Törvényjavaslat kezdeményezése

Átírás

1 az Országgyűlés Elnökének Törvényjavaslat kezdeményezése Helyben Tisztelt Elnök Asszony/Úr! Magyarország Alaptörvénye 6. cikke (1) bekezdése alapján benyújtom az Egyes törvényeknek az elektronikus pénzforgalom ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását mellékelten csatolom. Budapest, október 24. Fiatal Technokraták Pártja frakció nevében Nagy Milán s. k. frakcióvezető 1

2 2017. évi törvény egyes törvényeknek az elektronikus pénzforgalom ösztönzésével összefüggő módosításáról 1. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény módosítása 1. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 38. (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3a) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés - általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt - ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást. 2. Az Art (20f) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (20f) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a 38. (3a) bekezdésében foglalt előírás megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 1 millió forintot meghaladó része után 30% mértékű mulasztási bírságot fizet. A 38. (3a) bekezdésében foglalt előírás megsértésével teljesített kifizetés jogosultja, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, a készpénzszolgáltatásnak az 1 millió forintot meghaladó része után 30% mértékű mulasztási bírságot fizet. 3. Az Art a következő (3c) és (3d) bekezdéssel egészül ki: (3c) Az egy millió forintot meghaladó készpénzfizetés tilos, a (3d) bekezdésben foglalt kivétellel. (3d) A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózók egymás közötti tranzakciója során a készpénzfizetés a három millió forintot nem haladhatja meg. 4. Az Art a következő (36) bekezdéssel egészül ki: (36) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a díj és költségmentes fizetési számlacsomag részletes szabályait, valamint a bankkártya elfogadó terminálok számának növelését célzó intézkedéseket. 2

3 2. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló évi CXVI. törvény módosítása A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló évi CXVI. törvény 7. (1) bekezdés a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: 5. (A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke) a) az e)-f) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 4 ezer forint, b) a d) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 százaléka, ha az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény vagy a kincstár kötelezett, c) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,4 százaléka a fizetési számláról történő készpénzkifizetés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzkifizetés esetén, d) a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 4 ezer forint az állampapír forgalmazásával kapcsolatos fizetési műveletek esetében, ha az illetékfizetésre a kincstár kötelezett, 3. A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény módosítása A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 158. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A munkabért a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni. Hatályát veszti az Mt a A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló évi LXXXV. törvény módosítása Hatályát veszti a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló évi LXXXV. törvény a) 3. (2a) bekezdése, b) 14/A -a, c) 36/A -a, 8. 3

4 d) 64/A (2) bekezdése, e) 66/B -a. 5. Záró rendelkezések 9. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az január 1-jén lép hatályba. 4

5 Általános indokolás A magyar gazdaság versenyképességének növelése össztársadalmi érdek, amelynek hátráltató tényezője a fekete- és szürkegazdaság arányának szintje. Egyes számítások szerint Magyarországon 20% fölötti a rejtett gazdasági folyamatok hányada, míg mások óvatosabb becslésekkel dolgoznak. Egy dolog viszont biztos: minden társadalmi akaratot közvetítő képviselőtől alapvető elvárás, hogy olyan jogszabályok kidolgozásán fáradozzon, amelyek elősegítik a gazdaság kifehérítését. Ez a törvény annak szellemében készült, hogy minél nagyobb részben fény derüljön az árnyékban zajló pénzmozgásokra. A készpénzhasználat növekedése azonban megkönnyíti a feketegazdaság kibontakozását, hiszen a tranzakciók nyomtalan lebonyolítása az egyik legfontosabb érdeke a tisztességtelen üzleti tevékenységek, az adócsalások és a mindennapi korrupció haszonélvezőinek. A pénzügyi rendszer digitalizálása - amellett, hogy elősegíti a modern technológiák elterjedését - hathatós erőkkel lép fel a rejtett adásvételek és a készpénzes bevételek eltitkolásával szemben, így e törvény szándéka is abba az irányba mutat, hogy minél tisztább és átláthatóbb legyen a magyar gazdaság. Ennek legfőbb eszköze a rekordméretű, milliárdot is meghaladó, forgalomban lévő készpénz állományának csökkentése, amelynek egyenes következménye, hogy a nemzetgazdaságban a készpénztartás költségein számottevő, éves szinten akár százmilliárdos nagyságrendű megtakarítások keletkezhetnek. Továbbá a törvény célja, hogy a 10% fölötti magyar készpénzhasználat arányát a mintául szolgáló skandináv államok néhány százalékos szintjéhez közelítse, valamint ösztönözze az elektronikus fizetési módok keretrendszerének kiterjesztését, ezzel pedig új szintre emelje a hazai pénzügyi kultúra fejlettségi fokát. A törvény elfogadása kedvezőbb feltételeket teremt valamennyi gazdasági szereplő számára. A magyar családok és háztartások biztonságosabban, tudatosabban és költségtakarékosabban intézhetik pénzügyeiket. A hazai vállalkozások, különösen a kereskedelmi tevékenységben érdekelt aktorok fejlettebb és tisztességesebb környezetben vehetnek részt a gazdasági értékteremtésben. A pénzügyi közvetítők pedig jelentős megtakarításokat érhetnek el azzal, hogy a készpénzhasználat költségeivel szignifikánsan kisebb mértékben kell számolniuk. Mindent egybevetve javulnak a versenyfeltételek, ami azt jelenti, hogy nagyobb teljesítményre lesz képes a magyar gazdaság, ez hosszú távon többszörösen pótolja az államháztartás kieső illetékbevételeit, mégpedig úgy, hogy közben a pénzügyi tranzakciós illeték fokozatos kivezetése tehermentesíti a lakosságot és a vállalkozásokat. 5

6 Részletes indokolás A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett vállalkozók közötti (B2B) készpénzhasználati összegkorlátok csökkentésével és a törvényben foglalt előírások megsértése esetén fizetendő mulasztási bírság emelésével összefüggésben szükséges módosítás. 3. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózók közötti (C2C és C2B) készpénzhasználati összegkorlátok megállapításával összefüggésben szükséges módosítás. Az elektronikus pénzforgalom ösztönzésével és a munkabér kifizetésének akadálymentességének biztosításával összefüggésben szükséges módosítás A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke január 1-jével a törvényben meghatározott esetekben a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,2 százaléka, illetve 0,4 százaléka lesz. A pénzügyi tranzakciós illeték fokozatos kivezetésével, első csökkentésével összefüggésben szükséges módosítás. 6. A munkabér kifizetésének szabályaival kapcsolatos módosítás január 1-jétől munkabér kifizetése csak fizetési számlára történhet. Hatályon kívül helyező rendelkezések A havi százötvenezer forint készpénzfelvétel díj és költségmentesség kötelezettség megszüntetésével összefüggésben szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések. Hatályba léptető rendelkezés. 9. 6