás kérdésében Törökország számára. Törökország számára az Unióba való bejutás célja nem kérdés, hiszen régóta az EU felé orientálódik. Sikerült megvalósítania a legsikeresebb iszlám hátterű modernizációt. Ám ahhoz, hogy Törökországban a nép végleg elfogadja a modernizációt, szükséges, hogy az EU elfogadja Törökországot egyenértékű országnak. Az Európai Uniónak is szüksége van Törökországra, mert fogyó és öregedő kontinensen élünk, amit jó kiegészítene a fiatal Törökország, amely lakosságának egyharmada 30 év alatti. Emellett az ország katonai ereje is jelentős, hiszen hadserege a NATO második legnagyobbja. Fontos a világ és Európa szempontjából, főként, ha hathatós külpolitikai szerepvállalást akar vállalni, hogy ezzel a jól képzett, jól felszerelt hadsereggel mi történik, milyen utat választ, kinek az oldalán áll. Mindezek alapján talán nem is az a kérdés, hogy Törökország fel tud-e zárkózni Európához, képes lesz-e az acquis és a szigorú szabályozások átvételére hiszen azt egyre inkább bizonyítja hanem az, hogy az Unió képes lesz-e befogadni és együttműködni Törökországgal, elég nyitottá tud-e válni minden területen ahhoz, hogy befogadja. 13

13 II. Törökország integrációba való bekapcsolódása Törökország számára az európai integrációs törekvésekhez való csatlakozás és közeledés igénye már egész korán jelentkezett. A nyugat és Európa felé orientálódás már a huszadik század elejétől kezdve világos célként jelentkezett Törökország számára. Ennek oka egyrészt a kemáli irányvonalak követése, másrészt a fekvéséből adódóan a hidegháború alatt a nyugati szövetségesek támogatása, amely biztosította számára, hogy részt vegyen a nyugati integrációs folyamatokban. Az Európai Unióban való részvétel azonban hosszas folyamat eredménye. Törökország a II. világháború után A II. világháború után Törökország stratégiai helyzeténél fogva az USA szövetségesévé vált, aki központi szerepet szánt az országnak. Ennek oka a geopolitikai tényezőkben keresendő: az ország fekvése folytán blokkolni tudta Szovjetunió Fekete-tengeri kihajózását. Az USA ezért igyekezett segélyprogramokkal és komoly pénzügyi támogatásokkal a nyugati szövetségi rendszerhez kötni az országot, amely részt vehetett az akkor alakuló nemzetközi szervezetekben is. Így 1948-ban Törökország az OEEC, a későbbi OECD tagja lett, mely összefogta a nyugati blokk jól működő piacgazdaságait a Szovjetunió és a szovjet kommunista rendszer ellenében ben az Európa Tanács tagjává válhatott. Ez utóbbi csatlakozás jelentősége azért is fontos, hiszen ennél a szervezetnél a tagsági követelmények - demokrácia, jogállamiság, emberi jogok tiszteletben tartása, európaiság- között szerepel az európai uniós tagság egyik feltételeként szereplő és problematikus követelmény, az európaiság is. Az Európa Tanács tehát már ekkor európai országnak fogadta el Törökországot ben Törökország a NATO tagjává válhatott, és egyébként is fejlett hadserege azóta is hathatós szolgálatot nyújt a világ különböző pontjain. 7 7 Európa 2002, 2004/4. Szigetvári Tamás: Az Európai Unió dilemmái a török csatlakozás kapcsán, oldal 14

14 Az Ankarai egyezmény Az Európához való integrálódás következő lépcsőjeként július 30-án Törökország benyújtotta társulási kérelmét az EK-hoz. Az EK elfogadta a kérelmet a görög kérelemmel együtt, nem akarva különbséget tenni és ezzel további ellentétet szítani a két szövetséges között. Mivel a két ország gazdasági fejlettsége nem tette lehetővé a teljes jogú tagságot, ezért az EK társulási megállapodást ajánlott fel mindkét ország számára. Az Európai Közösség és Törökország szeptember 12-én társulási egyezményt írt alá Ankarában. Az ankarai egyezmény két fő célkitűzése a következő volt: - a vámunió fokozatos felépítése - Törökország Közösséghez való csatlakozásának előkészítése. Az egyezmény egyedisége abban állt, hogy a vámunió létrehozása a csatlakozástól függetlenül létrejövő esemény volt. A vámunió azonban egy integráció esetében értelmezhető igazán, a nem tagországok esetében furcsa állapot, hiszen természeténél fogva nem lehet végcél, csak köztes állomás. Ebben az esetben a csak a vámunióban részt vevő ország nem vesz részt a döntésekben, de a döntések rá is vonatkoznak. Az egyezmény 28. cikkelyében benne van a török csatlakozás lehetősége: amint a megállapodás működése lehetővé teszi, hogy Törökország a Római Szerződésben rögzített kötelezettségeket teljesítse, a szerződő felek megvizsgálják Törökország belépésének lehetőségét. 8 Ez azonban nem jelent az EK számára egyértelmű felvételi kötelezettséget. Az egyezmény három fázist irányzott elő, hogy elérje a teljes jogú tagságot: o egy ötéves előkészítő szakaszt; o egy második, a vámunióba vezető szakaszt; o a gazdasági, fiskális és versenypolitikák harmonizációjának fázisát. A vámunió végül csak 1996-ban valósult meg teljesen. A társulás működése november 23.-án egy kiegészítő protokoll is aláírásra került, amely a társulás átmeneti időszakába lépéshez kapcsolódik. Ezzel a két fél elkötelezte magát a vámilletékek és a mennyiségi korlátozások fokozatos megszüntetése, a török mezőgazdasági termékek preferenciális rendszere, a gazdaságpolitikák közeledése és a török munkások szabad 8 Európai Tükör, 2001/1. szám, Balbisi Louai: Törökország helye az Európai Unióban 15

15 mozgásának fokozatos megvalósítása mellett. A létrejött szerződés tulajdonképpen egy aszimmetrikus szabadkereskedelmi megállapodás volt a török importra vonatkozóan. A hetvenes évek folyamán nehézségek jelentkeztek a társulási szerződés végrehajtásának szinte minden területén. Az agrárpolitikák harmonizálása területén lassan haladt előre Törökország részéről a CAP 9 -hoz való alkalmazkodás, míg az EU részéről a mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizálása. Textilipari korlátozásokat vezettek be. A munkaerő áramlásával kapcsolatban is megszorítások léptek érvénybe. A török gazdaságban kettős irányú folyamatok indultak el egymás mellett: a szabadkereskedelem felé nyitás mellett megjelent a befelé orientálódás, a protekcionizmus is. A kapcsolatok elhidegülése az emberi jogokban tapasztalt hiányosságok miatt további eltávolodást eredményezett a pénzügyi együttműködés területén is. Emiatt a tervezett vámunió létrehozása is késett, nem történt meg a tervek szerint a hatvanas-hetvenes évek folyamán. A csatlakozási kérelem benyújtása A kapcsolatok normalizálódása az 1986 augusztusában tartott brüsszeli Társulási Tanács összeülésével következett be. A Közösség és Törökország közti kapcsolatokat a nyitás jellemezte, újra előkerült a vámunió megvalósításának érdeke. A kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében Törökország 1987-ben benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Közösséghez. A csatlakozási kérelem benyújtásának fő célja a gazdasági és politikai nyugat felé orientálódás volt. Gazdasági irányultságát tekintve Törökország külkereskedelmi forgalmának több mint 50%-át a Közösséggel bonyolítja, míg politikai téren a XIX. századtól kezdve parlamentáris demokráciát gyakorol. Emellett a nyugat felé nyitás megerősödése jellemző erre az időszakra. A Közösség Törökország csatlakozási igényét időszerűtlenség miatt elutasította, bár hangsúlyozta annak Európához való tartozását és nem zárta ki továbbra sem annak a lehetőségét, hogy Törökország a jövőben a Közösség tagja legyen. Két fő ok miatt azonban úgy gondolta, hogy nem kell azonnal elkezdeni a Törökországgal való csatlakozási tárgyalásokat. Az egyik a teljes változásban és átalakításban lévő európai integrációhoz kapcsolódott, amely nem volt felkészülve Törökország és általában véve több ország 9 Common Agriculture Policy Az EU közös agrárpolitikáját takarja a rövidítés 16

16 működőképesen és optimálisan végbemehető csatlakozásához. Másik fő szempontként a Bizottság azt hozta fel, hogy Törökország gazdasági és politikai szempontból nem elég felkészült arra, hogy rövid határidőn belül megfelelhessen a csatlakozáshoz szükséges feltételeknek. Hangsúlyozta a török makrogazdasági egyensúlytalanságokat, például a magas inflációs rátát és a regionális és társadalmi egyenlőtlenségeket. A gazdasági bizonytalanságok mellett olyan politikai, a csatlakozást nehezítő tényezőket is említettek, mint az emberi jogok megsértése és a ciprusi kérdés. Ciprus szigetének megosztottsága és az ebből fakadó politikai és jogi kérdések a mai napig élő problémák, amelynek megoldása szükséges a kapcsolatok szorosabbra fonódásához. A vámunió Bár a csatlakozási kérelemre a Közösség nemet mondott, nem akart végleges nemet mondani a két terület közti kapcsolatok szorosabbra fűzésére, ezért az 1963-as Társulási Szerződésben meghatározott vámunió tényleges megvalósítását ajánlotta fel. A vámunió megvalósításának kérdésében viszonylag hamar konszenzusra jutottak, de a szerződés megkötése és ratifikálása Görögország ellenkezése miatt jó ideig bizonytalan volt. Végül a görögökkel kompromisszumra jutva, mely alapján a Közösség Ciprussal is csatlakozási tárgyalásokat kezdeményezett, sikerült elindítani a vámunió elfogadásának menetét. A vámunió a következő rendelkezéseket hozta: - Törökország olyan szabadalmi és monopólium-ellenes törvényt hoz, amely igazodik az EU versenyjogához; - a textiliparban alkalmazott állami támogatási rendszert az EU-normákhoz igazítja; - eltörli a magas importilletéket; - az EU pedig eltörli a török exportot korlátozó összeg kvótát, valamint a legtöbb ipari termék vámját. A vámunió 1996-ban jött létre, a két terület közti korlátozások csökkentése és a kereskedelem harmonizációja azonban továbbra is folytatódik a szellemi és ipari tulajdonjog EU-hoz történő harmonizációjával, és a török mezőgazdaság CAP-hoz történő igazításával. 17

17 Törökországnak az acquis-nak a vámokat, versenypolitikát, kereskedelmi szabályozásokat érintő nagy részét át kellett vennie. 10 A vámunió lehetővé teszi az EU-nak, hogy a csatlakozás nélkül szorosabbá váljanak a két szervezet közti gazdasági kapcsolatok, és a török piac egyrészt nyitottabbá, másrészt a jogi harmonizációval átláthatóbbá és biztonságosabbá válik az EU számára. Törökország számára ez a döntés a vámokból származó bevételkiesés miatt gazdaságilag rövidtávon kedvezőtlen. Hosszabb távon azonban az intézkedések miatti bizalom erősödésével és ennek eredményeképp a külföldi befektetések növekedésével, a világgazdaságba való integrálódás és a gazdasági modernizáció lehetőségével ez alapvetően pozitív döntésnek bizonyulhat. A Luxemburgi csúcs A vámunió Törökország részéről alapvetően politikai döntés volt. A törökök a csatlakozás reményében vállalták a fenti, sok esetben kedvezőtlen intézkedéseket. Az ország úgy gondolta, hogy elegendő lesz az általa vállalt áldozat ahhoz, hogy az Unió a többi jelölttel együtt potenciális csatlakozó országnak tekintse. Az 1997 decemberében tartott Luxemburgi csúcs által véglegesített, a csatlakozni kívánó országok névsorán azonban nem szerepelt Törökország, nem tekintették az országot a következő bővítési folyamat részesének, ehelyett csak egyfajta speciális státusz biztosítását helyezték kilátásba. Ez a státusz felháborította a törököket, akik csak a teljes jogú tagságot tartják elfogadhatónak, és ez a két fél között újra a viszony elhidegülését eredményezte. Nem vett részt a londoni Európai Konferencián, és felélénkítette más irányú kapcsolatait, többek között Oroszországgal, az arab államokkal és a kaukázusi és közép-ázsiai országokkal, valamint az USA-val. A Helsinki csúcs A kapcsolatok javítása a két terület között csak hosszas diplomáciai tárgyalásokkal valósult meg, ám ennek szükségessége a két terület közti szoros összefonódás miatt mindkét fél számára világossá vált. 10 Európai Tükör, 2001/1. Balbisi Louai, idézett cikk, 131. oldal 18

18 1998 márciusában a Bizottság elkészítette a Törökország számára szóló Európai Stratégiát. Úgy ítélték meg, hogy az előcsatlakozási stratégia részének kell lennie az acquis átvételének, és a törvényhozásban az egymáshoz való közeledésnek, melyhez szükséges a török törvénykezési rendszer alapos átvizsgálása. Törökország hasonló tartalmú dokumentumot bocsátott ki a kapcsolatok javítására, amelyben egyértelművé tette a kapcsolatok szorosabbá fűzése és a szükséges reformok létrehozása iránti szándékát. A közös célok eléréséhez a Bizottság évi 50 millió eurós támogatási csomagot javasolt Törökország számára. Az EU az 1999 dec i Helsinki csúcson úgy határozott, hogy az országot a többi csatlakozóval azonos kritériumok alapján kezeli, és ezen a csúcson ismerte el hivatalosan Törökország tagjelölti státuszát, amivel elismerte Törökország eddigi tevékenységét. A török vezetés számára ez a várva várt nagy elismerés volt, ami továbbra is az európai fejlődés irányába vezeti. A Bizottság a leendő csatlakozással kapcsolatban hangsúlyozta azonban, hogy a csatlakozási tárgyalások nem kezdődhetnek el addig, amíg a politikai kritériumok nem teljesülnek. A Bizottság 1999-es Jelentése alapján addig egy, a reformokat elősegítő előcsatlakozási stratégiát dolgoznak ki, amely a következő területeket érinti: - a politikai dialógus erősítése, különösen az emberi jogok területén; - az EU pénzügyi támogatásának koordinálása; - Törökország bevonása a Közösség tevékenységeibe; - csatlakozási partnerség kialakítása, amely az acquis átvételének programjához kapcsolódik; - ez utóbbi értékelési rendszerének kialakítása, és az acquis vizsgálata a törvénykezés harmonizációjának tükrében. 11 A Bizottság évi jelentésében úgy ítélte meg, hogy Törökországban elkezdődtek a csatlakozáshoz vezető politikai reformok. Számos, az emberi jogokat érintő törvényt fogadtak el, azonban a demokráciát biztosító intézményi reformok megvalósításával lassan halad. Szükséges néhány, például a banki és a mezőgazdasági szektor átalakítása is. Az ország a Bizottság véleménye szerint még nem teljesíti a csatlakozáshoz szükséges Koppenhágai kritériumokat, ám az elkezdett reformok biztatóak. 11 EU honlapja, Turkey s pre-accession strategy, letöltés: :44 19

19 A 2002-es koppenhágai csúcs A 2002-es év végi koppenhágai csúcstalálkozón Törökországnak újabb két évet adtak, hogy teljesítse a Koppenhágai kritériumokat. A döntés egyértelmű ígéretet tartalmazott azzal kapcsolatban, hogy amennyiben a Bizottság jelentése alapján a Tanács 2004 decemberében úgy állapítja meg, hogy Törökország teljesítette a Koppenhágai kritériumokat, megkezdik vele a csatlakozási tárgyalásokat. 12 Éppen ezért, a Bizottság által készített éves jelentéseknek nagy jelentőségük volt. Ezek szerint a Törökország jelentős lépéseket tett mind a fent említett törvénykezési és gazdasági területen, mind az emberi jogi, a szólásszabadsággal kapcsolatos és a kisebbségi kérdésekben. Sikerült a hadsereg befolyását csökkenteni a politikai életben. Ezek mellett a pozitív döntések mellett még további intézkedések szükségesek. Áttörés? 2004 A Bizottság októberi jelentése alapján az átfogó reformfolyamatokat tekintve, és feltéve, hogy sikerül ezeket a változtatásokat hatályossá tenni, az ország kielégítő mértékben teljesíti a koppenhágai kritériumokat. A Bizottság tehát 2004 őszén Törökország csatlakozási tárgyalásainak megkezdését javasolta, ezzel zöld utat adva Törökországnak az európai integrációhoz való csatlakozáshoz decemberében az Európai Parlament hosszas viták után pozitívan szavazott Törökország csatlakozási tárgyalásainak megkezdése mellett. A végső szót azonban a december i brüsszeli csúcson meghozott döntés jelentette, amikor is bejelentették, hogy az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal október 3-án. A nyilatkozatba belefoglalták, hogy a jövőbeli csatlakozási tárgyalások során hosszú átmeneti szakaszokra, állandó kivételekre és tartós védzáradékok alkalmazására kerülhet sor. 13 Kérdések és problémák Egyes becslések szerint akár évig is eltarthat az ország felkészítése és a csatlakozási fejezetek lezárása. Az országnak elsősorban az alapvető szabadságjogok 12 Európa 2002, 2004/4., Szigetvári Tamás id. cikk, 48. oldal 13 Online, A török sajtó örömünnepet tart, letöltés: :52 20

20 tekintetében kell változtatnia, valamint módosítania kell a hadsereg szerepét az állam életében. Ciprus ügyét is rendeznie kell. Az is kérdés marad, hogy az EU be tudja-e fogadni az országot, illetve országokat, hiszen addig még Románia és Bulgária is belép az EU-ba, 27-ra növelve ezzel a tagok számát, de emellett Horvátországgal is megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások. Az EU intézményeinek tehát fel kell készülni arra, hogy az eredetileg 6 tagúra kialakított Unió akár 40 tagúra is nőhet. Így nemcsak az EU támaszt felvételi követelményeket Törökországgal szemben, az EU számára is komoly intézményi követelményeket támaszt Törökország esetleges csatlakozása. Ez a szükséges szerkezeti átalakítás a török csatlakozás egyik alapfeltétele is. Az EU-csatlakozás egyrészt az acquis átvételét követeli meg, ugyanakkor egy másik szempont is fontos: ez az osztozkodás az országok között. Törökországnál nem az alkalmassága a kérdés: csak idő kérdése, mikor tudja az acquis-t megfelelő módon átvenni, és érvényre juttatni, hiszen az Unió rugalmas, és nyitott az átmeneti időszakok és derogációk iránt. Az osztozkodás a mezőgazdasági kvóta kérdésében is érdekes lesz, hiszen Törökország mezőgazdasága, amely az ország lakosságának 30 %-át foglalkoztatja, a mediterrán mezőgazdasági országok érdekeibe ütközik. Az ország mérete és szavazati aránya is érdekes kérdéseket vet fel, hiszen a most 70 milliós, egyre növekvő lakosságú Törökország 2015-re Európa legnépesebb és legnagyobb szavazati súlyú országa lehet. A külső periféria befogadása is kérdés lehet, hiszen egy szegény, konfliktusövezetben fekvő országról van szó. Valószínűleg társultan könnyebben kezelhető egy problematikus ország, hiszen az ország problémái nem válnak az Unió megoldandó feladatává, amelyeket közösségi részvétellel szükséges megoldani, míg tagként nem biztos, hogy ez könnyen menne. Ilyen például Ciprus kettéosztottságának kérdése, amely nem tartozott az Unió számára megoldandó problémák közé, bár javaslataival annak egyesítését sürgette. Ciprus belépése után azonban Ciprus kettéosztott helyzetének megoldása az Európai Unió külügyi problémája is lett. Törökország csatlakozása regionális következményeket és kérdéseket is felvet: az Unió igyekezett az eddigiekben regionális alapon is kiterjeszteni a határait. Ezen a területen vannak kivételek, így Görögország is, amelynek nincs ugyan szárazföldi határa egyetlen uniós országgal sem, azonban a vízi utak tekintetében könnyen elérhető. Valószínűleg ezért sem Törökország lesz a 28. tagja az EU-nak, bár a Konventnél 28. helyen ültek a

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2010 Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG http://ec.europa.eu/public_opinion 2011. FEBRUÁR 24. Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EUROBAROMÉTER

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés Magyarország Ezt az utólagos értékelést az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága kezdeményezte és egy magánkonzorcium végezte el. A Konzorcium teljes

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése

Részletesebben

KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé

KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.3.4. JOIN(2015) 6 final KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG Új európai szomszédságpolitika felé HU HU I. Bevezetés. Egy

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Kapcsolatok szakirány TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.2.2007 COM(2007) 22 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 21. századi versenyképes autóipari szabályozási keret A Bizottság

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26.

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A TURIZMUS FINANSZROZÁSI RENDSZERE... 77 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: HELYZETELEMZÉS TELJES VÁLTOZAT... 79 1 BEVEZETÉS... 79 1.1 IGAZODÁSI PONTOK, GAZDASÁGPOLITIKAI KERETEK... 79 1.2 ÉRTÉKKÖZPONTÚ

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban

Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Gyõri Enikõ Az Országgyûlésben 1 a 2002. decemberi alkotmánymódosítás 2 értelmében 2003 õszén kezdõdtek meg

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KELETI BŐVÍTÉSÉNEK KÖLTSÉGEI ÉS HOZAMAI*

AZ EURÓPAI UNIÓ KELETI BŐVÍTÉSÉNEK KÖLTSÉGEI ÉS HOZAMAI* STATISZTIKAI ELEMZÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ KELETI BŐVÍTÉSÉNEK KÖLTSÉGEI ÉS HOZAMAI* DR. FRITZ BREUSS A berlini fal leomlásától csaknem 9 év telt el, amíg az EU 1998. március 31-én megkezdte a fokozatos felvételi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Pályázati azonosító: Átláthatósági nyilatkozat

Pályázati azonosító: Átláthatósági nyilatkozat Jelen nyilatkozat kitöltési segédlete az NKA portálon (www.nka.hu) a Főoldalon megtalálható. Támogatott neve: Pályázati azonosító: pály név pály az Átláthatósági nyilatkozat az államháztartásról szóló

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell

Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Társadalmi vállalkozások finanszírozása a NESsT modell Tóth Laura NESsT 2011.január 14. 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben