Tisztelt Támogatóink!

Átírás

1 Tisztelt Támogatóink! KÖSZÖNJÜK, hogy az előző naptári évben Önök adójuk 1 %-át alapítványunk számára ajánlották fel! évi adójukból Ft került számlánkra. Terveink szerint ezt az összeget a tanítás technikai feltételeinek javítására, eszközvásárlásra, tanulmányi versenyek, rendezvények támogatására, fordítjuk a 2011/2012. tanév folyamán. Alapítványunk bevételi forrásai szűkösek, ezért kérjük, hogy a jövőben is segítsék munkánkat! Adományaikat a számlaszámunkra várjuk. Emellett lehetőségük van személyes befizetésre is. Adományozással kapcsolatos kérdéseikkel keressék fel Junóné Magi Katalint. ÖRÖMMEL FOGADJUK FELAJÁNLÁSAIKAT!

2 Alapítványunkról A kuratórium tagsága 2 fő pedagógus, 3 fő szülő: Kővágó Andrea, a kuratórium elnöke Junóné Magi Katalin, a kuratórium tagja Dr. Seressné Gerőcs Anikó, a kuratórium tagja Dénes Marianna, a kuratórium tagja Károly Krisztina, a kuratórium tagja Az alapítvány célja: Az alapítvány célja az oktatás technikai feltételeinek javítása, nyelvtanulás segítése (fakultatív nyelvtanulási lehetőség az 1-3. évfolyamon, csoportbontás feltételeinek megteremtése a 4. évfolyamtól, szakkörök működtetése a felső tagozaton, stb.). Tanulmányi és egyéb versenyek, vetélkedők szervezésének támogatása, a nyertesek díjazása. A tehetséges gyermekekkel való foglalkozás támogatása, elismerése. Iskolai és más kulturális szabadidős programok megvalósítása (iskolai rendezvények, tanulmányi kirándulások, stb.). A tanulók nyári szüneti programjainak (kirándulás, túra, táborozás) támogatása.

3 Az adományozó társaságokat (cégeket) érintő legfontosabb jogszabályi rendelkezések összefoglalása (Összeállítva a január 1-től hatályos jogszabályszövegek alapján) JELEN DOKUMENTUM KÜLÖNBÖZŐ SZERVEZETEK ÁLTAL CIVIL SZERVEZETEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT ADOMÁNYOK ESETÉN AZ ADOMÁNYOZÓ SZERVEZETEKET ÉRINTŐ LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEKET FOGLALJA ÖSSZE. FELHÍVJUK AZONBAN A FIGYELMET, HOGY EGY KONKRÉT KÉRDÉS ELBÍRÁLÁSÁHOZ, A KÉRDÉSTŐL FÜGGŐEN, SZÜKSÉG LEHET A JELEN DOKUMENTUMBAN HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK RÉSZLETES RENDELKEZÉ- SEINEK A VIZSGÁLATÁRA. 1. Az adományok típusai A közhasznú szervezetekről szóló évi CLVI. törvény (továbbiakban "Ksztv") rendelkezései szerint a közhasznú szervezet támogatóját, ha az a társasági adó alanya, a közhasznú szervezet létesítő okiratában rögzített céljaira adott támogatás után társasági adó kötelezettséget érintő kedvezmény, tartós adományozás esetén pedig, a támogatás második évétől külön kedvezmény illeti meg. Ezzel a rendelkezéssel összhangban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (továbbiakban "Taotv") rendelkezései szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány. A Taotv definíciója szerint az adomány a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú tevékenység, illetve a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására, az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott 1. támogatás, 2. juttatás, 3. térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, 4. térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.

4 Tartós adományozás a Ksztv szerint a közhasznú szervezet és támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás. A tartós adományozás tárgyában kötött szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást: a szerződéskötés (v. módosítás) évében és az azt követő legalább három évben évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben ellenszolgáltatás nélkül adja. Nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. Tartós adományozásra is érvényesek az adományozás tekintetében fent felsorolt általános feltételek. Közcélú adománygyűjtés A Ksztv tartalmaz néhány rövid rendelkezést a közcélú adománygyűjtés szabályairól. Ennek megfelelően a közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. A közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Ezt a rendelkezést fontos figyelembe venni az esetleges visszaélések elkerülése végett. 2. Az adományozók A társasági adó alanyait a Taotv. sorolja fel. A társasági adó alanya jogosult a társasági adóval kapcsolatos kedvezmények, így az adományhoz kapcsolódó kedvezmény érvényesítésére is. A Taotv. személyi hatálya alá nemcsak belföldi szervezetek tartoznak, hanem külföldi személyek is, amennyiben az üzletvezetés helye belföldön van, így adományozás esetén a társasági adókötelezettségük tekintetében ők is jogosultak a kedvezményre.

5 3. Az adományozás vonatkozásában elszámolható kedvezmények és az ezzel kapcsolatos feltételek és korlátozások Általános szabály, hogy a fizetendő adó csökkenését eredményező adókedvezmény annyiban alkalmazható csak, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet ténylegesen megvalósítja azt a célt, amelyet a törvény támogatni kíván az adókedvezmény biztosításával. Ha viszont a jogügylet tényleges tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak kizárólagos célja, hogy az egyik fél vagy a felek érvényesíthessék az adókedvezményt, nem pedig a támogatott cél megvalósítása, úgy a jogügylet alapján elszámolt költség nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, illetve az adókedvezmény sem érvényesíthető. a. Közhasznú szervezet támogatása esetén adókedvezmény csak tartós adományozás esetén vehető igénybe: az adomány 100%-a egyéb ráfordításként elszámolható és még az adomány értékének 20%-a is csökkenti az adóalapot. b. Kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén adomány 100%-a egyéb ráfordításként elszámolható, valamint az adomány értékének 50%-a is csökkenti az adóalapot. Igazolás Az adományra vonatkozó igazolás egy olyan igazolás, amelyet az adományt kapó civil szervezet állít ki, és amely tartalmazza: a kiállító az adózó 1. megnevezését 2. székhelyét 1. megnevezését 2. székhelyét az adomány összegét és a támogatott célt. 3. adószámát 4. a kiállító közhasznúsági fokozatát 3. adószámát

6 Az igazolást két példányban kell kiállítani: az eredeti példány az adományozóé, a másodpéldány pedig a civil szervezeté marad. A közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet a rá vonatkozó szabályokat először abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Adományra vonatkozó igazolást csak a bejegyzés jogerőre emelkedése napját követően adhat ki. Az az adózó viszont, akit a közhasznúsági nyilvántartásból törölnek, már nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket a törlés adóévében, kivéve, hogy a törlés napjáig jogosult az igazolás kiadására. A közhasznú besorolás adóéven belüli változása esetén pedig, az adóév utolsó napján érvényes besorolásnak megfelelő rendelkezéseket kell az adóév egészére alkalmazni, kivéve, hogy az átsorolás napjáig az addigi jogállás szerinti igazolás kiadására jogosult. Forrás: évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról évi XCII. törvény az adózás rendjéről

7 Az adományozó magánszemélyeket érintő legfontosabb jogszabályi rendelkezések 1. Az adományozók Az Szjatv személyi hatálya alá tartoznak a Magyar Köztársaság területén jövedelmet szerző minden magánszemély - így a külföldi magánszemélyek is - akiknek a megszerzett jövedelmükből adó formájában hozzá kell járulniuk a közterhekhez. Belföldi magánszemélyek esetében ez a teljes jövedelemre kiterjedő kötelezettség, külföldi magánszemélyek esetében pedig, az ország területén megszerzett, továbbá nemzetközi szerződés alapján Magyarországon adóztatható jövedelem tartozik az adófizetési kötelezettség hatálya alá. Ennek megfelelően nemcsak magyar magánszemélyek lehetnek adományozók, és élhetnek az adományozásra vonatkozó kedvezményekkel, hanem Magyarországon megszerzett és adózó jövedelmük tekintetében külföldi magánszemélyek is. 2. Az adományozás vonatkozásában elszámolható kedvezmények és az ezzel kapcsolatos feltételek és korlátozások január 01-től a magánszemélyek az adományaik (pénz, szolgáltatás, tárgyi adomány) után semmilyen adókedvezményre nem jogosultak! Rendelkezés az adóról Az Szjatv-ben kapott felhatalmazás alapján, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló évi CXXVI. törvény (továbbiakban "1%tv") rendelkezései szerint a magánszemély adózó, az 1%tv-ben felsorolt kedvezményezettek javára, az 1%tv-ben meghatározott eljárás szerint nyilatkozatban rendelkezhet a befizetett adó bizonyos részének a választott kedvezményezettek részére történő átutalásáról. Az átutalásról az állami adóhatóság az 1%tv-ben meghatározott szabályok szerint gondoskodik.

8 Az 1% alapja Csak a határidőben bevallott és megfizetett adó meghatározott részéről lehet rendelkezni. Megfizetettnek minősül az adó akkor is, ha arról a magánszemély átvezetéssel gondoskodik, vagy ha a bevallásban a kedvezmények levonása és az átutalások elszámolása után "fizetendő adóként" 0,- Ft szerepel. A magánszemély befizetett adója 1%-át a törvényben felsorolt civil szervezetek részére, további 1%-át egyházak részére ajánlhatja fel. Nincs mód a teljes felajánlható összeg összevonására és egy szervezet/egyház részére való juttatására, továbbá az 1-1%-ok sem osztható fel több részre. Az 1+1%-ról két külön nyilatkozatban kell nyilatkozni. Kedvezményezett civil szervezet lehet: 1. Az a társadalmi szervezet, vagy alapítvány, amelyet a bíróság, a rendelkező nyilatkozat évének első napját legalább két évvel megelőzően jogerősen nyilvántartásba vett. 2. Az a kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napját legalább egy évvel megelőzően - vagy ez idő letelte előtt, ha a 2. pontban foglalt feltételeknek egyébként megfelel - jogerősen nyilvántartásba vett. Fontos kiemelni a "jogerősen" fordulatot, vagyis nem elég, hogy a bírósági nyilvántartásba vételről szóló határozat kelte két/egy évvel megelőzze a rendelkező nyilatkozat évének első napját, hanem ezen nyilvántartásba vételi határozatnak jogerőre is kell emelkednie (vagyis a határozat szerinti fellebbezési időnek fellebbezés nélkül el kell telnie) ezen határidőn belül.

9 További feltétele a kedvezményezetti minősítésnek, hogy az 1. és 2. pont szerinti szervezet: az alapszabálya, illetőleg alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül ténylegesen folytassa a Ksztv szerinti valamely közhasznú tevékenységet és erről nyilatkozzon is; belföldi székhelyű legyen; magyarországi közösség, illetőleg a határon túli magyarság érdekében működjön; a Ksztv-ben meghatározott közvetlen politikai tevékenységet ne folytasson és alapító okirata is megfeleljen ebben a tekintetben a Ksztv szerinti előírásoknak; nyilatkozzon arról, hogy a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 1. napja és a nyilatkozat időpontja között nem volt olyan lejárt esedékességű köztartozása, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott; a 2. pont szerinti kiemelkedően közhasznú szervezet a szerződés másolatának az adóhatósághoz történő becsatolásával igazolja, hogy tevékenységét állami szervvel vagy önkormányzattal a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel kötött szerződés alapján végzi. Ezen feltételek közül fontos kiemelni a pontozott felsorolás első pontjában szereplő feltételt. Ennek alapján a fenti számozott felsorolás 1 pontja szerinti azon társadalmi szervezet/alapítvány válhat kedvezményezetté, amelynek az alapító okiratában alaptevékenységként a Ksztv. szerinti valamely közhasznú tevékenység van meghatározva és azt ténylegesen folytatja is. Ezen rendelkezés alapján azonban nem feltétel, hogy a kérdéses társadalmi szervezet/alapítvány nyilvántartásba vett közhasznú jogállással rendelkezzen. A számozott felsorolás 2. pontja tekintetében viszont már feltétel a bejegyzett kiemelkedően közhasznú jogállással való rendelkezés. A jogutódlással megszűnt kedvezményezett jogutódja jogosult a felajánlott adóösszegekre, amennyiben teljesíti egyébként a fenti feltételeket.

10 A rendelkező nyilatkozat Az adóévet követő május 20-ig kell a rendelkező nyilatkozatot eljuttatni az adóhatósághoz. A rendelkező nyilatkozaton fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát, illetve a technikai számát. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot a. önadózás esetén az adóbevallási nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóbevallási csomagjában elhelyezve, vagy b. munkáltatói adómegállapítás, illetve az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó nyilatkozat munkáltató által történő továbbítása esetén a munkáltatója útján, vagy c. adóhatósági adómegállapítás esetén a nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóhatósági adómegállapításról szóló nyilatkozatához csatolva, vagy d. az adóbevallás és az adóhatósági adómegállapításról szóló nyilatkozat elektronikus úton történő benyújtása esetén elektronikus űrlapként elektronikus úton vagy az a) d) pontokban meghatározott bármely esetben, de az ott meghatározottaktól eltérően lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán juttatja el az adóhatóságnak. A borítékra rá kell írni az adózó nevét, lakcímét és adóazonosító jelét. Munkáltatói adómegállapítás esetén a boríték ragasztott oldalán, a ragasztáson átnyúlva alá kell írnia az adózónak a borítékot, a munkáltató pedig átvételi elismervénnyel nyugtázza a boríték átvételét.

11 A rendelkező nyilatkozat mintáját az adóhatóság a többi, adóbevalláshoz szükséges nyomtatvánnyal együtt megküldi az adózó részére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak az adóhatóság által megküldött nyomtatványon lehet az adó 1%-ról rendelkezni. Érvényes a rendelkező nyilatkozat akkor is, ha az egy azonos formátumú és tartalmú dokumentumban történik, amelyet például valamely civil szervezet állított ki, eleve belefoglalva azon adatait, amelyekre a rendelkező nyilatkozatban szükség van. Érvénytelenség A rendelkező nyilatkozat érvénytelen, ha a kedvezményezett a jogosultságának fent meghatározott feltételeit az 1%tv szerinti eljárásban nem igazolja. Ha a rendelkező nyilatkozat a kedvezményezett oldalán felmerülő okból érvénytelen, úgy az adóhatóság a rendelkező nyilatkozatot tévő adózót az érvénytelenség okának megjelölése nélkül, alakszerű határozattal értesíti erről a tényről. Az értesítésre legkorábban a rendelkező nyilatkozat évének november 30. napját követően kerülhet sor. A magánszemély oldalán felmerülő érvénytelenségi ok például, ha az adózó nem fizeti meg az adót, ha mindkét rendelkező nyilatkozaton azonos kedvezményezetti körből választott kedvezményezettet tüntet fel, illetve egyéb tartalmi és formai hibák esetén (nincs minden szükséges adat feltüntetve a nyilatkozaton, a nyilatkozatot tartalmazó borítékon, stb.). Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat éve november 15. napjáig megállapítja, hogy a nyilatkozat a magánszemély oldalán felmerülő okból érvénytelen, úgy erről a magánszemélyt november 30-ig értesíti. Az adóhatóság az érvényesség kérdésében legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig döntést kell, hogy hozzon. Amennyiben a magánszemély személye vagy az adó összege ezen határidőn belül nem állapítható meg, az adóhatóság érvénytelenséget megállapító döntést hoz, és az utalás nem teljesíthető. A döntésről, amennyiben személye megállapítható, a rendelkező magánszemélyt értesíteni kell 30 napon belül, de legkésőbb az említett határidőn belül.

12 Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat éve november 30-ig nem küld a magánszemélynek a magánszemély oldalán felmerülő érvénytelenségre vonatkozó értesítést, továbbá a magánszemély által megjelölt kedvezményezett az állami adóhatóság internetes honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, úgy a magánszemély által tett rendelkezést teljesíteni kell. Nyilvánosság A kedvezményezettnek az 1%tv. alapján átutalt összeg felhasználására vonatkozó, a törvényben meghatározott adatokat az átutalást követő naptári év október 31. napjáig az állami adóhatóság részére elektronikus úton meg kell küldenie. Amennyiben az adóhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a kedvezményezett ezen adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget, illetve közleményében valótlan adatot közölt, úgy határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből. Az állami adóhatóság a közleményeket és a kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus adathordozón a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja. A miniszter a közleményeket az átutalást követő naptári év november 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó internetes honlapján ingyenesen közzéteszi. Ezen honlap címe: A közlemények a honlapról egy évig a következő évi közlemények nyilvánosságra hozataláig nem távolíthatók el. Azon szervezetnek, amely rendelkezik saját honlappal, a közleményét e felületen is el kell helyeznie az átutalást követő év december 15. napjáig, és azt legalább egy évig nem távolíthatja el.