Vörös vércse (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) telepítési kísérletek a Bakony térségében ( )*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vörös vércse (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) telepítési kísérletek a Bakony térségében (2001-2002)*"

Átírás

1 A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.3 Vörös vércse (Falco tinnunculus Linnaeus, 1758) telepítési kísérletek a Bakony térségében ( )* Barta Zoltán Bakonyi Természettudományi Múzeum, 8420 Zirc, Rákóczi tér 1. Béres László Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt, 8000 Székesfehérvár, Királysor 1/a. Tárgyszavak: természetvédelem; biodiverzitás; madárfaj. Bevezetés Hazánkban a sólyomalkatúak (Falconiformes) rendjébe tartozó vörös vércse az ún. csökkenő egyedszámú fajok kategóriájába tartozik (Haraszthy 1998). Magyarországi állományát napjainkban párra becsülik (Magyar G. et al. 1998). A Bakony-hegység területén a vörös vércse az 1960-as évekig a leggyakoribb fészkelő ragadozó madárfaj volt. Irodalmi adatokból tudjuk, hogy például a Keleti-Bakonyban között állománya meghaladta a párt (Tapfer 1976). Ugyanígy elterjedt madárként ismerték a Keszthelyi-hegységben, de a Balaton-felvidéken is (Keve 1970; Keve & Tapfer 1978). A hegység szívének mondható Magas-Bakonyból ugyan nem rendelkezünk publikált adatokkal, azonban megbízható szóbeli közlésekből tudjuk, hogy ez idő tájt (1950-es évek) itt is gyakori volt. * A Ford Motor Company Természeti és Kulturális Örökségért Díja évi pályázatának 3. díjas munkája.

2 A Dunántúlon így a Bakonyban is a faj napjainkra erősen viszszaszorult. Az állomány csökkenéséhez vezető okok egyikével, a fészkelési lehetőségek beszűkülésével magunk is találkoztunk az elmúlt évek során. A várpalotai szénbányászat 1990-es években bekövetkezett felszámolását követően az itt lévő csillepálya azon tartóoszlopait is értékesítették, majd elbontották, amelyek üregeiben évről-évre nagyszámú védett, odúlakó madárfaj költött. A szóban forgó időszakban (1995 májusában) állományfelmérést végeztünk a még bontás előtt álló oszlopokon (22 db). Ekkor 16 pár vörös vércse, 7 vagy 8 pár csóka (Corvus monedula) 1 pár gyöngybagoly (Tyto alba) és 1 pár erdei fülesbagoly (Asio otus) fészkelését állapítottuk meg a területen (1. ábra). Az oszlopok elbontását követően a kiterjedt, nyílt, füves térségben nagyszámú madár maradt fészkelési lehetőség nélkül, s tűnt el a térségből áprilisában kísérleti jelleggel 4 db nagyméretű költőládát helyeztünk ki az érintett terület néhány villanyoszlopára nyarán annak ellenére, hogy a ládák kihelyezésének időszakában a vörös vércséknél a költés már beindult mind a négy odúban eredményes költést tapasztaltunk nyarán szintén eredményes költéseket regisztráltunk itt (4 fészkelő pártól 21 fióka repült ki). Ezen előzmények ismeretében adtuk be 2000 őszén a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) közcélú környezetvédelmi feladatok elvégzésére kiírt pályázatára A vörös vércse (Falco tinnunculus) populációviszonyai és élőhelyi körülményei a Bakony-hegység területén Telepítési kísérletek a vörös vércse bakonyi populációjának stabilizálására és állománynövelésére című, 3 évre szóló projektünket. A bakonyi vörös vércse populáció védelme érdekében projektünk keretében a következő feladatok megvalósítását tűztük ki célul: a) a faj bakonyi állományának felmérését ( ), b) költésbiológiai adatok gyűjtését ( ), c) a potenciális élőhelyek dokumentálását ( ), d) költőládák telepítésével a faj fészkelési körülményeinek javítását Várpalota Veszprém térségében ( ). Közülük A vörös vércse telepítési kísérletek a Bakonyban témakörre kaptunk 1 évi időtartamra szóló KAC támogatást. A program folytatásához szükséges pénzügyi háttér biztosítása érdekében 2002-ben ismét pályáztunk a KAC-nál, ekkor azonban nem jutottunk támogatáshoz ben és 2002-ben végzett terepmunkáink eredményeiről alábbiakban adunk előzetes tájékoztatást.

3 1. ábra Az SII bánya-inota csilleszállító kötélpálya tartóoszlopain fészkelő madárfajok. (Felmérés időpontja: május óra, 1 héttel a tervezett bontás előtt.)

4 Módszerek Vizsgálati terület A vörös vércsék telepítését két térségben céloztuk meg: I. A Várpalota körzetében fekvő az előbbiekben ismertetett területen, ahol nagyobb mennyiségű (30 db) költőláda kihelyezésével kívántuk biztosítani az 1995 előtti állományszint elérését. Erre a napjainkban is gazdag táplálékbázissal rendelkező élőhely megfelelő alapot nyújtott. 1. táblázat A kutatási/telepítési időszak során ismertté vált vörös vércse (Falco tinnunculus) fészkek előfordulási helyeik szerinti megoszlása Terület (községhatár) Fészkek száma (db) Nagyfeszültségű Térvilágítási Fán Költőládában villanyoszlopon vas- (varjúfészekben) fán villanyoszlopon (varjúfészekben) oszlopon Inota 4 Várpalota Pét 1 Öskü Berhida (?) 2 Vilonya 3 Királyszentistván 12 Litér 1 Kádárta Nemesvámos 1 3 Tótvázsony 3 4 Összesen II. A Várpalotától Veszprémig húzódó mintegy 20 km hosszú, s a Keleti-Bakony hegylábi régiójától a Balaton-felvidék északi vonulatáig terjedő, több km szélességű dolomitkopárokon, amelyek szintén jó táplálékbázissal rendelkeznek, viszont a fészkelési viszonyok itt is kedvezőtlenek. Ebben a térségben a vörös vércsék csak néhány olyan nagyfeszültségű hálózat rácsos szerkezetű vasoszlopain tudnak költeni, ahol a dolmányos varjak (Corvus corone cornix) előzőleg már fészket raktak (2. ábra, 1. táblázat). A varjak kis egyedszáma, illetve a kedvezőtlen időjárási körülmények okozta gyakori fészeklepusztulások következtében

5 a) b) c) 2. ábra A dolmányos varjú (Corvus corone cornix) fészkek előfordulási helyei (A Keleti-Bakony D-i peremén található 400 kv-os oszloptípuson, Kádártánál: a); a Déli-Bakony D-i peremén található 120 kv-os oszloptípusokon, Nemesvámosnál: b) és Tótvázsonynál: b), ill. Nemesvámosnál: c.) 3. ábra Vörös vércse (Falco tinnunculus) költőládák telepítési körzetei a Bakony-hegység térségében 2001-ben

6 azonban ezek a fészkelési lehetőségek gyakran csak időlegesen adottak a vörös vércsék számára. Ugyanakkor ez a táplálékállatokban (pl. fürge gyík /Lacerta agilis/, mezei pocok /Microtus arvalis/ stb.) gazdag és az év nagy részén (a katonai hadgyakorlatok idejét leszámítva) háborítatlan élőhely mintegy folyosóként szolgálhat a várpalotai térségben visszatelepülésre lehetőséget kapó, s idővel megerősödő peremi állomány egyedeinek NY i irányba, a hegység belseje felé történő benyomulására. Erre a területre további (max. 20 db) költőláda telepítését terveztük a kihelyezés lehetőségeinek feltárása után (3. ábra). Telepítési tervünk kidolgozásakor feltételeztük, hogy amennyiben a faj megtelepülése a két régióban (I II.) sikeres lesz, úgy kapcsolat jöhet létre a Déli-Bakony peremén (Nemesvámos és Tótvázsony) ma még meglévő populációval, s ez a térségben található vörös vércse állomány megerősödéséhez vezethet. A költőládák kihelyezése A telepítési kísérlet alapjául szolgáló költőládák összeállítását és folyamatos kihelyezését án kezdtük el. A vörös vércsék fészkelésére alkalmas költőládatípus kiválasztásánál Andrési (1996) leírása szolgáltatta a mintát számunkra (4. ábra). Mivel ezt a típust túl zártnak tartottuk ahhoz, hogy a vörös vércsék megtelepülése esetén a fészkelő madarak költését a talajról is nyomon tudjuk követni (pl. állványos távcsövön keresztül történő megfigyelés során), ezért alacsonyabb bejárati peremű (azaz homlokdeszkájú), ill. álló téglalap formátumú (és szintén keskeny bejárati peremű) odúkat is készítettünk, ill. helyeztünk ki az arra alkalmasnak ítélt területekre. 4. ábra Vörös vércse (Falco tinnunculus) költőládatípusok (Andrési, nyomán)

7 5. ábra Költőláda telepítése a Litér-Hévízi egyrendszerű, 120 kv-os vonalon rácsos szerkezetű oszloptípusra Az odúk telepítésének helyszínéül szolgáló élőhelyeket részben korábban szerzett ismereteink (ld. várpalotai terület), részben a év folyamán végzett terepvizsgálataink alapján választottuk ki. A költőládákat elsősorban villanyoszlopokra (középfeszültségű hálózat beton 34 db, ill. nagyfeszültségű hálózat rácsos szerkezetű vasoszlopai 10 db) helyeztük ki (5. ábra). Ahol ilyen műtárgy nem állt rendelkezésünkre, ott idősebb fákra (pl. feketenyár Populus deltoides, feketefenyő Pinus nigra stb.) telepítettünk (9 db). Az általában m közötti magasságba kitett odúk tájolását úgy végeztük, hogy bejáratuk az uralkodó széliránnyal (NY-i, ÉNY-i, É-i) ellentétes oldal felé (többnyire D-i, kisebb részben K-i irányba) nézzen ben az alábbi területekre helyeztünk ki összesen 53 db költőládát (2. táblázat). Költőládák kihelyezési ideje és helye táblázat Várpalota Öskü Veszprém-Kádárta 6 6 Gyulafirátót 1 1 Tótvázsony/Barnag 6 6 Összesen: Össz. A költésbiológiai adatok gyűjtése Hazai irodalmi adatok alapján Magyarországon a vörös vércse költése április közepe és május közepe között kezdődik meg (Haraszthy,

8 1998). Tapfer (1981) szerint térségünkben (Keleti-Bakony és peremterületei) április végénél május elejénél előbb nincsenek tojásai a fajnak. Ezen ismeretek alapján a költőládák kitelepítését még a költési időszak előtt megkezdtük*, s így április 1-jére a korábbi évekbeli kihelyezésekkel együtt már 29 db mesterséges odú állt a vércsék rendelkezésére (Várpalota környékén 23 db, Tótvázsony/Barnag határában 6 db). Ezeknél a költőládáknál április 17-én (Várpalota) figyeltük meg először, hogy megjelentek bennük a vörös vércsék. A költőládák első vizsgálatára ezt követően kerítettünk sort (április 29-én), s ekkor már 7 tojásból álló (teljes) fészekaljat éppúgy találtunk, mint a fészkelés kezdeti stádiumában lévő, 1 tojást tartalmazót. A további április 29. és július 08. közötti, 10 hetet átfogó fészkelési időszakban a Várpalota térségében található költőládáknál összesen 11 alkalommal vizsgáltuk lakottságukat, illetve a költések folyamatának alakulását. Kutatásaink során az odúk elfoglalásától a fiókák kirepüléséig több ezer adatot rögzítettünk. Többek közt vizsgáltuk a hím és tojó madár jelenlétét, viselkedését, jelöltségét; a tojások számát, méretét, tömegét; a fiókák számát, korát, tömegét, a kirepülési sikert stb. A fészekaljak tojásainak méreteit Mitutoyo típusú digitális tolómérővel állapítottuk meg, a fiókák tömegmérésénél pedig 300 grammos Pesola típusú rugós erőmérőt használtunk. A fiókák egy részénél alumínium-, ill. színes gyűrűs jelölést is alkalmaztunk, hogy a későbbiekben ennek segítségével a faj egyedeinek területhűségére, revírfoglalására stb. is adatokat nyerhessünk. A faunisztikai adatgyűjtéseknél, a szülőpárok korának meghatározásánál, ill. a madarak jelöltségének megfigyelésénél es Zeiss, ill es Tesco típusú kézi távcsöveket, valamint as Kowa típusú állványos távcsövet használtunk. A kitett költőládáknál és körzetükben 2001-ben február 25. és szeptember 30., 2002-ben pedig március 10. és augusztus 18. között végeztünk faunisztikai és költésbiológiai vizsgálatokat (46, ill. 50 terepnap alkalmával). Az egyes előfordulásokról az élőhelyekről készített fotódokumentációk mellett 1: es méretarányú térképi dokumentációt is készítettünk a későbbi időszak ismételt felvételezéseinek megkönnyítése céljából. * A költőládák nagyfeszültségű hálózat rácsos szerkezetű vasoszlopaira tervezett még költési időszak előtti kihelyezésének időszakában a ládák telepítésének helyszínéül kiválasztott nyomvonalon az oszlopok cseréjére és a vezetékrendszer átépítésére került sor, ezért az odúk felszerelésére csak a kivitelezési munkálatok befejezését követően november között kerülhetett sor (még feszültségmentes időszak alatt).

9 Eredmények Telepítési kísérlet Projektünk első évében (2001) a Várpalota körzetében található 23 db költőládából 11 db-ot (38%) foglaltak el a vörös vércsék, s 9 db odúban (31%) sikeres költés is lezajlott. A fészekaljak nagyságát és a költések alakulását vizsgálva a következőket állapítottuk meg: 1. A fészkelési időszak tartama (10 költőpár alapján) 2001-ben a következőképpen alakult: a költés/fiókanevelés április 17. július 24. között zajlott le, míg a tojásrakás időszaka április 17. május 26. közé esett. 2. A költőpárok 53 db tojást raktak le (4,8 db/fészekalj), s ebből 36 fióka (67,7%) sikeres kirepülését regisztráltuk (3,3 pld/fészekalj). 3. A tojások méretére vonatkozóan 9 fészekalj (44 db tojás) esetében végeztünk vizsgálatot. A tojások átlagos hosszúsága 38,93 mm, átlagos szélessége 31,09 mm volt. 4. A fiókák egy részét (27 pld) kirepülésük előtt egyedi számozású alumínium jelzőgyűrűvel jelöltük meg. Közülük 6 fészekalj 24 pldát (fészekaljanként eltérő színű) színes jelöléssel is elláttuk ben fedezethiány miatt további költőládákat nem tudtunk telepíteni, és újabb térségeket sem tudtunk bevonni a faunisztikai feltárások folytatásába. A korábban kihelyezett költőládáknál azonban a Bakonyi Természettudományi Múzeum támogatásával folytatni tudtuk 2001-ben megkezdett kutatásainkat. Vizsgálatunk időszakában ekkor már 33 költőpár (100%) telepedett meg a Várpalota Veszprém közötti területen: közülük 16 pár (49%) a már 2001-ben is kinn lévő odúkban kezdett fészkelésbe, míg 17 pár (51%) újonnan jelent meg a térségben 25%-uk a kialakított folyosókban. A fészekaljak nagyságára és a költések alakulására nézve 2002-ben a következő eredmények születtek: 1. A fészkelési időszak alakulására nézve a következőket állapítottuk meg: a költés/fiókanevelés április 07. július 28. között zajlott le, míg a tojásrakás időszaka április 07. június 03. közé esett (6. ábra). 2. A költőpárok min. 164 db* tojást raktak le (5,0 db/fészekalj), s ebből 129 fióka (77,4%) ki is röpült (3,9 pld/fészekalj) (7. ábra). * A feszültség alatt levő oszlopokon található költőládák esetében az ellenőrzés nehézsége miatt a tojásszámot a kirepült fiókák számával egyezőnek vettük!

10 6. ábra A fészkelési időszak tartamának alakulása 2002-ben az Inota Várpalota Öskü Kádárta Berhida Vilonya Királyszentistván térségében előforduló vörös vércse (Falco tinnunculus) populáció vizsgálata alapján. (Megjegyzés: a B1, B2 és KI 2 párnál a tojásrakás és a kotlás időszaka ismeretlen maradt előttünk; a VI 1, VI 2 és VI 5 párnál pedig csak a fiókák kirepülési időszakát tudtuk figyelemmel kísérni.)

11 7. ábra A lerakott tojások és kirepült fiókák számának alakulása 2002-ben az Inota Várpalota Öskü Kádárta Berhida Vilonya Királyszentistván térségében élő vörös vércse (Falco tinnunculus) populációban (33 db költőláda alapján). 3. A tojások nagyságát 22 fészekalj 119 db mért tojása alapján vizsgáltuk. Az átlagos hosszúság 38,57 mm-re, az átlagos szélesség 30,94 mm-re adódott. 4. A kikelt 130 pld fióka (78%) közül 84 pld-t (50,4%) egyedi számozású gyűrűvel láttunk el (29 pld esetében fészekaljankénti színjelzést is alkalmaztunk). A költőpárok 2002-ben 129 fiókát röpítettek. A vizsgált költőládáknál korábbi jelölésű egyedeket nem figyeltünk meg. (Megjegyzés: a Tótvázsony/Barnag térségébe vezeték nélküli beton villanyoszlopokra kihelyezett költőládák többségét /5 db/ megsemmisítve találtuk, az oszlopokat kidöntötték, a költőládákat összetörték. Az Öskü határába kihelyezett 4 költőládánk közül egyet hasonló módon oszlopostól kidöntöttek.) Állományfelmérés A vörös vércsét hazánkban ma általánosan elterjedt madárfajnak tartják, annak ellenére, hogy állományának területi megoszlása nagy szóródást mutat, és pontosan nem is ismert. Mivel projektünk távlati

12 céljainak megvalósításához ismernünk kell a Bakonyban fellelhető állomány területi elhelyezkedését, ezért a faj előfordulásának felmérése céljából a évben számos élőhelyen végeztünk faunisztikai kutatásokat. Kiemelt vizsgálati területnek a Keleti-Bakonyt és Veszprém térségét (Kádárta Gyulafirátót Márkó) tekintettük, emellett a Balaton-felvidéken és a Déli-Bakonyban végeztünk további, szondázó jellegű kutatásokat. A Keleti-Bakonyban csak Csetény község határában állapítottuk meg a faj előfordulását (fészkelés?). A Tapfer (1981) által korábban leírt, és 2001-ben általunk kutatásba vont területeken a vörös vércsét sehol sem találtuk meg. Veszprém térségében bakonyi viszonylatban jelentősnek mondható állományt találtunk Kádártánál (min. 8 pár). Felmérésünk szerint itt a költőpárok többsége (min. 5 pár) nagyfeszültségű hálózat rácsos szerkezetű vasoszlopain költ dolmányos varjak gallyfészkeiben. (E párok esetében fészkelésük körülményei miatt költésbiológiai adatok gyűjtésére nagyon korlátozottak voltak a lehetőségeink. Tevékenységünk többnyire csak a kotlás folyamatának kontrollálására, szerencsés esetben a fiókák kikelésének és számának, illetve kirepülésük időszakának megállapítására szorítkozhatott.) A Balaton-felvidék és a Déli-Bakony kutatott területein csak Nemesvámos Tótvázsony térségében került elő egy kisebb itt már korábban is ismert populáció. Értékelés Bár átfogóbb elemzésekre csak több évet érintő és nagyobb menynyiségű mintavételi anyag kiértékelése nyújthat módot, azért a rendelkezésünkre álló eddigi eredmények alapján a következőket mégis megállapíthatjuk: A kialakított folyosókban javultak a már meglévő állományok fészkelési körülményei, valamint a költések eredményessége. A folyosókba kihelyezett költőládák révén új párok települtek be. A munka első két évében sikerült az évi várpalotai populáció 94%-át visszatelepíteni. Pontos adatokat nyertünk az egyes költőpárok szaporodási ciklusára, ill. fészekaljaik jellemzőire (tojás- és fiókaszám, mortalitás stb.) vonatkozóan. Fényképfelvételeken és topográfiai térképeken dokumentáltuk a vörös vércsék által jelenleg lakott bakonyi élőhelyek állapotát. A Keletiés Déli-Bakony térségéből újabb faunisztikai adatokat nyertünk a faj mai

13 elterjedésére, gyakoriságára és állománynagyságára vonatkozóan. A vörös vércse fészkelési ciklusának/ költésbiológiájának pontosabb ismeretében hatékonyabb természetvédelmi beavatkozásokra nyílhat mód a faj védelme érdekében. Összefoglalás A 4000 km 2 kiterjedésű Bakony-hegység térségében a Magyarországon ma még általánosan elterjedtnek tartott vörös vércse (Falco tinnunculus) állománya napjainkra erősen visszaszorult. Az egyedszámcsökkenéshez vezető okok egyike a fészkelési lehetőségek beszűkülése volt ben kezdett munkánk során a faj által korábban lakott élőhelyeken elsősorban Várpalota térségében költőládák kihelyezésével lehetővé kívántuk tenni az 1990-es évek közepén itt élt állomány visszatelepülését, ill. célul tűztük ki a még fellelhető szórványpopulációk közötti fészkelési folyosók kialakítását. Tevékenységünk nyomán eddig 33 költőpár telepedett meg a Várpalota Veszprém közötti területen, közülük 16 pár (49%) a már 2001 tavaszán is kinn lévő odúkban kezdett költésbe, további 17 pár (51%) pedig újonnan telepedett meg későbbi (2001. őszi) kihelyezésű költőládákban (25%-uk a kialakított folyosókban ). A költőpárok 129 fiókát röpítettek. Köszönetnyilvánítás A telepítési program a KAC ( /2000 számú) és Bakonyi Természettudományi Múzeum támogatásával valósulhatott meg. Köszönetet mondunk Simon Károlynak (Veszprém) és Széplaki Imrének (Veszprém) a évi telepítések és ellenőrzések során nyújtott segítségükért, és rajtuk kívül mindazoknak, akik munkánkat valamilyen módon segítették. Felhasznált irodalom Andrési P.: Cselekvő természetvédelem. Szeged, JGYTF Kiadó, 212 p. Haraszthy L. Vörös vércse In: Haraszthy, L. (szerk.): Magyarország madarai. Budapest, Mezőgazda Kiadó, p Keve A.: A Keszthelyi-hegység és a Kisbakony madárvilága. A Bakony természettudományi kutatásának eredményei, 6. k. Veszprém, p.

14 Keve A.; Tapfer, D.: A Balaton-felvidék madárvilága. A Bakony természettudományi kutatásának eredményei, 11. k. Zirc, p. Magyar G.; Hadarics T.; Waliczky Z.; Schmidt E.; Nagy T.; Bankovics A.: Nomenclator avium Hungariae. Magyarország madarainak névjegyzéke. Budapest Szeged, Madártani Intézet MME Winter Fair, 202 p. Tapfer D.: Ragadozómadarak és baglyok elterjedése a Bakonyban napjainkban és védelmük alapvető szempontjai. In: Tóth S. (szerk): Ankét a Bakony madárvilágának szervezett védelmére (Zirc, október 4.) 34 p. I.m. p Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc Tapfer D.: A vörösvércse (Falco tinnunculus L.) a Keleti-Bakonyban ( ) A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 16. k. Veszprém, p

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva

Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Előzmények: hazai és külföldi példák XX. század elején Csörgey Titusz a Hortobágyon telepítette 55 darab fűzkosárral, amit szénával

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években

A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,

Részletesebben

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321)

A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Keleti-Bakony közösségi jelentőségű élőhelyeinek és fajainak megóvása és helyreállítása (LIFE07 NAT/H/000321) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tevékenysége a projekt alatt Petróczi Imre Balaton-felvidéki

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 1 8 2 8 0 5 5 1 1 0 6 adószáma cégjegyzék száma ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET MEGNEVEZÉSE: Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET CÍME: 6800 Hódmezővásárhely Kölcsey u 1 A KETTŐS KÖNYVVITELT

Részletesebben

A kék vércse, a vörös vércse és az erdei fülesbagoly mesterséges telepítésének eredményei a Dél-Alföldön

A kék vércse, a vörös vércse és az erdei fülesbagoly mesterséges telepítésének eredményei a Dél-Alföldön Ornis 2002-bak_uj.qxd 2005-01-27 9:32 Page 93 Ornis Hungarica 10: 93-98. 2000 A kék vércse, a vörös vércse és az erdei fülesbagoly mesterséges telepítésének eredményei a Dél-Alföldön Molnár Gyula Molnár,

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI PROGRAM Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programjának támogatásával www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN Mecseki

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas

Részletesebben

KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról

KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN - Összefoglaló a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak ukrajnai útjáról 2011 LIFE NAT/HU/000384 KERECSENSÓLYMOK ÉS KERECSENSÓLYOM-VÉDELEM UKRAJNÁBAN

Részletesebben

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS Dombóvár, 2015. január 30. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200

Részletesebben

és Természetv Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart A Magyar Madártani ntartó rendszerének nek fejlesztése

és Természetv Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart A Magyar Madártani ntartó rendszerének nek fejlesztése Tanner Tibor A Magyar Madártani és Természetv szetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart ntartó rendszerének nek fejlesztése se Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi

Részletesebben

A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben

A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben Natura Somogyiensis 19 275-280 Ka pos vár, 2011 A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben 1,2 Kovács Gyula, 2 Winkler Dániel & 2 Faragó Sándor 1Dél-Balatoni Természetvédelmi

Részletesebben

A Somogy megyei fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány 2004. évi felmérésének eredményei

A Somogy megyei fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány 2004. évi felmérésének eredményei Natura Somogyiensis 15 219-226 Ka pos vár, 2008 A Somogy megyei fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány 2004. évi felmérésének eredményei Horváth Zoltán Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ

MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt. vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ MOL fiatal tojó a kirepülés elõtt vandorsolymok.hu JELENTÉS A VÁNDORSÓLYOM SZÍNESGYÛRÛZÉSI ÉS MÛHOLDAS JELADÓS PROGRAMHOZ vándorsólyom-védelmi program 2009 A vándorsólyom-gyûrûzési és mûholdas nyomkövetési

Részletesebben

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021

Részletesebben

Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban

Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Szúnyogok és legyek kék vércse fészekodúkban Soltész Zoltán soltesz@entomologia.hu 2015.03.01. Kék vércse Falco vespertinus Linnaeus, 1766 fokozottan védett ragadozó telepesen költ Life program: több,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához

A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához Készült A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081) LIFE+ program keretében. www.rollerproject.eu

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke Lasztovicza Jenő részére Veszprém Megyeház tér 1. 8200 Ügyszámunk: 27464 /2012.

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u. 42. E-mail: mme28@t-online.hu Honlapunk: www.madarvarta@atw.

Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u. 42. E-mail: mme28@t-online.hu Honlapunk: www.madarvarta@atw. Tolna megye Természeti Értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál u. 42. E-mail: mme28@t-online.hu Honlapunk: www.madarvarta@atw.hu 1. A szervezetre vonatkozó adatok: A szervezet neve: Alakulás éve:

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

A 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei

A 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei A 6. Magyar Biodiverzitás Nap előzetes arachnológiai eredményei Kovács Péter, Szita Éva és Szinetár Csaba Euregionális Természettudományi Konferencia NYME SEK, Szombathely 2011 Biodiverzitás Napok Gyökerek

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN

SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN A Pannon Egyetemen működő Ornitológiai Kutatócsoport keretében 2004 óta folyik kutatómunka, főként a viselkedésökológia és ökológia

Részletesebben

FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra)

FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra) FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra) A 2000. évben végzett felmérések alapján a fekete gólya magyarországi állománya az elmúlt évtizedben emelkedni látszik. Míg 1996-ban 150-200 párra volt tehető a fészkelő fekete

Részletesebben

A közterület, mint élettér

A közterület, mint élettér A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:

Részletesebben

Balaton VOLÁN Személyszállítási Zártkörűen működő részvénytársaság

Balaton VOLÁN Személyszállítási Zártkörűen működő részvénytársaság 8200 Veszprém, Pápai u. 30. Postacím: 8201 Veszprém, Pf. 77. Tel.: *(06 )88/590-686, Fax: (06) 88/590-652 E-mail: balatonvolan@balatonvolan.hu Internetcím: www.balatonvolan.hu Balaton VOLÁN Személyszállítási

Részletesebben

FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE

FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE FOKOZOTTAN VÉDETT RAGADOZÓMADÁR- FAJOK ÉS A FEKETE GÓLYA MAGYARORSZÁGI HELYEZTE SÓLYOMCSALOGATÓ Szarvas 2015. február 28. KERECSNSÓLYOM- VÉDELMI PROGRAM EREDMÉNYEI 2014 KERECSENSÓLYOM KÖLTÉSI EREDMÉNYEK

Részletesebben

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek,

zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli Emelkedő karsztvízszintek, Emelkedő karsztvízszintek, zszintek, visszatérő források a Dunántúli-középhegységbenntúli li-középhegys gben A A Balaton és s vízgyűjtő-gazdálkodás gazdálkod c. FórumF Gyenesdiás, s, 2015. szept. 29. Karsztos

Részletesebben

A FEHÉR GÓLYA (Ciconia ciconia) HELYZETE MAGYARORSZÁGON, 1941-2002

A FEHÉR GÓLYA (Ciconia ciconia) HELYZETE MAGYARORSZÁGON, 1941-2002 A FEHÉR GÓLYA (Ciconia ciconia) HELYZETE MAGYARORSZÁGON, 1941-2002 A fehér gólya Magyarországon fokozottan védett faj. A BirdLife International nemzetközi állományadatokon alapuló osztályozása alapján

Részletesebben

"A megújuló főkarsztvíztároló

A megújuló főkarsztvíztároló "A megújuló főkarsztvíztároló emelkedő karsztvízszintek, újrainduló források a Dunántúli-középhegységben XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014 1990 karsztvízszintemelkedés 2014 2003 karsztvízszintemelkedés

Részletesebben

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti

Részletesebben

8. számú főút fejlesztésének bemutatása Veszprém megyében, valamint a fejlesztéshez kapcsolódó projektek ismertetése. Veszprém, 2014. március 13.

8. számú főút fejlesztésének bemutatása Veszprém megyében, valamint a fejlesztéshez kapcsolódó projektek ismertetése. Veszprém, 2014. március 13. 8. számú főút fejlesztésének bemutatása Veszprém megyében, valamint a fejlesztéshez kapcsolódó projektek ismertetése Veszprém, 2014. március 13. 8. sz. főút fejlesztése Veszprém megyében A 8. sz. főút

Részletesebben

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Részletesebben

A költőhelyre zsákmánnyal berepülő gyöngybagoly (Fotó: Dr. Kalotás Zsolt) Szöveg: Bank László. Nyomda: Kállaik Kft. 2009.

A költőhelyre zsákmánnyal berepülő gyöngybagoly (Fotó: Dr. Kalotás Zsolt) Szöveg: Bank László. Nyomda: Kállaik Kft. 2009. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány GYÖNGYBAGOLYVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN A költőhelyre zsákmánnyal berepülő gyöngybagoly (Fotó: Dr. Kalotás Zsolt) Kiadó: Baranya

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

"A A Dunántúli-középhegységi

A A Dunántúli-középhegységi "A A Dunántúli-középhegységi ntúli-középhegys gi karsztvíz-testek testek állapotértékelése llapotértékel Csepregi A. (Hydrosys Kft.) Gondárné Sőregi Katalin (Smaragd GSH) Fórum a Dunántúli-középhegység

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

Biharugra egy Hortobágytól eltérő vadlúdvonulási útvonal

Biharugra egy Hortobágytól eltérő vadlúdvonulási útvonal Crisicum 2. pp.215-219. Biharugra egy Hortobágytól eltérő vadlúdvonulási útvonal Zalai Tamás Abstract Biharugra - A migration route of wild geese independent of Hortobágy: The pattern of occurrences of

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 3. Fecskevédelmi eszközök és módszerek

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 3. Fecskevédelmi eszközök és módszerek Gyakorlati madárvédelem a ház körül 3. Fecskevédelmi eszközök és módszerek Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Miért kell kiemelten foglalkozni a fecskékkel? A füsti és a molnárfecske

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/ Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/ KUTATOTT BARLANGJAINKRÓL - RÖVIDEN A kutatási engedélyeinkben foglalt feladatainkról és a 2005. évben végzett tevékenységeinkről

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket?

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? KÉSZÍTETTE: ÜGYVÉDBRÓKER KFT. INFO@UGYVEDBROKER.HU WWW.UGYVEDBROKER.HU Tartalom Az eredmények rövid összefoglalása... 3 A felmérés

Részletesebben

PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA

PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA A PÁLYÁZAT TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA PÁLYÁZATI LAP -2012 AZ ISKOLA Neve: Kőrösi Csoma Sándor Általános Címe: 2120 Dunakeszi, Garas u. 26. Résztvevő diákok száma: körülbelül 500 diák Tervezésben résztvevő pedagógusok száma: 4 tanár Kapcsolattartó

Részletesebben

Vadászati állattan és etológia

Vadászati állattan és etológia Vadászati állattan és etológia 4. Galamb- és énekesmadár-alakúak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Dr. Katona Vadvilág Krisztián Megőrzési Intézet Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT

GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT Gémtelepek a Dél-Tiszántúlon A Puszta és a 2004 Maros 1/21. határszakaszán pp. 199-206. 1999 és 2005 között Kotymán László GÉMTELEPEK A DÉL-TISZÁNTÚLON ÉS A MAROS HATÁRSZAKASZÁN 1999 ÉS 2005 KÖZÖTT KOTYMÁN

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Térinformatikai rendszer alkalmazása a madarak vonulásának nyomonkövetésében

Térinformatikai rendszer alkalmazása a madarak vonulásának nyomonkövetésében Harangozó Edit: Térinformatikai rendszer alkalmazása a madarak vonulásának nyomonkövetésében haranged@freemail.hu A Térinformatika Napja - Székesfehérvár, NyME-Geo 2009. november 18. Témaválasztás Fotó:

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership

Részletesebben

Információk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban

Információk az utak menti fásításról. Zsidákovits József. üzemeltetési mérnök, KKK. Budapest 2008. február 20. 1. A fásítás két évtizede számokban Információk az utak menti fásításról Zsidákovits József üzemeltetési mérnök, KKK Budapest 2008. február 20. Témák áttekintése 1. A fásítás két évtizede számokban 2. Változások a 3. Közút menti fák állapotvizsgálata

Részletesebben

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az

Részletesebben

Teljesítési jelentés

Teljesítési jelentés Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Debrecen Hatvan u. 8-10. 4025 Teljesítési jelentés A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén az állami vízfolyások környezetébe illegálisan

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2007. április 19.-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2007. április 19.-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 07/64-2/2007. ELŐ TERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén

A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik védelme az európai vonulási útvonal mentén A kis lilik Anser erythropus n A kis lilik Európa egyik legveszélyeztetettebb madárfaja. A skandináviai költőállomány, melyet a XX. sz. elején több

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

Vadászati állattan és etológia

Vadászati állattan és etológia Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Frissítve: 2014. 03.11 1 Ragadozómadarak röpképe Ragadozómadarak röpképe Ölyvek Széles

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

Fészket foglaló gólyák (Fotó: Schwarzkopf Ágnes) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Lovászi Péter

Fészket foglaló gólyák (Fotó: Schwarzkopf Ágnes) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Lovászi Péter Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FEHÉRGÓLYA-VÉDELMI PROGRAM www..baranyamadar..hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN 1 Fészket foglaló gólyák (Fotó: Schwarzkopf Ágnes) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

A felmérési egység kódja:

A felmérési egység kódja: A felmérési egység lajstromszáma: 0136 ÚMFT Programiroda A felmérési egység adatai A felmérési egység kódja: A kódrészletek jelentése: Hulladé//30/Ksz//Ált Hulladékgazdálkodás szakképesítés-csoportban,

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449

Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449 1. Általános információk Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449 Projekt címe: Túra utak a Szatmár-Beregben Megvalósulás helyszíne: Szatmár-Bereg, Fehérgyarmat Kedvezményezett(ek) bemutatása: Szabolcs-Szatmár-Beregi

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda 8200 Veszprém, Óváros tér 9.

VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda 8200 Veszprém, Óváros tér 9. VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda 8200 Veszprém, Óváros tér 9. ELŐTERJESZTÉS a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2009.

Részletesebben

Használhatósági határállapotok

Használhatósági határállapotok Használhatósági határállapotok Repedéstágasság ellenőrzése Alakváltozás ellenőrzése 10. előadás Definíciók Határállapot: A tartószerkezet olyan állapotai, amelyeken túl már nem teljesülnek a vonatkozó

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés

A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés A tarakbúza jelentősége és az ellene történő védekezés Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

A hiperspektrális képalkotás elve

A hiperspektrális képalkotás elve Távérzékelési laboratórium A VM MGI Hiperspektrális laborja korszerű hardveres és szoftveres hátterére alapozva biztosítja a távérzékelési technológia megbízható hazai és nemzetközi szolgáltatását. Távérzékelés

Részletesebben

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015)

Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) Magyar Vízivad Közlemények 26. (2015) Hungarian Waterfowl Publications 26. (2015) BÜTYKÖS HATTYÚ FÉSZKELŐÁLLOMÁNY-FELMÉRÉS A BALATONON BREEDING POPULATION SURVEY OF MUTE SWAN ON LAKE BALATON 1, 2 Kovács

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt.

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Időutazás (2005.) MARABU Kiindulási helyzet - Heterogén, többnyire elöregedett, korszerűtlen eszközpark

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Útmutató a középfeszültségű vezetékszakaszok oszlopainak felméréshez

Útmutató a középfeszültségű vezetékszakaszok oszlopainak felméréshez Nyomatékosan felhívjuk minden felmérő figyelmét, hogy az oszlopokról vagy vezetékről lelógó madártetemeket semmilyen módon ne próbálja meg lepiszkálni, és senki ne próbáljon meg oszlopra mászni, mert az

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18930191-1-19 Bejegyző szerv: VESZPRÉM MEGYEI BÍRÓSÁG Regisztrációs szám: PK. 60 010/2000 EGYÜTT A KÖNYVTÁRÉRT ALAPÍTVÁNY 8420 Zirc, JÓZSEF A. utca 1 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási

Részletesebben

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA Prommer Mátyás Gömörszőlős, 2011. október 3-5. Madarak területhasználata Fészkelési időszak (filopatria, intenzív területhasználat Diszperzió/kóborlás

Részletesebben

MŰKÖDÉSI TERÜLET TOLNA MEGYE NYUGATI RÉSZE, 76 TELEPÜLÉSSEL. Dombóvári Csoport. Szekszárdi Csoport

MŰKÖDÉSI TERÜLET TOLNA MEGYE NYUGATI RÉSZE, 76 TELEPÜLÉSSEL. Dombóvári Csoport. Szekszárdi Csoport MŰKÖDÉSI TERÜLET TOLNA MEGYE NYUGATI RÉSZE, 76 TELEPÜLÉSSEL Dombóvári Csoport Szekszárdi Csoport Az MME 1974 január 6-án alakult 200 fővel. Jelenlegi taglétszám 9489 fő. Az MME 28. sz. Dombóvári Csoportja

Részletesebben

A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek. Mihálffy Krisztina. Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27.

A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek. Mihálffy Krisztina. Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27. A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek Mihálffy Krisztina Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27. Tartalom Előzmények A projekt haladási üteme A projekt részei A projekt tartalma, indokoltsága

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

Október 4. péntek. Október 5. szombat

Október 4. péntek. Október 5. szombat 2013. október hónapra tervezett sebességmérések (Veszprém MRFK) Nap Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 08.30-09.30 8-as sz. főút Devecser és Ajka-Bakonygyepes közötti szakasza 09.50-11.00 Devecser,

Részletesebben

Fészkelő madárállományok monitoringja erdősávokban

Fészkelő madárállományok monitoringja erdősávokban Ornis Hungarica (2011) 19: 125 132. Fészkelő madárállományok monitoringja erdősávokban Jánoska Ferenc Jánoska Ferenc 2011. Monitoring of breeding bird communities of windbreaks Ornis Hungarica 19: 125

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben