SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM DIPLOMAMUNKA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM DIPLOMAMUNKA"

Átírás

1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Ökológiai Tanszék DIPLOMAMUNKA A szülői befektetések egyes aspektusai kék vércséknél (Falco vespertinus) Kiss Anita Témavezető: Palatitz Péter Konzulens: Dr. Gallé László

2 Összefoglaló Ragadozó madarak között (Falconiformes) széles körben elterjedt a hímek jelentős részvétele az utódok gondozásban. Vizsgálatunk során a Pannon régióban egyedüliként természetes körülmények között is telepesen költő ragadozó madár faj, a kék vércse (Falco vespertinus) kotlása és fiókanevelése során tanulmányoztuk az ivarok utódgondozásba való befektetésének bizonyos aspektusait. Elemzéseinkhez a Vásárhelyi- és Csanádi pusztákon évenként változó számban költő, pár kék vércse költési és gyűrűzési eredményeit használtuk. A időszakban rádióadóval felszerelt 17 költő madáron végzett összesen 454 órányi megfigyelés adatait is bevontuk az elemezésekbe. Eredményeink szerint a fészek védelmében mindkét szülő részt vesz. A költő telepeken kihelyezett élő predátorok támadásában a hímek szignifikánsan aktívabbak. A nappali időszakban a kotlásba fektetett energia egyenlően oszlik meg az ivarok között. A fészekellenőrzések során statisztikailag ugyanakkora valószínűséggel tapasztaltuk kotló tojókat, mint hímeket. A fiókák kikelését követően bár a hímek és a tojók hasonló gyakorisággal hagyják el a telepet, mindkét nem a reggeli időszakban fordít több időt táplálékkeresésre, a hímek szignifikánsan több időt töltenek a telepen kívül és vadászataik hossza is szignifikánsan különbözik a tojókétól. Táplálékszerzési stratégiájuk jelentősen különbözik; a tojók a költőtelepek környékén rövid vadászatokat végeznek, a hímek sokkal messzebbre is eljárnak. Az eredményeket megerősítik a kék vércsék otthonterületeinek méretében korábban tapasztalt ivari különbségeket. Kulcsszavak: kék vércse, viselkedésökológia, szülői befektetés, utódgondozás 2

3 Tartalomjegyzék Összefoglaló 2 1. Bevezetés 4 2. Irodalmi áttekintés A vizsgát faj bemutatása Rendszertan Elterjedés és állománynagyság Táplálkozás és élőhely igény Költés Vonulás Védelmi helyzet Veszélyeztető tényezők Védelmi tevékenységek A szülői befektetések vizsgálata madaraknál 9 3. Célkitűzések Anyag és módszer A vizsgálati terület jellemzése Költésbiológiai vizsgálatok Élőhely használat vizsgálat és viselkedésökológiai megfigyelések Statisztikai elemzések Eredmények Diszkusszió 24 Irodalomjegyzék 28 Köszönetnyilvánítás 31 Nyilatkozat 32 3

4 1. Bevezetés A kék vércse (Falco vespertinus), ez a viszonylag kis testű, impozáns sólyomféle hazánk területén éri el elterjedésének nyugati határát, s bár legnagyobb állománya Ázsia területén él, az európai állomány jelentős hányada nálunk, Magyarországon fészkel. Az egyetlen olyan ragadozó madár faj térségünkben, amely telepesen is költ. Vetési varjak (Corvus frugilegus) elhagyott fészkeit foglalja el. A múlt század utolsó két évtizedében a vetési varjak széles körű és eredményes állományszabályozása jelentősen lecsökkentette a fészkelő párok számát, amely így alig tizedére esett vissza. A varjak eltűnésével csökkent a kék vércsék számára alkalmas telepes fészekkínálat, mely feltehetően jelentős negatív hatást gyakorolt a vércsék állományára. A csökkenő tendencia Magyarországon kívül, szinte a kék vércse teljes elterjedési területén megfigyelhető volt, ezért 2006-ban elindult A kék vércse védelme a Pannon régióban (LIFE05 NAT/H/000122), az Európai Unió Life Nature alapja által támogatott négy éves program. A program célja többek között, hogy megalapozza a faj hosszú távú védelmi stratégiáját, fenntartsa, illetve megerősítse a Kárpát-medencében fészkelő kék vércsék állományát. Ennek érdekében a program ideje alatt kihelyezésre kerültek költőládák, így biztosítva a madarak számára megfelelő fészkelő helyeket, csökkentették az ember okozta mortalitást, élőhely védelmi intézkedések születettek. Utóbbiak tudományos megalapozására a Vásárhelyi- és Csanádi Pusztákon kijelölt 10x10 km-es mintaterületen széles körű vizsgálatok folynak (lásd az Anyag és módszer c. fejezetet). A munkába 2008-ban kapcsolódtam be és a mai napig részt veszek mind a terepmunkában, mind az adatok feldolgozásában. Részt vettem a költőládák fenntartásában (a ládák feltöltése fészekanyaggal) és a rendszeres fészek ellenőrzésekben valamint a felnőtt madarak befogásában, rádióadók felszerelésében és az ilyen módon jelölt madarak telemetriázásában is. Jelen dolgozat keretében a kék vércsék tojásrakását követő időszakban vizsgálom az ivarok utódgondozás során játszott szerepét, egészen a fiókák kirepüléséig. Elemzésem és adataim a kék vércse élőhely használatáról készülő publikációk megalapozását, illetve azok eredményeinek tágabb kontextusban való megértését szolgálja. 4

5 2. Irodalmi áttekintés 2.1. A vizsgát faj bemutatása Rendszertan A kék vércse (Falco vespertinus, Linnaeus 1766) kis testű ragadozómadár, amely a sólyomalkatúak (Falconiformes) rendjébe és a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozik. Monotipikus faj, legközelebbi rokona az amuri vércse (Falco amurensis), amely Ázsia keleti részén költ (Forsman, 1999) Elterjedés és állománynagyság Eurázsiai elterjedésű faj. Költőterülete Közép-Kelet Európától a Bajkál-tóig húzódik. Hazánk a faj nyugati elterjedésének a határát jelenti, bár alkalmi fészkelőként felbukkant már Franciaországban, ahol 1993-ban kettő (Pilard és Roy 1994; de Sousa 1994) valamint 2001-ben egy újabb pár is sikeresen költött (Genoud 2002). Olaszországban is észlelték költését 1996-ban egy, 1997-ben három, 1998-ban két pár költött sikeresen (Sponza et al. 2001; Tinarelli 1997). Hazánkban főként a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén találkozhatunk vele, a Dunántúlon csak szórványosan, szigetszerűen költ (Haraszthy 1998). A kék vércse hazai állománya Magyarországon a XX. század közepén becslések szerint pár között volt (Keve és Szijj 1957). Az es évek között a teljes elterjedési területén jelentős csökkenést mutatott (EBCC Atlasz 2000). Békés megyében például 1990 és 1995 között állománya 550 párról 280 párra csökkent (Tóth 1995). Egy országos lefedettségű felmérés szerint 2003-ban 725 pár kék vércse fészket ismertek (Bagyura és Palatitz, 2004) (1. ábra). 5

6 Year 1. ábra A Magyarországon költő kék vércse párok számának alakulása 1949 és 2006 között Táplálkozás és élőhely igény Táplálékának jelentős hányadát rovarok teszik ki, emellett azonban gerinceseket is fogyaszt, kétéltűeket (leginkább barna ásóbékát), hüllőket (fürge gyíkot), kisemlősöket (pl. mezei pockot) és elvétve énekesmadarakat. A kék vércse tipikus síkvidéki faj, amely a nagy, nyílt térségeket kedveli, ahol kisebb erdőfoltok, fasorok biztosítanak számára pihenő- és fészkelő helyet. Megtelepszik füves pusztákon, erdőssztyeppeken, de mezőgazdasági művelés alatt álló területeken is. Mivel azonban fészket nem épít, ezért csak olyan területeken tud költeni, ahol már rendelkezésre állnak a varjúfélék által épített fészkek, telepek. Magyarországon stabil telepeinek kialakulása a gyepterületekhez kötött ban 20 ismert telepe közül 19 nagyobb kiterjedésű gyep mellett lévő erdőfoltokban volt, és ebből 16 legalább időszakosan legeltetett (Bagyura és Palatitz 2004) Költés A kék vércse az egyetlen olyan ragadozómadár faj a térségünkben, amely természetes közösségben telepesen fészkel. Fészket azonban a többi sólyomféléhez hasonlóan nem 6

7 épít, hazánkban a faj a vetési varjú (Corvus frugilegus), szarka (Pica pica), dolmányos varjú (Corvus corone cornix) fészkeit és a kihelyezett műfészkeket (tálca, zárt láda, fonott kosár) foglalja el. Kolóniákat a természetes fészkek közül csak a vetési varjú telepein tud kialakítani, bár a közelmúltban tapasztalható szarka állománykoncentrálódás laza fészkelő közösségek kialakulását eredményezte ez utóbbiak fészkeiben is (Bagyura és Palatitz 2004). A kék vércsék május végén, júniusban rakják le tojásaikat. A fészekaljak átlagosan 2-4 (ritkán 5) tojásból állnak. Az inkubációs idő nap. A fiókák a kikelést követő napon repülnek ki Vonulás Vonuló madaraink, hazánkban áprilistól októberig vannak, a telet Afrika déli részén töltik. A fiókanevelési időszakot követően augusztustól októberig kóborolnak, napközben csapatosan vadásznak, éjszakára un. gyülekezőhelyekre térnek vissza, amelyek lehetnek magányos fák, facsoportok vagy kisebb erdőfoltok. Egy-egy gyülekezőhelyen akár több száz madár is éjszakázhat. Szeptember végén, október elején indulnak el dél felé, hogy a Földközi-tengert és a Szaharát átvágva elérjék Afrika déli területeit, ahol a téli időszakot töltik Védelmi helyzet 1975-ben az OTvH megállapítja a védetté nyilvánított állatok értékét, a fokozottan védett fajok értéke - így a kék vércséké is Ft ban a 12/1993./III. 31./KTM rendelet módosítja a fajok védettségi besorolását és emeli az eszmei értéküket (Haraszthy Bagyura, 1993) ban az évi LIII. törvény a természetvédelemről megerősíti a kék vércse védelmi státuszát ben a 13/2001 (V.9.) KöM. rendelet 4. sz. mellékletében szerepel a faj, eszmei értéke Ft. A kék vércse szerepel az IUCN vörös listáján a közel veszélyeztetett fajok (Near threatened) kategóriájában, a Berni egyezményben, a CITES II. függelékében és az Európai Madárvédelmi Irányelv első mellékletében. Megjegyzendő, hogy a vetési varjú, amely kulcsfontosságú faj a kék vércse védelmében, 2001 óta élvez védettséget, eszmei értéke Ft. 7

8 Veszélyeztető tényezők 1980 és 1995 között a vetési varjú állomány 320 ezer párról a rendszeres állománygyérítés eredményeképpen megközelítőleg 30 ezerre párra csökkent. Ennek következtében csökkent a kék vércsék számára megfelelő természetes fészkelőhelyek száma is. A varjúfészkek pótlására telepekben kihelyezett műfészkeket a madarak szívesen és nagy arányban foglalják el (Kotymán, 2001). A kék vércsék telepeinek kialakulása nagy kiterjedésű rövid füvű gyepterületekhez kötődik, ezen belül is főleg azokhoz, amelyeken még legeltetett állattartás folyik. Napjainkra azonban egyre inkább az intenzív állattartás váltja fel az extenzív legeltetést (Bagyura és Palatitz, 2004). Közismert, hogy a hazánkban használt 20 kv-os szabad légvezetékek szigeteletlen oszlopainál rengeteg madár pusztul el évente áramütés következtében. Nem kivétel ez alól a kék vércse sem. A kék vércsékre leginkább veszélyesnek tekinthető egyik ragadozó a héja (Accipiter gentilis) (Horváth, 1964; Bagyura és Haraszthy, 1994; Molnár, 2000). A varjúfélék is okozhatnak károkat a tojások feltörésével (Horváth, 1964). A nyestek leginkább a műfészek telepeken okoznak problémát, ha odaszoknak, akár a telep jelentős hányadában is meghiúsíthatják a költést. A madarak fokozottan ki vannak téve a lelövés veszélyének a vonulásuk során, mivel útjuk a Mediterráneumon át vezet, ahol hagyomány a vonuló madarak vadászata (pl okt. 5-én 52 kék vércse tetemét találták meg Cipruson). Közvetlen antropogén mortalitás a közutakon való elütés, amely kis számban, de rendszeresen észlelt jelenség. A felnőtt madarak pusztulásával gyakran a fészekaljak pusztulása is együtt jár (Puger 1997) Védelmi tevékenységek 2006-ban elindult A kék vércse védelme a Pannon régióban (LIFE05 NAT/H/000122) nevű 4 éves program (www.falcoproject.hu). A természetvédelmi kezdeményezés a faj állománycsökkenésének megállításán túl többek között célul tűzte ki, hogy pontos adatokat gyűjtsön a madarak élőhelyhasználatára és táplálkozásbiológiájára 8

9 vonatkozóan, összehangolja és széles körben kiterjessze a vércsék állományának felmérését, adatokat gyűjtsön a téli túlélésre és a vonulásra vonatkozóan A szülői befektetések vizsgálata madaraknál Több féle párválasztási rendszer ismert a madaraknál, például egyes fajoknál azonos költési időszakon belül egy tojó több hímmel is párosodik (poliandria), más esetekben ez éppen fordítva, egy hím termékenyít meg több tojót (poligámia). A ragadozó madarak általában monogámok. A párok egy vagy akár több költési szezonon keresztül is kitartanak egymás mellett. A ragadozók közé tartozó fajok jelentős részénél megtalálható a fordított ivari dimorfizmus (reversed sexual dimorphism RSD), így például a szirti sasnál (Aquila chrisaetos), a karvalynál (Accipiter nisus), a vándorsólyomnál (Falco peregrinus) és a vörös vércséknél (Falco tinnunculus). Ez utóbbi fajnál vizsgálták a tojók párválasztását, és azt találták, hogy a kisebb termetű, világosabb színezetű hímeket részesítik előnyben (Hakkarainen et al., 1996). A kisebb termetet a hatékonyabb táplálékszerzéssel és így utódgondozással, míg a világosabb és fényesebb tollazatot a jobb kondícióval magyarázták. Az fehérkarmú vércsékkel kapcsolatban írták le, hogy udvarláskor, ha a tojó úgy ítéli meg, hogy a hím nem hoz neki elég gyakran táplálékot, akkor a tojó tovább áll és más párt keres magának (Donázar et al., 1992). A madarak világában a fajok viselkedése a költés ideje alatt rendkívül változatosnak tekinthető. A függőcinegéknél (Remiz pendulinus) megfigyelték például, hogy van amikor mindkét szülő részt vállal a tojások kikeltésében, más esetekben csak a hím vagy csak a tojó gondoskodik az utódok kikeltéséről és felneveléséről, egyes alkalmakkor pedig mindkét szülő elhagyja a fészekaljat. A szarvascsőrű madaraknál ismert jelenség, hogy a tojót a hím sárral befalazza az odúba és egy kis résen keresztül eteti a fiókákat és párját egészen addig, amíg a fiókák el nem érik azt a kort, amikor kirepülhetnek. A ragadozó madaraknál a hímek és tojók energia befektetése eltérő lehet a költés ideje alatt. A saskeselyűknél (Gypaetus barbatus) a kotlásban nincs szignifikáns különbség a két nem között (Margalida és Bertran, 2000), egy amerikai tanulmány szerint viszont a vándorsólymoknál (Falco peregrinus anatum) a tojók kb. 2-szer annyi ideig kotlanak a tojásokon, mint a hímek, ez utóbbiak azonban több időt töltenek vadászattal (Palmer et al., 2001). A feldegg-sólymoknál (Falco biarmicus) a tojókra hárul a fiókák kikeltése, a hímek ez idő alatt táplálják párjaikat (Yosef, 1991). Az ibériai sasnál (Aquila adalberti) és a vörös 9

10 vércsénél, bár a pár mindkét tagja részt vállal a kotlásban, az idő nagyobb részében azonban a tojó végzi ezt a feladatot míg a hímek több időt töltenek vadászattal. A fehérkarmú- (Falco naumanni) és kék vércséknél (Falco vespertinus)az eddigi megfigyelések alapján minkét nem nagyjából ugyan annyi időt tölt a fészekben a költési időszak alatt (Donázar et al., 1992; Horváth, 1963) A fiókák felnevelésének feladata is megoszlik a madarak között. Főleg énekes madaraknál és egyes parti madaraknál fordul elő, hogy a fiókák felnevelésének feladata kizárólag az egyik szülőre hárul. Ragadozók esetében az utódok védelmében és táplálásában általában mindkét szülő részt vesz, bár ezek mértéke eltérő lehet. A vándorsólymoknál (Falco peregrinus) a fiókák kikelését követő első két hétben a tojó még a fészeknél marad, a hím pedig vadászik, és táplálékot hord a fiókák és a párja számára. Amikor a fiókák elérik a nagyjából 2 hetes kort, a tojó is bekapcsolódik a vadászatba (Palmer et al., 2001). Ugyanezt figyelték meg az ibériai sasok (Margalida et al., 2007), a feldegg-sólymok (Yosef, 1991) és a vörös vércsék esetében is (Palokangas et al., 1994; Tolonen, 1992). A kék vércsék párválasztási rendszeréről szinte semmit, az utódgondozásáról is aligalig tudunk valamit. Ille és mtsai (2002) végeztek vizsgálatokat hasonló körülmények között (telepesen) költő kék és vörös vércséken. Megfigyeléseikből az derült ki, hogy párválasztási- és párzási időszakban a tojók átlagosan több időt töltenek a fészek mellett, mint a hímek. A két faj közötti különbségeket tekintve a vörös vércséknél a hím több időt tölt a tojó mellett, mint a kék vércséknél, illetve a párzások hossza és gyakorisága is nagyobb az előbbiek esetében. Továbbá azt is megfigyelték, hogy a vörös vércsék között gyakrabban fordul elő agresszív interakció mint közel rokon fajtársaiknál, ami azzal magyarázható, hogy a vörös vércsék jellemzően szoliter módon költenek, míg a kék vércsék koloniálisan, így náluk már kialakulhatott egy olyan mechanizmus ami biztosíthatja a hímek számára a kizárólagos apaságot, míg ugyanez a vörös vércsék esetében hiányzik. Az utódgondozási időszakban a fészekhez felmászó embert a kék vércsék tojói intenzívebben védik, mint a hímek (Kovács, 1993). Azonban ha csak a fészek közelében tartózkodik valaki, a védelemben mutatott aktivitásban nem találtak szignifikáns különbséget (Purger, 2001). 10

11 3. Célkitűzések A terepmunka során végzett nem rendszerezett megfigyeléseink szerint a kék vércsék kotlási időszakában a fészek őrzése és a kotlás elsődlegesen a tojók feladata. Ezt erősítette meg egy korábban végzett kutatás, mely során a kotlási időszakban 59%-ban a tojók ültek a fészkeken (Purger, 2001). Ennek ellentmondott azonban egy még korábbi megfigyelés sorozat eredménye, mely szerint a hímek is sokat tartózkodnak a fészken (Horváth, 1963). Célkitűzés 1.: A szülői befektetés ivari különbségének mérése kék vércsénél a kotlás nappali időszakában. Előfeltételezés 1.: A kotló hímeket és tojókat egyenlő eséllyel találjuk a tojásokon a fészekellenőrzések során. A nappali időszak jól jellemzi a kotlásba való befektetést. Hipotézis 1: A fészekellenőrzések során megfigyelt kotló madarak ivararánya nem különbözik. A kék vércsék fészkük közvetlen közelében mind fajtársaikat, mind más fajokat (az embert is) aktívan riasztják. A vokalizáció mellett a fizikai kontaktussal járó összetűzések sem ritkák. Ha egy betolakodó túl közel merészkedik a fészekhez, a szülőmadarak a levegőből nagy sebességgel érkezve megpróbálják elrúgni onnan és olykor még hosszú percekig üldözik. Egy korábbi tanulmány szerint az ivarok között nem találtak különbséget az emberrel szemben a fészek védelemben mutatott aktivitás alapján (Purger, 2001). Célkitűzés 2.: A fiókék kikelése után a fészek védelmében mutatott aktivitás ivari különbségeinek mérése. Előfeltételezés 2.: A fiókás korban kihelyezett természetes predátorok ellen irányuló támadások jól jellemzik a szülők befektetését. A hímek és tojók megfogásának valószínűsége a támadások intenzitásának függvénye, egyéb körülmények nem befolyásolják. Hipotézis 2.: A hímek és tojók ugyanakkora valószínűséggel támadják a természetes predátotokat és így befogási valószínűségük megegyezik. Megfigyelések szerint a fiókák kikelését követően mindkét szülőmadár felváltva eteti azokat. Az etetési gyakoriság azonban jelentősen eltér, a hímek különösen a fiókanevelés első két hetében- több táplálékot hordanak, mint a tojók (Horváth, 1963). 11

12 Célkitűzés 3.: A szülői befektetés ivari különbségének mérése a fiókák táplálásában a vadászatok gyakorisága és hossza alapján. Előfeltételezés 3.: Mivel a tényleges etetések megfigyelése nem minden fészek esetében volt lehetséges (sűrű telepekben költő párok) a vadászati gyakoriság, a vadászatok átlagos hossza és a vadászattal töltött idő jól jellemzi a szülői befektetés mértékét. Hipotézis 3.: A hímek és tojók ugyanakkora befektetéssel vadásznak fiókáik számára a vadászattal töltött idő, a vadászatok gyakorisága és az átlagos vadászati hossz nem különböznek a két ivarnál. 12

13 4. Anyag és módszer A vizsgálati terület jellemzése Vizsgálataink helyszíne a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehér-tó tájegységének területén, a Vásárhelyi- és Csanádi-puszták KMT-n kijelölt 10x10 km-es kék vércse-élőhely. A terület a természetes talajfejlődési folyamatok eredményeképpen szikes (Szabó, 1975). A Fehér- tó a Maros által kialakított hordalék kúp peremén helyezkedik el (Molnár és Mucsi, 1966).Uralkodó talajféleségei a réti szolonyec és a mélyben sós réti csernozjom. A terület több vízrendezésen is átesett, amelynek eredményeképpen öntöző- és belvízcsatornákat alakítottak ki. Ezek egy része ma már nem lát el vízgazdálkodási feladatot. A Kardoskúti Fehértó területi egység az egykori Vásárhelyi-puszta egyik mozgalmas tájhasználati múlttal rendelkező része, ahol az eredetileg jelentős kiterjedésű, egybefüggő, vízállásos gyepek és a változó tófelület mellett az 1800-as évek elejétől eltérő arányban szántóföldek is megtalálhatók voltak. A térségben a gyepfeltörések az 1700-as évek végétől folyamatosnak mondhatók egészen a múlt század végéig. Legnagyobb a gyepek területe, amelyek között az ősi szikesek és löszös maradványfoltok, illetve a másodlagos, szántó felhagyása vagy gyepvetés útján keletkezett gyepek is szerepelnek. E mellett a szántó és a művelésből kivett terület mutat nagyobb értékeket (1. táblázat). 13

14 1. táblázat A Kardoskúti Fehér-tó Természetvédelmi Terület művelési ágak szerinti felosztása A területi egység mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területeinek jelentős részét három nagyobb gazdálkodó műveli: a Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a Hód- Mezőgazda Rt. és az Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezet. A szántók legnagyobb részén természetvédelmi célú, extenzív szántóföldi művelést kell végezni. A térségben jellemző kultúrák, amelyek a szántók legnagyobb részét elfoglalják: a búza, a kukorica, a napraforgó és a lucerna. A KMNPI a saját szántók fokozatos begyepesítése miatt egyre csökkenő nagyságú területrészen folytat szántóföldi művelést, ami ténylegesen évelő takarmánynövény (lucerna) és a vonuló madarak táplálkozó helyeként funkcionáló minimális területű kukorica termesztését jelenti. A szántók egy része parlag, amelyen az Igazgatóság állatállománya rendszeresen legel. Az állattartó teleptől távol fekvő parlagokat legeltetés helyett szárzúzózzák vagy kaszálják, előre meghatározott módon időbeli és térbeli eltolással. A területen található gyepek döntő része ma másodlagos vagy felújított gyep. Ősgyepeknek csak a Fehér-tó környéki mocsaras és vakszikes részek (Lófogó-ér, Aranyad, 14

15 Cinkus- és Padkás-kert), illetve a terület észak-keleti részén megmaradt legelők (Bogárzó) nevezhetők. A Fehér-tavat övező puszta növényzete igen változatos, ennek egyik oka, hogy a gyepek nem azonos korúak. A gyepterület mai kiterjedése összességében csökkent a szántóterület javára, de egyes időszakokban különböző nagyságú területeken a már egyszer feltört részeket is újra gyepesítették vagy azok felhagyásuk után spontán gyepesedtek. A területi egységen az állattenyésztésre a legeltetett szarvasmarha- és juhállomány tartása jellemző. Jelenleg a legnagyobb számban az Igazgatóság tart állatot a területen. Ezen kívül a területi egység távolabbi részein néhány gazdálkodó legeltet változó számban szarvasmarhát, kisebb számban juhot Költésbiológiai vizsgálatok A mintaterületen 1996 és 2006 között 133 költőláda illetve -tálca, majd 2006 és 2009 között további 103 költőláda került kihelyezésre. A műfészkeket a kék vércsék mellett csókák (Corvus monedula), vörös vércsék (Falco tinnunculus), erdei fülesbaglyok (Asio otus) és gyöngybagoly (Tyto alba) is foglalja. Összesen három stabil kék vércse műfészek telep (Peczércés, Csajág és Ficsér) található a területen, egymástól alig egy-két kilométerre (1. térkép). Ezeken kívül minden évben elszórtan fészkelt még több-kevesebb szoliter pár is szarka- vagy dolmányos varjú elhagyott fészkeiben. A vizsgált állomány a közötti időszakban költőpár között alakult. 15

16 1. térkép A mintaterület és a műfészek telepek elhelyezkedése A területen több párhuzamos kutatás is folyik, amely az állomány költési sikerét, élőhely használatát, a táplálék összetételét, valamint a terület táplálékkínálatát hivatott feltárni. Jelen dolgozatban csak azon vizsgálatok módszereit írom le, melynek adatait az elemzéshez felhasználtuk. Az állományfelmérések a műfészek telepek rendszeres ellenőrzésével és a szoliter költőpárok fészkeinek megkeresésével és nyomon követésével valósulnak meg. A fészekellenőrzések márciusban kezdődnek, és rendszeres időközönként (a kék vércse költési időszakában legalább 10 naponta egyszer, de esetenként sűrűbben is) történnek, egészen a fiókák kirepüléséig. Ilyenkor végig járunk minden egyes műfészket, illetve felkeressük a kutatási területen korábban regisztrált szoliter fészkeket. Az információkat ún. fészekellenőrző lapokon rögzítjük. A felvett adatok a következőek: aktuális dátum az ellenőrzést végző személyek névsora az ellenőrzés típusa (pl. ellenőrzés tükörrel vagy felmászva számlálással) fészek egyedi azonosítója (a telep vagy terület neve, számozás illetve GPS koordináta), a fészek állapota (alkalmas-e költésre) költő faj tojások vagy fiókák száma 16

17 tojások kotlottsága (melegek-e?) és fiókák száma, kora (napokban megadva), kondíciója, esetleges betegségek látható jelei kotló madár ivara fészekben talált táplálékmaradványok egyéb rendkívüli események (pl. predáció, elhullás stb.) A költési adatok mellett a fiókákat a kirepülés előtt ornitológiai- és egyedi kódos színes gyűrűvel látjuk el. A költési időszak végével a fészkekből táplálékmintákat veszünk. Az adatokat a szezon végén digitális adatbázisban rögzítjük Élőhely használat vizsgálat és viselkedésökológiai megfigyelések Az adult madarak befogása a tojások kikelését követően (a megfelelő engedélyek alapján) a fészkek közelében történt, élő predátor (héja (Accipiter gentilis), uhu (Bubo bubo)) alkalmazásával. A vércsék a kihelyezett ellenség támadása közben kerültek megfogásra. A befogott példányokat ornitológiai gyűrűvel, illetve az egyedi azonosításhoz szükséges színes gyűrűvel láttuk el. A gyűrűzés és a különböző biometriai adatok (tömeg, felkarcsont, szárnyhossz és az alkar hosszúsága) felvétele után a madarak két középső kormánytollára 3,5g össztömegű Biotrack TW-4 típusú rádióadót erősítettük (www.biotrack.co.uk) (2. ábra) ben és 2008-ban 13 és 17 példány kék vércsére szereltünk VHF adót. A jeladók egyedi frekvencián folyamatosan sugároztak, mintegy 4 hónapon keresztül, így lehetővé téve lokalizációjukat. A madarak általában percet töltöttek kézben, ezután a befogás helyén kerültek szabadon engedésre. 17

18 2.ábra Balra egy színes gyűrűvel ellátott hím kék vércse, jobbra egy felerősített rádióadó látható (Fotó: Palatitz Péter) A jelölt példányokat az adó különböző mértékben zavarta. Egyes egyedek néhány óráig tollászkodva próbálták azokat eltávolítani, de volt olyan madár, mely az elengedés után közvetlenül sikerrel vadászott és az adóról tudomást sem véve azonnal etetni kezdett. Pár nap alatt minden megjelölt egyed megszokta az adót, fészekalj elhagyást, pusztulást vagy rendellenes viselkedést nem tapasztaltunk. A VHF adók jeleit két darab Televilt RX-900 típusú, egy darab Televilt RX90 típusú és egy darab Icom típusú rádiótelemetriás vevő-egység segítségével fogtuk. A 2006 során végzett tesztek alapján a jeleket igen változó távolságból lehetett mérni. Ha a madár a földön ült, pár száz méter volt a jeladók hatósugara, azonban ha fán, fészekben vagy egyéb magaslaton (pl. levegőben) tartózkodott a mért egyed, a vételi távolság akár 5 km-re is megnőtt. A megjelölt madarakat fiókanevelésük második felében követéses telemetriával vizsgáltuk (Tella et al., 1998). A fészektől látótávolságban egy-két teleszkóppal, rádióvevővel felszerelt megfigyelő helyezkedett el olyan távolságra, ahonnan még nem zavarja 18

19 jelenlétével a megfigyelt kék vércsét. A megfigyelő feladata volt, hogy egy előre elkészített adatlapon rögzítse a fészek közelében (telepen) zajló eseményeket. Amennyiben nem tudta egyértelműen azonosítani a jelölt madarat rádió-vevőjével ellenőrizte, hogy a telepen tartózkodik-e? Minden megfigyelést percre pontosan rögzített. Ha a vércse vadászni indult rádión azonnal tudatta azt a követő egységgel. Két ember alkotta ezt az egységet, mely a madarat terepjáróval követte. Számukra szintén rendelkezésre állt egy vevőegység, egy teleszkóp, kézi távcső és a terület mezőgazdasági tábla szintű térképe. Feladatuk az volt, hogy látótávolságban maradjanak és egy szintén előre elkészített adatlapon feljegyezzék a madár útvonalát és viselkedését egészen a fészekhez való visszatéréséig. A követéshez a rádióvevőt csak a direkt vizuális kontaktus elvesztésekor használták. A megfigyeléseket két csapat szinkronban végezte, így egyszerre két madár követése volt lehetséges. A kék vércsék fiókaetetési gyakorisága bimodális eloszlást mutat, a reggeli és délutáni órákban két csúcsot figyeltek meg aktivitásukban (Horváth, 1964). Erre való tekintettel két egyenként átlagosan 4 óra hosszúságú megfigyelési periódusban (továbbiakban szekció) követtük a madarak viselkedését. A reggeli 4 órás szekció napfelkeltekor kezdődött (4 8 h) a délutáni naplemente előtt végződött (17-21 h). Minden kék vércsét minimum 6, maximum 10 alkalommal mintáztunk úgy, hogy egyenlő számú reggeli és délutáni szekciója legyen. Az adott napon követett példányokat véletlenszerűen jelöltük ki. A mintavétel során ban rádióadóval jelölt 30 kék vércse közül 17 példányról sikerült a protokoll szerinti megfelelő mennyiségű adatot gyűjtenünk ből 6 hím és 3 tojó, míg 2008-ból 7 hím és 1 tojó adatait használtuk az elemzésekhez. Az évek között a vizsgált állományban a táplálékellátottság és a költési siker nem különbözött (Palatitz et al., 2009), így azokat összevontan kezeltük Statisztikai elemzések A fészekellenőrzések során megfigyelt kotló madarak ivararányát, illetve az adult madarak befogásakor feljegyzett ivararányt Binomiális teszttel vizsgáltuk (H1 és H2). Az SPSS 13.0 statisztikai szoftverben tesztelt arány mindkét esetben 50-50% volt. A rádiótelemetriás vizsgálatokból származó adatokat (telepen töltött idő, vadászati gyakoriság, vadászatok hossza) R statisztikai szoftverrel elemeztük (H3). Amennyiben a függő változó nem mutatott normál eloszlást logaritmikus transzformációval normál 19

20 eloszlásúvá alakítottuk. A vadászaton töltött idő ivari különbségeit (4. táblázat) általánosított lineáris kevert modell (GLMM) binomiális link függvénnyel vizsgáltuk (Faraway, 2006), melyben az egyes madaraktól származó ismételt adatok (szekciók) miatt a random faktor a madár azonosítója volt, a függő változó pedig a szekciónként vadászaton töltött idő. Az ivarok szerinti vadászati gyakoriságokat (5. táblázat) lineáris kevert modellel (LME) vizsgáltuk (Pinheiro és Bates, 2000), melyben az egyes madaraktól származó ismételt adatok (szekciók) miatt a random faktor a madár azonosítója volt, a függő változó pedig a mérési szekciók hosszával korrigált vadászatok számának logaritmusa. Az egyes vadászatok hosszában megjelenő ivari különbségeket (6. táblázat) lineáris kevert modell (LME) vizsgáltuk (Pinheiro és Bates, 2000), melyben az egyes madaraktól származó ismételt adatok (szekciók) miatt a random faktor a madár azonosítója volt, a függő változó pedig a log(vadászatok hossza [perc]). 20

Kék vércse élőhelypreferencia-vizsgálat: egy teszt év eredményei

Kék vércse élőhelypreferencia-vizsgálat: egy teszt év eredményei Kék vércse élőhelypreferencia-vizsgálat: egy teszt év eredményei Fehérvári Péter, Solt Szabolcs, Kotymán László, Szövényi Gergely, Soltész Zoltán és Palatitz Péter Térképek: Neidert Dóra Summary One of

Részletesebben

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Előzmények: hazai és külföldi példák XX. század elején Csörgey Titusz a Hortobágyon telepítette 55 darab fűzkosárral, amit szénával

Részletesebben

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az

Részletesebben

A kék vércse, a vörös vércse és az erdei fülesbagoly mesterséges telepítésének eredményei a Dél-Alföldön

A kék vércse, a vörös vércse és az erdei fülesbagoly mesterséges telepítésének eredményei a Dél-Alföldön Ornis 2002-bak_uj.qxd 2005-01-27 9:32 Page 93 Ornis Hungarica 10: 93-98. 2000 A kék vércse, a vörös vércse és az erdei fülesbagoly mesterséges telepítésének eredményei a Dél-Alföldön Molnár Gyula Molnár,

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR A KÉK VÉRCSE (FALCO VESPERTINUS) VÉDELMÉNEK TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA

SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR A KÉK VÉRCSE (FALCO VESPERTINUS) VÉDELMÉNEK TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR A KÉK VÉRCSE (FALCO VESPERTINUS) VÉDELMÉNEK TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA Doktori (PhD) értekezés tézisei Palatitz Péter Gödöllő 2012 A doktori iskola

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban

Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Soltész Zoltán soltesz@entomologia.hu 2015.03.01. Kék vércse Falco vespertinus Linnaeus, 1766 fokozottan védett ragadozó telepesen költ Life program: több,

Részletesebben

KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról

KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról 2011 LIFE NAT/HU/000384 KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004

Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004 Kiadó: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 2004 Összeállította: Bagyura János és Palatitz Péter (MME) Fotók: Bagyura János Borítófotó: Szitta Tamás Témafelelős a KvVM Természetvédelmi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN

SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN A Pannon Egyetemen működő Ornitológiai Kutatócsoport keretében 2004 óta folyik kutatómunka, főként a viselkedésökológia és ökológia

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen

Részletesebben

MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ

MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ vándorsólyom-védelmi program 2009 A vándorsólyom-gyûrûzési és mûholdas nyomkövetési

Részletesebben

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok

Részletesebben

ETOLÓGIA-1. 5. Szaporodási rendszerek: utódgondozás. Kis János

ETOLÓGIA-1. 5. Szaporodási rendszerek: utódgondozás. Kis János ETOLÓGIA-1 5. Szaporodási rendszerek: utódgondozás Kis János Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet Ökológiai Tanszék 2014 1 Mitől függ, hogy milyen párosodási és utódgondozási

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Téli SAS szinkron. Programismertető

Téli SAS szinkron. Programismertető Téli SAS szinkron Programismertető Összeállította: Horváth Márton és Nagy Károly 2012. január 10. Verziószám: 2.0.4 - egyszerűsített változat Kérjük, jelezze a szerzők felé észrevételeit, módosítási javaslatait!

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

VISELKEDÉSÖKOLÓGIA Párosodási rendszerek & utódgondozás. Kis János. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet 2013

VISELKEDÉSÖKOLÓGIA Párosodási rendszerek & utódgondozás. Kis János. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet 2013 VISELKEDÉSÖKOLÓGIA Párosodási rendszerek & utódgondozás Kis János Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet 2013 1 Párosodási rendszerek és utódgondozás érdeke: párosodás után elhagyni

Részletesebben

POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN

POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Aquila (1 998), Vol. 103-104, p. 67-72 KöM Természetvédelmi Hivatal POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Gyurácz József- Bank László - Orbán

Részletesebben

A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához

A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához Készült A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081) LIFE+ program keretében. www.rollerproject.eu

Részletesebben

Parlagi sasok nyomkövetési módszerei

Parlagi sasok nyomkövetési módszerei Parlagi sasok nyomkövetési módszerei Horváth Márton, Bagyura János, Bereczky Attila, Demeter Iván, Fatér Imre, Juhász Tibor, Kovács András, Kovács Szilvia, Molnár István Lotár, Prommer Mátyás és Szabó

Részletesebben

A mezőgazdasági földhasználat hatása a kék vércse élőhelyhasználatára The Effect of Agricultural Practices on the Habitat Use of the Red-footed falcon

A mezőgazdasági földhasználat hatása a kék vércse élőhelyhasználatára The Effect of Agricultural Practices on the Habitat Use of the Red-footed falcon A mezőgazdasági földhasználat hatása a kék vércse élőhelyhasználatára The Effect of Agricultural Practices on the Habitat Use of the Red-footed falcon Előrehaladási jelentés 2006 Progress Report of action

Részletesebben

Vörös vércse (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) telepítési kísérletek a Bakony térségében (2001-2002)*

Vörös vércse (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) telepítési kísérletek a Bakony térségében (2001-2002)* A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.3 Vörös vércse (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) telepítési kísérletek a Bakony térségében (2001-2002)* Barta Zoltán Bakonyi Természettudományi Múzeum, 8420

Részletesebben

A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken

A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében (LIFE06NAT/H/000096) A1 AKCIÓ ZÁRÓJELENTÉS FINAL REPORT OF A1 ACTION A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat

Részletesebben

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership

Részletesebben

Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén

Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén DEBRECENI EGYETEM Természettudományi Kar Madárfajok és közösségek állományváltozásai az Aggteleki Nemzeti Park területén Doktori (PhD) értekezés tézisei Horváth Róbert Debreceni Egyetem Debrecen, 2003

Részletesebben

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több

Részletesebben

A KÉKVÉRCSE-VÉDELMI MUNKACSOPORT 2008. ÉVI BESZÁMOLÓJA

A KÉKVÉRCSE-VÉDELMI MUNKACSOPORT 2008. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KÉKVÉRCSE-VÉDELMI MUNKACSOPORT 28. ÉVI BESZÁMOLÓJA Palatitz Péter, Solt Szabolcs, Fehérvári Péter és Ezer Ádám Summary The current annual report summarizes the results of the country-wide Red-footed

Részletesebben

A KÉK VÉRCSE VÉDELME A PANNON RÉGIÓBAN 2006 2009

A KÉK VÉRCSE VÉDELME A PANNON RÉGIÓBAN 2006 2009 vercse_layout 1 2010.03.10. 5:50 Page 1 A KÉK VÉRCSE VÉDELME A PANNON RÉGIÓBAN 2006 2009 Fotó: Lóki Csaba A LIFE Nature projekt (LIFE05 NAT/H/000122) összefoglaló jelentése vercse_layout 1 2010.03.10.

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR

SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR A KÉK VÉRCSE (FALCO VESPERTINUS) VÉDELMÉNEK TUDOMÁNYOS MEGALAPOZÁSA Doktori (PhD) értekezés Palatitz Péter Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése:

Részletesebben

ETOLÓGIA-1. 5. Szaporodási rendszerek: párosodási rendszerek versengés párosodásért ivararány. Kis János

ETOLÓGIA-1. 5. Szaporodási rendszerek: párosodási rendszerek versengés párosodásért ivararány. Kis János ETOLÓGIA-1 5. Szaporodási rendszerek: párosodási rendszerek versengés párosodásért ivararány Kis János Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet Ökológiai Tanszék 2015 1 Mitől függ,

Részletesebben

A Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei

A Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei Tartalom A LIFE-Nature Program működési területei Szervezeti felépítés Célok, tevékenységek A projekt költségvetése MME Túzokvédelmi Programjának szerepe a LIFE program végrehajtásában A Túzokvédelmi LIFE-Nature

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT

GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT Gémtelepek a Dél-Tiszántúlon A Puszta és a 2004 Maros 1/21. határszakaszán pp. 199-206. 1999 és 2005 között Kotymán László GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT KOTYMÁN

Részletesebben

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,

Részletesebben

HOGY BEFOLYÁSOLHATJA A LOKÁLIS IDŐJÁRÁS EGY HAZAI KISTESTŰ RAGADOZÓ MADÁR FÉSZEKALJMÉRETÉT?

HOGY BEFOLYÁSOLHATJA A LOKÁLIS IDŐJÁRÁS EGY HAZAI KISTESTŰ RAGADOZÓ MADÁR FÉSZEKALJMÉRETÉT? HOGY BEFOLYÁSOLHATJA A LOKÁLIS IDŐJÁRÁS EGY HAZAI KISTESTŰ RAGADOZÓ MADÁR FÉSZEKALJMÉRETÉT? FEHÉRVÁRI PÉTER LÁZÁR BENCE PALATITZ PÉTER SOLT SZABOLCS KOTYMÁN LÁSZLÓ HARNOS ANDREA Keywords: időjárás, fészekaljméret,

Részletesebben

FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE

FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE SÓLYOMCSALOGATÓ Szarvas 2015. február 28. KERECSNSÓLYOM- VÉDELMI PROGRAM EREDMÉNYEI 2014 KERECSENSÓLYOM KÖLTÉSI EREDMÉNYEK

Részletesebben

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI PROGRAM Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programjának támogatásával www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN Mecseki

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom

Részletesebben

A kék vércse (Falco vespertinus) fészekaljméretének vizsgálata

A kék vércse (Falco vespertinus) fészekaljméretének vizsgálata Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék A kék vércse (Falco vespertinus) fészekaljméretének vizsgálata Készítette: Lázár Bence Témavezetők: Dr. Harnos

Részletesebben

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök Budapest, 1. január 15. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET 159 BUDAPEST, PF. 551. TELEFON: 250 422 TELEFAX: 250 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu/ Ragadozómadarak mérgezése és védelme

Részletesebben

FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra)

FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra) FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra) A 2000. évben végzett felmérések alapján a fekete gólya magyarországi állománya az elmúlt évtizedben emelkedni látszik. Míg 1996-ban 150-200 párra volt tehető a fészkelő fekete

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

1. Bevezetés. Agrár-környezetgazdálkodás Magyarországon

1. Bevezetés. Agrár-környezetgazdálkodás Magyarországon 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Bevezetés...3 1.1. A téma jelentősége és aktualitása:...6 1.1.1 A kék vércse bemutatása, védelmi helyzete...6 1.1.2. A téma aktualitása...7 1.2.Problémafelvetés:...8

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

Vadászati állattan és etológia

Vadászati állattan és etológia Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: 2014. 03.11 1 Ragadozómadarak röpképe Ragadozómadarak röpképe Ölyvek Széles

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

és Természetv Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart A Magyar Madártani ntartó rendszerének nek fejlesztése

és Természetv Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart A Magyar Madártani ntartó rendszerének nek fejlesztése Tanner Tibor A Magyar Madártani és Természetv szetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart ntartó rendszerének nek fejlesztése se Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG KvVM/KJKF/1379/2007 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium MUNKAANYAG A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által a LIFE NATURE pénzügyi eszközből a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek

Részletesebben

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 1 8 2 8 0 5 5 1 1 0 6 adószáma cégjegyzék száma ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET MEGNEVEZÉSE: Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET CÍME: 6800 Hódmezővásárhely Kölcsey u 1 A KETTŐS KÖNYVVITELT

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület PARLAGI SAS VÉDELEMI MUNKACSOPORT 2003. ÉVI JELENTÉSE

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület PARLAGI SAS VÉDELEMI MUNKACSOPORT 2003. ÉVI JELENTÉSE Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület PARLAGI SAS VÉDELEMI MUNKACSOPORT 2003. ÉVI JELENTÉSE Összeállította: Horváth Márton, Bagyura János, Demeter Iván, Fatér Imre és Kovács András A Munkacsoport

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben

A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben Natura Somogyiensis 19 275-280 Ka pos vár, 2011 A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben 1,2 Kovács Gyula, 2 Winkler Dániel & 2 Faragó Sándor 1Dél-Balatoni Természetvédelmi

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?

Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő

Részletesebben

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2016. június 9. Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Készítette: Halpern Bálint, Konrad

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Előzmények. KIOP pályázat 2008-2009: Védett kistestű gerincesek (kétéltű, hüllő, kisemlős) konfliktustérképének elkészítése. vadelutes.elte.

Előzmények. KIOP pályázat 2008-2009: Védett kistestű gerincesek (kétéltű, hüllő, kisemlős) konfliktustérképének elkészítése. vadelutes.elte. Biotikus és abiotikus tényezők hatása az utak menti hot spotok kialakulásában, a konfliktus csökkentés lehetséges módszerei Pokorni Flóra Környezettudományi Doktori Iskola I. évfolyam Témavezető: dr. Farkas

Részletesebben

Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben

Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben T E R M É S Z E T V É D E L E M Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben Dr. Takács András Attila Takács Gábor Biró Csaba Tartalom Bevezetés háttér információk GPS Természetvédelmi feladatok

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

A Somogy megyei fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány 2004. évi felmérésének eredményei

A Somogy megyei fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány 2004. évi felmérésének eredményei Natura Somogyiensis 15 219-226 Ka pos vár, 2008 A Somogy megyei fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány 2004. évi felmérésének eredményei Horváth Zoltán Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,

Részletesebben

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS Dombóvár, 2015. január 30. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ

PÉNZÜGYI ÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Elszámoló lap, Pénzügyi és szakmai elszámolás, mellékletek) A NKA MÚZEUMI SZAKMAI KOLLÉGIUM 2311/1812 AZONOSÍTÓ SZÁMON NYILVÁNTARTOTT PÁLYÁZATI ANYAGHOZ KAPCSOLÓDÓ VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁRÓL

Részletesebben

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk?

A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? A ponty telepítési stratégia és a horgászfogások kapcsolata a Balatonban: mikor, hová, hogyan és mekkora pontyot telepítsünk? Turcsányi Béla Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és Specziár András MTA

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

Segítség az outputok értelmezéséhez

Segítség az outputok értelmezéséhez Tanulni: 10.1-10.3, 10.5, 11.10. Hf: A honlapra feltett falco_exp.zip-ben lévő exploratív elemzések áttanulmányozása, érdekességek, észrevételek kigyűjtése. Segítség az outputok értelmezéséhez Leiro: Leíró

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Térinformatikai rendszer alkalmazása a madarak vonulásának nyomonkövetésében

Térinformatikai rendszer alkalmazása a madarak vonulásának nyomonkövetésében Harangozó Edit: Térinformatikai rendszer alkalmazása a madarak vonulásának nyomonkövetésében haranged@freemail.hu A Térinformatika Napja - Székesfehérvár, NyME-Geo 2009. november 18. Témaválasztás Fotó:

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 3. Fecskevédelmi eszközök és módszerek

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 3. Fecskevédelmi eszközök és módszerek Gyakorlati madárvédelem a ház körül 3. Fecskevédelmi eszközök és módszerek Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Miért kell kiemelten foglalkozni a fecskékkel? A füsti és a molnárfecske

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Túzok ( Otis tarda )

Túzok ( Otis tarda ) Túzok (Otis tarda) Elterjedés Morocco (91-108 birds), Portugal (1,893 birds), Spain (29,400-34,300 birds), Austria (199-216 birds), Czech Republic (0-2 birds), Germany (114-116 birds), Slovakia (0-3 birds),

Részletesebben

Tartalom. 1. Bevezetés... 3. 2. Irodalmi áttekintés... 5. 3. Területi jellemzés... 7. 3.1 Geológia, talajtan... 7. 3.2 Hidrológia...

Tartalom. 1. Bevezetés... 3. 2. Irodalmi áttekintés... 5. 3. Területi jellemzés... 7. 3.1 Geológia, talajtan... 7. 3.2 Hidrológia... Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet Szakdolgozat A kék vércse (Falco vespertinus) táplálkozásbiológiája Konzulens: Dr. Traser György Külső konzulens: Solt Szabolcs,

Részletesebben

Városi vadgazdálkod. lkodás. jellemzői. Az alapadatgyűjt. Az alkalmazott módszerek m. Rádiótelemetria, vagy különböző vizuális jelölők.

Városi vadgazdálkod. lkodás. jellemzői. Az alapadatgyűjt. Az alkalmazott módszerek m. Rádiótelemetria, vagy különböző vizuális jelölők. Városi vadgazdálkod lkodás III. előadás: Adatgyűjtési, kutatási módszerek városi területeken Az alapadatgyűjt jtés s jellemzői Az adatgyűjtés célja: Előforduló fajok listájának elkészítése Relatív vagy

Részletesebben

A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében

A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében Examination of the reed songbird communities of Fenékpuszta as a function of water level in Lake Balaton

Részletesebben

ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK

ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK Aquila. Vol. 105-106, p. 59-69 Természetvédelmi Hivatal. 2000 RAGADOZÓMADÁR-FAJOK ÉS A HOLLÓ (CORVUS CORAX) ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A BÖRZSÖNY-HEGYSÉGBEN 1983-94 KÖZÖTT Varga

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG iügyszám: 14/6430-3/2007. Előadó: dr. Felföldi Aliz Dr. Kalotás Zsolt Tárgy: MME engedélykérelme Melléklet: lista H A T Á R O Z A T

Részletesebben