BMEEOFTAT10 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BMEEOFTAT10 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése"

Átírás

1 EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK T É R I N F O R M A T I K A A L A P J A I BMEEOFTAT10 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése HEFOP/2004/3.3.1/

2 Tartalom 1. Előadás: A HELYHEZ KÖTÖTT INFORMÁCIÓ FOGALMA. TÉRINFORMÁCIÓS RENDSZEREK. TÉRINFORMATIKA Előadás: A TÉRINFORMÁCÓS RENDSZEREK ALKALMAZÁSA Előadás: A térinformációs rendszerek alkalmazási lehetőségei szoftver bemutató Előadás: A TÉRINFORMÁCIÓS RENDSZEREK LÉTREHOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES MODELLALKOTÁS Előadás: A GEOMETRIAI ADATOK VONATKOZÁSI RENDSZEREI Előadás: ADATFORRÁSOK Előadás: ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK Előadás: ADATMINŐSÉG, SZABVÁNYOK Előadás: A TÉRINFORMÁCIÓS RENDSZEREK HARDVER ESZKÖZEI Előadás: A TÉRINFORMÁCIÓS RENDSZEREK SZOFTVER KOMPONENSEI Előadás: ADATBÁZISRENDSZEREK Előadás: GEOMETRIAI ADATOK MODELLEZÉSE A TÉRINFORMÁCIÓS RENDSZEREKBEN Előadás: TÉRBELI INFORMÁCIÓSRENDSZEREK MEGVALÓSÍTÁSA... 55

3 1. Előadás: A HELYHEZ KÖTÖTT INFORMÁCIÓ FOGALMA. TÉRINFORMÁCIÓS RENDSZEREK. TÉRINFORMATIKA A helyhez kötött információ fogalma. Az információ fogalmát többféle módon definiálják. Két lehetséges definíció: Az információ: hír, a közlés tárgya. Az információ: értelmezett adat, Az információk sajátos csoportját alkotják azok az információk, amelyekben valamely hely szerepet játszik. (Példa: szeptember elejétől a Millenárison látható a Titanic-kiállítás). A helyhez kötött információk angol elnevezése: Geographical Information (GI). A helyhez kötött információk jelentősége növekszik. Példák a mindennapi életből: Google Earth, cunami ürfelvételek, útvonal kereső programok. Európai Uniós programok: CORINE (Coordination of Information ont the Enviroment), INSPIRE (Infrastructure for Spatial Infrastructure), Nemzetközi programok: GSDI (Global Spatial Data Infrastructure), Digitális Föld A térinformációs rendszerek A térinformációs rendszerek fogalma A helyhez kötött információk: nyerésére (input), kezelésére (management), elemzésére (analysis), megjelenítésére (presentation) szolgáló információs rendszereket térinformációs rendszereknek nevezik. A térinformációs rendszerek angol elnevezése: Geographical Information System (GIS). A térinformációs rendszerek elnevezésnek számos szinonimája használatos. Például: geoinformációs rendszer, térképalapú információs rendszer. Gyakran külön névvel jelölik a valamely konkrét célra létrehozott térinformációs rendszert is. Például: többcélú kataszter (Multipurpose Cadastre). A térinformációs rendszerek két specifikus sajátossága: a térbeli elemzésre és a vizuális megjelenítésre való alkalmasság A térinformációs rendszerek alkotóelemei A térinformációs rendszerek alkotóelemeit az egyéb információs rendszerek alkotóelemeihez hasonlóan- a következő csoportokba oszthatjuk: hardver, szoftver, adatok, felhasználók. Az utóbbi években a felsorolt négy elemet a következőkel egészítik ki:

4 eljárás, hálózat. Hardver A hardver a térinformációs rendszer műszakilag megépített eszközeinek, technikai elemeinek összessége. A térinformációs rendszerek hardver elemei közül: az adatnyerést különböző helymeghatározó eszközök (például GPS), digitalizáló berendezések (például térképszkennerek) szolgálják, az adatkezelést és elemzést az informatikában szokásos számítógépek biztosítják, az adatközlést részben az informatikában szokásos eszközökkel, részben speciális felszereléssel (például A0 méretű plotter) végzik. Térinformációs rendszerek különböző jellegű és különböző teljesítményű számítástechnikai eszközökkel hozhatók létre. A térinformációs rendszerek jelentős része hálózatba kötve működik. Szoftver A szoftver az adott hardver lehetőségeit kihasználó ötleteket, elgondolásokat, eljárásokat megvalósító programok, programrendszerek és az ezekhez kapcsolódó dokumentumok összessége. A térinformációs rendszerek szoftverei is: rendszer szoftverből, rendszer közeli szoftverből, alkalmazói szoftverből tevődnek össze. Sajátságuk: mind alfanumerikus, mind grafikus adatokat kezelniük kell. Adatok Az adatok egy modellezési folyamat eredményeként jönnek létre. A folyamatot a 4. fejezetben ismertetjük. Felhasználók A térinformációs rendszerek létrehozásában informatikusok és térinformatikusok vesznek részt. A felhasználók egy részének munkájához szükségesek a térinformációs rendszerek (például ingatlanértékesítők, regionális tervezők), más részük a mindennapi életben használja azokat (például útvonalat keres Interneten) Térinformatika A térinformatika a helyhez kötött információk és a térinformációs rendszerek elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglakozó szakterület (tudomány). Szinonimái: geoinformatika, GIS, geomatika. A térinformatika része az informatikának. A térinformációs rendszerek sok rokonságot mutatnak a műszaki tervező (CAD/CAM) és az adatbázis kezelő (DBMS) rendszerekkel. A térinformatika jellegét is módosította az Internet elterjedése. Ugyanakkor az Internet biztosította a térinformatika széleskörű elterjedését.

5 FELHASZNÁLT IRODALOM Bartelme, N. (1994): Geoinformatik, Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, New York. Bernhardsen, T. (1999): Geographic Information System, John Wiley & Sons, Inc. New York stb.. Bill, R. (1999): Grundlagen der Geo-Informations-systeme, Herbert Wichmann Verlag, Heidelberg. Bill, R., Fritsch, D., (1991): Grundlagen der Geo-Informations-Systeme, Wichmann Verlag, Karlsruhe. Detrekői. Á. (1999): A térinformatika szerepe a városi informatikában, Térinformatika a helyi önkormányzatokban konferencia kiadványa, pp Detrekői, Á., Szabó, Gy. (2002): Térinformatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Detrekői, Á., Szabó, Gy. (1995): Bevezetés a térinformatikába, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Domokos, Gy. (1999): Hálózati térinformatika az informatika hálójában, Térinformatika, 1999/7. pp Europen Commission (1995): GI 2000 Towards an European Geographic Information Infrastructure (EGII), Manuscript. Grimshaw, D.J. (2000): Bringing Geographical Information Systems into Business, John Wiley & Sons, Inc. New York stb. Herrmann, Ch., Asche, H. (HRSG.) (2001): Web. Mapping 1 Longley, P. A. et al (1999): Introduction, Longley, P. A. at al (szerk.): Geographical Information Systems, John Wiley & Sons, Inc. New York stb. Vol. 1: pp Longley, P. A. et al (2001): Systems, Science, and Study in Longleygley, P. A. at al (szerk.): Geographical Information Systems, John Wiley & Sons, Inc. New York stb. pp Maguire, D.J. (1991): An overview and definition of GIS, Maguire, D.J., at al (szerk): Geographical Information Systems, Longman London, Vol. 1. pp Sárközy, F. (2000): Térinformatika a világhálón, Térinformatika, 2000/3. pp Szabó, Sz. (1997): Az Autodesk a térinformatikai piac meghódítására készül, Térinformatika, 1997/5, pp Szabó, Sz. (1999): Meghalt a GIS, éljen a térinformatika!?, Térinformatika, 1999/3, pp 10.

6 2. Előadás: A TÉRINFORMÁCÓS RENDSZEREK ALKALMAZÁSA 2.1. A térinformációs rendszerek alkalmazásának okai A térinformációs rendszerek alkalmazásának okai közül a legfontosabbak a következők: Az infokommunikációs technológiák gyors fejlődése. A fejlődést leíró törvények: o Moore-törvény a számítási kapacitásról (az integrált áramkörökbe épített tranzisztorok száma évente megkétszereződik, o Shugart-törvény az adattárolók áráról: a mágneses adathordozók egy bitjének ára 18 havonként feleződik, o Ruettgers-törvény a tárolási kapacitásról: a felhhasznált tárolási kapacitás 12 havonta mmegkétszereződik, o Gilder-törvény a sávszélességről: a kommunikációs rendszerek teljes sávszélessége 12 havonta megháromszorozódik. Az Internet elterjedése. A távérzékelési mesterséges holdak számának és a képek felbontásának növekedése. A felhasználói kör bővülése. 2.2 A térinformációs rendszerek csoportosítása Kiterjedés szerint: o globális: a Föld egészére kiterjedő (például: meteorológiai célú rendszerek), o regionális: nagyobb összefüggő területre kiterjedő (például a Tisza vízgyűjtő területét vizsgáló rendszer), o lokális: viszonylag kis területre kiterjedő (például egy régészeti ásatás). Szokás külön kezelni az európai rendszereket is. Felhasználási terület szerint: o üzemeltetési alkalmazások, például: közlekedés, közművek, távközlés, földhasználat; o szociális és környezeti alkalmazások, például: regionális tervezés, mezőgazdaság A térinformációs rendszerek alkalmazási lehetőségei Két alapvető fontosságú funkció: o térbeli analízis, o megjelenítés, ezen belül a vizuális információk kezelése. Térbeli analízis Tipikus kérdések: Helyre vonatkozó Körülményre vonatkozó Trendre vonatkozó Útvonalra vonatkozó Jelenségre vonatkozó Mi található azon a helyen? Hol van az a? Hogyan változott meg? Melyik a legkedvezőbb út? Mi a jelenség?

7 Modellezéssel kapcsolatos Mi történi, ha? A kérdésekre a választ különböző összetettségű általában matematikai eljárások alkalmazásával kaphatjuk meg. Megjelenítés Lehetőség: vizuális eljárások, multimédia alkalmazása. A vizuális megjelenítés hagyományos eszköze a térkép. A hagyományos térkép és a térinformációs rendszerek megjelenítési lehetőségeinek az összehasonlítása A térinformációs rendszerek alkalmazási szintjei Az információs rendszerek alkalmazása a következő feladatokra irányul: o rutin- és tömegmunka automatizálása, o az irányítás részbeni automatizálása, o tervezés és fejlesztés segítése, o döntés-előkészítés támogatása. A felsorolt feladatokhoz tartozó döntési szintek: o operatív, o irányítási, o stratégiai. Térinformációs rendszerek esetén ezeknek megfelelő feladatok: o nyilvántartási, o térbeli analízis alkalmazási, o döntéssegítői. Valamely rendszer esetén az egyes feladatokra való alkalmasság 3-5 évente növekszik A térinformációs rendszerek létrehozásának stratégiája A téma fontosságát indokolja: számos nem megfelelően előkészített - projekt kudarca. Alapelv: Brainware szoftver hardver. Nyers fordításban: a szellemi tevékenység megelőzi a szoftver kiválasztását, s a hardvert csak ezek után vesszük meg. Térinformációs rendszerek létrehozása öt lépésre bontható: o a célok kitűzése, a rendszer feladatának meghatározása (előzetes tervezés), ide tartozik az esetleges pilot projekt és a költség-haszon elemzés, o a támasztott követelmények összeállítása (végleges tervezés), beleértve a tender kiírásokat, o a rendszer elemeinek kiválasztása (fontos a megfelelő referencia munka), o a rendszer telepítése, o a rendszer üzemeltetése.

8 Tekintettel arra, hogy a rendszerek alkalmazása 3-5 évente bővül a tervezést 3-5 évente meg kell ismételni. FELHASZNÁLT IRODALOM Behr, F.-J. (2000): Strategisches GIS-Management, Herbert Wichmann Verlag, Heidelberg. Bernhardsen, T. (1999a): Geographic Information System, John Wiley & Sons, Inc. New York stb.. Bernhardsen, T. (1999b): Choosing a GIS, Longley, P. A. at al (szerk.): Geographical Information Systems, John Wiley & Sons, Inc. New York stb. Vol. 2. pp Bill, R. (1999): Grundlagen der Geo-Informations-systeme, Herbert Wichmann Verlag, Heidelberg. Britannica Hungarica (1997), Magyar Világ Kiadó, Budapest. Davis, D. E. (1999): GIS for Everyone, ESRI Press, Redland. Detrekői. Á. (1989): A földmérés és a számítástechnika, Geodézia és Kartográfia 40. évf. pp Detrekői, Á., Szabó, Gy. (2002): Térinformatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Detrekői, Á., Szabó, Gy. (1995): Bevezetés a térinformatikába, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Grimshaw, D.J. (2000): Bringing Geographical Information Systems into Business, John Wiley & Sons, Inc. New York stb. Klinghammer, I., Pápay, Gy., Török, Zs. (1995): Kartográfiatörténet, Eötvös Kiadó, Budapest. Kraak, M.-J. (2001): Webmapping-WebDesign, Hermann, Ch., Asche, H. (Hrsg.): Web.Mapping 1, Herbert Wichmann Verlag, Heidelberg. Longley, P. A. et al (1999): Introduction, Longley, P. A. at al (szerk.): Geographical Information Systems, John Wiley & Sons, Inc. New York stb. Vol. 1: pp Luciano, E. (1978): Geschichte der Agrimesoren und Geometer von ihren Anfangen bis 1900, Consiglio Nazionale Geometri, Róma. Maguire, D.J. (1991): An overview and definition of GIS, Maguire, D.J., at al (szerk): Geographical Information Systems, Longman London, Vol. 1. pp Raum, F. (1991): Szakmatörténet, Székesfehérvár, EFE FFFK, kézirat.

9 3. Előadás: A térinformációs rendszerek alkalmazási lehetőségei szoftver bemutató Eltérő rendszer típusok bemutatása: Vektoros Raszteres Hibrid rendszerek Különböző alkalmazási területek bemutatása: Műszaki/tervezési alkalmazások Hidrológiai alkalmazások Katonai alkalmazások Infrastrukturális alkalmazások Üzleti alkalmazások

10 4. Előadás: A TÉRINFORMÁCIÓS RENDSZEREK LÉTREHOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES MODELLALKOTÁS A modellalkotás célja és lépései A térinformációs rendszerek a valós világ valamilyen szempontból - érdeklődésre számot tartó leírását szolgálják. A leíráskor a valós világ teljessége helyett a valós világ modelljét használjuk fel. A modell a valóság leegyszerűsített és absztrakt mása, amely a valóság egy részének a vizsgált szempontok szerinti tulajdonságait, törvényszerűségeit mutatja be. A valós világ modellezése a következő lépésekben történhet: A valós világ egy adott célból fontos jellemzőinek az un. entitásoknak a kiválasztása. Ezzel az elméleti (valós világ) modell létrehozása. Az entitások digitális megfelelőinek az un. objektumoknak meghatározása. Ez a lépés a logikai (adat) modell kialakítása. A logikai modell az objektumokat jellemző adatok számítógépi tárolási módját írja le. A logikai modellben szereplő konkrét értékek meghatározásával a fizikai modell (adatbázis) létrehozása. Az információk megjelenítéséhez szükséges megjelenítési modell kialakítása Az elméleti (valós világ) modellek Az elméleti modell alapegysége az entitás. Az entitás a valós világ olyan érdeklődésre számot tartó alapegysége, amely hasonló jellegű alapegységekre tovább nem bontható. Azt, hogy valamely rendszerben mit tekintünk entitásnak a rendszer célja határozza meg. (Példa: egy adott településen más entitások szükségesek egy környezeti monitoring rendszerhez, mint egy turisztikai információs rendszerhez). Az entitások jellemzésére: az osztályba sorolást (az entitás hovatartozását), a tulajdonságokat (az entitás jellegének leírását), a kapcsolatokat (az egyéb entitásokhoz fűződő viszonyt) használjuk fel. Az osztályba sorolás azon az elven alapszik, hogy az azonos jellegű entitások az osztály megadásával is jellemezhetők. A tulajdonságok (attribútumok) az entitás jellegét adják meg. A tulajdonságok lehetnek minőségi (kvalitatív) és mennyiségi (kvantitatív) jellegűek. A kapcsolatok többféle módon jellemezhetők. (Például 1:1 és 1:m jellegű hierarchikus, és n:m jellegű hálózati kapcsolatok) A logikai modellek (adatmodellek) Az objektumok fogalma és jellemzői

11 Objektumnak valamely entitás egészének vagy részeinek digitális reprezentációját tekintjük. Az objektumok jellemzésére a következő tulajdonságok szolgálnak: osztály, geometria, attribútumok, kapcsolatok, minőség. Az objektumok lehetnek: létező tárgyak, események, időben változó jelenségek, önkényesen definiált dolgok Az objektumok osztályai Az objektumok osztályai az objektumok definiálásának eszközei. Valamely objektum definiálásához ismernünk kell azt az osztályt, amelybe tartozik és azt az azonosítót (ID) amellyel az osztályhoz tartozó egyéb objektumoktól megkülönböztethető. Az objektumok osztályba sorolásához használnak komplex objektumosztályokat, illetve felhasználják a valóság fedvényekkel (layer) történő leírását Az objektumok geometriája Az objektumok geometriájának leírásakor a következő alakzatokat használjuk fel: pontok (0D), vonalak (1D), felületek (2D), testek (3D). Az alakzatok leírásához ismernünk kell azok: alakját, méretét, elhelyezkedését valamint kapcsolatait. Az, hogy valamely objektum geometriáját milyen alapalakzattal adjuk meg a rendszer felbontásától függ. (A rendszerek felbontása a hagyományos térképek esetén a méretaránnyal jellemezhető). A testek (3D) modellezése a következő módokon történhet: 2D, a testeket csak vízszintes vetületükkel adjuk meg, 2D+1D, a testeket vízszintes vetületükkel, a magasságot szintvonallal jellemezzük, 2,5D, a testeket vízszintes vetületükkel jellemzzük, a magasság bizonyos pontokban attribútumként szerepel, 3D modellezés vonalakkal, felületekkel, vagy elemi testekkel. A geometriai alakzatok alakjának, méretének, elhelyezkedésének megadása: vektor alapú rendszerben (pontok, vonalak, felületek, testek), raszter alapú rendszerben (pixelek, voxelek),illetve a kettőt kombináló hibrid rendszerben történhet. A geometriai alakzatok kapcsolatait a topológiai modell megadásával írhatjuk le. Vektoros rendszerek topológiájának megadása gráfelméleti eszközökkel történhet Az objektumok attribútumai Az objektumok attribútumai igen sokfélék lehetnek. Például: környezeti és természeti erőforrás, adatok, szocio-ökonomiai adatok, infrastrukturális adatok. Az attribútumokat hagyományosan táblázatos formában, web alapú adatok esetén HTML formában tárolják. Az

12 adatok lehetséges fajtáiról jó áttekintést adnak az INSPIRE elfogadott dokumentumának I.-III. mellékletei Az objektumok kapcsolatai Az objektumok kapcsolatai vagy az adatokból számolhatók, vagy attribútumként kerülnek megadásra Az objektumok minősége Az objektumok minőségének témáját a 8. fejezetben tárgyaljuk A metaadatok A metaadatok az adatokra vonatkozó adatok. (céljuk hasonló a könyvtári katalógusok céljához). A metaadatok előállításához metaadatbázisokat hoznak létre A fizikai modellek (adatbázisok) Az adatbázisok a logikai modellben (adatmodellben) kiválasztott adatok konkrét értékeinek megadásával jönnek létre. Az adatbázisok létrehozásához szükséges: technológiai alapokkal a fejezetben, az adatbázis rendszerekkel a 11. fejezetben, az adatforrásokkal és adatnyerési eljárásokkal a fejezetben foglakozunk. Felhasznált irodalom: két év múltán. Bartelme, N. (1995): Geoinformatik, Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, New York. Behr, F.-J. (2000): Strategisches GIS-Management, Herbert Wichmann Verlag, Heidelberg. Bernhardsen, T. (1999): Geographic Information System, John Wiley & Sons, Inc. New York stb.. Bill, R. (1999): Grundlagen der Geo-Informations-systeme, Herbert Wichmann Verlag, Heidelberg. Britannica Hungarica (1997), Magyar Világ Kiadó, Budapest. Carosio, A. (1997): Geoinformationssysteme, Band 1., ETH Zürich, kézirat. Detrekői, Á., Szabó, Gy. (2002): Térinformatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Detrekői, Á., Szabó, Gy. (1995): Bevezetés a térinformatikába, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Grimshaw, D.J. (2000): Bringing Geographical Information Systems into Business, John Wiley & Sons, Inc. New York stb. Longley, P. A. at al (1999): Introduction, Longley, P. A. at al (szerk.): Geographical Information Systems, John Wiley & Sons, Inc. New York stb. Vol. 1: pp Mélykúti, G. (1999): Digital Terrain Models, Bähr, H.-P., Vögtle, T. (szerk): GIS for Enviromental Monitoring, E, Schweizerbart sche Verlagsbuchhandlung, Stuttgart.

13 Molenaar, M. (1998): An Introduction to the Theory of Spatial Object Modelling for GIS, Taylor&Francis, London, Bristol. Peuquet, D. J. (1999): Time in GIS and geographical databases, Longley, P. A. at al (szerk.): Geographical Information Systems, John Wiley & Sons, Inc. New York stb. Vol. 1. pp

14 5. Előadás: A GEOMETRIAI ADATOK VONATKOZÁSI RENDSZEREI A helymeghatározás elve A geometriai adatok megadásához megfelelő vonatkozási (referencia-) rendszer szükséges. Az objektumokat a Föld felszínén megadhatjuk: koordinátákkal, amelyek értéke valamely vonatkozási rendszerben folytonosan változik, diszkrét jellemzőkkel (például postai irányítószámokkal) amelyek áttételesen kapcsolódnak valamely vonatkozási rendszerhez. Valamely vonatkozási rendszer definiálásához a következők szükségesek: koordináta-rendszer felvétele (origó, tengelyek iránya, forgási irány), mértékegységek megadása (hossz- és szögmértékegységek), a fizikai megvalósítást biztosító pontok (például geodéziai alappontok) létesítése. A különböző kiterjedésű térinformációs rendszerek objektumainak meghatározásához más és más vonatkozási rendszer felhasználása indokolt. A vonatkozási rendszerekben az objektumok helyét mérésekkel határozzák meg A Föld elméleti alakjai Az elméleti földalakok a Föld egészét, vagy bizonyos részeit matematikai függvényekkel leíró modellek. A modellek a történelem folyamán folyamatosan fejlődtek. A fejlődés lépései: Az ókorban először: sík. Az ókorban később: gömb. Alakjának és méretének megadásához 1 mennyiség (a sugár) szükséges. Első meghatározás: Eratoszthenész. A felvilágosodás korában: forgási ellipszoid. Alakjának és méretének megadásához 2 mennyiség (például fél nagytengely és lapultság) szükséges. Elhelyezése lehet: o földi: középpontja illeszkedik a Föld tömegközéppontjához, o önkényes: a Föld valamely részéhez (valamely országhoz) simul. o 19 században: geoid. A föld nehézségi erőtere potenciáljának speciális szintfelülete, amelyet a középtengerszinthez kötnek. A Föld felszínén valamely pontot három koordinátával adhatnak meg. A megadás történhet: o a Föld középpontjához és forgástengelyéhez kötött térbeli 3D rendszerben, o forgási ellipszoidhoz kapcsolt vízszintes (2D) és a geoidhoz kötött magassági (1D) rendszerben. Különböző alakú, méretű és elhelyezésű forgási ellipszoidok léteznek. Kisebb terület esetén a forgási ellipszoidot síkkal helyettesíthetik A vonatkozási rendszerek fajtái

15 A vonatkozási rendszerek lehetnek: geocentrikus térbeli derékszögű (3D), vízszintes (2D), és magassági (1D) rendszerek. A geocentrikus térbeli rendszerek koordináta-rendszere a Föld középpontjához és forgástengelyéhez kötött. Mértékegysége hossz mértékegység. Fizikai megvalósítását a Föld felszínéhez kötött nemzetközi vonatkozási rendszer (ITRF) biztosítja. Legfontosabb alkalmazásuk a mesterséges holdak (például GPS) felhasználásával történő helymeghatározás. A vízszintes vonatkozási rendszerek kapcsolódhatnak forgási ellipszoidhoz, gömbhöz vagy síkhoz. Az első két esetben a koordináták a földrajzi szélesség és hosszúság (általában szög mértékegységben adottak), a harmadik esetben a koordináták sík koordináták (hossz mértékegységben adottak). A rendszerek fizikai megvalósítását a geodéziai alappont hálózatok biztosítják. A magassági vonatkozási rendszerek valamely tengerszinthez kötöttek. A Magyarországon használt térbeli geocentrikus rendszer a WGS 84. Az ellipszoidi rendszerek különböző forgási ellipszoidokhoz kapcsolódnak (Bessel, Krasszovszkij, UGGI 67, WGS 84). A magassági rendszer a Balti, illetve az Adriai tengerhez kötött Vetítések, vetületi rendszerek A gyakorlatban általában sík koordináta rendszereket használnak. A forgási ellipszoidról, illetve a gömbről a síkra un. vetítéssel térhetnek át. A vetítési módot a továbbiakban vetületnek, a vetület nagyobb területre (például egy országra) kiterjedt megvalósítását vetületi rendszernek nevezzük. A térinformációs rendszerek létrehozásakor legtöbbször un. szögtartó vetületeket használnak. A vetítés a forgási ellipszoidról történhet közvetlenül a síkra, vagy síkba fejthető felületre (henger, kúp). Más esetekben un. kettős vetítést alkalmaznak. Ilyenkor az ellipszoidról először gömbre, majd arról síkba fejthető felületre vetítenek. A szögtartó vetítéskor a hosszak és a területek torzulnak. A torzulás mértéke kiszámítható. Magyarországon a katonai térképek előállításához a forgási ellipszoidokból közvetlenül előállított következő vetületeket használják: Gauss-Krüger, UTM. A polgári térképek vetülete a kettős vetítéssel létrehozott Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV). A korábbi polgári térképek sztereografikus és henger vetületben készültek Átszámítások vonatkozási és vetületi rendszerek között A térinformációs rendszerek előállításakor gyakran előfordul, hogy az adott területről különböző vonatkozási, illetve vetületi rendszerben előállított adatok állnak rendelkezésünkre. Ilyenkor az adatokat azonos rendszerbe szükséges átszámítani. Az átszámítás esetei: o 3D térbeli 2D ellipszoidi, o 3D térbeli 2D sík, o 2D ellipszoidi 2D sík, o 2D sík 2D sík.

16 A felsorolt esetek közül az első három összetettebb matematikai ismereteket igényel. A gyakorlatban legtöbbször előforduló negyedik eset könnyen számítható. Az átszámítás előfeltétele, hogy mindkét rendszerben ismert koordinátájú azonos pontokkal rendelkezzünk. Az átszámítást síkbeli hasonlósági transzformációval, vagy affin transzformációval végzik. A transzformációs egyenletek ismeretlen együtthatóit az azonos pontok felhasználásával általában a legkisebb négyzetek módszerének alkalmazásával számítják Diszkrét vonatkozási rendszerek Az objektumok geometriai adatait diszkrét jellemzőkkel is megadhatják. Ilyenek például: o postai irányítószám, o utcanév és házszám, o mobil telefon rendszerek un. cellái. A folytonos és diszkrét rendszerek kapcsolatát úgy biztosíthatjuk, ha a diszkrét egységek valamely jellemző pontjának koordinátáit meghatározzuk (geokódolás) Szempontok a vonatkozási rendszer megválasztásához Valamely térinformációs rendszer vonatkozási rendszerének megválasztásakor a következők figyelembevétele indokolt: o a rendszer célja, o a rendszer kiterjedése, o az adatgyűjtés módja, o a már meglévő adatok vonatkozási rendszerei. FELHASZNÁLT IRODALOM Bácsatyai, L. (1994):Magyarországi vetületek, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. Bernhardsen, T. (1999): Geographic Information System, John Wiley & Sons, Inc. New York stb.. Bill, R. (1999): Grundlagen der Geo-Informations-systeme, Herbert Wichmann Verlag, Heidelberg. Biró, P. (1985): Felsőgeodézia, Tankönyvkiadó, Budapest, Kézirat. Detrekői, Á.(2005): A gömbtől a geoidig: a Föld és az űrkutatás (in: Mindentudás Egyetem, negyedik kötet, Kossuth Kiadó, Budapest, pp ) Detrekői, Á. (1991): Kiegyenlítő számítások, Tankönyvkiadó, Budapest. Detrekői, Á. (1999): Reference Systems, Bähr, H.-P., Vögtle, T. (szerk): GIS for Enviromental Monitoring, E, Schweizerbart sche Verlagsbuchhandlung, Stuttgart, pp Detrekői, Á., Szabó, Gy. (2002): Térinformatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Detrekői, Á., Szabó, Gy. (1995): Bevezetés a térinformatikába, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Homoródi, L. (1966): Felsőgeodézia, Tankönyvkiadó, Budapest. Husti, Gy. (2000): Globális helymeghatározó rendszer (bevezetés), Nyugat- Magyarországi Egyetem, Sopron. Oltay, K., Rédey I.: Geodézia, Tankönyvkiadó, Budapest.

17 Resnik, B., Bill, R. (2000): Vermessungskunde für den Planungs-, Bau- und Umweltbereich, Herbert Wichmann Verlag, Heidelberg. Seeger. H. (1999): Spatial referencing and coordinate systems, Longley, P. A. at al (szerk.): Geographical Information Systems, John Wiley & Sons, Inc. New York stb. Vol. 1: pp Torge, W. (1991): Geodesy, Walter de Gruyter, Berlin, New York. Varga, J. (1986): Alaphálózatok I. (Vetülettan), Tankönyvkiadó, Budapest, Kézirat.

18 6. Előadás: ADATFORRÁSOK Az adatforrások áttekintése A 4. fejezetben leírtak szerint az objektumok jellemzésére geometriai és attribútum adatokat használnak. Az adatokat különböző forrásokból szerezhetjük be. Az adatok előállítására többféle módszer használható. Az adatok beszerzésénél meghatározó jelentőségű az adatok hozzáférhetősége, költsége és minősége. Valamely térinformációs rendszer létrehozásakor az adatokhoz a következő módokon juthatunk hozzá: meglévő adatok felhasználásával, új adatok előállításával. A meglévő adatok vagy a különböző adattulajdonosoktól, vagy a világhálóról szerezhetők be. A szükséges adatok megtalálása tekintettel az adattulajdonosok sokféleségére nem könnyű feladat. Az adatok egy része ingyen hozzáférhető, más részükért fizetni kell. Az adatok megtalálását megkönnyíti, ha metaadatok állnak rendelkezésünkre. A geometriai és az attribútum adatok forrásai és adatnyerési eljárásai különbözők. A meglévő geometriai adatokat gyakran analóg térképek digitalizálásával hozzák létre. A felhasznált térképek méretaránya a térinformációs rendszer terület kiterjedésétől függ Adatok beszerzése adattulajdonosoktól Az adattulajdonosoktól történő adatbeszerezés előfeltétele a megfelelő adattulajdonos megtalálása. Geometriai adatállományok kiterjedésük alapján lehetnek globálisak, regionálisak vagy lokálisak. Globális adatállományt hozott létre például az ENSZ környezetvédelmi szervezete GRID (Global Resource Information Database) néven, és az olajipari vállalatok szövetsége MUNDOCART néven. A regionális adatállományok részben az európai kiterjedésűek (például CORINE), részben az egyes országok adatait tartalmazzák. Magyarországon az ország egészére kiterjedő adatállomány az állami földméréstől (FÖMI), a katonai térképészettől és magán cégektől szerezhető be. Lokális adatállományokkal az önkormányzatok és a közmű cégek rendelkeznek. Az attribútum adatok jellegük szerint lehetnek környezeti erőforrás, szocio-demográfiai, infrastrukturális adatok. Kiterjedés szerint a geometriai adatokhoz hasonlóan csoportosíthatók. Környezeti erőforrás adatok közül globálisak például a meteorológiai adatok, regionálisak például a földtani adatok, lokálisak például a légszennyezettségi adatok. Magyarországon ezek az adatok elvileg a szakhatóságoktól (például Magyar Állami Földtani Intézet) szerezhetők be. Szocio-demográfiai adatok jelentős része regionális, illetve lokális. A regionális adatokkal a különböző országok statisztikai hivatalai (Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal) rendelkeznek. Infrastrukturális adatok legtöbbször a közmű cégek, önkormányzatok tulajdonai.

19 6. 3. Adatok beszerzése a világhálóról A világhálón mind a geometriai, mind az attribútum adatok sokasága található meg. A szükséges adatok megtalálása nem midig egyszerű feladat. Erre a célra sokszor un. adatbányászati eljárásokat alkalmaznak. A világhálón található állomány gyakran változik. A világhálóról a geometriai adatok nyerése legtöbbször térképi (vonalas térkép, ortofotó térkép) formában történik. A térképek lehetnek: csak megjelenítést biztosító térképek (online view map), interaktív beavatkozást lehetővé tevő térképek (interactive map), térbeli elemzésre alkalmas térképek (spatial analysis map), teljes körű térinformatikai alkalmazást lehetővé tevő térképek (geprocessing maps). A világhálón megtalálható adatállomány létrejöttében fontos szerepet játszanak a nagy informatikai cégek állományai: Google Earth, Microsoft Virtual Earth, illetve a felhasználók által létrehozott állományok. Ez utóbbira példa az un. geotagging (koordinátákkal ellátott digitális képek) rohamos terjedése Meglévő adatok átalakítása (konverziója) Az adattulajdonosoktól vagy a világhálóról beszerzett adatok adatformátuma nem feltétlenül egyezik az általunk használt szoftver adatformátumával. Ezért az adatokat konvertálni kell. A konvertálás történhet: direkt átalakítással, semleges adatformátumok alkalmazásával. A semleges adatformátumok ténylegesen elfogadott vagy de facto szabványokban (lásd 8.fejezet) rögzítettek. Ilyen célra használható a világháló adatai esetén az Extensible Markup Language (XML) leíró nyelv. Az Amerikai Egyesült Államokban erre a célra a dolgozták ki a térbeli adat transzfer szabványt (SDTS). A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet az ISO szabványt alakította ki Metaadatok A meglévő adatok átvételét nagymértékben megkönnyíti a metaadatok felhasználása. A metaadatok előállításának módját szabványok tartalmazzák. Metaadatokban a következő megadása indokolt: az adatállomány azonosítása (például neve, tulajdonosa), az adatállomány általános jellemzése (például tartalom, használt nyelv), az adatok minősége (lásd 8.fejezet), az alkalmazott vonatkozási rendszerek (például alapfelület, vetület), az adatállomány terjedelme (például legkisebb és legnagyobb koordináták), adminisztratív információk (például a tulajdonos címe), az adatállomány hozzáférési módja (például tulajdonos, ár).

20 7. Előadás: ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK Áttekintés az adatnyerési eljárásokról Mind a geometriai, mind az attribútum adatok nyerésére különböző eljárások szolgálnak. Az eljárásokat szokás elsődleges és másodlagos eljárásoknak nevezni: elsődleges eljárás: az adatot közvetlenül az objektumról, vagy annak képéről nyerjük, másodlagos eljárás: az adatot meglévő analóg adat digitalizálásával kapjuk. A fejezetben viszonylag teljes képet adunk a geometriai adatok adatnyerési eljárásairól, s példákat mutatunk be a különböző jellegű attribútum adatok adatnyerési eljárásaira Vektor jellegű geometriai adatokat szolgáltató elsődleges adatnyerési eljárások Földi geodéziai eljárások Lokális rendszerek létrehozásához használt, nagy pontosságú (cm-dm) eljárás. Idő és költségigényes. Előfeltétele: geodéziai alappont hálózat létezése. Távolságok és szögek mérésén alapszik. Két alapvető módszerét használják. A derékszögű koordinátamérés eszköze: mérőszalag, szögprizma. Az adatokat nem digitális formában szolgáltatja. Célszerűen kevés adat mérése esetén használható. A poláris koordinátamérés eszköze: mérőállomás. Digitális adatokat szolgáltat. Célszerűen nagy pontossági igényű adatnyeréshez használható Mesterséges holdakon alapuló helymeghatározások Különböző kiterjedésű rendszerek adatnyeréséhez és járművek navigálásához használt eljárások. A választott műszertől és mérési időtől függően cm m pontosságot biztosítanak. A költség a pontossági igénytől függ. Az ismeretlen pontok koordinátái ismert koordinátájú mesterséges holdakra végzett távolságmérés alapján határozhatók meg. Különböző rendszerek léteznek: összefoglaló nevük: Global Navigation Satellite System (GNSS). Megvalósult rendszerek: Global Positioning System (GPS). Amerikai. Mintegy 30 darab 20 ezer km magasságban keringő mesterséges holdat használ fel. Nagyobb pontossági igény esetén differenciális mérés szükséges (DGPS). A differenciális mérést permanens állomásokkal biztosítják (WAGPS). GLONASS. Orosz. Jelenleg 10 darab mesterséges holdat használ. Tervezett, illetve kiépülő rendszerek: Galileo (EU), Beidou (Kína), IRNSS (India) Inerciális rendszerek Járművek navigálásához használt rendszerek. Méter nagyságrendű pontosságot biztosítanak. A nevüknek megfelelően inerciális rendszerben folyamatosan mért gyorsulás integrálásával határozzák meg a helyet. Gyakran a mesterséges holdakon alapuló helymeghatározó rendszerek kiegészítő rendszerei Mobil telefonok

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI

A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI Detrekői Ákos Keszthely, 2003. 12. 11. TARTALOM 1 Bevezetés 2 Milyen geometriai adatok szükségesek? 3 Néhány szó a referencia rendszerekről 4 Geometriai adatok forrásai

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék MÁSODLAGOS ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 1 A meglévő

Részletesebben

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók.

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók. Leíró adatok vagy attribútumok: az egyes objektumok sajátságait, tulajdonságait írják le számítógépek számára feldolgozható módon. A FIR- ek által megválaszolható kérdések: < 1. Mi van egy adott helyen?

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. GPS műszerek és kapcsolódó szoftvereik bemutatása

Részletesebben

A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK

A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK - két féle adatra van szükségünk: térbeli és leíró adatra - a térbeli adat előállítása a bonyolultabb. - a költségek nagyjából 80%-a - munkaigényes,

Részletesebben

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán A térinformatika lehetőségei a földrajzórán Geolokáció az oktatásban konferencia AKG, Budapest, 2013. november 30. Dr. Sik András adjunktus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék sikandras@gmail.com Mit jelent?

Részletesebben

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják. 54 581 01 0010 54 01 FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS 54 581 01 0010 54 02 TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS szakképesítések 2244-06 A térinformatika feladatai A térinformatika területei, eszközrendszere vizsgafeladat

Részletesebben

Geoinformatikai rendszerek

Geoinformatikai rendszerek Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Informatika és információ technológia alkalmazása a vízgazdálkodásban 45.lecke Mi a

Részletesebben

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék

PTE PMMF Közmű- Geodéziai Tanszék digitális állományok átvétele, meglévő térképek digitalizálása, meglévő térképek, légifelvételek, illetve speciális műszaki rajzi dokumentációk szkennelése és transzformálása. A leggyorsabb, legolcsóbb

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. Digitális térképezés, georeferálás, vektorizálás Digitális térkép Fogalma Jellemzői Georeferálás

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék ELSŐDLEGES ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK 1. Geodézia Fotogrammetria Mesterséges holdak GEOMETRIAI

Részletesebben

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról 29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Fotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom

Részletesebben

A MePAR-hoz kapcsolódó DigiTerra térinformatikai szoftver fejlesztések

A MePAR-hoz kapcsolódó DigiTerra térinformatikai szoftver fejlesztések A MePAR-hoz kapcsolódó DigiTerra térinformatikai szoftver fejlesztések GIS OPEN 2004 Konferencia Székesfehérvár Előadó: Czimber Kornél DigiTerra Kft. DigiTerra - MePAR térinformatikai fejlesztések MePAR

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A művelést segítő szenzorok és monitorok I. 139.lecke Globális helymeghatározás

Részletesebben

Számítógépes grafika

Számítógépes grafika Számítógépes grafika HEFOP 3.5.1 Korszerű felnőttképzési módszerek kifejlesztése és alkalmazása EMIR azonosító: HEFOP-3.5.1-K-2004-10-0001/2.0 Tananyagfejlesztő: Máté István Lektorálta: Brückler Tamás

Részletesebben

A GEOMETRIAI ADATOK VONATKOZÁSI RENDSZEREI A TÉRINFORMATIKÁBAN

A GEOMETRIAI ADATOK VONATKOZÁSI RENDSZEREI A TÉRINFORMATIKÁBAN MIHALIK JÓZSEF A téma aktualitása A GEOMETRIAI ADATOK VONATKOZÁSI RENDSZEREI A TÉRINFORMATIKÁBAN A térinformatikai rendszerek alkalmazása ma már sok területen, így a honvédelem területén is nélkülözhetetlen

Részletesebben

Kulcsár Attila. A második szint GeoCalc GIS 2. GISopen 2012 konfrencia. www.geocalc.hu

Kulcsár Attila. A második szint GeoCalc GIS 2. GISopen 2012 konfrencia. www.geocalc.hu Kulcsár Attila A második szint GISopen 2012 konfrencia 1 GeoCalc GIS története 2006 Alapverzió (csak adatbázisokkal együtt Temető nyilvántartás) 2008 GeoCalc GIS 1.0 2011 GeoCalc GIS 1.5 (hierarchia, földtömegszámítás,

Részletesebben

Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése

Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése Busznyák János bjs@georgikon.hu Veszprémi Egyetem, Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar,

Részletesebben

Feladatok. Tervek alapján látvány terv készítése. Irodai munka Test modellezés. Létező objektum számítógépes modelljének elkészítése

Feladatok. Tervek alapján látvány terv készítése. Irodai munka Test modellezés. Létező objektum számítógépes modelljének elkészítése Virtuális valóság Feladatok Tervek alapján látvány terv készítése Irodai munka Test modellezés Létező objektum számítógépes modelljének elkészítése Geodéziai mérések Fotogrammetriai feldolgozás Egyszerű

Részletesebben

Földmérési és Távérzékelési Intézet

Földmérési és Távérzékelési Intézet Ta p a s z ta l a to k é s g ya ko r l a t i m e g o l d á s o k a W M S s zo l gá l tatá s b a n Földmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.13. WMS Szolgáltatások célja A technikai fejlődéshez igazodva

Részletesebben

Bevezetés a geodéziába

Bevezetés a geodéziába Bevezetés a geodéziába 1 Geodézia Definíció: a földmérés a Föld alakjának és méreteinek, a Föld fizikai felszínén, ill. a felszín alatt lévő természetes és mesterséges alakzatok geometriai méreteinek és

Részletesebben

A tételsor a 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgázó a térinformatika és a geodézia tudásterületei alapján összeállított komplex központi tételekből felel, folytat szakmai beszélgetést. Amennyiben a tétel kidolgozásához

Részletesebben

Datakart Geodézia Földmérési és Térképészeti Kft.

Datakart Geodézia Földmérési és Térképészeti Kft. Jövő-központúság és rugalmasság Igényfelmérés és partnerség Funkcionalitás és kezelhetőség Kivitelezés és karbantartás Hozzáértés és motiváció Egyediség és felhasználó-központúság Egyedi szoftver és rendszermegoldások

Részletesebben

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007

Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Térképismeret 1 ELTE TTK Földtudományi és Földrajz BSc. 2007 Török Zsolt, Draskovits Zsuzsa ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu Ismerkedés a térképekkel 1. Miért van

Részletesebben

Geoportál a Közép-Magyarországi Régió területére

Geoportál a Közép-Magyarországi Régió területére GISopen 2011, Székesfehérvár, 2011 március 16-18. Forner Miklós, Schmauder Tamás, Tancsik Ottó, Varga Felicián, Földmérési és Távérzékelési Intézet www.fomi.hu Geoportál a Közép-Magyarországi Régió területére

Részletesebben

Ingatlan felmérési technológiák

Ingatlan felmérési technológiák Ingatlan felmérési technológiák Fekete Attila okl. földmérő és térinformatikai mérnök Photo.metric Kft. www.photometric.hu geodézia. épületfelmérés. térinformatika Áttekintés Mérési módszerek, technológiák

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 14. Digitális Alakzatrekonstrukció - Bevezetés http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiima01 Dr. Várady Tamás, Dr.

Részletesebben

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft.

Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára. 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Ingatlan-nyilvántartási megoldás a magyar állami erdőgazdálkodás számára 2010. március 18. GIS open 2010 Székesfehérvár Nyull Balázs DigiTerra Kft. Erdőgazdálkodási Információs Rendszer Ingatlan-nyilvántartási

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

FÖLDMÉRÉS ÉS TÉRKÉPEZÉS

FÖLDMÉRÉS ÉS TÉRKÉPEZÉS NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR Környezetmérnöki Szak Dr. Bácsatyai László FÖLDMÉRÉS ÉS TÉRKÉPEZÉS Kézirat Sopron, 2002. Lektor: Dr. Bányai László tudományos osztályvezető a műszaki tudomány

Részletesebben

DigiTerra fejlesztési eredmények

DigiTerra fejlesztési eredmények DigiTerra fejlesztési eredmények Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kar 2004. március 18. Előadó: Nyull Balázs DigiTerra Kft. DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. Tevékenységek Erdészeti

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Térben Tudatos Társadalom

Térben Tudatos Társadalom Térben Tudatos Társadalom Iván Gyula műszaki főtanácsadó GIS Open 2014 Keretek Technológiák Tapasztalatok - Teendők Székesfehérvár, 2014. április 15-17. Térben Tudatos Társadalom (Spatially Enabled Society)

Részletesebben

MOBIL TÉRKÉPEZŐ RENDSZER PROJEKT TAPASZTALATOK

MOBIL TÉRKÉPEZŐ RENDSZER PROJEKT TAPASZTALATOK MOBIL TÉRKÉPEZŐ RENDSZER PROJEKT TAPASZTALATOK GISopen 2011 2011. március 16-18. Konasoft Project Tanácsadó Kft. Maros Olivér - projektvezető MIÉRT MOBIL TÉRKÉPEZÉS? A mobil térképezés egyetlen rendszerben

Részletesebben

Mobil térinformatikai feladatmegoldások támogatása GNSS szolgáltatással

Mobil térinformatikai feladatmegoldások támogatása GNSS szolgáltatással Mobil térinformatikai feladatmegoldások támogatása GNSS szolgáltatással Horváth Tamás FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatórium horvath@gnssnet.hu www.gnssnet.hu Tel.: 06-27-200-930 Mobil: 06-30-867-2570

Részletesebben

Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc), nappali tagozat mintatanterve (2011.)

Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc), nappali tagozat mintatanterve (2011.) Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc), nappali tagozat mintatanterve (2011.) A szak tanterve az első négy félévben mindhárom szakirányon azonos, így szakirányonként külön-külön csak az 5. és 6.

Részletesebben

Geoinformációs szolgáltatások

Geoinformációs szolgáltatások Buga László HM Térképészeti Nkft. műszaki igazgató buga.laszlo@topomap.hu Geoinformációs szolgáltatások Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft. XV. GISopen NYME Geo, Székesfehérvár,

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 1. Agrártéradat- és egyéb adatbázisok Földmérési és Távérzékelési Intézet fontosabb adatbázisai

Részletesebben

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését

Részletesebben

GIS adatgyűjtés zseb PC-vel

GIS adatgyűjtés zseb PC-vel GIS adatgyűjtés zseb PC-vel Mit jelent a midas GIS kifejezés? Mapping Information Data Acquisition System Térképi Információ- és Adat Gyűjtő Rendszer Terepi adatgyűjtés a felhasználó által definiált adatbázisban.

Részletesebben

Vízszintes kitűzések. 1-3. gyakorlat: Vízszintes kitűzések

Vízszintes kitűzések. 1-3. gyakorlat: Vízszintes kitűzések Vízszintes kitűzések A vízszintes kitűzések végrehajtása során általában nem találkozunk bonyolult számítási feladatokkal. A kitűzési munka nehézségeit elsősorban a kedvezőtlen munkakörülmények okozzák,

Részletesebben

Adat: té. Informá. hírek jelentő. - Valami tö. - Statisztikai adatok eloszlá Helyhez kö. kötött informá A hely legtö. tudomány, ami ezzel az informá

Adat: té. Informá. hírek jelentő. - Valami tö. - Statisztikai adatok eloszlá Helyhez kö. kötött informá A hely legtö. tudomány, ami ezzel az informá Tankö Tankönyvek (ami alapjá alapján tanulunk) Térinformatika Alapfogalmak, a té térinformatikai modellezé modellezés Összeá sszeállí llította: Dr. Szű Szűcs Lá László szló és Gregori Ákos 1 2 Mié Miért

Részletesebben

Egy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága

Egy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága Földrajzi koordináták Egy pont földfelszíni helyzetét meghatározzák: a pont alapfelületi földrajzi koordinátái a pont tengerszint feletti magassága Topo-Karto-2 1 Földrajzi koordináták pólus egyenlítő

Részletesebben

AZ INSPIRE irányelv földügyi vonatkozásai. GISOpen 2009.

AZ INSPIRE irányelv földügyi vonatkozásai. GISOpen 2009. AZ INSPIRE irányelv földügyi vonatkozásai GISOpen 2009. A földügyi igazgatás a gazdasági élet, a mezőgazdaság és hitelforgalom alapjának egyik legnagyobb összetevőjével, a termőfölddel és az ingatlanokkal

Részletesebben

Országos Területrendezési Terv térképi mel ékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010.

Országos Területrendezési Terv térképi mel ékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010. Országos Területrendezési Terv térképi mellékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010. május 1. BEVEZETÉS Az útmutató célja az Országos Területrendezési

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2015. Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc) Nappali és Levelező tagozat

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2015. Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc) Nappali és Levelező tagozat Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar GEOINFORMATIKAI INTÉZET SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2015. Földmérő és földrendező mérnök alapszak (BSc) Nappali és Levelező tagozat Jelölések: G geoinformatikai

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2012 március 1. tétel A kommunikáció

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és

Részletesebben

Magellan térinformatikai GPS vevők GIS OPEN konferencia 2007 Székesfehérvár Érsek Ákos, Guards Zrt.

Magellan térinformatikai GPS vevők GIS OPEN konferencia 2007 Székesfehérvár Érsek Ákos, Guards Zrt. Magellan térinformatikai GPS vevők GIS OPEN konferencia 2007 Székesfehérvár Érsek Ákos, Guards Zrt. Vezető gyártó a GNSS navigációban és helymeghatározásban 1 Fedezze fel a Magellan-t 2006. Augusztus 31.-én

Részletesebben

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere 20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere Keringer Zsolt Irodavezető E-mail: keringer@szombathely.hu Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Első lépések Döntés a Digitális Földmérési alaptérkép

Részletesebben

FÖLDMÉRÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA

FÖLDMÉRÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA FÖLDMÉRÉS ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES A földmérés ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi vizsgakövetelményei a XXXV. Földmérés ágazat szakképesítésének

Részletesebben

A DALNET24 projekt aktualitásai

A DALNET24 projekt aktualitásai GISopen 2015. Székesfehérvár 2015. március 27. Doroszlai Tamás FÖMI-FFÜO ov Földmérési és Távérzékelési Intézet Digitális földhivatal Földhivatali elektronikus dokumentum kezelés Az elektronikus dokumentum

Részletesebben

Mobil térképezés új trendek a digitális téradatgyűjtésben

Mobil térképezés új trendek a digitális téradatgyűjtésben Mobil térképezés új trendek a digitális téradatgyűjtésben Építési geodézia a gyakorlatban fórum Mérnökgeodézia a tervezés és létesítményüzemeltetés támogatásában 2011. október 13-14 Geodézia Földmérőmérnöki

Részletesebben

Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között

Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között A különböző időpontokban, különböző körülmények között rögzített pontok földi koordinátái különböző alapfelületekre (ellipszoidokra geodéziai dátumokra)

Részletesebben

Főmérnöki Értekezlet 2012. október 15-17. feldolgozása. vagyonért. Márkus Dániel BDL Környezetvédelmi Kft. Szeged, 2012. október 15-17.

Főmérnöki Értekezlet 2012. október 15-17. feldolgozása. vagyonért. Márkus Dániel BDL Környezetvédelmi Kft. Szeged, 2012. október 15-17. Főmérnöki Értekezlet 2012. október 15-17. A vízikv ziközmű hálózatok adatainak feldolgozása Műszaki, térkt rképi nyilvántart ntartáss felkész szítésese a vagyonért rtékelésre Márkus Dániel BDL Környezetvédelmi

Részletesebben

Nyílt forráskódú tapasztalatok a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán

Nyílt forráskódú tapasztalatok a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán Nyílt forráskódú tapasztalatok a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán Dr. Kristóf Dániel osztályvezető Oláh Róbert igazgató Olasz Angéla térinformatikus Nyílt forráskódú GIS munkaértekezlet, BME, 2013.02.06.

Részletesebben

Zalakerámia Zrt. Romhányi gyáregységének felmérési munkái

Zalakerámia Zrt. Romhányi gyáregységének felmérési munkái Zalakerámia Zrt. Romhányi gyáregységének felmérési munkái Gaál Szabolcs Földügyi informatikus szak Építési geodézia szakirány 2010.november 26. Feladat ismertetése Mérnökgeodéziai részletes felmérések

Részletesebben

HUNAGI 2013 konferencia. Geoshop országos kiterjesztése. FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI INTÉZET Forner Miklós www.fomi.hu www.geoshop.hu 2013. április 4.

HUNAGI 2013 konferencia. Geoshop országos kiterjesztése. FÖLDMÉRÉSI ÉS TÁVÉRZÉKELÉSI INTÉZET Forner Miklós www.fomi.hu www.geoshop.hu 2013. április 4. HUNAGI 2013 konferencia Geoshop országos kiterjesztése www.fomi.hu www.geoshop.hu Az adatokhoz való hozzáférés, szolgáltatási formák A Földmérési és Távérzékelési Intézet a térbeli adatok tekintetében

Részletesebben

3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János. @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan

3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János. @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan Kartográfia (GBN309E) Térképészet (GBN317E) előadás 3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

Koordináta-rendszerek

Koordináta-rendszerek Koordináta-rendszerek Térkép: a Föld felszín (részletének) ábrázolása síkban Hogyan határozható meg egy pont helyzete egy síkon? Derékszögű koordináta-rendszer: a síkban két, egymást merőlegesen metsző

Részletesebben

Autodesk Topobase gyakorlati alkalmazások Magyarországon

Autodesk Topobase gyakorlati alkalmazások Magyarországon Autodesk Topobase gyakorlati alkalmazások Magyarországon Állami Autópálya kezelő Zrt - Digitális Törzskönyv Előadó: Cservenák Róbert HungaroCAD Kft. Térinformatikai csoportvezető Marjai György - ÁAK Zrt.

Részletesebben

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán

Mozgásvizsgálatok. Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Mérnökgeodézia II. Ágfalvi Mihály - Tóth Zoltán Célja: Várható elmozdulások előrejelzése (erőhatások alatt, Siógemenci árvízkapu) Már bekövetkezett mozgások okainak vizsgálata (Pl. kulcsi löszpart) Laboratóriumi

Részletesebben

KATONAI TÉRKÉPÉSZETI ADATBÁZISOK MAGYARORSZÁGON. Dr. Mihalik József (PhD)

KATONAI TÉRKÉPÉSZETI ADATBÁZISOK MAGYARORSZÁGON. Dr. Mihalik József (PhD) KATONAI TÉRKÉPÉSZETI ADATBÁZISOK MAGYARORSZÁGON MILITARY MAPPING DATA BASES IN HUNGARY Dr. Mihalik József (PhD) HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.; mihalik.jozsef@topomap.hu

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

GISopen 2013 konferencia. Szolgáltatás fejlesztések a FÖMIben

GISopen 2013 konferencia. Szolgáltatás fejlesztések a FÖMIben GISopen 2013 konferencia Szolgáltatás fejlesztések a FÖMIben www.fomi.hu www.geoshop.hu Az adatokhoz való hozzáférés, szolgáltatási formák A Földmérési és Távérzékelési Intézet a térbeli adatok tekintetében

Részletesebben

Hálózat hidraulikai modell integrálása a Soproni Vízmű Zrt. térinformatikai rendszerébe

Hálózat hidraulikai modell integrálása a Soproni Vízmű Zrt. térinformatikai rendszerébe Hálózat hidraulikai modell integrálása a térinformatikai rendszerébe Hálózathidraulikai modellezés - Szakmai nap MHT Vízellátási Szakosztály 2015. április 9. Térinformatikai rendszer bemutatása Működési

Részletesebben

Magasságos GPS. avagy továbbra is

Magasságos GPS. avagy továbbra is Magasságos GPS avagy továbbra is Tisztázatlan kérdések az RTK-technológiával végzett magasságmeghatározás területén? http://www.sgo.fomi.hu/files/magassagi_problemak.pdf Takács Bence BME Általános- és

Részletesebben

CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés

CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés CAD Rendszerek I. Sajátosság alapú tervezés - Szinkron modellezés Farkas Zsolt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék 1/ 14 Tartalom -Sajátosság alapú tervezés:

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet. Dr. Bányai László GEOMATIKAI ISMERETEK

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet. Dr. Bányai László GEOMATIKAI ISMERETEK NYUGAT-MAGYAOSZÁGI EGYETEM Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Dr. Bányai László GEOMATIKAI ISMEETEK Tankönyvpótló segédlet a természetvédelmi mérnökhallgatók részére Kézirat

Részletesebben

Az önkormányzati térinformatikai technológia fejlődési irányai

Az önkormányzati térinformatikai technológia fejlődési irányai Az önkormányzati térinformatikai technológia fejlődési irányai Nemzeti Közszolgálati Egyetem Budapest, 2012. április 10-11. Kocsis Miklós vezető főtanácsos 1 Térinformatika Vagyoni érték Közmű Műszaki

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

7. Koordináta méréstechnika

7. Koordináta méréstechnika 7. Koordináta méréstechnika Coordinate Measuring Machine: CMM, 3D-s mérőgép Egyiptomi piramis kövek mérése i.e. 1440 Egyiptomi mérővonalzó, Amenphotep fáraó (i.e. 1550) alkarjának hossza: 524mm A koordináta

Részletesebben

PTE PMMIK Infrastruktúra és Mérnöki Geoinformatika Tanszék

PTE PMMIK Infrastruktúra és Mérnöki Geoinformatika Tanszék Kétféle modellezési eljárás van: Analóg modellezés melynek eredménye a térkép Digitális modellezés térinformációs rendszer amely az objektumok geometriai ábrázolása alapján: Raszteres vagy tesszelációs

Részletesebben

DIGITÁLIS KÖZTERÜLETI M SZAKI TÉRKÉP

DIGITÁLIS KÖZTERÜLETI M SZAKI TÉRKÉP DIGITÁLIS KÖZTERÜLETI M SZAKI TÉRKÉP Az önkormányzatok a közterületek dönt részének gazdái. A közterületekkel kapcsolatos, nyilvántartási és üzemeltetési feladatokhoz a földhivatalokban beszerezhet földmérési

Részletesebben

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@ludens.elte.hu Titkosítás,hitelesítés Szimmetrikus DES 56 bites kulcs (kb. 1000 év) felcserél, helyettesít

Részletesebben

Távérzékelés Analóg felvételek feldolgozása (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

Számítógépes Grafika SZIE YMÉK

Számítógépes Grafika SZIE YMÉK Számítógépes Grafika SZIE YMÉK Analóg - digitális Analóg: a jel értelmezési tartománya (idő), és az értékkészletes is folytonos (pl. hang, fény) Diszkrét idejű: az értelmezési tartomány diszkrét (pl. a

Részletesebben

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei 3. Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai A minőségügyi szabványokat az ISO egyik bizottsága, az ISO/TC 176 alkotta, ez a bizottság végzi, a továbbfejlesztés munkáját is. A szabványsorozat

Részletesebben

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás

3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 3D - geometriai modellezés, alakzatrekonstrukció, nyomtatás 15. Digitális Alakzatrekonstrukció Méréstechnológia, Ponthalmazok regisztrációja http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiiav54

Részletesebben

TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS?

TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS? TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS? PLIHÁL KATALIN MI A TÉRKÉP A KÉSZÍTŐ SZEMSZÖGÉBŐL NÉZVE? EGY OLYAN KÜLÖNLEGES ÉS SPECIÁLIS ESZKÖZ, AMELLYEL A TÉRBELI VALÓSÁGOT TRANSZFORMÁLVA, GENERALIZÁLVA ÉS GRAFIKUS

Részletesebben

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE)

Cloud Computing a gyakorlatban. Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Cloud Computing a gyakorlatban Szabó Gyula (GDF) Benczúr András (ELTE) Molnár Bálint (ELTE) Az el adás felépítése CLOUD ALKALMAZÁSI FELMÉRÉSEK CLOUD COMPUTING DEFINICIÓK CLOUD SZOLGÁLTATÁSI ÉS ÜZEMEL-

Részletesebben

GNSS a precíziós mezőgazdaságban

GNSS a precíziós mezőgazdaságban GNSS a precíziós mezőgazdaságban 2015.10.27. 1/14 GNSS a precíziós mezőgazdaságban Horváth Tamás Alberding GmbH GPS25 Konferencia Műholdas helymeghatározás Magyarországon 1990-2015 2015. október 27., Budapest

Részletesebben

Térinformatikai rendszer felhasználása Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában

Térinformatikai rendszer felhasználása Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában Térinformatikai rendszer felhasználása Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában több éve működik térinformatikai rendszer, amelynek nagyobb fejlesztésére

Részletesebben

Készítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1

Készítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1 Készítette: Enisz Krisztián, Lugossy Balázs, Speiser Ferenc, Ughy Gergely 2010.11.29. 1 /17 Tartalomjegyzék A térinformatikáról általánosságban Célok Felhasznált eszközök Fejlesztés lépései Adatbázis Grafikus

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

Alapismeretek. Tanmenet

Alapismeretek. Tanmenet Alapismeretek Tanmenet Alapismeretek TANMENET-Alapismeretek Témakörök Javasolt óraszám 1. Számítógépes alapfogalmak 2. A számítógép felépítése, hardver, A központi egység 3. Hardver Perifériák 4. Hardver

Részletesebben

Térképészeti alapismeretek. Mit jelent egy térkép léptéke?

Térképészeti alapismeretek. Mit jelent egy térkép léptéke? Térképészeti alapismeretek Mi a térkép? A föld felszínén illetve azzal kapcsolatban álló anyagi vagy elvont dolgoknak általában kicsinyített, generalizált, síkbeli megjelenítése. Térképészeti absztrakció

Részletesebben

IT megoldások a 4F rendszerben

IT megoldások a 4F rendszerben IT megoldások a 4F rendszerben Speiser Ferenc 1, Vass József 1, Gaál Zoltán 1, Nikl István 2 1 Pannon Egyetem, Automatizálás Tanszék 2 InterMap Kft. Bemutatkozás D-e-Meter labor fejlődése 2001-óta Hardver

Részletesebben

Mobil térképészeti eszközök és a térinformatika

Mobil térképészeti eszközök és a térinformatika Mobil térképészeti eszközök és a térinformatika GIS OPEN Székesfehérvár 2013.03.12 14. Amiről szó lesz Mi is az az MTR (MMS) Hogyan működik? Mire képes? Melyek az előnyei? Milyen geodéziai, térinformatikai

Részletesebben

Koós Dorián 9.B INFORMATIKA

Koós Dorián 9.B INFORMATIKA 9.B INFORMATIKA Számítástechnika rövid története. Az elektronikus számítógép kifejlesztése. A Neumann-elv. Információ és adat. A jel. A jelek fajtái (analóg- és digitális jel). Jelhalmazok adatmennyisége.

Részletesebben

Téradatokkal kapcsolatos elemzések és fejlesztések a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán

Téradatokkal kapcsolatos elemzések és fejlesztések a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán Téradatokkal kapcsolatos elemzések és fejlesztések a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán Dr. Kristóf Dániel Képes Attila GISOpen 2013 NyME GEO, Székesfehérvár, 2013.03.12-14. Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

A vonatkoztatási rendszerek és transzformálásuk néhány kérdése. Dr. Busics György Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Székesfehérvár

A vonatkoztatási rendszerek és transzformálásuk néhány kérdése. Dr. Busics György Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Székesfehérvár A vonatkoztatási rendszerek és transzformálásuk néhány kérdése Dr. Busics György Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Székesfehérvár Tartalom Vonatkoztatási rendszer a térinformatikában Földi vonatkoztatási

Részletesebben

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt Követelmény felmérés DW séma tervezése Betöltési modul tervezése Fizikai DW tervezése OLAP felület tervezése Hardver kiépítése Implementáció Tesztelés, bevezetés

Részletesebben

Földfelszín modellezés

Földfelszín modellezés Földfelszín modellezés A topográfia és kartográfia a digitális világban Dr. Juhász Attila 2011. Tartalom Előszó... 4 1. A digitális topográfia és kartográfia alapfogalmai... 5 1.1. A topográfiai modellezés...

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben