DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI TANÁCSA. DOKTORI SZABÁLYZAT (Egységes szerkezetben az Egyetemi Doktori Szabályzattal)

Átírás

1 DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI DOKTORI TANÁCSA DOKTORI SZABÁLYZAT (Egységes szerkezetben az Egyetemi Doktori Szabályzattal) Egységes szerkezetben a december 18-án, február 26-án, október 1-én, november 12-én, október 7-én, február 9-én, március 28-án, május 9-én május 15-én június 26-án és december 11-én elfogadott módosításokkal. D e b r e c e n 2 008

2 1

3 Tartalom Jogszabályi háttér... 4 Meghatározások A doktori képzés és fokozatszerzés szervezeti keretei A doktori iskolák és doktori programok Az egyetemi és tudományterületi doktori tanácsok A BDT összetétele és a szavazati jog Nyilvántartás A BDT titkárának feladatai A BDT adminisztrációja Az információcsere kialakítása a BDT szintjén Az információcsere kialakítása az iskolatanácsok szintjén A Bölcsésztudomány-terület doktori iskoláinak oktatói A doktori ösztöndíjas helyek kari szintű elosztásának rendje Jelentkezés a szervezett képzésre és az egyéni felkészülésre Jelentkezés a szervezett képzésre A felvételi jelentkezés rendje Az egyéni felkészülők jelentkezése Külföldi jelentkezők A felvételi vizsgák lebonyolításának rendje Képzési formák A szervezett képzés nappali formája A szervezett képzés nappali formájában résztvevő hallgatók jogállása A doktoranduszok részére nyújtható támogatások és az általuk fizetett díjak A nem-állami, külső ösztöndíjas szervezett doktori képzés A tanulmányi idő megszakítása A szervezett képzés levelező (munka melletti) formája Az egyéni felkészülés A beiratkozás/regisztráció és költségtérítés fizetésének rendje A beiratkozás/regisztráció rendje A költségtérítés fizetésének rendje A tanulmányi kötelezettségek teljesítésének rendje A fokozatszerzési eljárás Jelentkezés fokozatszerzésre Doktorjelölti ösztöndíj A doktori szigorlat Az önálló tudományos munkásság A fokozatszerzés publikációs feltételei a bölcsészettudományi tudományterületen Az idegen nyelvek ismerete Az értekezés A bírálati eljárás és a nyilvános vita A nyilvános vita forgatókönyve Az értekezés publikálása A fokozatszerzési eljárás lezárása, a doktori fokozat minősítése, a doktori oklevél tartalma, a doktoravatás Kitüntetéses doktorrá avatás Külföldön szerzett tudományos fokozat honosítása A doktori fokozat visszavonása A doctor honoris causa kitüntető cím Eljárások díjai és az abban résztvevők díjazása Etikai követelmények Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

4 10. Jogorvoslat sz. melléklet: A BTK doktori iskolái, doktori programjai és azok vezetői sz. melléklet: Jelentkezési lap szervezett doktori (PhD) képzésre sz. melléklet: A doktori felvételi eljárás pontozása sz. melléklet: Jelentkezési lap a doktori (PhD) fokozat megszerzésére sz melléklet: A doktori (PhD) fokozatszerzés jegyzőkönyve sz. melléklet: A tudományos publikációk köre sz. melléklet: Az értekezés címlapja sz. melléklet: A doktori tézisek címoldala és kötelező fejezetei sz. melléklet: A doktori oklevél sz. melléklet: A doktori fogadalom szövege sz. melléklet: Honosítási kérelem sz. melléklet: Juttatások, normatívák és fizetendő díjak sz. melléklet: A doktori cselekmények és a fokozat minősítése sz. melléklet: A szigorlati tárgyak jegyzéke sz. melléklet: Áttekintő táblázat a félévvel kapcsolatos teendőkről sz. melléklet: Áttekintő táblázat a fokozatszerzési eljárásról sz. melléklet: Az önálló tudományos munkásság igazolása sz. melléklet: A programtanács nyilatkozata egyéni felkészülők számára sz. melléklet: Meghívó nyilvános vitára sz. melléklet: A publikált értekezés impresszuma sz. melléklet: A BDT ügyrendje

5 Jogszabályi háttér * (1) 1 A Debreceni Egyetem doktori szabályzatának jogszabályi hátterét az alábbi törvények és rendeletek jelentik: a évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (továbbiakban: Nftv.); a 137/2008. (V.16) Korm. rendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról; az 50/2008. (III.14) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról; az 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről; a 387/2012. (XII.19.) Korm. rendelet a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról; a 423/2012. (XII.19.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásairól; a 79/2006. (IV.5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról; a évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről; (2) A Debreceni Egyetem doktori szabályzatának megalkotásakor figyelembe vette: a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) állásfoglalását a doktori iskolák létesítéséről és működéséről (MAB SzMSz 4. sz. melléklete); a DE Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban SZMSZ), valamint az annak mellékletét képező egyéb, a doktori képzéssel és fokozatszerzéssel kapcsolatos szabályzatokat. (3) A jelen szabályzat keretei között, azt kiegészítő szabályzatokat a tudományterületi doktori tanácsok, valamint annak végrehajtását tartalmazó eljárási rendeket a karok is alkothatnak. Az egyes doktori iskolák részletes működési rendjét a doktori iskolák működési szabályzatai tartalmazzák. (4) Az egyetemi doktori szabályzatot, az Egyetem honlapján hozzáférhetővé tesz. A doktori iskolák működési szabályzatukat saját honlapjukon és az országos adatbázisban is közzé teszik. * A DE BTK jelen doktori szabályzata a Debreceni Egyetem Doktori Szabályzatának (a továbbiakban DSZ) kiegészítése és végrehajtása; ezért dőlt betűvel szedve - tartalmazza annak teljes szövegét. 1 A bekezdés a szabályzat december 18-i és március 28-i módosításakor változott. 4

6 Meghatározások (1) 2 A Debreceni Egyetem doktori szabályzata a doktori képzéssel és fokozatszerzéssel kapcsolatos fogalmakat az alábbi meghatározások szerint használja: doktori tanács: a doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére a Szenátus által létrehozott testület, amely a doktori képzés tekintetében döntéshozatali jogosultsággal rendelkezik, különösen képzésre való felvétel, a fokozatszerzési eljárás megindítása, valamint a fokozat odaítélése tekintetében; doktori iskola: az egyetemen a Szenátus jóváhagyásával működő, az egyetem különböző szervezeti egységeit átfogó olyan oktatási szervezet, amelyben a tudományos fokozat elnyerésére felkészítő képzés folyik. A doktori iskolában közreműködhet a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott akadémiai és egyéb kutató csoport, vagy az intézményen kívüli kutatóintézet is. törzstag: a doktori iskola tudományágában tudományos fokozattal rendelkező, a doktori iskola tudományágában, illetve kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet folytató, a Debreceni Egyetemen teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató, aki az Nftv. 26. (3) bekezdése alapján, a költségvetési támogatás megállapítására a Debreceni Egyetemet jelölte meg. A doktori tanács jóváhagyásával törzstag lehet a Debreceni Egyetem az Nftv. 32. (1) bekezdése szerinti Professor Emeritusa is. Törzstag lehet továbbá a doktori iskola tudományágában tudományos fokozattal rendelkező, a doktori iskola tudományágában, illetve kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet folytató, kutatóintézetben teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, MTA Doktora címmel rendelkező tudományos tanácsadó vagy kutatóprofesszor is, amennyiben az Egyetem a kutatóintézettel erre vonatkozó megállapodást kötött. A törzstagnak legalább 5 éven keresztül meg kell felelnie a fenti feltételeknek és vállalnia kell, hogy témavezetői tevékenységet is folytat a doktori iskolában. Törzstag csak az lehet, akinek témavezetésével legalább egy (társ-témavezetés esetén kettő) doktorjelölt doktori fokozatot szerzett. a doktori iskola vezetője: a Debreceni Egyetemnek az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért felelős egyetemi tanára, aki az MTA rendes, levelező tagja, doktora vagy a tudomány doktora (innentől együtt: akadémiai doktor); a doktori iskola tanácsa: a doktori iskola vezetőjének munkáját segítő, rendszeresen ülésező testület, amit a doktori iskola törzstagjai választanak, és tagjait a tudományterületi doktori tanács bízza meg és menti fel; a doktori iskola oktatói: tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket a doktori iskola vezetőjének javaslatára a tudományterületi doktori tanácsa alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására; a doktori téma vezetője: az a tudományos fokozattal rendelkező oktató, illetve kutató, akinek témahirdetését a doktori iskola tanácsa jóváhagyta, és aki ennek alapján felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését. A Bölcsészettudományi Doktori Tanács február 20-i ülésén elfogadottak szerint az ösztöndíjas helyek kari szintű elosztásánál a doktori iskolák oktatói közül csak azokat vesszük figyelembe, akik a Debrecen Egyetemmel főfoglalkozású közalkalmazotti jogviszonyban állnak, és akik a felsőoktatási törvény 84. (5) bekezdése alapján, a költségvetési támogatás megállapítására ezt a felsőoktatási intézményt jelölték meg, a Debreceni Egyetem magántanárai vagy díszdoktorai, 2 A bekezdés a szabályzat március 28-i, május 9-i és május 15-i módosításakor változott. 5

7 továbbá olyan, akadémiai és egyéb kutatóintézetben főállású kutatókat, akik a doktori iskolában oktató munkát végeznek, és akiknek kutatóintézetével a Debreceni Egyetem a törzstag meghatározásánál leírtak szerint együttműködési megállapodást kötött, vagy a Debreceni Egyetemen működő kutatócsoport főállású munkatársai. doktori program: a doktori iskolákon belül, a doktori szabályzat által meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tudományterületi doktori tanács jóváhagyásával működő oktatási-kutatási szervezet; doktorandusz: a doktori képzésben részt vevő hallgató, akit a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek; a doktorandusz hallgatói jogviszonya: a doktorandusz és a felsőoktatási intézmény között fennálló jogviszony, amelynek tartalmát a doktorandusz és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszonyt az Egyetem diákigazolvány kiadásával, illetve érvényesítésével igazolja; állami doktori ösztöndíj: a szervezett doktori képzésben, nappali tagozaton részt vevő magyar állampolgárságú doktorandusz hallgatók, illetve jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá eső külföldi hallgatók részére nyújtható pénzbeli támogatás; doktori képzés: a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység. Doktori képzésben az vehet részt, aki mesterfokozatot szerzett; doktori téma: olyan kutatási részterület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktorandusz a témavezető irányításával elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető tudományos eredményhez jusson, és erről tudományos közlemények, tudományos előadások, majd doktori értekezés (alkotás, munka) formájában bizonyosságot tegyen; a doktori téma vezetője: az a tudományos fokozattal rendelkező oktató, illetve kutató, akinek témahirdetését a tudományterületi doktori tanács jóváhagyta, és aki ennek alapján felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését. tanulmányi pont (kredit): a doktori képzésben az ismeretanyagok elsajátításáért, a tantárgyi követelmények teljesítéséért, kutatómunkáért és oktatási feladatok ellátásáért elvégzett munka mértékegysége; külföldi részképzés: a doktori képzés része, amelyben a doktorandusz a doktori témájához kapcsolódó a témavezető által jóváhagyott olyan munkaprogram alapján vehet részt, amely biztosítja az adott tanulmányi időszak érvényességét az egyetem doktori képzési programjában. A külföldi részképzések munkaprogramjának elfogadásáról a doktori iskola tanácsa, ennek hiányában a tudományterületi doktori tanács jogosult dönteni; doktorjelölt: a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás alatt álló személy. Ha a doktorandusz a képzési időn belül megkezdi a fokozatszerzési eljárást, akkor a hallgatói jogviszonya mellett egyidejűleg doktorjelölt is; doktorjelölt jogviszony: a doktorjelölt és a felsőoktatási intézmény között fennálló jogviszony, amelynek tartalmát a doktorjelölt és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezés elfogadásával jön létre; doktori fokozatszerzési eljárás: a doktori fokozat megszerzésére irányuló, tartalmilag a doktori képzésre alapozó, de attól jogilag és eljárás tekintetében független cselekménysorozat; doktori szigorlat: a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás része, a doktori eljárásban részt vevő személy tudományágában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája; doktori értekezés: a doktorjelölt által készített írásmű, alkotás vagy munka, amellyel a doktorjelölt a doktori fokozatszerzési eljárás során bizonyítja, hogy a fokozat 6

8 követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes; az értekezés magyar vagy angol vagy a dolgozat témája által indokolt más nyelven készülhet; doktori tézisek: a tudományos nyilvánosság számára a doktori értekezés alapján készített, összefoglaló jellegű mű, amely a doktorjelölt azon tudományos eredményeit mutatja be, amelyek alapján a fokozatszerzési eljárás során tanúbizonyságát adja annak, hogy felkészült a tudományos fokozat megszerzésére. A tézisek magyar és angol (esetleg más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelő) nyelven készülnek; doktori fokozat: az egyetemi doktori tanács által odaítélhető fokozat, mely az egyetemi szervezett képzésben való részvétel, illetve egyéni felkészülés alapján doktori fokozatszerzési eljárás keretében szerezhető meg. DSZ A doktori képzés és fokozatszerzés szervezeti keretei 1.1. A doktori iskolák és doktori programok (1) A Debreceni Egyetem - a MAB által akkreditált tudományterületeken és tudományágakban - szervezett doktori képzést folytat, és ennek alapján, vagy egyéni felkészülési formában legmagasabb egyetemi végzettségként doktori (Ph.D.) fokozatot ítél oda. A képzés és felkészülés illetve a fokozatszerzés egymástól elkülönített események. A fokozat meghatározott tudományterület magas színvonalú ismeretét, az e területen elért új tudományos eredményeket, és az önálló kutatómunkára való alkalmasságot tanúsítja. (2) A szervezett doktori képzés oktatási és kutatási keretei a doktori iskolák. A doktori iskolákon belül a doktori iskola kezdeményezésére, az tudományterületi doktori tanács jóváhagyásával doktori programok működhetnek. (3) 3 Doktori iskola létesítését legalább hét törzstag kezdeményezheti. A törzstagok többsége egyetemi tanár. Egy személy egyidejűleg csak egy doktori iskolában lehet törzstag. A két tudományágban működő doktori iskolában tudományáganként legalább négy (de összesen legalább tizenegy) törzstagnak kell lennie, akik többsége egyetemi tanár, és kutatási tevékenységüket az adott tudományágban fejtik ki. A legalább három tudományágban működő doktori iskolában tudományáganként legalább három (összesen legalább kilenc) törzstagnak kell lennie, akik többsége egyetemi tanár, és kutatási tevékenységüket az adott tudományágban fejtik ki. (4) 4 Doktori iskola létesítésének jóváhagyásáért pályázatot kell benyújtani a tudományterületi (ennek hiányában az egyetemi) doktori tanácshoz. Támogatása esetén a tudományterületi doktori tanács a pályázatot az egyetemi doktori tanács elé terjeszti. A doktori iskola alapításának dokumentumát a doktori iskola törzstagjai készítik elő. A dokumentum tartalmazza: a) a doktori iskola tudományterületi, tudományági (művészeti ági) besorolását; b) azokat a mesterképzési szakokat, amelyekre alapozva a felsőoktatási intézmény eleget tesz az Nftv. 16. (2) bekezdésében foglalt feltételeknek; c) a doktori iskola kutatási területének megnevezését; d) a doktori fokozatszerzési eljárás eredményeként kiadható doktori fokozat elnevezését; e) a doktori iskola vezetésére jelölt személynek, a doktori iskola törzstagjainak, a doktori iskola első három évre javasolt témavezetőinek, a doktori iskola további oktatóinak, meghívott hazai és külföldi oktatóknak (művészeti doktori iskola esetén művészeknek), kutatóknak a nevét, tudományos vagy művészeti önéletrajzát, az előző öt év legfontosabb 3 A bekezdés a szabályzat május 15-i módosításakor került beszúrásra. 4 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott. 7

9 tudományos (művészeti doktori iskola esetén tudományos vagy művészeti) eredményeinek, alkotásainak dokumentációját; f) a doktori iskola képzési tervét; g) a doktori iskola nemzetközi kapcsolatait, amelyek a működésben várhatóan figyelembe vehetők; h) a doktori iskola minőségbiztosítási tervét; i) a doktori iskola működési szabályzatát; j) az érintettek nyilatkozatát arról, hogy vállalják a felkérést és megfelelnek a rájuk vonatkozóan előírt feltételeknek; k) a doktori iskola tevékenységével kapcsolatos együttműködés(ek)re vonatkozó megállapodás(oka)t. (5) Az egyetemi doktori tanács egyetértése esetén a pályázatot a szenátus elé terjeszti jóváhagyásra. (6) 5 A rektor a szenátus doktori iskola létesítésére vonatkozó döntése után kéri az Oktatási Hivataltól a doktori iskola nyilvántartásba vételét. (7) 6 (8) 7 A doktori iskola vezetője az egyetemmel teljes idejű munkaviszonyban álló, tudományos fokozattal és az MTA Doktora (tudomány doktora) címmel, vagy kivételes esetben, az EDHT döntése szerint annak megfelelő tudományos teljesítménnyel rendelkező egyetemi tanár. A doktori iskola vezetőjét a doktori iskola egyetemi tanár törzstagjai közül törzstagok többségének javaslatára, a tudományterületi doktori tanács véleményének kikérése után az egyetemi doktori tanács választja meg és a rektor nevezi ki legfeljebb ötéves időtartamra. A kinevezés többször is meghosszabbítható. A megbízás megszűnik a doktori iskola vezetőjének lemondásával vagy teljes idejű munkaviszonyának megszűnésével. A doktori iskola vezető megbízásának megszűnése esetén, a doktori iskola egyetemi tanár törzstagjai közül, a doktori iskola törzstagjai tesznek többségi javaslatot az új vezető személyére. A doktori iskola vezetőjének feladatai: - a doktori iskola létesítési eljárása során felelős annak sikeres koordinálásáért; - felelősen irányítja a doktori iskola tanácsának munkáját és felelős a tanács döntéseinek végrehajtásáért; - koordinálja a szakmai munkát és felelős annak minőségéért; - képviseli a doktori iskolát; - irányítja a doktori iskola adminisztrációját és információcserét folytat az illetékes doktori tanácsokkal; - felelős az iskolára jutó doktori képzési támogatásnak és a doktori iskola által elnyert egyéb pénzügyi forrásoknak az egyetem gazdálkodási szabályzata szerinti felhasználásáért. (9) A doktori iskolán belül doktori program akkor hozható létre, ha a programvezetőn kívül a programban részt vesz a doktori iskola további legalább három, tudományos minősítéssel rendelkező, az egyetemmel teljes idejű munkaviszonyban álló oktatója. Ezen feltétel alól kivételes, indokolt esetben a tudományterületi doktori tanács adhat felmentést. A doktori iskolán belül működő doktori programok jog- és feladatkörét a doktori iskola működési szabályzatában kell rögzíteni. A doktori programok indításáról a doktori iskola javaslata alapján a tudományterületi doktori tanács dönt. Az egyetem doktori iskoláit és az azokon belül működő doktori programjait az 1. sz. melléklet tartalmazza. 5 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott. 6 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor törlésre került. 7 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott. 8

10 (10) Doktori program vezetője csak a doktori iskolának az MTA Doktora (tudomány doktora) címmel, vagy kivételes esetben, az EDHT döntése szerint annak megfelelő tudományos teljesítménnyel rendelkező, az egyetemmel jogviszonyban álló törzstagja lehet. A doktori program vezetőjét a doktori iskola kezdeményezésére, a tudományterületi doktori tanács jóváhagyásával a tudományterületi doktori tanács elnöke bízza meg és menti fel. A megbízás megszűnik a doktori program megszűnésével, a programvezető lemondásával, egyetemmel való jogviszonyának megszűnésével vagy felmentéssel a tudományterületi doktori tanács döntése alapján. A doktori program vezetőjének feladatai: - irányítja a doktori programban folyó szakmai munkát; - felelősen részt vesz a doktori iskola tanácsának munkájában. A programvezetők további feladat- és hatáskörét a doktori iskola működési szabályzata tartalmazza. (11) A doktori iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket a doktori iskola tanácsa alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására. A doktori iskola oktatói a szervezett képzés keretében témákat és oktatási foglalkozásokat hirdethetnek meg. (12) 8 Az oktatók a doktori iskola tanácsának javaslatára, a tudományterületi doktori tanács döntése alapján témavezetői feladatokat vállalhatnak. A témavezető a doktorjelölt tanulmányait és kutatásait felelősen irányítja. Kivételesen, az EDHT által jóváhagyott, szakmailag indokolt esetben a témavezető mellett társ-témavezető is megnevezhető. A témavezető feladatai: - meghirdeti a doktori témát (a doktori iskola honlapján és az országos adatbázisban); - javaslatot tesz a doktorandusz képzési és kutatási tervére és felelős annak színvonaláért és végrehajtásáért; - biztosítja a rendszeres szakmai konzultáció lehetőségét, a doktorandusz leckekönyvében félévenként aláírásával igazolja a kutatási feladatok teljesítését; - évente írásban beszámol a doktori iskola vezetőjének a doktorandusz eredményeiről; - segíti a doktoranduszt tudományos közlemények írásában, a doktori értekezés elkészítésében, támogatja külföldi ösztöndíjak elnyerésében; - igazolja, hogy az értekezésben foglalt eredményekhez a jelölt önálló alkotó tevékenységével meghatározóan hozzájárult és az értekezés elfogadását javasolja. Egy felvételi időszakban egy témavezetőhöz maximum 2 új doktorandusz vehető fel. A témavezetői megbízás jóváhagyása során a tudományterületi doktori tanács figyelembe veszi a korábbi témavezetői tevékenység eredményességét. (13) 9 A doktori iskolákban a szakmai tevékenységet az iskola vezetője és a legalább 3 tagú doktori iskola tanácsa irányítja. Ez utóbbi elnöke a doktori iskola vezetője, tagjai a doktori programok vezetői valamint - a doktori iskola működési szabályzatának megfelelően - meghatározott számú egyéb oktató. A doktori iskola tanácsának tagja lehet egy vagy több doktorandusz is, aki(k) tanácskozási joggal bír(nak). A doktori iskola titkára a tanács ülésein (amennyiben nem tag), tanácskozási joggal vesz részt. A doktori iskola tanácsának feladatai: - az iskola működési szabályzatának, képzési tervének és minőségbiztosítási tervének kidolgozása, valamint ezek végrehajtása; - a doktoranduszok tanulmányi és kutatási tevékenységéhez szükséges infrastrukturális és szakmai feltételek biztosítása; 8 A bekezdés a szabályzat június 26-i módosításakor változott. 9 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott. 9

11 - a szervezett képzés szerkezetének meghatározása, javaslattétel az oktatási foglalkozások meghirdetése; - javaslattétel az egyes doktoranduszok témavezetőinek személyére; - a szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok egyéni képzési tervének és kutatási témájának jóváhagyása; - a doktoranduszok képzési és kutatási előrehaladásának, illetve a témavezetők tevékenységének figyelemmel kisérése, a nyomonkövetés rendszerének rögzítése a doktori iskola minőségbiztosítási tervében; - döntés a doktori iskolára jutó doktori képzési támogatás és egyéb források felhasználásáról; - javaslattétel a szigorlati- és bírálóbizottságok összetételére valamint a fokozatszerzésre jelentkezők szigorlati tárgyaira; - a doktori programok vezetőinek személyében szükséges változások kezdeményezése és a javaslatok előterjesztése a tudományterületi doktori tanács számára; - döntés a doktori iskola oktatóinak személyében bekövetkező változásokról; - a doktori iskola és a doktori programok nevében és tartalmában szükséges változtatások kezdeményezése; - új doktori programok indításának kezdeményezése; - indokolt esetben javaslatot tesz a tudományterületi doktori tanácsnak a hallgatók programból való törlésére. A doktori iskola tanácsa feladatkörének működési szabályzatában meghatározott egy részét átadhatja a tudományterületi doktori tanácsnak vagy az iskolán belül működő doktori programoknak. A doktori iskola tanácsának fellebbviteli fóruma a tudományterületi doktori tanács. (13) A doktori iskola adminisztratív feladatait a doktori iskola titkára látja el. A doktori iskola titkárát a doktori iskola vezetője bízza meg, munkájáért díjazásban részesülhet. A doktori iskola titkárának feladatai: - a doktori iskolára háruló adminisztratív és nyilvántartási kötelezettségek teljesítése; - az országos doktori adatbázisban: a doktori iskola adatainak és dokumentumainak rendszeres aktualizálása; oktatók, témavezetők és törzstagok felvétele és törlése az illetékes testületek döntése szerint; témahirdetések közzététele; doktori védések közzététele; - a doktori iskola honlapjának rendszeres aktualizálása; - a doktori iskola tanácsa titkári feladatainak ellátása. A doktori iskola titkárának további feladatait a doktori iskola működési szabályzata tartalmazza. 1) A társ-témavezető bevonása csak az abszolutórium megszerzése előtt lehetséges, abban az esetben, ha a két témavezető szakterületének diszciplináris távolsága biztosítva van. DSZ Az egyetemi és tudományterületi doktori tanácsok (1) 10 Az egyetemen egyetemi doktori tanács és az egyetemi doktori tanács által választott tudományterületi doktori tanácsok működnek. Doktori tanácsok szavazati jogú tagjai a doktorandusz képviselők kivételével csak a törzstagság feltételeinek megfelelő, tudományos fokozattal bíró szakemberek lehetnek. A doktori tanácsok tagjainak kiválasztásánál biztosítani kell, hogy szavazati jogú tagjaik legalább egyharmada olyan személy legyen, akik az egyetemmel nem állnak foglalkoztatási jogviszonyban. A doktori tanácsok szemeszterenként legalább két alkalommal üléseznek. 10 A bekezdés a szabályzat március 28-i és május 15-i módosításakor változott. 10

12 (2) 11 Az egyetemi doktori tanács feladatát az egyetemi doktori és habilitációs tanács (EDHT) látja el. A tanács elnökét és tagjait a Szenátus választja az Nftv. 16. (5) bekezdése és az egyetemi SzMSz szerint. Az EDHT tagja az egyetemi Doktorandusz Önkormányzat elnöke. (3) 12 Az EDHT elsősorban a doktori képzés és fokozatadás elvi és összegyetemi kérdéseiben dönt, biztosítva azt, hogy a képzés és a megítélés színvonala valamint feltételei az egyetemen egységesek legyenek. Személyi kérdésekkel érdemben a tudományterületi doktori tanácsok foglalkoznak, az egyetemi doktori tanács egyéni ügyekkel (a fokozat odaítélése, honosítása és visszavonása kivételével) csak vitás vagy panaszos esetekben foglalkozik. (4) 13 Tudományterületi doktori tanácsok azon tudományterületeken alakulnak, amelyeken az egyetemnek legalább két doktori iskolája működik. Egyes tudományterületek közös doktori tanácsot is működtethetnek. A több tudományterületen működő doktori iskolák esetében az EDHT határoz arról, hogy mely doktori tanácshoz tartozik az adott doktori iskola. Az egyetem tudományterületi doktori tanácsait és a hozzájuk tartozó doktori iskolákat a 1. sz. melléklet tartalmazza. A tudományterületen működő valamennyi doktori iskola vezetője tiszténél fogva tagja a tudományterületi doktori tanácsnak. A tudományterületi doktori tanács tagjainak kiválasztása során törekedni kell mindazon tudományágak képviseletére, amelyekben az adott tudományterületen az egyetem doktori fokozat odaítélésére jogosult. A tudományterületi doktori tanácsokat az EDHT hozza létre, a tanácsok elnökeit és tagjait a fenti elvek figyelembe vételével az érintett doktori iskolák javaslatai alapján az EDHT választja, az EDHT elnöke bízza meg és menti fel. A tudományterületi doktori tanácsok elnökei tisztüknél fogva tagjai az EDHT-nak. (5) 14 Az EDHT - kidolgozza az egyetemi doktori szabályzatot, szükség esetén kezdeményezi annak módosítását; - dönt a tudományterületi doktori tanácsok elnökeinek és tagjainak megbízásáról és felmentéséről; - figyelemmel kíséri az egyetemen folyó doktorképzést és szükség esetén változtatásokat kezdeményez; - ellenőrzi a felvételi eljárások, a doktori képzés és a fokozatszerzési eljárások folyamatát, beleértve a fokozatszerzés feltételei (pl. publikációk megléte) teljesítésének ellenőrzését; - jóváhagyja a javaslatokat doktori iskolák indítására, módosítására vagy megszüntetésére, majd továbbítja azokat a Szenátusnak; - a szenátus részére rendszeresen értékeli az egyetemen folyó doktori képzést és fokozatszerzést; - megválasztja a doktori iskolák vezetőit; - az Országos Doktori Tanács elveinek figyelembe vételével dönt az éves felvételi keretszám tudományterületek közötti elosztásáról; - állást foglal kitüntetéses doktorrá avatási előterjesztésekről; - állást foglal díszdoktori előterjesztésekről; - figyelemmel kíséri a doktori képzési támogatás felhasználását; - dönt a tudományterületi doktori tanácsok javaslatairól; - dönt a doktori fokozatok odaítéléséről, honosításáról és visszavonásáról - dönt a társ-témavezetők megbízásáról. 11 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott. 12 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott. 13 A bekezdés a szabályzat május 15-i módosításakor változott. 14 A bekezdés a szabályzat december 18-i, november 12-i, március 28-i, május 15-i és december 11-i módosításakor változott. 11

13 (6) 15 A tudományterületi doktori tanácsok - figyelemmel kísérik a doktorképzést és szükség esetén személyi és szervezeti változtatásokat kezdeményeznek; - véleményezik, majd az EDHT-nak előterjesztik javaslatokat új doktori iskolák indítására, a tudományterületen működő doktori iskolák módosítására vagy megszüntetésére, valamint a doktori iskolavezetők személyében szükséges változtatásokra; - a doktori iskolák tanácsai javaslatára döntenek témavezető-váltás engedélyezéséről, az új témavezető kijelöléséről; - döntenek a kari felvételi lehetőségek meghirdetéséről; - a doktori iskolák tanácsai javaslatára döntenek doktori iskolán belül működő doktori programok létesítéséről, továbbá a programvezetők megbízásáról, illetve felmentéséről; - döntenek a felvételi lehetőségek meghirdetéséről; - döntenek az ösztöndíjas helyek tudományterületen belüli, doktori iskolák közötti elosztásáról; - döntenek a doktori iskolákba történő felvételről és a felvett doktoranduszok témavezetőjéről; - a doktori iskolák tanácsai javaslatára döntenek a doktoranduszok által kezdeményezett témavezető-váltás engedélyezéséről, az új témavezető kijelöléséről; - döntenek a tanulmányi idő megszakítására vonatkozó kérelmek jóváhagyásáról; - elbírálják a doktori iskolák tanácsainak indokolt javaslatait a doktori képzésbe felvettek doktori ösztöndíjának felfüggesztéséről, illetve a hallgatói jogállás egyoldalú megszüntetéséről; - gondoskodnak az Nftv. 3. számú melléklete és a 79/2006. (IV.5.) Korm. r. szerint előírt nyilvántartások létesítéséről és vezetéséről; - elfogadják a jelentkezéseket a fokozatszerzési eljárásra, ill. döntenek a szigorlatra és a doktori védésre bocsátásról; - kijelölik a felvételi-, a szigorlati-, a bírálóbizottságok elnökeit és tagjait valamint a szigorlati tárgyakat; - véleményt nyilvánítanak a doktori fokozatok odaítéléséről, visszavonásáról és a külföldi tudományos fokozatok honosításáról - véleményezik a társ-témavezető megbízására vonatkozó kérelmeket. A tudományterületi doktori tanácsok adminisztratív feladatait, valamint a kari doktori tanácsok, a tudományterületi tanulmányi osztályok és a doktori iskolák tanácsai közti munkamegosztást a tudományterületi doktori szabályzatok határozzák meg, melyeket a tudományterületi doktori tanácsok dolgoznak ki és elfogadásukról az EDHT dönt. A tudományterületi doktori szabályzatok rendelkeznek minden olyan, jogszabályban meghatározott kérdésről, melyeket a jelen szabályzat nem részletez. (7) A doktori tanácsok ülései a szavazati joggal rendelkező tagok több mint 50 %-ának jelenléte esetén határozatképesek. A határozathozatal az egyetemi SzMSz szerint történik. (8) Amennyiben a tudományterületi doktori tanácsok döntése ellentmond a mindenkori szakmai bizottságok (pl. szigorlati vagy bírálóbizottságok stb.) döntésének, azt a tudományterületi doktori tanácsok kötelesek írásban indokolni. (9) A tudományterületi doktori tanácsok fellebbviteli fóruma az EDHT, az EDHT fellebbviteli fóruma a rektor. A doktori tanácsok döntése elleni fellebbezésnek kizárólag jogszabály vagy a doktori szabályzat(ok) megsértése, illetve eljárási hiba esetén lehet helyt adni. (10) A doktori tanácsok megválasztásának, jogállásának és működésének általános szabályait az egyetemi SzMSz határozza meg. 15 A bekezdés a szabályzat december 18-i, november 12-i, március 28-i, május 15-i és december 11-i módosításakor változott. 12

14 1.3. A BDT összetétele és a szavazati jog (1) A DE BTK doktori tanácsának feladatait a Bölcsészettudományi Doktori Tanács (a továbbiakban: BDT) látja el. (2) A BDT összetételéről és a szavazati jogról a BDT ügyrendje rendelkezik (21. sz. melléklet). DSZ Nyilvántartás (1) 16 A tudományterületi doktori tanácsok gondoskodnak az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben a 79/2006. (IV.5.) Korm. r. szerinti nyilvántartást vezetéséről: - a doktori képzésben résztvevő hallgatókról; - a doktori iskolák által az adott félévben meghirdetett tantárgyakról és tanegységekről; - a tanulmányi kötelezettségek és a kutatómunka teljesítéséről; - a tanulmányi halasztásokról; - az abszolutóriumot szerzett doktoranduszokról; - a doktorjelöltekről; - a fokozatszerzési eljárásokról. Az ösztöndíjak és a térítési díjak fizetése a az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerben rögzített nyilvántartása alapján történik. (2) 17 A Tudományos Igazgatóság - összesített nyilvántartást vezet a doktori képzésbe felvettekről, illetve az abban résztvevőkről; - gondoskodik a felettes szervek által kívánt adatszolgáltatásról; - anyakönyvet vezet a fokozatot szerzettekről, az oklevelek kiadásáról; - gondoskodik a doktori fokozatot szerzettek előírás szerinti nyilvántartásáról; - előírt módon tartja a kapcsolatot az EMMI illetékes főosztályával, az Országos Doktori Tanáccsal, az Oktatási Hivatallal valamint a MAB-bal; - koordinálja az Országos Doktori Adatbázis egyetemi adminisztrációját. DSZ. 3/A. (1) A doktori képzésben, az állami ösztöndíjas doktoranduszok képzési normatíváját a Kormány évente rendeletben határozza meg. (2) 18 A doktoranduszok képzési normatívája központi, a tudományos rektorhelyettes utalványozási jogkörébe tartozó keret. (3) A doktori képzési támogatásnak a tudományterületi doktori tanács által meghatározott hányada, de maximum 10%-a a tanácsok működési költségeire fordítható. A támogatás többi részét támogatást a doktoranduszok létszámának arányában teljes egészében fel kell osztani a doktori iskolák között. 16 A bekezdés a szabályzat december 18-i és március 28-i módosításakor változott. 17 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott. 18 A bekezdés a szabályzat február 26-i módosításakor változott. 13

15 (4) A egyes doktori iskolákra jutó doktori képzési támogatás felhasználásáról az adott doktori iskola tanácsa dönt. A doktori iskola tanácsa évente beszámolót készít az EDHT részére a támogatás felhasználásáról A BDT titkárának feladatai (1) Az adminisztratív feladatok elvégzéséért a teljes munkaidőben foglalkoztatott titkár felelős, aki a Rektori Hivatal Tudományos Igazgatóságának ügyvivő-szakértője (referens). (2) A titkár függelmi helyzete: közvetlen felettese a tudományos dékánhelyettes; szakmai felettese a tudományos igazgató, munkahelyi vezetője az egyetem főtitkára; tanulmányi ügyekben az oktatási dékánhelyettes utasításai szerint jár el. (3) A titkár munkaköre: (a) nyilvántartás (ld. Doktori Szabályzat 3. ): a mindenkori hallgatói adatok, regisztráció, halasztások folyamatos nyilvántartása; a doktorhallgatók személyi adatainak, tanulmányi és tudományos teljesítményének nyilvántartása. (b) A doktorhallgatók tanulmányaival kapcsolatos ügyintézés: a hallgatók beiratkozása; az abszolutórium kiadása doktori iskolavezetői igazolás alapján; a leckekönyvek kezelése. (c) A felvételi vizsgákkal kapcsolatos ügyintézés: a jelentkezések lebonyolítása; a felvételi vizsgák megszervezése a doktori iskolatanácsok közreműködésével; a felvételi eredmények összesítése; a jelentkezők kiértesítése. (d) Egyéb adminisztratív feladatok: a BDT számára érkező postai küldemények átvétele; telefonos tájékoztatás. (e) A fokozatszerzési eljárások nyilvántartása és adminisztrációja (ld. még 5. ). (f) A BDT munkájához közvetlenül kapcsolódó adminisztratív tevékenység: a doktori iskolák adatainak nyilvántartása (az iskolák oktatói, a tanegységek tartalma és száma, az iskolák szerkezete, a képzés felépítése stb.); a BDT üléseinek adminisztratív előkészítése; a BDT üléseinek dokumentálása; tájékoztatás A BDT adminisztrációja Az információcsere kialakítása a BDT szintjén (1) A BDT üléseinek előkészítése a következő szempontok szerint történik: A titkár az ülésekre szóló meghívókat a mellékletekkel együtt 4-5 nappal az ülés előtt szétküldi; lehetőség szerint minden napirendi pontot írásban készít elő; az iskola- vagy programtanácstól érkező lényeges előterjesztéseket, javaslatokat mellékletként csatolja a meghívókhoz. (2) A titkár feljegyzéseket készít a BDT ülésein elfogadott határozatokról. E feljegyzéseket megkapják: a BDT tagjai; a programvezetők; a dékán, az oktatási dékánhelyettes, a tudományos rektorhelyettes. 14

16 (3) A lényeges döntések előkészítésének eszközei: vitaindító írások és / vagy ad-hoc bizottságok kijelölése, melyek írásos javaslatot terjesztenek elő. (4) A tudományos rektorhelyettestől kapott információkat, valamint az EDHT ülésein született döntéseket a BDT elnöke továbbítja az iskolatanácsoknak és a BDT tagjainak Az információcsere kialakítása az iskolatanácsok szintjén (1) A doktori iskolák adminisztrációját a doktori iskolák titkárai végzik. (2) A doktori iskolák titkárainak feladatai: a, oktatók, témavezetők adatainak nyilvántartása (a/z/ /al/programtitkárok közreműködésével), b, doktorhallgatók, doktorjelöltek nyilvtántartása a tudományterületi doktori tanács nyilvántartásával együttműködve, c, a doktorhallgatók, doktorjelöltek publikációinak, tanulmányútjainak, konferenciaelőadásainak nyilvántartása (az /al/programtitkárok minden év júniusában kötelesek leadni a teljes addigi listát a doktori iskola titkárának), d, fokozatszerzési eljárások nyilvántartása a Rektori Hivatallal együttműködve, e, kapcsolattartás a DI programtitkáraival, alprogramtitkáraival, oktatóival, folyamatos tájékoztatás (címjegyzék összeállítása a DI-tanácstagokról, alapítótagokról és hallgatóiról), f, a DI tanácsüléseinek megszervezése, a napirend előkészítése, a jegyzőkönyv vezetése, g, a szervezett képzés kurzusainak megszervezése, összehangolása, a féléves órarend elkészítése, h, kapcsolattartás az Oktatási Minisztériummal, az illetékes tudományos intézetek valamint más doktori iskolák titkáraival, i, honlapgondozás. (3) Az iskolatanácsok személyi és egyéb javaslataikat (pl. javaslat a szigorlati és bírálóbizottságok összetételére, a jelöltek szigorlati tárgyaira, a doktori iskolák személyi összetételében szükséges változásokra stb.) írásban nyújtják be a BDT ülései előtt legkésőbb 7 nappal. A BDT kizárólag az ily módon benyújtott előterjesztéseket tűzi ülései napirendjére. (4) Az iskolatanácsok feladatkörét a évi változata III. fejezet 1.. (12) szabályozza A Bölcsészettudomány-terület doktori iskoláinak oktatói (1) A DSZ 1. (10) értelmében a doktori iskolák oktatóinak személyéről a doktori iskola tanácsa dönt. (2) A doktori iskolák oktatóinak névsorát a BDT a doktori iskolatanácsok javaslatai alapján minden évben a decemberi ülésén felülvizsgálja. A tudományos címekben és fokozatokban történt változások csupán az akadémiai doktori eljárás, a habilitációs eljárás és a Ph.D. fokozatszerzési eljárás hivatalos lezárását követően vehetők figyelembe. A felülvizsgált adatok egy évig érvényesek. (3) A MAB számára készítendő kimutatásokban és a doktori ösztöndíjas helyek kari szintű elosztásánál kizárólag a BDT által jóváhagyott törzstagok és oktatók vehetők figyelembe. 15

17 (4) Azt a törzstagot, aki a legutóbbi 6 félévben nem tartott legalább egy kreditértékű kurzust vagy nem folytatott témavezetői tevékenységet, törölni kell a névsorból. (5) Hosszabb külföldi tartózkodás vagy sabbatical year esetén az oktató akkreditációja szüneteltethető, de érvényben marad. (6) Témavezető csak a doktori iskola minősített oktatója lehet. E követelmény alól indokolt esetben a doktori iskola tanácsa ideiglenesen felmentést adhat. A témavezető megbízásáról a doktori iskola tanácsa dönt. (7) Ugyancsak elláthatnak témavezetői feladatot a kar díszdoktorai, amennyiben folyamatos jelenlétük biztosított. (8) Társtémavezetői feladatot meghívott tagok is elláthatnak A doktori ösztöndíjas helyek kari szintű elosztásának rendje (1) A BTK ösztöndíjas keretszámából a doktori iskolák értékszámuk szerint részesülnek. (2) Az ösztöndíjas helyeknek a doktori iskolákon belüli elosztásáról a doktori iskolák működési szabályzatai rendelkeznek. (3) A doktori iskolák értékszámának meghatározása a következő képlet szerint történik: Törzstagi összetétel Eredményesség Szempont Értelmezés Súlyfaktor Rendelkezésre álló K+F források A doktori iskola törzstagjai a következő szorzószámmal: Ph.D.-1, DSc-2, akadémikus- 3) A felvett nappali tagozatos hallgatók és PhD fokozatot szerzettek aránya A törzstagok által elnyert K+F pályázati összegek 70% 20% 10% A tudományterületnek juttatott helyeket részarányuknak megfelelően osztjuk el a doktori iskolák között. Ezután a végleges adatokat a kerekítés szabályai alapján adjuk meg. (4) Egyazon A szakhoz kötődő doktori iskolák megállapodnak abban, hogy a hallgatói létszámon milyen arányban osztoznak. DSZ Jelentkezés a szervezett képzésre és az egyéni felkészülésre 2.1. Jelentkezés a szervezett képzésre (1) A szervezett doktori képzésnek egyetemünkön két formája van: a nappali és a levelező (munka melletti) forma. Mindkét képzési formára a Tudományos Igazgatóság a felvételi lehetőségeket és a felvétel feltételeit évente együttesen, a tudományterületi doktori tanácsok adatszolgáltatása alapján, tudományterületek és doktori iskolák szerinti bontásban hirdeti meg az országos felvételi tájékoztatóban és az egyetem honlapján. A felvételi lehetőségeket és a felvétel feltételeit a doktori iskolák saját honlapjukon is közzé teszik. A tájékoztató tartalmazza: 16

18 - a felvenni tervezett létszámot; - a költségtérítéssel és juttatásokkal kapcsolatos információkat; - a felvétel követelményeit, különös tekintettel a felvételi vizsga értékelésére, valamint az alkalmazott rangsorolás elveire; - a felvételi eljárási díj összegét és az annak befizetésével kapcsolatos információkat; - egyéb, rendeletben meghatározott, illetve a jelentkezők számára szükséges információkat. (2) Az egyetem idegen nyelven is meghirdethet és folytathat doktori képzést. (3) A felvételi jelentkezési lap (ld. 2. számú melléklet) elektronikus formában elérhető az egyetem honlapján. A felvételi jelentkezés határideje május 15. keresztféléves jelentkezés esetén november 15. A felvételi vizsgák megszervezése és felügyelete a tudományterületi doktori tanácsok, lebonyolítása a doktori iskolák feladata. (4) Szervezett doktori képzésre jelentkezhetnek azok a magyar és külföldi állampolgárok, akik hazai vagy külföldi egyetemen mesterképzésben szerzett fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevéllel vagy azzal egyenértékű egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeznek, vagy azt a felvétel évében megszerzik. A jelentkezőnek rendelkeznie kell minimum egy, államilag elismert, legalább középfokú (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret B2 szintjének megfelelő), komplex (szóbeli és írásbeli készséget is igazoló, korábban C típusú) vagy azzal egyenértékű honosított nyelvvizsgával az adott tudományterület műveléséhez szükséges nyelvből. A tudományterületi doktori tanácsok határozzák meg, hogy mely nyelv(ek)ből szerzett nyelvvizsga fogadható el. Amennyiben a jelentkező magyar állampolgár és nem a DE hallgatója vagy alkalmazottja, a jelentkezési laphoz mellékelnie kell 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát. Külföldi állampolgárok az erkölcsi bizonyítványt helyettesíthetik büntetlen előéletükre vonatkozó nyilatkozatukkal. A felvételi eljárás pontozási rendszerét a szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. A jelentkezés és a felvételi eljárás további feltételeit és részleteit a tudományterületi doktori tanácsok határozzák meg. (5) A felvételi döntést a tudományterületi doktori tanácsok hozzák meg július 15-ig, keresztféléves képzés esetén január 15-ig. A felvétel meghatározott doktori iskolába szól és megnevezi a témavezetőt is. A felvételi döntésekről a tudományterületi doktori tanácsok elnökei tájékoztatják az EDHT-t. (6) Az egyetem nem állami ösztöndíjra is felvehet doktoranduszokat, de az ilyen jelentkezéseket is a többivel azonos követelmények alapján bírálja el. (7) 19 A felvételi döntéseket az egyetemen minden érdeklődő számára hozzáférhető módon nyilvánosságra kell hozni. A jelentkezőket a tudományterületi doktori tanácsok 8 napon belül írásban értesítik a döntésről, elutasítás esetén azt indokolni kell. A doktori tanács felvételt elutasító döntése ellen fellebbezéssel lehet élni, ha az jogszabályt vagy intézményi szabályzatot sért. A fellebbezést az elutasító döntés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül kell előterjeszteni az egyetem rektorához. A fellebbezést a rektor, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül, bírálja el. A döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs. Felvétel esetén az értesítésben közölni kell a beiratkozás időpontját, a beiratkozáshoz szükséges dokumentumokat, a tanév kezdetét. Utalni kell a képzéssel kapcsolatos költségekre, azok viselésére. (8) 20 A felvételt nyertnek a beiratkozáskor nyilatkozatot kell aláírnia arról, hogy a doktori szabályzatot, és a doktori iskola követelményeit áttanulmányozta, s azok alapján jogait és kötelességeit megismerte. 19 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott. 20 A bekezdés a szabályzat december 18-i módosításakor változott. 17

19 (9) 21 Minden olyan esetben, amikor a képzés vagy a kutatás költségeit a doktorandusz munkahelye vagy egyéb kötelezettségvállaló téríti, annak részletes feltételeit külön szerződésben kell rögzíteni. (1) Jelentkezni doktori iskolába kell, melyen belül megadható a doktori program is. (2) A jelentkezőkkel a BDT által megbízott, doktori iskolánként megszervezett, legalább háromtagú bizottság felvételi beszélgetést folytat, hogy képet kapjon a jelölt szakmai intelligenciájáról, doktori munkájával kapcsolatos elképzeléseiről, eddigi tudományos jellegű tevékenységéről és nyelvismeretéről. A bizottság értékeli a jelentkezők teljesítményét, rangsorolja őket és javasolja vagy nem javasolja felvételüket. (3) A felvételi eljárásban a bizottság a következő három kategóriában ad pontokat: szakmai intelligencia max. 40 pont diploma max. 30 pont (kitüntetéses/kitűnő 30, jeles/kiváló 25, jó 20) eddigi tudományos munka, TDK dolgozat max. 30 pont (4) A DSZ 4. (4) szerint a felvételi jelentkezés minimális feltétele egy, államilag elismert, legalább középfokú (az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret B2 szintjének megfelelő), komplex (szóbeli és írásbeli készséget is igazoló, korábban C típusú) vagy azzal egyenértékű honosított nyelvvizsgával az adott tudományterület műveléséhez szükséges nyelvből. A szakma műveléséhez szükséges nyelvből szerzett nyelvszakos diploma e feltétel teljesítését automatikusan tartalmazza. (5) A jelen, valamint az előző két tanévben szerzett diploma esetén a jelentkezés feltétele a legalább jó minősítésű diploma. Az ennél régebben szerzett diplomát a felvételi bizottság nem pontozza, ekkor a szakmai tájékozottság és az addigi tudományos munka maximális pontszáma ponttal növekszik. (6) A felvétel szakmailag indokolt további feltételeit a doktori iskolák tanácsa állapítja meg. Ezek között a jelentkező szakmai előképzettségére, nyelvtudására, korábbi szakmai tevékenységére vonatkozó feltételek lehetnek. (7) A felvételhez szükséges (de nem feltétlenül elégséges) pontszám 60 pont. A jelöltnek a (3) pontban felsorolt valamennyi kategóriában legalább 20 pontot meg kell szereznie. (8) A felvételi eljárás díját a 12. sz. melléklet tartalmazza A felvételi jelentkezés rendje A felvételi vizsgára a felvételi tájékoztatóban szereplő feltételek alapján lehet jelentkezni. A jelentkezéshez szükséges dokumentumok: jelentkezési lap; rövid életrajz; publikációs jegyzék; egyetemi diploma (fénymásolat); hatósági erkölcsi bizonyítvány (kivéve a DE végzős hallgatóit és alkalmazottait); nyelvtudást igazoló dokumentumok; munkaviszonyban állók esetében a munkahelyi vezető véleménye; a jelentkezési díj befizetését igazoló csekkszelvény vagy annak másolata; 21 A bekezdés a szabályzat március 28-i módosításakor változott. 18