DEBRECENI EGYETEM ORVOSTUDOMÁNYI DOKTORI TANÁCS

Átírás

1 Működési szabályzat DEBRECENI EGYETEM ORVOSTUDOMÁNYI DOKTORI TANÁCS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA vonatkozik az orvostudományi területen működő valamennyi doktori iskolára (érvényes a doktori képzést szeptember 1. előtt kezdő hallgatókra/doktorjelöltekre) (legutóbb módosítva: december 9.) D e b r e c e n 2016

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I. FEJEZET... 4 Jogszabályi háttér... 4 II. FEJEZET... 6 Meghatározások... 6 III. FEJEZET... 8 A doktori képzés és fokozatszerzés szervezeti keretei A doktori iskolák és doktori programok Az egyetemi és tudományterületi doktori tanácsok Nyilvántartás /A Doktori képzési támogatás IV. FEJEZET A doktori képzés Felvétel a szervezett doktori képzésre A szervezett képzés nappali formája A szervezett képzés nappali formájában részt vevő hallgatók jogállása A doktoranduszok részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak A nem-állami, külső ösztöndíjas szervezett doktori képzés A tanulmányi idő megszakítása A szervezett képzés levelező (munka melletti) formája Az egyéni felkészülés V. FEJEZET A fokozatszerzési eljárás A fokozatszerzési eljárás általános feltételei Doktorjelölti ösztöndíj A doktori szigorlat Az önálló tudományos munkásság Az idegen nyelvek ismerete Az értekezés A bírálati eljárás és a nyilvános vita A fokozatszerzési eljárás lezárása, a doktori fokozat minősítése, a doktori oklevél tartalma, a doktoravatás Kitüntetéses doktorrá avatás Külföldön szerzett tudományos fokozat honosítása VI. FEJEZET Egyéb rendelkezések A doktori fokozat visszavonása A doctor honoris causa kitüntető cím A doktori szabályzat Eljárások díjai és az abban résztvevők díjazása Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések Jogorvoslat MELLÉKLETEK Az ORVOSTUDOMÁNYI Doktori Tanácshoz tartozó doktori iskolák Az Orvostudományi Doktori Iskolák működési rendje JELENTKEZÉSI LAP szervezett doktori (PhD) képzésre A doktori felvételi eljárás pontozása Az Orvostudományi Doktori Tanács felvételi rendje

3 Jelentkezési lap doktori (PhD) fokozat megszerzésére DOKTORI (PhD) FOKOZATSZERZÉS JEGYZŐKÖNYVE A tudományos publikációk köre A doktori tézisek címoldala és kötelező fejezetei Doktori oklevél A doktori fogadalom szövege KÉRELEM DOKTORI (PhD) FOKOZAT MEGÍTÉLÉSÉRE Juttatások, normatívák és fizetendő díjak A doktori cselekmények és a doktori fokozat minősítése Társszerzői nyilatkozat Co-author statement in connection with submission of PhD thesis Nyilatkozat megosztott felhasználásról I Nyilatkozat megosztott felhasználásról II Doktori értekezések és tézisek formai követelményei MEGHÍVÓ PhD védés forgatókönyve Témavezetői akkreditációs űrlap REGISZTRÁCIÓS LAP DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ELŐZETES VITÁJÁNAK JEGYZŐKÖNYVE Kutatási beszámoló DOKTORJELÖLTI NYILATKOZAT Témavezető-váltási kérelem Kérelem társ-témavezető megbízásának engedélyezésére

4 A Debreceni Egyetem Orvostudományi Doktori Tanácsához (továbbiakban: ODT) tartozó doktori iskolákban folyó PhD képzés egységes színvonalának biztosítása érdekében a Debreceni Egyetem Doktori Szabályzatának I. fejezet (3) bekezdése alapján az ODT megalkotta az Orvostudományi Doktori Tanács Működési Szabályzatát, amely magában foglalja az egyes iskolák működési rendjét is. A működési szabályzat a Debreceni Egyetem Doktori Szabályzatának kiegészítését és végrehajtását tartalmazó szabályozás, felépítésében igazodik annak egyes rendelkezéseihez. A működési szabályzat előírásai az ODT-hoz tartozó minden doktori iskolára egységesen érvényesek. I. FEJEZET Jogszabályi háttér A Működési Szabályzat a Debreceni Egyetem Doktori Szabályzata alapján, az azt megalapozó jogszabályi hátteret figyelembe véve készült. (1) A Debreceni Egyetem doktori szabályzatának jogszabályi hátterét az alábbi törvények és rendeletek jelentik: a évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (továbbiakban: Nftv.); a 137/2008. (V.16) Korm. rendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról; az 50/2008. (III.14) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról; az 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről; a 387/2012. ( XII.19.) Korm. rendelet a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról; a 423/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról; a 79/2006. (IV.5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról; a évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről; (2) A Debreceni Egyetem doktori szabályzatának megalkotásakor figyelembe vette: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) állásfoglalását a doktori iskolák létesítéséről és működéséről (MAB SzMSz 4. sz. melléklete); a DE Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban SZMSZ), valamint az annak mellékletét képező egyéb, a doktori képzéssel és fokozatszerzéssel kapcsolatos szabályzatokat. (3) A jelen szabályzat keretei között, azt kiegészítő szabályzatokat a tudományterületi doktori tanácsok, a szabályzatok végrehajtását tartalmazó eljárási rendeket a karok is alkothatnak. Az egyes doktori iskolák részletes működési rendjét a doktori iskolák működési szabályzatai tartalmazzák. (4) Az egyetemi doktori szabályzatot az Egyetem honlapján hozzáférhetővé teszi. A doktori iskolák működési szabályzatukat saját honlapjukon és az országos adatbázisban is közzéteszik. 4

5 II. FEJEZET Meghatározások (1) A Debreceni Egyetem doktori szabályzata a doktori képzéssel és fokozatszerzéssel kapcsolatos fogalmakat az alábbi meghatározások szerint használja: doktori tanács: a doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére a Szenátus által létrehozott testület, amely a doktori képzés tekintetében döntéshozatali jogosultsággal rendelkezik, különösen a képzésre felvétel, a fokozatszerzési eljárás megindítása, valamint a fokozat odaítélése tekintetében; doktori iskola: az egyetemen a Szenátus jóváhagyásával működő, az egyetem különböző szervezeti egységeit átfogó olyan oktatási szervezet, amelyben a tudományos fokozat elnyerésére felkészítő képzés folyik. A doktori iskolában közreműködhet a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott akadémiai és egyéb kutató csoport vagy az intézményen kívüli kutatóintézet is. törzstag: tudományos fokozattal rendelkező, a doktori iskola tudományágában, illetve kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet folytató, a Debreceni Egyetemen teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató, aki az Nftv. 26. (3) bekezdése alapján, a költségvetési támogatás megállapítására a Debreceni Egyetemet jelölte meg. A doktori tanács jóváhagyásával törzstag lehet a Debreceni Egyetem az Nftv. 32. (1) bekezdése szerinti Professor Emeritusa is. Törzstag lehet továbbá a doktori iskola tudományágában tudományos fokozattal rendelkező, a doktori iskola tudományágában, illetve kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet folytató, kutatóintézetben teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, MTA Doktora címmel rendelkező tudományos tanácsadó vagy kutatóprofesszor is, amennyiben az Egyetem a kutatóintézettel erre vonatkozó megállapodást kötött. A törzstagnak legalább 5 éven keresztül meg kell felelnie a fenti feltételeknek és vállalnia kell, hogy témavezetői tevékenységet is folytat a doktori iskolában. Törzstag csak az lehet, akinek témavezetésével legalább egy (társtémavezetés esetén kettő) doktorjelölt doktori fokozatot szerzett. a doktori iskola vezetője: a Debreceni Egyetemnek az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért felelős egyetemi tanára aki az MTA rendes, levelező tagja, doktora vagy a tudomány doktora (innentől együtt: akadémiai doktor); a doktori iskola tanácsa: a doktori iskola vezetőjének munkáját segítő, rendszeresen ülésező testület, amit a doktori iskola törzstagjai választanak, és tagjait a tudományterületi doktori tanács bízza meg és menti fel. a doktori iskola oktatói: tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket a doktori iskola vezetőjének javaslatára a tudományterületi doktori tanács alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására; doktori program: a doktori iskolákon belül, az doktori szabályzat által meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tudományterületi doktori tanács jóváhagyásával működő oktatási-kutatási szervezet; 6

6 doktorandusz: a doktori képzésben részt vevő hallgató, akit a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek; a doktorandusz hallgatói jogviszonya: a doktorandusz és a felsőoktatási intézmény között fennálló jogviszony, amelynek tartalmát a doktorandusznak és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszonyt az Egyetem diákigazolvány kiadásával, illetve érvényesítésével igazolja; állami doktori ösztöndíj: a szervezett doktori képzésben, nappali tagozaton részt vevő magyar állampolgárságú doktorandusz hallgatók, illetve jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá eső külföldi hallgatók részére nyújtható pénzbeli támogatás; doktori képzés: a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység. Doktori képzésben az vehet részt, aki mesterfokozatot szerzett; doktori téma: olyan kutatási részterület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktorandusz a témavezető irányításával elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető tudományos eredményhez jusson, és erről tudományos közlemények, tudományos előadások, majd doktori értekezés (alkotás, munka) formájában bizonyosságot tegyen; a doktori téma vezetője: az a tudományos fokozattal rendelkező oktató, illetve kutató, akinek témahirdetését a doktori iskola tanácsa jóváhagyta, és aki ennek alapján felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését. tanulmányi pont (kredit): a doktori képzésben az ismeretanyagok elsajátításáért, a tantárgyi követelmények teljesítéséért, kutatómunkáért és oktatási feladatok ellátásáért elvégzett munka mértékegysége; külföldi részképzés: a doktori képzés része, amelyben a doktorandusz a doktori témájához kapcsolódó a témavezető által jóváhagyott olyan munkaprogram alapján vehet részt, amely biztosítja az adott tanulmányi időszak érvényességét az egyetem doktori képzési programjában. A külföldi részképzések munkaprogramjának elfogadásáról a doktori iskola tanácsa, ennek hiányában a tudományterületi doktori tanács jogosult dönteni; doktorjelölt: a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás alatt álló személy. Ha a doktorandusz a képzési időn belül megkezdi a fokozatszerzési eljárást, akkor a hallgatói jogviszonya mellett egyidejűleg doktorjelölt is; doktorjelölt jogviszony: a doktorjelölt és a felsőoktatási intézmény között fennálló jogviszony, amelynek tartalmát a doktorjelölt és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezés elfogadásával jön létre; doktori fokozatszerzési eljárás: a doktori fokozat megszerzésére irányuló, tartalmilag a doktori képzésre alapozó, de attól jogilag és eljárás tekintetében független cselekménysorozat; 7

7 doktori szigorlat: a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás része, a doktori eljárásban részt vevő személy tudományágában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája; doktori értekezés: a doktorjelölt által készített írásmű, alkotás vagy munka, amellyel a doktorjelölt a doktori fokozatszerzési eljárás során bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes; az értekezés magyar vagy angol vagy a dolgozat témája által indokolt más nyelven készülhet; doktori tézisek: a tudományos nyilvánosság számára a doktori értekezés alapján készített, összefoglaló jellegű mű, amely a doktorjelölt azon tudományos eredményeit mutatja be, amelyek alapján a fokozatszerzési eljárás során tanúbizonyságát adja annak, hogy felkészült a tudományos fokozat megszerzésére. A tézisek magyar és angol (esetleg más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelő) nyelven készülnek; doktori fokozat: az egyetemi doktori tanács által odaítélhető fokozat, mely az egyetemi szervezett képzésben való részvétel, illetve egyéni felkészülés alapján doktori fokozatszerzési eljárás keretében szerezhető meg. III. FEJEZET A doktori képzés és fokozatszerzés szervezeti keretei 1. A doktori iskolák és doktori programok (1) A Debreceni Egyetem - a MAB által akkreditált tudományterületeken és tudományágakban - szervezett doktori képzést folytat, és ennek alapján, vagy egyéni felkészülési formában legmagasabb egyetemi végzettségként doktori (PhD) fokozatot ítél oda. A képzés és felkészülés illetve a fokozatszerzés egymástól elkülönített események. A fokozat meghatározott tudományterület magas színvonalú ismeretét, az e területen elért új tudományos eredményeket, és az önálló kutatómunkára való alkalmasságot tanúsítja. (2) A szervezett doktori képzés oktatási és kutatási keretei a doktori iskolák. A doktori iskolákon belül a doktori iskola kezdeményezésére, a tudományterületi doktori tanács jóváhagyásával doktori programok működhetnek. (3) Doktori iskola létesítését legalább hét törzstag kezdeményezheti. A törzstagok többsége egyetemi tanár. Egy személy egyidejűleg csak egy doktori iskolában lehet törzstag. A két tudományágban működő doktori iskolában tudományáganként legalább négy (de összesen legalább tizenegy) törzstagnak kell lennie, akik többsége egyetemi tanár, és kutatási tevékenységüket az adott tudományágban fejtik ki. A legalább három tudományágban működő doktori iskolában tudományáganként legalább három (összes en legalább kilenc) törzstagnak kell lennie, akik többsége egyetemi tanár, és kutatási tevékenységüket az adott tudományágban fejtik ki. (4) Doktori iskola létesítésének jóváhagyásáért pályázatot kell benyújtani a tudományterületi (ennek hiányában az egyetemi) doktori tanácshoz. Támogatása esetén a tudományterületi doktori tanács a pályázatot az egyetemi doktori tanács elé terjeszti. A doktori iskola alapításának dokumentumát a doktori iskola törzstagjai készítik elő. A dokumentum tartalmazza: 8

8 a) a doktori iskola tudományterületi, tudományági (művészeti ági) besorolását; b) azokat a mesterképzési szakokat, amelyekre alapozva a felsőoktatási intézmény eleget tesz az Nftv. 16. (2) bekezdésében foglalt feltételeknek; c) a doktori iskola kutatási területének megnevezését; d) a doktori fokozatszerzési eljárás eredményeként kiadható doktori fokozat elnevezését; e) a doktori iskola vezetésére jelölt személynek, a doktori iskola törzstagjainak, a doktori iskola első három évre javasolt témavezetőinek, a doktori iskola további oktatóinak, meghívott hazai és külföldi oktatóknak (művészeti doktori iskola esetén művészeknek), kutatóknak a nevét, tudományos vagy művészeti önéletrajzát, az előző öt év legfontosabb tudományos (művészeti doktori iskola esetén tudományos vagy művészeti) eredményeinek, alkotásainak dokumentációját; f) a doktori iskola képzési tervét; g) a doktori iskola nemzetközi kapcsolatait, amelyek a működésben várhatóan figyelembe vehetők; h) a doktori iskola minőségbiztosítási tervét; i) a doktori iskola működési szabályzatát; j) az érintettek nyilatkozatát arról, hogy vállalják a felkérést és megfelelnek a rájuk vonatkozóan előírt feltételeknek; k) a doktori iskola tevékenységével kapcsolatos együttműködés(ek)re vonatkozó megállapodás(oka)t. (5) Az egyetemi doktori tanács egyetértése esetén a pályázatot a szenátus elé terjeszti jóváhagyásra. (6) A rektor a szenátus doktori iskola létesítésére vonatkozó döntése után kéri az Oktatási Hivataltól a doktori iskola nyilvántartásba vételét. (7) (Egyetemi Doktori Szabályzatból törölt rész) (8) A doktori iskola vezetője az egyetemmel teljes idejű munkaviszonyban álló, tudományos fokozattal és az MTA Doktora (tudomány doktora) címmel, vagy kivételes esetben, az EDHT döntése szerint annak megfelelő tudományos teljesítménnyel rendelkező egyetemi tanár. A doktori iskola vezetőjét a doktori iskola egyetemi tanár törzstagjai közül törzstagok többségének javaslatára, a tudományterületi doktori tanács véleményének kikérése után az egyetemi doktori tanács választja meg és a rektor nevezi ki legfeljebb ötéves időtartamra. A kinevezés többször is meghosszabbítható. A megbízás megszűnik a doktori iskola vezetőjének lemondásával vagy teljes idejű munkaviszonyának megszűnésével. A doktori iskola vezető megbízásának megszűnése esetén, a doktori iskola egyetemi tanár törzstagjai közül, a doktori iskola törzstagjai tesznek többségi javaslatot az új vezető személyére. A doktori iskola vezetőjének feladatai: - a doktori iskola létesítési eljárása során felelős annak sikeres koordinálásáért; - felelősen irányítja a doktori iskola tanácsának munkáját és felelős a tanács döntéseinek végrehajtásáért; - koordinálja a szakmai munkát és felelős annak minőségéért; - képviseli a doktori iskolát; - irányítja a doktori iskola adminisztrációját és információcserét folytat az illetékes doktori tanácsokkal; - felelős az iskolára jutó doktori képzési támogatásnak és a doktori iskola által elnyert egyéb pénzügyi forrásoknak az egyetem gazdálkodási szabályzata szerinti felhasználásáért. 9

9 (9) A doktori iskolán belül doktori program akkor hozható létre, ha a programvezetőn kívül a programban részt vesz a doktori iskola további legalább három, tudományos minősítéssel rendelkező, az egyetemmel teljes idejű munkaviszonyban álló oktatója. Ezen feltétel alól kivételes, indokolt esetben a tudományterületi doktori tanács adhat felmentést. A doktori iskolán belül működő doktori programok jog- és feladatkörét a doktori iskola működési szabályzatában kell rögzíteni. A doktori programok indításáról a doktori iskola javaslata alapján a tudományterületi doktori tanács dönt. Az orvostudományi területen működő doktori iskolákat és az azokon belül működő doktori programokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. (10) Doktori program vezetője csak a doktori iskolának az MTA Doktora (tudomány doktora) címmel, vagy kivételes esetben, az EDHT döntése szerint annak megfelelő tudományos teljesítménnyel rendelkező, az egyetemmel jogviszonyban álló törzstagja lehet. A doktori program vezetőjét a doktori iskola kezdeményezésére, a tudományterületi doktori tanács jóváhagyásával a tudományterületi doktori tanács elnöke bízza meg és menti fel. A megbízás megszűnik a programvezető lemondásával, egyetemmel való jogviszonyának megszűnésével vagy felmentéssel a tudományterületi doktori tanács döntése alapján. A doktori program vezetőjének feladatai: - irányítja a doktori programban folyó szakmai munkát; - felelősen részt vesz a doktori iskola tanácsának munkájában. A programvezetők további feladat- és hatáskörét a doktori iskola működési szabályzata tartalmazza. Az orvostudományi területen működő doktori iskolák esetén a programvezető többletfeladatai: - tagja a doktori iskola tanácsának - részt vesz a program hallgatóinak évenkénti értékelésében - részt vesz a programban készült értekezések előzetes vitáiban - részt vesz a felvételi eljárásban. (11) A doktori iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket a doktori iskola tanácsa alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására. A doktori iskola oktatói a szervezett képzés keretében témákat és oktatási foglalkozásokat hirdethetnek meg. (12) Az oktatók a doktori iskola tanácsának javaslatára, a tudományterületi doktori tanács döntése alapján témavezetői feladatokat vállalhatnak (18. sz. melléklet). A témavezető a doktorjelölt tanulmányait és kutatásait felelősen irányítja. Kivételesen, az EDHT által jóváhagyott, szakmailag indokolt esetben a témavezető mellett társ-témavezető is megnevezhető. A témavezető feladatai: - meghirdeti a doktori témát (a doktori iskola honlapján és az országos adatbázisban); - javaslatot tesz a doktorandusz képzési és kutatási tervére és felelős annak színvonaláért és végrehajtásáért; - biztosítja a rendszeres szakmai konzultáció lehetőségét, félévenként igazolja a kutatási feladatok teljesítését; - évente írásban beszámol a doktori iskola vezetőjének a doktorandusz eredményeiről; - segíti a doktoranduszt tudományos közlemények írásában, a doktori értekezés elkészítésében, támogatja külföldi ösztöndíjak elnyerésében; - igazolja, hogy az értekezésben foglalt eredményekhez a jelölt önálló alkotó tevékenységével meghatározóan hozzájárult és az értekezés elfogadását javasolja. Egy felvételi időszakban egy témavezetőhöz maximum 2 új doktorandusz vehető fel. A témavezetői megbízás jóváhagyása során a tudományterületi doktori tanács figyelembe veszi a korábbi témavezetői tevékenység eredményességét. 10

10 Az orvostudományi doktori iskolák oktatói és témavezetői (1) Oktatói és témavezetői akkreditáció feltétele 3 éves szakmai gyakorlat a PhD fokozat megszerzését követően, folyamatos publikációs aktivitás és lehetőség szerint tudományos támogatás. (2) A doktori iskola oktatói szemeszterenként az illetékes doktori iskola titkárának megküldik az adott szemeszterben meghirdetni kívánt kurzusuk címét és a meghirdetéshez szükséges egyéb paramétereket (hallgatói létszám, adminisztratív ügyekben illetékes személy neve). (3) A doktori iskolák oktatóinak és témavezetőinek névsorát a doktori iskola évente felülvizsgálja. (4) Témavezető csak a doktori iskola akkreditált oktatója lehet. A témavezető köteles felügyelni a rábízott jelölt által a DE Orvostudományi Doktori Tanács doktori iskoláiban szemeszterenként meghirdetett elméleti és gyakorlati kurzusok közül felvett tárgyakat. Továbbá a témavezető feladata a jelölt fejlődését elősegíteni, előrehaladását nyomon követni, a doktoranduszok kutató munkáját irányítani, tudományos, kutatási kapcsolataikat előmozdítani. (13) A doktori iskolákban a szakmai tevékenységet az iskola vezetője és a legalább 3 tagú doktori iskola tanácsa irányítja. Ez utóbbi elnöke a doktori iskola vezetője, tagjai a doktori programok vezetői valamint - a doktori iskola működési szabályzatának megfelelően - meghatározott számú egyéb oktató. A doktori iskola tanácsának tagja lehet egy vagy több doktorandusz is, aki(k) tanácskozási joggal bír(nak). A doktori iskola titkára a tanács ülésein (amennyiben nem tag) tanácskozási joggal vesz részt. A doktori iskola tanácsának feladatai: - az iskola működési szabályzatának, képzési tervének és minőségbiztosítási tervének kidolgozása, valamint ezek végrehajtása; Az Orvostudományi Doktori Tanácshoz tartozó iskolákra vonatkozó egységes működési szabályzatot (vö. jelen szabályzat) az Orvostudományi Doktori Tanács dolgozza ki. Az egyes iskolák működési rendjét a szabályzat 1/a. sz. melléklete tartalmazza. - a doktoranduszok tanulmányi és kutatási tevékenységéhez szükséges infrastrukturális és szakmai feltételek biztosítása; - oktatói akkreditációs kérelmek véleményezése és előterjesztése a tudományterületi doktori tanács felé; - a szervezett képzés szerkezetének meghatározása, az oktatási foglalkozások meghirdetése; - javaslattétel az egyes doktoranduszok témavezetőinek személyére; - a szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok egyéni képzési tervének és kutatási témájának jóváhagyása; - a doktoranduszok képzési és kutatási előrehaladásának, illetve a témavezetők tevékenységének figyelemmel kísérése, a nyomon követés rendszerének rögzítése a doktori iskola minőségbiztosítási tervében; - döntés a doktori iskolára jutó doktori képzési támogatás és egyéb források felhasználásáról; - javaslattétel a szigorlati- és bírálóbizottságok összetételére valamint a fokozatszerzésre jelentkezők szigorlati tárgyaira; - a doktori programok vezetőinek személyében szükséges változások kezdeményezése és a javaslatok előterjesztése a tudományterületi doktori tanács számára; - döntés a doktori iskola oktatóinak személyében bekövetkező változásokról; - a doktori iskola és a doktori programok nevében és tartalmában szükséges változtatások kezdeményezése; 11

11 - új doktori programok indításának kezdeményezése; - indokolt esetben javaslat tétel a tudományterületi doktori tanácsnak a hallgatók programból való törlésére; A doktori iskola tanácsa feladatkörének működési szabályzatában meghatározott egy részét átadhatja a tudományterületi doktori tanácsnak vagy az iskolán belül működő doktori programoknak. A doktori iskola tanácsának fellebbviteli fóruma a tudományterületi doktori tanács. (14) A doktori iskola adminisztratív feladatait a doktori iskola titkára látja el. A doktori iskola titkárát a doktori iskola vezetője bízza meg, munkájáért díjazásban részesülhet. A doktori iskola titkárának feladatai: - a doktori iskolára háruló adminisztratív és nyilvántartási kötelezettségek teljesítése; - az országos doktori adatbázisban a doktori iskola adatainak és dokumentumainak rendszeres aktualizálása; hallgatók, oktatók, témavezetők és törzstagok felvétele és törlése az illetékes testületek döntése szerint; témahirdetések közzététele; doktori védések közzététele; - a doktori iskola honlapjának rendszeres aktualizálása; - a doktori iskola tanácsa titkári feladatainak ellátása. A doktori iskola titkárának további feladatait a doktori iskola működési szabályzata tartalmazza. Orvostudományi területhez tartozó iskolák esetén a további feladatok: - A doktoranduszok kötelező minősítésének nyilvántartása. - Doktori előzetes védések megszervezése. - A doktori iskola kurzushirdetéseinek koordinálása. 2. Az egyetemi és tudományterületi doktori tanácsok (1) Az egyetemen egyetemi doktori tanács és az egyetemi doktori tanács által választott tudományterületi doktori tanácsok működnek. Doktori tanácsok szavazati jogú tagjai a doktorandusz képviselők kivételével csak a törzstagság feltételeinek megfelelő, tudományos fokozattal bíró szakemberek lehetnek. A doktori tanácsok tagjainak kiválasztásánál biztosítani kell, hogy szavazati jogú tagjaik legalább egyharmada olyan személy legyen, akik az egyetemmel nem állnak foglalkoztatási jogviszonyban. A doktori tanácsok szemeszterenként legalább két alkalommal üléseznek. (2) Az egyetemi doktori tanács feladatát az egyetemi doktori és habilitációs tanács (EDHT) látja el. A tanács elnökét és tagjait a Szenátus választja az Nftv. 16. (5) bekezdése és az egyetemi SzMSz szerint. Az EDHT tagja az egyetemi Doktorandusz Önkormányzat elnöke. (3) Az EDHT elsősorban a doktori képzés és fokozatadás elvi és összegyetemi kérdéseiben dönt, biztosítva azt, hogy a képzés és a megítélés színvonala valamint feltételei az egyetemen egységesek legyenek. Személyi kérdésekkel érdemben a tudományterületi doktori tanácsok foglalkoznak, az egyetemi doktori tanács egyéni ügyekkel (a fokozat odaítélése, honosítása és visszavonása kivételével) csak vitás vagy panaszos esetekben foglalkozik. (4) Tudományterületi doktori tanácsok azon tudományterületeken alakulnak, amelyeken az egyetemnek legalább két doktori iskolája működik. Egyes tudományterületek közös doktori tanácsot is működtethetnek. A több tudományterületen működő doktori iskolák esetében az EDHT határoz arról, hogy mely doktori tanácshoz tartozik az adott doktori iskola. Az egyetem tudományterületi doktori tanácsait és a hozzájuk tartozó doktori iskolákat a 1. sz. 12

12 melléklet tartalmazza. A tudományterületen működő valamennyi doktori iskola vezetője tiszténél fogva tagja a tudományterületi doktori tanácsnak. A tudományterületi doktori tanács tagjainak kiválasztása során törekedni kell mindazon tudományágak képviseletére, amelyekben az adott tudományterületen az egyetem doktori fokozat odaítélésére jogosult. A tudományterületi doktori tanácsokat az EDHT hozza létre, a tanácsok elnökeit és tagjait a fenti elvek figyelembe vételével az érintett doktori iskolák javaslatai alapján az EDHT választja, az EDHT elnöke bízza meg és menti fel. A tudományterületi doktori tanácsok elnökei tisztüknél fogva tagjai az EDHT-nak. Az Orvostudományi Doktori Tanács összetétele: - a Doktori Tanács elnöke (szavazati joggal); - a Doktori Tanács titkára (ha törzstag szavazati joggal, egyébként tanácskozási joggal), - az orvostudományokban akkreditált doktori iskolák vezetői (szavazati joggal) - doktori iskolánként további 1 törzstag (kivételes esetben törzstag emeritus ), tanácskozási joggal; - külső, az egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló, a törzstagság feltételeit teljesítő szakember (szavazati joggal); a külső tagok személyére a doktori iskolák vezetői tesznek javaslatot; a külső tagok száma a szavazati joggal rendelkező tagok számának legalább 1/3-a; - hallgatói képviselő (szavazati joggal); - állandó meghívottak (tanácskozási joggal): DE ÁOK tudományos dékán helyettes; az orvostudományi területhez tartozó MTA tagok (ha más jogcímen nem tagjai a doktori tanácsnak); A doktori iskolák által delegált képviselő megválasztásának menetét a doktori iskolák működési rendje tartalmazza (1/a. sz. melléklet). A hallgatói képviselő személyére az ODT tagjai, ill. az orvostudományi területen működő doktori iskolák aktív hallgatói tehetnek javaslatot. A hallgatói képviselőt az aktív hallgatók választják meg. A hallgatói képviselő megválasztását az ODT titkára, ill. a PhD előadó koordinálja. (5) Az EDHT - kidolgozza az egyetemi doktori szabályzatot, szükség esetén kezdeményezi annak módosítását; - dönt a tudományterületi doktori tanácsok elnökeinek és tagjainak megbízásáról és felmentéséről; - figyelemmel kíséri az egyetemen folyó doktorképzést és szükség esetén változtatásokat kezdeményez; - ellenőrzi a felvételi eljárások, a doktori képzés és a fokozatszerzési eljárások folyamatát, beleértve a fokozatszerzés feltételei (pl. publikációk megléte) teljesítésének ellenőrzését; - jóváhagyja a javaslatokat doktori iskolák indítására, módosítására vagy megszüntetésére, majd továbbítja azokat a Szenátusnak; - a szenátus részére rendszeresen értékeli az egyetemen folyó doktori képzést és fokozatszerzést; - megválasztja a doktori iskolák vezetőit; - az Országos Doktori Tanács elveinek és az egyetem fejlesztési stratégiájának figyelembe vételével dönt az éves felvételi keretszám tudományterületek közötti elosztásáról; - állást foglal kitüntetéses doktorrá avatási előterjesztésekről; - állást foglal díszdoktori előterjesztésekről; - figyelemmel kíséri a doktori képzési támogatás felhasználását; - dönt a tudományterületi doktori tanácsok javaslatairól; - dönt a társ-témavezetők megbízásáról; - dönt a doktori fokozatok odaítéléséről, honosításáról és visszavonásáról. 13

13 (6) A tudományterületi doktori tanácsok - figyelemmel kísérik a doktorképzést és szükség esetén személyi és szervezeti változtatásokat kezdeményeznek; - véleményezik, majd az EDHT-nak előterjesztik a javaslatokat új doktori iskolák indítására, a tudományterületen működő doktori iskolák módosítására vagy megszüntetésére, valamint a doktori iskola vezetők személyében szükséges változtatásokra; - a doktori iskolák tanácsai javaslatára döntenek doktori iskolán belül működő doktori programok létesítéséről, továbbá a programvezetők megbízásáról, illetve felmentéséről; - döntenek a felvételi lehetőségek meghirdetéséről; - a doktori iskolák tanácsai javaslatára döntenek az oktatói akkreditációkról; - döntenek az ösztöndíjas helyek tudományterületen belüli, doktori iskolák közötti elosztásáról; - döntenek a doktori iskolákba történő felvételről és a felvett doktoranduszok témavezetőjéről; - a doktori iskolák tanácsai javaslatára döntenek a témavezető-váltás engedélyezéséről, az új témavezető kijelöléséről; - véleményezik a társ-témavezető megbízására vonatkozó kérelmeket; - döntenek a tanulmányi idő megszakítására vonatkozó kérelmek jóváhagyásáról; - elbírálják a doktori iskolák tanácsainak indokolt javaslatait a doktori képzésbe felvettek doktori ösztöndíjának felfüggesztéséről, illetve a hallgatói jogállás egyoldalú megszüntetéséről; - gondoskodnak az Nftv. 3. számú melléklete és a 79/2006. (IV.5.) Korm. r. szerint előírt nyilvántartások létesítéséről és vezetéséről; - elfogadják a jelentkezéseket a fokozatszerzési eljárásra, illetve döntenek a szigorlatra és doktori védésre bocsátásról; - kijelölik a felvételi-, a szigorlati-, a bírálóbizottságok elnökeit és tagjait valamint a szigorlati tárgyakat; - a bírálóbizottság véleménye alapján döntenek a doktorjelölt zárt védés iránti kérelméről; - véleményt nyilvánítanak a doktori fokozatok odaítéléséről, visszavonásáról és a külföldi tudományos fokozatok honosításáról. A tudományterületi doktori tanácsok adminisztratív feladatait, valamint a tudományterületi doktori tanácsok és a doktori iskolák tanácsai közti munkamegosztást a tudományterületi doktori tanácsok ügyrendjei határozzák meg, melyeket a tudományterületi doktori tanácsok dolgoznak ki. A tudományterületi doktori tanácsok rendelkeznek minden olyan, jogszabályban meghatározott kérdésről, melyeket a jelen szabályzat nem részletez. Az Orvostudományi Doktori Tanács működési rendje Az Orvostudományi Doktori Tanács működésének szakmai koordinálását a Doktori Tanács titkára végzi a DT elnökének felkérésére és megbízásával. A Doktori Tanács titkára az orvostudományi doktori képzés akkreditált oktatója. Az Orvostudományi Doktori Tanács adminisztrációs feladatait a Tudományos Igazgatóság referense látja el (ld. 3 ). A DT titkár feladata: - PhD referens munkájának felügyelete; - DT szakmai feladataival kapcsolatos adminisztráció koordinálása; - DT ülések előkészítése és dokumentálása; - szigorlati és eljárásra bocsátási kérelmek ellenőrzése és befogadása; - a jelölt DEA-ba feltöltött anyagának ellenőrzése és elfogadása; - védések meghirdetése a DE ÁOK és ODT közös hírlevelében; 14

14 - az Orvostudományi Doktori Tanács hirdetményeinek (DT ülések, DT -hez kapcsolódó pályázatok, felvételi eljárások) meghirdetése a hírlevélben; - PhD felvételi eljárás koordinálása, jelentkezők anyagának eljuttatása a doktori iskolákhoz. A DT ülések lebonyolítása: (1) A titkár az ülésekre szóló meghívókat és a kapcsolódó szakmai anyagot egy héttel az ülés előtt elektronikus formában eljuttatja a DT tagjainak; lehetőség szerint minden napirendi pontot írásban készít elő; az egyes napirendi pontokhoz tartozó dokumentumokat (kérelmek, doktori iskolák tanácsaitól javaslatok, stb.) elektronikus formában hozzáférhetővé teszi a DT tagjai számára. (2) A titkár emlékeztetőt készít a DT ülésein elfogadott határozatokról. Az emlékeztetőt és a kapcsolódó anyagot elektronikus formában megkapják: a DT tagjai, a doktori iskolák titkárai; tudományos rektorhelyettes. (3) A lényeges döntések előkészítésének eszközei a vitaindító írások és/vagy 2-3 fős ad hoc bizottságok kijelölése, melyek írásos javaslatot terjesztenek elő. (4) A tudományos rektorhelyettestől kapott információkat, valamint az EDHT ülésein született döntéseket a DT elnöke továbbítja a doktori iskoláknak és a DT tagjainak. Az orvostudományi PhD referens feladatai: (1) Nyilvántartás (részleteket jelen szabályzat 3. -a tartalmazza), az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszer kezelése; (2) A doktoranduszok tanulmányaival kapcsolatos egyéb adminisztráció (pl. beiratkozás, abszolutórium kiállítása doktori iskola vezetőjének igazolása alapján, stb.). (2) A felvételi eljárással kapcsolatos ügyintézés: - a jelentkezések adminisztratív feldolgozása: jelentkezők adatainak és pontszámának regisztrálása; - a jelentkezők kiértesítése. (3) A fokozatszerzési eljárások nyilvántartása és részleges adminisztrációja. (4) A tudományterületi DT munkájához közvetlenül kapcsolódó adminisztratív tevékenység: - a DT üléseinek adminisztratív előkészítése; - információcsere a Tudományos Igazgatósággal; - a DT számára érkező postai küldemények átvétele; - hivatalos levelezés lebonyolítása; - tájékoztatás. (5) Költségtérítés befizetés ellenőrzése és nyilvántartása. (7) A doktori tanácsok ülései a szavazati joggal rendelkező tagok több mint 50 %-ának jelenléte esetén határozatképesek. A határozathozatal az egyetemi SzMSz szerint történik. (8) Amennyiben a tudományterületi doktori tanácsok döntése ellentmond a mindenkori szakmai bizottságok (pl. szigorlati vagy bírálóbizottságok stb.) döntésének, azt a tudományterületi doktori tanácsok kötelesek írásban indokolni. (9) A tudományterületi doktori tanácsok fellebbviteli fóruma az EDHT, az EDHT fellebbviteli fóruma a rektor. A doktori tanácsok döntése elleni fellebbezésnek kizárólag jogszabály vagy a doktori szabályzat(ok) megsértése, illetve eljárási hiba esetén lehet helyt adni. 15

15 (10) A doktori tanácsok megválasztásának, jogállásának és működésének általános szabályait az egyetemi SzMSz határozza meg. 3. Nyilvántartás (1) A tudományterületi doktori tanácsok gondoskodnak az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben a 79/2006. (IV.5.) Korm. r. szerinti nyilvántartás vezetéséről: - a doktori képzésben résztvevő hallgatókról; - a doktori iskolák által az adott félévben meghirdetett tantárgyakról és tanegységekről; - a tanulmányi kötelezettségek és a kutatómunka teljesítéséről; - a tanulmányi halasztásokról; - az abszolutóriumot szerzett doktoranduszokról; - a doktorjelöltekről; - a fokozatszerzési eljárásokról. Az ösztöndíjak és a térítési díjak fizetése az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben rögzített nyilvántartás alapján történik. A tudományterületi doktori tanácsot adminisztrációs feladataik ellátásában a Tudományos Igazgatóság referense segíti. A PhD referens függelmi helyzete: a Tudományos Igazgatóság állományába tartozik, közvetlen felettese a DT elnöke; munkáját a DT titkár útmutatásai szerint végzi. A tudományterületi referens kiválasztásában a tudományterületi tanács elnöke egyetértési jogot gyakorol. (2) A Tudományos Igazgatóság - összesített nyilvántartást vezet a doktori képzésbe felvettekről, illetve az abban résztvevőkről; - gondoskodik a felettes szervek által kívánt adatszolgáltatásról; - anyakönyvet vezet a fokozatot szerzettekről, az oklevelek kiadásáról; - gondoskodik a doktori fokozatot szerzettek előírás szerinti nyilvántartásáról; - előírt módon tartja a kapcsolatot az EMMI illetékes főosztályával az Országos Doktori Tanáccsal, az Oktatási Hivatallal, valamint a MAB-bal; - koordinálja az Országos Doktori Adatbázis egyetemi adminisztrációját. 3/A Doktori képzési támogatás (1) A doktori képzésben, az állami ösztöndíjas doktoranduszok képzési normatíváját a Kormány évente rendeletben határozza meg. (2) A doktoranduszok képzési normatívája központi, a tudományos rektorhelyettes utalványozási jogkörébe tartozó keret. (3) A doktori képzési támogatásnak a tudományterületi doktori tanács által meghatározott hányada, de maximum 10%-a a tanácsok működési költségeire fordítható. A támogatás többi részét a doktoranduszok létszámának arányában teljes egészében fel kell osztani a doktori iskolák között. (4) Az egyes doktori iskolákra jutó doktori képzési támogatás felhasználásáról az adott doktori iskola tanácsa dönt. A doktori iskola tanácsa évente beszámolót készít az EDHT számára a támogatás felhasználásáról. Az Orvostudományi Doktori Tanácshoz tartozó doktori iskolák esetén a képzési támogatás közvetlenül a témavezetők között kerül felosztásra, a témavezetőhöz tartozó hallgatók 16

16 aktuális képzési idejével és létszámával arányos módon. A képzési támogatás felhasználása az egyetem mindenkori pénzügyi szabályozása által meghatározott rend szerint történik. IV. FEJEZET A doktori képzés 4. Felvétel a szervezett doktori képzésre (1) A szervezett doktori képzésnek egyetemünkön két formája van: a nappali és a levelező (munka melletti) forma. Mindkét képzési formára a Tudományos Igazgatóság a felvételi lehetőségeket és a felvétel feltételeit évente együttesen, a tudományterületi doktori tanácsok adatszolgáltatása alapján, tudományterületek és doktori iskolák szerinti bontásban hirdeti meg az országos felvételi tájékoztatóban és az egyetem honlapján. A felvételi lehetőségeket és a felvétel feltételeit a doktori iskolák saját honlapjukon is közzé teszik. A tájékoztató tartalmazza: - a felvenni tervezett létszámot; - a költségtérítéssel és juttatásokkal kapcsolatos információkat; - a felvétel követelményeit, különös tekintettel a felvételi vizsga értékelésére, valamint az alkalmazott rangsorolás elveire; - a felvételi eljárási díj összegét és az annak befizetésével kapcsolatos információkat; - egyéb, rendeletben meghatározott, illetve a jelentkezők számára szükséges információkat. (2) Az egyetem idegen nyelven is meghirdethet és folytathat doktori képzést. (3) A felvételi jelentkezési lap (ld. 2. számú melléklet) elektronikus formában az egyetem honlapján. A felvételi jelentkezés határideje május 15., keresztféléves képzés esetén november 15. A felvételi vizsgák megszervezése és felügyelete a tudományterületi doktori tanácsok, lebonyolítása a doktori iskolák feladata. (4) Szervezett doktori képzésre jelentkezhetnek azok a magyar és külföldi állampolgárok, akik hazai vagy külföldi egyetemen mesterképzésben szerzett fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevéllel vagy azzal egyenértékű egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeznek, vagy azt a felvétel évében megszerzik. A jelentkezőnek rendelkeznie kell minimum egy, államilag elismert, legalább középfokú (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret B2 szintjének megfelelő), komplex (szóbeli és írásbeli készséget is igazoló, korábban C típusú) vagy azzal egyenértékű honosított nyelvvizsgával az adott tudományterület műveléséhez szükséges nyelvből. A tudományterületi doktori tanácsok határozzák meg, hogy mely nyelv(ek)ből szerzett nyelvvizsga fogadható el. Az orvostudományi doktori iskolákba való jelentkezéshez angol nyelvből szerzett, államilag elismert, legalább középfokú (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret B2 szintjének megfelelő), komplex (szóbeli és írásbeli készséget is igazoló, korábban C típusú) nyelvvizsga kívánatos, mivel a fokozatszerzéshez előírás az orvostudományi doktori képzésben részt vevők számára (ld (4)). Nyelvvizsgáért felvételi pont nem adható. Amennyiben a jelentkező magyar állampolgár és nem a DE hallgatója vagy alkalmazottja, a jelentkezési laphoz mellékelnie kell 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát. Külföldi állampolgárok az erkölcsi bizonyítványt helyettesíthetik büntetlen előéletükre vonatkozó nyilatkozatukkal. A felvételi eljárás pontozási rendszerét a szabályzat 3. számú melléklete 17

17 tartalmazza. A jelentkezés és a felvételi eljárás további feltételeit és részleteit a tudományterületi doktori tanácsok határozzák meg. A felvételi eljárás orvostudományi doktori tanácshoz tartozó iskolákra vonatkozó feltételeit és menetrendjét a 3/a. sz. melléklet tartalmazza. (5) A felvételi döntést a tudományterületi doktori tanácsok hozzák meg július 15-ig, keresztféléves képzés esetén január 15-ig. A felvétel meghatározott doktori iskolába szól és megnevezi a témavezetőt is. A felvételi döntésekről a tudományterületi doktori tanácsok elnökei tájékoztatják az EDHT-t. (6) Az egyetem nem állami ösztöndíjra is felvehet doktoranduszokat, de az ilyen jelentkezéseket is a többivel azonos követelmények alapján bírálja el. (7) A felvételi döntéseket az egyetemen minden érdeklődő számára hozzáférhető módon nyilvánosságra kell hozni. A jelentkezőket a tudományterületi doktori tanácsok 8 napon belül írásban értesítik a döntésről, elutasítás esetén azt indokolni kell. A doktori tanács felvételt elutasító döntése ellen fellebbezéssel lehet élni, ha az jogszabályt vagy intézményi szabályzatot sért. A fellebbezést az elutasító döntés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül kell előterjeszteni az egyetem rektorához. A fellebbezés t a rektor, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, bírálja el. A döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs. Felvétel esetén az értesítésben közölni kell a beiratkozás időpontját, a beiratkozáshoz szükséges dokumentumokat, a tanév kezdetét. Utalni kell a képzéssel kapcsolatos költségekre, azok viselésére. (8) A felvételt nyertnek a beiratkozáskor nyilatkozatot kell aláírnia arról, hogy a doktori szabályzatot, és a doktori iskola követelményeit áttanulmányozta, s azok alapján jogait és kötelességeit megismerte (19. számú melléklet). (9) Minden olyan esetben, amikor a képzés vagy a kutatás költségeit a doktorandusz, a munkahelye vagy egyéb kötelezettségvállaló téríti, annak részletes feltételeit külön szerződésben kell rögzíteni. A beiratkozás rendje az Orvostudományi Doktori Tanácshoz tartozó hallgatók esetén: (1) A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok: leckekönyv (2014. szeptember 1. előtt beiratkozott hallgatók esetén); diákigazolvány; személyi igazolvány; adószám, TAJ szám, bank számlaszám; egyetemi végzettséget igazoló oklevél; kitöltött iratkozási űrlap (19. melléklet); 1 db fénykép (csak az első beiratkozáskor); a költségtérítés befizetését igazoló csekkszelvény; nem magyar állampolgárok esetében az egészségügyi biztosítás igazolása. (2) A beiratkozási határidő lejárta után a következő lehetőségek állnak fenn azon hallgatók esetében, akik nem iratkoztak be: a. Amennyiben a hallgató írásban nyilatkozik arról, hogy tanulmányait folytatni kívánja, az adott félévre a DT halasztást engedélyezhet és a hallgató a következő félévben folytathatja tanulmányait. (Lásd 9. ) b. Amennyiben nem nyilatkozik írásban arról, hogy továbbra is részt kíván-e venni a szervezett doktori képzésben, vagy amennyiben állásfoglalása nemleges, törlik a nyilvántartásból. (3) Az egyéni felkészülők nem iratkoznak be. 18

18 Költségtérítés befizetése a beiratkozáskor válik esedékessé. 5. A szervezett képzés nappali formája (1) A szervezett nappali képzés segíti a doktoranduszt a doktori ( PhD) fokozat megszerzéséhez szükséges tudás és az önálló kutatói gyakorlat megszerzésében. Ennek érdekében a doktorandusz tudományos képzésben vesz részt, a témavezető irányításával kutatási tapasztalatot szerez, megbízással oktatási feladatokat is vállalhat. (2) A nappali képzés időtartama hat félév (36 hónap). A képzést a tudományterületi doktori tanácsok a doktori iskolák tanácsainak bevonásával szervezik. Gondoskodnak a foglalkozások meghirdetéséről, a tanulmányi ügyek kezeléséről, a félévek számon kért lezárásáról, az ösztöndíjak folyósításáról. (3) A doktorandusz tanulmányait és kutatási munkáját a témavezető irányítja. A doktorandusz megfelelő indokok alapján a teljes képzési idő alatt egy alkalommal kezdeményezheti új témavezető kijelölését a doktori iskola vezetőjénél (amennyiben a doktori iskola vezetője a témavezető, a tudományterületi doktori tanács elnökénél). A doktori iskola vezetője a doktori iskola tanácsa véleményének kikérésével és megalapozottnak talált indokok esetén az új témavezető személyére vonatkozó javaslattal a kérelmet köteles a tudományterületi doktori tanács elé terjeszteni, amely dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. Az Orvostudományi Doktori Tanácshoz tartozó iskolák esetében: Témavezető-váltást I. és II. éves hallgatók kérhetnek kellő indoklással. Mellékelni kell az új kutatási tervet a DI vezető jóváhagyásával. Különlegesen indokolt esetben, ill. ha a témavezető-váltással a doktori kutatások, így a PhD értekezés témája is változik, felsőbb éves, ill. a képzést már befejezett hallgatók esetében is engedélyezhető a témavezető váltás. (4) A felvételt nyert hallgató (a doktorandusz) a tudományterületi doktori tanács által előírt módon és határidőig beiratkozik és diákigazolványt kap. A beiratkozott hallgatóról a tudományterületi doktori tanács titkára törzslapot állít ki. A hallgató az elektronikus tanulmányi rendszerben félévente felveszi a meghirdetett lehetőségek közül az előírt és/vagy választott félévi tanulmányi és kutatási kötelezettségeket. A számon kért teljesítmények igazolása az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben történik. A kutatómunka teljesítését a témavezető igazolja. Ez az igazolás szükséges feltétele a félév eredményes lezárásának. Ösztöndíj a következő félévben csak a félév sikeres lezárása alapján folyósítható. Orvostudományi Doktori Tanács: - A PhD hallgatók a Neptun rendszer felhasználásával regisztrálhatnak minden félév elején, az előzetesen meghirdetett időszakban, kivéve az I. év I. félévét, amikor személyesen regisztrálnak a PhD Irodában. - A regisztráció feltétele a Kutatás kurzus (27 kredit) teljesítése az aktuális félévet megelőző aktív félévben. Ha ez nem teljesül, indokolt esetben az illetékes doktori iskola vezetője írásos engedélyével a PhD Irodán a regisztrációt elvégzik. (5) A tanulmányi követelmények mértékegysége a tanulmányi pont (kredit). A kredit a doktori képzésben a doktorandusz hallgatói kötelezettségek teljesítésére irányuló tanulmányi, oktatói és kutatói munka mértékegysége. A doktoranduszok szemeszterenként 30±3, a teljes képzés alatt összesen 180 kreditet kötelesek teljesíteni, 1 kredit 30 munkaóra teljesítménnyel szerezhető. Ha a doktorandusz neki felróhatóan egy adott szemeszterben az előírt számú kreditet nem szerzi meg, a tudományterületi doktori tanács dönt a doktori ösztöndíj folyósításának a felfüggesztéséről. Amennyiben a doktorandusz mulasztásait egy éven belül 19