Az innovációs modellek, innovációs folyamat, termék fejlesztés stb. Máté Domicián

Átírás

1 Az innovációs modellek, innovációs folyamat, termék fejlesztés stb. Máté Domicián

2 Tartalom Innovációs modellek Innovációs folyamat Szervezeti innováció Technológiai innováció Termékinnováció Termékfejlesztés

3 Innovációs modellek Az innovációval kapcsolatba kerülő szakembereket régóta foglalkoztatja az innováció értelmezése, megjelenési formája és működési mechanizmusa. Ez utóbbl kutatása során több modell került kidolgozásra. Az ismert modellek alapvetően két csoportba sorolhatok. Mindkét modell családon belül számos működési leíró látott már napvilágot. Itt csupán a legjelentősebbek bemutatására vállalkozunk.

4 Innovációs modellek A horizontális modellek közös jellemzője, hogy a vállalat különböző tevékenységeinek (szervezeti egységeinek), együttműködésé és kapcsolati rendszer szempontjából vizsgáljak az innováció megvalósulását.

5 Innovációs modellek A vertikális modellek ezzel szemben a piacot (marketinget), a kutatásfejlesztést, valamint a termelést vizsgálják, mint az innováció gerjesztőjét. Ezek domináns tényezők határozzak meg az innováció mozgásteret, preferenciáit, kapcsolódásait és időbeliséget. A modellben jelentős szerepük van a politikai és gazdasági alrendszereknek, valamint az ezekhez kötődő intézményi háttérnek, így például az oktatási, pénzügyi, jogi, infrastrukturális és egyéb alrendszereknek. A vertikális modellek tehát nem az innováció folyamatát írjak le, hanem az innováció kereteit befolyásoló tényezőket vizsgálják. Ezen tényezők által meghatározott keretek között nyílik mód a horizontális modell konkrét vállalati adaptációjára.

6 Vertikális modellek Keretfeltételek

7 Vertikális modellek A Keretfeltételek között vesszük számba azokat a politikai és gazdasági alrend- szereket, amelyek meghatározzák az innováció mozgásterét. A Tudományos és tervezői alap részeként tartjuk nyilván az oktatást, amely tényező a keretfeltételekkel is átfedésben van. Ezen túlmenően ide tartoznak a tudományos és technológiai intézetek által folytatott alap- és alkalmazott kutatások, szakképzések, valamint szaktanácsadási tevékenységek.

8 Vertikális modellek A Közvetítők a Tudományos és tervezői alap segítségével a tanulási folyamaton keresztül juttatják el a vállalatokhoz az innovációt segítő ismereteket. ők tehát az ismeretek felfrissítésében, a kommunikációban, valamint a tanulási folyamat elősegítésében töltenek be fontos szerepet. A Közvetítők között tartjuk számon: a vállalatok közötti kül- és belföldi kapcsolatrendszereket, a szakértői csoportok tevékenységeit, a szaklapokat és licenciákat, a gazdasági mobilitást stb. A közvetítés egyik igen fontos eszköze a diffúzió, amely nem más, mint a hivatalos forma nélküli technológia-átvétel, az innováció spontán terjedése.

9 Vertikális modellek Az Innovációs dinamó a horizontális modellek terének tekinthető. Lényege a Tudás. Ezenkívül fontos a vállalat stratégiája, versenytársaihoz való viszonya, belsö környezete, így például pénzügyi politikája, felszereltsége vagy szervezt felépítése. Ezek határozzák meg a vállalat stabilitását és újdonságok iránti nyitottságát.

10 Lineáris modellek Az innováció törvényszerűségeit elsóként a lineáris modell írta le. Ebben a megközelítésben a műszaki szempontok domináltak. Eszerint a rendszer közös cél érdekében egy meghatározott koncepció alapján működik (ábra). A modell szerint az új ismeretek műszakilag használható ötleteket generálnak. Ezek új termékekben és eljárásokban öltenek testet. A modell feltételez hogy a tudományos ismeretek termékké, majd technológiává válása egyértelmű gazdasági növekedést eredményez.

11 Lineáris modellek A modell szerint az újítások automatikusan jönnek létre a kutatóközpontokban, majd kerülnek kereskedelmi forgalomba. Ez a megközelítés versenykörnyezetben nem tekinthető elegendőnek. A modell gyengéje a részfolyamatok közötti egyoldalú kapcsolat, amely korlátozza az információk áramlását, valamint hiányoznak a visszacsatolások korrekciós mechanizmusok.

12 Lineáris modellek

13 Láncszem Modell A modellben - mint az ötödik generációs modellekben általában - már jelentős egyszerűsítések tükröződnek. A modellben jól érzékelhető a környezeti és a belső vállalati ismeretek, adottságok egymásra való hatása. A modellben újraértékelésre került a kutatás-fejlesztés szerepe. Ebben a felfogásban a kutatás nem az innovatív gondolatok forrása, hanem a problémamegoldást támogató és az egész folyamatot végig kísérő tudás, amely a kutatási eredményekből és gyakorlati tapasztalatokból tevődik össze. A kutatás komplex, dif- ferenciált tevékenységeket magába foglaló folyamat.

14 Láncszem Modell A kutatás foglalkozik azokkal a nehézségekkel, melyek a meglevö ismeretek alapján nem oldhatók meg. A kutatás így nem egyetlen fázis sajátja, hanem a tevékenységek széles korét magába foglalja. A felsorolt tevékenységek eredménye bizonytalan. Ebből adódóan nem jelölhető ki jól definiált és meghatározott sorrendet bemutató előrehaladás. Több esetben is vissza kell lépni egy-egy korábbi fázishoz a problémamegoldás elősegítése és a kockázat csökkentésé érdekében. Tehát a lépések között aktív visszacsatolás van. Amennyiben ezt a vállalaton belül nem sikerül megvalósítani, a modell adaptációja eleve kudarcra van ítélve. Az ábrán nem látható se input, se pedig output. Ebben az a tapasztalat tükröződik, miszerint az innovációs igények számos területről érkezhetnek.

15 Láncszem Modell

16 Innováció folyamata Az innováció mint vállalati funkció napjainkban többnyire igen tudatos tevékenység: meglehetősen szúk tér nyílik a véletlen, spontán tudományos eredményeknek és főleg ezek piaci sikerének. Magában az innovációs folyamatban természetesen számos véletlen elem található, ezek azonban nem változtatják meg az alapképletet: a tudatos innovációs stratégiára tudatosan szervezett innovációs folyamat épül. Ennek a folyamatnak van egy, az innováció konkrét tárgyától független elvi kerete - ennek a vázlata az (ábrán) található. A folyamat azzal kezdődik, hogy kielégítetlen igényt vagy felhasználatlan technikai lehetőséget azonosítunk az így keletkezett feszültség feloldására vannak, vagy előbb-utóbb lesznek ötletek. A rendelkezésre álló információkra és keresési-kísérletezési-számítási tevékenységre támaszkodva keressük az ötletek megvalósíthatóságának módját. Lehet, hogy találkozunk adaptálható megoldással, lehet, hogy nem - ez utóbbi esetben új találmányra van szükség. A két eset bármelyikéről is legyen szó, a talált megoldást felhasználásra alkalmassá kell tenni, majd be.

17 Innováció folyamata Az innováció mint vállalati funkció napjainkban többnyire igen tudatos tevékenység: meglehetősen szúk tér nyílik a véletlen, spontán tudományos eredményeknek és főleg ezek piaci sikerének. Magában az innovációs folyamatban természetesen számos véletlen elem található, ezek azonban nem változtatják meg az alapképletet: a tudatos innovációs stratégiára tudatosan szervezett innovációs folyamat épül. Ennek a folyamatnak van egy, az innováció konkrét tárgyától független elvi kerete - ennek a vázlata az (ábrán) található.

18 Innováció folyamata A folyamat azzal kezdődik, hogy kielégítetlen igényt vagy felhasználatlan technikai lehetőséget azonosítunk az így keletkezett feszültség feloldására vannak, vagy előbb-utóbb lesznek ötletek. A rendelkezésre álló információkra és keresési-kísérletezési-számítási tevékenységre támaszkodva keressük az ötletek megvalósíthatóságának módját. Lehet, hogy találkozunk adaptálható megoldással, lehet, hogy nem - ez utóbbi esetben új találmányra van szükség. A két eset bármelyikéről is legyen szó, a talált megoldást felhasználásra alkalmassá kell tenni, majd be keli vezetni, s ezután kerülhet sor a folyamatos használatra.

19

20 Innováció folyamata Ha nincs megoldás (régi nem adaptálható, új találmányra nem kerül sor, esetleg többszöri visszacsatolás, próbálkozás után sem), akkor az innováció kudarcot vallott. Minthogy kudarcot vall akkor is, ha megengedhetetlenül túllépi a költségvetést - az ábra kizárólag a műszaki folyamatokat elemzik, de nyilvánvaló, hogy az innováció pénzbe kerül, s a költésnek korlátja is van. Az előzőekben vázolt folyamat általánosítható az innováció mindhárom formájára, a termék, a technológia és a szervezet innovációjára is. Az azonos alapelvek mögött azonban számos igen fontos különbség található - most ezekkel fogunk foglalkozni.

21 A szervezeti innováció A szervezeti innováció kiindulópontja is az, hogy hatékonyság béli eltérés alakul ki az alkalmazott szervezeti megoldás és a szervezeti jellemzők között, szervezeti változásra van szükség: megbomlott az az összhang, amely a kontingencia-elméleti modellben a környezet-stratégia- magatartás elemek harmóniáját biztosítaná a szervezetben. Egyetlen olyan szervezeti innovációt emelünk ki amely az utóbbi évtizedben a fejlett világ nagy részén végig söpört, s jelentős befolyása van a funkcionális tevekénységek megvalósítására is. Ez az innováció az üzleti folyamatok ujjászervezésé (Business Process Reengineering, BPR),

22

23 A szervezeti innováció Az újra-szervezés az üzleti, vállalati folyamatok alapvető újragondolása és radikális áttervezése drámai javulás elérése céljából szerkezetek olyan lényeges teljesítmény mutatóiban, mint a költség, a minőség, a szolgáltatás és a gyorsaság (Hammer-Champy, 1996,42. oldal). Az újra-szervezés konkrét gyakorlata a vállalati műkodő elemekre bontását, a tevékenységek racionalitásának elemzését és az elemek új módon történő összerakását jelenti. Az újjászervezések között voltak sikeresek s sikertelenek is, mindenesetre ez ma a szervezeti innovációt megvalósító uralkodó megközelítés.

24

25 A technológiai innováció A technológia innovációja számszerűleg a legtöbb esetben együtt jár a termékinnovációval, annak következménye. Természetesen nem kevés olyan eset van, amik ónálló életet él. A technológia kifejezést itt most általánosan úgy értelmezzük, mint azon eljárások rendszeré amelyek során fogyasztói igénykielégítésre alkalmas te mék/szolgáltatás jön létre. A technológiai innováció a technológiai stratégia talajt jön létre,

26 A technológiai innováció A technológiai stratégiának a következő főbb lényeges elemeit: a technológia kiválasztása, a specializálódás mértéke, beágyazódás a vállalati folyamatokba a technológia lényegében való elmélyülés, a technológia beépülése a vállalat tudományágába (mennyi törekednek a fejlesztésére?) a technológia forrásai (honnan szerezzük be?) időütemezés (próbáljunk vezetők lenni, illetve miyen késést engedjünk meg magunknak a következőben?) K+F befektetés nagysága K+F szervezet és politikája.

27 A termék innováció A termékinnováció folyamatának logikáját egy olyan modellen keresztül mutatjuk be, amely feltételezi e folyamat lényegében determinisztikus jellegét - azt, hogy egy megtervezett és szervezetileg stabil körülmények között végre hajtott folyamatról van szó. Ez a folyamat a következő számú ábrán található, amelynek logikája jól Iáthatóan megfelel az innovációs folyamathoz adott általános ábránknak.

28

29 Köszönöm a figyelmet