Széchenyi István Egyetem. Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék 2. Széchenyi István Egyetem

Átírás

1 Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) Földünk népessége és népesedése Házi feladat olvasnivaló: Diamond: Összeomlás (Typotex Kiadó 2009): 2. fejezet, A Húsvétsziget alkonya Húsvét-sziget 2018/2019-es tanév II. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék 2 A Szent Máté szigeti rénszarvasok esete Szent Máté szigeti rénszarvasok egy csoportja 1963 júliusában ennyi maradt 3 A Szent Máté sziget rénszarvas-állományának alakulása (egyedszám) F: Domokos E A népesedési problémák és következményeik Az emberiség lélekszámának alakulása (millió fő) F: Domokos E. Kr.e (újkőkori mg-i forr. kiteljesedése): ~5 M fő 2-3 ezer év alatt duplázódott a népesség száma (Róm. Bir. idején M körüli lehetett) Kr.u : 2x: 900 év alatt duplázódott : 2x: 700 év alatt duplázódott 0,1% alatti népesség növekedés 17. szd.-tól felgyorsulás: 0,3% 250 év alatt duplázódott : 2x 100 év alatt duplázódott 1970-es évek: 30 év Népességrobbanás A rénszarvas és az emberi populáció változásának viszonya (relatív értékek) 5 6 1

2 7 8 A világ lakosságának változása (forrás: US Census Bureau, 2004) A Föld országainak népessége, millió fő 10 Népesség (milliárd fő) A világ teljes népessége : febr.: 7,68 Mrd fő 2012: 7,046 Mrd fő év 37 év GeoHive, A Föld felszínének megoszlása a népsűrűség fokozatai szerint A benépesültség foka fő/km 2 A Föld felszínének %- ában Nagyon sűrűn lakott térségek 200 fő felett 1 Sűrűn lakott térségek Jelentősen benépesített térségek Mérsékelten lakott térségek Ritkán lakott térségek Alig lakott, lakatlan térségek 1 fő alatt 78 A szárazulatok átlagos népsűrűsége 34, India: 1,25 milliárd fő a térképen pirossal jelölve: két indiai tartomány: Bihár 104, Nyugat-Bengál pedig 91 millió fő Banglades: 157 millió fő kékkel jelölve: Kanada 35 millió fő Ausztrália 31 millió fő Oroszország 144 millió fő USA néhány állama Skandinávia Baltikum néhány dél-amerikai és afrikai ország ill. része is 350 millió fő, amely a Föld népességének 5 százaléka A Föld népességének ugyanannyi, 5 százaléka él a kék és a piros területeken is!

3 13 14 A világ országaiban a népesség megváltozása 2050-ig (forrás: US Census Bureau, 2004) Csökkenés Növekedés, max. 2x Növekedés, max. 3x Több, mint 3x növekedés Népességrobbanás Okok: A, halálozási ráta lecsökkent az orvostud. és az eü. fejlődés miatt (járványok, csecsemőhalandóság csökken) B, globalizáció miatt az élelemmel rosszul ellátott területek helyzete javult (kivándorlások, élelmiszerimport, zöld forradalom a mg-ban) éhínséges időszak nem járt feltétlenül a lakosság csökkenésével C, produktív életkor meghosszabbodott A fejlődő országok lakossága esetében az életkor növekedése a produktív korszakba esett, és ezt produktívan ki is használták (korábbi társadalmi beidegződések miatt) Nagy népességnövekedésű országokban megnő a fiatal népesség aránya erősödő népességnövekedési hatás

4 A népesedési problémák új aspektusai A, A világ demográfiai megosztottsága lassan vagy egyáltalán nem növekvő népességű országok (átlag 0,8% növekedési ütem, állandóan javuló életszínvonal) gyorsan növekvő lakosságszámú országok (átlag 2,2% növekedési ütem, az életfeltételek folyamatosan romlanak) Prognózis néhány ország népességének stabilizálódására (Forrás: World Bank 1985) A legnépesebb országok (forrás: Ország Népesség 1986 (2014*) (millió fő) Évi növekedés (%) (2007*) Várható stabil népesség (millió fő) Lassú népességnövekedésű országok Változás 1986-hoz Kína 1050 (1366*) 1,0 (0,6*) ,5-szörös USA 241 (318*) 0,7 (0,9*) 289 1,2-szeres Japán 121 (127*) 0,7 (-0,0,9*) 128 1,06-szoros Nagy-Britannia 56 (64*) 0,2 (0,3*) 59 1,05-szörös Gyors népességnövekedésű országok Kenya 20 (45*) 4,2 (2,8*) 111 5,6-szeres Nigéria 105 (178*) 3,0 (2,38*) szörös Etiópia 42 (87*) 2,1 (2,27*) 204 4,9-szeres Irán 47 (77*) 2,9 (0,7*) 166 3,5-szörös Indonézia 168 (252*) 2,1 (1,2*) 368 2,2-szeres India 785 (1247*) 2,3 (1,6*) ,2-szeres (előrejelzés) Kína 1302 millió India 1533 millió India 1050 millió Kína 1517 millió USA 291 millió Pakisztán 357 millió Indonézia 217 millió USA 348 millió Brazília 176 millió Nigéria 339 millió Pakisztán 149 millió Indonézia 318 millió Oroszország 144millió Brazília 243 millió Banglades 144 millió Banglades 218 millió Japán 127 millió Etiópia 213 millió Nigéria 121 millió Irán 170 millió

5 A világ lakosságának eloszlása (forrás: US Census Bureau, 2004) A népesedési problémák új aspektusai B, A városi népesség növekedése A fejlődő országokban nem természetes folyamat (társadalmi, gazdasági változásokkal nincs összhangban) : 100 millió 1 milliárd 2 milliárd fő városi népesség a 3. világban nagyvárosi fejlődés A népesedési problémák új aspektusai 1940: 1% 1980: 10% 2000: 18% élt milliós nagyvárosban a nagyvárosok problémái: nem tudják a szükséges ütemben fejleszteni az infrastruktúrát, nem tudják tartani a városi szolgáltatások színvonalát: Afrikai nagyvárosok: nincs vezetékes víz, WC stb. Alexandria: az 1 millió főre tervezett csatornahálózatot 4 millióan használják Kolumbia: Bogota folyón a fővárostól 120 km-re 7,3 millió colibaktérium (ivásra 100, fürdésre 200 a határérték) közlekedés, légszennyezés stb. problémák

6 Az ökonómia csapdájában? Rohamosan növekvő népesség gyors termelésnövekedési kényszer véges ill. alig bővíthető természeti erőforrások A termelési kényszer összetevői: a, fogyasztási kényszer: több száj többet igényel az egyén is többet igényel: pazarló fogyasztás, bóvlik, csomagolás, presztízsfogyasztás stb. b, növekedési kényszer: a politikai stabilitás alapja, GDP-vel mérik zéró növekedést propagálva nem lehet hatalomra kerülni c, technológiai kötöttség átállás a fejlettebb technológiára: drága és többnyire pazarló (pl. TV, számítógép: kidobásra kerülnek!) Ökológiai lábnyom: kereslet Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom azt fejezi ki, hogy adott egyén mekkora biológiailag produktív területet igényel annak érdekében, hogy fedezze anyag- és energiafogyasztásait, továbbá asszimilálja az általa kibocsátott hulladékokat, az aktuálisan alkalmazott technológiai színvonal és erőforrás-gazdálkodási megoldások mellett. ~: az a terület, amely egyetlen ember hosszú távú fennmaradásához szükséges (fenntartható módon!) terület kell: az általa felhasznált javak létrehozásához az általa elfogyasztott energia előállításához az általa termelt felesleges anyagok ártalmatlanításához és visszaalakításához mértékegysége: globális hektár/fő (a globális hektár olyan területet kifejező mértékegység, amelynek a termékenysége a világátlagnak felel meg) minden ország lakóira más méretű ökológiai lábnyom jellemző kiszámolható nemcsak egyes emberekre, hanem csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom összetevői és azok időbeli alakulása Az ökológiai lábnyom az emberi tevékenységek során használt földterületek és halászati területek összességeként számolható. Hat tényezőből tevődik össze: 1. Szén lábnyom: A fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználat-változásból és kémiai folyamatokból keletkező CO 2 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága. 2. Legelő lábnyom: Annak a területnek a nagysága, amely a hús- és tejtermékekért, irháért és gyapjúért tartott állatállomány eltartásához szükséges. 3. Erdő lábnyom: Az éves rönkfa, papíralapanyag-, faáru és tűzifa-felhasználás alapján becsült terület. 4. Halászati lábnyom: A különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján, valamint az újratermelési igényeik alapján becsült érték. 5. Szántó lábnyom: Az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagok előállítására termelt növények termesztésének területigénye. 6. Beépített területek: Az emberi infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, ipari létesítmények, vízi erőművek tározói) szükséges földterület nagysága

7 többféle módon számolják leggyakrabban figyelembe vett tényezők: a táplálék, a lakásviszonyok, a közlekedés, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások igénybevétele elemei pl.: az a terület, ahol a táplálkozáshoz szükséges gabona megtermelhető az a legelőnagyság, amely a hústermeléshez nélkülözhetetlen a fa- és papírfogyasztásunkat fedező erdőterület a hal, rák és más vízi állatok fogyasztásával arányos tenger az infrastruktúrához szükséges földterület Ökológiai lábnyom az az erdőterület, amely az energiafogyasztás során keletkező szén-dioxidot megköti 37 A legnagyobb és legkisebb ökológiailag lábnyommal rendelkező országok (2014, ha/fő) USA 9,57 Egyesült Arab Emirátus 8,97 Kanada 8,56 Norvégia 8,17 Új-Zéland 8,13 Kuvait 8,01 Svédország 7,95 Ausztrália 7,09 Finnország 7,00 Franciaország 5,74 Magyarország: 3,7 ha/fő Föld átlag: 2,2 ha/fő Rendelkezésre álló terület a Földön: 1,8 ha/fő Costa Rica 1,91 Azerbajdzsán 1,91 Panama 1,89 Gabon 1,87 Irán 1,85 Ecuador 1,77 Szíria 1,74 India 0,76 Angola 0,76 Örményország 0,75 Pakisztán 0,67 Etiópia 0,67 Tadzsikisztán 0,65 Burundi 0,63 Kongó 0,62 Haiti 0,62 Nepál 0,57 Mozambik 0,56 Banglades 0,50 38 Bio(lógiai) kapacitás: kínálat A legnagyobb és a legkisebb biokapacitással rendelkező országok (2013) A biokapacitás (biológiai kapacitás) az ökoszisztémák azon képességének mértéke, hogy hasznos biológiai anyagokat állítsanak elő, és hogy abszorbeálják a hulladékokat az emberi tevékenységekből, az aktuálisan alkalmazott technológiai színvonal mellett. ~: a rendelkezésre álló bioproduktív területek nagysága (szárazföld és tenger együtt) jelképezi azt a területet, amely maximálisan rendelkezésre áll arra a célra, hogy a termékek, szolgáltatások iránti igényünket megtermeljük, és a termelt szennyeződéseinket elnyelessük. nem számol az egyéb vadon élő fajok területigényével!!! A rendelkezésre álló biokapacitás és az ökológiai lábnyom különbsége azt a deficitet mutatja, amellyel lehetőségeinket túllépve más országokat vagy a jövő generációkat terheljük, illetve amely még rendelkezésünkre állhat igényeink növelésére. Föld átlaga (2013): 1,71 gha/fő Magyarország (2013): 2,35 gha/fő A teljes emberiségre vonatkozó ökológiai lábnyom időbeli alakulása és előre jelzett változása Földbolygó egységben kifejezve Az ökológiai lábnyom, a biokapacitás és a népesség alakulása az 1961-es évhez viszonyítva (1961=100%) Ökológiai lábnyom: 1961: 7,6 milliárd gha; 2010: 18,1 milliárd gha Népesség: 1961: 3,09 milliárd; 2010: 6,9 milliárd Biokapacitás: 1961: 9,9 milliárd gha; 2010: 12 milliárd gha)

8 Az ökológiailag adós országok és az ökológiai hitelezők Piros: ökológiai lábnyom nagyobb, mint a biokapacitás Zöld: ökológiai lábnyom kisebb, mint a biokapacitás Ökológiai hitelezők és ökológiai adós országok Global Footprint Network és ökológiai adós országok Ökológiai túllövés dec szept szept aug aug aug aug aug aug aug aug jan. 1. Az ökológiai túllövés állapota akkor áll elő, amikor az emberi igények meghaladják a természetes ökoszisztémák regeneratív kapacitásait. A globális, azaz a bolygó szintű túllövés akkor áll elő, amikor az emberiség erőforrás igényei és hulladéktermelése (mint amilyen bizonyos értelemben a CO2-kibocsátás is) meghaladja a bioszféra regeneratív és abszorpciós kapacitásait. azaz akkor következik be, ha az ökológiai lábnyom nagyobb, mint a rendelkezésre álló terület a túllövés napja: az az időpont, amikor az emberiség egy évre jutó természeti erőforrás igénye eléri a Föld éves megújulási képessége által előállított erőforrások mennyiségét innentől a tőkénk feléléséből fedezzük szükségleteinket kiszámítása: [a világ biokapacitása / a világ ökológiai lábnyoma ] x 365 = Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) azaz: hány nap alatt éli fel az emberiség a bioszféra rendelkezésre álló teljes biokapacitását 48 8

9 Belgium Az ökológiai túllövés napja: febr. 27. Global Footprint Network, Izrael Az ökológiai túllövés napja: jan. 21. Indonézia Az ökológiai túllövés napja: nov Írország Az ökológiai túllövés napja: okt. 29. Görögország Az ökológiai túllövés napja: május

10 Miért nem sikerül a nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés terén?! 55 10