ExJOOOO 10/4/23 11:44 PM Page 1 A HOLNAP PÉNZE PÉNZÜGYI KULTÚRA AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN. Székely Levente

Átírás

1 ExJOOOO 10/4/23 11:44 PM Page 1 A HOLNAP PÉNZE PÉNZÜGYI KULTÚRA AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN Székely Levente Budapest, 2010

2 ExJOOOO 10/4/23 11:44 PM Page 2 SOROZATSZERKESZTÔ Nagy Ádám dr. Székely Levente, 2010 GRAFIKÁK Séber László 1158 Budapest, Adria u ISBN FELELÔS KIADÓ ÚMK Excenter NYOMDAI ELÔKÉSZÍTÉS Illovszky Gyöngyi NYOMÁS Offset Press

3 ExJOOOO 10/4/23 11:44 PM Page 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Pénzügyi ismeretek és tudatosság Bizalom és felelôsségvállalás A pénzügyi szolgáltatók megítélése Az elektronikus pénzforgalmi csatornák jelene és jövôbeli esélyei Elektronikus pénz Elektronikus számla Fizetési szokások elektronikus tranzakciók Számlafizetés a sárga csekk országa Közüzemi díjak Infokommunikációs szolgáltatások Pénzügyi szektor Alternatív és a sárga csekkes befizetési mód megítélése Váltási hajlandóság Motivációs eszközök a számlafizetési szokások megváltoztatására Problématérkép és törekvések Törekvések az elektronikus pénzforgalmi csatornák elterjesztésére Irodalomjegyzék Az Excenter Kutatási Központ Alapítvány közhasznúsági jelentése 2009-rôl Az Excenter alapításkori és mai vezetôi

4 ExJOOOO 10/4/23 11:44 PM Page 4

5 ExJOOOO 10/4/23 11:44 PM Page 5 BEVEZETÉS A holnap pénzügyi tranzakciói elektronikus úton valósulnak meg, a holnap pénze az elektronikus pénz, aki fizethetne vele az sok tekintetben még a tegnap embere, aki sokszor a megfoghatónak jobban hisz. Az információs társadalom a mindennapjainkra gyakorolt hatását jól mutatják a statisztikák: egyre többen és egyre többet használjuk a digitális eszközeinket, internetezünk, virtuális terekben tartjuk a kapcsolatainkat, barátkozunk, szerezzük a híreinket, szórakozunk, stb. A változások láthatóan a legalapvetôbb emberi tevékenységeink közegét, menetét is megváltoztatják így a cseréét is, amely Adam Smith szerint az ember alapvetô hajlama. Az interneten, mobiltelefonon és egyéb digitális eszköz segítségével eladni és venni ma már nem jelent különösebb kihívást, egyre növekszik az elektronikus tranzakciók száma. Az árucserét meghódító digitália a fizetés eszközét a pénzt is egy újabb absztrakciós szintre emelte. A bitek és bájtok közegében utazó eurók és forintok már nem pusztán csak jelképei az értéknek, hanem egyben megfoghatatlanok is. Nagyrészt az érték újabb elvonatkoztatási szintjébôl következik, hogy az átmenet a papíralapúból az elektronikus felé nem megy azonnal és zökkenômentesen. Az Excenter Kutatóközpont 2008-ban indult és jelenleg is zajló átfogó kutatássorozata a pénzügyi kultúrával, ezen belül a készpénzhasználat szerepével, a készpénzkímélô megoldások lehetôségeivel foglalkozik. Kutatásunkban elsôsorban a hazai helyzetre koncentrálva összetett módon vizsgáljuk a legújabb elektronikus megoldásokkal kapcsolatos megítéléseket, elvárásokat. A kutatás összetettségét jelzik a célcsoportok és az alkalmazott módszerek sokszínûsége: a lakossági fókuszcsoportok, kérdôíves kutatások; a nagyvállalatok, iparági szövetségek, államigazgatási döntéshozók, jog- és fogyasztóvédelmi szervezetek körében lefolytatott szakértôi interjúk, hazai és nemzetközi gyakorlatokat összegyûjtése, stb. Az Excenter Füzetek második számában a kutatásunk legfontosabb eredményeirôl kívánunk számot adni, reményeink szerint segítve ezzel a további gondolkodást. 5

6 ExJOOOO 10/4/23 11:44 PM Page 6 6

7 ExJOOOO 10/4/23 11:44 PM Page 7 PÉNZÜGYI ISMERETEK ÉS TUDATOSSÁG Az életrôl és a pénzrôl csak akkor kezdünk töprengeni, amikor fogytán van. Emil Krotkij A magyar társadalomról általánosságban elmondható, hogy a pénzügyi ismeretek szintje alacsony és a pénzügyi-gazdasági válságot megelôzô évek során alig változott. Balázsné a Pénzügyi kultúránk fejlesztése mint a tudásalapú gazdaság megteremtésének fontos építôköve címû írásában a magyar pénzügyi kultúra helyzetképének megrajzolását három fô szempont segítségével közelíti meg: demográfiai változások öngondoskodás dimenziója, a pénzügyi közvetítô rendszerben bekövetkezô változások, illetve a pénzügyi ismeretek hiánya. A jelenlegi pénzügyi-gazdasági helyzet megkívánja, hogy ezt a képet kiegészítsük a gazdasági válság okozta változásokkal. Demográfiai változások öngondoskodás: az öregedô társadalmakhoz hasonlóan Magyarországon is az alacsony születési ráta, a növekvô várható élettartam jellemzô, amely egyre égetôbb problémát jelent a nyugdíjrendszer számára. Az átalakuló nyugdíjrendszerek az öngondoskodásra építenek (kell építeniük), amelynek következményeként az egyén viseli a kockázatokat (befektetési kockázat; piaci kockázat; inflációs kockázat). Ezzel kapcsolatban Balázsné a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által végzett Hogyan készülünk a nyugdíjas éveinkre? címû kutatás fontosabb eredményeit gyûjtötte össze, amely szerint a 18 és 60 év közöttiek nincsenek tisztában a különbözô elôtakarékossági és öngondoskodási lehetôségekkel. A nyugdíjas éveiket várhatóan a jelenleg 45 éven felüliek fogják legnehezebben megélni, ahol a kérdezettek négytizedének (38%) nincs se komolyabb megtakarítása, se az öngondoskodásra nem gondol, vagy nem képes gondolni az alacsony jövedelme miatt. (Balázsné, é.n.) Hasonló megállapításokra jut egy a Magyar Nemzeti Bank által végzett kutatás is. A kifejezetten fiatalokra vonatkozó eredmények szerint a pénzügyi szolgáltatások kiválasztása elôtt kevesen tájékozódnak és a nyugdíjas éveikkel kapcsolatosan is érdektelenséget lehet tapasztalni. 7

8 ExJOOOO 10/4/23 11:44 PM Page 8 A holnap pénze 1. ábra: Meddig elég a tartalék és meddig kellene elégnek lennie? (Forrás: Marketing Centrum, 2006) Az Excenter Kutatóközpont saját mérései szerint a magyar internetezôk fele (55%) nem rendelkezik megtakarítással. Amennyiben a nem tudja válaszokat leválogatjuk, ez az arány meghaladja a magyar internetezôk hattizedét (61%). Kifejezetten erôs összefüggést találunk a megtakarítások léte és az iskolai végzettség között 1, az érettségi alatti végzettségek esetében alig minden ötödik megkérdezettnek van megtakarítása, szemben az érettségizettek 40 százalékával és a diplomások közel hattizedével (59%). Korcsoportok szerint vizsgálódva szintén találunk szignifikáns összefüggést, azonban ez az iskolai végzettséghez képest sokkal gyengébb 2, és a év közöttieket találjuk a legkedvezôtlenebb helyzetben, míg a 60 év felettiek és a fiatalok (18-29 évesek) helyzete lényegesen jobb. 2. ábra: Rendelkezik-e megtakarítással? (N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) 1 2 Erôs kapcsolat a két változó között 2 = 78,793 és p < 0,000. Nagyon gyenge kapcsolat a két változó között 2 = 17,793 és p < 0,019. 8

9 ExJOOOO 10/4/23 11:44 PM Page 9 Excenter-füzetek II. A takarékoskodók többsége (60%) tesz félre váratlan kiadásokra, míg nyugdíjas éveire a kérdezettek négytizede (43%) gondol. Hasonló arányban terveznek nagyobb kiadást (41%), vagy üdülést (38%). Egyéb a fentiekbe nem sorolható céllal takarékoskodik minden harmadik (35%) megkérdezett, tanulásra viszont alig néhányan (7%) tesznek félre. A megtakarítással rendelkezôk fele legfeljebb két felsorolt céllal takarékoskodik, míg a másik fele ennél többet jelölt meg. 3. ábra: Milyen célból takarékoskodnak Önök? (N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) Pénzügyi közvetítô rendszerben bekövetkezô változások: a leginkább külföldi tulajdonú pénzintézetek tulajdonosai, befektetôi által különösen pénzügyi válság következtében támasztott magas jövedelmezôségi elvárások és az egyre fokozódó verseny, felgyorsuló termékfejlesztést eredményez. A pénzintézetek alacsony kockázatvállalása miatt az áringadozásoknak jobban kitett, egyre bonyolultabb termékek jelennek meg a piacon. Részben a kínálati nyomás, valamint a tényleges kockázatok ismerete nélküli döntések következményeként ma már több mint fôs a legalább 90 napos késéssel fizetô hiteladósok tábora Magyarországon, a válság óta dinamikusan, havonta 3-4 százalékkal bôvül a BAR-listások száma, azaz azoké, akik a minimálbér összegét meghaladó mértékben legalább 90 napig késtek a tartozás megfizetésével. Pénzügyi ismeretek hiánya: Alapvetô probléma, hogy a magyar lakosság többsége semmilyen pénzügyi és gazdasági oktatásban nem részesült (nincs pl. 9

10 ExJOOOO 10/4/23 11:45 PM Page 10 A holnap pénze háztartástan sem az általános iskolában), hiányoznak a megfelelô alapismeretek és ezek hiányában az új ismeretek nehezen, illetve egyáltalán nem kerülnek befogadásra. Mindennek következményeként a kockázatosabb pénzügyi pozíciók gyakoribbak (eladósodás, megtakarítások hiánya, stb.). A felelôtlen gondolkodás nem kizárólag az ismeretek hiányából fakad, a rendszerváltás után a fogyasztási szokások erôs identitásképzô tényezôvé váltak. A presztízsfogyasztás révén adósságcsapdába került és törleszteni képtelen háztartások/egyének a pénzügyi közvetítôk helyzetét is megingathatják, közvetve a fogyasztás csökkenését, a gazdaság visszaesését, a bizalom csökkenését okozva. Egy 2006-os kutatás szerint a médiában hallható gazdasági beszámolókat, híreket a legtöbben alig értik. (Balázsné, é.n.) Az Excenter Kutatóközpont 2009 ôszén lezajlott online kutatása azt mutatta, hogy a magyar internetezôk vagy a válság hatására, vagy azért mert szociodemográfiai jellemzôik szerint különböznek a magyar társadalom egészétôl tudatosabb pénzügyi magatartásúaknak tûnnek. Több mint a kérdezettek fele (55%) állította, hogy jellemzô rá, hogy elôre megtervezi a kiadásait és 46 százalékuk érdeklôdik is a pénzvilág hírei után, azaz vélhetôen tájékozottabb is pénzügyi alapkérdésekben. 4. ábra: Pénzügyi érdeklôdés és tudatosság (N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) A tudásszint szociodemográfiai jellemzôk szerint is különbözik, a fellelhetô kutatások tapasztalatai szerint a pénzügyekhez leginkább a magas iskolai végzettségû, jó anyagi helyzetû év közöttiek értenek. A felnôtt magyarok fe- 10

11 ExJOOOO 10/4/23 11:45 PM Page 11 Excenter-füzetek II. le (48%) érzi magát informáltnak a befektetési döntések meghozatalához. Azokban a háztartásokban, ahol van megtakarítás, ott gyakoriak az elavult megoldások, sokan folyószámlán, vagy otthon tartják a pénzt. Egy másik, az Erste Bank által végzett kutatás szerint a spórolt pénzeket elsôsorban az alacsonyabb hozamú, de biztonságosabbnak vélt befektetésekben tartják: pl.: bankbetét, életbiztosítás és konzervatívabb befektetési alapok. (Facsinay, 2009) Az alacsony pénzügyi kultúra nem feltétlenül magyar sajátosság. A Commerzbank által megrendelt kutatás szerint a németek 45 százaléka pénzügyi analfabéta, és mindössze a 29 százalékuk képes saját pénzügyeit megfelelô szinten menedzselni, aminek következményei is vannak: több mint hárommillió német háztartás volt 2004-ben csôdhelyzetben, sokuknak egyáltalán nincs megtakarításuk, nyugdíjas éveikre pedig a szociális ellátórendszerek leépítése ellenére egyre kevesebben gondolnak. Az öngondoskodás hiányának egyik legfôbb oka a pénzügyi termékek bonyolultságának következtében fellépô frusztráció és a pénzügyektôl való elfordulás. A gazdasági válság hatásai: A pénzügyi kultúrát vizsgáló legfrissebb kutatások megállapítják, hogy a gazdasági válság hatásaként többen kezdenek el behatóbban foglalkozni a pénzügyeikkel, ezáltal növekszik a tudásuk és tudatosságuk is. A válság azért sokak szemét felnyitotta: a háztartások 71 százaléka a költések visszafogásával reagált a begyûrûzô recesszióra. A családi gazdálkodás tudatosabbá vált: korábban is a háztartások bô kétötöde többé-kevésbé megtervezte költéseit, de 12 százalékuk kizárólag a krízis óta teszi ezt. A válság másik következménye, hogy a fogyasztók inkább a befektetésekben látnak fantáziát, a hitelfelvételek gondolatát kerülik, egy 2009-es vizsgálat szerint a kérdezettek kétharmada többé már nem venne fel kölcsönt. (Facsinay, 2009) 1. táblázat: A következô egy évben tervezett pénzügyi termékek választása I. félév II. félév hó Folyószámla, bankkártya 16% 10% 16% Lakáshitel 2% 2% 1% Kis összegû hitel 4% 3% 2% Közepes összegû hitel 3% 2% 1% Megtakarítási termék 4% 3% 6% (Forrás: GfK Hungária, 2009) 11

12 ExJOOOO 10/4/23 11:45 PM Page 12 12

13 ExJOOOO 10/4/23 11:45 PM Page 13 BIZALOM ÉS FELELÔSSÉGVÁLLALÁS Bizalom nélkül képtelenség megosztani a felelôsséget. Tad Williams A pénzügyi kultúrának az ismeretek mellett a bizalom is fontos dimenziója. A pénzügyi fogalmak hiányos ismerete, nem csupán a nem megfelelô tárgyi tudás következtében hozott rossz döntésekben (pl.: presztízsfogyasztás; meggondolatlan hitelfelvételek), hanem a lehetôségek kihasználatlanságában és az általános bizalmatlanságban is megtestesül. Bizalmatlanság a pénzintézetek iránt, bizalmatlanság a pénzügyi termékek iránt és ezen belül nem utolsó sorban bizalmatlanság az elektronikus pénzügyi eszközök iránt. A pénzügyi szolgáltatók megitélése A Medián 2009 tavaszán végzett kutatást a különbözô intézmények megítélésérôl, amely fél évvel a válság beköszönte után nem meglepôen azt az eredményt hozta, hogy a magyar társadalom legkevésbé a gazdaság szereplôivel és hagyományosan a politikai szervezetekkel szemben táplál bizalmat. Más kutatások megerôsítik az általános bizalmatlanságot és a fokozott távolságtartást politikai és gazdasági szervezetekkel szemben. (Bernát, 2009) A bizalmatlanság oka több tényezôbôl is adódhat, egyrészt az alacsony pénzügyi ismeretek okozta bizalmatlanság, másrészt a pénzügyi válság személyes hatásai (megemelkedett törlesztôrészletek, bedôlt hitelek, stb.). A 0 és 100 pont közötti indexen, ahol a 100-as érték jelzi a teljes bizalmat, míg a 0 a teljes bizalmatlanságot a politikai és gazdasági intézmények szerepelnek a legrosszabbul, míg a társadalmi intézményeknek, a jogi és fegyveres testületeknek lényegesen jobb a megítélésük. Összességében elmondható, hogy a felmérésben szereplô öt gazdasági intézmény közül a Magyar Nemzeti Bank érte el a legjobb eredményt, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a semlegeshez közeli, de inkább negatív megítélést kapott, a kereskedelmi bankok és a biztosítótársaságok iránt ugyanakkor erôs bizalmatlansággal találkozunk. 13

14 ExJOOOO 10/4/23 11:45 PM Page 14 A holnap pénze 5. ábra: Különbözô intézmények iránti bizalom (Forrás: Medián, 2009) A Medián kutatói azt is megvizsgálták, hogy a bizalom-bizalmatlanság milyen területen jelentkezik az egyes intézményekkel kapcsolatban. Külön vizsgálva a morális és kompetencia alapú bizalmat megállapítható, hogy a magyar társadalom tagjai elismerik a pénzügyi szervezetek professzionális tudását, ugyanakkor erkölcsi értelemben komoly kételyeket fogalmaznak meg tisztességükkel kapcsolatban. Az általános bizalom az intézmények iránt közelebb áll azok morális megítéléséhez, azaz inkább érzelmi döntésen alapul (jó-e amit csinál?) a bizalom megítélése, mint azon, hogy egyébként milyen szakértelmet tulajdonítanak neki (ért-e ahhoz, amit csinál) az emberek. 6. ábra: A gazdasági intézmények iránti bizalom (Forrás: Medián, 2009) 14

15 ExJOOOO 10/4/23 11:45 PM Page 15 Excenter-füzetek II. A bankok iránti társadalmi bizalom összetevôit vizsgálva a munkaadói szerepben található pozitív eredmény, azaz megbízhatónak tartják a bankokat abból a szempontból, hogy tisztességesen bánnak az alkalmazottaikkal (54 pont). Ugyanakkor kevésbé gondolják, hogy okosan, vagy becsületesen fektetik be az emberek rájuk bízott pénzét (43 és 42 pont). Kifejezetten rossz a bankok társadalmi felelôsségvállalásának megítélése (35 pont), azonban a korrupció kapcsán találkozunk a legnagyobb bizalmatlansággal (26 pont). A pénzintézetek iránti bizalom megingásával párhuzamosan zuhant a pénzügyi termékek, befektetések megítélése is. Egy friss kutatás szerint legmegbízhatóbb befektetés a nemesfém majd a befôttesüvegben lévô készpénz. (Facsinay, 2009) A primer kutatásunkban a bizalom kérdéskörét a felelôsségvállalás oldaláról közelítettük meg, arra voltunk kíváncsiak, hogy a válság okozta pénzügyi sokk után hogyan vélekednek az emberek a bankok, az állam és az egyén felelôsségérôl. Állításokat soroltunk fel a kérdezetteknek, amivel kapcsolatban egyetértésüket, vagy egyet nem értésüket fogalmazhatták meg 3. Az összesen hat állítás alapján kialakult képet nagyjából úgy lehet összefoglalni, hogy a bankok felelôtlen magatartása állami szabályozásért kiált, ugyanakkor az egyén hibája is, ha nem tájékozódik kellôen a kockázatokról. Az alábbi táblázatba az átlagos megítéléseket és az ezekhez kapcsolódó szórásokat gyûjtöttük össze. Jól látható, hogy nagyfokú egyetértés mutatkozik meg abban, hogy az államnak szigorúbban kellene szabályoznia a pénzintézetek kamatmódosításait (4,6-os átlagos megítélés, alacsony szórással társulva), valamint abban, hogy aki devizahitelt vesz fel, tisztában kell lennie az árfolyamkockázatokkal (4,5-ös átlagos megítélés, alacsony szórással társulva). Az átlagos megítélésben erôs egyetértést találunk még abban, hogy a bankok rossz döntéseiket az emberekkel fizettetik meg, illetve gyenge egyetértést abban a tekintetben, hogy a bajba jutott adósok megsegítése az állam felelôssége. Ugyanakkor azzal már csak kevesen értenek egyet, hogy a bankok pénzügyi termékeikrôl részletesen tájékoztatják az ügyfeleiket, vagy, hogy a bankok segítôkészek a törlesztési nehézségekkel küszködôk esetében. 3 Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? (5 = teljes mértékben egyetért; 1 = egyáltalán nem ér egyet) 15

16 ExJOOOO 10/4/23 11:45 PM Page 16 A holnap pénze 2. táblázat: Felelôsség és felelôsségvállalás Az államnak szigorúbban kellene szabályoznia a pénzintézetek kamatmódosításait. Aki devizahitelt vesz fel, tisztában kell lennie az árfolyam-kockázatokkal. Átlagos Szórás megítélés 4,6 0,8 4,5 0,9 A bankok rossz döntéseiket az emberekkel fizettetik meg. 4,4 1,0 A bajba jutott adósok megsegítése az állam felelôssége. 3,1 1,3 A bankok pénzügyi termékeikrôl részletesen tájékoztatják az ügyfeleiket. 2,7 1,2 A bankok segítôkészek a törlesztési nehézségekkel küszködôk esetében. 2,1 1,1 (N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) A bankokra kifejezetten rossz fényt vetô vélemények erôteljesen kirajzolódnak az alábbi ábrából. Látható, hogy az állami szabályozás szigorítását a kérdezettek több mint háromnegyede támogatja és háromból ketten azzal is teljes mértékben egyetértenek, hogy a bankok saját rossz döntéseiket az ügyfeleikre terhelik. Érdekes, hogy az egyéntôl független szempontok hangsúlyozása mellett majdnem olyan nagy felelôsségvállalást várnak el magától az adóstól is. 7. ábra: felelôsség és felelôsségvállalás (N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) 16

17 ExJOOOO 10/4/23 11:45 PM Page 17 Excenter-füzetek II. Ha megkíséreljük ezeket a véleményeket valamilyen módón (statisztikai módszerrel) aggregálni, egységes gondolati struktúrába rendezni nem találunk igazán koherens és stabil csoportosulást. Mindazonáltal körvonalazódni látszik három karakteres gondolati sík, egyik amolyan populista, aki a népszerû nézetekkel ért egyet, azaz a bankok felelôtlenek, a kormánynak erôsebben kellene szabályoznia, továbbá segítséget nyújtania a bajba jutottaknak, akik tulajdonképpen maguknak is köszönhetik, hogy meggondolatlanul vettek fel hitelt. Egy másik jelentôs létszámmal rendelkezô csoport erôteljesen megkérdôjelezi a pénzintézetek tisztességét, a bankok felelôsségét hangsúlyozza, és állami szabályozást sürget. A legkisebb csoport az intézmények helyett inkább az egyén felelôsségét és a szigorúbb szabályozás igényét hangsúlyozza. Természetesen a hitelezésrôl alkotott gondolatok és a felelôsség kérdése nagyban függ attól is, hogy ki milyen helyzetben van. A megtakarítással rendelkezôk és/vagy kölcsönökkel nem terheltek az egyén felelôsségét hangsúlyozzák, míg akiknek nincsenek megtakarításaik és/vagy kölcsönökkel terheltek inkább a rendszerben látják a hibát. Érdekes megfigyelni, hogy azoknál, akiknél csak egy hitel van a háztartásban az egyén felelôssége is megjelenik, míg azoknál, ahol több hitel is van, egyértelmûen a bankok hibái kerülnek elôtérbe. 17

18 ExJOOOO 10/4/23 11:45 PM Page 18 18

19 ExJOOOO 10/4/23 11:45 PM Page 19 AZ ELEKTRONIKUS PÉNZFORGALMI CSATORNÁK JELENE ÉS JÖVÔBELI ESÉLYEI Három hûséges barát létezik egy öreg feleség, egy öreg kutya és a készpénz. Benjamin Franklin A magyar gazdaság készpénzigénye nem csupán európai összehasonlításban, hanem a hasonló fejlettségû országokkal összehasonlítva is kirívóan magasnak tekinthetô. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2008 végén 2294 milliárd forint értékû készpénz volt forgalomban, öt százalékkal azaz 108 milliárddal több, mint a 2007-es évben, 2008-ban, év közben átlagosan forgalomban lévô készpénz GDP-hez viszonyított aránya 8,8% volt. (Divéki, 2009) A készpénzállomány túlnyomó része (mintegy 90 százaléka) a bankrendszeren kívül található, nagyobbrészt magánszemélyek, kisebb részben a vállalatok birtokában. Mivel a kereskedelmi bankok csupán annyi készpénzt használnak, amennyi a napi mûködésükhöz szükséges, ezért a készpénz mennyisége a gazdasági szereplôk által meghatározott igényeknek megfelelôen alakul 4. (Odorán-Sisak, 2008) A készpénz mennyiségét alapvetôen két dolog határozza meg: a vagyontartás, amely a készpénzes megtakarításokra utal, illetve a tranzakciós pénzkereslet, amely az áruk és szolgáltatások cseréjére vonatkozik. Kétségtelen, hogy a forint esetében ellentétben a dollárral, vagy az euróval nem beszélhetünk jelentôs külsô keresletrôl, a gazdaság magas készpénzigénye mögött más okokat kell keresnünk 5. Jelentôs befolyásoló tényezô a készpénztartás alternatívaköltsége, amely az otthon tartott készpénz és a befektetett pénzeszközök közötti kamatokból és az inflációs vonatkozású különbségekbôl adódik. Magyarországon az el- 4 5 A közhiedelemmel ellentétben a forgalomban lévô készpénz mennyiségét nem a Magyar Nemzeti Bank, hanem a készpénz iránti kereslet határozza meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hitelintézetek és a Posta az MNB-tôl, a számlájuk terhére szabadon, igényeik szerint vásárolhatják a készpénzt. (Divéki, 2009) Az euro bevezetése óta növekszik az európai közös fizetôeszköz iránti kereslet, amely egyértelmûen a külsô keresletnek köszönhetô. 19

20 ExJOOOO 10/4/23 11:45 PM Page 20 A holnap pénze múlt két évben azonban gyengült a készpénzkereslet és az infláció közötti kapcsolat. A 2006 második felétôl emelkedésnek induló infláció nem járt a fogyasztási kiadásokhoz viszonyított készpénzigény mérséklôdésével, hanem szinten maradást követôen tovább emelkedett. (Odorán-Sisak, 2008) A készpénzhasználat mennyiségét befolyásolják a különbözô készpénzhasználatot helyettesítô fizetési eszközök, amelyeknek elterjedése a tranzakciókhoz szükséges készpénzmennyiséget csökkenti. Nemzetközi összehasonlításban megfigyelhetô, hogy a magyarországi infrastrukturális feltételek igen szegényesek, az egy fôre esô ATM- és POS-berendezések száma alapján régiós viszonylatban is elmaradás jellemzi az országot. Végül a készpénzhasználatot befolyásoló fontosabb tényezôk között találjuk a rejtett gazdaság készpénzigényét. A rejtett gazdaságban a készpénz anonimitása és a nyomon követhetôség korlátozottsága vonzó tranzakciós eszközzé teszi. A rejtett gazdaság kézpénzforgalmat generáló tulajdonsága ismert jelenség, azonban ennek mértékét megbecsülni már sokkal nehezebb. A feketegazdaságot és a gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság jelentése szerint a feketegazdaság miatti adókiesés GDP-arányos mértéke 2005-ig növekedett, majd az azt követô két évben jelentôsen csökkent, 2008-ban viszont már lényegében az elôzô év szintjén maradt, illetve kissé emelkedett is. Összességében a becslések szerint százmilliárd forintra tehetô a megmagyarázhatatlan kiesés mértéke. A bizottság MNB-s adatokon nyugvó megállapítása szerint 2005-ben a becsült adókiesés a GDP százalékában meghaladta a nyolc százalékot, amelyet sikerült leszorítani hét százalék alá, azonban a megváltozott gazdasági helyzet (gazdasági válság), valamint a szereplôk által talált új megoldások ismét növelhették ezt az arányt. 3. táblázat: Becsült adókiesés a GDP százalékában (%) Áfa-kiesés 2,8 2,9 2,6 2,2 2,3 Jövedékiadó 0,5 0,5 0,5 0,4 0,3 Önfoglalkoztatók 2,8 2,9 2,7 2,5 2,4 Szürke+feketebér 1,5 1,9 2 1,6 1,8 Összesen 7,5 8,3 7,9 6,6 6,8 (Forrás: Krekó Judit és P. Kiss Gábor elôadásanyaga MNB) 20

21 ExJOOOO 10/4/23 11:45 PM Page 21 Excenter-füzetek II. Magyarországon széleskörû, sok tekintetben fejlett készpénzkímélô pénzügyi, fizetési szolgáltatásokkal találkozunk, amelyeket alapvetôen két részre lehet osztani a közvetlen és infokommunikációs szolgáltatásokra. A bankok ügyfeleik számára biztosítják az egyszerû átutalás, a bankkártyával történô fizetés, valamint a különbözô csoportos fizetési módok (csoportos átutalás; csoportos beszedés) lehetôségét. Mindamellett, hogy az ügyfelek a bankjukban közvetlenül intézhetik pénzügyeiket, jelen vannak az olyan megoldások, ahol infokommunikációs technológiák (telefon; SMS; internet) segítségével, általában kedvezôbb konstrukciók mellett lehet pénzügyi tranzakciókat folytatni. Általánosságban elmondható, hogy a bankok arra ösztönzik ügyfeleiket, hogy használják ki az elektronikus csatornákat. A készpénzkímélô fizetési megoldások közül legjelentôsebbnek tekinthetôk a különbözô átutalási megbízások 6. Bankközi Klíring Rendszeren (BRK) keresztüli tranzakciók száma és a forgalom a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint folyamatosan emelkedett az utóbbi években, 2008-ban 140 millió átutalási tranzakció történt, több mint milliárd forintos forgalom mellett. Habár az átutalási megbízásokat papíralapon is be lehet nyújtani, ma már az elektronikus csatornák a meghatározóak. Jelenleg a darabszámot tekintve csak minden ötödik megbízás bonyolódik le papíralapon. (Divéki, 2009) Az átutaláshoz hasonlóan a beszedéseknek is többféle változata létezik, bár kétségtelenül a csoportos beszedés a legjelentôsebb ezek közül. Habár az így lebonyolított fizetések összértéke és átlagos értéke is alacsony, volumenben azonban a pénzforgalomban betöltött szerepe jelentôs során a BKR-ben közel 31 millió csoportos beszedési tranzakció bonyolódott le 278 milliárd forint értékben. 7 (Divéki, 2009) A csoportos beszedés mellett ún. azonnali beszedési megbízás is létezik, amely alapulhat jogszabályon, felhatalmazó levélen és váltón. Magyarországon a forgalomban lévô bankkártyák száma 2008 végére megközelítette a kilencmilliót. A kibocsátott kártyák túlnyomó többsége (80%) betéti kártya, a többi gyakorlatilag hitel- és terhelési kártya. Mivel hazánkban a legtöbb nyugat-európai országgal szemben nem alakult ki az egységes kártya- 6 5 Az átutalási megbízásoknak többféle változata létezik: egyszerû-, rendszeres- és csoportos átutalási megbízás. Ezek az adatok nem tartalmazzák a bankok belsô pénzforgalmában lebonyolított csoportos beszedési tranzakciók számát és értékét. 21

22 ExJOOOO 10/4/23 11:45 PM Page 22 A holnap pénze elfogadást lehetôvé tévô, minden kártyakibocsátó által alkalmazott nemzeti védjegy a kártyák 97%-án a MasterCard és a VISA nemzetközi kártyatársaságok védjegye szerepel. Mindez azt is jelenti, hogy a magyarországi kártyák (99%-uk) használható külföldön is. (Divéki, 2009) 8. ábra: A bankkártyák számának alakulása márkák szerinti bontásban (ezer darab; Forrás: Divéki, 2009) Összesen 26 intézmény bocsát ki kártyát és 10 pénzügyi intézmény (bank és pénzügyi vállalkozás) vesz részt a kártyaelfogadói üzletágban, azonban a gyakorlatban mindössze kettô az, amely domináns pozícióval rendelkezik a piacon. A kereskedôi elfogadóhelyeken közel ötvenezer elektronikus POSberendezés üzemel, amelyek többsége EMV chipkártya elfogadására is alkalmas. Az országban található 4623 ATM-berendezés mellett magyar sajátosságként a bankfiókokban és a postahivatalokban üzemeltetett további POS-berendezés segítségével is lehet készpénzt felvenni. (Divéki, 2009) A hitelintézetek által kibocsátott hitelkártyák száma a 1997-es bevezetésük óta folyamatosan növekedett bár 2008-ban a növekedés üteme lelassult. A hitelkártyák esetében a kártyás vásárlási tranzakciók részaránya jóval magasabb (több mint 80%), mint a betéti kártyák (53%) esetében. Ennek oka abban keresendô, hogy a hitelkártyák vásárlásra való használata akár másfél havi kamatmentes idôszakot biztosít tulajdonosa számára, míg a készpénzfelvétel eseté- 22

23 ExJOOOO 10/4/23 11:45 PM Page 23 Excenter-füzetek II. ben kamatot számol fel ban közel 28 millió tranzakciót végeztek a hitelkártyákkal, amelyek összértéke 339 milliárd forint volt. 8 (Divéki, 2009) 9. ábra: Készpénzfelvétel, -befizetés és vásárlási forgalom darabszámának megoszlása az egyes kártyatípusoknál évben (Forrás: Divéki, 2009) Az elektronikus fizetési megoldások jellegüknél fogva két nagy csoportba sorolhatók, egyik csoport a számlaalapú megoldásokat tartalmazza, ahol a fizetés forrása bankszámla (vagy valamilyen más számla), míg az elektronikus pénz alapú megoldás lényege, hogy a fizetés anonim módon történik, azaz nincs személyhez köthetô bankszámlához rendelve. Elektronikus pénz A 2009 novemberében megrendezésre került e-money Symposiumon a Magyar Nemzeti Bank szakértôje (Bartha Lajos) arra kérte a hallgatóságot, hogy becsüljék meg, hogy az elôzô évben mennyi elektronikus pénz volt forgalomban. A társaság túlnyomó része annak ellenére, hogy számos nagybank vezetôje, pénzügyi szakember volt köztük beugrott a csalóka kérdésnek. Habár a szabályozás már 2004-ben megteremtette a lehetôségét az elektronikus pénzkibocsátó intézetek megalapításának, de ilyen intézmény a mai napig nem jött létre. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon nincs forgalomban elektronikus pénz. 23

24 ExJOOOO 10/4/23 11:45 PM Page 24 A holnap pénze A területen tapasztalható tájékozatlanság nem véletlen, ugyanis néha még a szakirodalomban is zavar van az e-pénz fogalma körül 9. Az elektronikus pénz olyan a készpénzt helyettesítô fizetési eszköz, amely nem bankszámlához kapcsoltan, hanem önállóan tárolja az értéket és ezáltal anonim fizetéseket tesz lehetôvé. 10 Az Európai Parlament és a Tanács definíciója az elektronikus pénzre a következô: készpénz átvétele illetôleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más is elfogad. A magyar gyakorlatban található fizetési megoldások közül az elektronikus pénz definíciójához legközelebb az egyes egyetemekkel, strand-üzemeltetôkkel szerzôdött szolgáltatók által elfogadott chipkártyás megoldások állnak, de ilyen a monoki szociális kártya is. Mint ismeretes a Borsod megyei községben 2009 szeptember elsejétôl plasztikkártyára kapják a jogosultak a szociális segélyt és egyéb az önkormányzattól kapott támogatást, amelyet öt erre kijelölt helyen használhatnak fel. A nagy vitát kiváltó önkormányzati döntéssel azt akarják elérni, hogy a pénz jó helyre kerüljön, ne uzsorásokhoz vagy a kocsmába. 10. ábra: Szociális kártya (Forrás: Cafeteria-Card) Az Európai Unióban az elektronikus pénz funkcióval rendelkezô kártyák száma 2007-ben megközelítette a 150 milliót, míg az ezeken bonyolított fize Ugyanakkor a szabályozásokban nem világos, hogy mi a különbség az online e-pénz és a PSD (Payment Services Directive) szerinti fizetési számlán nyilvántartott egyenleg között. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/46/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdésérôl, folytatásáról és prudenciális felügyeletérôl. 24