Vörös vércse (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) telepítési kísérletek a Bakony térségében ( )*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vörös vércse (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) telepítési kísérletek a Bakony térségében (2001-2002)*"

Átírás

1 A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.3 Vörös vércse (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) telepítési kísérletek a Bakony térségében ( )* Barta Zoltán Bakonyi Természettudományi Múzeum, 8420 Zirc, Rákóczi tér 1. Béres László Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt, 8000 Székesfehérvár, Királysor 1/a. Tárgyszavak: természetvédelem; biodiverzitás; madárfaj. Bevezetés Hazánkban a sólyomalkatúak (Falconiformes) rendjébe tartozó vörös vércse az ún. csökkenő egyedszámú fajok kategóriájába tartozik (Haraszthy 1998). Magyarországi állományát napjainkban párra becsülik (Magyar G. et al. 1998). A Bakony-hegység területén a vörös vércse az 1960-as évekig a leggyakoribb fészkelő ragadozó madárfaj volt. Irodalmi adatokból tudjuk, hogy például a Keleti-Bakonyban között állománya meghaladta a párt (Tapfer 1976). Ugyanígy elterjedt madárként ismerték a Keszthelyi-hegységben, de a Balaton-felvidéken is (Keve 1970; Keve & Tapfer 1978). A hegység szívének mondható Magas-Bakonyból ugyan nem rendelkezünk publikált adatokkal, azonban megbízható szóbeli közlésekből tudjuk, hogy ez idő tájt (1950-es évek) itt is gyakori volt. * A Ford Motor Company Természeti és Kulturális Örökségért Díja évi pályázatának 3. díjas munkája.

2 A Dunántúlon így a Bakonyban is a faj napjainkra erősen viszszaszorult. Az állomány csökkenéséhez vezető okok egyikével, a fészkelési lehetőségek beszűkülésével magunk is találkoztunk az elmúlt évek során. A várpalotai szénbányászat 1990-es években bekövetkezett felszámolását követően az itt lévő csillepálya azon tartóoszlopait is értékesítették, majd elbontották, amelyek üregeiben évről-évre nagyszámú védett, odúlakó madárfaj költött. A szóban forgó időszakban (1995 májusában) állományfelmérést végeztünk a még bontás előtt álló oszlopokon (22 db). Ekkor 16 pár vörös vércse, 7 vagy 8 pár csóka (Corvus monedula) 1 pár gyöngybagoly (Tyto alba) és 1 pár erdei fülesbagoly (Asio otus) fészkelését állapítottuk meg a területen (1. ábra). Az oszlopok elbontását követően a kiterjedt, nyílt, füves térségben nagyszámú madár maradt fészkelési lehetőség nélkül, s tűnt el a térségből áprilisában kísérleti jelleggel 4 db nagyméretű költőládát helyeztünk ki az érintett terület néhány villanyoszlopára nyarán annak ellenére, hogy a ládák kihelyezésének időszakában a vörös vércséknél a költés már beindult mind a négy odúban eredményes költést tapasztaltunk nyarán szintén eredményes költéseket regisztráltunk itt (4 fészkelő pártól 21 fióka repült ki). Ezen előzmények ismeretében adtuk be 2000 őszén a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) közcélú környezetvédelmi feladatok elvégzésére kiírt pályázatára A vörös vércse (Falco tinnunculus) populációviszonyai és élőhelyi körülményei a Bakony-hegység területén Telepítési kísérletek a vörös vércse bakonyi populációjának stabilizálására és állománynövelésére című, 3 évre szóló projektünket. A bakonyi vörös vércse populáció védelme érdekében projektünk keretében a következő feladatok megvalósítását tűztük ki célul: a) a faj bakonyi állományának felmérését ( ), b) költésbiológiai adatok gyűjtését ( ), c) a potenciális élőhelyek dokumentálását ( ), d) költőládák telepítésével a faj fészkelési körülményeinek javítását Várpalota Veszprém térségében ( ). Közülük A vörös vércse telepítési kísérletek a Bakonyban témakörre kaptunk 1 évi időtartamra szóló KAC támogatást. A program folytatásához szükséges pénzügyi háttér biztosítása érdekében 2002-ben ismét pályáztunk a KAC-nál, ekkor azonban nem jutottunk támogatáshoz ben és 2002-ben végzett terepmunkáink eredményeiről alábbiakban adunk előzetes tájékoztatást.

3 1. ábra Az SII bánya-inota csilleszállító kötélpálya tartóoszlopain fészkelő madárfajok. (Felmérés időpontja: május óra, 1 héttel a tervezett bontás előtt.)

4 Módszerek Vizsgálati terület A vörös vércsék telepítését két térségben céloztuk meg: I. A Várpalota körzetében fekvő az előbbiekben ismertetett területen, ahol nagyobb mennyiségű (30 db) költőláda kihelyezésével kívántuk biztosítani az 1995 előtti állományszint elérését. Erre a napjainkban is gazdag táplálékbázissal rendelkező élőhely megfelelő alapot nyújtott. 1. táblázat A kutatási/telepítési időszak során ismertté vált vörös vércse (Falco tinnunculus) fészkek előfordulási helyeik szerinti megoszlása Terület (községhatár) Fészkek száma (db) Nagyfeszültségű Térvilágítási Fán Költőládában villanyoszlopon vas- (varjúfészekben) fán villanyoszlopon (varjúfészekben) oszlopon Inota 4 Várpalota Pét 1 Öskü Berhida (?) 2 Vilonya 3 Királyszentistván 12 Litér 1 Kádárta Nemesvámos 1 3 Tótvázsony 3 4 Összesen II. A Várpalotától Veszprémig húzódó mintegy 20 km hosszú, s a Keleti-Bakony hegylábi régiójától a Balaton-felvidék északi vonulatáig terjedő, több km szélességű dolomitkopárokon, amelyek szintén jó táplálékbázissal rendelkeznek, viszont a fészkelési viszonyok itt is kedvezőtlenek. Ebben a térségben a vörös vércsék csak néhány olyan nagyfeszültségű hálózat rácsos szerkezetű vasoszlopain tudnak költeni, ahol a dolmányos varjak (Corvus corone cornix) előzőleg már fészket raktak (2. ábra, 1. táblázat). A varjak kis egyedszáma, illetve a kedvezőtlen időjárási körülmények okozta gyakori fészeklepusztulások következtében

5 a) b) c) 2. ábra A dolmányos varjú (Corvus corone cornix) fészkek előfordulási helyei (A Keleti-Bakony D-i peremén található 400 kv-os oszloptípuson, Kádártánál: a); a Déli-Bakony D-i peremén található 120 kv-os oszloptípusokon, Nemesvámosnál: b) és Tótvázsonynál: b), ill. Nemesvámosnál: c.) 3. ábra Vörös vércse (Falco tinnunculus) költőládák telepítési körzetei a Bakony-hegység térségében 2001-ben

6 azonban ezek a fészkelési lehetőségek gyakran csak időlegesen adottak a vörös vércsék számára. Ugyanakkor ez a táplálékállatokban (pl. fürge gyík /Lacerta agilis/, mezei pocok /Microtus arvalis/ stb.) gazdag és az év nagy részén (a katonai hadgyakorlatok idejét leszámítva) háborítatlan élőhely mintegy folyosóként szolgálhat a várpalotai térségben visszatelepülésre lehetőséget kapó, s idővel megerősödő peremi állomány egyedeinek NY i irányba, a hegység belseje felé történő benyomulására. Erre a területre további (max. 20 db) költőláda telepítését terveztük a kihelyezés lehetőségeinek feltárása után (3. ábra). Telepítési tervünk kidolgozásakor feltételeztük, hogy amennyiben a faj megtelepülése a két régióban (I II.) sikeres lesz, úgy kapcsolat jöhet létre a Déli-Bakony peremén (Nemesvámos és Tótvázsony) ma még meglévő populációval, s ez a térségben található vörös vércse állomány megerősödéséhez vezethet. A költőládák kihelyezése A telepítési kísérlet alapjául szolgáló költőládák összeállítását és folyamatos kihelyezését án kezdtük el. A vörös vércsék fészkelésére alkalmas költőládatípus kiválasztásánál Andrési (1996) leírása szolgáltatta a mintát számunkra (4. ábra). Mivel ezt a típust túl zártnak tartottuk ahhoz, hogy a vörös vércsék megtelepülése esetén a fészkelő madarak költését a talajról is nyomon tudjuk követni (pl. állványos távcsövön keresztül történő megfigyelés során), ezért alacsonyabb bejárati peremű (azaz homlokdeszkájú), ill. álló téglalap formátumú (és szintén keskeny bejárati peremű) odúkat is készítettünk, ill. helyeztünk ki az arra alkalmasnak ítélt területekre. 4. ábra Vörös vércse (Falco tinnunculus) költőládatípusok (Andrési, nyomán)

7 5. ábra Költőláda telepítése a Litér-Hévízi egyrendszerű, 120 kv-os vonalon rácsos szerkezetű oszloptípusra Az odúk telepítésének helyszínéül szolgáló élőhelyeket részben korábban szerzett ismereteink (ld. várpalotai terület), részben a év folyamán végzett terepvizsgálataink alapján választottuk ki. A költőládákat elsősorban villanyoszlopokra (középfeszültségű hálózat beton 34 db, ill. nagyfeszültségű hálózat rácsos szerkezetű vasoszlopai 10 db) helyeztük ki (5. ábra). Ahol ilyen műtárgy nem állt rendelkezésünkre, ott idősebb fákra (pl. feketenyár Populus deltoides, feketefenyő Pinus nigra stb.) telepítettünk (9 db). Az általában m közötti magasságba kitett odúk tájolását úgy végeztük, hogy bejáratuk az uralkodó széliránnyal (NY-i, ÉNY-i, É-i) ellentétes oldal felé (többnyire D-i, kisebb részben K-i irányba) nézzen ben az alábbi területekre helyeztünk ki összesen 53 db költőládát (2. táblázat). Költőládák kihelyezési ideje és helye táblázat Várpalota Öskü Veszprém-Kádárta 6 6 Gyulafirátót 1 1 Tótvázsony/Barnag 6 6 Összesen: Össz. A költésbiológiai adatok gyűjtése Hazai irodalmi adatok alapján Magyarországon a vörös vércse költése április közepe és május közepe között kezdődik meg (Haraszthy,

8 1998). Tapfer (1981) szerint térségünkben (Keleti-Bakony és peremterületei) április végénél május elejénél előbb nincsenek tojásai a fajnak. Ezen ismeretek alapján a költőládák kitelepítését még a költési időszak előtt megkezdtük*, s így április 1-jére a korábbi évekbeli kihelyezésekkel együtt már 29 db mesterséges odú állt a vércsék rendelkezésére (Várpalota környékén 23 db, Tótvázsony/Barnag határában 6 db). Ezeknél a költőládáknál április 17-én (Várpalota) figyeltük meg először, hogy megjelentek bennük a vörös vércsék. A költőládák első vizsgálatára ezt követően kerítettünk sort (április 29-én), s ekkor már 7 tojásból álló (teljes) fészekaljat éppúgy találtunk, mint a fészkelés kezdeti stádiumában lévő, 1 tojást tartalmazót. A további április 29. és július 08. közötti, 10 hetet átfogó fészkelési időszakban a Várpalota térségében található költőládáknál összesen 11 alkalommal vizsgáltuk lakottságukat, illetve a költések folyamatának alakulását. Kutatásaink során az odúk elfoglalásától a fiókák kirepüléséig több ezer adatot rögzítettünk. Többek közt vizsgáltuk a hím és tojó madár jelenlétét, viselkedését, jelöltségét; a tojások számát, méretét, tömegét; a fiókák számát, korát, tömegét, a kirepülési sikert stb. A fészekaljak tojásainak méreteit Mitutoyo típusú digitális tolómérővel állapítottuk meg, a fiókák tömegmérésénél pedig 300 grammos Pesola típusú rugós erőmérőt használtunk. A fiókák egy részénél alumínium-, ill. színes gyűrűs jelölést is alkalmaztunk, hogy a későbbiekben ennek segítségével a faj egyedeinek területhűségére, revírfoglalására stb. is adatokat nyerhessünk. A faunisztikai adatgyűjtéseknél, a szülőpárok korának meghatározásánál, ill. a madarak jelöltségének megfigyelésénél es Zeiss, ill es Tesco típusú kézi távcsöveket, valamint as Kowa típusú állványos távcsövet használtunk. A kitett költőládáknál és körzetükben 2001-ben február 25. és szeptember 30., 2002-ben pedig március 10. és augusztus 18. között végeztünk faunisztikai és költésbiológiai vizsgálatokat (46, ill. 50 terepnap alkalmával). Az egyes előfordulásokról az élőhelyekről készített fotódokumentációk mellett 1: es méretarányú térképi dokumentációt is készítettünk a későbbi időszak ismételt felvételezéseinek megkönnyítése céljából. * A költőládák nagyfeszültségű hálózat rácsos szerkezetű vasoszlopaira tervezett még költési időszak előtti kihelyezésének időszakában a ládák telepítésének helyszínéül kiválasztott nyomvonalon az oszlopok cseréjére és a vezetékrendszer átépítésére került sor, ezért az odúk felszerelésére csak a kivitelezési munkálatok befejezését követően november között kerülhetett sor (még feszültségmentes időszak alatt).

9 Eredmények Telepítési kísérlet Projektünk első évében (2001) a Várpalota körzetében található 23 db költőládából 11 db-ot (38%) foglaltak el a vörös vércsék, s 9 db odúban (31%) sikeres költés is lezajlott. A fészekaljak nagyságát és a költések alakulását vizsgálva a következőket állapítottuk meg: 1. A fészkelési időszak tartama (10 költőpár alapján) 2001-ben a következőképpen alakult: a költés/fiókanevelés április 17. július 24. között zajlott le, míg a tojásrakás időszaka április 17. május 26. közé esett. 2. A költőpárok 53 db tojást raktak le (4,8 db/fészekalj), s ebből 36 fióka (67,7%) sikeres kirepülését regisztráltuk (3,3 pld/fészekalj). 3. A tojások méretére vonatkozóan 9 fészekalj (44 db tojás) esetében végeztünk vizsgálatot. A tojások átlagos hosszúsága 38,93 mm, átlagos szélessége 31,09 mm volt. 4. A fiókák egy részét (27 pld) kirepülésük előtt egyedi számozású alumínium jelzőgyűrűvel jelöltük meg. Közülük 6 fészekalj 24 pldát (fészekaljanként eltérő színű) színes jelöléssel is elláttuk ben fedezethiány miatt további költőládákat nem tudtunk telepíteni, és újabb térségeket sem tudtunk bevonni a faunisztikai feltárások folytatásába. A korábban kihelyezett költőládáknál azonban a Bakonyi Természettudományi Múzeum támogatásával folytatni tudtuk 2001-ben megkezdett kutatásainkat. Vizsgálatunk időszakában ekkor már 33 költőpár (100%) telepedett meg a Várpalota Veszprém közötti területen: közülük 16 pár (49%) a már 2001-ben is kinn lévő odúkban kezdett fészkelésbe, míg 17 pár (51%) újonnan jelent meg a térségben 25%-uk a kialakított folyosókban. A fészekaljak nagyságára és a költések alakulására nézve 2002-ben a következő eredmények születtek: 1. A fészkelési időszak alakulására nézve a következőket állapítottuk meg: a költés/fiókanevelés április 07. július 28. között zajlott le, míg a tojásrakás időszaka április 07. június 03. közé esett (6. ábra). 2. A költőpárok min. 164 db* tojást raktak le (5,0 db/fészekalj), s ebből 129 fióka (77,4%) ki is röpült (3,9 pld/fészekalj) (7. ábra). * A feszültség alatt levő oszlopokon található költőládák esetében az ellenőrzés nehézsége miatt a tojásszámot a kirepült fiókák számával egyezőnek vettük!

10 6. ábra A fészkelési időszak tartamának alakulása 2002-ben az Inota Várpalota Öskü Kádárta Berhida Vilonya Királyszentistván térségében előforduló vörös vércse (Falco tinnunculus) populáció vizsgálata alapján. (Megjegyzés: a B1, B2 és KI 2 párnál a tojásrakás és a kotlás időszaka ismeretlen maradt előttünk; a VI 1, VI 2 és VI 5 párnál pedig csak a fiókák kirepülési időszakát tudtuk figyelemmel kísérni.)

11 7. ábra A lerakott tojások és kirepült fiókák számának alakulása 2002-ben az Inota Várpalota Öskü Kádárta Berhida Vilonya Királyszentistván térségében élő vörös vércse (Falco tinnunculus) populációban (33 db költőláda alapján). 3. A tojások nagyságát 22 fészekalj 119 db mért tojása alapján vizsgáltuk. Az átlagos hosszúság 38,57 mm-re, az átlagos szélesség 30,94 mm-re adódott. 4. A kikelt 130 pld fióka (78%) közül 84 pld-t (50,4%) egyedi számozású gyűrűvel láttunk el (29 pld esetében fészekaljankénti színjelzést is alkalmaztunk). A költőpárok 2002-ben 129 fiókát röpítettek. A vizsgált költőládáknál korábbi jelölésű egyedeket nem figyeltünk meg. (Megjegyzés: a Tótvázsony/Barnag térségébe vezeték nélküli beton villanyoszlopokra kihelyezett költőládák többségét /5 db/ megsemmisítve találtuk, az oszlopokat kidöntötték, a költőládákat összetörték. Az Öskü határába kihelyezett 4 költőládánk közül egyet hasonló módon oszlopostól kidöntöttek.) Állományfelmérés A vörös vércsét hazánkban ma általánosan elterjedt madárfajnak tartják, annak ellenére, hogy állományának területi megoszlása nagy szóródást mutat, és pontosan nem is ismert. Mivel projektünk távlati

12 céljainak megvalósításához ismernünk kell a Bakonyban fellelhető állomány területi elhelyezkedését, ezért a faj előfordulásának felmérése céljából a évben számos élőhelyen végeztünk faunisztikai kutatásokat. Kiemelt vizsgálati területnek a Keleti-Bakonyt és Veszprém térségét (Kádárta Gyulafirátót Márkó) tekintettük, emellett a Balaton-felvidéken és a Déli-Bakonyban végeztünk további, szondázó jellegű kutatásokat. A Keleti-Bakonyban csak Csetény község határában állapítottuk meg a faj előfordulását (fészkelés?). A Tapfer (1981) által korábban leírt, és 2001-ben általunk kutatásba vont területeken a vörös vércsét sehol sem találtuk meg. Veszprém térségében bakonyi viszonylatban jelentősnek mondható állományt találtunk Kádártánál (min. 8 pár). Felmérésünk szerint itt a költőpárok többsége (min. 5 pár) nagyfeszültségű hálózat rácsos szerkezetű vasoszlopain költ dolmányos varjak gallyfészkeiben. (E párok esetében fészkelésük körülményei miatt költésbiológiai adatok gyűjtésére nagyon korlátozottak voltak a lehetőségeink. Tevékenységünk többnyire csak a kotlás folyamatának kontrollálására, szerencsés esetben a fiókák kikelésének és számának, illetve kirepülésük időszakának megállapítására szorítkozhatott.) A Balaton-felvidék és a Déli-Bakony kutatott területein csak Nemesvámos Tótvázsony térségében került elő egy kisebb itt már korábban is ismert populáció. Értékelés Bár átfogóbb elemzésekre csak több évet érintő és nagyobb menynyiségű mintavételi anyag kiértékelése nyújthat módot, azért a rendelkezésünkre álló eddigi eredmények alapján a következőket mégis megállapíthatjuk: A kialakított folyosókban javultak a már meglévő állományok fészkelési körülményei, valamint a költések eredményessége. A folyosókba kihelyezett költőládák révén új párok települtek be. A munka első két évében sikerült az évi várpalotai populáció 94%-át visszatelepíteni. Pontos adatokat nyertünk az egyes költőpárok szaporodási ciklusára, ill. fészekaljaik jellemzőire (tojás- és fiókaszám, mortalitás stb.) vonatkozóan. Fényképfelvételeken és topográfiai térképeken dokumentáltuk a vörös vércsék által jelenleg lakott bakonyi élőhelyek állapotát. A Keletiés Déli-Bakony térségéből újabb faunisztikai adatokat nyertünk a faj mai

13 elterjedésére, gyakoriságára és állománynagyságára vonatkozóan. A vörös vércse fészkelési ciklusának/ költésbiológiájának pontosabb ismeretében hatékonyabb természetvédelmi beavatkozásokra nyílhat mód a faj védelme érdekében. Összefoglalás A 4000 km 2 kiterjedésű Bakony-hegység térségében a Magyarországon ma még általánosan elterjedtnek tartott vörös vércse (Falco tinnunculus) állománya napjainkra erősen visszaszorult. Az egyedszámcsökkenéshez vezető okok egyike a fészkelési lehetőségek beszűkülése volt ben kezdett munkánk során a faj által korábban lakott élőhelyeken elsősorban Várpalota térségében költőládák kihelyezésével lehetővé kívántuk tenni az 1990-es évek közepén itt élt állomány visszatelepülését, ill. célul tűztük ki a még fellelhető szórványpopulációk közötti fészkelési folyosók kialakítását. Tevékenységünk nyomán eddig 33 költőpár telepedett meg a Várpalota Veszprém közötti területen, közülük 16 pár (49%) a már 2001 tavaszán is kinn lévő odúkban kezdett költésbe, további 17 pár (51%) pedig újonnan telepedett meg későbbi (2001. őszi) kihelyezésű költőládákban (25%-uk a kialakított folyosókban ). A költőpárok 129 fiókát röpítettek. Köszönetnyilvánítás A telepítési program a KAC ( /2000 számú) és Bakonyi Természettudományi Múzeum támogatásával valósulhatott meg. Köszönetet mondunk Simon Károlynak (Veszprém) és Széplaki Imrének (Veszprém) a évi telepítések és ellenőrzések során nyújtott segítségükért, és rajtuk kívül mindazoknak, akik munkánkat valamilyen módon segítették. Felhasznált irodalom Andrési P.: Cselekvő természetvédelem. Szeged, JGYTF Kiadó, 212 p. Haraszthy L. Vörös vércse In: Haraszthy, L. (szerk.): Magyarország madarai. Budapest, Mezőgazda Kiadó, p Keve A.: A Keszthelyi-hegység és a Kisbakony madárvilága. A Bakony természettudományi kutatásának eredményei, 6. k. Veszprém, p.

14 Keve A.; Tapfer, D.: A Balaton-felvidék madárvilága. A Bakony természettudományi kutatásának eredményei, 11. k. Zirc, p. Magyar G.; Hadarics T.; Waliczky Z.; Schmidt E.; Nagy T.; Bankovics A.: Nomenclator avium Hungariae. Magyarország madarainak névjegyzéke. Budapest Szeged, Madártani Intézet MME Winter Fair, 202 p. Tapfer D.: Ragadozómadarak és baglyok elterjedése a Bakonyban napjainkban és védelmük alapvető szempontjai. In: Tóth S. (szerk): Ankét a Bakony madárvilágának szervezett védelmére (Zirc, október 4.) 34 p. I.m. p Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc Tapfer D.: A vörösvércse (Falco tinnunculus L.) a Keleti-Bakonyban ( ) A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 16. k. Veszprém, p

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

A kék vércse, a vörös vércse és az erdei fülesbagoly mesterséges telepítésének eredményei a Dél-Alföldön

A kék vércse, a vörös vércse és az erdei fülesbagoly mesterséges telepítésének eredményei a Dél-Alföldön Ornis 2002-bak_uj.qxd 2005-01-27 9:32 Page 93 Ornis Hungarica 10: 93-98. 2000 A kék vércse, a vörös vércse és az erdei fülesbagoly mesterséges telepítésének eredményei a Dél-Alföldön Molnár Gyula Molnár,

Részletesebben

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS Dombóvár, 2015. január 30. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 1 8 2 8 0 5 5 1 1 0 6 adószáma cégjegyzék száma ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET MEGNEVEZÉSE: Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET CÍME: 6800 Hódmezővásárhely Kölcsey u 1 A KETTŐS KÖNYVVITELT

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas

Részletesebben

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI PROGRAM Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programjának támogatásával www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN Mecseki

Részletesebben

MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ

MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ vándorsólyom-védelmi program 2009 A vándorsólyom-gyûrûzési és mûholdas nyomkövetési

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

A Somogy megyei fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány 2004. évi felmérésének eredményei

A Somogy megyei fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány 2004. évi felmérésének eredményei Natura Somogyiensis 15 219-226 Ka pos vár, 2008 A Somogy megyei fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány 2004. évi felmérésének eredményei Horváth Zoltán Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,

Részletesebben

A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben

A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben Natura Somogyiensis 19 275-280 Ka pos vár, 2011 A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben 1,2 Kovács Gyula, 2 Winkler Dániel & 2 Faragó Sándor 1Dél-Balatoni Természetvédelmi

Részletesebben

és Természetv Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart A Magyar Madártani ntartó rendszerének nek fejlesztése

és Természetv Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart A Magyar Madártani ntartó rendszerének nek fejlesztése Tanner Tibor A Magyar Madártani és Természetv szetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart ntartó rendszerének nek fejlesztése se Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN

SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN A Pannon Egyetemen működő Ornitológiai Kutatócsoport keretében 2004 óta folyik kutatómunka, főként a viselkedésökológia és ökológia

Részletesebben

Balaton VOLÁN Személyszállítási Zártkörűen működő részvénytársaság

Balaton VOLÁN Személyszállítási Zártkörűen működő részvénytársaság 8200 Veszprém, Pápai u. 30. Postacím: 8201 Veszprém, Pf. 77. Tel.: *(06 )88/590-686, Fax: (06) 88/590-652 E-mail: balatonvolan@balatonvolan.hu Internetcím: www.balatonvolan.hu Balaton VOLÁN Személyszállítási

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke Lasztovicza Jenő részére Veszprém Megyeház tér 1. 8200 Ügyszámunk: 27464 /2012.

Részletesebben

Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban

Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Soltész Zoltán soltesz@entomologia.hu 2015.03.01. Kék vércse Falco vespertinus Linnaeus, 1766 fokozottan védett ragadozó telepesen költ Life program: több,

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE

FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE SÓLYOMCSALOGATÓ Szarvas 2015. február 28. KERECSNSÓLYOM- VÉDELMI PROGRAM EREDMÉNYEI 2014 KERECSENSÓLYOM KÖLTÉSI EREDMÉNYEK

Részletesebben

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021

Részletesebben

A közterület, mint élettér

A közterület, mint élettér A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:

Részletesebben

A költőhelyre zsákmánnyal berepülő gyöngybagoly (Fotó: Dr. Kalotás Zsolt) Szöveg: Bank László. Nyomda: Kállaik Kft. 2009.

A költőhelyre zsákmánnyal berepülő gyöngybagoly (Fotó: Dr. Kalotás Zsolt) Szöveg: Bank László. Nyomda: Kállaik Kft. 2009. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány GYÖNGYBAGOLYVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN A költőhelyre zsákmánnyal berepülő gyöngybagoly (Fotó: Dr. Kalotás Zsolt) Kiadó: Baranya

Részletesebben

A 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei

A 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei A 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei Kovács Péter, Szita Éva és Szinetár Csaba Euregionális Természettudományi Konferencia NYME SEK, Szombathely 2011 Biodiverzitás Napok Gyökerek

Részletesebben

Biharugra egy Hortobágytól eltérő vadlúdvonulási útvonal

Biharugra egy Hortobágytól eltérő vadlúdvonulási útvonal Crisicum 2. pp.215-219. Biharugra egy Hortobágytól eltérő vadlúdvonulási útvonal Zalai Tamás Abstract Biharugra - A migration route of wild geese independent of Hortobágy: The pattern of occurrences of

Részletesebben

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket?

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? KÉSZÍTETTE: ÜGYVÉDBRÓKER KFT. INFO@UGYVEDBROKER.HU WWW.UGYVEDBROKER.HU Tartalom Az eredmények rövid összefoglalása... 3 A felmérés

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 3. Fecskevédelmi eszközök és módszerek

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 3. Fecskevédelmi eszközök és módszerek Gyakorlati madárvédelem a ház körül 3. Fecskevédelmi eszközök és módszerek Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Miért kell kiemelten foglalkozni a fecskékkel? A füsti és a molnárfecske

Részletesebben

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015)

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) BÜTYKÖS HATTYÚ FÉSZKELŐÁLLOMÁNY-FELMÉRÉS A BALATONON BREEDING POPULATION SURVEY OF MUTE SWAN ON LAKE BALATON 1, 2 Kovács

Részletesebben

Állatökológiai kutatásokat végző egyetemi hallgatók tehetséggondozó műhelyének

Állatökológiai kutatásokat végző egyetemi hallgatók tehetséggondozó műhelyének A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézetén belül működő Állatökológiai kutatásokat végző egyetemi hallgatók tehetséggondozó műhelyének eddigi tevékenysége, a tehetséggondozó munkájának

Részletesebben

GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT

GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT Gémtelepek a Dél-Tiszántúlon A Puszta és a 2004 Maros 1/21. határszakaszán pp. 199-206. 1999 és 2005 között Kotymán László GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT KOTYMÁN

Részletesebben

Fészket foglaló gólyák (Fotó: Schwarzkopf Ágnes) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Lovászi Péter

Fészket foglaló gólyák (Fotó: Schwarzkopf Ágnes) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Lovászi Péter Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FEHÉRGÓLYA-VÉDELMI PROGRAM www..baranyamadar..hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN 1 Fészket foglaló gólyák (Fotó: Schwarzkopf Ágnes) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében

A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében Examination of the reed songbird communities of Fenékpuszta as a function of water level in Lake Balaton

Részletesebben

Fészkelő madárállományok monitoringja erdősávokban

Fészkelő madárállományok monitoringja erdősávokban Ornis Hungarica (2011) 19: 125 132. Fészkelő madárállományok monitoringja erdősávokban Jánoska Ferenc Jánoska Ferenc 2011. Monitoring of breeding bird communities of windbreaks Ornis Hungarica 19: 125

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Vadászati állattan és etológia

Vadászati állattan és etológia Vadászati állattan és etológia 4. Galamb- és énekesmadár-alakúak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Dr. Katona Vadvilág Krisztián Megőrzési Intézet Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet

Részletesebben

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány VARJAK ÉS EMBEREK www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN Varjúcsapat (Fotó: Bank László) Kiadja: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány Szöveg: Bank László

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

A MÁSODIK KERECSENSÓLYOM-VÉDELMI EXPEDÍCIÓ UKRAJNÁBA ÉS A LIFE PROJEKTTERÜLET ELLENŐRZÉSE DOBRUDZSÁBAN, ROMÁNIÁBAN

A MÁSODIK KERECSENSÓLYOM-VÉDELMI EXPEDÍCIÓ UKRAJNÁBA ÉS A LIFE PROJEKTTERÜLET ELLENŐRZÉSE DOBRUDZSÁBAN, ROMÁNIÁBAN A MÁSODIK KERECSENSÓLYOM-VÉDELMI EXPEDÍCIÓ UKRAJNÁBA ÉS A LIFE PROJEKTTERÜLET ELLENŐRZÉSE DOBRUDZSÁBAN, ROMÁNIÁBAN 2012 LIFE NAT/HU/000384 A MÁSODIK KERECSENSÓLYOM-VÉDELMI EXPEDÍCIÓ UKRAJNÁBA ÉS A LIFE

Részletesebben

"A megújuló főkarsztvíztároló

A megújuló főkarsztvíztároló "A megújuló főkarsztvíztároló emelkedő karsztvízszintek, újrainduló források a Dunántúli-középhegységben XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014 1990 karsztvízszintemelkedés 2014 2003 karsztvízszintemelkedés

Részletesebben

POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN

POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Aquila (1 998), Vol. 103-104, p. 67-72 KöM Természetvédelmi Hivatal POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Gyurácz József- Bank László - Orbán

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Térinformatikai rendszer alkalmazása a madarak vonulásának nyomonkövetésében

Térinformatikai rendszer alkalmazása a madarak vonulásának nyomonkövetésében Harangozó Edit: Térinformatikai rendszer alkalmazása a madarak vonulásának nyomonkövetésében haranged@freemail.hu A Térinformatika Napja - Székesfehérvár, NyME-Geo 2009. november 18. Témaválasztás Fotó:

Részletesebben

ÁRAMÜTÉS OKOZTA MADÁRPUSZTULÁS HÁTTÉR INFORMÁCIÓK...

ÁRAMÜTÉS OKOZTA MADÁRPUSZTULÁS HÁTTÉR INFORMÁCIÓK... Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÁS... 2 1 BEVEZETÉS... 3 2 ÁRAMÜTÉS OKOZTA MADÁRPUSZTULÁS HÁTTÉR INFORMÁCIÓK... 4 2.1 PROBLÉMAFELVETÉS... 4 2.2 KITEKINTÉS... 5 2.3 A HAZAI KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZAT TULAJDONOSI

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM DIPLOMAMUNKA

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM DIPLOMAMUNKA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Ökológiai Tanszék DIPLOMAMUNKA A szülői befektetések egyes aspektusai kék vércséknél (Falco vespertinus) Kiss Anita Témavezető: Palatitz Péter Konzulens:

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449

Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449 1. Általános információk Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449 Projekt címe: Túra utak a Szatmár-Beregben Megvalósulás helyszíne: Szatmár-Bereg, Fehérgyarmat Kedvezményezett(ek) bemutatása: Szabolcs-Szatmár-Beregi

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA Prommer Mátyás Gömörszőlős, 2011. október 3-5. Madarak területhasználata Fészkelési időszak (filopatria, intenzív területhasználat Diszperzió/kóborlás

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

1205 Budapest Székesfehérvár Várpalota Veszprém

1205 Budapest Székesfehérvár Várpalota Veszprém 54 1205 1205 Budapest Székesfehérvár Várpalota Veszprém Km 1174 217 R 1241 1 3 5 7 1244 813 1212 0,0 4,7 5,8 8,6 64,3 66,5 68,4 68,4 81,1 85,0 87,3 88,7 90,0 0,0 0,4 0,4 90,0 0,0 90,7 91,6 92,0 93,5 97,4

Részletesebben

"Madarak és fák napja" XVIII. Országos Tanulmányi Verseny Országos forduló - Megoldó kulcs 2011.

Madarak és fák napja XVIII. Országos Tanulmányi Verseny Országos forduló - Megoldó kulcs 2011. "Madarak és fák napja" XVIII. Országos Tanulmányi Verseny Országos forduló - Megoldó kulcs 2011. I. Madárhangok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Fajnév II. A széncinege Többszörös választás 1. 2. 3. 4. 5.

Részletesebben

Az uhu (Bubo bubo) a Mátrában 1996 2006

Az uhu (Bubo bubo) a Mátrában 1996 2006 FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 285 295 Az uhu (Bubo bubo) a Mátrában 1996 2006 SOLTI BÉLA ABSTRACT: [Eagle owls (Bubo bubo) in the Mátra Hills 1996-2006] This paper summarises the

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete 1 KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete Az épített örökség és természeti környezet helyi védelméről Kengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk

2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk 2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk Magyarországon számos olyan térkép létezik, melyek előállítását, karbantartását törvények, utasítások szabályozzák. Ezek tartalma

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009 NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Szarvas 1. oldal A Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2009. évi KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓJA A 2009-es tevékenységek rövid bemutatása pár szempont

Részletesebben

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Közhasznúsági jelentése 2011.

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Közhasznúsági jelentése 2011. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Közhasznúsági jelentése 2011. TARTALOM Bevezető...4 Szervezet...4 Tagság...4 Elnökség...4 Helyi Csoportok...5 MME Budapesti Helyi Csoport...5 MME Békés megyei

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18930191-1-19 Bejegyző szerv: VESZPRÉM MEGYEI BÍRÓSÁG Regisztrációs szám: PK. 60 010/2000 EGYÜTT A KÖNYVTÁRÉRT ALAPÍTVÁNY 8420 Zirc, JÓZSEF A. utca 1 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási

Részletesebben

11 - gépész szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 272

11 - gépész szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 272 1997.05.22. Székesfehérvár 74399953967 271 1997.07.19. Székesfehérvár 77745272516 270 1997.09.02. Budapest 72606002573 264 1997.10.18. Székesfehérvár 73516505996 200 1997.11.04. Székesfehérvár 73916032558

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÁS 4 1. BEVEZETÉS 5

Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÁS 4 1. BEVEZETÉS 5 Tartalomjegyzék ÖSSZEFOGLALÁS 4. BEVEZETÉS 5. ÁRAMÜTÉS OKOZTA MADÁRPUSZTULÁS HÁTTÉR INFORMÁCIÓK 6. PROBLÉMAFELVETÉS 6. KITEKINTÉS 7. A HAZAI KÖZÉPFESZÜLTSÉGÛ HÁLÓZAT TULAJDONOSI HÁTTERE ÉS ALAPADATAI.4

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

8. számú főút fejlesztésének bemutatása Veszprém megyében, valamint a fejlesztéshez kapcsolódó projektek ismertetése. Veszprém, 2014. március 13.

8. számú főút fejlesztésének bemutatása Veszprém megyében, valamint a fejlesztéshez kapcsolódó projektek ismertetése. Veszprém, 2014. március 13. 8. számú főút fejlesztésének bemutatása Veszprém megyében, valamint a fejlesztéshez kapcsolódó projektek ismertetése Veszprém, 2014. március 13. 8. sz. főút fejlesztése Veszprém megyében A 8. sz. főút

Részletesebben

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG iügyszám: 14/6430-3/2007. Előadó: dr. Felföldi Aliz Dr. Kalotás Zsolt Tárgy: MME engedélykérelme Melléklet: lista H A T Á R O Z A T

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Közhasznúsági jelentése 2010.

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Közhasznúsági jelentése 2010. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Közhasznúsági jelentése 2010. TARTALOM Bevezető... 5 Szervezet... 5 Tagság... 5 Elnökség... 5 Helyi Csoportok... 6 MME Budapesti Helyi Csoport... 6 MME Békés

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG KvVM/KJKF/1379/2007 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium MUNKAANYAG A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által a LIFE NATURE pénzügyi eszközből a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek

Részletesebben

http://iroda.mlsz.hu/pr02/p02_4502_n3.asp

http://iroda.mlsz.hu/pr02/p02_4502_n3.asp 1. oldal, összesen: 5 oldal 1. forduló 2012.08.18. Szombat 17,00 TIAC-HONVÉD VSE - PEREMARTON SC BERHIDA 2012.08.18. Szombat 17,00 CSETÉNY SE - ALSÓ RS SE 2012.08.18. Szombat 17,00 PÉTI MTE - DEVECSER

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök Budapest, 1. január 15. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET 159 BUDAPEST, PF. 551. TELEFON: 250 422 TELEFAX: 250 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu/ Ragadozómadarak mérgezése és védelme

Részletesebben

Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon

Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon Natura Somogyiensis 12 177-183 Kaposvár, 2008 Küszvágó csér (Sterna hirundo) elõfordulások a Balaton déli partjánál, és költése az Irmapusztai-halastavakon KOVÁCS GYULA Dél-Balatoni Természetvédelmi Csoport

Részletesebben

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában! Szeretnénk a látogatás előtt egy áttekintést nyújtani a Bárka madarairól, amely talán tartalmasábbá teheti a látogatást. A Bárka

Részletesebben

XI. TATAI VADLÚD SOKADALOM. 2011. november 25-26. Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony

XI. TATAI VADLÚD SOKADALOM. 2011. november 25-26. Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony XI. TATAI VADLÚD SOKADALOM 2011. november 25-26. Tatai Öreg-tó, Építők parki madármegfigyelő torony Szervező: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoportja, Duna-Ipoly

Részletesebben

Képzési program. Múzeumi Önkéntes Tárlatvezetők

Képzési program. Múzeumi Önkéntes Tárlatvezetők Képzési program Múzeumi Önkéntes Tárlatvezetők A képzés a Múzeumok Oktatási és Képzési Központja (Szentendre) és a Megyei Múzeumi Igazgatóság közös szervezése. Önkéntes tárlatvezető képzés 5 helyszínen:

Részletesebben

Def.: Olyan szervezetek, amelyek a gazdaállatot nem ölik meg (vagy nem azonnal), de súlyos fitnisz csökkenést okoz(hat)nak. Emberben is élő Ascaris

Def.: Olyan szervezetek, amelyek a gazdaállatot nem ölik meg (vagy nem azonnal), de súlyos fitnisz csökkenést okoz(hat)nak. Emberben is élő Ascaris Parazitizmus Def.: Olyan szervezetek, amelyek a gazdaállatot nem ölik meg (vagy nem azonnal), de súlyos fitnisz csökkenést okoz(hat)nak. (Az ideális parazitát a gazda nem veszi észre! = kommenzalizmus)

Részletesebben

LÉGVEZETÉK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

LÉGVEZETÉK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM MMK Energetikai Tagozat Szakmai továbbképzés 2014 LÉGVEZETÉK ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 1 Madárvédelmi kérdések erősáramú szabadvezetékeken különböző feszültségszinteken jelentkező problémák és azok megoldásai

Részletesebben

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP

Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET. 2. osztályosoknak. Heti: 1 óra. Évi: 37 óra KOMP Tanmenetjavaslat KÖRNYEZETISMERET 2. osztályosoknak Heti: 1 óra Évi: 37 óra KOMP Óraszám Téma Ismeretanyag, 1. Vakáció után Közlekedési eszközök ismerete Város, falu, vízpart, hegyvidék felismerése 2.

Részletesebben

FELADATÁTADÁSI SZERZŐDÉS 3. számú módosítása

FELADATÁTADÁSI SZERZŐDÉS 3. számú módosítása 101/2009. (VI. 18.) MÖK határozat A/ melléklete FELADATÁTADÁSI SZERZŐDÉS 3. számú módosítása amely létrejött egyrészről a (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.; képviseli:, a megyei közgyűlés elnöke), mint a

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS

MAGYARORSZÁG KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS MAGYARORSZÁG KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ ELEKTROMOS VEZETÉKHÁLÓZATÁNAK MADÁRVÉDELMI SZEMPONTÚ ÉRTÉKELÉSE Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2008, Budapest A jelentés elkészítését a Környezetvédelmi és

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

VERTEBRATA HUNGARICA. A Mecsek ragadozómadarai MUSEI HISTORICO-NATURALIS HUNGARICI. Tom. II. 1960. Fase. 1. Irta: Cseresnyés Szilárd, Pécs

VERTEBRATA HUNGARICA. A Mecsek ragadozómadarai MUSEI HISTORICO-NATURALIS HUNGARICI. Tom. II. 1960. Fase. 1. Irta: Cseresnyés Szilárd, Pécs VERTEBRATA HUNGARICA MUSEI HISTORICO-NATURALIS HUNGARICI Tom. II. 1960. Fase. 1. A Mecsek ragadozómadarai Irta: Cseresnyés Szilárd, Pécs Tis éven keresztül /1949-59/ folytatott megfigyeléseim alatt sokat

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben