DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI TANÁCS

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI TANÁCS DOKTORI SZABÁLYZAT D e b r e c e n február 8.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET: Jogszabályi háttér... 5 II. FEJEZET: Meghatározások... 6 III. FEJEZET: A doktori képzés és fokozatszerzés szervezeti keretei A doktori iskolák és doktori programok Az egyetemi és a tudományterületi doktori tanácsok Nyilvántartás Doktori képzési támogatás IV. FEJEZET: A doktori képzés Felvétel a szervezett doktori képzésbe A szervezett képzés nappali formája A szervezett képzés nappali formájában részt vevő hallgatók jogállása A doktoranduszok részére nyújt ható támogatások és az általuk fizetendő díjak A nem állami, külső ösztöndíjas szervezett doktori képzés A tanulmányi idő megszakítása A szervezett képzés levelező (munka melletti) formája Az egyéni felkészülés A komplex vizsga V. FEJEZET: A fokozatszerzési eljárás A fokozatszerzési eljárás általános feltételei Az önálló tudományos munkásság Az idegen nyelvek ismerete Az értekezés A bírálati eljárás és a nyilvános vita A fokozatszerzési eljárás lezárása, a doktori fokozat minősítése, a doktori oklevél tartalma, a doktoravatás Kitüntetéses doktorrá avatás A külföldön szerzett tudományos fokozat honosítása VI. FEJEZET: Egyéb rendelkezések A doktori fokozat visszavonása A doctor honoris causa kitüntető cím A doktori szabályzat Eljárások díjai és az abban résztvevők díjazása Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések Jogorvoslat Záradék Mellékletek 1. sz. melléklet Bölcsészettudományi doktori iskolák és doktori programok sz. melléklet Jelentkezési lap a szervezett doktori (PhD) képzésre sz. melléklet A doktori felvételi eljárás pontozása sz. melléklet Jelentkezési lap a komplex vizsgára és a doktori (PhD) fokozat megszerzésére /1. sz. melléklet A komplex vizsga jegyzőkönyve /2. sz. melléklet Doktori (PhD) fokozatszerzés jegyzőkönyve sz. melléklet A tudományos publikációk köre sz. melléklet A doktori értekezés betétlapja sz. melléklet A doktori tézisek címoldala és kötelező fejezetei sz. melléklet Doktori oklevél sz. melléklet A doktori fogadalom szövege sz. melléklet Kérelem a doktori (PhD) fokozat megítélésére honosítás alapján sz. melléklet Juttatások, normatívák és fizetendő díjak sz. melléklet A doktori cselekmények és a doktori fokozat minősítése... 67

3 14. sz. melléklet A komplex vizsga tárgyainak jegyzéke sz. melléklet Doktoranduszi és témavezetői nyilatkozat a szövegegyezőségi vizsgálat eredményéhez sz. melléklet A doktori értekezés előzetes vitájának jegyzőkönyve sz. melléklet Az önálló tudományos munka igazolása sz. melléklet Meghívó nyilvános vitára sz. melléklet A publikált értekezés impresszuma sz. melléklet A Bölcsészettudományi Doktori Tanács (BDT) ügyrendje...79

4 I. FEJEZET Jogszabályi háttér * (1) A Debreceni Egyetem doktori szabályzatának jogszabályi hátterét az alábbi törvények és rendeletek jelentik: a évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (továbbiakban: Nftv.); a 137/2008. (V.16) Korm. rendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról; az 50/2008. (III.14) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról; az 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről; a 387/2012. (XII.19.) Korm. rendelet a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról; a 423/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról; a 87/2015. (IV.9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról; a évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről; (2) A Debreceni Egyetem doktori szabályzatának megalkotásakor figyelembe vette: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) állásfoglalását a doktori iskolák létesítéséről és működéséről; a DE Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban SZMSZ), valamint az annak mellékletét képező egyéb, a doktori képzéssel és fokozatszerzéssel kapcsolatos szabályzatokat. (3) A szabályzat hatálya kiterjed a doktori képzésben részt vevő hallgatókra, oktatókra és kutatókra; a doktori képzésben és eljárásokban közreműködőkre; valamint a doktori fokozatszerzési eljárásban résztvevőkre. Azon hallgatókra, akik doktori képzésüket, illetve azon doktorjelöltekre, akik fokozatszerzési eljárásukat szeptember 1. előtt megkezdték, a DE évi többször módosított doktori szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni a doktori képzés és a fokozatszerzési eljárás teljes időszakára. (4) A jelen szabályzat keretei között, azt kiegészítő szabályzatokat és eljárási rendeket a tudományterületi doktori tanácsok is alkotnak. Az egyes doktori iskolák részletes működési rendjét a doktori iskolák működési szabályzatai tartalmazzák. (5) Az egyetemi doktori szabályzatot az Egyetem honlapján hozzáférhetővé teszi. A doktori iskolák működési szabályzatukat saját honlapjukon és az országos doktori adatbázisban (doktori.hu) is közzéteszik. * Jelen szabályzat a Debreceni Egyetem Doktori Szabályzatát (a továbbiakban DSZ) és a Bölcsészettudományi Doktori Tanács (BDT) tudományterületi kiegészítéseit, adminisztrációs és végrehajtási rendjét együttesen tartalmazza. Az egybeszerkesztett szabályzatban a DSZ dőlt betűkkel, a tudományterületi kiegészítés álló betűkkel és kék színnel található. 5

5 II. FEJEZET Meghatározások (1) A Debreceni Egyetem doktori szabályzata a doktori képzéssel és fokozatszerzéssel kapcsolatos fogalmakat az alábbi meghatározások szerint használja: doktori tanács: a doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére létrehozott testület, amely a doktori képzés tekintetében döntéshozatali jogosultsággal rendelkezik, különösen a képzésre felvétel, a fokozatszerzési eljárás megindítása, valamint a fokozat odaítélése tekintetében. A Debreceni Egyetemen a Szenátus által megválasztott egyetemi doktori tanács, és az egyetemi doktori tanács által megválasztott tudományterületi doktori tanácsok működnek. doktori iskola: az egyetemen a Szenátus jóváhagyásával működő, az egyetem különböző szervezeti egységeit átfogó olyan oktatási szervezet, amelyben a tudományos fokozat elnyerésére felkészítő képzés folyik. A doktori iskolában közreműködhet a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott akadémiai és egyéb kutatócsoport vagy az intézményen kívüli kutatóintézet is. törzstag: tudományos fokozattal rendelkező, a doktori iskola tudományágában, illetve kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet folytató, a Debreceni Egyetemen teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató, aki az Nftv. 26. (3) bekezdése alapján, a költségvetési támogatás megállapítására a Debreceni Egyetemet jelölte meg. A doktori tanács jóváhagyásával törzstag lehet a Debreceni Egyetem az Nftv. 32. (1) bekezdése szerinti Professor Emeritusa is. Törzstag lehet továbbá a doktori iskola tudományágában tudományos fokozattal rendelkező, a doktori iskola tudományágában, illetve kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet folytató, kutatóintézetben teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, MTA doktora címmel rendelkező tudományos tanácsadó vagy kutatóprofesszor is, amennyiben az egyetem a kutatóintézettel erre vonatkozó megállapodást kötött. A törzstagnak legalább 5 éven keresztül meg kell felelnie a fenti feltételeknek és vállalnia kell, hogy témavezetői tevékenységet is folytat a doktori iskolában. Törzstag csak az lehet, akinek témavezetésével legalább egy (társtémavezetés esetén két) jelölt doktori fokozatot szerzett. a doktori iskola vezetője: a Debreceni Egyetemnek az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért felelős egyetemi tanára, aki az MTA rendes, levelező tagja, doktora vagy a tudomány doktora (innentől együtt: akadémiai doktor). a doktori iskola tanácsa: a doktori iskola vezetőjének munkáját segítő, rendszeresen ülésező testület, amit a doktori iskola törzstagjai választanak, és tagjait a tudományterületi doktori tanács bízza meg és menti fel. a doktori iskola oktatói: tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket a doktori iskola vezetőjének javaslatára a tudományterületi doktori tanács alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására. doktori program: a doktori iskolákon belül, a doktori szabályzat által meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tudományterületi doktori tanács jóváhagyásával működő oktatási-kutatási szervezet. 6

6 doktorandusz: a doktori képzésben részt vevő hallgató, akit a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek. a doktorandusz hallgatói jogviszonya: a doktorandusz és a felsőoktatási intézmény között fennálló jogviszony, amelynek tartalmát a doktorandusznak és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszonyt az egyetem diákigazolvány kiadásával, illetve érvényesítésével igazolja. állami doktori ösztöndíj: a szervezett doktori képzésben, nappali tagozaton részt vevő magyar állampolgárságú doktorandusz hallgatók, illetve jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá eső külföldi hallgatók részére nyújtható pénzbeli támogatás. doktori képzés: a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. Doktori képzésben az vehet részt, aki mesterfokozatot szerzett. A doktori képzésben legalább 240 kreditet kell szerezni, a képzési idő 8 félév. doktori téma: olyan kutatási részterület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktorandusz a témavezető irányításával elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető tudományos eredményhez jusson, és erről tudományos közlemények, tudományos előadások, majd doktori értekezés (alkotás, munka) formájában bizonyosságot tegyen. komplex vizsga: a doktori képzés során, a negyedik félév végén, a képzés képzési és kutatási szakaszának lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként teljesítendő vizsga, amely méri és értékeli a tanulmányi és kutatási előmenetelt. a doktori téma vezetője: az a tudományos fokozattal rendelkező oktató, illetve kutató, akinek témahirdetését a doktori iskola tanácsa jóváhagyta, és aki ennek alapján felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a jelöltek fokozatszerzésre való felkészülését. tanulmányi pont (kredit): a doktori képzésben az ismeretanyagok elsajátításáért, a tantárgyi követelmények teljesítéséért, kutatómunkáért és oktatási feladatok ellátásáért elvégzett munka mértékegysége. Általában egy kredit 30 munkaóra teljesítménnyel szerezhető. külföldi részképzés: a doktori képzés része, amelyben a doktorandusz a doktori témájához kapcsolódó a témavezető által jóváhagyott olyan munkaprogram alapján vehet részt, amely biztosítja az adott tanulmányi időszak érvényességét az egyetem doktori képzési programjában. A külföldi részképzések munkaprogramjának elfogadásáról a doktori iskola tanácsa dönt. doktori fokozatszerzési eljárás: a doktori képzésnek a sikeres komplex vizsgát követő kutatási és disszertációs szakasza. doktori értekezés: a fokozatszerzési eljárásban résztvevő hallgató által készített írásmű, alkotás vagy munka, amellyel a doktorandusz bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes; az értekezés magyar vagy angol, vagy a dolgozat témája által indokolt más nyelven készülhet. 7

7 doktori tézisek: a tudományos nyilvánosság számára a doktori értekezés alapján készített, összefoglaló jellegű mű, amely a jelölt azon tudományos eredményeit mutatja be, amelyek alapján a fokozatszerzési eljárás során tanúbizonyságát adja annak, hogy felkészült a tudományos fokozat megszerzésére. A tézisek magyar és angol (esetleg más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelő) nyelven készülnek. doktori fokozat: az egyetemi doktori tanács által odaítélhető fokozat, mely az egyetemi szervezett képzésben való részvétel, illetve egyéni felkészülés alapján, doktori fokozatszerzési eljárás keretében, szerezhető meg. III. FEJEZET DSz 1. A doktori képzés és fokozatszerzés szervezeti keretei 1. A doktori iskolák és doktori programok (1) A Debreceni Egyetem a működési engedélyében szereplő tudományterületeken és tudományágakban szervezett doktori képzést folytat, és ennek alapján legmagasabb egyetemi végzettségként doktori (PhD) fokozatot ítél oda. A fokozat meghatározott tudományág magas színvonalú ismeretét, az e területen elért új tudományos eredményeket és az önálló kutatómunkára való alkalmasságot tanúsítja. (2) A szervezett doktori képzés oktatási és kutatási keretei a doktori iskolák. A doktori iskolákon belül a doktori iskola kezdeményezésére, a tudományterületi doktori tanács jóváhagyásával doktori programok működhetnek. 2 (3) Doktori iskola létesítését legalább hét törzstag kezdeményezheti. A törzstagok többsége egyetemi tanár. Egy személy egyidejűleg csak egy doktori iskolában lehet törzstag. A több tudományágban működő doktori iskolában legalább kilenc törzstagnak, tudományáganként legalább három törzstagnak kell lennie, akik többsége egyetemi tanár és kutatási tevékenységüket az adott tudományágban fejtik ki. A neveléstudományi területen működő doktori iskolákban a tanárképzéshez kapcsolódó diszciplináris területről is lehet törzstag. (4) Doktori iskola létesítésének jóváhagyásáért a doktori iskola vezetőjének javasolt személy kérelmet nyújt be a tudományterületi (ennek hiányában az egyetemi) doktori tanácshoz. Támogatása esetén a tudományterületi doktori tanács a kérelmet az egyetemi doktori tanács elé terjeszti. A doktori iskola alapításának dokumentációját a doktori iskola törzstagjai készítik elő. A dokumentáció tartalmazza: a) a doktori iskola tudományterületi, tudományági (művészeti ági) besorolását; b) azokat a mesterképzési szakokat, amelyekre alapozva a felsőoktatási intézmény eleget tesz az Nftv. 16. (2) bekezdésében foglalt feltételeknek; c) a doktori iskola kutatási területének megnevezését; d) a doktori fokozatszerzési eljárás eredményeként kiadható doktori fokozat elnevezését; e) a doktori iskola vezetésére jelölt személynek, a doktori iskola törzstagjainak, a doktori iskola első három évre javasolt témavezetőinek, a doktori iskola további oktatóinak, meghívott hazai és külföldi oktatóknak (művészeti doktori iskola esetén művészeknek), kutatóknak a nevét, tudományos vagy művészeti önéletrajzát, az előző öt év legfontosabb 2 Módosította a 21/2018. (II. 8.) sz. szenátusi határozat; hatályos február 9-től. 8

8 tudományos (művészeti doktori iskola esetén tudományos vagy művészeti) eredményeinek, alkotásainak dokumentációját; f) a doktori iskola képzési tervét; g) a doktori iskola nemzetközi kapcsolatait, amelyek a működésben várhatóan figyelembe vehetők; h) a doktori iskola minőségbiztosítási tervét; i) a doktori iskola működési szabályzatát; j) az érintettek nyilatkozatát arról, hogy vállalják a felkérést, és megfelelnek a rájuk vonatkozóan előírt feltételeknek; k) a doktori iskola tevékenységével kapcsolatos együttműködés(ek)re vonatkozó megállapodás(oka)t. (5) Az egyetemi doktori tanács egyetértése esetén a pályázatot a szenátus elé terjeszti jóváhagyásra. (6) A rektor a szenátus doktori iskola létesítésére vonatkozó döntése után kéri az Oktatási Hivataltól a doktori iskola nyilvántartásba vételét. (7) A doktori iskola vezetője az egyetemmel teljes idejű munkaviszonyban álló, tudományos fokozattal és az MTA doktora (tudomány doktora) címmel rendelkező egyetemi tanár. A doktori iskola vezetőjét a doktori iskola egyetemi tanár törzstagjai közül a törzstagok többségének javaslatára, a tudományterületi doktori tanács véleményének kikérése után az egyetemi doktori tanács választja meg és a rektor nevezi ki legfeljebb ötéves időtartamra. A kinevezés többször is meghosszabbítható. A megbízás megszűnik a doktori iskola vezetőjének lemondásával vagy teljes idejű munkaviszonyának megszűnésével. A doktori iskola vezető megbízásának megszűnése esetén, a doktori iskola egyetemi tanár törzstagjai közül, a doktori iskola törzstagjai tesznek többségi javaslatot az új vezető személyére. A doktori iskola vezetőjének feladatai: - felelősen irányítja a doktori iskola tanácsának munkáját, és felelős a tanács döntéseinek végrehajtásáért; - koordinálja a szakmai munkát, és felelős annak minőségéért; - képviseli a doktori iskolát; - irányítja a doktori iskola adminisztrációját, és információcserét folytat az illetékes doktori tanáccsal/tanácsokkal; - felelős az iskolára jutó doktori képzési támogatásnak és a doktori iskola által elnyert egyéb pénzügyi forrásoknak az egyetem gazdálkodási szabályzata szerinti felhasználásáért. (8) A doktori iskolán belül doktori program akkor hozható létre, ha a programvezetőn kívül a programban részt vesz a doktori iskola további legalább három, tudományos minősítéssel rendelkező, az egyetemmel teljes idejű munkaviszonyban álló oktatója. Ezen feltétel alól kivételes, indokolt esetben a tudományterületi doktori tanács adhat felmentést. A doktori iskolán belül működő doktori programok jog- és feladatkörét a doktori iskola működési szabályzatában kell rögzíteni. A doktori programok indításáról a doktori iskola javaslata alapján a tudományterületi doktori tanács dönt. Az egyetem doktori iskoláit és az azokon belül működő doktori programjait az 1. sz. melléklet tartalmazza. (9) Doktori program vezetője csak a doktori iskolának az MTA doktora (tudomány doktora) címmel vagy kivételes esetben, az EDHT döntése szerint annak megfelelő tudományos teljesítménnyel rendelkező, az egyetemmel jogviszonyban álló törzstagja lehet. A doktori program vezetőjét a doktori iskola kezdeményezésére, a tudományterületi doktori tanács jóváhagyásával a tudományterületi doktori tanács elnöke bízza meg és menti fel. A 9

9 megbízás megszűnik a programvezető lemondásával, egyetemmel való jogviszonyának megszűnésével vagy felmentéssel a tudományterületi doktori tanács döntése alapján. A doktori program vezetőjének feladatai: - irányítja a doktori programban folyó szakmai munkát; - felelősen részt vesz a doktori iskola tanácsának munkájában. A programvezetők további feladat- és hatáskörét a doktori iskola működési szabályzata tartalmazza. (10) A doktori iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket a doktori iskola tanácsa alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására. A doktori iskola oktatói a szervezett képzés keretében témákat és oktatási foglalkozásokat hirdethetnek meg. (11) Az oktatók a doktori iskola tanácsának javaslatára, a tudományterületi doktori tanács döntése alapján témavezetői feladatokat vállalhatnak. A témavezető a doktorandusz tanulmányait és kutatásait felelősen irányítja. Kivételesen, az EDHT által jóváhagyott, szakmailag indokolt esetben a témavezető mellett társ-témavezető is megnevezhető. A témavezető feladatai: - meghirdeti a doktori témát (a doktori iskola honlapján és az országos adatbázisban); - javaslatot tesz a doktorandusz képzési és kutatási tervére, és felelős annak színvonaláért és végrehajtásáért; - biztosítja a rendszeres szakmai konzultáció lehetőségét, félévenként igazolja a kutatási feladatok teljesítését; - évente írásban beszámol a doktori iskola vezetőjének a doktorandusz eredményeiről; - segíti a doktoranduszt tudományos közlemények írásában, a doktori értekezés elkészítésében, támogatja külföldi ösztöndíjak elnyerésében; - igazolja, hogy az értekezésben foglalt eredményekhez a jelölt önálló alkotó tevékenységével meghatározóan hozzájárult, és az értekezés elfogadását javasolja. Egy felvételi időszakban egy témavezetőhöz legfeljebb 2 új doktorandusz vehető fel, egy témavezetőnek egyidejűleg maximum 6 doktorandusza lehet. A témavezetői megbízás jóváhagyása során a tudományterületi doktori tanács figyelembe veszi a korábbi témavezetői tevékenység eredményességét. (12) A doktori iskolákban a szakmai tevékenységet az iskola vezetője és a legalább 3 tagú doktori iskola tanácsa irányítja. Ez utóbbi elnöke a doktori iskola vezetője, tagjai a doktori programok vezetői, valamint a doktori iskola működési szabályzatának megfelelően meghatározott számú egyéb oktató. A doktori iskola tanácsának tagja lehet egy vagy több doktorandusz is, aki(k) tanácskozási joggal bír(nak). A doktori iskola titkára a tanács ülésein (amennyiben nem tag) tanácskozási joggal vesz részt. A doktori iskola tanácsának feladatai: - az iskola működési szabályzatának, képzési tervének és minőségbiztosítási tervének kidolgozása, valamint ezek végrehajtása; - a doktori programok vezetőinek személyében szükséges változások kezdeményezése és a javaslatok előterjesztése a tudományterületi doktori tanács számára; - döntés a doktori iskola oktatóinak személyében bekövetkező változásokról; - a doktori iskola és a doktori programok nevében és tartalmában szükséges változtatások kezdeményezése; - új doktori programok indításának kezdeményezése; - a doktoranduszok tanulmányi és kutatási tevékenységéhez szükséges infrastrukturális és szakmai feltételek biztosítása; - a szervezett képzés szerkezetének meghatározása, az oktatási foglalkozások meghirdetése; 10

10 - javaslattétel az egyes doktoranduszok témavezetőinek személyére, az esetleges témavezető-váltásokra; - a szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok egyéni képzési tervének és kutatási témájának jóváhagyása; - a doktoranduszok képzési és kutatási előrehaladásának, illetve a témavezetők tevékenységének figyelemmel kísérése, a nyomonkövetés rendszerének rögzítése a doktori iskola minőségbiztosítási tervében; - indokolt esetben javaslattétel a tudományterületi doktori tanácsnak a hallgatók programból való törlésére; - javaslattétel a komplex vizsga bizottságai és a doktori értekezések bírálóbizottságai összetételére, valamint a komplex vizsgára jelentkezők vizsgatárgyaira; - a doktori értekezések előzetes vitájának megszervezése és lebonyolítása; - döntés a doktori iskolára jutó doktori képzési támogatás és egyéb források felhasználásáról. A doktori iskola tanácsa feladatkörének működési szabályzatában meghatározott egy részét átadhatja a tudományterületi doktori tanácsnak vagy az iskolán belül működő doktori programoknak. A doktori iskola tanácsának fellebbviteli fóruma a tudományterületi doktori tanács. (13) A doktori iskola adminisztratív feladatait a doktori iskola titkára látja el. A doktori iskola titkárát a doktori iskola vezetője bízza meg, munkájáért díjazásban részesülhet. A doktori iskola titkárának feladatai: - a doktori iskolára háruló adminisztratív és nyilvántartási kötelezettségek teljesítése; - az egyetemi egységes tanulmányi rendszerben (Neptun) a doktori iskola képzési tervében szereplő tárgyak meghirdetése; - a doktori iskolában készült doktori értekezések, doktori tézisek, valamint a doktori védések meghívóinak feltöltése az egyetem elektronikus archívumába (DEA); - az országos doktori adatbázisban (doktori.hu) a doktori iskola adatainak és dokumentumainak rendszeres aktualizálása; hallgatók, oktatók, témavezetők és törzstagok felvétele és törlése az illetékes testületek döntése szerint; témahirdetések közzététele; doktori védések közzététele; - a doktori iskola honlapjának rendszeres aktualizálása; - a doktori iskola tanácsa titkári feladatainak ellátása. A doktori iskola titkárának további feladatait a doktori iskola működési szabályzata tartalmazza. A doktori iskola vezetője felelős a titkár által ellátandó adminisztrációs kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséért. (14) Társ-témavezető bevonása csak az abszolutórium megszerzése előtt lehetséges, abban az esetben, ha a két témavezető szakterületének diszciplináris távolsága ezt indokolja. 3 (15) A doktori iskolák tevékenységében nem vehet részt olyan személy, akit tudományetikai ügyben a DE Tudományetikai Bizottsága vagy az MTA Tudományetikai Bizottsága elmarasztalt. A doktori iskolák tagjai kötelesek jelezni az iskola vezetőjének (a döntés másolati példányának megküldésével), ha tudományetikai ügyben a fenti fórumok valamelyikén elmarasztaló döntés született velük szemben. 3 Módosította a RHDB50/2017. (VII.12.) sz. BDT határozat; hatályos július 12-tól. 11

11 DSz Az egyetemi és a tudományterületi doktori tanácsok (1) Az egyetemen egyetemi doktori tanács és az egyetemi doktori tanács által választott tudományterületi doktori tanácsok működnek. Doktori tanácsok szavazati jogú tagjai a doktorandusz képviselők kivételével csak a törzstagság feltételeinek megfelelő, tudományos fokozattal bíró szakemberek lehetnek. A doktori tanácsok tagjainak kiválasztásánál biztosítani kell, hogy szavazati jogú tagjaik legalább egyharmada olyan személy legyen, akik az egyetemmel nem állnak foglalkoztatási jogviszonyban. A doktori tanácsok szemeszterenként legalább két alkalommal üléseznek. 4 (2) Az egyetemi doktori tanács feladatát az egyetemi doktori és habilitációs tanács (EDHT) látja el. Az EDHT elnöke az egyetemmel teljes idejű közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott, tudományos fokozattal, és MTA doktora (tudomány doktora) címmel rendelkező egyetemi tanár. A tanács elnökét és tagjait a Szenátus választja az Nftv. 16. (5) bekezdése és az egyetemi SzMSz szerint. Az EDHT tagja az egyetemi Doktorandusz Önkormányzat elnöke. (3) Az EDHT elsősorban a doktori képzés és fokozatadás elvi és összegyetemi kérdéseiben dönt, biztosítva azt, hogy a képzés és a megítélés színvonala, valamint feltételei az egyetemen egységesek legyenek. Személyi kérdésekkel érdemben a tudományterületi doktori tanácsok foglalkoznak, az egyetemi doktori tanács egyéni ügyekkel (a fokozat odaítélése, honosítása és visszavonása kivételével) csak vitás vagy panaszos esetekben foglalkozik. 5, 6 (4) Tudományterületi doktori tanácsok azon tudományterületeken alakulnak, amelyeken az egyetemnek legalább két doktori iskolája működik. Egyes tudományterületek közös doktori tanácsot is működtethetnek. A több tudományterületen működő (interdiszciplináris) doktori iskolák esetében az EDHT határoz arról, hogy mely doktori tanácshoz tartozik az adott doktori iskola. Indokolt esetben, az EDHT döntése alapján az interdiszciplináris doktori iskolák több tudományterületi doktori tanácshoz is tartozhatnak. Az egyetem tudományterületi doktori tanácsait és a hozzájuk tartozó doktori iskolákat a 1. sz. melléklet tartalmazza. A tudományterületen működő valamennyi doktori iskola vezetője tiszténél fogva tagja a tudományterületi doktori tanácsnak. A tudományterületi doktori tanács tagjainak kiválasztása során törekedni kell mindazon tudományágak képviseletére, amelyekben az adott tudományterületen az egyetem doktori fokozat odaítélésére jogosult. A tudományterületi doktori tanácsokat az EDHT hozza létre. A tudományterületi doktori tanács elnöke a doktori tanács közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott, szavazati jogú egyetemi tanár tagja lehet. A tanácsok elnökeit és tagjait négy éves ciklusra a fenti elvek figyelembevételével az érintett doktori iskolák javaslatai alapján az EDHT választja, az EDHT elnöke bízza meg és menti fel. A tudományterületi doktori tanácsok elnökei tisztüknél fogva tagjai az EDHT-nak. (5) Az EDHT - kidolgozza az egyetemi doktori szabályzatot, szükség esetén kezdeményezi annak módosítását; - dönt a tudományterületi doktori tanácsok elnökeinek és tagjainak megbízásáról és felmentéséről; - figyelemmel kíséri az egyetemen folyó doktorképzést, és szükség esetén változtatásokat kezdeményez; 4 Módosította a 21/2017. (IV. 27.) sz. szenátusi határozat; hatályos április 28-tól. 5 Módosította a 21/2017. (IV. 27.) sz. szenátusi határozat; hatályos április 28-tól. 6 Módosította a 21/2018. (II. 8.) sz. szenátusi határozat; hatályos február 9-től. 12

12 - ellenőrzi a felvételi eljárások, a doktori képzés és a fokozatszerzési eljárások folyamatát, beleértve a fokozatszerzés feltételei (pl. publikációk megléte) teljesítésének ellenőrzését; - véleményezi a javaslatokat doktori iskolák létrehozására, módosítására vagy megszüntetésére, majd jóváhagyása esetén továbbítja azokat a szenátusnak; - a szenátus részére felkérés esetén értékeli az egyetemen folyó doktori képzést és fokozatszerzést; - megválasztja a doktori iskolák vezetőit; - az Országos Doktori Tanács elveinek és az egyetem fejlesztési stratégiájának figyelembevételével dönt az éves felvételi keretszám tudományterületek közötti elosztásáról; - állást foglal kitüntetéses doktorrá avatási előterjesztésekről; - állást foglal díszdoktori előterjesztésekről; - figyelemmel kíséri a doktori képzési támogatás felhasználását; - dönt a tudományterületi doktori tanácsok javaslatairól; - dönt a társ-témavezetők megbízásáról; - dönt a doktori fokozatok odaítéléséről, honosításáról és visszavonásáról. (6) A tudományterületi doktori tanácsok - figyelemmel kísérik a doktorképzést, és szükség esetén személyi és szervezeti változtatásokat kezdeményeznek; - véleményezik, majd az EDHT-nak előterjesztik a javaslatokat új doktori iskolák létrehozására, a tudományterületen működő doktori iskolák módosítására vagy megszüntetésére, valamint a doktori iskola vezetők személyében szükséges változtatásokra; - a doktori iskolák tanácsai javaslatára döntenek doktori iskolán belül működő doktori programok létesítéséről, továbbá a programvezetők megbízásáról, illetve felmentéséről; - döntenek a felvételi lehetőségek meghirdetéséről; - döntenek az állami ösztöndíjas helyek tudományterületen belüli, doktori iskolák közötti elosztásáról; - döntenek a doktori iskolákba történő felvételről és a felvett doktoranduszok témavezetőjéről; - döntenek a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülők (ld. Nftv. 53. (3) bekezdés) komplex vizsgára történő jelentkezésének elfogadásáról; - a doktori iskolák tanácsai javaslatára döntenek a témavezető-váltás engedélyezéséről, az új témavezető kijelöléséről; - véleményezik a társ-témavezető megbízására vonatkozó kérelmeket; - döntenek a tanulmányi idő megszakítására vonatkozó kérelmek jóváhagyásáról; - döntenek a doktori képzésen kívüli, dokumentált teljesítmények kreditekkel történő elismeréséről; - elbírálják a doktori iskolák tanácsainak indokolt javaslatait a doktori képzésbe felvettek doktori ösztöndíjának felfüggesztéséről, illetve a hallgatói jogállás egyoldalú megszüntetéséről; - gondoskodnak az Nftv. 3. számú melléklete és a 87/2015. (IV.9.) Korm. r. szerint előírt nyilvántartások létesítéséről és vezetéséről; - elfogadják a jelentkezéseket a fokozatszerzési eljárásra, illetve döntenek a doktori értekezések védésre bocsátásáról; - kijelölik a felvételi, a komplex vizsga- és a bírálóbizottságok elnökeit és tagjait, valamint a komplex vizsga tárgyait; - a bírálóbizottság véleménye alapján döntenek a jelölt zárt védés iránti kérelméről; - véleményt nyilvánítanak a doktori fokozatok odaítéléséről, visszavonásáról és a külföldi tudományos fokozatok honosításáról. A tudományterületi doktori tanácsok adminisztratív feladatait, valamint a tudományterületi doktori tanácsok és a doktori iskolák tanácsai közti munkamegosztást a tudományterületi 13

13 doktori tanácsok ügyrendjei határozzák meg, melyeket a tudományterületi doktori tanácsok dolgoznak ki. A tudományterületi doktori tanácsok rendelkeznek minden olyan, jogszabályban meghatározott kérdésről, melyeket a jelen szabályzat nem részletez. (7) A doktori tanácsok ülései a szavazati joggal rendelkező tagok több mint 50 %-ának jelenléte esetén határozatképesek. A határozathozatal az egyetemi SzMSz szerint történik. (8) Amennyiben a tudományterületi doktori tanácsok döntése ellentmond a mindenkori szakmai bizottságok (pl. bírálóbizottságok stb.) döntésének, azt a tudományterületi doktori tanácsok kötelesek írásban indokolni. (9) A tudományterületi doktori tanácsok fellebbviteli fóruma az EDHT, az EDHT fellebbviteli fóruma a rektor. A doktori tanácsok döntése elleni fellebbezésnek kizárólag jogszabály vagy a doktori szabályzat(ok) megsértése, illetve eljárási hiba esetén lehet helyt adni. (10) A doktori tanácsok megválasztásának, jogállásának és működésének általános szabályait az egyetemi SzMSz határozza meg. (11) A BDT összetételéről és a szavazati jogról a BDT ügyrendje rendelkezik (19. sz. melléklet). 14

14 DSz Nyilvántartás 7 (1) A tudományterületi doktori tanácsok gondoskodnak az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben a 87/2015. (IV.9.) Korm. r. szerinti nyilvántartás vezetéséről: - a doktori képzésben résztvevő hallgatókról; - a doktori iskolák által az adott félévben meghirdetett tantárgyakról és tanegységekről; - a tanulmányi kötelezettségek és a kutatómunka teljesítéséről; - a tanulmányi halasztásokról; - az abszolutóriumot szerzett doktoranduszokról; - a fokozatszerzési eljárásokról. Az ösztöndíjak és a térítési díjak fizetése az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben rögzített nyilvántartás alapján történik. A tudományterületi doktori tanácsokat adminisztrációs feladatainak ellátásáért a Tudományos Igazgatóság egy-egy referense felelős. A tudományterületi referens kiválasztásában a tudományterületi tanács elnöke egyetértési jogot gyakorol. (2) A Tudományos Igazgatóság - koordinálja a tudományterületi referensek adminisztrációs tevékenységét; - összesített nyilvántartást vezet a doktori képzésbe felvettekről, illetve az abban résztvevőkről; - gondoskodik a felettes szervek által kívánt adatszolgáltatásról; - anyakönyvet vezet a fokozatot szerzettekről, az oklevelek kiadásáról; - gondoskodik a doktori fokozatot szerzettek előírás szerinti nyilvántartásáról; - előírt módon tartja a kapcsolatot az EMMI illetékes főosztályával az Országos Doktori Tanáccsal, az Oktatási Hivatallal, valamint a MAB-bal; - koordinálja az országos doktori adatbázis (doktori.hu) egyetemi adminisztrációját. (3) A BDT titkárának függelmi helyzete - Az adminisztratív feladatok elvégzéséért a teljes munkaidőben foglalkoztatott tudományterületi titkár felelős, aki a DE Tudományos Igazgatóságának ügyvivőszakértője (referens). - A titkár függelmi helyzete: közvetlen felettese DE tudományos igazgatója, munkahelyi vezetője az egyetem kancellárja. (4) A BDT titkárának munkaköre (a) nyilvántartás (ld. DSz 3. ): - a mindenkori hallgatói adatok, regisztráció, halasztások folyamatos nyilvántartása; - a doktorhallgatók személyi adatainak, tanulmányi és tudományos teljesítményének nyilvántartása. (b) A doktorhallgatók tanulmányaival kapcsolatos ügyintézés: - a hallgatók beiratkozása; - az abszolutórium kiadása doktori iskolavezetői igazolás alapján; - a leckekönyvek kezelése. (c) A felvételi vizsgákkal kapcsolatos ügyintézés: - a jelentkezések lebonyolítása; - a felvételi vizsgák megszervezése a doktori iskolatanácsok közreműködésével; - a felvételi eredmények összesítése; - a jelentkezők kiértesítése. (d) Egyéb adminisztratív feladatok: 7 Módosította a 21/2017. (IV. 27.) sz. szenátusi határozat; hatályos április 28-tól. 15

15 - a BDT számára érkező postai küldemények átvétele; - telefonos tájékoztatás. (e) A fokozatszerzési eljárások nyilvántartása és adminisztrációja. (f) A BDT munkájához közvetlenül kapcsolódó adminisztratív tevékenység: - a doktori iskolák adatainak nyilvántartása (az iskolák oktatói, a tanegységek tartalma és száma, az iskolák szerkezete, a képzés felépítése stb.); - a BDT üléseinek adminisztratív előkészítése; - a BDT üléseinek dokumentálása; - tájékoztatás. (5) A BDT adminisztrációja Az információcsere kialakítása a BDT szintjén (a) A BDT üléseinek előkészítése a következő szempontok szerint történik: A titkár - az ülésekre szóló meghívókat a mellékletekkel együtt 4 5 nappal az ülés előtt szétküldi; - lehetőség szerint minden napirendi pontot írásban készít elő; az iskola- vagy programtanácstól érkező lényeges előterjesztéseket, javaslatokat mellékletként csatolja a meghívókhoz. (b) A titkár feljegyzéseket készít a BDT ülésein elfogadott határozatokról. E feljegyzéseket megkapják: - a BDT tagjai; - a programvezetők; - a dékán, a tudományos igazgató és a tudományos rektorhelyettes. (c) A lényeges döntések előkészítésének eszközei: - vitaindító írások és / vagy - ad hoc bizottságok kijelölése, melyek írásos javaslatot terjesztenek elő. (d) tudományos rektorhelyettestől kapott információkat, valamint az EDHT ülésein született döntéseket a BDT elnöke továbbítja az iskolatanácsoknak és a BDT tagjainak. (6) Az információcsere kialakítása az iskolatanácsok szintjén (a) A doktori iskolák adminisztrációját a doktori iskolák titkárai végzik. (b) A doktori iskolák titkárainak feladatai: - lehetőség szerint minden napirendi pontot írásban készít elő;az iskola- vagy programtanácstól érkező lényeges előterjesztéseket, javaslatokat mellékletként csatolja a meghívókhoz. - oktatók, témavezetők adatainak nyilvántartása (a/z/ /al/programtitkárok közreműködésével), - doktorhallgatók nyilvántartása a tudományterületi doktori tanács nyilvántartásával együttműködve, - a doktorhallgatók publikációinak, tanulmányútjainak, konferencia előadásainak nyilvántartása (az /al/programtitkárok minden év júniusában kötelesek leadni a teljes addigi listát a doktori iskola titkárának), - fokozatszerzési eljárások nyilvántartása, - kapcsolattartás a DI programtitkáraival, alprogramtitkáraival, oktatóival, folyamatos tájékoztatás (címjegyzék összeállítása a tanácstagokról, alapítótagokról és hallgatóiról), - a DI tanácsüléseinek megszervezése, a napirend előkészítése, a jegyzőkönyv vezetése, 16

16 - a szervezett képzés kurzusainak megszervezése, összehangolása, a féléves órarend elkészítése, - kapcsolattartás az EMMI, az illetékes tudományos intézetek valamint más doktori iskolák titkáraival, - honlapgondozás. (c) Az iskolatanácsok személyi és egyéb javaslataikat (pl. javaslat a szigorlati és bírálóbizottságok összetételére, a doktoranduszok komplex vizsga tárgyaira, a doktori iskolák személyi összetételében szükséges változásokra stb.) írásban nyújtják be a BDT ülései előtt legkésőbb 7 nappal. A BDT kizárólag az ily módon benyújtott előterjesztéseket tűzi ülései napirendjére. (d) Az iskolatanácsok feladatkörét a DSz 13.. (10) szabályozza részletesebben. (7) A bölcsészettudományi doktori iskolák oktatói: (a) A DSz 1. (10) értelmében a doktori iskolák oktatóinak személyéről a doktori iskola tanácsa dönt. (b) A doktori iskolák oktatóinak névsorát (december 31-ei állapot szerint) a BDT a doktori iskolatanácsok előterjesztései alapján minden év első ülésén felülvizsgálja. A tudományos címekben és fokozatokban történt változások csupán az akadémiai doktori eljárás, a habilitációs eljárás és a PhD fokozatszerzési eljárás hivatalos lezárását követően vehetők figyelembe. A felülvizsgált adatok egy évig érvényesek. (c) A MAB számára készítendő kimutatásokban és a doktori ösztöndíjas helyek tudományterületi szintű elosztásánál kizárólag a jóváhagyott törzstagok vehetők figyelembe. (d) Azt a törzstagot, aki a legutóbbi 6 félévben nem tartott legalább egy kreditértékű kurzust vagy nem folytatott témavezetői tevékenységet, törölni kell a névsorból. (e) Hosszabb külföldi tartózkodás vagy sabbatical year esetén az oktató akkreditációja szüneteltethető, de érvényben marad. (f) Témavezető csak a doktori iskola minősített oktatója lehet. A témavezető megbízásáról a doktori iskola tanácsa dönt. (g) Ugyancsak elláthatnak témavezetői feladatot a kar díszdoktorai, amennyiben folyamatos jelenlétük biztosított. (h) Társ-témavezetői feladatot meghívott tagok is elláthatnak. (8) A doktori ösztöndíjas helyek tudományterületi szintű elosztásának rendje (a) A ösztöndíjas keretszámából a doktori iskolák értékszámuk szerint részesülnek. (b) Az ösztöndíjas helyeknek a doktori iskolákon belüli elosztásáról a doktori iskolák működési szabályzatai rendelkeznek. (c) A doktori iskolák értékszámának meghatározása a következő képlet szerint történik: Törzstagi összetétel Eredményesség Szempont Értelmezés Súlyfaktor Rendelkezésre álló K+F források A doktori iskola törzstagjai a következő szorzószámmal: PhD-1, DSc-2, akadémikus- 3) A felvett nappali tagozatos hallgatók és PhD fokozatot szerzettek aránya A törzstagok által elnyert K+F pályázati összegek 70% 20% 10% A tudományterületnek juttatott helyeket részarányuknak megfelelően osztjuk el a doktori iskolák között. Ezután a végleges adatokat a kerekítés szabályai alapján adjuk meg. 17

17 (d) Egyazon A szakhoz kötődő doktori iskolák megállapodnak abban, hogy a hallgatói létszámon milyen arányban osztoznak. DSz Doktori képzési támogatás (1) A doktori képzésben az állami ösztöndíjas doktoranduszok képzési normatíváját a Kormány rendeletben határozza meg. (2) A doktori képzésre fordítható, az egyetemi költségvetésben meghatározott összegnek a tudományterületi doktori tanács által meghatározott hányada, de maximum 10%-a a tanácsok működési költségeire és a tudományterületi referensek bérére fordítható. A támogatás többi részét a doktoranduszok létszámának arányában teljes egészében fel kell osztani a doktori iskolák között. (4) Az egyes doktori iskolákra jutó doktori képzési támogatás felhasználásáról az adott doktori iskola tanácsa dönt. A doktori iskola tanácsa évente beszámolót készít a tudományterületi doktori tanács számára a támogatás felhasználásáról. 18

18 IV. FEJEZET DSz 5. A doktori képzés 5.1. Felvétel a szervezett doktori képzésre (1) A szervezett doktori képzésnek egyetemünkön két formája van: a nappali (állami ösztöndíjas vagy önköltséges) és a levelező (önköltséges, munka melletti) forma. Mindkét képzési formára a Tudományos Igazgatóság a felvételi lehetőségeket és a felvétel feltételeit évente együttesen, a tudományterületi doktori tanácsok adatszolgáltatása alapján, tudományterületek és doktori iskolák szerinti bontásban hirdeti meg az országos felvételi tájékoztatóban és az egyetem honlapján. A felvételi lehetőségeket és a felvétel feltételeit a doktori iskolák saját honlapjukon is közzé teszik. A tájékoztató tartalmazza: - a felvenni tervezett létszámot; - a költségtérítéssel és juttatásokkal kapcsolatos információkat; - a felvétel követelményeit, különös tekintettel a felvételi vizsga értékelésére, valamint az alkalmazott rangsorolás elveire; - a felvételi eljárási díj összegét és az annak befizetésével kapcsolatos információkat; - egyéb, rendeletben meghatározott, illetve a jelentkezők számára szükséges információkat. (2) Az egyetem idegen nyelven is meghirdethet és folytathat doktori képzést. (3) A felvételi jelentkezési lap (ld. 2. számú melléklet) elektronikus formában elérhető az egyetem honlapján. A felvételi jelentkezés határideje május 15., keresztféléves képzés esetén november 15. A felvételi vizsgák megszervezése és felügyelete a tudományterületi doktori tanácsok, lebonyolítása a doktori iskolák feladata. (4) Szervezett doktori képzésre jelentkezhetnek azok a magyar és külföldi állampolgárok, akik hazai vagy külföldi egyetemen mesterképzésben szerzett fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevéllel vagy azzal egyenértékű egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeznek, vagy azt a felvétel évében megszerzik. A jelentkezőnek rendelkeznie kell minimum egy, államilag elismert, legalább középfokú (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret B2 szintjének megfelelő), komplex (szóbeli és írásbeli készséget is igazoló, korábban C típusú) vagy azzal egyenértékű honosított nyelvvizsgával az adott tudományterület műveléséhez szükséges nyelvből. A tudományterületi doktori tanácsok határozzák meg, hogy mely nyelv(ek)ből szerzett nyelvvizsga fogadható el. Amennyiben a jelentkező magyar állampolgár és nem a DE hallgatója vagy alkalmazottja, a jelentkezési laphoz mellékelnie kell 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát. Külföldi állampolgárok az erkölcsi bizonyítványt helyettesíthetik büntetlen előéletükre vonatkozó nyilatkozatukkal. A felvételi eljárás pontozási rendszerét a szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. A jelentkezés és a felvételi eljárás további feltételeit és részleteit a tudományterületi doktori tanácsok határozzák meg. (5) A felvételi döntést a tudományterületi doktori tanácsok hozzák meg július 15-ig, keresztféléves képzés esetén január 15-ig. A felvétel meghatározott doktori iskolába szól, és megnevezi a témavezetőt is. A felvételi döntésekről a tudományterületi doktori tanácsok elnökei tájékoztatják az EDHT-t. (6) Az egyetem nem állami ösztöndíjra is felvehet doktoranduszokat, de az ilyen jelentkezéseket is a többivel azonos követelmények alapján bírálja el. 19

19 (7) A felvételi döntéseket az egyetemen minden érdeklődő számára hozzáférhető módon nyilvánosságra kell hozni. A jelentkezőket a tudományterületi doktori tanácsok 8 napon belül írásban értesítik a döntésről, elutasítás esetén azt indokolni kell. A doktori tanács felvételt elutasító döntése ellen fellebbezéssel lehet élni, ha az jogszabályt vagy intézményi szabályzatot sért. A fellebbezést az elutasító döntés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül kell előterjeszteni az egyetem rektorához. A fellebbezést a rektor annak kézhezvételétől számított 15 napon belül bírálja el. A döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs. Felvétel esetén az értesítésben közölni kell a beiratkozás időpontját, a beiratkozáshoz szükséges dokumentumokat, a tanév kezdetét. Utalni kell a képzéssel kapcsolatos költségekre, azok viselésére. (8) A felvételt nyertnek a beiratkozáskor nyilatkozatot kell aláírnia arról, hogy a doktori szabályzatot és a doktori iskola követelményeit áttanulmányozta, s azok alapján jogait és kötelességeit megismerte. (9) Minden olyan esetben, amikor a képzés vagy a kutatás költségeit a doktorandusz, a munkahelye vagy egyéb kötelezettségvállaló téríti, annak részletes feltételeit külön szerződésben kell rögzíteni. (10) Jelentkezni doktori iskolába kell, melyen belül megadható a doktori program is. (11) A jelentkezőkkel a doktori iskolánként megszervezett, legalább háromtagú bizottság felvételi beszélgetést folytat, hogy képet kapjon a jelölt szakmai intelligenciájáról, doktori munkájával kapcsolatos elképzeléseiről, eddigi tudományos jellegű tevékenységéről és nyelvismeretéről. A bizottság értékeli a jelentkezők teljesítményét, rangsorolja őket és javasolja vagy nem javasolja felvételüket. (12) A felvételi eljárásban a bizottság a következő három kategóriában ad pontokat: szakmai intelligencia max. 40 pont diploma max. 30 pont (kitüntetéses/kitűnő 30, jeles/kiváló 25, jó 20) eddigi tudományos munka, TDK dolgozat max. 30 pont (13) A DSz 5. (4) szerint a felvételi jelentkezés minimális feltétele egy, államilag elismert, legalább középfokú (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret B2 szintjének megfelelő), komplex (szóbeli és írásbeli készséget is igazoló, korábban C típusú) vagy azzal egyenértékű honosított nyelvvizsgával az adott tudományterület műveléséhez szükséges nyelvből. A szakma műveléséhez szükséges nyelvből szerzett nyelvszakos diploma e feltétel teljesítését automatikusan tartalmazza. (14) A jelen, valamint az előző két tanévben szerzett diploma esetén a jelentkezés feltétele a legalább jó minősítésű diploma. Az ennél régebben és külföldön szerzett oklevelet a felvételi bizottság nem pontozza, ekkor a szakmai tájékozottság és az addigi tudományos munka maximális pontszáma ponttal növekszik. (15) A felvétel szakmailag indokolt további feltételeit a doktori iskolák tanácsa állapítja meg. Ezek között a jelentkező szakmai előképzettségére, nyelvtudására, korábbi szakmai tevékenységére vonatkozó feltételek lehetnek. (16) A felvételhez szükséges (de nem feltétlenül elégséges) pontszám 60 pont. A jelöltnek a (3) pontban felsorolt valamennyi kategóriában legalább 20 pontot meg kell szereznie. 20

20 (17) A felvételi eljárás díját a DSz 12. sz. melléklet tartalmazza A felvételi jelentkezés rendje A felvételi vizsgára a felvételi tájékoztatóban szereplő feltételek alapján lehet jelentkezni. A jelentkezéshez szükséges dokumentumok: jelentkezési lap; rövid életrajz; publikációs jegyzék; egyetemi diploma (fénymásolat); hatósági erkölcsi bizonyítvány (kivéve a DE végzős hallgatóit és alkalmazottait); nyelvtudást igazoló dokumentumok; munkaviszonyban állók esetében a munkahelyi vezető véleménye; a jelentkezési díj befizetését igazoló csekkszelvény vagy annak másolata; 1 db saját névre megcímzett és elsőbbségi küldeményként felbélyegzett, A/5 méretű boríték Az egyéni felkészülők jelentkezése (1) A jelentkezést a tudományterületi doktori tanácshoz a szervezett képzésre való jelentkezésekkel egyidejűleg kell benyújtani. A BDT - a programtanács javaslatára - keresztféléves felkészülést is engedélyezhet, ez esetben a jelentkezés határideje november 30. (2) A felvételi vizsgán az egyéni felkészülésre jelentkezők is a 5.1. (12)-ben megadott három kategória szerint kapnak pontokat. A szervezett képzéstől eltérően azonban egyéni felkészülésre csak akkor vehető fel a jelölt, a DSz 15. szerinti önálló tudományos munkássággal rendelkezik (pontos követelményeket ld. az egyes doktori iskoláknál), birtokában van mindazoknak a szakmai ismereteknek, amelyekkel a szervezett képzést lezárók rendelkeznek, és az értekezés első változata már elkészült. Ez utóbbi igazolásához a felvételi anyaghoz csatolni kell a tervezett értekezés már meglévő (kb. 75%-os készültségi fokú) kéziratát. (3) Az egyéni felkészülésre jelentkezőknek a ban felsorolt dokumentumokon túl a következőket kell benyújtaniuk: a doktori fokozatszerzés nyelvi követelményeinek teljesítésére vonatkozó igazolás; a DSz 15. szerinti tudományos munkásság igazolása publikációs jegyzék és/vagy egyetemi doktori oklevél formájában; a doktori értekezés néhány oldalas vázlata; a doktori értekezés már meglévő (kb. 75%-os készültségi fokú) kézirata Külföldi jelentkezők A külföldi jelentkezőkre az ban mondottakon túl a következők érvényesek: (1) Az Európai Unió állampolgárok - a magyar állampolgárokhoz hasonlóan - jelentkezhetnek ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre. Amennyiben sem állami, sem pedig valamely ösztöndíj szervezet által kiírt ösztöndíjat nem nyernek el, csak önköltséges képzésen vehet részt a képzésben. (2) Az Európai Unió államain kívülről érkező külföldi állampolgárok jelentkezése a DE Nemzetközi Oktatást Koordináló Központján keresztül történik. 21

21 (3) A külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél minősítését a felvételi bizottság nem veszi figyelembe, ekkor a szakmai tájékozottság és az addigi tudományos munka maximális pontszáma ponttal növekszik. (4) Külföldi jelentkezők felvételi követelményeit és pontozási rendszerét a BDT a programtanácsok javaslatára másként is szabályozhatja. (5) Külföldi állampolgárok az erkölcsi bizonyítványt helyettesíthetik büntetlen előéletükre vonatkozó nyilatkozatukkal. (6) Amennyiben a jelentkező rendelkezik államilag elismert vagy honosított, legalább középfokú komplex (korábban C' típusú) nyelvvizsgával egy, az adott téma kutatásához szükséges nyelvből, akkor elegendő, ha diplomáját a Debreceni Egyetemhez továbbtanulási céllal történő elismerési eljárásra nyújtja be. Ebben az esetben a diploma csak a Debreceni Egyetemen történő felvételi vizsgára, tanulmányok folytatására és fokozatszerzésre jogosít. (7) Amennyiben a jelentkező nem rendelkezik nyelvvizsgával, és külföldi diplomáját csak továbbtanulási céllal kívánja elismertetni, akkor elegendő, ha diplomáját a Debreceni Egyetemhez továbbtanulási céllal történő elismerési eljárásra nyújtja be. A rendelkezés értelmében az idegen nyelven folytatott, államilag elismert külföldi közoktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány ill. oklevél az oktatás nyelve szempontjából államilag elismert egynyelvű komplex felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. Ebben az esetben a diploma csak a Debreceni Egyetemen történő felvételi vizsgára, tanulmányok folytatására és fokozatszerzésre jogosít. (8) Amennyiben a jelentkező külföldi diplomáját oklevélként és nyelvvizsgaként teljes hatállyal szeretné elismertetni, akkor az Oktatási Hivatal Ekvivalencia és Információs Központjához kell fordulnia. (9) Mindhárom esetben a kérelem mellékleteként az alábbiakat kell benyújtani: az eredeti bizonyítvány vagy oklevél hiteles másolata, olyan okirat hiteles másolata (pl. leckekönyv), amely hitelt érdemlően igazolja a tanulmányok időtartamát, az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítését, a fentebbi pontban megjelölt okiratok magyar nyelvű hiteles fordítását. Hiteles fordításnak minősül az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, a magyar külképviseleti szerv és a magyar közjegyző hitelesítési záradékával ellátott fordítás. Amennyiben a jelentkező az (1) és (2) pontban leírt továbbtanulási szándékkal kívánja oklevelét elismertetni, akkor az fentebbi pontban megjelölt okiratok nem hiteles fordításban is benyújthatók, elegendő valamely fordítóiroda pecsétjével ellátott, lektorált fordítása is. Amennyiben külföldi diplomával rendelkező jelölt felvételt nyer és amennyiben a Magyar Ekvivalencia Bizottságtól kérte oklevelének diplomaként és nyelvvizsgaként való elismerését, az első félévre való beiratkozáskor be kell mutatnia a Magyar Ekvivalencia Bizottság erről szóló igazolását A felvételi vizsgák lebonyolításának rendje (1) A doktori iskolákat a BDT titkára értesíti a felvételi vizsgára jelentkezők számáról illetve adatairól. (2) A felvételi vizsgát a doktori iskolák tanácsai szervezik meg, annak időpontjáról és helyéről értesítik a BDT titkárát. A jelentkezőket a titkár értesíti a felvételi vizsga időpontjáról és helyszínéről. 22

22 (3) A felvételi vizsga eredményéről és a felvételre vonatkozó javaslatáról a doktori iskolák tanácsai értesítik a BDT titkárát. (4) A BDT a doktori iskolák tanácsának javaslata alapján dönt a felvételről. (5) A felvételről a jelölteket a titkár értesíti. DSz A szervezett képzés nappali formája (1) A szervezett nappali képzés segíti a doktoranduszt a doktori (PhD) fokozat megszerzéséhez szükséges tudás és az önálló kutatói gyakorlat megszerzésében. Ennek érdekében a doktorandusz tudományos képzésben vesz részt, a témavezető irányításával kutatási tapasztalatot szerez, megbízással oktatási feladatokat is vállalhat. (2) A nappali képzés időtartama nyolc félév (48 hónap), amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. A képzést a doktori iskolák szervezik a tudományterületi doktori tanácsok koordinálásával. A tudományterületi doktori tanácsok gondoskodnak a foglalkozások meghirdetéséről, a tanulmányi ügyek kezeléséről, a félévek számonkért lezárásáról. (3) A doktorandusz tanulmányait és kutatási munkáját a témavezető irányítja. A doktorandusz megfelelő indokok alapján a teljes képzési idő alatt egy alkalommal kezdeményezheti új témavezető kijelölését a doktori iskola vezetőjénél (amennyiben a doktori iskola vezetője a témavezető, a tudományterületi doktori tanács elnökénél). A doktori iskola vezetője a doktori iskola tanácsa véleményének kikérésével és megalapozottnak talált indokok esetén az új témavezető személyére vonatkozó javaslattal a kérelmet köteles a tudományterületi doktori tanács elé terjeszteni, amely dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. (4) A felvételt nyert hallgató (a doktorandusz) a tudományterületi doktori tanács által előírt módon és határidőig beiratkozik, és diákigazolványt kap. A beiratkozott hallgatóról a tudományterületi referens törzslapot állít ki. A hallgató az elektronikus tanulmányi rendszerben félévente felveszi a meghirdetett lehetőségek közül az előírt és/vagy választott félévi tanulmányi és kutatási kötelezettségeket. A számonkért teljesítmények igazolása az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben történik. A kutatómunka teljesítését a témavezető igazolja. Ez az igazolás szükséges feltétele a félév eredményes lezárásának. Ösztöndíj a következő félévben csak a félév sikeres lezárása alapján folyósítható. (5) A tanulmányi követelmények mértékegysége a tanulmányi pont (kredit). A kredit a doktori képzésben a doktorandusz hallgatói kötelezettségek teljesítésére irányuló tanulmányi, oktatói és kutatói munka mértékegysége. A doktoranduszok szemeszterenként 30±3, a teljes képzés alatt összesen legalább 240 kreditet kötelesek teljesíteni. Ha a doktorandusz neki felróhatóan egy adott szemeszterben az előírt számú kreditet nem szerzi meg, a tudományterületi doktori tanács dönt a doktori ösztöndíj folyósításának a felfüggesztéséről, az állami ösztöndíjas hallgató átsorolásáról az önköltséges képzésbe. Amennyiben a doktorandusz mulasztásait egy éven belül nem pótolja, a tudományterületi doktori tanács dönthet a hallgatói jogviszony megszüntetéséről. (6) Tanulmányi (képzési) kreditet a doktorandusz tanulással és vizsgán történő beszámolással szerezhet. A doktori képzés első 4 féléve alatt a kötelezően teljesítendő 23

23 tanulmányi (képzési) kreditek száma 12-20, amelynek pontos számát a doktori iskola tanácsa határozza meg a doktori iskola képzési tervében. A doktori iskola tanácsa meghatározhatja az egy félévben kötelezően megszerzendő tanulmányi (képzési) kreditek számát. A kreditek teljesítését a felvett tantárgyra előírt vizsga, dolgozat, beszámoló stb. alapján a tárgy előadója az elektronikus tanulmányi rendszerben igazolja. Kredit csak olyan tantárgyhoz rendelhető, amelynek minősítése ötfokozatú skálán érdemjeggyel történik. A doktori képzésben nyelvtanulással kredit nem szerezhető. (7) A doktorandusz által ellátott oktatási tevékenységért a doktori iskola tanácsának döntése szerint oktatási kredit adható. E tevékenységből a doktori képzés 8 féléve során összesen legfeljebb 40 kredit szerezhető. 1 kredit: egy féléven át végzett, a feladat jellegétől függően heti 1-2 óra oktatási tevékenység. Az oktatási feladatot és annak kreditértékét az elektronikus tanulmányi rendszerben szerepeltetni kell. A feladat teljesítését az adott oktatási modulért felelős szervezeti egység vezetője igazolja. (8) A doktorandusz a képzés során előírt 240 kredit döntő részét ( kredit) kutatási kreditként szerzi. A kreditek teljesítését a doktorandusz által benyújtott írásbeli beszámoló alapján a témavezető félévente igazolja. A doktorandusz féléves beszámolóit a félévek lezárását követően a témavezető eljuttatja a doktori iskola vezetőjének. (9) A doktorandusz más egyetemen vagy külföldi tanulmányútján a témavezető előzetes jóváhagyása alapján szerzett kreditjeinek vagy dokumentált teljesítményének beszámításáról a tudományterületi doktori tanácsok döntenek. (10) Az egészségügyi szakirányú felsőfokú szakképzési rendszerben rezidensként vagy a felsőoktatási intézmények oktatói utánpótlásának biztosítására meghatározott szakképzésben központi gyakornokként résztvevők által teljesített törzsképzési és szakgyakorlati időből az Orvostudományi Doktori Tanács (ODT) a doktori képzésben legfeljebb két félév, illetve hatvan kredit elismerését engedélyezheti. Az elismerés feltételeit és az eljárás módját az ODT saját ügyrendjében határozza meg. (11) A doktoranduszok számára meghirdetett tanulmányi foglalkozásokat az oktató engedélyével az alap-, mester- vagy osztatlan képzésben résztvevő hallgatók is felvehetik, de az alap-, mester- vagy osztatlan képzésben résztvevő hallgatók számára meghirdetett foglalkozásokkal PhD-kredit nem szerezhető. (12) A doktori képzés alatt a doktorandusznak az első és a harmadik év végén kötelező minősítésen kell átesnie, amelynek formája tudományterületenként különböző lehet (pl. előmeneteli bizottság, fejezetvédés, a doktori iskola tanácsa előtti beszámoló). A doktori iskola tanácsa a doktori iskola minőségbiztosítási tervében meghatározott módon és szempontok szerint értékeli a doktori képzésben és a doktori témában elért előrehaladást, valamint a doktorandusz és a témavezető teljesítményét. Az időszaki minősítés eredményéről a doktori iskola tanácsa tájékoztatja a tudományterületi doktori tanácsot, szükség esetén javaslatot tesz a témavezető személyének módosítására vagy az állami ösztöndíjas doktorandusz önköltséges képzésbe történő átsorolására. (13) A doktori képzés során, a negyedik félév végén, a képzés képzési és kutatási szakaszának lezárásaként és a kutatási es disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi és kutatási előmenetelt. (14) A doktoranduszt a nyolc szemeszter eredményes lezárása után abszolutóriumot szerez. Az abszolutórium annak dokumentuma, hogy a doktorandusz a doktori képzés tanulmányi 24

24 kötelezettségeinek mindenben eleget tett. A tudományterületi doktori tanács a doktorandusz részére abszolutóriumot csak az illetékes doktori iskola vezető írásbeli jóváhagyása alapján állíthat ki. Azon doktorandusz részére, aki nem szerezte meg a szükséges 240 kreditet, az abszolutórium nem állítható ki. Az abszolutórium kiadásának részletes rendjét a tudományterületi doktori tanácsok határozzák meg. (15) A nappali képzés finanszírozása lehet állami ösztöndíjas és önköltséges. A finanszírozási különbözőségek a képzésben nem okoznak eltérést. (16) Ha a doktorandusz neki felróhatóan egy adott szemeszterben az előírt számú kreditet nem szerzi meg, a programtanács dönt arról, hogy a hallgató folytathatja-e tanulmányait, és ösztöndíjas hallgató esetén dönt a doktori ösztöndíj folyósításának a felfüggesztéséről. Erről a programtanács tájékoztatja a BDT-t. Amennyiben a programtanács engedélyezi a tanulmányok folytatását, a hallgatónak a következő aktív félévében pótolnia kell a hiányzó krediteket. Amennyiben a doktorandusz mulasztásait nem pótolja, a tudományterületi doktori tanács dönthet a hallgatói jogviszony megszüntetéséről. Pótlás esetén azonban a már teljesített kreditek érvényesek, az ahhoz kapcsolódó tanegység(ek)et megismételni nem kell. Amennyiben a programtanács nem engedélyezi a tanulmányok folytatását, a tudományterületi doktori tanács megszünteti a hallgatói jogviszonyt. (17) A témavezető-váltás az abszolutórium megszerzése után különösen indokolt eseteket (pl. betegség, elhalálozás) kivéve nem lehetséges A beiratkozás/regisztráció rendje (1) A szervezett képzésben résztvevők beiratkozása a nappali tagozatos graduális képzésben résztvevő hallgatókhoz hasonló módon történik. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok: diákigazolvány; személyi igazolvány; a korábbi képzéseket igazoló oklevelek nyelvvizsgák; kitöltött iratkozási űrlap; (2) A beiratkozási/regisztrációs időszak a szorgalmi időszak első két hete. Ezen belül a hallgató beiratkozhat/regisztrálhat és elkezdheti tanulmányait vagy halasztást kérhet. (a) Amennyiben a hallgató nem regisztrálja magát a következő félévre és halasztást sem kért, a BDT írásban szólítja fel a regisztrációra. Ha a hallgató ennek nem tesz eleget, 1 félévnyi kényszerhalasztásban részesül. A képzés nyolc féléve alatt összesen egyszer van mód kényszerhalasztásra, így ha a hallgató kényszerhalasztás után bármikor is nem tesz eleget regisztrációs kötelezettségének, a BDT megszünteti hallgatói jogviszonyát. (b) Amennyiben a hallgató egymást követő két alkalommal nem jelentkezik be a következő tanulmányi félévre és az írásbeli felszólításnak sem tesz eleget a megadott határidőig regisztrációs kötelezettségének, a BDT megszünteti hallgatói jogviszonyát A költségtérítés fizetésének rendje (1) Hatályos rendelkezések: Az önköltséges képzésben résztvevő doktorandusz hallgatók költségtérítést fizetnek, melyet meghirdetéskor a doktori programtanácsok állapítanak meg. 25

25 A költségtérítésből származó bevétel az illetékes doktori programtanácsot illeti meg és a doktori képzés céljaira fordítandó. A Ftv (2) szerint a költségtérítés összegét úgy kell meghatározni, hogy az fedezze a képzéssel kapcsolatos valamennyi ráfordítást. Költségtérítési kedvezményeket a hallgató szociális és tanulmányi okból kérhet. Ennek mértékéről a doktori programtanácsok döntenek. A döntést a BDT titkárának meg kell kapnia. A költségtérítés befizetésére az egyetem általános szabályai vonatkoznak. (2) A költségtérítések az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben történő kiírása a Hallgatói Adminisztrációs Központ feladata. (3) A költségtérítés befizetése az őszi félévben október 20-ig, tavaszi félévben március 20-ig esedékes. A költségtérítés összegének csökkentését a hallgató a doktori program vezetőjénél kérvényezheti. DSz A szervezett képzés nappali formájában részt vevő hallgatók jogállása (1) Doktori képzésben a hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a legfeljebb négy év időtartamú doktori tanulmányok befejezésének, az elbocsátásnak, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlésnek a napjáig tart. (2) A doktorandusz hallgatói jogállásának munkaügyi vonzatait, beszámítását a munkaviszonyba, a táppénz kérdéskörét, a hitelfelvétel garanciáit stb. magasabb szintű jogszabályok határozzák meg. (3) A doktorandusz feladatait általában az egyetemen (a doktori iskolában részt vevő kutatóintézetben) teljesíti. Ez alól a tudományterületi doktori tanács egyedi esetekben felmentést adhat. (4) A doktori képzésben részt vevő hallgató oktatói feladatokat vállalhat. Az oktatói feladatokat ellátó doktoranduszt megilletik az Nftv. 35. (1) szerinti oktatói jogok. (5) Az oktatói tevékenység tartalmát, jellegét és időtartamát szerződésben kell rögzíteni (doktorandusz szerződés), melyet a doktorandusz, az adott oktatási tevékenységért felelős szervezeti egység vezetője köt a témavezető ellenjegyzésével. A vállalt feladatok teljesítését az adott oktatási tevékenységért felelős szervezeti egység vezetője igazolja. (6) A doktoranduszokra kiterjed az egyetem Szellemi Tulajdon Kezelési Szabályzatának hatálya, az egyetem egyéb szabályzatai értelemszerű esetekben érvényesek. (7) A doktorandusz köteles az egyetem üzleti titkát megőrizni. Összeférhetetlen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony, amelynek keretében az egyetem üzleti titkát képező információ alkalmazására kerülne sor. (8) A doktorandusz évi 25 munkanap szabadságra jogosult, amelynek nyilvántartása a témavezető feladata. (9) Teljes munkaidőben végzett munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkező doktorandusz állami ösztöndíjban nem részesülhet. 26

26 (10) Az állami doktori ösztöndíjban részesülő doktoranduszok egyébként az alapképzésben részt vevő hallgatókkal megegyező feltételek mellett az év 12 hónapjában jogosultak kollégiumi elhelyezésre. A kollégiumi elhelyezés egyéb szabályait a Szabályzat a DE kollégiumainak és diákotthonainak működési rendjéről valamint A DE hallgatói térítési és juttatási szabályzata tartalmazza. DSz A doktoranduszok részére nyújtható támogatások és az általuk fizetendő díjak (1) A szervezett doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos doktoranduszok (jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá eső külföldi hallgatók) állami vagy egyéb forrásból származó ösztöndíjat kaphatnak. Doktori ösztöndíj kifizetésére az egyetem bármely tervezési egysége, szervezeti egysége felhasználhatja hazai vagy külföldi pályázati támogatását, költségvetési keretét, illetve egyéb bevételét. Az állami ösztöndíjas, teljes idejű képzésben részt vevő doktorandusz hallgató doktorandusz ösztöndíjának éves összege a törvényben e célra megállapított normatíva éves összege, megnövelve a tankönyv-, jegyzettámogatási, sport- és kulturális normatíva 56%-ával. A bejelentkezett doktoranduszok számára az így meghatározott éves összeg egy tizenketted részét kell havonta kifizetni. (2) Az állami ösztöndíjas képzés keretében a hallgató által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások a következők: a) a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, az oklevél, illetve a doktori abszolutórium megszerzéséhez szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok első alkalommal történő felvétele, a beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történő megismétlése, illetve a fokozatszerzési eljárás a hallgatói jogviszony fennállása alatt, b) a szakkollégiumi foglalkozások, c) a felsőoktatási intézmény létesítményeinek könyvtár és a könyvtári alapszolgáltatások, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, d) a képzéssel, illetve doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első alkalommal történő kiadása. (3) Az állami ösztöndíjas képzés keretében az egyetem nem kérhet igazgatási szolgáltatási díjat (pl. beiratkozási díj). (4) Téves díjmegállapítás miatt a doktorandusz a közléstől számított 15 munkanapon belül fellebbezéssel élhet a tudományterületi doktori tanács elnökéhez. A fellebbezést a kézhezvételtől számított 8 napon belül el kell bírálni. A határozattal szemben a doktorandusz a közléstől számított 15 munkanapon belül a rektorhoz fordulhat jogorvoslatért. A rektor a doktori tanács elnökének határozatát helyben hagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. (5) A doktori képzés részét nem képző (kredittel nem jutalmazott) oktatási tevékenységért a doktorandusz díjazásban részesül, melyet az adott oktatási szervezeti egység fedez. A munkavégzés doktoranduszszerződés alapján folyik. Az ily módon végzett munka ideje egy tanulmányi félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát. A hallgató munkaidő-beosztását oly módon kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. A doktoranduszszerződés alapján hallgatói munkadíj kerül kifizetésre, melynek havi összege, a teljes munkaidő ötven 27

27 százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén, nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része. (6) A doktori képzés részét nem képző (kredittel nem jutalmazott) kutatási feladat végzéséért a doktorandusz díjazásban részesül, melyet az adott kutatási projekt vagy a megbízást adó oktatási szervezeti egység terhére kell kifizetni. A munkavégzés doktoranduszszerződés alapján folyik. A doktoranduszszerződés alapján hallgatói munkadíj kerül kifizetésre, melynek havi összege, a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén, nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része. (7) A kollégiumi férőhely igénybevétele esetén a doktorandusz térítési díjat fizet. A kollégiumi térítési díj összegét a A DE hallgatói térítési és juttatási szabályzata tartalmazza. (8) Amennyiben a doktori értekezés leadása állami ösztöndíjas doktorandusz hallgatói jogviszony keretén belül történik meg, a fokozatszerzés ingyenes. Minden más esetében a 12. mellékletben meghatározott teljes fokozatszerzési díj megfizetése kötelező. DSz A nem-állami, külső ösztöndíjas szervezett doktori képzés (1) Az egyetem írásos megállapodást köthet társadalmi, egyházi és gazdálkodó szervezetekkel, továbbá alapítványokkal, közalapítványokkal, köztestületekkel és magánszemélyekkel doktori ösztöndíj(ak) létesítéséről. (2) A szerződést egyrészt az ösztöndíjat létesítő arra jogosult megbízottja, másrészt az egyetem nevében a rektor és a kancellár köti. A szerződésben az egyetem csak a képzésre és nem a fokozatszerzésre vállal kötelezettséget. (3) Szerződés köthető nyílt (megpályázható) vagy zárt (doktori iskolának vagy személynek felajánlott) ösztöndíjról is. Utóbbi esetekben a szerződéshez az érintett doktori iskola vezetőjének aláírása is szükséges. (4) A szerződésben rögzíteni kell az ösztöndíj havi összegét (az éves növekmény mértékét), továbbá azt, hogy az ösztöndíjat a megbízó milyen ütemezésben utalja át az egyetemnek, valamint azt is, hogy az ösztöndíj forrása legalább 4 éves időtartamra rendelkezésre áll. Az egyetem gondoskodik az ösztöndíj kifizetéséről. (5) A szerződés tartalmazhat megállapodást a kutatás támogatásáról és a doktorandusz költségtérítési díjának átvállalásáról is. (6) A szerződés az Nftv-vel, a kormányrendelettel és az egyetemi szabályzatokkal ellentétes pontokat nem tartalmazhat. (7) A négyéves ösztöndíj elnyeréséhez a pályázónak (jelöltnek) az egyetem érvényes felvételi szabályzatában meghatározott követelményeknek meg kell felelni. (8) A sikeres felvételi eljárás és döntés után a doktorandusz mint önköltséges hallgató nappali vagy levelező tagozaton szervezett képzésben vesz részt. 28

28 (9) A doktori ösztöndíjas a beiratkozás után az egyetemmel hallgatói (doktoranduszi) jogviszonyba kerül, és diákigazolványt kap. Ennek megfelelően vonatkoznak rá az egyetemi (doktori, tanulmányi és vizsga-, fegyelmi stb.) szabályzatok. (10) A doktorandusz költségtérítést fizet. Ennek összegét a doktori iskola tanácsa határozza meg, és azt a felvételi követelményekkel együtt közzéteszi. A költségtérítésből befolyó összeget a költségtérítést fizető doktorandusz doktori képzésére kell fordítani, felhasználásáról a doktori iskola tanácsa dönt. DSz A tanulmányi idő megszakítása (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, illetve ha a hallgató a soron következő képzési időszakra nem jelentkezik be, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A doktori képzés alatt a hallgatói jogviszony szüneteltetésének összesített időtartama nem haladhatja meg a hat félévet. (2) A tudományterületi doktori tanács a hallgató kérelmére engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb egybefüggő időtartamban is, feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. A hallgatói jogviszonyt szüneteltetni csak teljes szemeszterre lehet. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt állami ösztöndíj nem folyósítható. (3) A hallgatói jogviszony megszűnik - a doktori képzés negyedik félévének végén, ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti; - az abszolutórium megszerzésével; - a felvételtől számított 14. félév végén; - a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett. A hallgatói jogviszony megszűnéséről a tudományterületi doktori tanács elnöke írásban értesíti az érintettet. (4) A doktorandusz hallgató külföldi részképzésben vehet részt. A részképzésben olyan, a témavezető által jóváhagyott munkaprogram alapján vehet részt a doktorandusz hallgató, amely biztosítja az adott tanulmányi időszak érvényességét az egyetem doktori képzési programjában. A külföldi részképzés időtartama a doktori képzés időtartamába beszámít, a hallgatói jogviszony nem szünetel, az állami ösztöndíjat folyósítani kell. DSz A szervezett képzés levelező (munka melletti) formája (1) Az egyetem munkatársai vagy velük azonosnak tekinthető helyzetben lévő személyek felvételt kérhetnek és nyerhetnek a szervezett doktori képzés levelező formájára munkaviszonyuk megtartása mellett. (2) A felvételi eljárás és az elbírálás ugyanolyan, mint a nappali képzésre jelentkezők esetében. A jelentkező egyidejűleg kérheti felvételét a nappali vagy levelező szervezett képzésre. 29

29 (3) A levelező képzésben résztvevők ugyanazon tanulmányi idő alatt és feltételekkel kötelesek a féléveket érvényesíteni, mint a nappali képzésben résztvevők. (4) A levelező képzésben résztvevők ösztöndíjat nem kapnak, és utánuk a doktori iskolák állami költségvetési támogatásban nem részesülnek. (5) A levelező képzésben résztvevők költségtérítést fizetnek. Ennek összegét a doktori iskola tanácsa határozza meg, és azt a felvételi követelményekkel együtt közzéteszi. A költségtérítésből befolyó összeget a költségtérítést fizető doktorandusz doktori képzésére kell fordítani, felhasználásáról a doktori iskola tanácsa dönt. (6) A levelező képzésben résztvevőkre kiterjed az egyetem Szellemi Tulajdon Kezelési Szabályzatának hatálya, az egyetem egyéb szabályzatai értelemszerű esetekben érvényesek. (7) A levelező képzésben résztvevők kötelesek az egyetem üzleti titkát megőrizni. Összeférhetetlen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony, amelynek keretében az egyetem üzleti titkát képező információ alkalmazására kerülne sor. (8) A levelező képzésben résztvevő doktorandusz hallgatók költségtérítést fizetnek, melyet meghirdetéskor a doktori programtanácsok állapítanak meg. A költségtérítésből származó bevétel az illetékes doktori programtanácsot illeti meg és a doktori képzés céljaira fordítandó. A Ftv (2) szerint a költségtérítés összegét úgy kell meghatározni, hogy az fedezze a képzéssel kapcsolatos valamennyi ráfordítást. Költségtérítési kedvezményeket a hallgató szociális és tanulmányi okból kérhet. Ennek mértékéről a doktori programtanácsok döntenek. A döntést a BDT titkárának meg kell kapnia. A költségtérítés befizetésére az egyetem általános szabályai vonatkoznak. (9) A költségtérítések az Elektronikus Tanulmányi Rendszerben történő kiírása a Hallgatói Adminisztrációs Központ feladata. (10) A költségtérítés befizetése az őszi félévben október 20-ig, tavaszi félévben március 20-ig esedékes. A költségtérítés összegének csökkentését a hallgató a doktori program vezetőjénél kérvényezheti. DSz Az egyéni felkészülés (1) Az egyéni felkészülés célja, hogy a hazai vagy külföldi egyetemen mesterképzésben szerzett fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevéllel (vagy azzal egyenértékű egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevéllel), jelentős oktatói és/vagy kutatói gyakorlattal valamint dokumentált tudományos teljesítménnyel (megfelelő számú és minőségű publikáció) rendelkező szakemberek számára lehetővé tegye a doktori (PhD) fokozat megszerzését. A felvétel feltételeit a doktori iskola működési szabályzatában kell meghatározni. Az egyéni felkészülés alapján történő fokozatszerzést, mint kivételes eljárást, csak különösen indokolt esetben lehet alkalmazni. Ezen indokokat a tudományterületi doktori tanácsoknak a felvételi eljárás során írásban rögzíteni kell. (2) A jelentkezés elfogadását a tudományterületi doktori tanács felvételi vizsga sikeres teljesítéséhez kötheti. 30

30 (3) 8, 9 A jelentkezés elfogadásával egyidejűleg a tudományterületi doktori tanács kijelöli a komplex vizsga bizottságát és tárgyait. A jelentkezés elfogadását követően az egyéni felkészülőnek komplex vizsgát kell tennie. A komplex vizsga teljesítésével az egyéni felkészülő önköltséges hallgatói jogviszonyba kerül, elkezdődik a doktori fokozatszerzési eljárása. A komplex vizsga sikeres teljesítése esetén a tudományterületi doktori tanács elismeri a komplex vizsgára bocsátás feltételéül meghatározott minimum krediteket. Kérelemre, az előzetesen megszerzett ismeretek, kompetenciák alapján a tudományterületi doktori tanács további krediteket is elismerhet. (4) Az egyéni felkészülő mellé a tudományterületi doktori tanács a szakmailag illetékes doktori iskola témavezetői közül - témavezetőt kér fel, aki figyelemmel kíséri és segíti a jelölt felkészülését. (5) Az egyéni felkészülők csak a doktori képzés első két évének tanulmányi kötelezettségei teljesítése alól kapnak felmentést, de a doktori (PhD) fokozatszerzés minden követelményét teljesíteniük kell. (6) Az egyéni felkészülésben résztvevők költségtérítést fizetnek, az ebből származó bevételek doktori iskola tanácsa rendelkezése szerint a doktori képzés céljaira fordítandók. A költségtérítés mértékéről és felhasználásáról a doktori iskola tanácsa dönt. A költségtérítés befizetésére az egyetem általános szabályai vonatkoznak. (7) Az egyéni felkészülésre jelentkezők felvételét a BDT sikeres felvételi eljáráshoz köti. (8) Az egyéni felkészülésben résztvevő hallgatók a doktori képzés levelező formájában vesznek részt. (8) Az egyéni felkészülésben résztvevők egyszeri költségtérítést fizetnek, melyet a doktori programtanácsok állapítanak meg. A költségtérítés befizetése az egyéni felkészülő első aktív félévének regisztrációjakor esedékes. A költségtérítésből származó bevétel az illetékes doktori programtanácsot illeti meg, mely a doktori képzés céljaira fordítandó. Költségtérítési kedvezményeket a hallgató a doktori programtól szociális okból kérhet. Ennek mértékéről a doktori programtanácsok döntenek. A döntést a BDT titkárának meg kell kapnia. A költségtérítés befizetésére az egyetem általános szabályai vonatkoznak. (9) Az egyéni felkészülésben résztvevők elektronikus tanulmányi rendszerben történő regisztrációja (levelező önköltséges jogviszony) a komplex vizsgát követően történik meg. Amennyiben a komplex vizsga teljesítése megtörténik október 10-ig, vagy március 10-ig, akkor az adott félév regisztrációjára sor kerül, ellenkező esetben a regisztráció a következő félévben válik esedékessé. (10) Az egyéni felkészülők fokozatszerzéséhez legalább egy, legfeljebb négy elektronikus tanulmányi rendszerben rögzített aktív félév szükséges, amely során legalább 120 (kutatási és disszertációs) kredit megszerzése kötelező. 8 Módosította a 21/2016. (IX. 29.) sz. szenátusi határozat; hatályos szeptember 30-tól. 9 Módosította a 44/2017. (II. 23.) sz. szenátusi határozat; hatályos február 24-től. 31

31 DSz A komplex vizsga (1) A komplex vizsga a doktori képzés során, a negyedik félév végén, a képzés képzési és kutatási szakaszának lezárásaként és a kutatási es disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként teljesítendő vizsga, amely méri és értékeli a tanulmányi és kutatási előmenetelt. (2) A komplex vizsgára bocsátás feltétele a doktori képzés képzési és kutatási szakaszában (első négy félév) legalább 90 kredit és valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt képzési kredit megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő). A komplex vizsgára írásban kell jelentkezni (ld. 4. sz. melléklet). Mivel a komplex vizsga teljesítése után a hallgató a fokozatszerzési eljárásba lép, a komplex vizsgára történő jelentkezés egyúttal a fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezés is. (3) A komplex vizsgát nyilvánosan, a tudományterületi doktori tanács által kijelölt bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár, habilitált egyetemi docens, habilitált főiskolai tanár, Professor Emeritus vagy MTA doktora címmel rendelkező oktató, kutató lehet. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője. (4) A témavezető a komplex vizsga előtt írásban értékeli a doktorandusz teljesítményét és nyilatkozik arról, hogy javasolja-e a fokozatszerzési eljárás megkezdését. (5) A komplex vizsga két fő részből áll: az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel ( elméleti rész ), a másik részben a vizsgázó tudományos előrehaladásáról ad számot ( disszertációs rész ). (6) A komplex vizsga elméleti részében a doktorandusz a vonatkozó tudományág szakirodalmában való tájékozottságáról, aktuális elméleti és módszertani ismereteiről ad számot. A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó legalább két tárgyból/témakörből tesz vizsgát, a tárgyak/témakörök listáját a doktori iskola képzési terve tartalmazza. Az elméleti vizsgának lehet írásbeli része is. (7) A komplex vizsga második részében a vizsgázó előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését. A témavezetőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy a vizsgán is értékelje a vizsgázót. (8) A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül (ld. 5/1. melléklet). A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni. A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg. A doktorandusz a sikertelen komplex vizsgát egy alkalommal, ugyanazon vizsgaidőszakban ismételheti meg. (9) A doktori képzés ötödik félévére a doktorandusz csak a komplex vizsga sikeres teljesítése után jelentkezhet be. (10) A doktorandusznak a komplex vizsgáig (a felvételikor beszámított publikáción túl) legalább egy publikációval kell rendelkeznie. 32

32 (11) A doktori iskolatanács feladata: a komplex vizsgára és fokozatszerzésre való jelentkezést követően írásban előzetesen javaslatot tesz a komplex vizsga bizottságának elnökére és tagjaira valamint a vizsgatárgyakra, melyet a programtanács képviselője terjeszt elő a BDT számára; legalább félévente megszervezi a komplex vizsgákat (kijelöli annak helyét és időpontját); értesíti a BDT-t annak idejéről és helyéről; felkéri a bizottság tagjait; lebonyolítja a vizsgát; vezeti a komplex vizsga jegyzőkönyvét (azt visszajuttatja a BDT -hez); megtéríti a bizottság tagjainak útiköltségét (12. sz. melléklet). (12) A BDT feladata: jóváhagyja a komplex vizsga bizottságának összetételét és tantárgyait. Vizsgatantárgyként csak a 14. sz. mellékletben feltüntetett tantárgyak hagyhatók jóvá. A szakirányú (szakmérnöki, szakorvosi stb.) továbbképzésben letett vizsgák beszámíthatóságáról a egy melléktárgy erejéig a iskolatanács javaslatát figyelembe véve a BDT dönt. A jelölt - a doktori iskola javaslatára - a komplex vizsga melléktárgya alól felmentést kaphat. A bizottság összetételéről a jelöltet a programtanács értesíti. A bizottságok összetételét illetően a jelölt 8 napon belül fellebbezést nyújthat be a BDT-hoz. kiadja a komplex vizsga jegyzőkönyvét. 33

33 V. FEJEZET DSz 14. A fokozatszerzési eljárás 14. A fokozatszerzési eljárás általános feltételei (1) A fokozatszerzési eljárás a doktori képzésnek a komplex vizsgát követő második, kutatási és disszertációs szakasza. (2) A fokozatszerzési eljárásra a komplex vizsgára történő jelentkezéssel egy időben jelentkezni kell (ld. 4. melléklet). A jelentkezést a tudományterületi doktori tanácshoz kell benyújtani. A doktori fokozatszerzési eljárás a sikeres komplex vizsgát követő félévre történő bejelentkezéssel kezdődik. (3) A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet. (4) A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtania a doktori értekezés végleges (előzetes vita utáni) változatát. Ez a határidő kérelem alapján, a tudományterületi doktori tanács döntésével, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, feltéve, hogy a hallgató kötelezettségének szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. (5) A doktori fokozat megszerzésének feltételei: - dokumentált önálló tudományos munkásság; - a nyelvi követelmények teljesítésének igazolása; - az értekezés benyújtása és megvédése nyilvános vitán. (6) A doktori értekezés benyújtásának feltétele az abszolutórium megszerzése. A doktori értekezés benyújtásakor a jelölt írásban nyilatkozik arról, hogy - nincs folyamatban ugyanezen tudományágban doktori fokozatszerzési eljárása; - értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be, és azt nem utasították el; - két éven belül nem volt sikertelenül zárult doktori védése; - nem áll doktori fokozat visszavonására irányuló eljárás alatt, illetve 5 éven belül nem vontak vissza tőle korábban odaítélt doktori fokozatot; - a disszertáció önálló munkája, az irodalmi hivatkozások egyértelműek és teljesek. (7) A bíráló bizottság összeállítása során fokozott figyelmet kell fordítani az összeférhetetlenség elkerülésére. A doktori eljárásban nem vehet részt az, aki a doktorandusz közeli hozzátartozója, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. (8) A fokozatszerzési eljárás költségeit, illetve az abban részt vevők díjazását a szabályzat 10. számú melléklete tartalmazza. (9) A doktori eljárás egyes szakaszairól a 87/2015. (IV.9.) Korm. rendelet 10. melléklete szerinti jegyzőkönyvet kell vezetni. Az adatokat az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben is rögzíteni kell. (10) A fokozatszerzési eljárás során a tudományterületi doktori tanácsnak különös gondossággal kell eljárni annak megítélésében, hogy a jelölt tudományos tevékenysége valóban a sajátja-e, és hogy a jelöltnek a fokozatszerzéshez felhasználni kívánt tudományos 34

34 műveit, publikációit mások nem használták-e fel tudományos fokozat szerzésre hazánkban vagy külföldön. Az eljárás során be kell szerezni az erre vonatkozó nyilatkozatokat mind a hazai, mind a külföldi szerzőtársaktól. (11) Amennyiben a jelölt tudományos publikációjával vagy értekezésével kapcsolatban felmerül a plágiumnak, adatok szándékos manipulálásának, a szándékos félrevezetésnek vagy bármilyen csalásnak a megalapozott gyanúja, a jelölttel szemben az illetékes tudományterületi doktori tanács elnöke köteles etikai vizsgálatot kezdeményezni, amelynek során a témavezető esetleges felelősségét is meg kell vizsgálni. Az etikai vizsgálat idejére a fokozatszerzési eljárást fel kell függeszteni. Az etikai vizsgálat eredményének ismeretében a tudományterületi doktori tanács dönt az esetleges szankciókról. DSz Az önálló tudományos munkásság (1) A jelöltnek tudományos munkásságát az értekezés benyújtásakor legalább kettő, lektorált tudományos folyóiratban vagy kötetben megjelent (megjelentetésre elfogadott, vagy DOI számmal rendelkező, vagy kefelenyomatban elérhető) közleménnyel kell igazolnia. Alapkövetelménynek tekintendő, hogy ezek közül egy a jelölt meghatározó hozzájárulásával készüljön. A közlemények egy-egy példányát (eredetiben vagy másolatban) az értekezéssel együtt le kell adnia, valamint a DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár publikációs adatbázisába fel kell töltenie. Az adatbázisba feltöltött közlemények alapján a könyvtár elkészíti és hitelesíti a jelölt publikációs listáját, a hitelesített listát a jelölt az értekezéssel együtt benyújtja a tudományterületi doktori tanácshoz. A tudományterületi követelményeket a 6. melléklet tartalmazza. A szakma igényeit a cikkek közlési helye és száma tekintetében a doktori iskola tanácsa dolgozza ki és a tudományterületi doktori tanács hagyja jóvá. A követelményeket a doktori iskola működési szabályzatában nyilvánosságra kell hozni. Indokolt tudományterületi kivételektől eltekintve elvárás a nemzetközi folyóiratokban történő közlés. Ahol a tudománymetria alkalmazása indokolt, annak eredményeit is figyelembe kell venni. (2) A közleményeknek társszerzői is lehetnek, közöttük a jelölt témavezetője is. Ha a közleményben két jelölt is szerző, úgy a témavezetőnek kell nyilatkoznia, hogy az értekezésben felhasznált eredmények mennyiben (milyen százalékos arányban) tükrözik az adott jelölt hozzájárulását. (3) Az elfogadható tudományos publikációk megítélésében a tudományterületi doktori tanács a 6. mellékletben közzétett szempontokat tekinti irányadónak. A fokozatszerzés publikációs feltételei a bölcsészettudományi tudományterületen (4) A doktorandusznak az értekezés benyújtásakor legalább négy publikációt kell igazolnia (a felvételhez teljesített publikáción túl), a doktori iskola tanácsa által meghatározott színvonalas, lektorált folyóiratok valamelyikében (szerkesztőségi igazolás, korrektúrapéldány elfogadható); a publikációknak a disszertáció témájába kell vágniuk. - A négy publikáció közül legalább kettőnek egy-egy disszertáció-fejezettel egyenértékű nagyobb tanulmánynak kell lennie. - Nagy tekintélyű külföldi folyóiratban megjelent publikáció két hazainak felel meg. (5) A fokozatszerzés feltétele továbbá egy konferencián való részvétel (az OTDK nem számít bele). 35

35 (6) Az egyes doktori iskolák cím szerint megadják azon folyóiratok listáját, amelyeket megfelelő szakmai publikációs fórumokként jóváhagytak. Amennyiben egy, a listán nem szereplő folyóiratban megjelent cikket elfogadnak szakmai publikációként, ezt a témavezetőnek indokolnia kell a tézisfüzetről adott szakvéleményében. DSz Az idegen nyelvek ismerete (1) Az Nftv-ben előírt a tudományterület műveléséhez szükséges idegen nyelvek körét a doktori iskola tanácsa határozza meg. Ezek közül egy nyelv ismeretét kötelezően előírhatja. A doktori iskola működési szabályzata tartalmazza a doktori fokozatszerzés nyelvi követelményeit, a nyelvi követelmények teljesítéséhez elfogadott nyelvek listáját, valamint a nyelvismeret igazolásának módját. Az első idegen nyelv kizárólag a doktori tanács által meghatározott idegen nyelvek egyike lehet. (2) A fokozat megszerzésének nyelvi feltétele: - Az egyik (a) nyelvből államilag elismert, legalább középfokú (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret B2 szintjének megfelelő), komplex (szóbeli és írásbeli készséget is igazoló, korábban C típusú) vagy azzal egyenértékű honosított nyelvvizsga, vagy nyelvszakos vagy szakfordítói oklevél. Ez alól felmentés nem adható. - A másik (b) nyelvből a követelményeket a tudományterületi doktori tanácsok, illetve a doktori iskolák működési szabályzatai határozzák meg. (3) Határon túli magyar jelölteknél (b) nyelvként a származási ország nyelve elfogadható. (4) Amennyiben a jelölt anyanyelve nem magyar, azt az adott nyelv követelményszintjének teljesítéseként kell elfogadni. (1) a (b) nyelvből leckekönyvben vagy elektronikus tanulmányi rendszerben igazolt nyelvi záróvizsga jeles vagy jó eredménnyel - vagy alapfokú (a B1 szintnek megfelelő), komplex (szóbeli és írásbeli készséget is igazoló, korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga - vagy magasabb fokú szóbeli, írásbeli vagy komplex, államilag elismert nyelvvizsga. (2) Kérdéses esetben a nyelvi követelmények teljesítését a DE BTK Idegen Nyelvi és Továbbképzési Központja bírálja el. DSz Az értekezés (1) Az értekezés a jelölt célkitűzéseit, új tudományos eredményeit, szakirodalmi ismereteit, kutatási módszereit bemutató, összefoglaló jellegű munka magyarul vagy a szakma által indokolt idegen nyelven. (2) Az értekezés címoldalán fel kell tüntetni a szerzőt, az értekezés címét, a témavezetőt, a készítés helyét és idejét. Az értekezés elején helyet kell biztosítani a bírálók és a bírálóbizottság tagjai nevének, valamint a védés időpontjának rögzítésére (7. sz. melléklet). Az értekezéshez tartalomjegyzék, magyar és angol nyelvű összefoglaló és irodalomjegyzék tartozik. Ez utóbbiban szerepeltetni kell a jelölt tudományos közleményeit is. Az értekezéshez függelék (pl. fénykép-, dokumentumgyűjtemény stb.) tartozhat. 36

36 (3) Az értekezést a tudományterületi doktori tanács által meghatározott formában és példányszámban, valamint elektronikusan a tudományterületi doktori tanácshoz kell benyújtani. (4) Az értekezéshez mellékelni kell az értekezés téziseit a tudományterületi doktori tanács által meghatározott példányban. A doktori tézisek a tudományos nyilvánosság számára készülő, összefoglaló jellegű művek, amelyek a jelölt azon tudományos eredményeit mutatja be, amelyek alapján a fokozatszerzési eljárás során tanúbizonyságát adja annak, hogy felkészült a tudományos fokozat megszerzésére. A tézisek magyar és angol (esetleg más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelő, a tudományterületi doktori tanács által elfogadott) nyelven készülnek. A doktori tézis A5-ös méretű, füzet formátumban összetűzött mű. Címoldalán tartalmazza a jelölt nevét, az értekezés címét, a témavezető nevét, az egyetem nevét és logóját, a doktori iskola megnevezését, valamint a készítés helyét és évszámát (ld. 8. sz. melléklet). A tézisfüzet tartalmazza az értekezés alapjául szolgáló és az egyéb, kapcsolódó közlemények és előadások könyvtár által hitelesített listáját. A jelölt gondoskodik a tézisek magyar és angol (esetleg más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelő, a tudományterületi doktori tanács által elfogadott) nyelven, elektronikus formában történő elkészítéséről is, amit az értekezés leadásakor szintén mellékelni kell. 10 (5) Az értekezést a munka végső formába öntése előtt a doktori iskola minőségbiztosítási tervében rögzített módon előzetes vitára bocsátják. Az előzetes vitát a doktori iskola tanácsa szervezi meg, a vitáról jegyzőkönyv készül. Az előzetes vita bírálóbizottságának elnökét és tagjait a doktori iskola tanácsa jelöli ki. A bírálóbizottság legalább háromtagú, tagjai az elnök, két bíráló, valamint további tagok a doktori iskola működési rendje szerint. A bizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A bizottság elnöke az adott tudományterületen az egyetemen működő valamely doktori iskola akkreditált törzstagja, lehetőleg az adott doktori iskola tanácsának tagja. A bizottság tagjainak legalább egyharmada nem oktatója az adott doktori iskolának. Az előzetes vitára benyújtott értekezést a doktori iskola titkára bírálat előtt szövegegyezés keresés céljából megküldi az Egyetemi és Nemzeti Könyvtárnak. A könyvtár három munkanapon belül előállítja a szűrés eredményét tartalmazó dokumentumot, amelyet a doktori iskola titkára továbbít a bírálóknak. A bírálók az általuk készített bírálatban kötelesek nyilatkozni, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az értekezés megfelel a publikálás tudományetikai követelményeinek. Az előzetes vita abban az esetben is megtartható, ha a bíráló(k) tudományetikai kifogással él(nek), az esetleges hibák a végleges értekezésben jogkövetkezmények nélkül javíthatók. Amennyiben az előzetes vita bírálója tudományetikai szempontból kifogást fogalmazott meg, erről a végleges értekezés benyújtásakor a tudományterületi doktori tanácsot tájékoztatni kell. Ebben az esetben a végleges értekezést ismételt szövegegyezés keresésre kell bocsátani, amelynek eredményét a hivatalos bírálókhoz el kell juttatni. (6) Az értekezés és a tézisek további formai követelményeit és terjedelmét a tudományterületi doktori tanács határozza meg. (7) Az értekezés, a tézisek és az értekezés tárgyában megjelent publikációk leadását követően a tudományterületi doktori tanács dönt arról, hogy az értekezés nyilvános vitára bocsátható-e, a döntésről szóló határozatot a jelölt törzslapján rögzíteni kell. A doktori iskola tanácsa javaslatának figyelembevételével a tudományterületi doktori tanács kijelöli a bírálóbizottságot és a hivatalos bírálókat. A kijelölt hivatalos bírálóknak a felkérés kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozniuk kell, hogy a feladatot vállalják vagy indoklási kötelezettség nélkül visszautasítják. 10 Módosította a 17/2017. (IX. 21.) sz. szenátusi határozat; hatályos szeptember 22-től. 37

37 (8) A jelölt még a doktori védés meghirdetése előtt elektronikus formában feltölti a doktori értekezést és a téziseket az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár elektronikus archívumába. Az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár a sikeres védést követően gondoskodik a doktori értekezés és a tézisek teljes terjedelmű elektronikus nyilvánosságra hozataláról és hozzáférhetőségéről a Magyar Tudományos Művek Tárában. (9) Szabadalmi, oltalmi eljárással érintett doktori értekezés esetén a doktori értekezés és a doktori tézisek nyilvánosságra hozatala a jelölt kérelmére, a bírálóbizottság támogató véleménye alapján és a tudományterületi doktori tanács jóváhagyásával, legfeljebb a szabadalom, oltalom bejegyzésének időpontjáig elhalasztható. Nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmazó doktori értekezést és doktori téziseit a minősítés időtartamának letelte után kell nyilvánosságra hozni. (10) A jelöltnek a (3)-(13) pontban felsoroltakat kell benyújtania: (11) Az önálló tudományos munkásság igazolása. A DSz 15. -a értelmében a jelöltnek az értekezés benyújtása előtt végzett tudományos munkásságát igazolnia kell. Azokat a követelményeket, amelyeket a jelöltnek teljesítenie kell (meghatározott számú publikáció meghatározott kiadványokban, tudományos előadások stb.) a doktori programok határozzák meg. Az igazolást a megfelelő űrlapon a programvezető adja ki. A doktori iskola titkára aláírásával igazolja, hogy a jelentkező a disszertációt, a téziseket és absztraktokat, valamint a téma kulcsszavait elektronikus formában benyújtotta. (13) Az értekezés előzetes vitájáról készült jegyzőkönyv. A vitán legalább öt tudományos fokozattal bíró szakember részvétele szükséges, és arról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az előzetes vitát a programtanács szervezi meg. (14) A nyelvtudás igazolása az DSz 16. -nak megfelelően. Amennyiben az adott doktori program szabályzata a nyelvtudásra vonatkozó további követelményeket ír elő, ez utóbbiak teljesítését is igazolni kell (ld. a mellékletet). A dokumentumok fénymásolatát 2 példányban kell benyújtani. (15) Az oklevél másolata két példányban. (16) Szakmai önéletrajz két példányban. (17) Publikációs lista két példányban. (18) Az értekezés. Az értekezéssel szembeni általános követelményeket a DSZ 17. határozza meg. A doktori értekezés formai követelményei az alábbiak: A doktori értekezést a bölcsészettudományokban elfogadott normák szerint kell szerkeszteni: - 12-es betűméret - 1,5 sortáv - könnyen olvasható betűtípus (pl. Times New Roman, Arial) - margók: 2 cm, kivéve a bal oldalon, ahol 3 cm a kötés miatt - fekete vagy más sötét fedőlap A doktori értekezést bekötve kell benyújtani, a fedőlapot az alábbiak szerint kell megszerkeszteni: 38

38 Doktori (Ph.D.) értekezés Cím Név Debreceni Egyetem BDT évszám Az értekezés maximális terjedelme 250 oldal, oldalanként leütés; az e terjedelmet meghaladó értekezéseknél az eljárási díj 50 oldalanként 33%-kal növekszik. Amennyiben a doktori program szabályzata az értekezésre vonatkozó további követelményeket ír elő, ez utóbbiak teljesítését is igazolni kell. A témavezető aláírásával az értekezés 1. oldalán felelősséget vállal az értekezés tudományos színvonaláért. A jelölt az értekezés 2. oldalán a következő nyilatkozatot teszi: Én XY teljes felelősségem tudatában kijelentem, hogy a benyújtott értekezés önálló munka, a szerzői jog nemzetközi normáinak tiszteletben tartásával készült, a benne található irodalmi hivatkozások egyértelműek és teljesek. Nem állok doktori fokozat visszavonására irányuló eljárás alatt, illetve 5 éven belül nem vontak vissza tőlem odaítélt doktori fokozatot. Jelen értekezést korábban más intézményben nem nyújtottam be és azt nem utasították el. Az értekezést 3 példányban kell benyújtani. (19) Az előzetes vitára benyújtott értekezés Egyetemi és Nemzeti Könyvtár által elvégzett szövegegyezőség vizsgálatának eredményéhez a doktorandusz és a témavezető nyilatkozatot mellékel. A doktorandusz az értekezésben felhasznált saját publikációkat tételesen tartalmazó magyarázó jegyzéket készít, a témavezető pedig kijelenti, hogy az értekezés előzetesen kialakított munkaterv szerint a tudományos etikai normák betartásával készült. (20) Amennyiben az előzetes vitán tárgyalt dolgozathoz képest az értekezés szövege számottevően módosul vagy kiegészül, akkor a nyilvános vita előtt újabb szövegegyezőség vizsgálat lefolytatására van szükség. (21) Az értekezés tézisei a DSz 17. (4) értelmében magyar nyelven, melyet 15 példányban kell benyújtani. A tézisfüzetek tartalmi és formai összeállításáról a 8. melléklet rendelkezik. (22) Az értekezés, annak magyar és angol nyelvű absztraktja, az értekezés címe magyarul és angolul, az értekezés kulcsszavai magyarul és angolul, valamint a magyar és idegen nyelvű tézisek elektronikus formában. (23) Az értekezés angol nyelvű absztraktja kulcsszavakkal ( karakter). (24) Legalább négy, lektorált tudományos folyóiratban vagy kötetben megjelent (részben megjelentetésre elfogadott vagy DOI számmal rendelkező, vagy kefelenyomatban elérhető) közlemény eredetiben vagy másolatban, 1 1 példányban. (25) Meghívó a nyilvános vitára, melyet a nyilvános vita időpontjának kitűzése után, legkésőbb a védés napja előtt 30 nappal szükséges eljutatni a tudományterületi titkárhoz és az adott doktori iskola titkárához. (26) A nyilvános védés csak a BDT tudományágaihoz tartozó intézményekben rendezhető meg. 39

39 DSz A bírálati eljárás és a nyilvános vita (1) A doktori értekezést bírálóbizottság előtt nyilvános vitában kell megvédeni. A vita nyelve magyar vagy indokolt esetben valamely világnyelv is lehet. A vitát legalább két héttel a vita időpontja előtt az Országos Doktori Tanács, az egyetem és a doktori iskola honlapján, az értekezés és a tézisek elérhetőségének megadásával, nyilvánosan meg kell hirdetni. A jelölt kérelmére zárt védés tartható, ha a doktori értekezés szabadalmi eljárással érintett vagy nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmaz. A zárt védésre vonatkozó kérelmet a tudományterületi doktori tanács elnökéhez kell benyújtani. A kérelem jóváhagyásáról a bírálóbizottság támogató véleménye alapján a tudományterületi doktori tanács dönt. (2) A bírálóbizottság elnökét és tagjait (valamint póttagjait) a tudományterületi doktori tanács jelöli ki. A bírálóbizottság az elnökből, a hivatalos bírálókból és további kettő-négy tagból áll. A bizottság elnöke az egyetem szakmailag illetékes egyetemi tanára vagy professzor emeritusa, és a bizottság minden tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A bizottság tagjainak legalább egyharmada, ezen belül legalább az egyik bíráló az egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló külső szakember (az egyetem professzor emeritusa és nyugalmazott oktatója nem minősül külső tagnak). A bizottság tagja az értekezést elutasító bíráló is (vö: (3) bekezdés). Nem lehet a bizottság tagja a jelölt témavezetője, illetve olyan személy, aki az értekezés alapját képező közlemény(ek) társszerzője. A bírálóbizottság összetételével szemben 8 napon belül a jelölt kizárólag összeférhetetlenség vagy elfogultság esetén a tudományterületi doktori tanácsnál írásban kifogást emelhet. (3) A két bíráló a doktori tanács felkérésére az értekezés benyújtásától számított, szorgalmi időszakra eső két hónapon belül írásos bírálatot készít az értekezésről, és nyilatkozik, hogy javasolja-e annak nyilvános védésre kitűzését. Az értekezés csak két támogató javaslat esetén bocsátható nyilvános vitára. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, a tudományterületi doktori tanács harmadik bírálót is felkér. Két elutasító bírálat esetén a fokozatszerzési eljárás sikertelen, azt a tudományterületi doktori tanács lezárja. Az értekezést a két támogató bírálat beérkezésétől számított, szorgalmi időszakra eső két hónapon belül nyilvános vitára kell bocsátani. A bírálatban részletezni kell az értekezés tartalmi és formai erényeit, hibáit, külön kitérve arra, hogy a tézisekben ismertetett, a jelölt által elért új tudományos eredmények elfogadhatók-e. A bírálóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy javasolják-e az értekezés elfogadását és sikeres védés esetén a PhD fokozat megítélését a jelöltnek. A bírálatban kérdéseket lehet intézni a jelölthöz. A bírálatokat 3 aláírt példányban kell eljuttatni a tudományterületi doktori tanácshoz. (4) A jelölt a bírálatokat előzetesen kézhez kapja, az azokban feltett kérdésekre válaszát a nyilvános vita előtt legalább 15 nappal írásban eljuttatja a védést szervező tudományterületi doktori tanácshoz. A tudományterületi doktori tanács gondoskodik arról, hogy az értekezésbe, a bírálatokba és a válaszokba a bírálóbizottság tagjai betekintést nyerhessenek. (5) A nyilvános vitát a bizottság elnöke vezeti. A vita kezdetén az elnök megállapítja a határozatképességet. A vita akkor folytatható le, ha legalább az egyik bíráló jelen van, és a másik bíráló írásban nyilatkozott, hogy a kérdéseire adott válaszokat elfogadja; valamint jelen van a bírálóbizottság teljes létszámának legalább kétharmada, köztük legalább egy külső szakember is. 40

40 (6) A nyilvános vita keretében a jelölt szabad előadásban ismertetheti értekezésének téziseit, majd a bírálók írásos, illetve a bizottsági tagok, a bírálók és a jelenlévők felmerülő kérdéseire válaszol. (7) A vita lezárása után a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással hoz határozatot a doktori értekezésről, a jelölt önálló tudományos munkásságáról, valamint a doktori védésen nyújtott teljesítményéről. A bizottság minden szavazati joggal rendelkező tagja négyfokozatú skálán (summa cum laude, cum laude, rite, nem felelt meg) minősíti külön-külön az értekezést, a jelölt önálló tudományos munkásságát, és a jelölt védésen nyújtott teljesítményét. A bizottság mindhárom kategóriában külön határozatot hoz, az eredményt a bizottság tagjainak szavazata alapján, a 13. számú melléklet szerint kell megállapítani. Az elnök a nyilvános vita eredményét a szavazás után nyilvánosan kihirdeti és indokolja. (8) A nyilvános vitáról jegyzőkönyvet kell felvenni (ld. 5/2. számú melléklet). A jegyzőkönyv nyilvános, arról írásos kérelem esetén a tudományterületi doktori tanács másolatot adhat ki. A bírálóbizottság határozatait és azok indoklását rögzíteni kell a jelölt törzslapján. A jelölt kérelmére a nyilvános vita eredményéről a tudományterületi doktori tanács elnöke igazolást adhat ki. (9) A sikeres doktori védést követő 30 napon belül a tudományterületi doktori tanács az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár rendelkezésére bocsátja az értekezés egy nyomtatott példányát. Az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár gondoskodik a nyomtatott értekezések katalogizált elhelyezéséről. (10) Zárt védés esetén a jelölt véleményének kikérésével a bírálóbizottság elnöke dönt arról, hogy (a jelölt és a bírálóbizottság tagjai mellett) kik vehetnek részt a védésen. Valamennyi résztvevő titoktartási nyilatkozatot ír alá, amelyet a vita jegyzőkönyvéhez csatolni kell. A zárt védés menete és a határozathozatal azonos a nyilvános védésre a (2)-(7) bekezdésben leírtakkal. A zárt védés jegyzőkönyve nem nyilvános, arról másolat nem adható ki. A zárt védésen megvédett értekezés egy példányát is az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár rendelkezésére kell bocsátani, de gondoskodni kell az értekezés titkosságának megőrzéséről. (11) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új védési eljárás leghamarabb két év elteltével, ugyanazon doktori témában legfeljebb egyszer kezdeményezhető. Az új védési eljárás kezdeményezése esetén fizetendő eljárási díj összegét a tudományterületi doktori tanács határozza meg. (12) A bírálóbizottság összetételére az illetékes programtanács írásban előzetesen benyújtott javaslatát annak képviselője terjeszti elő a BDT-ben. (13) A programtanácsnak a bizottságok összetételére vonatkozó javaslatait a BDT hagyja jóvá. A bizottságok összetételéről a jelöltet a programtanács értesíti. A bizottság összetételét illetően a jelölt 8 napon belül fellebbezést nyújthat be a BDT- hoz. (14) A nyilvános vita csak a BDT tudományágaihoz tartozó intézményekben rendezhető meg. Az értekezés csupán akkor bocsátható vitára, ha két bíráló egyidejűleg kijelenti, hogy az értekezés a benne foglalt tudományos eredmények alapján alkalmas arra, hogy a jelölt megkapja a PhD fokozatot. (15) A DSz 18. (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően a bírálóbizottság további tagjainak és elnökének rövid írásos véleményt kell készíteniük az értekezésről, melyet a vitán ismertetnek és azt követően a jegyzőkönyvhöz mellékelnek. 41

41 (16) Nyilvános vitára a jelölt csak akkor bocsájtható, ha a benyújtott dokumentumok megfelelnek a követelményeknek. A BDT fenntartja magának a jogot, hogy az illetékes iskola vezetésével egyetértésben késleltetheti az eljárás lezárását, ha úgy ítéli meg, hogy ezen dokumentumok nem megfelelő színvonalúak. Ebben az esetben felszólíthatja a jelöltet a dokumentumok újbóli beadására A nyilvános vita forgatókönyve (1) A bírálóbizottság elnöke megállapítja a bírálóbizottság határozatképességét. A bírálóbizottság akkor határozatképes, ha a következő feltételek egyidejűleg teljesülnek: legalább az egyik bíráló jelen van és a távolmaradó bíráló írásban kijelentette, hogy a kérdéseire adott válaszokat elfogadja; a bírálóbizottság teljes létszámának legalább kétharmada (azaz öt és hat fős bizottságok esetén legalább négy fő), ezen belül legalább egy külső tag megjelent; az értekezést elutasító bíráló jelen van. (2) Az elnök bemutatja a bírálóbizottság tagjait és megnyitja a nyilvános vitát. (3) A jelölt amennyiben kívánja ismerteti téziseit. (4) A hivatalos bírálók ismertetik bírálatukat. (5) Az elnök és a bírálóbizottság tagjai ismertetik rövid írásos véleményüket. (6) A vita résztvevői hozzászólásokat és kérdéseket intéznek a jelölthöz. (7) A jelölt válaszol a bírálatokra, a kérdésekre és a hozzászólásokra. (8) A hivatalos bírálók amennyiben szükségesnek tartják megfogalmazzák viszontválaszukat és nyilatkoznak arról, hogy a jelölt válaszait elfogadják-e. (9) Az elnök lezárja a vitát és kijelenti, hogy a bírálóbizottság határozathozatalra visszavonul. (10) A bírálóbizottság zárt ülést tart. A zárt ülés feladata: (a) A bizottság minden szavazati joggal rendelkező tagja négyfokozatú skálán (summa cum laude, cum laude, rite, nem felelt meg) minősíti külön az értekezést, külön a jelölt önálló tudományos munkásságát és külön a jelölt védésen nyújtott teljesítményét. A bizottság mindhárom kategóriában külön határozatot hoz, az eredményt a bizottság tagjainak szavazata alapján a 13. melléklet táblázata szerint kell megállapítani. A szavazás alatt a bírálóbizottságnak határozatképesnek kell lennie és csupán azok a bizottsági tagok szavazhatnak, akik a vitán mindvégig jelen voltak. (b) A bírálóbizottság döntését írásban megindokolja és az indoklást a jegyzőkönyvben rögzíti. (c) A bírálóbizottság tagjai a jegyzőkönyvet aláírásukkal hitelesítik. (11) A zárt ülést követően az elnök nyilvánosan ismerteti a titkos szavazás eredményét és a bírálóbizottság állásfoglalásának indoklását Megjegyzés: Az elnök kötelessége, hogy a vita irányítása során fokozott figyelmet fordítson a szakmai etika írott és íratlan szabályainak betartására és betartatására. Az elnök joga, hogy 42

42 indokolt esetben felfüggessze a vitát és a hozzászólót a szakmai etika vagy a viselkedési normák megsértése esetén figyelmeztesse Az értekezés publikálása (1) Az értekezés publikálásának támogatása a doktori iskolák tanácsainak hatáskörébe tartozik. (2) Amennyiben az értekezés megjelenik, a kötet impresszumában fel kell tüntetni (a) az értekezés eredeti címét (mely eltérhet a kötet címétől), (b) a hivatalos bírálók nevét, (c) a témavezető nevét és (d) a doktori iskolát és programot, amelynek keretében az értekezés készült. (3) A megvédett értekezés egy-egy példányát a szerző köteles letétbe helyezni a szakmailag illetékes szervezeti egység könyvtárában, valamint az Egyetemi Könyvtárban. 43

43 DSz A fokozatszerzési eljárás lezárása, a doktori fokozat minősítése, a doktori oklevél tartalma, a doktoravatás (1) A doktori (PhD) fokozat odaítéléséről és annak minősítéséről a bírálóbizottság jelentése, illetve a kapott minősítések alapján a tudományterületi doktori tanács a teljes dokumentáció (egyetemi oklevél másolata, nyelvtudást igazoló dokumentumok másolata, a jelölt publikációinak listája, hivatalos bírálatok és a jelölt azokra adott válaszai, a doktori védés jegyzőkönyve, a tudományterületi doktori tanács határozata) megküldésével tesz javaslatot az EDHT-nak. A doktori fokozatszerzési eljárás az EDHT döntésével zárul, a doktori fokozat odaítélését az EDHT a jelölt törzslapján is rögzített határozatban mondja ki. (2) A fokozatszerzési eljárás akkor sikeres, ha a bírálóbizottság a jelölt értekezését, önálló tudományos munkásságát és a védésen nyújtott teljesítményét is megfelelőnek ítélte. (3) A doktori (PhD) fokozat minősítését a) az értekezés, b) az önálló tudományos munkásság és c) a nyilvános vita minősítése határozza meg. A fokozat minősítése: summa cum laude, ha mindhárom minősítése summa cum laude, rite ha a három minősítésből legalább kettő rite; minden egyéb esetben cum laude. (4) A Tudományos Igazgatóság az EDHT határozatát követő 30 napon belül elkészíti a doktori oklevelet, amelyről igény esetén hivatalos másolatot ad ki. Az oklevél dátuma az EDHT határozatának napja, a doktori (PhD) fokozatot szerzettek ekkortól használhatják a Dr. (PhD) címüket. (5) Az oklevél Magyarország címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a Debreceni Egyetem nevét, intézményi azonosító számát, bélyegzőjének lenyomatát, az oklevél sorszámát, az oklevél birtokosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a doktori fokozat minősítését, tudományterületét, azon belül tudományágát, a fokozat megszerzésének helyét, évét, hónapját és napját. Az oklevél csak egy tudományágban adható ki. A tudományág mellett igény esetén zárójelben szerepeltethető a doktori iskola és/vagy a doktori program neve, amelyben a jelölt fokozatát szerezte. Az oklevelet a rektor és az EDHT elnöke írja alá (9. számú melléklet). (6) Az oklevelet az egyetem magyar és angol nyelven állítja ki. (7) A doktori fokozatot szerzetteket az egyetem nyilvános ünnepség keretében avatja doktorrá. Az ünnepi doktoravató ünnepség költségeihez az avatandó doktorok számának arányában a karok/doktori iskolák hozzájárulnak (lásd 12. számú melléklet). A doktorrá avatás keretében a jelöltek fogadalmat tesznek. A fogadalom szövegét a 10. számú melléklet tartalmazza. 20. Kitüntetéses doktorrá avatás (1) Az egyetem a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával Promotio sub auspiciis Praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait kiváló eredménnyel végezte el. (2) A kitüntetéses doktorrá avatást az érintett jelölt az EDHT elnökéhez benyújtott írásbeli kérelemben kezdeményezi. A kérelemhez csatolni kell azon dokumentumok hiteles másolatát, 44

44 amelyek tanúsítják, hogy a jelölt megfelel a 387/2012. (XII.19.) Korm. rendelet 18. -ban meghatározott feltételeknek. A kérelem támogatásáról az EDHT javaslatára a Szenátus dönt. DSz Külföldön szerzett tudományos fokozat honosítása (1) Az egyetem doktori (PhD) fokozatként honosítja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha a) azt olyan külföldi oktatási intézmény állította ki, amely a külföldi állam joga alapján tudományos fokozat kiállítására jogosult, és b) a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a doktori (PhD) fokozat megszerzéséhez a jogszabályok és az egyetem doktori szabályzata által előírt követelményeknek. (2) Az egyetem külföldi oklevelek által tanúsított tudományos fokozatot azon tudományterületen, illetve azon belül tudományágban honosít, amelyekben jogosult doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére (ld. 1. sz. melléklet). (3) Az egyetem a külföldi tudományos fokozat honosítását feltételekhez kötheti, amelyről az illetékes doktori iskola javaslatára a tudományterületi doktori tanács dönt. (4) Az eljárás megindítására irányuló, az illetékes tudományterületi doktori tanácshoz benyújtandó kérelemhez (ld. 11. számú melléklet) a kérelmezőnek mellékelnie kell a) az eredeti bizonyítvány vagy oklevél hiteles másolatát, illetve, kivételesen, az eredeti oklevéllel azonos okirat (pl. másodlat) hiteles másolatát, b) a külföldi oktatási intézmény által kiállított olyan okirat hiteles másolatát (pl. leckekönyvet, ellenőrző könyvet), amely hitelt érdemlően igazolja a tanulmányok időtartamát és az oklevél megszerzése érdekében előírt követelmények (a hallgatott tárgyak, vizsgák, doktori értekezés stb.) sikeres teljesítését, c) az a) és b) pontban megjelölt okiratok magyar nyelvű hiteles fordítását, és d) annak igazolását, hogy a kérelmező a (6) bekezdés szerinti eljárási díjat megfizette. (5) Hiteles másolatnak minősül a jogszabály által hitelesnek minősített másolat, továbbá az egyetem által az eredeti okiratról készített és hitelesített másolat. Az egyetem felhívhatja a kérelmezőt a (4) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott okiratok eredetijének bemutatására. A tudományterületi doktori tanács meghatározhatja, hogy egyes nyelveken az említett okiratok nem hiteles fordításban is benyújthatók. (6) A kérelmezőnek a honosítási eljárásért a kérelem benyújtásakor hatályos, jogszabályban megszabott kötelező legkisebb munkabér 0,75-szeresének megfelelő összeget kell fizetnie (ld évi C. törvény 64. (3) pont). (7) A honosításról az illetékes doktori iskola előterjesztése és a tudományterületi doktori tanács javaslata alapján az EDHT dönt. (8) Az Egyetem a tudományos fokozat honosításáról rendelkező határozatban feljogosítja a kérelmezőt a doktori cím használatára, erről oklevelet állít ki. Az oklevelet a rektor és az EDHT elnöke írja alá. Az így kiállított oklevélnek nincs minősítése. Az oklevél átadása a 17. (6) (7) pontja szerint történik. 45

45 A évi C. törvény alapján külföldön szerzett PhD-fokozatot a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Doktori Tanácsa és az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács honosítja. A honosítási kérelemmel a BDT titkárához az alábbi dokumentumokat kell benyújtani: - az eredeti bizonyítvány vagy oklevél (kivételes esetben másodlat) hiteles másolata; - a külföldi oktatási intézmény által kiállított olyan okirat hiteles másolata (pl. leckekönyv), amely hitelt érdemlően igazolja a tanulmányok időtartamát, az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítését; - az a, és b, pontban megjelölt okiratok hiteles fordítása; - a doktori értekezés és annak magyar nyelvű tézisfüzetének egy példánya - doktori értekezés és annak magyar és angol (esetleg más, az adott szakterület kutatásához szükséges idegen) nyelvű tézisfüzete elektronikus formában - az értekezés rövid, angol nyelvű összefoglalójának egy példánya - alapdiploma másolata - szakmai önéletrajz, a tudományos tevékenység adataival - az eljárási díj befizetését igazoló csekk másolata - publikációs lista - nyelvtudást igazoló dokumentumok (a és b nyelvvizsga, ld. DSz 5. (4)) A törvénynek megfelelően a BDT a beadott dokumentumok alapján kikéri az Oktatási Minisztérium Ekvivalencia és Információs Központjának szakértői véleményét arról, hogy a külföldi oktatási intézmény rendelkezik-e a PhD-oklevél kiadásának jogával. Az eljárási határidő 60 nap, mely egy alkalommal max. 30 nappal meghosszabbítható. A honosítási eljárásról a EDHT határozatot ad ki. A határozat háromféle lehet: 1. honosítja az oklevelet, 2. elutasítja a kérelmet, 3. a honosítást kiegészítő feltételek (pl. doktori szigorlat, értekezés megvédése) teljesítéséhez kötheti. 46

46 VI. FEJEZET DSz 22. Egyéb rendelkezések 22. A doktori fokozat visszavonása (1) Ha az odaítélt doktori fokozatot annak jogosultja úgy szerezte meg, hogy részben vagy egészben sajátjaként mutatta be más szellemi alkotását, vagy értekezésében hamis, esetleg hamisított adatokat használt, és ezzel a doktori ügyben eljáró testületet vagy személyt megtévesztette vagy tévedésben tartotta, a fokozat visszavonható. A doktori cím visszavonása iránti eljárás akkor folytatható le, ha a cím jogosultja az eljárás kezdeményezésekor még él. (2) A doktori fokozat visszavonása iránti eljárást bárki kezdeményezheti az EDHT elnökénél, ha az (1) bekezdésben foglaltakat igazolja, vagy megalapozottan valószínűsíti. (3) A doktori fokozat visszavonásáról az EDHT dönt. Az EDHT elnöke köteles a doktori fokozat tudományága szerint illetékes tudományterületi doktori tanács határozatát kérni arról, hogy az (1) bekezdésben foglaltak ténylegesen megállapíthatók-e a fokozat birtokosáról. A doktori fokozat visszavonása iránti eljárásban szakértő(k) bízható(k) meg, és meg kell hallgatni az érdekeltet. Ha az érdekelt ismételt szabályos értesítés ellenére sem jelenik meg, vagy kéri meghallgatásának mellőzését, az EDHT a meghallgatás mellőzésével is jogosult érdemi döntéshozatalra. (4) Ha az eredeti szerző kezdeményezésére indított eljárásban a szerzői jogok megsértését jogerős bírói ítélet az eljárás megindítása előtt már megállapította, az EDHT-nak ebben a kérdésben már nem kell vizsgálatot lefolytatnia, a jogerős ítélet elegendő a fokozat visszavonásához. (5) Az EDHT ülésén a doktori fokozat visszavonása ügyében az előterjesztő az EDHT elnöke. A doktori fokozat visszavonásáról az EDHT elnöke írásban értesíti az érdekeltet, és felszólítja doktori oklevelének visszaadására. A fokozatot visszavonó határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül, lehet fellebbezéssel élni, amit írásban kell előterjeszteni az egyetem rektorához. A fellebbezést a rektor annak kézhezvételétől számított 15 napon belül bírálja el. (6) Az EDHT által visszavont doktori fokozat újabb eljárásban sem szerezhető vissza. (7) A jogerős visszavonó határozatot az egyetem nyilvánosságra hozza. DSz A doctor honoris causa kitüntető cím (1) Az egyetem az arra érdemes bel- és külföldi személyeket tiszteletbeli doktorrá (doctor honoris causa) avathatja. A kitüntető címet nemzetközi elismertségű tudományos munkássággal és az egyetem érdekében kifejtett tevékenységgel lehet kiérdemelni. (2) A tiszteletbeli doktorrá avatást a vezető oktatók és az oktatási szervezeti egységek kezdeményezhetik. A kezdeményezésről a rektorral és az illetékes dékánnal történt előzetes egyeztetés és ütemezési elképzelés alapján, majd a kari tanács és az EDHT véleményének meghallgatása után a Szenátus dönt. Évente általában 6, egy alkalommal 3 személy avatására kerülhet sor. Ettől egyetemi érdekből történő előterjesztések esetén a rektor döntése alapján lehet eltérni. 47

47 (3) Az egyes karok és önálló intézetek előterjesztéseire a minősített oktatók, kutatók száma arányában kerülhet sor. Ennek részleteit az EDHT állapítja meg. Az egyetemi érdekből történő előterjesztések az egyes karok lehetőségeit nem érintik, még akkor sem, ha a szakmai előterjesztést valamelyik kar készíti el. (4) A tiszteletbeli doktori oklevelet latin nyelven kell kiállítani. Az avatandó kérésére az oklevelet magyar vagy az általa megjelölt világnyelven is ki kell adni. Az oklevél és a meghívó személyre szóló szövegét a rektor hagyja jóvá. Az oklevelet a rektor, az EDHT elnöke és a kezdeményező kar dékánja írja alá. (5) A tiszteletbeli doktorrá avatás ünnepi nyilvános egyetemi doktoravató tanácsülésen, kivételes esetben más, ünnepélyes egyetemi rendezvényen történik. (6) A kitüntetett személy megkapja az egyetemnek a felterjesztő kar emblémájával ellátott talárját. (7) A tiszteletbeli doktori cím visszavonható, ha - a kitüntetettet a bíróság jogerős ítélettel a közügyektől eltiltotta; - a kitüntetett a tudományos etika normáit, az egyetemmel szembeni kötelezettségeit súlyosan megszegte, vagy egyéb okból érdemtelenné vált a cím viselésére. A cím visszavonásáról az EDHT véleményezését követően a Szenátus dönt. DSz A doktori szabályzat (1) Az egyetem doktori szabályzatát a Szenátus hagyja jóvá. Egy-egy példányát az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a MAB-nak meg kell küldeni. DSz Eljárások díjai és az abban résztvevők díjazása (1) A doktori képzés és fokozatszerzés során fizetendő díjakról és a különböző eljárásokban résztvevők díjazásáról a 12. számú melléklet rendelkezik Etikai követelmények (1) Minden doktorhallgató kötelessége, hogy a tudományos etika írott és íratlan szabályait maradéktalanul betartsa. (2) Az a doktorhallgató, aki a szervezett képzés ideje alatt dokumentálhatóan megszegi a tudományos etika szabályait, az adott kurzusra elégtelent kap, így a kurzust meg kell ismételnie. (3) Ha a szervezett képzés vagy az egyéni felkészülés ideje alatt a benyújtás előtt álló értekezés egy fejezetével kapcsolatban bizonyosodik be etikai vétség (pl. plágium), a doktorandusz nem kaphat abszolutóriumot ill. a fokozatszerzési eljárás megkezdésére jogosító igazolást. (4) Ha a fokozatszerzési eljárás során a benyújtott értekezéssel kapcsolatban merül fel etikai vétség, a fokozatszerzési eljárást fel kell függeszteni, és az értekezést benyújtó jelölt a továbbiakban nem vehet részt a DE Bölcsészettudomány-terület egyetlen doktori programjában sem. 48

48 (5) A doktori programok minden oktatójának kötelessége, hogy a tudományos etika írott és íratlan szabályait betartsa. Amennyiben egy oktató magatartásával szemben etikai kifogás merül fel, úgy azt a BDT köteles napirendjére tűzni. DSz Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések (1) A doktori szabályzat szeptember 1-én lép hatályba. (2) Azon hallgatókra, akik doktori képzésüket, illetve azon doktorjelöltekre, akik fokozatszerzési eljárásukat szeptember 1. előtt megkezdték, a DE évi többször módosított doktori szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni a doktori képzés és a fokozatszerzési eljárás teljes időszakára. DSz Jogorvoslat (1) A doktoranduszok, a doktori képzésbe és a fokozatszerzési eljárásban résztvevők jogorvoslatért a szolgálati út betartásával a doktori iskola tanácsa elnökéhez, a tudományterületi doktori tanács elnökéhez, az EDHT elnökéhez és a rektorhoz fordulhatnak. Záradék (1) A doktori szabályzatot a Szenátus április 28-án a 46/2016. (IV. 28.) számú határozatával elfogadta. (2) A későbbi módosítások a szabályzat szövegében átvezetésre kerültek, azokat lábjegyzetek jelzik. Debrecen, február 8. Prof. Dr. Szilvássy Zoltán rektor 49

49 DE Doktori szabályzat 1. sz. melléklet Bölcsészettudományi doktori iskolák és doktori programok 1. Humán tudományok doktori iskola (vezető: Dr. Pusztai Gabriella) tudományágak: - filozófiai tudományok - neveléstudományok - pszichológiai tudományok - szociológiai tudományok Doktori programok: Modern Filozófia (programvezető: Dr. Angyalosi Gergely) Nevelés- és művelődéstudományi (programvezető: Dr. Pusztai Gabriella) Pszichológia (programvezető: Dr. Münnich Ákos) Szociológiai és társadalompolitikai (programvezető: Dr. Kovách Imre) Irodalom- és kultúratudományok doktori iskola (Dr. Debreczeni Attila) tudományág: irodalom- és kultúratudományok Doktori programok: Magyar és összehasonlító irodalomtudományi (programvezető: Dr. Imre Mihály) Angol és észak-amerikai irodalomtudományi (programvezető: Dr. Bényei Tamás) 3. Nyelvtudományok doktori iskola (vezető: Dr. Tóth Valéria) Doktori programok: Általános és alkalmazott nyelvészet (programvezető: Dr. Kertész András) Magyar és finnugor nyelvészet (programvezető: Dr. Hoffmann István) 4. Történelmi és néprajzi doktori iskola (vezető: Dr. Papp Klára) tudományágak: - Történelemtudományok - Néprajz és kulturális antropológiai tudományok Doktori programok: Történelem (programvezető: Dr. Papp Klára) Néprajz (programvezető: Dr. Bartha Elek) 11 Az elnevezését módosította a 17/2017. (IX. 21.) sz. szenátusi határozat; hatályos szeptember 22-től. 50

50 DE Doktori szabályzat 2. sz. melléklet DEBRECENI EGYETEM (FI 17198) /20... JELENTKEZÉSI LAP Szervezett doktori (PhD) képzésre I. Személyi adatok Név:... Neme: férfi / nő Születési név:.. EHA/Neptun-kód (csak a DE hallgatói írják be):. Születési hely:... Születési idő:... Anyja születési neve:...állampolgárság: Személyi ig. szám:. (Nem magyar állampolgár esetén a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése és száma) Állandó lakcím:... Levelezési cím: telefon:... mobiltelefon:. Munkahely:... II. Képzettségek, szakmai tapasztalatok Az egyetemi oklevél szakja:... minősítése:. kiállító intézmény:. száma/éve:... Nyelvismeret(ek) [nyelv, nyelvvizsga foka, a dokumentum száma, kelte]: Eddigi tudományos jellegű tevékenység adatai (db.): TDK dolgozat; szakcikk; recenzió; konferencia előadás; egyéb (pl. részvétel egyetemi tehetséggondozó programban):. Vett-e már részt a DE vagy más egyetem doktori képzésében és/vagy fokozatszerzési eljárásban: a) nem b) igen, mégpedig:... III. A megpályázott doktori képzés Doktori iskola neve:... Doktori program neve:... Alprogram neve:... A kidolgozásra tervezett téma címe témavezetője:... Megpályázott tagozat: Nappali Levelező Dátum: 20. a jelentkező aláírása Csatolandó dokumentumok: 1. Szakmai önéletrajz és publikációs lista; 2. Egyetemi leckekönyv másolata 3. Egyetemi oklevél másolata vagy nyilatkozat annak várható megszerzési időpontjáról; 4. Nyelvtudást igazoló okirat másolata; 5. Tervezett kutatási téma és kutatási terv; 6. Témavezető ajánlása. 51

51 DE Doktori szabályzat 3. sz. melléklet A doktori felvételi eljárás pontozása Az egységes felvételi pontrendszer 100 megszerezhető pontból áll, ami 3 kategóriából tevődik össze. Az első kategóriában a jelölt szakmai tájékozottságát, a doktori képzés során megvalósítandó kutatással kapcsolatos terveket, azok megalapozottságát értékeli a felvételi bizottság. Ennek felmérése történhet szóbeli vizsgán és/vagy írásban benyújtott pályázat, kutatási terv alapján. Maximum 40 pont szerezhető. A második kategória a jelölt korábbi tanulmányi eredményeit értékeli. Ez lehet a lezárt félévek tanulmányi átlagából képzett mutató és/vagy az egyetemi/mester képzésben szerzett diploma értékelése. Maximum 30 pont szerezhető. A harmadik kategória a tudományos előélet értékelésére szolgál, dokumentált produktumok (közlemény, TDK dolgozat, stb.) alapján kaphatók pontok. A pontozható teljesítmények azonosak a DE Tehetséggondozó Programjának Szabályzata II. 2. c) pontjában leírt, teljesítménykreditekkel elismerhető produktumokkal. Maximum 30 pont szerezhető. A pontozást a doktori felvételi bizottság az alábbi sávok figyelembevételével alakítja ki: pont: elsőszerzős referált folyóirat közlemény ( in extenso ) OTDK díjazott előadás, I III. helyezés országos tervpályázat, I III. díj (vagy a terv megvétele) igazolt hazai vagy nemzetközi művészeti, szakmai versenyhelyezés pont: nem elsőszerzős referált folyóirat közlemény elsősszerzős, nem helyi és nem TDK előadás, poszter OTDK előadás (és/vagy pályamunka), nem díjazott országos tervpályázat, nem díjazott 0 10 pont: nem elsőszerzős, nem TDK előadás, poszter előadás helyi, hallgatói (nem TDK) konferencián tervek kiállítása nyilvános kiállításon igazolt hangverseny fellépés A felvétel követelménye egy középfokú C típusú nyelvvizsga, erre pont nem adható. Az ezen felüli nyelvvizsga teljesítményt plusz pontokkal lehet jutalmazni. Egy középfokú C típusú, vagy egy felsőfokú A vagy B típusú nyelvvizsga 3 pontot, míg egy felsőfokú C típusú nyelvvizsga 5 pontot ér. 52

52 DE Doktori szabályzat 4. sz. melléklet DEBRECENI EGYETEM FI /20. I. Személyi adatok J E L E N T K E Z É S I L A P komplex vizsgára és a doktori (PhD) fokozat megszerzésére Név:... Hallgatói azonosító:.. Szervezett képzésben részt vett: Igen, nappali Igen, levelező Nem (egyéni) Születési hely, idő:... Anyja neve:... Személyi ig. szám:... Állandó lakcím:... Levelezési cím:... cím:... Munkahely:... Az egyetemi oklevél szakja:... minősítése:... kiállító intézmény:... száma/éve:... II. Eddigi tudományos tevékenység adatai: megjelent.... szakcikk recenzió előadás - egyéb: III. Nyelvismeret és foka (a dokumentumok kelte): IV. A doktori fokozat tudományterülete:... tudományága:... Doktori iskola:... Doktori program:... Az értekezés témája: A téma vezetője:... (Okt. azonosítója: ) A kért komplex vizsga tárgyak: Mellékletek:.. darab Debrecen,.. (a jelentkező aláírása) 53

53 DE Doktori szabályzat 5/1. sz. melléklet DEBRECENI EGYETEM FI /20. KOMPLEX VIZSGA JEGYZŐKÖNYVE Név:... Hallgatói azonosító:.. Témavezető:... Oktatói azonosító:.. (Társ-témavezető:... Oktatói azonosító:..) Tudományterület:... Tudományág:... Komplex vizsga bizottság: NÉV OKTATÓI ALÁÍRÁS azonosító elnök: Dr tagok: Dr Dr Dr Dr A vizsga időpontja: Helye: I. Elméleti rész Főtárgy: Melléktárgy: A vizsgán feltett kérdések: A válaszok értékelése: A bizottság tagjainak véleménye elméleti rész (szavazatok száma): megfelel: nem felel meg: 54

54 DE Doktori szabályzat 5/1. sz. melléklet II. Disszertációs rész 1) Szakirodalmi ismeretek értékelése 2) Eddigi kutatási eredmények értékelése 3) Kutatási és publikációs terv értékelése A bizottság tagjainak véleménye disszertációs rész (szavazatok száma): megfelel: nem felel meg: III. A komplex vizsga eredménye A vizsgázó a komplex vizsga a) mindkét részét teljesítette; b) elméleti részét teljesítette, a disszertációs részt ismételnie kell; c) disszertációs részét teljesítette, az elméleti részt ismételnie kell. (a bizottság elnökének aláírása) 55

55 DE Doktori szabályzat 5/2. sz. melléklet DEBRECENI EGYETEM FI /20. DOKTORI (PhD) FOKOZATSZERZÉS JEGYZŐKÖNYVE Név:... Hallgatói azonosító:.. Témavezető:... Oktatói azonosító:.. (Társ-témavezető:... Oktatói azonosító:..) Tudományterület:... Tudományág:... Az értekezés címe: I. Az értekezés megvédése Hivatalos bírálók: Dr igen / nem Dr igen / nem (Dr igen / nem) Védési bizottság: NÉV OKTATÓI ALÁÍRÁS azonosító elnök: Dr tagok: Dr Dr Dr Dr Dr Dr A védés időpontja: Helye: 1) A védési bizottság tagjainak véleménye a jelölt tudományos munkásságáról (szavazatok száma): nem felel meg: ; rite: ; cum laude: ; summa cum laude: ; A tudományos munkásság minősítése: nem felel meg / rite / cum laude / summa cum laude (aláhúzandó) 2) A védési bizottság tagjainak véleménye az értekezésről (szavazatok száma): nem felel meg: ; rite: ; cum laude: ; summa cum laude: ; Az értekezés minősítése: nem felel meg / rite / cum laude / summa cum laude (aláhúzandó) 3) A védési bizottság tagjainak véleménye a jelölt védésen nyújtott teljesítményéről (szavazatok száma): nem felel meg: ; rite: ; cum laude: ; summa cum laude: ; A védésen nyújtott teljesítmény minősítése: nem felel meg / rite / cum laude / summa cum laude (aláhúzandó) 56

56 DE Doktori szabályzat 5/2. sz. melléklet Indoklás (külön lapon folytatható): II. A tudományterületi doktori tanács döntése: (a bizottság elnökének aláírása) A tudományterületi doktori tanács a doktori fokozat odaítélését i ülésén hozott, számú határozatával támogatta / nem támogatta. A doktori fokozat minősítése: summa cum laude / cum laude / rite Elutasítás esetén indoklás: (a doktori tanács elnökének aláírása) III. Az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács döntése: Az EDHT a doktori fokozatot 20 -i ülésén hozott, számú határozatával megítélte / nem ítélte meg. Elutasítás esetén indoklás: (az EDHT elnökének aláírása) IV. Az Egyetem doktorrá avatta n. Doktori oklevelének száma: /20. (a rektor aláírása) 57

57 DE Doktori szabályzat 6. sz. melléklet A tudományos publikációk köre Tudományos publikációként elfogadható az olyan nyomtatott és/vagy elektronikus közlemény (folyóiratcikk 12, egyetemi/főiskolai tankönyv, szakkönyv, tudományos monográfia, könyvrészlet, fordítás ókori klasszikus nyelvből stb.), amely: a) a szerző saját kutatási eredményeit mutatja be (könyv esetén ilyenekre tételesen is hivatkozik), b) pontos szakirodalmi hivatkozásokat tartalmaz, c) ISBN vagy ISSN számmal ellátott, d) lektorált 13, e) referált (közismert adatbázisban fellelhető), 14 f) a tudomány/művészeti ág függvényében impakt faktoros, g) szakmai kiadványban vagy kiadványként jelent meg, s ez a kiadvány h) nemzetközileg vagy legalább országosan jegyzett kiadónál, 15 i) lehetőleg szakmai körökben elterjedt idegen nyelven, j) jelentős közkönyvtárakban fellelhető és hozzáférhető, k) megrendelhető vagy megvásárolható. Publikációként elfogadható az elkészült műszaki vagy művészi alkotás, az elfogadott hazai és külföldi szabadalom; hivatkozásként pedig a szabadalom dokumentált megvalósítása, ipari sorozatgyártása. Tudományos publikációként nem fogadhatók el a következők: napilapban vagy nem szakmai hetilapban megjelent írás (akkor sem, ha a témája szakmai jellegű), saját kiadásban megjelentetett mű (ha az sem nyelvileg, sem szakmailag nem lektorált) egyetemi, főiskolai jegyzet, segédanyag, handout, példatár, kompiláció, szerkesztés, szöveggondozás stb. rövid (egyoldalas) írás konferencia kiadványban vagy poszteren, (könyv)fordítás, kivéve az ókori klasszikusok fordítását szöveggondozással recenzió (könyvismertetés) vagy kritika (kivéve a hosszabb műelemzést), pályázat keretében vagy megrendelésre készített kutatási jelentés, szakdolgozat, diplomamunka, disszertáció (dr.univ., PhD, DLA, CSc, DSc, székfoglaló), egyéb kézirat-jellegű értekezés, írás, tudománynépszerűsítő írás (pl. Élet és Tudomány-ban) nem kutatási célú és igényű interjú (sem riporterként, sem interjú-alanyként) még meg nem jelent (tervezett), vagy közlésre még el nem fogadott írás. 12 Folyóirat: rendszeresen, évente tipikusan legalább négyszer (de mindenképpen legalább kétszer), a szóbanforgó periodika számára írt cikkekkel megjelenő, kötetszámmal jelölt kiadvány. 13 Lektorált (peer reviewed, refereed) publikáció: a művet megjelenés előtt független lektor(ok) véleményezte(ék). A kivonat alapján történt konferencia-előadás elfogadása és konferencia-kiadványban megjelentetése NEM jelent lektorálást. 14 Referált (referenced) publikáció: a jelölt műve (tehát a könyvfejezetek kivételével minden más mű) a jelölt neve szerint megjelenik egy kereshető adatbázisban (pl., Web of Science/Science Citation Index, Scopus, Engineering Index stb.), vagy egy referáló folyóiratban. 15 Hazai kiadású, nemzetközi megjelenésű publikáció: olyan publikáció, amely hivatalos rendszeres (előfizetéses), nagyobb példányszámú, nemzetközi terjesztésű kiadványban jelent meg. 58

58 DE Doktori szabályzat 6. sz. melléklet Tudományterületi előírások a jelölt önálló tudományos munkásságára Bölcsészettudományok A jelöltnek a fokozatszerzési eljárás megkezdéséig legalább három publikációt kell igazolnia (a felvételhez teljesített publikáció nem számít be), a doktori iskola tanácsa által meghatározott színvonalas, lektorált folyóiratok valamelyikében (szerkesztőségi igazolás, korrektúrapéldány elfogadható); a publikációknak a disszertáció témájába kell vágniuk. A három publikáció közül legalább kettőnek egy-egy disszertáció-fejezettel egyenértékű nagyobb tanulmánynak kell lennie (egy lehet kisebb közlemény). Nagy tekintélyű külföldi folyóiratban megjelent publikáció két hazainak felel meg. A fokozatszerzési eljárás megindításának feltétele továbbá egy konferencián való részvétel (az OTDK nem számít bele. 59

59 DE Doktori szabályzat 7. sz. melléklet A doktori értekezés betétlapja <<AZ ÉRTEKEZÉS CÍME>> Értekezés a doktori (PhD) fokozat megszerzése érdekében a... tudományágban Írta:... okleveles... Készült a Debreceni Egyetem... doktori iskolája (... programja) keretében Témavezető: Dr Az értekezés bírálói: A bírálóbizottság: elnök: tagok: Dr.... Dr. Dr.... Dr.... Dr... Dr... Dr... Dr... Az értekezés védésének időpontja:

60 DE Doktori szabályzat 8. sz. melléklet A tézisfüzet címoldala: A doktori tézisek címoldala és kötelező fejezetei Doktori (PhD) értekezés tézisei <<AZ ÉRTEKEZÉS CÍME>> <<a jelölt neve>> Témavezető: Dr.. DEBRECENI EGYETEM Doktori Iskola Debrecen, 20 I. A tézisfüzet kötelező fejezetei: 1. A doktori értekezés előzményei célkitűzései és a téma körülhatárolása 2. Az alkalmazott módszerek vázolása 3. Az értekezés új tudományos eredményeinek tézisszerű felsorolása; 4. A jelölt értekezés témájában született publikációinak (ld. 6. melléklet) Könyvtár által hitelesített listája (idea igazolás), azok összes szerzőjének feltüntetésével. II. A szöveg legyen lényegre törő, tömör, kb leütés (kb oldal) terjedelmű. III. A tézisfüzet A/5-ös méretben, tűzve, kartonborítóval kell benyújtani 61