A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

Átírás

1 Zrínyi Miklós számú melléklet Nemzetvédelmi Egyetem Jóváhagyom! Budapest, augusztus -n. Dr. Szabó Miklós rektor A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

2 2001 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Jogszabályi háttér (1) Az új iskola törvényi feltételeit a 169/2000. (IX.29.) Kormányrendelet Az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak, valamint a művészeti ágak felsorolásáról teremtette meg, amikor az egyetemünkön oktatott és kutatott, az 5. Társadalomtudományok tudományterülethez tartozó, korábban is létező 5.6. Hadtudományok tudományág mellett önálló tudományágként jelölte meg az egyetemünkön korábban a hadtudomány tudományszakaként ugyancsak oktatott és annak alprogramjaként kutatott Katonai műszaki tudományok tudományágat a 2. Műszaki tudományok tudományterület részeként. (2) A Katonai Műszaki Doktori Iskola Működési Rendje (a továbbiakban: KMDIMR) alapjául a doktori képzésről és fokozatszerzésről szóló 51/2001 (IV.3.) számú Kormány Rendelete; a Magyar Akkreditációs Bizottság 1999/2/IX. számú a 2000/8/II. számú, illetve a 2001/3/IV. számú állásfoglalása; a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Doktori Szabályzata, továbbá a ZMNE Vezetés- és Szervezéstudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzata szolgált. (3) (2) A KMDIMR által nem érintett ügyekben és részletekben az egyetem és a kar szervezeti és működési szabályzatban illetve a doktori szabályzatban előírtakat kell irányadónak tekinteni. 2 A KMDIMR hatálya (1) A KMDIMR hatálya kiterjed a Katonai Műszaki Doktori Iskola (továbbiakban: KMDI) szervezett doktori képzésben résztvevő főállású, részmunkaidejű, (szerződéses), illetve megbízott oktatókra és más alkalmazottakra, valamint hallgatókra a doktori képzést érintő ügyekben. 3 A Katonai Műszaki Doktori Iskola (KMDI) megalakulása Egyetemünkön a MAB november 25-ei a plenáris ülésén elfogadott, 1995/9/VII/6. számú határozatával akkreditált "A katonai biztonság, a védelmi integráció és a fegyveres küzdelem" doktori program E. F és G alprogramjai kifejezetten katonai műszaki oktatási tárgyakat és kutatási témákat tartalmaztak. A katonai műszaki tudományok, mint új, önálló tudományág művelői a hadtudományok doktori program és Doktori Iskola keretében komoly gyakorlati oktatási és kutatási előzményekkel és konkrét eredményekkel rendelkeznek.

3 II. FEJEZET A KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA (KMDI) SZERVEZETE 4 A KMDI rendeltetése és feladatai (1) A KMDI rendeltetése a Katonai Műszaki Tudományok tudományágban a tudományos (PhD) fokozat elnyerésére felkészítő képzés folytatása. (2) A KMDI a PhD képzést az egyetem karaival, intézeteivel, oktatási szervezeti egyésgeivel, szoros együttműködésben végzi, illetve a szükséges és lehetséges mértékben más egyetemek, kutató intézmények tudományos fokozattal rendelkező oktatóit is bevonja a képzési, kutatási feladatok teljesítésébe. (3) A KMDI feladatai: a./ a doktori (PhD) képzéssel és kutatással kapcsolatos feladatok tervezése, szervezése irányítása, értékelése; b./ a felvételi lehetőségek és feltételek kidolgozása, összehangolása; c./ a felvételi meghallgatások előkészítése, megszervezése; d./ a képzéssel kapcsolatos tájékoztatók kidolgozása, közzététele; e./ a doktoranduszok különböző önkormányzati jogú testületeivel (doktoranduszi önkormányzat, fegyelmi bizottság, hallgatói fórum stb.) f/ az abszolutórium, kiadása; g./ a munkahelyi vita megszervezése; h./ javaslattétel a szigorlati bizottság összetételére; i./ javaslattétel a bíráló bizottság összetételére. (4) a (3) bekezdésben rögzített feladatok végrehajtásában részt vesz a Doktori és Habilitációs Központ kijelölt állománya. 5 A KMDI szervezete (1) A doktori iskola neve: Katonai Műszaki Doktori Iskola működési helye: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi Kar Budapest Hungária krt. 9-11

4 postacím: 1541 Budapest Pf 15 telefon: Fax: (2) A KMDI a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Vezetés- és Szervezéstudományi Kar keretében működő önálló munkakörökkel és szervezeti egységekkel nem rendelkező funkcionális szervezet. (3) A KMDI képzési-kutatási és az ezzel járó irányítási feladatait az egyetem szervezeti egységeinél főállású munkakört betöltő tudományos fokozattal rendelkező oktatók végzik. 6 A doktori iskola vezetője (1) A doktori iskola vezetője az egyetemmel teljes idejű munkaviszonyban álló, tudományos fokozattal és az akadémiai doktori címmel (DSc) rendelkező egyetemi tanár, aki a doktori iskola alapításakor 67. életévét még nem töltötte be. A doktori iskola vezetőjét az egyetemi doktori tanács javaslatára a MAB jóváhagyása alapján három éves időtartamra a rektor bízza meg. A megbízás a fenti korhatár eléréséig többször ismételhető. (2) A doktori iskola vezetőjének feladatai: az akkreditáció koordinálása; irányítja a doktori iskola tanácsának munkáját és felelős a tanács döntéseinek végrehajtásáért; koordinálja a szakmai munkát és felelős annak minőségéért; képviseli a doktori iskolát; irányítja a doktori iskola működését és információcserét folytat a Doktori Tanáccsal. (3) A doktori iskola vezetőjét munkájában a rektor által megbízott helyettes(ek) és a tudományos titkár segíti. Megjegyzés [MI1]: A DSz-ból átmásolni 7 A tudományszak vezetője (1) A tudományszak vezetője: az egyetemmel teljes idejű munkaviszonyban álló egyetemi tanár vagy docens, vagy ennek megfelelő beosztású kutató lehet. (2) Feladatai: javaslatot tesz a doktori képzésre történő felvételre, munkaterv és a témavezető személyének jóváhagyására, a képzést érintő változásokra (tantárgy, kredit), az abszolutórium kiadására; irányítja a doktori képzési programban folyó szakmai munkát; felelősen részt vesz a doktori iskola tanácsának munkájában.

5 (3) A tudományszak vezetője a témavezetővel és a tanszékvezetővel egyetértésben segíti a tudományszaki doktori képzésre felvett hallgató KMDI PhDTVSz szerinti tantárgy felvételt, a tananyag és kutatási téma feldolgozását, a tanulmányi (és esetleg oktatási), illetve kutatási kreditek megszerzését. 8 A doktori iskola oktatói (1) A doktori iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket a doktori iskola tanácsa alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására. A doktori iskola oktatóinak személyét a Doktori Tanács hagyja jóvá. A doktori iskola oktatói a szervezett képzés keretében témákat és oktatási foglalkozásokat hirdethetnek meg. 9 A doktori iskola témavezetői (1) Az oktatók a doktori iskola tanácsának javaslatára a Doktori Tanács döntése alapján témavezetői feladatokat vállalhatnak. A témavezető a doktorjelölt tanulmányait és kutatásait felelősen irányítja. (2) A témavezető feladatai: meghirdeti a doktori témát; a doktorandusz leckekönyvében félévenként aláírásával igazolja a kutatási feladatok teljesítését; segíti a doktoranduszt tudományos közlemények írásában, a doktori értekezés elkészítésében, támogatja külföldi ösztöndíjak elnyerésében; javaslatot tesz a doktorandusz képzési és kutatási tervére és felelős annak színvonaláért és végrehajtásáért; felelősséget vállal az elkészült doktori értekezés műhelyvitájának előkészítéséért, levezetéséért, majd benyújtásáért. Az egy témavezetőhöz tartozó doktoranduszok maximális számát a doktori iskola tanácsa állapítja meg. 10 Alapító tagok (1) alapító belső tag: az egyetemmel teljes munkaidejű munkaviszonyban álló, az adott tudományágban tudományos fokozattal rendelkező oktató vagy kutató, aki a doktori iskola alapításakor, illetve belépésekor a 67. évét még nem töltötte be és nincs tartós fizetés nélküli szabadságon vagy egy évnél hosszabb külföldi tanulmányúton; (2) alapító külső tag: tudományos fokozattal rendelkező aktív oktató vagy kutató, továbbá az adott tudományágban az egyetem professor emeritusa is. A kutatóknak június 30-ig habilitációval vagy akadémiai doktori címmel kell rendelkezniük.

6 11 A KMDI testületei és fórumai (1) A KMDI testületei és fórumai: - a Katonai Műszaki Doktori Iskola Tanács (a továbbiakban KMDIT); - a Katonai Műszaki Doktori Iskola Vezetői Tanács (KMDIVT); - tudományszakonként KMDI Tudományszak Tanács (KMDITT) - a Katonai Műszaki Doktori Iskola Doktoranduszi Önkormányzat (KMDIDÖ); - a Katonai Műszaki Doktori Iskola Hallgatói Fegyelmi Bizottság (KMDIFB); - a Katonai Műszaki Doktori Iskola Tanulmányi Bizottság (KMDITB); (2) A KMDI legfelsőbb szintű vezető testülete a KMDIT (3) A KMDIT munkáját állandó és ideiglenes tanácsok, illetve bizottságok segítik. 12 A KMDI Tanácsa (KMDIT) (1) A doktori iskolában a szakmai tevékenységet az iskola vezetője és a legalább 5 tagú doktori iskola tanácsa irányítja. Ez utóbbi elnöke a doktori iskola vezetője, tagjai a tudományági kari dékán, valamint a választott tagok. A doktori iskola tanácsának tagja lehet egy vagy több doktorandusz is, aki(k) tanácskozási joggal bír(nak). A doktori iskola tanácsa titkárt kérhet fel, aki a tanács ülésein tanácskozási joggal vesz részt (ha nem választott tag). (2)A doktori iskola tanácsának feladatai: az iskola belső szabályzatának és követelményrendszerének kidolgozása a Doktori Szabályzattal összhangban; a szervezett képzés szerkezetének meghatározása, javaslattétel az oktatási foglalkozások meghirdetésére; a szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok képzési tervének és kutatási témájának jóváhagyása; a képzési tervek és a kutatási témák koordinálása, a témavezetők tevékenységének felügyelete; javaslattétel a szigorlati- és bírálóbizottságok összetételére valamint a fokozatszerzésre jelentkezők szigorlati tárgyaira;

7 a doktori iskola vezetője, valamint a tudományszakok vezetőinek személyében szükséges változások kezdeményezése és a javaslatoknak a MAB szabályai szerinti előterjesztése a Doktori Tanács számára; a doktori iskola oktatóinak személyében szükséges változások kezdeményezése; a doktori iskola és a doktori témák címében és tartalmában szükséges változtatások kezdeményezése; új doktori képzési programok indításának kezdeményezése; indokolt esetben javaslatot tesz a Doktori Tanácsnak a hallgatók programból való törlésére; a Doktori Szabályzatban leírt esetekben döntéseiről értesíti a Doktori Tanácsot, amennyiben az 30 napon belül írásban nem kifogásolja az adott döntést, azt jóváhagyottnak kell tekinteni. (3) A doktori iskola tanácsa feladatkörének működési szabályzatában meghatározott egy részét átadhatja az iskolán belül működő képzési programoknak. A doktori iskola tanácsának fellebbviteli fóruma a Doktori Tanács 13 A KMDI Vezetői Tanács (1) A KMDIT tagjai a KMDI vezetője, helyettesei, tudományos titkára és akadémiai doktorai, valamint a KMDIDÖ vezetője. (2) A KMDIVT a KMDI vezetője mellett működő döntés-előkészítő, véleményező testület. 14 KMDI Tudományszak Tanács (KMDITT) ( 1 ) A KMDITT tagjai a doktori (PhD) képzésben részt vevő adott tudományszakot képviselő tudományos fokozattal rendelkező oktatók. (2) A KMDITT döntési jogkörrel rendelkezik a DT által engedélyezett tudományszaki képzés tartalmának és módszereinek a KMDI doktori képzésben résztvevők Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (KMDI KTVSZ) követelményrendszerével összhangban történő meghatározására (változtatására). (3) A KMDITT a szükséges esetekben kezdeményezheti (kérheti) a KMDITB vagy a KMDIFB vizsgálatát (állásfoglalását) a tudományos oktatóit és doktori hallgatóit érintő ügyekben. 15 KMDI Doktoranduszi Önkormányzat (KMDIDÖ) (1) A KMDI Doktoranduszi Önkormányzat állást foglal a KMDI doktori hallgatóinak élet- és munkakörülményeivel, szociális helyzetével, továbbá tanulmányi munkájával és a fegyelmi ügyeivel

8 kapcsolatos egyes kérdésekben. A KMDIDÖ munkáját választott bizottságok, munkacsoportok segíthetik (KMDI Tanulmányi Bizottság, KMDI Fegyelmi Bizottság). (2) A KMDIDÖ az Egyetemi (és a kari) Hallgatói Önkormányzat részeként, annak Szervezeti és Működési Szabályzatában lefektetett elvek alapján, mint a KMDI doktori hallgatóinak önálló önkormányzati szerve végzi tevékenységét. Önálló Szervezeti- és Működési Szabályzattal rendelkezik, amelyet a KMDI Tanácsnak bemutat. A testület képviseletét a KMDIDÖ elnöke látja el. 16 KMDI Tanulmányi Bizottság (KMDITB) (1) A KMDI Tanulmányi Bizottság a hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon eljáró testület. A bizottság létszáma 6 fő. A KMDI Tanulmányi Bizottság tagjainak fele oktató, fele hallgató. A KMDI Tanulmányi Bizottság hallgató tagjait a Doktoranduszi Önkormányzat, nem hallgató jogállású tagjait a KMDI vezetője jelöli ki. A bizottság elnökét a KMDI vezetőjének felkérésére a KMDI Tanács bízza meg három évre. (2) Vitás tanulmányi kérdésben a bizottság első fokon határozatot hoz, amely ellen a hallgató, a kézhezvétel után tizenöt napon belül a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével- halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. (3) A KMDI Tanulmányi Bizottság feladatáról, hatásköréről, működési rendjéről a KMDI Tanulmányi Bizottság SzMSz-e rendelkezik, amely nem lehet ellentétes a KMDI, a VSZTK, és a ZMNE Tanulmányi és Vizsgaszabályzatával. 17 KMDI Fegyelmi Bizottság (KMDIFB) (1) A KMDI Fegyelmi Bizottságot a KMDIDÖ választja meg. A Fegyelmi Bizottság a hallgatók fegyelmi ügyeiben első fokon jár el. Feladat- és hatáskörét az egyetem hallgatóinak Fegyelmi és Kártérítési Szabályzata tartalmazza. III. FEJEZET A KMDI SZEREPE A FELVÉTELI ELJÁRÁSBAN 18 A képzési formák meghirdetése (1) A képzési formákat és a felvétel lehetőségeit, illetve feltételeit a rektor évente január 15-éig együttesen az országos felvételi tájékoztatóban, az egyetem honlapján, a védelmi szektor intézményeinél, valamint a Magyar Honvéd című hetilapban hirdeti meg. A tájékoztató tartalmazza:

9 a) a felvenni tervezett létszámot; b) a tandíjjal, a költségtérítéssel és juttatásokkal kapcsolatos információkat; c) a felvétel követelményeit, különös tekintettel a felvételi vizsga értékelésére, valamint az alkalmazott rangsorolás elveire; d) a felvételi eljárási díj összegét és az annak befizetésével kapcsolatos információkat; e) egyéb, rendeletben meghatározott, illetve a jelentkezők számára szükséges információkat. (2) Az egyetem idegen nyelven is meghirdethet és folytathat doktori képzést. (3) A szervezett nappali (ösztöndíjas és önköltséges) képzésben részt vevő magyar állampolgárságú, valamint a szervezett nappali ösztöndíjas képzésben részt vevő nem magyar állampolgárságú doktoranduszok évenkénti létszámát az OM, a HM és a BM határozza meg. 19 Jelentkezés a doktori képzésre (1) Szervezett doktori képzésre és az egyéni felkészülésre történő jelentkezést a meghatározott jelentkezési lapon (2. sz. melléklet) kell benyújtani a felvételi tájékoztatóban meghirdetett határidőig a ZMNE Doktori és Habilitációs Központba. (2) A hivatásos állományú jelentkezőnek a meghirdetett doktori képzésre történő jelentkezésének tényét szolgálati elöljárójának írásban bejelenteni köteles (a továbbiakban bejelentés). a) a bejelentéshez kérelem is csatolható, amelyben a jelentkező kérheti, hogy nappali tagozatos képzési formában vehessen részt a doktori képzésben, illetve a képzési költségeit megtérítsék; b) ha a jelentkező az a) bekezdés szerinti kérelmet is benyújtott, annak mellékleteként a jelentkezés során beadott iratok másolatait is csatolni szükséges; c) a szolgálati elöljáró szolgálati úton a bejelentést és mellékleteit szolgálati jellemzéssel felterjeszti az állományilletékes parancsnoknak. Az állományilletékes parancsnok a bejelentést és mellékleteit átvételüktől számított öt munkanapon belül megküldi a HM Oktatási és Tudományos Tanácsának annak titkára útján, illetve a BM Tudományos Tanácsának annak titkára útján (a továbbiakban együtt Javaslattevő); d) Az a) bekezdés szerinti esetben a szolgálati elöljáró jogosult a bejelentéshez a véleményét és javaslatait csatolni, amelyre a jelentkező írásban megjegyzést tehet; e) A Javaslattevő a bejelentés részét képező kérelmekről az egyemen lefolytatott felvételi eljárás eredményének megismerése után javaslatot terjeszt elő a honvédelmi miniszternek, illetve a belügyminiszternek (a továbbiakban együtt miniszter); f) a nappali tagozatos doktori képzésben való részvétel akkor javasolható, ha az egyetem kutatási doktori programja, illetve a jelentkező által választott kutatási témakör a fegyveres, illetve a rendvédelmi szerv feladatait érinti, vagy azok teljesítését elősegíti, illetőleg e szervek fejlesztésével összefüggő elgondolás megvalósításához járul hozzá;

10 g) a képzéssel összefüggő költségek megtérítésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró tanulmányi szerződést köthet a hallgatóval. A tanulmányi szerződést az illetékes személyügyi szervek készítik elő a beiskolázási határozattal egyidejűleg; h) a nem nappali tagozatos képzési formában részt vevők esetében a képzési költségek megtérítését tanulmányi szerződés alapján az állományilletékes parancsnok engedélyezheti; i) a tanulmányi szerződésben rögzíteni kell a képzés során megtérített költségek szerződésszegés esetén történő visszafizetésének feltételeit. (3) A jelentkezőnek igazolnia kell egyetemi végzettségét, idegennyelv-ismeretét és eddigi tudományos kutatási, diákköri eredményeit, illetve publikációs tevékenységét. (4) Jelentkezni a doktori iskolák meghirdetett témáira lehet. (5) A jelentkezési laphoz csatolni kell: a) az illetékes elöljáró véleményét és javaslatát a képzésben történő részvételre (csak a HM, MH, BM állományúak esetében); b) az utolsó szolgálati jellemzést (csak a HM, MH, BM állományúak esetében); c) a szakmai önéletrajzot; d) a leckekönyv(eke)et és egyetemi oklevele(ke)t; e) a nyelvismeretet igazoló bizonyítvány(oka)t; f) a tudományos publikációk jegyzékét és szükség esetén különlenyomataikat; g) a kutatási tématervet; h) a felvételi eljárási díj befizetésének igazolását; i) nem HM, MH, BM állományúak esetében érvényes erkölcsi bizonyítványt; j) az önköltséges képzési formára történő jelentkezés esetében a költségek térítését vállaló hivatalos nyilatkozatot. (6) A kutatási tématervben a választott téma egy részterületének címét, kutatási célkitűzését és kidolgozásának tervezett vázlatát kell megadni. (7) A választott kutatási résztémát a programvezetővel és az érintett témavezetővel a jelentkezés benyújtása előtt kell elfogadtatni (pontosítani), amelyet ők a jelentkezési lapon aláírásukkal igazolnak. (8) Abban az esetben, ha a teljes idejű képzésre jelentkező kutatási témáját egyetemen kívüli kutatóhelyen kívánja kidolgozni, illetőleg az ösztöndíját nem állami forrásból, hanem máshonnan (alapítvány, intézmény, gazdasági társaság stb.) folyósítanák, az erre vonatkozó kötelezettségvállalást (igényt) is csatolni kell a pályázathoz. (9) A részidejű képzésre történő jelentkezéshez mellékelni kell a pályázó, illetve munkahelye vezetőjének nyilatkozatát a doktori képzés kutatási programjának költségforrásáról. (10) Költségtérítéses képzésre való jelentkezéshez nyilatkozatot kell mellékelni arról, hogy a pályázó a felvétel esetén vállalja a szabályzatban meghatározott költségtérítést.

11 (11) Az a külföldi doktorandusz, aki egyetemi tanulmányait nem magyar vagy angol kivételes esetben nem francia, német, orosz vagy spanyol nyelven végezte el, pályázatához nemzetközi érvényű idegennyelv-vizsga bizonyítványt (TOEFL, ALIGU, British Council stb.) is köteles mellékelni. Ennek hiányában a felvételi meghallgatást megelőzően le kell tenni a megfelelő szintű nyelvvizsgát. (12) Az egyéni felkészülésre történő jelentkezésnél részletesen dokumentálni kell a legalább ötéves tudományos kutatómunka eredményeit. A kutatási tématerv helyett az értekezés részletes témavázlatát kell mellékelni. A pályázatban meg kell jelölni a befogadó programra és a témavezető személyére vonatkozó kérelmet is. A pályázathoz nyilatkozatot kell csatolni arról is, hogy a költségeket ki vállalja. Amennyiben hazai pályázó esetén a jelölt intézménye (munkahelye), illetve külföldi pályázó esetén a küldő állam téríti a költségeket, az erre vonatkozó hivatalos kötelezettségvállalást szintén csatolni kell. 20 A felvételi meghallgatás (1) A beérkezett pályázatokat a Doktori és Habilitációs Központ alaki szempontból felülvizsgálja. (2) Az alaki szempontból hiányosan benyújtott pályázat esetén felszólítja a pályázót a hiány pótlására. Amennyiben a pótlás nem történik meg, vagy a pályázat kívül esik az egyetemen akkreditált valamelyik doktori iskola témakörén, a pályázatot visszautasítja. Az elutasítást indokolni kell. (3) A formai feltételeknek megfelelő jelentkezőket a doktori iskola vezetője május folyamán felvételi meghallgatásra hívja be. (4) A felvételi meghallgatás célja a jelentkező habitusának, eddigi tudományos tevékenységének, nyelvismeretének és a kutatandó témával kapcsolatos elképzeléseinek megismerése. (5) A felvételi meghallgatások ütemezésére és a felvételi bizottságok összetételére a doktori iskola vezetője tesz javaslatot és a Doktori Tanács hagyja jóvá. (6) A felvételi meghallgatások előkészítése, megszervezése és végrehajtási feltételeinek biztosítása a Doktori és Habilitációs Központ feladata. (7) A felvételi bizottság legalább három tagú. Elnöke a doktori iskola vezetője vagy annak helyettese, tagja az érintett tudományszak vezetője és az érintett témavezető. 21 A felvételi eljárás értékelési rendje (1) A felvételi meghallgatás alapján a felvételi bizottság az alábbi szempontok szerint értékeli a jelentkezőt: a) habitus: 025 pont; b) eddigi tudományos tevékenység: 025 pont c) a diploma minősítése: 1525 pont;

12 d) idegennyelv-ismeret: 1025 pont. (2) A diploma minősítésének értékelése: jó 15 pont, jeles 20 pont, kitüntetéses 25 pont. Három évnél régebbi diploma esetében a diploma értékelése elmaradhat, ekkor az első két értékelési szempont maximális pontszáma 12,5-12,5 ponttal növekszik. (3) Az idegennyelv-ismeret értékelése alapfokú "C" típusú (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsga esetén 5 pont, középfokú "C" típusú (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsga esetén 10 pont, felsőfokú "C" típusú (vagy azzal egyenértékű) nyelvvizsga esetén 15 pont. (4) A felvételi meghallgatásokat követően a Doktori és Habilitációs Központ összegzi az eredményeket és az elért pontszámok alapján tudományszakonként és képzési formánként rangsorolja a jelentkezőket. (5) A felvételhez legalább 60 pont, illetve az első két értékelési szempontból egyenként legalább pont elérése szükséges. (6) A doktori iskolák a jelentkezőket véleményezik és kialakítják javaslatukat: javasolják, feltételesen javasolják vagy nem javasolják. 22 A felvételi döntés (1) A Doktori Tanács a rangsorok, a doktori iskolák javaslata és a keretszámok alapján június 30-ig dönt a képzésre vagy egyéni felkészülésre történő felvételről. (2) A jelentkezőket a döntésről a Doktori és Habilitációs Központ július 31-ig értesíti. (3) Az elutasítottak számára a döntést indokolni kell (nem felelt meg a felvételi követelményeknek, helyhiány miatt nem nyert felvételt). (4) Jogszabálysértő elutasító döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Doktori és Habilitációs Központon keresztül a rektorhoz lehet fellebbezni. A rektor az ügyben törvényességi felügyeleti jogkörében 30 napon belül dönt. (5) A felvételt nyertek számára meg kell küldeni a képzéssel kapcsolatos tájékoztatót, illetve a Doktori Szabályzatot és más kapcsolódó szabályzatokat. (6) A képzéssel kapcsolatos tájékoztató tartalmát a Doktori és Habilitációs Központ készíti el. (7) A nappali képzésre felvett hivatásos állományú doktoranduszok nevét a rektor megküldi az illetékes miniszternek (HM, BM), aki külön jogszabályban meghatározott módon intézkedik a jelentkező rendelkezési állományba helyezéséről és vezényléséről. (8) A felvételt nyertnek a beiratkozáskor nyilatkozatot kell aláírnia arról, hogy a doktori képzéssel és fokozatszerzéssel kapcsolatos egyetemi és kari szabályzatot, és a doktori iskola követelményeit áttanulmányozta, s azok alapján jogait és kötelességeit megismerte. (9) Minden olyan esetben, amikor a képzés vagy a kutatás költségeit a doktorandusz, a munkahelye vagy egyéb kötelezettségvállaló téríti, annak részletes feltételit külön szerződésben kell rögzíteni. IV. FEJEZET

13 A KMDI KÉPZÉSI RENDSZERE 23 A képzés és a fokozatszerzés fogalma, tartalma (1) A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem a Magyar Akkreditációs Bizottság által elismert tudományágakban szervezett (teljes idejű, valamint részidejű) képzést, vagy egyéni felkészülést követő fokozatszerzési eljárás alapján tudományos fokozatként, a nemzetközi ekvivalencia feltételeknek megfelelő doktori fokozatot ítél oda. (2) A doktori fokozat egy adott tudományszak magas színvonalú ismeretét, annak új eredményekkel gazdagító művelését és az önálló kutatómunkára való alkalmasságot tanúsítja. (2) A szervezett képzés és az egyéni felkészülés, oktatási, illetve kutatási keretei akkreditált doktori iskolákból, képzési tudományszakokból, illetve egy vagy több tudományszak alapján szervezett doktori programokból épülnek fel. (3) A fokozatszerzés a képzéstől időközben független cselekmény fokozatszerzésre a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése után legkésőbb öt éven belül lehet jelentkezni. 24. Képzési formák (1) A doktori fokozat megszerzéséhez szükséges tudásszint elérhető: a) Szervezett képzés keretében: nappali tagozatos (teljes idejű) ösztöndíjas képzés, nappali tagozatos (teljes idejű) költségtérítéses képzés, esti tagozatos (részidejű) költségtérítéses képzés; levelező tagozatos (részidejű) költségtérítéses képzés. b) Egyéni felkészülés útján. (2) A szervezett képzésre azok jelentkezhetnek, akik: legalább jó minősítésű, az egyetem által meghirdetett programok teljesítéséhez szükséges egyetemi végzettséggel (MSc, vagy azzal egyenértékű oklevéllel) rendelkeznek. A "jó" minősítés követelménye alól három évnél régebben szerzett oklevél esetében a 9. (2) bekezdése szerinti mentesség adható; legalább egy, a választott doktori téma kidolgozásához szükséges világnyelvből legalább középfokú, állami "C" típusú, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkeznek. (3) Részidejű képzésre a (2) bekezdésben foglalt feltételek mellett azok jelentkezhetnek, akiknek a munkaviszonyuk és munkahelyi feltételeik lehetővé teszik a képzés és a fokozatszerzés követelményeinek teljesítését. A jelentkezőt részidejű képzésre csak akkor lehet felvenni, ha a fenti

14 feltételek a munkahelyén, vagy egyéb helyen biztosíthatók, amelyet a jelentkezőnek minden esetben nyilatkozattal kell igazolni. (4) Az egyéni felkészülésre a (2) bekezdésekben foglalt feltételeken túl legalább ötéves tudományos kutatási tevékenységgel rendelkező oktatók, kutatók pályázhatnak, ha jelentős saját tudományos eredményt és publikációs tevékenységet tudnak igazolni. (5) A képzésben való részvétel legfontosabb feltételei: jelentkezés, illetve pályázat benyújtása, akkreditált doktori iskola és a tudományszak vezetőjének befogadó nyilatkozata, felvételi bizottság meghallgatáson alapuló támogató javaslata, a doktori iskola kedvező döntése a képzésre való alkalmasságról és a felvételről, a képzés és a kutatás pénzügyi forrásainak megléte. (6) Az egyéni felkészülésre történő felvétel során is a jelen (5) bekezdése szerint kell eljárni. 25. A képzési tudományszakok és témacsoportok (1) A hadtudomány tudományágban a doktori iskola képzési rendszerében művelt tudományszakok: - Katonai műszaki infrastruktúra - Haditechnika - Védelmi elektronika - Környezetbiztonság és katasztrófavédelem - Katonai közlekedési rendszertechnika (2) A tudományszaki képzés indítását, megszüntetését a Katonai Műszaki Doktori Iskola Tanács (KMDIT) kezdeményezi az egyetem Doktori Tanácsánál (DT). (3) A tudományszak főtantárgya szigorlati tantárgy, melynek óraszámait, az előadások témáit, a feldolgozandó irodalomjegyzéket és a megszerezhető kreditek mennyiségét a tudományszak felelős oktató által kidolgozott tanterv tartalmazza. (4) A tantervben a tudományszakon belül oktatási témacsoportok és kutatási témák határozhatók meg a (3) szerinti tartalommal. (5) A tanulmányi munka rendjét, a követelményeket, a számonkérés rendjét részletesen a KMDI Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsga Szabályzata rögzíti. 26.

15 A szervezett képzés nappali formája (1) A szervezett nappali képzés segíti a doktoranduszt a doktori fokozat megszerzéséhez szükséges tudás és az önálló kutatói gyakorlat megszerzésében. Ennek érdekében a doktorandusz tudományos képzésben, szükség szerint idegen nyelvi képzésben vesz részt, továbbá egyéni kutatómunkát végez és oktatási feladatokkal bízható meg. Ez utóbbinak a heti óraszáma a félévek átlagában nem haladhatja meg a négyet. (2) A nappali képzés időtartama hat félév. A képzést a doktori iskola vezetője a doktori iskola tanácsának bevonásával a tanszékvezetők (tudományszak-felelős oktatók) segítségével szervezi. Gondoskodik a foglalkozások meghirdetéséről, a tanulmányi ügyek kezeléséről a félévek számon kért lezárásáról, a járandóságok folyósításáról. (3) A felvételt nyert hallgató (a doktorandusz) a félévek elején az előírt módon és határidőig beiratkozik, diákigazolványt kap és leckekönyvet vált. A leckekönyvbe felveszi a meghirdetett lehetőségek közül az előírt és/vagy választott félévi tanulmányi és kutatási kötelezettségeket. A számon kért teljesítmények igazolása a leckekönyvben történik. A kutatómunka teljesítését a témavezető igazolja. Ez az igazolás szükséges feltétele a félév eredményes lezárásának. (4) A tanulmányi követelmények mértékegysége a tanulmányi pont (kredit). Azt a számon kért és minősített ismeretet, amelyet a doktorandusz legalább 10 egyórás előadásnak vagy gyakorlatnak megfelelő tanulmányi munka elvégzésével elsajátíthat, egy tanegységnek (kredit) nevezzük. A képzés során lehetőleg annak első két évében minden hallgatónak legalább 45 a témavezetővel egyeztetett tanegységet kell teljesíteni. A további követelményeket a KMDI Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsga Szabályzata (KMDI KTVSz) tartalmazza. (5) A doktorandusz más egyetemen vagy külföldi tanulmányútján a témavezető előzetes jóváhagyása alapján szerzett kreditjeinek vagy dokumentált teljesítményének beszámításáról a doktori iskola tanácsa dönt. (6) Az egy félévben kötelezően megszerzendő tanulmányi, kutatási és oktatási kreditek számát a KMDI KTVSz tartalmazza. A tanulmányi kötelezettségeit nem teljesítő hallgató jogállása és ösztöndíja a doktori iskola tanácsa javaslatára a ZMNE Doktori Tanács döntésével megszüntethető. (7) Annak érdekében, hogy a doktorandusz a doktori értekezés benyújtásához egy második idegen nyelvből a szakterülete műveléséhez szükséges nyelvtudással rendelkezzék, az egyetem idegen nyelvi lektorátusa nyelvi képzést indíthat. A nyelvtanulás és -vizsga költségtérítéses, költségei a doktoranduszt terhelik. 27. A képzés tervezése, szervezése és végrehajtása (1) A tantárgyfelelősök minden félévet megelőzően meghirdetik az adott félévben felvehető tantárgyak, a megszerezhető kreditek és kutatói szemináriumok körét, amelyet a Doktori és Habilitációs Központ összesít és közzétesz. (2) A doktorandusz az előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek alapján, a témavezető irányításával egyéni tanulmányi és kutatási programot készít az első félév utolsó hónapjának végéig. (3) A tanulmányi és kutatási programot a témavezető javaslata alapján az illetékes doktori iskola hagyja jóvá.

16 (4) A kötelezően előírt tantárgyakat tartalmazó I.félév esetében a tervezés központilag történik. (5) A doktoranduszok a féléves tanulmányi tervek jóváhagyása után a Doktori és Habilitációs Központban töltetik ki leckekönyvüket, iratkoznak be a félévre és érvényesíttetik diákigazolványukat. (6) Az egyes tantárgyak és kutatói szemináriumok oktatási feltételeit a tantárgyfelelősök, az illetékes tudományszak felelősök és a tanszékvezetők biztosítják. (7) A tantárgyak követelményeinek és vizsgáinak teljesítését a tantárgyfelelős, illetve az előadó a leckekönyvben igazolja, a teljesített félévet a doktori iskola vezetője zárja le. (8) A képzés és számonkérés részletes szabályait a KMDI Kreditrendszerű Tanulmányi és Vizsga Szabályzatban (KMDI KTVSz) rögzíti. 28. A képzés értékelése, lezárása (1) A képzési idő első, második és harmadik évének végén a témavezető írásban nyilatkozik a doktorandusz addig végzett munkájáról, a jóváhagyott munkaterv ellenőrzési pontjainak teljesítéséről (vizsgák, irodalomkutatás, kutatási, kísérleti tevékenység, publikációk stb.). A doktori iskola és a tanszékvezető (tudományszak-felelős oktató) is értékel a nyilatkozat alapján, de kérheti a doktorandusz szóbeli beszámolóját is. Az ilyen beszámolón a témavezetőnek is jelen kell lennie. (2) A képzési időszak lezárásakor a doktorandusz kutatómunkáját a témavezető jelenlé-tében a doktori iskola is értékeli és dönt a képzési követelmények teljesítéséről. (3) A jelölt a hat szemeszter eredményes lezárása után abszolutóriumot szerez. Az abszolutórium annak dokumentuma, hogy a doktorandusz a doktori képzés tanulmányi és kutatási kötelezettségeinek mindenben eleget tett. A jelölt részére az abszolutóriumot a KMDI vezetője adja ki. Azon doktorandusz részére, aki a hat félév alatt nem szerezte meg a szükséges 180 kreditet, az abszolutórium nem állítható ki. (4) A KMDIT engedélyével az abszolutórium megszerzésére irányúló tanulmányi és kutató munka a hat félév után (esetleg esti vagy levelező tagozaton) is folytatható. Ez esetben (ha szükséges) a munkahelyi hozzájárulás megszerzése a hallgatót terheli. (5) Valamennyi követelmény színvonalas teljesítése esetén a képzési időszak a doktorandusz kezdeményezésére legalább 24 hónap letelte után is lezárható. (6) A képzési idő befejezése előtt a doktori szigorlat nem tehető le, az a fokozatszerzési eljárás része. 29. A szervezett képzés nappali formájában résztvevő doktorandusz jogállása (1) A hivatásos állományú doktorandusz (hallgató):

17 a) a miniszter engedélyével vehet részt nappali tagozatos képzésben; b) a képzés megkezdésével egyidejűleg annak időtartamára külön jogszabályban meghatározott módon rendelkezési állományba kerül; c) a képzés idejére külön törvény szerinti illetmény illeti meg; d) a hallgatói jogviszonyának szünetelésére jogosult a szünetelés tényét a szolgálati elöljárójának bejelenteni köteles. A szünetelés időtartamára a hallgatót a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró beosztásba helyezi; e) külföldi részképzésére vonatkozó szándékát a szolgálati elöljárónak bejelenteni köteles; f) külföldi részképzésben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró előterjesztése alapján a miniszter engedélyével vehet részt; g) külföldi részképzése idejére megilleti illetménye, emellett őt a miniszter devizaellátmányban részesíti, melynek mértékét külön rendelet határozza meg; h) ha tanulmányi idejét saját kérésére vagy önhibájából megszakítja, a Doktori Tanács döntésének figyelembevételével tanulmányait nem nappali tagozatos hallgatóként folytathatja, a képzési költségek vonatkozásában saját magának kell gondoskodnia. i) a képzési forma megváltoztatásával egyidejűleg a hallgatót a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró beosztásba helyezi; j) doktori témájának megváltoztatásához a Doktori Tanács és a Javaslattevő egybehangzó támogatása szükséges. (2) A doktorandusz feladatait általában az egyetemen teljesíti. Ez alól a Doktori Tanács egyedi esetekben felmentést adhat. Több intézmény (egyetem vagy kutatóintézet) által szervezett iskolákban a doktorandusz feladatait a témavezető intézményének szervezeti egységében teljesíti. (3) A doktori képzésben részt vevő hallgató oktatói feladatokat vállalhat. A doktorandusz által ellátott oktatási tevékenységért a doktori iskola tanácsának döntése szerint tanulmányi pont (kredit) adható. E tevékenységből a képzés követelményeinek teljesítéséhez szükséges tanulmányi pontok (kreditek) legfeljebb egynegyede szerezhető meg. (4) Az oktatói tevékenység tartalmát, jellegét és időtartamát szerződésben kell rögzíteni, melyet a doktorandusz, az adott oktatási tevékenységért felelős szervezeti egység vezetője köt a témavezető ellenjegyzésével. A vállalt feladatok teljesítését az adott oktatási tevékenységért felelős szervezeti egység vezetője igazolja. (5) A doktoranduszokra az egyetem egyéb szabályzatai értelemszerű esetekben érvényesek. (6) A doktorandusz évi 25 munkanap szabadságra jogosult (7) Az állami doktori ösztöndíjban részesülő doktoranduszok egyébként az alapképzésben részt vevő hallgatókkal megegyező feltételek mellett az év 12 hónapjában jogosultak kollégiumi elhelyezésre. A kollégiumi elhelyezésre az egyetem kollégiumi szabályzata vonatkozik. (8) Amennyiben a doktorandusz a honvédelemről szóló évi CX. törvény 92. (1) bekezdésében foglalt szolgálati kötelezettségét teljesíti, annak időtartamára az egyetem a hallgatói jogviszonyát szünetelteti.

18 30. Fizetendő díjak és térítések (1) Nappali ösztöndíjas képzésben részt vevő doktoranduszok tandíjat, a többi képzési formában résztvevők képzési és kutatási költséget fizetnek. (2) A tandíj havi összegét tanévenként a Doktori Tanács határozza meg. (3) A képzési és kutatási költséget tanévenként a Doktori Tanács kutatási témánként határozza meg. (4) A doktori képzésre és egyéni felkészülésre, valamint a doktori fokozatszerzésre jelentkezők eljárási, okmány-kiállítási díjat, illetve pótdíjat fizetnek (a ZMNE DSZ 3. sz melléklete szerint). (5) Eljárási, kiállítási díjat kell fizetni (ZMNE DSZ 3. sz. melléklet): a) szervezett képzésre vagy egyéni felkészülésre jelentkezésre; b) doktori fokozatszerzési eljárásra; c) oklevél kiállítására; d) honosításra. (6) Pótdíjat kell fizetni (a ZMNE DSZ 3. sz. melléklete szerint): a) 130 oldalt meghaladó értekezés esetében; b) harmadik hivatalos bíráló felkérése esetén. 31. Támogatások, mentességek és kedvezmények (1) Nappali ösztöndíjas képzésben részt vevő hivatásos állományú doktorandusz helyett a tandíj megtérítését az illetékes miniszter engedélyezi tanulmányi szerződés alapján. Amennyiben a doktorandusz tanulmányait önhibájából megszakítja és más képzési formában folytatja, a tandíj megtérítésére a továbbiakban nem jogosult. (2) Önköltséges képzésben részt vevő hivatásos állományú doktorandusz részére a tandíj megtérítését kérelmére az illetékes miniszter engedélyezheti. (3) Az egyetem saját oktatói és kutatói által fizetendő díjakat és térítéseket (a jelentkezési és pótdíjak kivételével) átvállalhatja, ezeket a továbbtanulási keretigény terhére évente kell tervezni. (4) A nem hivatásos állományú nappali ösztöndíjas doktorandusz állami vagy egyéb forrásból ösztöndíjat kap. (5) A hivatásos állományú nappali ösztöndíjas doktoranduszt a képzés idejére külön jogszabály szerinti illetménye illeti meg. (6) Tanulmányok szüneteltetése idejére tandíjat fizetni nem kell, ösztöndíj nem folyósítható. (7) Állami ösztöndíjat legfeljebb hat hónapig tartó külföldi részképzés idejére folyósítani kell, legfeljebb tizenkét hónapig tartó külföldi részképzés idejére folyósítani lehet.

19 (8) A hivatásos állományú doktoranduszt külföldi részképzése idejére, legfeljebb tizenkét hónapig illetménye megilleti, emellett az elöljáró felterjesztése alapján az illetékes miniszter külön jogszabályban meghatározott mértékben devizaellátmányban is részesítheti. (9) A levelező doktorandusz számára állami ösztöndíj nem folyósítható. (10) Az állami doktori ösztöndíjban részesülő doktoranduszok tankönyv- és jegyzettámogatásban részesülnek, amelynek felosztása és kifizetési módja azonos az alapképzésben résztvevő hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatásával. A tankönyv- és jegyzettámogatás felhasználásáról a doktorandusz évente írásban beszámol a doktori iskola vezetőjének. (11) Az állami doktori ösztöndíjban részesülő doktorandusz a képzés első két évében vállalt heti négy óra oktatási tevékenységért díjazásban részesülhet, melyet az adott oktatási szervezeti egység fedez. Az oktatói tevékenységért járó külön díjazást pénzbeli juttatásként kell kifizetni. (12) A költségtérítéses képzésben részt vevő doktoranduszt minden oktatási tevékenységért a (11) bekezdésben megállapított díjazás illeti meg. 32. Szabadság, tanulmányi szabadság (1) A nappali doktorandusz évi huszonöt munkanapon jogosult szabadnap kivételére, amelyet a témavezetője tart nyilván. (2) A kettős jogállású doktorandusz szabadságának, tanulmányai megszakításának és külföldi részképzésének rendjét külön jogszabály határozza meg. 33. A tanulmányi idő megszakítása (1) A doktorandusz kérelmére a tanulmányok megszakítását, a témavezető javaslatára (külföldi szolgálati út, betegség esetén) legfeljebb három alkalommal összesen három évre a Doktori Iskola vezetője engedélyezheti (egy alkalommal a kérelmet el kell fogadni). (2) Ha a doktorandusz a honvédelemről szóló törvény 92. -ának (1) bekezdésében foglalt szolgálati kötelezettségét teljesíti, annak időtartamára az egyetem a hallgatói jogviszonyt szünetelteti. (3) Hivatásos állományú doktorandusz a tanulmányok szüneteltetését elöljárójának bejelenteni köteles, aki a szünetelés időtartamára a doktoranduszt beosztásba helyezi. 34. A szervezett képzés levelező, esti (munka melletti) formája (1) A levelező képzés során a doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeket elsősorban egyéni tanulással sajátítja el. Ennek elősegítésére a doktori Iskola vezetője által meghatározott rendben végrehajtott összevonásokon vesz részt. Az összevonások kontakt óraszámai nem haladhatják meg a nappali képzés óraszámainak egyharmadát.

20 (2) A levelező doktorandusz az előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek alapján, a témavezető irányításával egyéni tanulmányi és kutatási programot készít, amelyet az illetékes tudományszak-felelős (programvezető) hagyja jóvá. (3) A levelező doktorandusz részére kérésére témavezetője egyes tantárgyakból az öszszevonásokon túl konzultációs lehetőségeket szervez. (4) A levelező doktorandusz valamennyi vizsgakötelezettségét a nappali doktoranduszokhoz hasonlóan (hasonló tartalomban és ütemezésben) teljesíti. (5) A levelező doktorandusz egyéni kutatómunkáját amennyiben ennek feltételei biztosítottak munkahelyén is végezheti. (6) A hivatásos állományú doktorandusz: a) a személyes megjelenéssel járó foglalkozásokról a szolgálati elöljárónak félévente bejelentést tesz; b) személyes megjelenéssel járó foglalkozásokon való részvételét biztosítani kell. Kivételesen a visszarendelésre, illetve berendelésre vonatkozó külön szabályok szerint a hallgató részvételének biztosítása megtagadható. A megtagadás tényéről a visszarendelésre, illetve berendelésre jogosult elöljáró igazolást ad ki; c) hallgatói jogviszonyának megszüntetését, szüneteltetését és tanulmányai folytatását a szolgálati elöljárónak bejelenteni köteles; d) külföldi részképzésben való részvételi szándékát a szolgálati elöljárónak bejelenti; e) a külföldi részképzésben való részvételt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró előterjesztésének figyelembevételével a miniszter engedélyezi; f) saját kérésére, a Javaslattevő felterjesztése alapján, a miniszter engedélyével tanulmányait nappali tagozatos hallgatóként folytathatja tovább; g) tandíjának átvállalásáról a miniszter a Doktori Tanács döntését követően a Javaslattevő javaslatának figyelembevételével dönt. (7) Igény esetén önköltséges esti doktori képzés is szervezhető. Ez esetben munkaidőn kívül kell az előadásokat, konzultációkat megtartani. Az esti képzésben a kontakt órák száma nem haladhatja meg a nappali képzés óraszámainak kétharmadát. 35. Az egyéni felkészülés (1) Az egyéni felkészülés célja, hogy a jelentős oktatói és/vagy kutatói gyakorlattal valamint dokumentált tudományos teljesítménnyel (egyetemi doktori cím és/vagy megfelelő számú és minőségű publikáció) rendelkező szakemberek számára lehetővé tegye a doktori (PhD) fokozat megszerzését. (2) Az egyéni felkészülés ideje legalább egy év. (3) Az egyéni felkészülő a tanulmányi kötelezettségek alól felmentést kap(hat), de a szervezett képzésben résztvevőkhöz hasonlóan egyéni kutatómunkát folytat.