Környezetvédelem (KM002_1)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezetvédelem (KM002_1)"

Átírás

1 Béka tanmese (KM002_1) 1. A környezetvédelem alapjai 2014/2015-es tanév I. félév Vida Gábor: Helyünk a bioszférában előszó ld. pdf dia_id=5&method=inline Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, Környezetmérnöki Tanszék 1 2 Bevezetés Húsvét-sziget Mezopotámia Szent Máté-szigeti rénszarvasok Felvilágosodás: elszaggatta az emberi tevékenységeket féken tartó hagyományos kötelékeket, elkezdődik a haladás eszméjének diadalútja A Föld természeti kincseit mára nemzetközi nagyvállalatok igyekeznek birtokukba venni A gyors fejlődést szolgáló gazdasági és pénzügyi rendszer az embert teszi rendszerének eszközévé és kiszolgáltatottjává, felmorzsolja a természeti környezetet Ősi életmódunk 3 4 1

2 Szent Máté szigeti rénszarvasok egy csoportja 1963 júliusában ennyi maradt 5 A Szent Máté sziget rénszarvas-állományának alakulása (egyedszám) F: Domokos E. 6 A környezet fogalma Az emberiség lélekszámának alakulása (millió fő) F: Domokos E. ~: a világ azon része, amelyben élünk és tevékenykedünk A Föld élővilágának élettere: bioszféra: földkéreg (litoszféra) vízburok (hidroszféra levegő (atmoszféra) élőlények által benépesített területei A rénszarvas és az emberi populáció változásának viszonya (relatív értékek) 7 8 2

3 Környezeti elemek Növény- és állatvilág Talaj Kőzet Litoszféra Földkéreg Mag Földköpeny Hidroszféra Litoszféra (vízburok) (földkéreg + földköpeny felső része) Atmoszféra Földkéreg Bioszféra (élővilág élettere) Atmoszféra (légkör) Földkéreg (talaj és kőzet) 9 A környezet elemei hatással vannak egymásra! I. Ökoszisztémák alkotói föld víz levegő élővilág II. Épített környezet települések infrastruktúrák Táj 10 A környezetvédelem folyamatai A környezetvédelem részei A károkat megelőző védelem Az okozott károk megszüntetése A környezet fejlesztése A természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás tájvédelem környezetgazdálkodás környezetkímélő technológiák kifejlesztése és alkalmazása környezetállapot-értékelés természetvédelem környezettervezés környezetfejlesztés Összehangolt cselekvés szükséges! 11 hulladékgazdálkodás 12 3

4 A környezetvédelemhez kapcsolódó tudományok A környezetre hatással vannak: komplex szemléletmód! ökológia földtudományok kémia, biológia, orvostudományok fizika, műszaki tudományok matematika, számítástechnika agrártudományok közgazdaságtan, jogtudomány politikatudomány, szociológia, demográfia pedagógia népesedési folyamatok termelés közlekedés fogyasztás hulladék az élővilág pusztításának formái nem szennyezés útján A környezetszennyezés primer folyamatai Emisszió (kibocsátás, mennyiség/idő, pl. m 3 /s; g/s stb., pl. a kémény által kibocsátott SO 2 mértéke) Transzmisszió (terjedés) Immisszió (szennyezettségi érték, mennyiség/térfogat = koncentráció, pl. g/m 3 ; pl. a légkör SO 2 koncentrációja) eredetű termékek Környezetszennyező anyagok fűtőanyagok elégetésének termékei ipari háztartási, intézményi mezőgazdasági katonai tevékenységek termékei Környezetszennyező források időbeli eloszlás eredet lokalizálhatóság szerint pontszerű diffúz

5 Környezeti ártalmak Környezeti ártalmak elhárítása lokális, regionális, globális szinten hatnak védekezés is ezeken a kémiai ártalmak mechanikai hulladékok zaj- és rezgéshatások sugárhatások természetes és művi környezet károsodásai az idegrendszerre ható káros hatások Műszaki megoldások Gazdasági eszközök Tudományok Oktatás, nevelés, szemléletformálás Intézményrendszer Jogi szabályozók szinteken! Globális környezeti gondolkozás az első nemzetközi összefogások a természetvédelem terén 1962 Carson: Néma tavasz c. könyve 1968: Római Klub 1972 Meadows: A növekedés határai 1972, Stockhom: ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről 1992, Rio de Janeiro: ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia 2002, Johannesburg: Word summit on Sustainable development 2012, Rio de Janeiro: Rio+20 ENSZ fenntarthatósági világkonferencia f: Bulla

6 Meadows modellek 1972: The Limit of Growth (A növekedés határai) 99 mutató (népesség, iparosodás, élelmiszertermelés, környezetszennyezés, meg nem újuló nyersanyagok) 12 modellváltozat az időszakra: standard modell: változatlan tendenciák (növekvő világ): változat korlátozott gazdasági növekedés: változat stabilizációs kísérletek változat A modellezés eredménye szerint csak a 10. és 11.-es esetén nem jelentkezik súlyos probléma (teljes stabilizáció 1975-ös szinten, teljes stabilizáció késleltetéssel) Megismételt Meadows-modell (1993) Újra megismételt Meadows-modell (2003) a Föld népessége 2. az egy főre jutó élelem 3. az egy főre jutó ipari termelés 4. nyersanyagkészletek 5. környezetszennyezés 6. halálozás 7. születésszám a Föld népessége 2. az egy főre jutó élelem 3. az egy főre jutó ipari termelés 4. nyersanyagkészletek 5. környezetszennyezés 6. halálozás 7. születésszám 1. a Föld népessége 2. az egy főre jutó élelem 3. az egy főre jutó ipari termelés 4. nyersanyagkészletek 5. környezetszennyezés 6. halálozás 7. születésszám

7 Cél: zéró gazdasági növekedés Ez senki (fejlett, akkori szocialista, fejlődő) számára nem elfogadható. De elindította a globális problémák körüli gondolkodást. Mesarovic-Pestel-modell Bariloche-modell Moira-modell Tinbergen- modell Gábor-Colombo-jelentés Leontief-modell László-jelentés 25 Az emberiségnek globálisan kell cselekednie ahhoz, hogy elkerüljön egy átfogó gazdasági-társadalmi-környezeti összeomlást 26 Környezetvédelmi konferenciák A Riói Konferencia Stockholm: az ENSZ 1. Környezeti Konferenciája (Conference of the Human Environment) 113 ország, de szocialisták nem További szakmai világkonferenciák (jún. 5. környezetvédelmi világnap) emberek és kormányok felismerték: nem választhatók szét a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem kérdései Rio de Janeiro: Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciája (UN Conference on the Environment and Development) ~30 ezer fő (172 ENSZ tagállam a 178-ból, NGO-k, újságírók) Öt dokumentumot fogadtak el: A, Riói Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről B, Keretegyezmény az éghajlatváltozásról C, Egyezmény a biológiai sokféleségről D, Nyilatkozat az erdőkről E, Feladatok a 21. századra (Agenda 21) akcióprogram gyűjtemény Kevés kézzelfogható eredmény, de hatása tetten érhető a következő évek konkrét megállapodásaiban

8 A Johannesburgi Konferencia A Johannesburgi Konferencia (folyt.) aug. 26.-szept. 4. Johannesburg (~200 állam): World summit on sustainable development Sok kompromisszum után két dokumentumot fogadtak el: A, Johannesburgi nyilatkozat a fenntartható fejlődésről B, Végrehajtási terv (153 pontban) Újra visszatértek az elvekhez és a kötelezettségvállalásokhoz Hangsúlyos elem: az egészséges ivóvíz és egyes szociális kérdések 2015-re felére kell csökkenteni azok számát, akik nem jutnak egészséges ivóvízhez ill. napi jövedelmük 1 $ alatt van Az eredményeket sokan kevesellték a forró kása kerülgetése Felvetődő kérdések: Igény: a fejlődő országok segítése a fejlettek által Igen, de!: afrikai államok annyit vagy többet költenek fegyverkezésre, mint az egészségügyre kiskirályok, korrupció, helyi terror Fejlett országok mesterségesen alacsonyan tartják a mg-i termékek árát ellehetetlenítik a fejletlen országok termelőit Rio+20 Fenntartható Fejlődés Konferencia Rio+20 Fenntartható Fejlődés Konferencia június Rio de Janeiro nem vonta meg az eddigi, a fenntarthatóság érdekében tett intézkedések és programok mérlegét a zöld gazdaság, az energiaügy, a fenntartható városok, az élelmiszer-biztonság, a mezőgazdaság, a természetes vizek és az óceánok, a (globális) környezeti kormányzás kérdéseire koncentrált egy dokumentumot fogadtak el: The future we want (A jövő, amit akarunk) ez inkább egyfajta kívánsággyűjtemény, mint konkrét és számon kérhető menetrend 31 két igen jó magyar kezdeményezés: hazai mintára ENSZ-szintre emelné a jövő nemzedékek biztosának intézményét az ENSZ emberi jogi nyilatkozatának mintájára, nemzetközi egyezményen alapuló alapjogokat adna az emberen túli létezőknek is miért nem sikerül a nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés terén? (lásd e diasorozat végét is!) egyes államok versenyképességének és jelenlegi pozíciójának megőrzését gátolná egyes államok pedig a legfejlettebb régiókhoz való felzárkózása során egyszerűen nem engedhetik meg a fenntarthatóság luxusát 32 8

9 Globális problémák 1. A népesedési problémák és következményeik népesedési problémák és következményeik adósságválság a nem megújuló környezeti erőforrások korlátozottsága a megújuló természeti erőforrások korlátozottsága regionális feszültségek (katonai) kockázatai környezeti problémák, környezetszennyezés regisztrált felismerése Kr.e (újkőkori mg-i forr. kiteljesedése): ~5 M fő 2-3 ezer év alatt duplázódott a népesség száma (Róm. Bir. idején M körüli lehetett) Kr.u : 2x: 900 év alatt duplázódott : 2x: 700 év alatt duplázódott 0,1% alatti népesség növekedés 17. szd.-tól felgyorsulás: 0,3% 250 év alatt duplázódott : 2x 100 év alatt duplázódott 1970-es évek: 30 év Népességrobbanás

10 A világ lakosságának változása (forrás: US Census Bureau, 2004) A Föld országainak népessége, millió fő : 2014 szept: 7,260 Mrd fő 2012: 7,046 Mrd fő 37 GeoHive, A világ országaiban a népesség megváltozása 2050-ig (forrás: US Census Bureau, 2004)

11 Okok: Népességrobbanás A, halálozási ráta lecsökkent az orvostud. és az eü. fejlődés miatt (járványok, csecsemőhalandóság csökken) B, globalizáció miatt az élelemmel rosszul ellátott területek helyzete javult (kivándorlások, élelmiszerimport, zöld forradalom a mg-ban) éhínséges időszak nem járt feltétlenül a lakosság csökkenésével C, produktív életkor meghosszabbodott 41 A fejlődő országok lakossága esetében az életkor növekedése a produktív korszakba esett, és ezt produktívan ki is használták (korábbi társadalmi beidegződések miatt) Nagy népességnövekedésű országokban megnő a fiatal népesség aránya erősödő népességnövekedési hatás 42 A világ lakosságának növekedési üteme (forrás: US Census Bureau, 2004) 43 népességrobbanás viharos szakasza fokozatosan lezárul népesedési ütem 2050, 2065 után mérséklődik (8-10 milliárd fővel tetőzés) 2200 (4 milliárd fő) után egyre lassuló ütemű fogyás 44 11

12 A népesedési problémák új aspektusai Prognózis néhány ország népességének stabilizálódására (Forrás: World Bank 1985) A, A világ demográfiai megosztottsága lassan vagy egyáltalán nem növekvő népességű országok (átlag 0,8% növekedési ütem, állandóan javuló életszínvonal) gyorsan növekvő lakosságszámú országok (átlag 2,2% növekedési ütem, az életfeltételek folyamatosan romlanak) 45 Ország Kína USA Japán Nagy-Britannia Kenya Nigéria Etiópia Irán Indonézia India Népesség 1986 (2014*) (millió fő) 1050 (1366*) 241 (318*) 121 (127*) 56 (64*) Gyors népességnövekedésű országok 20 (45*) 105 (178*) 42 (87*) 47 (77*) 168 (252*) 785 (1247*) Évi növekedés (%) (2007*) Lassú népességnövekedésű országok 1,0 (0,6*) 0,7 (0,9*) 0,7 (-0,0,9*) 0,2 (0,3*) 4,2 (2,8*) 3,0 (2,38*) 2,1 (2,27*) 2,9 (0,7*) 2,1 (1,2*) 2,3 (1,6*) Várható stabil népesség (millió fő) Várható változás 1986-hoz 1,5-szörös 1,2-szeres 1,06-szoros 1,05-szörös 5,6-szeres 5-szörös 4,9-szeres 3,5-szörös 2,2-szeres 2,2-szeres 46 A legnépesebb országok most és a jövőben (forrás: Kína 1302 millió India 1050 millió USA 291 millió Indonézia 217 millió Brazília 176 millió Pakisztán 149 millió Oroszország 144millió Banglades 144 millió Japán 127 millió Nigéria 121 millió 2050 (előrejelzés) India 1533 millió Kína 1517 millió Pakisztán 357 millió USA 348 millió Nigéria 339 millió Indonézia 318 millió Brazília 243 millió Banglades 218 millió Etiópia 213 millió Irán 170 millió

13 fejlett fejlődő népesség száma életszínvonal 49 Műholdfelvételekből összerakott kép: a Föld éjszakai kivilágításban (a felvételek értelemszerűen nem egy időben készültek!) 50 A Föld felszínének megoszlása a népsűrűség fokozatai szerint A világ lakosságának eloszlása (forrás: US Census Bureau, 2004) A benépesültség foka Nagyon sűrűn lakott térségek Sűrűn lakott térségek Jelentősen benépesített térségek Mérsékelten lakott térségek Ritkán lakott térségek Alig lakott, lakatlan térségek A szárazulatok átlagos népsűrűsége fő/km fő felett fő alatt 34,9 A Föld felszínének %- ában

14 A népesedési problémák új aspektusai B, A városi népesség növekedése ¾ A fejlődő országokban nem természetes folyamat (társadalmi, gazdasági változásokkal nincs összhangban) : 100 millió 1 milliárd 2 milliárd fő városi népesség a 3. világban 10 M fő feletti városok fejlődő országokban (2000-ben): Mexico City, Bombay, Sao Paolo, Shanghai, Lagos, Calcutta, Buenos Aires 10 M fő feletti városok fejlett országokban (2000-ben): New York, Los Angeles, Tokió 53 A népesedési problémák új aspektusai 54 ¾ nagyvárosi fejlődés 1940: 1% 1980: 10% 2000: 18% élt milliós nagyvárosban 16 város több mint 10 milliós, ebből 12 a 3. világban a nagyvárosok problémái: nem tudják a szükséges ütemben fejleszteni az infrastruktúrát, nem tudják tartani a városi szolgáltatások színvonalát: Afrikai nagyvárosok: nincs vezetékes víz, WC stb. Alexandria: az 1 millió főre tervezett csatornahálózatot 4 millióan használják Kolumbia: Bogota folyón a fővárostól 120 km-re 7,3 millió colibaktérium (ivásra 100, fürdésre 200 a határérték) közlekedés, légszennyezés stb. problémák

15 2. Adósságválság 3. A nem megújuló erőforrások korlátozottsága es évek: gyarmati sorból felszabadult országok: olcsó külső kölcsönre alapozott fejlesztés (pénzfelesleg volt a nyersanyag-árrobbanás miatt) 1980-as évektől elmélyülő világméretű recesszió kamatlábak nőttek drága hitelek, adósságszolgálat ezen országok gazdaságából hatalmas összegeket vonnak ki gazdaság visszaesik még nehezebben fizetnek egyre mélyülő spirál A környezetkímélő technológiákat sem tudják megfizetni, sőt! Életben maradásuk érdekében károkozás a környezetükben (pl. trópusi fakitermelés) 57 Rohamos ipari fejlődés + gyors népesség növekedés Természeti erőforrások kontrolálatlan kitermelése Nyersanyag-árrobbanás (olaj: 1974, 1979) Újrahasznosítás, helyettesíthetőség kérdése, technológiai fejlődés szerepe 58 A, termőföld 4. A megújuló természeti erőforrások problémája művelhető területek korlátozottsága 34%: mezőgazdasági művelésre alkalmas 36%: semmilyen mezőgazdasági művelésre nem alkalmas 30%: erdő 59 környezeti problémák a termőterület extenzív növelésére kevés lehetőség próbálkozások jelentős környezeti károkkal járnak (erdőirtás, szűzföldek feltörése talajerózió) intenzívebb használat (öntözés szikesedés műtrágyázás.) 60 15

16 A Föld talajai A mezőgazdasági termelés típusai A megújuló természeti erőforrások problémája Urbanizáció folyamán jelentkező termőterület csökkenés Kína: : szántóterület 5%-át vesztette el az urbanizáció következtében Több autó több út, garázs stb. Az egy főre eső termőterület folyamatos csökkenése B, édesvízkészlet Mennyiségi, minőségi problémák (ld. később)

17 5. Regionális feszültségek (katonai) kockázatai a fenti (1.-4.) problémák miatt, különösen a fejlődő térségekben, regionális feszültségek léptek/lépnek fel haditechnika magas szintje globális környezeti veszélyek Pl. atomveszély kuvaiti háború: égő olajkutak 1994-ben ruandai polgárháború: az éhségprobléma helyi megoldása 800 ezer áldozattal válságos gazdasági, politikai, katonai helyzetben aligha remélhető a környezeti hatásokat kellően mérlegelő döntés A környezeti problémák regisztrált felismerése Az ökonómia csapdájában? A fosszilis energiahordozók túlzott felhasználása miatt fokozódó üvegházhatás, légköri felmelegedés A műholdas megfigyelések által regisztrált ózonréteg károsodás ( ózonlyuk ) A rohamos erdőirtás, fokozódó talajerózió Savas esők A nagyobb részben társadalmi hatásokra felgyorsult elsivatagosodás A csernobili katasztrófa után kellően tudatosult nukleáris veszély Az élővilág sokszínűségének veszélyeztetettsége 67 Rohamosan növekvő népesség gyors termelésnövekedési kényszer véges ill. alig bővíthető természeti erőforrások A termelési kényszer összetevői: a, fogyasztási kényszer: több száj többet igényel az egyén is többet igényel: pazarló fogyasztás, bóvlik, csomagolás, presztízsfogyasztás stb. b, növekedési kényszer: a politikai stabilitás alapja, GDP-vel mérik zéró növekedést propagálva nem lehet hatalomra kerülni c, technológiai kötöttség átállás a fejlettebb technológiára: drága és többnyire pazarló (pl. TV, számítógép: kidobásra kerülnek!) 68 17

18 Ökológiai lábnyom: kereslet Ökológiai lábnyom ~: az a terület, amely egyetlen ember hosszú távú többféle módon számolják fennmaradásához szükséges (fenntartható módon!) leggyakrabban figyelembe vett tényezők: terület kell: a táplálék, az általa felhasznált javak létrehozásához a lakásviszonyok, az általa elfogyasztott energia előállításához a közlekedés, az általa termelt felesleges anyagok a fogyasztási cikkek és szolgáltatások igénybevétele ártalmatlanításához és visszaalakításához elemei pl.: mértékegysége: globális hektár/fő az a terület, ahol a táplálkozáshoz szükséges (a globális hektár olyan területet kifejező gabona megtermelhető mértékegység, amelynek a termékenysége a az a legelőnagyság, amely a hústermeléshez világátlagnak felel meg) nélkülözhetetlen a fa- és papírfogyasztásunkat fedező erdőterület minden ország lakóira más méretű ökológiai lábnyom jellemző a hal, rák és más vízi állatok fogyasztásával arányos tenger kiszámolható nemcsak egyes emberekre, hanem az infrastruktúrához szükséges földterület csoportokra, régiókra, országokra vagy az az erdőterület, amely az energiafogyasztás során vállalkozásokra is keletkező szén-dioxidot megköti USA Egyesült Arab Emirátus Kanada Norvégia Új-Zéland Kuvait Svédország Ausztrália Finnország Franciaország Magyarország: 3,7 ha/fő Föld átlag: 2,2 ha/fő A legnagyobb és legkisebb ökológiailag lábnyommal rendelkező országok (2004, ha/fő) 9,57 8,97 8,56 8,17 8,13 8,01 7,95 7,09 7,00 5,74 Costa Rica Azerbajdzsán Panama Gabon Irán Ecuador Szíria India Angola Örményország Pakisztán Etiópia Tadzsikisztán Burundi Kongó Haiti Nepál Mozambik 1,91 1,91 1,89 1,87 1,85 1,77 1,74 0,76 0,76 0,75 0,67 0,67 0,65 0,63 0,62 0,62 0,57 0,56 Rendelkezésre álló terület a Földön: 1,8 ha/fő Banglades 0, Bio(lógiai) kapacitás: kínálat ~: a rendelkezésre álló bioproduktív területek nagysága (szárazföld és tenger együtt) jelképezi azt a területet, amely maximálisan rendelkezésre áll arra a célra, hogy a termékek, szolgáltatások iránti igényünket megtermeljük, és a termelt szennyeződéseinket elnyelessük. nem számol az egyéb vadon élő fajok területigényével!!! A rendelkezésre álló biokapacitás és az ökológiai lábnyom különbsége azt a deficitet mutatja, amellyel lehetőségeinket túllépve más országokat vagy a jövő generációkat terheljük, illetve amely még rendelkezésünkre állhat igényeink növelésére. 18

19 Ökológiai hitelezők és ökológiai adós országok Global Footprint Network piros: ökológiai lábnyom nagyobb mint a biokapacitás zöld: ökológiai lábnyom kisebb mint a biokapacitás Ökológiai túllövés dec szept szept aug aug aug aug jan. 1. az ökológiai lábnyom nagyobb, mint a rendelkezésre álló terület túllövés napja: az az időpont, amikor az emberiség egy évre jutó természeti erőforrás igénye eléri a Föld éves megújulási képessége által előállított erőforrások mennyiségét innentől a tőkénk feléléséből fedezzük szükségleteinket kiszámítása: [a világ biokapacitása / a világ ökológiai lábnyoma ] x 365 = Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) azaz: hány nap alatt éli fel az emberiség a bioszféra rendelkezésre álló teljes biokapacitását

20 Miért nem sikerül a nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés terén?! Global Footprint Network,

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem. 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. Széchenyi István Egyetem Környezetvédelem 2. A környezetvédelem történetének áttekintése. Globális környezeti problémák. Népesedési problémák. 2015/2016. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE AHJK

Részletesebben

dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.

dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. KÖRNYEZETVÉDELEM 3. Előadás 2011.09.22. dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008.

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Környezetgazdálkodás. Az ember természeti környezetét mindenféle szféráknak nevezett dolgok alkotják:

Környezetgazdálkodás. Az ember természeti környezetét mindenféle szféráknak nevezett dolgok alkotják: Környezetgazdálkodás A környezettel való gazdálkodás, a bennünket körülvevő helyi és globális környezet jövő generációk számára való megőrzése a jelenbeli döntéseink függvénye. Ez ugyanúgy vonatkozik a

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A környezetvédelem kialakulásának rövid áttekintése. 92.lecke A szervezett

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) Környezetvédelem Környezetvédelem (KM002_1) 1. A környezetvédelem alapjai 2008/2009-es tanév, I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelem A környezet

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSF SFÖLDRAJZ 2. A Föld F népesedn pesedése A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek tek be a földet! f ldet! Teremtés

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Származási szabályok új GSP. Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály

Származási szabályok új GSP. Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály Származási szabályok új GSP Czobor Judit NAV KH Vám Főosztály Jogalap: Az európai parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezetvédelem/környezetgazdálkodás kialakulása, történelmi áttekintés, rádöbbenés, elismerés korszaka

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezetvédelem/környezetgazdálkodás kialakulása, történelmi áttekintés, rádöbbenés, elismerés korszaka KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezetvédelem/környezetgazdálkodás kialakulása, történelmi áttekintés, rádöbbenés, elismerés korszaka Dr. Géczi Gábor egyetemi docens A tárgy célja A tárgy a műszaki-, ökonómiai-

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17.

A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében. Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. A mezőgazdaság jelene és jövője a fenntarthatóság tükrében Gyulai Iván Mezőtúr 2012. október 17. Agrárium a fenntarthatóság tükrében Fenntartható az a tevékenység, amely a megújulás mértékén használja

Részletesebben

Környezetvédelem NGB_KM002_1. 1. Követelményrendszer. Környezetvédelem fogalma, elemei. Környezeti rendszerek. Bioszféra II. Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem NGB_KM002_1. 1. Követelményrendszer. Környezetvédelem fogalma, elemei. Környezeti rendszerek. Bioszféra II. Széchenyi István Egyetem Környezetvédelem NGB_KM002_1 1. Követelményrendszer. Környezetvédelem fogalma, elemei. Környezeti rendszerek. Bioszféra II. 2015/2016. tanév I. félév Bedő Anett egyetemi tanársegéd bedoa@sze.hu SZE MTK

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1 Stockholm Rió Johannesburg

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be,

H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál drasztikusabb változások következtek be, a Föld lakosainak száma négyszeresére, az energiafelhasználás a tizenhatszorosára, az ipari termelés

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon.

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon. A víz, mint környezetpolitikai tényező Dr. Domokos Endre Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET domokose@uni-pannon.hu 8200 Veszprém, Egyetem út 10. Jelen írás célja, hogy néhány szemléletes

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AZ ENERGETIKA Dr. CSOM GYULA egyetemi tanár 1 Tartalom 1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FOGALMA 2. AZ ENERGETIKA KIEMELT JELENTŐSÉGE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN 3. ENERGETIKA ELLÁTÁSBIZTONSÁG

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS

Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS Környezetvédelem- Fenntartható fejlődés (összesen: 50 pont) MEGOLDÁS I. Mit jelent a fenntartható fejlődés kifejezés? (2pont/..) A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit,

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG?

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? Energiatudatos építészet, megvalósult projektek. Kormos Gyula Építész, épületenergetikai szakértő A globális átlaghőmérséklet alakulása 1860 és 2000 között Forrás: Harnos Zs; Gaál

Részletesebben

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Az Emberi Jogok i és a Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Tagállam Első Afganisztán 1983.01.24.a 1983.01.24.a Albánia 1991.10.04.a 1991.10.04.a 10.04.a 10.17.a Algéria 1989.09.12. 1989.09.12. 1989.09.12.a

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

Erőforrás-hatékonyság: Kihívások és dilemmák

Erőforrás-hatékonyság: Kihívások és dilemmák EU ZÖLD HÉT Az erőforrás-hatékonyságtól az erőforrás-használat korlátozásáig - innovatív eszközök egy fenntartható Európáért - Erőforrás-hatékonyság: Kihívások és dilemmák Hogy megtanuljuk értékelni azt,

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása

Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Az ipari ökológia: a fenntarthatóság tudománya a mérnöklés kihívása Magyar Ipari Ökológiai Társaság, Budapest Az ipari ökológia évszázadokra nyúlik az alapgondolat utánozzuk a Természetet! újra felfedezték

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS NÉPESEDÉSI PROBLÉMÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK GLOBÁLIS PROBLÉMÁK népesedési problémák és következményeik; adósságválság; a nem megújuló környezeti erőforrások korlátozottsága; a megújuló

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Nemzeti Vidékstratégia 2020 Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Globális viszonyok A különböző rendszerek egymás negentrópiájával, rendezettségével táplálkoznak A vidék

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

X. Energiatakarékossági vetélkedő. Veszprém

X. Energiatakarékossági vetélkedő. Veszprém X. Energiatakarékossági vetélkedő Veszprém 011. május 19. III. feladatsor 1. oldal. oldal 3. oldal 4. oldal 5. oldal Elért pontszám: Technikatanárok Országos Egyesületének Veszprém Megyei Területi Szervezete

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata. Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata. Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Az ökológiai lábnyom számítás gyakorlata Dr. Szigeti Cecília Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Ökológiai gondolat Nézd az Isten művét: ki tudja kiegyenesíteni, amit ő görbévé tett?

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Az emberiség jövője. A Római Klub és az ENSZ IPCC tevékenysége

Az emberiség jövője. A Római Klub és az ENSZ IPCC tevékenysége Az emberiség jövője A Római Klub és az ENSZ IPCC tevékenysége A növekedés határai, 1972 Öt alaptényező vizsgálata (+ számos egyéb változó figyelembe vétele) Népesedés Környezetszennyeződés Meg nem újuló

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása, világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt.

A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. A mulatságnak vége A világgazdaság a pénzügyi piacok szemüvegén át nézve Jaksity György, Concorde Értékpapír Rt. Az előadás célja Bemutatni a jelenlegi válsághoz vezető utat Elemezni a krízis legfontosabb

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+ Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel Education and Culture Erasmus+ Miről szól a nemzetközi kreditmobilitás? Erasmus nemzetközi kinyitása Rövid-időtartamú mobilitás

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben