I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. A rendelet célja

Átírás

1 1 Nagyacsád Község Önkormányzata Képviselőtestületének 8./2011. (VIII.25.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokról (egységes szerkezetben) Nagyacsád Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)18. (1)-(2) és (5) bekezdésében, a 21. (1) bekezdésében, a 131. (1) bekezdésében, a 148. (7) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. (2) bekezdésében, a 10. (1) bekezdésében, a 25. (3) bekezdésében, a 26. -ban, a 32. (1) bekezdés b) pontjában, a 32. (3) bekezdésében, a 38. (9) bekezdésében,a 43/B. (1) bekezdésében, a 45. (1) bekezdésében, a 46. (1) bekezdésében, az 50. (3)bekezdésében, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 19. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1. A rendelet célja, hogy a helyi sajátosságnak megfelelően meghatározza a pénzbeli és természetben biztosítható szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, igénybevételének módját, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait. 2. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a Gyvt.-ben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások esetén a Gyvt. 4. (1) bekezdés a)-b) pontjában, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az a) pontban foglaltakon túlmenően a Gyvt. 4. (2) bekezdésében, c) az Szt.-ben meghatározott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások tekintetében az Szt. 3. (3) bekezdésében meghatározott személyekre, feltéve, hogy Nagyacsád község közigazgatási területén lakcímmel rendelkeznek,valamint d) az Szt. 3. (1)-(2) bekezdésében és az Szt. 6. -ában meghatározott személyekre.

2 2 3. Eljárási rendelkezések 3. (1) Az ellátások iránti kérelmet az év bármely munkanapján a Polgármesteri Hivatalban (Nagyacsád, Deák F. u. 1-3.), ügyfélfogadási időben lehet benyújtani. A kérelem postai küldeményként a Polgármesteri Hivatal címére (8521 Nagyacsád, Deák F. u. 1-3.) is feladható. (2) Az ellátásokat a Polgármesteri Hivatalban rendelkezésre álló, vagy a honlapról letöltött formanyomtatványon is lehet kérelmezni. 4. (1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli ellátásokat ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik a kérelmező lakcímére kell utalni. Ettől eltérően kérelemre a rendszeres ellátás bankszámlára is utalható. (2) Házipénztárból csak a jogerősen megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatást és átmeneti segélyt lehet kifizetni abban az esetben, ha a támogatás a 9. (3) bekezdésében meghatározott létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet miatt kerül megállapításra. 5. (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül benyújtott kérelemre a körjegyző vagy a polgármester a hatáskörébe tartozó ellátásokra vonatkozóan a megtérítés összegét a) részletekben fizetteti meg, ha a kötelezett aa) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem éri el, vagy ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem éri el; b) csökkenti, ha a kötelezett ba) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-t nem éri el, vagy bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el; c) elengedi, ha a kötelezett ca) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el, vagy cb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el. (2) A részletfizetés legfeljebb hat havi időtartamra engedélyezhető. (3) A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60 %-át. A fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.

3 3 6. (1) Az e rendeletben foglalt ellátások iránti kérelemhez a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben, illetve a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben meghatározott igazolásokon túl csatolni kell: a) a havi rendszerességgel járó nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelmekről, valamint a kapott gyermektartásdíjról, egyéb, szerződés alapján járó tartásdíjról, életjáradékról, az Szt. 4. (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásokról, a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény által szabályozott családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított nettó összegről a kifizető igazolását vagy a folyósítási szelvényt, nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított nyugdíjösszesítőt és nyugdíjszelvényt, kivéve ha az ellátás a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, továbbá vállalkozásból, őstermelői tevékenységből amennyiben adóbevallásra kötelezett származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző évben szerzett jövedelemről és a jövedelmet csökkentő elismert költségekről és a befizetési kötelezettségekről az APEH által kiállított igazolást, kivéve ha a vállalkozás, őstermelői tevékenység a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt, c) közoktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személy ösztöndíjáról, tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról, valamint a szociális és egyéb juttatásairól az intézmény igazolását, d) a fizetett, levont gyermektartásdíjról da) a kifizető igazolását, db) a postai feladóvevényt, dc) a jogosult átvételi elismervényét, dd) a jogosult nyilatkozatát a kapott gyermektartásdíj összegéről, vagy de) az önálló bírósági végrehajtó igazolását, e) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszerességgel járó jövedelem megszűnéséről az okiratot, f) vállalkozási, őstermelői tevékenység megszűnéséről az illetékes hatóság határozatát, társas vállalkozás esetén a cégbíróság döntését a cégjegyzékből való törlésről. (2) A jövedelemmel nem rendelkező, nem tanköteles, közoktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytató, aktív korú személy részéről csatolni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel. (4) Csatolni kell a gyermek elhelyezés, illetve a gyámrendelés tárgyában hozott határozatot, a gyermektartásdíjról szóló jogerős bírósági ítéletet, egyezséget jóváhagyó bírósági végzést. (5) Sürgős szükség esetén- ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják- a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.

4 4 E rendelet végrehajtása során az Szt. 4. (1) bekezdésében, valamint a Gyvt. 5. -ában meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az átmeneti segély, az aktív korúak ellátása, a lakásfenntartási támogatás, a közgyógyellátásra való jogosultság, az ápolási díj iránti kérelmek elbírálása során a kérelmező lakásán környezettanulmányt kell készíteni. (2) A környezettanulmány mellőzhető, ha a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül már készült környezettanulmány, kivéve ha a kérelmező körülményeiben időközben változás következett be. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, beiskolázási támogatás, utazási támogatás, gyermekszületési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, a temetési segély, iránti kérelmek elbírálása a polgármester hatásköre. (4) Az Szt. 43/B. alapján az ápolási díjjal kapcsolatos hatáskört a körjegyző gyakorolja. II. Fejezet Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások 4. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 9. (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kell megállapítani a gyermeknek, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A rendkívüli élethelyzetről szóló igazolást (pl. orvosi igazolás, rendőrségi jegyzőkönyv, társadalombiztosítási szerv igazolása, bírósági végzés, díjhátralékról szóló igazolás) a kérelemhez csatolni kell. (2) Létfenntartási gondoknak tekintendő különösen: a) a megfelelő élelmezés hiánya, b) a lakhatás elvesztésének veszélye, c) a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye, d) a megfelelő ruházkodás hiánya, vagy e) ha a család anyagi erőforrásai nem elegendőek a szükséges tanszer, tankönyv, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlására. (3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező családjában a) tartós betegség, vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem kiesés következett be és egyszeri kiadásra kényszerülnek, b) elemi kár, vagy baleset következett be, vagy bűncselekmény áldozatává váltak, c) lakásfenntartási támogatásra nem jogosultak, de a lakásfenntartási költségek megfizetésére nem képesek és emiatt hátralékuk keletkezett, d) méltányossági alapon közgyógyellátási igazolványra nem jogosultak, de a gyógyszerköltséget nem képesek viselni,

5 5 e) a nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik, f) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek iskoláztatásáról gondoskodnak. (4) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban kell részesíteni az (1)-(3) bekezdésben meghatározott körülmények fennállása esetén a gyermeket, ha a) a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 140 %-ának 100 forintra kerekített összegét, b) a gyermeket egyedül nevelő törvényes képviselő jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150 %-ának 100 forintra kerekített összegét nem haladja meg. (5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege alkalmanként a) család esetében aa) 1 gyermek részére forint ab) 2 gyermek részére forint ac) 3 gyermek részére forint, majd minden további gyermek vonatkozásában az összeg forinttal emelkedik, de nem haladhatja meg a forintot. b) gyermeket egyedül nevelő törvényes képviselő esetében ba) 1 gyermek részére forint bb) 2 gyermek részére forint bc) 3 gyermek részére forint, majd minden további gyermek vonatkozásában az összeg forinttal emelkedik, de nem haladhatja meg a forintot. (6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formája lehet készpénz, vásárlási utalvány, vagy szolgáltatás térítési díjának átvállalása. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában kell biztosítani különösen védelembe vett gyermek esetében, ha a család életvitelének, a törvényes képviselő magatartásának ismeretében félő, hogy a pénzbeli támogatást nem a kérelemben megjelölt célra fordítják. 5. Beiskolázási támogatás 10. (1) Az általános iskolai, középiskolai és felsőfokú oktatásban részt vevő, tanévet kezdő gyermeket nevelő családok támogatásra jogosultak. (2) A pénzellátás feltétele, hogy a gyermek általános iskolában, középiskolában, felsőfokú oktatási intézményben tanévre beiratkozzon, arról iskolalátogatási igazolást mutasson be, jövedelmi helyzetet a Képviselő-testület nem határoz meg. (3) Az ellátás összege: általános iskolásoknál: Ft/gyermek, középiskolásoknál: Ft/gyermek, felsőfokú oktatási intézményben tanulóknál: 6.000Ft/gyermek. (4) Az ellátás az önkormányzattal szerződésben álló nevelési közoktatási intézménybe járó gyermeke részére természetben is nyújtható, különös tekintettel a gyermek tankönyvvel való ellátása érdekében annak összeghatáráig.

6 6 6. Gyermekszületési támogatás 11. (1) Egyszeri, vissza nem térítendő támogatásra jogosult minden olyan újszülött gyermek, akinek mindkét szülője Nagyacsádon állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és életvitelszerűen, állandó jelleggel a gyermek születésének időpontjában a község területén tartózkodnak, szociális, jövedelmi helyzettől függetlenül. (2) A támogatás kérelem alapján adható, a kérelmet a gyermek szülője terjesztheti elő. (3) A kérelem a gyermek születésétől számított 30 napon belül terjeszthető elő. (4) A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyát, TAJ kártyát, a kérelmet benyújtó szülő (törvényes képviselő) személyi igazolványát, lakcímkártyát, TAJ kártyát. (5) A támogatás összege: a.) egy újszülött gyermek esetében Ft b.) kettő újszülött gyermek esetében Ft c.) minden további újszülött gyermek esetében az összeg további forinttal emelkedik gyermekenként. 7. Utazási támogatás 12. (1) A Pápára, illetve Nemesgörzsönybe járó, általános iskolai oktatásban részt vevő tanulók helyközi utazásra jogosító, Bakony Volán Zrt. autóbuszjáratain érvényes bérletét az önkormányzat ingyenesen biztosítja. (2) Az érvényes utazásra jogosító bérletek átvétele, illetve az érvénytelen bérletek leadása minden hónap elején a Polgármesteri Hivatalban történik, előre meghirdetett időpontokban. (3) Nem jogosult az ingyenes bérlet átvételére, aki a meghirdetett időpontban nem veszi át azt. III. Fejezet Szociális rászorultságtól függő pénzbeli szociális ellátások 8. Aktív korúak ellátása 13. (1) 3Az Szt. 37. (1) bekezdés b)-c) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az Szt. 37/A. (1)-(2) bekezdése és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdés d) pontja szerint köteles együttműködni a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával.

7 7 (2) A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele az együttműködési kötelezettség, melynek keretében az ellátásban részesülő a) a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vételét kéri a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatánál. (továbbiakban: Szolgálat) b) részt vesz a beilleszkedést segítő program kidolgozásában, melyről írásbeli megállapodást köt a Szolgálattal c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, d) rendszeresen kapcsolatot tart a Szolgálattal, e) részt vesz az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson, illetve a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban és f) részt vesz a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatáson, képzésben (különös tekintettel az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére). (3) A Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai: a) az egyéni tanácsadás, illetve esetkezelésen belül: személyes megerősítést, álláskeresési készségek kezelését, képzésbe eljuttatást, mentálhigiénés tanácsadást, szociális problémák kezelését biztosító programok, b) az 55. életévét betöltöttek esetén az egészséges és kiegyensúlyozott időskorra, a családi teendők ellátására felkészítő programok, c) a 14. éven aluli kiskorúakat nevelők esetén a gyermekgondozási és háztartási teendők ellátását, a gyermeknevelés melletti tanulást segítő programok. (4) Az együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt megszegi, ha a (2) bekezdésben foglaltaknak, neki felróhatóan, két éven belül ismételten nem tesz eleget. (5) A megjelenési kötelezettség elmulasztása esetén csak házi-, vagy szakorvosi igazolást lehet elfogadni. (6) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás iránti kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja az Szt ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani, melynek érdekében a) az általa lakott lakást vagy házat higiénikus állapotban tartja és folyamatosan biztosítja tisztán tartását és takarítását, b) gondoskodik használatra alkalmas állapotú illemhelyről, azt rendeltetésszerűen használja és rendszeresen takarítja, fertőtleníti, c) az ingatlanhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja és d) a települési hulladék gyűjtésével kapcsolatban a települési hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat, valamint a környezet védelméről szóló önkormányzati rendeletben az ingatlan tulajdonosra vonatkozó kötelezettségeket, továbbá a parlagfű és egyéb allergén gyomok visszaszorításának szabályait maradéktalanul betartja. (7) A körjegyző a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelem benyújtását, valamint a felülvizsgálati eljárás megindítását követő 15 napon belül helyszíni környezettanulmány során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.

8 8 (8) Ha a kérelmező, vagy az ellátás jogosultjának lakókörnyezete a (6) bekezdésben foglalt bármelyik feltételnek vagy feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, vagy az ellátás jogosultját a kifogásolt hiányosság vagy hiányosságok felszámolására, amelynek teljesítéséről helyszíni szemlén győződik meg. (9) Amennyiben a kérelmező, valamint az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, részére foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságát és a támogatás folyósítását meg kell szüntetni. 9. Lakásfenntartási támogatás 14. (1) Önkormányzati lakásfenntartási támogatásban részesíthető az a személy, aki lakással vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik és abban lakik. Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül az ott élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói ítélettel megosztott lakás lakrészeit. (2) Nem részesülhet önkormányzati lakásfenntartási támogatásban az a személy, aki kizárólagos tulajdonát vagy bérletét képező lakást nem használja, kivéve, ha gyógykezelés alatt áll vagy tulajdoni illetőségét más személy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog alapján használja. Nem adható támogatás annak, aki lakás hasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik. Nem adható támogatás annak sem, akinek az ellátását az önkormányzat átmeneti, vagy tartós elhelyezést nyújtó intézményben biztosítja. (3) Önkormányzati lakásfenntartási támogatást abban az esetben kell megállapítani, ha a háztartásban az Szt. 38. (2a) bekezdés szerinti egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, továbbá a lakásfenntartás indokolt költsége eléri, vagy meghaladja a háztartás egy fogyasztási egységre számított havi jövedelmének 20%-át, egyedül élő esetében a 15 %-át. (4)A lakásfenntartás indokolt költsége az Szt. 38. (4) bekezdésében elismert lakásnagyság és az egy főre jutó elismert költség szorzata. Az önkormányzati lakásfenntartási támogatás megállapításánál az egy négyzetméterre jutó elismert költség 475 Ft. (5) Az önkormányzati lakásfenntartási támogatás havi összege Ft. (6) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 6. (1)-(4) bekezdéseiben foglaltakon túlmenően a kérelmezőnek csatolnia kell a) az általa lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség nagyságát igazoló iratot. Ezek lehetnek: adásvételi szerződés, bérleti szerződés, tulajdoni lap másolat, bérlő vagy albérlő esetében a bérleti vagy albérleti szerződés, szívességi lakáshasználat esetén az arra feljogosító lakáshasználati szerződést, amely igazolja, hogy a lakás fenntartásának költségeit kérelmező fizeti.

9 9 10. A lakásfenntartási támogatás megállapításának, folyósításának és megszüntetésének közös szabályai 15. (1) Az önkormányzati lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. (2) Annak a kérelmezőnek, aki a kérelmet már megállapított jogosultságának lejárta előtt nyújtja be, csak a lejáratot követően lehet az új jogosultságot megállapítani. (3) Meg kell szüntetni annak a személynek a lakásfenntartási támogatását a) aki ezt kéri, b) aki abból a lakásból amelyre a támogatást kapja, kiköltözött vagy c) akinek az e rendeletben megállapított jogosultság feltételei megszűnnek. (4)Közüzemi díj-, bérleti díj-, hátralék esetén a lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni juttatásként állapítható meg. Ebben az esetben a támogatás összegét a közüzemi szolgáltató, a bérbeadó számlájára kell utalni. Amennyiben a támogatásra jogosultnak többfelé is tartozása áll fenn, úgy kérelmére a támogatás összege megosztva is utalható. 11. Ápolási díj 16. (1) Az Szt. 43/B. -ban foglaltakra tekintettel, ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: a) az ápolt tartását, gondozását, ellátását szerződésben nem vállalták, b) az ápoló munkaviszonnyal rendelkezik és hozzátartozójának ápolása céljából fizetés nélküli szabadságot engedélyeztek részére, vagy munkaviszonyát azért kellett megszüntetnie, mert ápolás céljából a munkáltató nem engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot, vagy teljes munkaidős foglalkoztatását azért kérte 4 órára csökkenteni, hogy hozzátartozója ápolását el tudja látni, c) nincs az ápolásra szoruló személlyel közös háztartásban együtt élő olyan közeli hozzátartozó, aki az ápolási feladatot elláthatná, d) az ápoló családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, e) az ápoló és az ápolt közös lakásban, de legalább mindketten Nagyacsád község közigazgatási területén élnek életvitelszerűen. (2) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg a) 80 %-a, ha az ápoló keresőtevékenységet folytat és munkaideje az otthon történő munkavégzés kivételével a napi 4 órát nem haladja meg, b) 110 %-a 100 forintra kerekítve, amennyiben ba) az ápoló kettő, vagy több ápolásra, gondozásra szoruló személyt lát el, vagy bb) az ápoló fizetés nélküli szabadságot vett igénybe hozzátartozója ápolása céljából, c) 100 %-a az a)-b) pontokba nem tartozó esetekben. (3) Az ápolási díj iránti kérelemhez az Szt ában meghatározottakon túl mellékelni kell a) az ápoló családjában élők jövedelem igazolását,

10 10 b) fizetés nélküli szabadságról szóló munkáltatói engedélyt, vagy az elutasítást tartalmazó döntést, c) az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy a kérelmező részesül-e pénzellátásban, d) a rendszeres pénzellátásra vonatkozó hivatalos igazolást. (4) Az ápolási díjat a Szt ának rendelkezésein túl meg kell szüntetni akkor is, ha a) az e rendeletben foglaltak már nem állnak fenn b) az ápoló, vagy az ápolt ezt kéri, c) a jogosultság felülvizsgálata során az ápoló nem működik együtt a körjegyzővel. (5) Az ápolási díjra való jogosultság felülvizsgálatának eredményéről határozatot kell hozni. 12. Átmeneti segély 17. (1) Átmeneti segélyben részesülhet évente egy alkalommal az a személy, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy egyéb okból tartósan, vagy átmenetileg létfenntartási gondokkal küzd és helyzetén más módon nem lehet segíteni. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzeten a 9. (3) bekezdésében meghatározottakat kell érteni. (2) A kérelmező akkor tekinthető létfenntartási gondokkal küzdőnek, ha a) egyedül élőként az egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-ának 100 forintra kerekített összegét, b) közös lakásban együtt élő hozzátartozóként az egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ának 100 forintra kerekített összegét nem haladja meg. (3)Átmeneti segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg: a./ nyugdíjazás esetén, az ellátatlanság idejére; b./ gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal; c./ tartós ( egy hónapot meghaladó ) táppénzes állomány esetén; d./ elemi kár, baleset esetén; e./ egyedülálló ellátatlan személy részére; f./ lakásfenntartási támogatásra nem jogosult, de a költségek megfizetésére nem képes; g./ egyéb, rendkívüli ok bekövetkezése esetén. (4) Az átmeneti segély alkalmankénti összege a) megélhetési és gyógyszerköltségek biztosítására forint b) lakhatási feltételek biztosítására forint Az egy évben kifizetett segély összege nem haladhatja meg ezen összegek kétszeresét. (5) Ha a családban kiskorú gyermeket nevelnek a gyermek részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kell megállapítani. Amennyiben a kérelmező családjában rendkívüli esemény következett be, a polgármester az összes körülmény mérlegelésével az e rendeletben foglaltaktól eltérő összegű átmeneti segélyt vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg. (6) Az átmeneti segélyt készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában (vásárlási utalvány, közüzemi díj tartozás közvetlen átutalása a szolgáltató szervezet felé, tüzelő) lehet megállapítani.

11 Temetési segély 18. (1) Temetési segélyt az elhalálozást követő 3 hónapon belül kell benyújtani, az ezt követően benyújtott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelemhez mellékelni kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 32. (1) bekezdésében foglaltakon túl az eltemettető családjának jövedelemigazolását. (2) Temetési segély annak állapítható meg akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedül élő esetén 450 %-át. (3) A temetési segély összege Ft, azonban nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10 %-nál, de annak teljes összegét is elérheti, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek, vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (4) A helyben szokásos temetési költség a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszerese. (5) A képviselő-testület az Szt. 46. /1/ bekezdésében biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (6) Az Szt. 46. (2) bekezdésében foglaltakon túl nem állapítható meg temetési segély a) ha az elhunyt olyan életbiztosítással rendelkezett, melynek kedvezményezettje az eltemettető és a biztosítás összege meghaladja a temetés költségét, vagy b) annak, aki az elhunyt eltemettetését szerződésben vállalta. IV. Fejezet Szociális rászorultságtól függő természetben nyújtott szociális ellátások 14. Közgyógyellátás 19. Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot kell megállapítani annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 240 %-át, feltéve, hogy közgyógyellátásra az Szt. 50. (1)-(2) bekezdése alapján nem jogosult.

12 12 V. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 20. (1) Az Szt. alapján Nagyacsád község Önkormányzata a szociálisan rászorultak részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat biztosítja: - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés. (2) Nagyacsád község Önkormányzata az alapszolgáltatási hatásköreit a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja. - Az étkeztetést a FIX-PONT Önkormányzati Feladatellátó Társulás keretében; (3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybe vétele önkéntes. A kérelmeket a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendeletben meghatározottak szerint kell benyújtani. 15. Étkeztetés 21. (1) Étkezés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a./ koruk, b./ egészségi állapotuk, c./ fogyatékosságuk, d./ pszichikai betegségük, e./ szenvedélybetegségük, f./ hajléktalanságuk miatt. (2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 2,5-7 éves, illetve 80 év feletti. (3)Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt, a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud. (4) Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. (5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. alapján hajléktalannak minősül.

13 13 16.Térítési díj 22. Az egyes ellátásokért, a szociális törvény 115/A. -ában meghatározottak kivételével a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Kormányrendeletben foglaltak figyelembe vételével terítési díjat kell fizetni, melynek összegét külön rendelet határozza meg. VI. Fejezet Szociálpolitikai kerekasztal 23. (1)A képviselő-testület az Szt. 58/B. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szociálpolitikai kerekasztalt működtet, melynek feladata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott célkitűzések, feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése étkeztetés és házi segítségnyújtás esetén. (2) A szociálpolitikai kerekasztal vezetője a FIX-PONT Önkormányzati Feladatellátó Társulás szakmai vezetője. (3) A kerekasztal tagjai ( a képviselő-testület felkérésére ): - Kemeneshőgyész község Alpolgármestere, - Kemenesszentpéter község Alpolgármestere, - Malomsok község Alpolgármestere, - Marcaltő község Alpolgármestere, - Mihályháza község Alpolgármestere, - Nagyacsád község Alpolgármestere, - Kemeneshőgyész Kemenesszentpéter Mihályháza községek Körjegyzője - Marcaltő Malomsok községek Körjegyzője - Nemesgörzsöny-Magyargencs-Nagyacsád Községek Körjegyzője

14 14 VII. Fejezet Záró rendelkezések 24. (1) Ez a rendelet szeptember 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (3) Hatályát veszti Nagyacsád Község Önkormányzata Képviselőtestületének a szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 3/2010. (II. 17.) számú rendelete, valamint a gyermekszületés esetén adományozható, vissza nem térítendő támogatásról szóló, 3/2007.(II.21.) számú rendelete. Nagyacsád, augusztus 25. Pillerné dr. Raksányi Ildikó polgármester Süle Gáborné mb. jegyző Záradék: Jelen rendelet szeptember 01-én kihirdetésre került. Nagyacsád, szeptember 01. Süle Gáborné Mb. jegyző