Adóellenőrzési Tanácsadó

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Adóellenőrzési Tanácsadó"

Átírás

1 Adóellenőrzési Tanácsadó Hírlevél június VI. évfolyam 6. szám A hónap témája Matlné Kisari Erika APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály vezető tanácsos A diákok nyári munkavégzésével összefüggő társadalombiztosítási kötelezettségek A tanév befejeződésével a tanulók jelentős hányada teljesíti a képzéshez kapcsolódó nyári gyakorlatot, illetve a nyári munkavégzés teremtheti meg az anyagi feltételeit a különböző célkitűzések megvalósításának. Ebben a cikkben a tanulók, hallgatók nyári foglalkoztatásához fűződő társadalombiztosítási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat foglaljuk össze. A középfokú, felsőfokú oktatási intézménnyel tanulói/hallgatói (továbbiakban: tanuló) jogviszonyban álló személy nyári munkavállalását megalapozó jogviszonyok igen változatosak, és az egyes jogviszonyokhoz eltérő járulékfizetési kötelezettségek kapcsolódnak. A foglalkoztatással kapcsolatos biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szabályozza. Természetesen a tanuló foglalkoztatása történhet egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is, melyre a évi CLII. törvény szabályait kell alkalmazni. A Tbj.-ben meghatározott szabályok nem tesznek különbséget abban a tekintetben, hogy tanuló vagy felnőtt foglalkoztatásával összefüggésben keletkezik-e a társadalombiztosítási kötelezettség. A munkavégzést megalapozó jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell a foglalkoztatónak eljárnia. Tartalom Szerző: Matlné Kisari Erika Dr. Farkas Zoltán Bonácz Zsolt 1 A HÓNAP TÉMÁJA A diákok nyári munkavégzésével összefüggő társadalombiztosítási kötelezettségek 7 Aktuális Mulasztási bírság kiszabásával kapcsolatos jogértelmezések 9 Revizorok mesélték Internetes értékesítés megítélése az adóalanyiság szempontjából 11 Olvasóink kérdezték Tisztelt Előfizetőnk! Reméljük, hogy e havi számunk elnyeri tetszését, és mind az aktuális témákhoz kapcsolódó gyakorlati útmutatókat, mind a szakértők tapasztalatai alapján összeállított tematikus rovatokat sikerrel tudja majd alkalmazni a gyakorlatban is. Szakértő szerzőgárdánk a közelmúltban megújult. Az adózás részterületeinek kiváló és elismert szakembereivel együttműködve úgy állítottuk össze az egyes rovatokat, hogy Ön valóban első kézből tájékozódjon, és igazán gyakorlatias információkhoz jusson minden hónapban. Előfizetéséhez kapcsolódóan honlapunkon letölthető, szerkeszthető Word és Excel formátumú iratmintákat talál! Azért, hogy Ön a jövőben is valóban naprakész és hasznos információkhoz jusson, kérjük, hogy bármilyen, az adóellenőrzéssel kapcsolatos kérdésével forduljon bizalommal szerkesztőnkhöz! A szerkesztő címe: 1 Adóellenőrzési Tanácsadó Hírlevél június, VI. évfolyam 6. szám

2 A tanulók munkavégzése jellemzően munkaviszonyban, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, tanulószerződés alapján, egyszerűsített foglalkoztatás keretében, egyéni vállalkozóként, gazdasági társaságban vezető tisztségviselőként, társas vállalkozóként, történik. Munkaviszony A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló a Tbj. szabályai szerint biztosítottnak minősül, függetlenül attól, hogy a munkavégzés teljes vagy részmunkaidőben történik. A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a foglalkoztató és a tanuló az általános szabályok szerint teljesíti járulékfizetési kötelezettségét. A foglalkoztatót terheli a 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége. A biztosított 7,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 9,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet. Amennyiben a tanuló első alkalommal létesít munkaviszonyt, tagságra kötelezett pályakezdőként magánnyugdíjpénztárba is be kell lépnie. Ez esetben 1,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, valamint 8 százalékos mértékű tagdíjfizetési kötelezettség terheli. A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanulók esetében is érvényesül a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap (havi Ft) utáni foglalkoztatói kötelezettség. Amennyiben a foglalkoztatásra részmunkaidőben kerül sor, a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapot a részmunkaidő arányában kell megállapítani. Ha a tanulónak ténylegesen juttatott járulékalapot képező jövedelem összege nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató a járulékbevallásban közölheti a tényleges járulékalap összegét. A társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa. A nyugdíjjárulék (tagdíj) megállapítása során figyelembe kell venni a járulékfizetési felső határt is, amelyet a biztosítási jogviszony időtartamára arányosan kell megállapítani. A járulékfizetési felső határ 2010-ben napi Ft. A munkabéren kívül a tanuló részesülhet egyéb juttatásokban is. Amennyiben a tanuló adóköteles természetbeni juttatásban részesül, akkor az adóköteles természetbeni juttatás személyi jövedelemadóval növelt összege után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni, a tanulónak e juttatással összefüggésben nyugdíjjárulék, (tagdíj), valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettsége nincs. Fontos lehet, hogy abban az esetben, ha a tanulónak az Szja-tv a szerinti juttatást biztosít a foglalkoztató, a 25 százalékos adón kívül nem merül fel sem járulék-, sem egészségügyi hozzájárulásfizetési kötelezettség. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok Idetartozik a megbízási, vállalkozási, felhasználási szerződésen alapuló, és a segítő családtagi jogviszony. E jogviszonyok sajátossága, hogy nem érvényesül a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség, illetve a biztosítási kötelezettség és ezzel összefüggésben a járulékfizetési kötelezettség nem automatikus, az függ a juttatott jövedelem összegétől. A megbízási és a vállalkozási szerződés közös jellemzője, hogy a szerződés nemcsak írásban köthető, hanem szóban is, de fizikai munka esetében a megbízási szerződés nem jöhet szóba, a megbízási jogviszony mindig ügyellátásra jön létre. Vállalkozási szerződés esetében valamely eredmény elérése a cél. Segítő családtagja lehet az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég tagjának, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának (például betéti társaság). Segítő családtag az a közeli hozzátartozó, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében nem munkaviszonyban végez munkát. Az őstermelők esetében a segítő családtagi jogviszony nem jöhet szóba június, VI. évfolyam 6. szám Adóellenőrzési Tanácsadó Hírlevél

3 A biztosítási és járulékfizetési kötelezettség A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott tanulók akkor válnak biztosítottá, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. (2010. január 1-jétől a minimálbér öszszege Ft, ennek 30 százaléka Ft, naptári napi 735 Ft.) A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál figyelemmel kell lenni az Szjatörvénynek az önálló tevékenységet folytatók költségelszámolására vonatkozó rendelkezéseire is. A magánszemély tételes költségelszámolást, illetve a 10 százalékos költséghányad alkalmazását is választhatja. Főszabályként a biztosítást havonta kell elbírálni és a biztosítási kötelezettség megállapításánál, az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból ideértve az előleget is a személyi jövedelemadó-előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt. Amennyiben a fenti jogviszonyok alapján létrejön a biztosítás, a foglalkoztató ebben az esetben is 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet. A biztosítottól levont járulék tekintetében azonban eltérés van a munkaviszonyban állókhoz képest, mert a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló tanuló nem kötelezett 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulék fizetésére, tehát a nyugdíjjárulék (tagdíj) mellett csak 6 százalék egészségbiztosítási járulék terheli. Abban az esetben, ha a szerződésben kikötött díjazás és a szerződés időtartama alapján a biztosítási jogviszony nem jön létre, járulékfizetési kötelezettségről nem beszélhetünk. Ebben az esetben az összevont adóalapba tartozó, az adóelőlegalapszámításnál figyelembe vett jövedelem után a foglalkoztatót 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. Tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló A Tbj. szabályai szerint a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló biztosítottnak minősül. A járulékalapot képező jövedelem meghatározása szerint a tanulószerződésben meghatározott díjat kell a járulékfizetési kötelezettség teljesítése során figyelembe venni. A járulékfizetési kötelezettséget itt is az általános szabályok szerint kell teljesíteni, figyelembe véve azt, hogy a tanulószerződéssel szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló nem kötelezett a 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulék fizetésére. A tanulószerződés alapján szakképzésben részesülő tanulónak a törvényben meghatározott pénzbeli juttatáson kívül egyéb juttatásokat is szoktak biztosítani. Adóköteles természetbeni juttatás esetén a természetbeni juttatás adóalapként megállapított, személyi jövedelemadóval növelt összege után kell a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot megfizetni. A tanulót ezzel a juttatással összefüggésben járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Szakmai gyakorlat A közép és felsőfokú tanulmányok folytatása esetén a képesítés megszerzésének feltétele a kötelező szakmai gyakorlat teljesítése. A szakmai gyakorlatot folytató tanulók, hallgatók nem biztosítottak. Azon tanulók, akiknek a gyakorlati képzését nem tanulószerződés alapozza meg, szintén nem minősülnek biztosítottnak. A szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 20 százalékát meg nem haladó része adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, az e feletti díjazás egyéb jövedelem, amely után a kifizetőt 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli. A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás összegéből a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó rész az, melyet adóterhet nem viselő járandóságként kell 3 Adóellenőrzési Tanácsadó Hírlevél június, VI. évfolyam 6. szám

4 számba venni. Az e feletti díjrész egyéb jövedelem, amely után járulékfizetési kötelezettség nincs, de szintén alapja a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásnak. Amennyiben a szakmai gyakorlatot végző tanulóval munkaszerződést vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra kötnek szerződést, a foglalkoztatott részére kifizetett díjazás nem minősül szakmai gyakorlat idejére fizetett díjazásnak, a társadalombiztosítási kötelezettségeket a biztosítási jogviszonyt megalapozó jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. Hallgatói munkadíj A hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony január 1-jétől nem eredményez biztosítási jogviszonyt, ebből következően a hallgatói munkadíj után járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn. A hallgatói munkadíj összevont adóalapba tartozó jövedelemként adózó része után 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik, ami a foglalkoztatót terheli. Egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozás keretében tevékenységet végző tanulók társadalombiztosítási kötelezettségére az általánostól eltérő speciális szabályok vonatkoznak. A többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének alapja amennyiben nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá a vállalkozói kivét. Ennél a körnél a Tbj. nem ír elő minimum járulékfizetési kötelezettséget, ez a gyakorlatban pedig azt jelenti, ha nincs vállalkozói kivét, akkor járulékfizetési kötelezettség sem merül fel. Amennyiben a vállalkozó vállalkozói kivétet realizál, akkor 27 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék, 4 százalék mértékű természetbeni, 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 9,5 százalék nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetésére kötelezett. A tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó sem kötelezett a 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulék fizetésére. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alatt álló többes jogviszonyos egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási, természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetési kötelezettségét az eva adóalap 4 százaléka után teljesíti. Gazdasági társaságban végzett tevékenység Amennyiben a tanuló a saját gazdasági társaságában vagy más társaságban munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenykedik, abban az esetben a járulékfizetési kötelezettséget az adott jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. A fenti eseteken kívül a tanuló a saját gazdasági társaságában elláthatja a vezető tisztségviselést, illetve társas vállalkozóként is tevékenykedhet. Vezető tisztségviselői tevékenység A vezető tisztségviselői tevékenység ellátása történhet: munkaviszonyban vagy megbízási szerződés alapján. Az egyszemélyes társaságok esetében a munkaviszonyban történő vezető tisztségviselői feladatellátásra akkor van lehetőség, ha erről a társasági szerződés kifejezetten rendelkezik. Ebben az esetben a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni. Megbízási szerződésen alapuló feladatellátás során fontos, hogy költségelszámolásra nincs lehetőség; amennyiben a megbízási díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát, a megbízási díj teljes összege után kell a járulékokat megállapítani és megfizetni; a minimálbér 30 százalékát el nem érő díjazásnál a társas vállalkozást terhelő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás-kötelezettséget a díjazás teljes összege után kell megfizetni. Amennyiben a vezető tisztségviselői feladatellátás ingyenesen történik, biztosítási jogviszony nem jön létre, járulékfizetési kötelezettség nincs június, VI. évfolyam 6. szám Adóellenőrzési Tanácsadó Hírlevél

5 Társas vállalkozó Amennyiben a tanuló gazdasági társaság tagja, és a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, továbbá ezt a tevékenységet nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban látja el, társas vállalkozónak minősül, aki a Tbj. szerint szintén biztosított. A társas vállalkozói jogviszonyban álló tanuló járulékfizetési kötelezettségének megállapítására vonatkozó előírások hasonlóak az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályokhoz. Ha a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a társadalombiztosítási járulék, a természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem. A tanulmányokat folytató társas vállalkozó sem kötelezett a 1,5 százalékos mértékű munkaerő-piaci járulék fizetésére. Tagi jövedelem hiányában járulékfizetési kötelezettség nincs. Egyszerűsített foglalkoztatás Utolsó foglalkoztatási formaként kell említést tenni a április 1-jével bevezetett egyszerűsített foglalkoztatásról, melynek során a foglalkoztatót speciális bejelentési, fizetési, bevallási kötelezettségek terhelik. A nyári szünidős tanulókat a munkáltatók szívesen alkalmazzák idénymunkáknál (pl. gyümölcsszedés), de háztartási munka esetében is nagy számban foglalkoztatják őket (pl. bébiszitter), ezért alkalmazásuk egyszerűsített foglalkoztatás keretében, jellemzően idénymunka keretében történhet. Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony természetes személy munkáltató által háztartási munkára, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató által történő foglalkoztatásra, mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára vagy alkalmi munkára. Természetes személy kizárólag a maga és a háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására foglalkoztathat háztartási munkára tanulót, például bébiszittert. Mezőgazdasági idénymunka keretében például növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó munkavégzés is foglalkoztatható tanuló. Az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladhatja meg a 31 napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot. Növénytermesztési idénymunka az egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka, és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a 31 napot meghaladhatja, de az éves foglalkoztatás napjai ez esetben sem haladhatják meg a 90 napot. Idegenforgalmi idénymunkának számít a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka. Idetartozik például az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység. Az utolsó kategória az alkalmi munka, amely a munkáltató és a tanuló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Járulék- és közteher-fizetési kötelezettség 1) Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott tanuló utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja-törvény, illetve a Tbj. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy például az a tanuló, akit egyszerűsített módon alkalmi munkavállalóként foglalkoztat a munkáltató, biztosítottá válik, és a foglalkoztató a Tbj. általános szabályai szerint jár el, nemcsak a járulékfizetési kötelezettség, hanem a bejelentés, adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozásában is. 5 Adóellenőrzési Tanácsadó Hírlevél június, VI. évfolyam 6. szám

6 2) A fentiektől eltérően a munkáltató a tanulónak kifizetett (nettó) munkabér 30 százalékával megegyező összegű közterhet fizet az alábbi esetekben: természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző tanuló legfeljebb 31 napra kötött munkaszerződés alapján történő foglalkoztatása esetén, feltéve, hogy a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg, valamint mezőgazdasági, növénytermesztési és idegenforgalmi idénymunka esetén. Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatás a 30 százalékos közteher megfizetésével történik, ebben az esetben nem terheli a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az szja-törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség. A tanulónak nem kell nyugdíjjárulékot (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, egészségügyi hozzájárulást és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettséget teljesíteni. 3) A tanulók foglalkoztatása esetén is érvényes az a szabály, hogy amennyiben a munkáltató legfeljebb évi tízezer munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, az Szja-törvény és a Tbj. általános szabályai helyett, illetve a nettó munkabér 30 százalékával megegyező összegű közteher fizetése helyett választhatja azt, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelőleget fizet. A közteherelőleg választásának további feltétele, hogy a munkáltató választását a foglalkoztatás megkezdése előtt, de legkésőbb, évben július 12-éig az állami adóhatóságnak bejelentse, melyre a 10EKB jelű adatlap szolgál. A közteherelőleg alapját a munkáltató által meghatározott termőterületre eső, a külön jogszabályban (meghatározott, az adott növénytermesztési idénymunkára fajlagosan megállapított munkaidő-szükséglet és a munkavállalónak egyéb jövedelem hiányában kifizethető (nettó), külön jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér, illetve ha a munkavállalót megilleti garantált bérminimum szorzataként kell meghatározni. A közteherelőleg összege a közteherelőleg-alap 12 százaléka, amelyet a tárgyév július 12. napjáig egy összegben kell megfizetni. A 30 százalékos közteher választása esetében a munkáltató a tanulónak kifizetett (nettó) munkabér 30 százalékával megegyező összegű közterhet fizet. A befizetést a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell teljesíteni. A bejelentési kötelezettség: a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon a jogviszony megszűnését, a szüneteltetés kezdetét és befejezését 8 napon belül kell a biztosítottat az adóhatósághoz bejelenteni a T1041 számú bizonylaton. Bejelentés egyszerűsített foglalkoztatás esetén: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni a tanulót. Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltató a bejelentési kötelezettségét a tárgyhónapot követő hónap 12-éig teheti meg. A bejelentést a munkáltató elektronikus úton teheti meg (a T1041E számú adatlapon), illetve magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon (a 185-ös hívószámon) július 1-jétől a bejelentést mobil rádiótelefonon internet-szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással is lehet majd teljesíteni. Bevallás A foglalkoztató az alkalmazottaival összefüggésben a 08-as bevallást a tárgyhónapot követő hó 12-éig nyújtja be, és a járulékokat is eddig az időpontig kell megfizetni. Egyéni vállalkozóként többes jogviszonyban álló nem eva adóalany tanuló a bevallási kötelezettségét a tárgyhónapot követő hó 12-éig a 58-as bevallás keretében teljesíti, és azt a bevallást nyújtja be az eva hatálya alá tartozó többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozó is a negyedévet követő hónap 12. napjá június, VI. évfolyam 6. szám Adóellenőrzési Tanácsadó Hírlevél

7 ig. A bevallási határnap egyben a fizetési kötelezettség teljesítésének időpontja is. A fentiektől eltérően, vagyis a 30 százalékos közteher fizetés választásakor az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallásra egyébként elektronikusan kötelezettek kivételével a munkáltató választhatja azt, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal elektronikus úton vagy papír alapon évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti. A bevallást ugyancsak a 08-as bevallás benyújtásával kell teljesíteni. Aktualitás Dr. Farkas Zoltán Pénzügyminisztérium Adóigazgatási Osztály vezető főtanácsos Jogalkalmazás A közelmúltban az adóhatóság gyakorlatában merültek fel a mulasztási bírság kiszabásával kapcsolatos, alábbi jogértelmezési kérdések. 1. Alkalmazható-e a feltöltési kötelezettség megszegése miatt kiszabható mulasztási bírság az energiaellátók jövedelemadójával összefüggő feltöltési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén? A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló évi LXVII. törvény (Tvt.) 8. (2) bekezdése a társasági adóban fennálló feltöltési kötelezettséghez hasonló kötelezettséget rögzít, amikor kimondja, hogy az adóalany az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallja és megfizeti a várható jövedelemadó 90 százalékát. (Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az éves szinten számított árbevétele az adóévet megelőző adóévben nem haladta meg az 50 millió forintot.) Ugyanezen szakasz (3) bekezdésében foglaltak szerint a fizetendő jövedelemadót az adózás rendjéről szóló törvényben a társasági adóra előírt határidőben kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) 172. (12) bekezdésében foglaltak szerint, ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is nem fi zette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot fi zet. A Tvt. nem rendelkezik előlegfizetési kötelezettségről, ezért kérdésként merült fel, hogy ilyen kötelezettség hiányában az energiaellátók jövedelemadója esetében van-e helye mulasztási bírság kiszabásának az Art (12) bekezdésében rögzített előírások alapján. Az Art. hivatkozott rendelkezése szerint ugyanis a feltöltési kötelezettség teljesítésének vizsgálata során értelemszerűen figyelembe kell venni az adózó által az adóév során, előleg címén befizetett összegeket, és a bírság alapja nem más, mint a befizetett adóelőleg és az adó 90%-ának különbözete. A fentiekből adódik az a kérdés is, hogy amenynyiben az energiaellátók jövedelemadója tekintetében helye van az Art (12) bekezdése szerinti mulasztási bírság kiszabásának, úgy előlegfizetésre vonatkozó kötelezettség hiányában mi tekintendő a bírság alapjának? Az Art (12) bekezdésében foglalt rendelkezés álláspontom szerint nemcsak társasági adóra, hanem valamennyi olyan adónemre vonatkozik, amelynek esetében az anyagi jogszabály előírja, hogy a várható éves adókötelezettség összegének 90%-át meghatározott esedékességig meg kell fizetni. A hivatkozott törvényhely szerint e kötelezettség teljesítésének vizsgálata során értelemszerűen figyelembe kell venni az adóév során megfizetett előlegek összegét is, de mindez nem jelenti azt, hogy a szankció alkalmazásának feltétele lenne az, hogy az anyagi jogszabály előlegfizetési kötelezettséget írjon elő. Az Art. hivatkozott rendelkezésének egyszerű nyelvtani, logikai értelmezése alapján is nyilvánvaló ugyanis, hogy a törvény csak az esetlegesen előlegként megfizetett adó figyelembevételét írja elő, amennyiben viszont előlegfizetésre a konkrét esetben a feltöltésre előírt határidőt megelőzően nem került sor, úgy a feltöltési kötelezettség teljesítésének vizsgálata során e címen nincs mit figyelembe venni. 7 Adóellenőrzési Tanácsadó Hírlevél június, VI. évfolyam 6. szám

8 Az előzőek mellett nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az Art. 42. (6) bekezdésében foglaltak szerint adóelőleg abban az esetben is fi zethető, ha azt törvény nem írja elő. E rendelkezés értelmében tehát az energiaellátók jövedelemadója esetében is sor kerülhet előlegfi zetésre, és az esetlegesen megfizetett előleget a feltöltési kötelezettség teljesítésének vizsgálata során értelemszerűen figyelembe kell venni. Mindezeken túl, az Art. hivatkozott rendelkezésének fogalomhasználatában véleményem szerint előlegnek minősül a feltöltés alkalmával megfizetett összeg is, így a bírság alapjának meghatározása során előlegként kell figyelembe venni egyrészt a feltöltési kötelezettség teljesítése alkalmával fizetett összeget, valamint az azt megelőzően, előleg címén megfizetett összegeket, a bírság alapja pedig az adó 90%-ának és a feltöltés, valamint az azt megelőzően előleg címén fizetett összegeknek a különbözete. Amennyiben előlegfizetésre a konkrét esetben nem került sor, úgy a bírság alapja az adó 90%-ának, valamint a feltöltési kötelezettség címén megfizetett összegnek a különbözete. 2. Igazolatlan áru forgalmazása esetén a bírság mértékének meghatározása során helye van-e mérlegelésnek, illetőleg a bírság mellőzésének? Az Art (19) bekezdésében foglaltak szerint, ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-ával megegyező összegű, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírságot szab ki. Az Art (21) bekezdésében foglaltak szerint a mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi. A fenti két rendelkezés összevetése alapján merült fel az állami adóhatóság gyakorlatában az a kérdés, hogy igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén helye van-e az Art (21) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának, azaz az áru forgalmi értékének 40%-át el nem érő mértékű mulasztási bírság kiszabásának, illetőleg van-e lehetőség arra, hogy az adóhatóság a bírság kiszabását mellőzze? Véleményem szerint a felmerült kérdésekre nemleges válasz adható. Az Art (19) bekezdésének hivatkozott rendelkezése ugyanis nem keret-jelleggel határozza meg a kiszabandó bírság összegét, hanem egyértelműen kimondja, hogy a bírság mértéke az áru forgalmi értékének 40%-ával megegyező és nem 40%-áig terjedő összeg, de legalább Ft. Mérlegelésnek viszont kizárólag abban az esetben van helye, ha azt a törvény kifejezetten lehetővé teszi, így igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén 40%-os mértékű bírság kiszabása kötelező. Mindezek mellett a bírság kiszabásának mellőzésére sincs mód, tekintettel arra, hogy a hivatkozott jogszabálysértés egyértelműen adórövidítésre irányuló szándékos magatartásnak minősül, így kizártnak tartom annak megállapítását, hogy az adózó a mulasztás elkövetése során az adott helyzetben tőle elvárható körültekintéssel járt el, ami pedig az Art (21) bekezdésében foglalt a fentiekben részletesen ismertetett rendelkezés értelmében a bírságkiszabás mellőzésének alapvető feltétele lenne. 3. Helye van-e mulasztási bírság kiszabásának abban az esetben, ha az adózó éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója nem felel meg a Számviteli törvényben meghatározott követelményeknek? A számvitelről szóló évi C. törvény (Sztv.) 170. (3) bekezdésében foglaltak értelmében, amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó által közzétett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg az Sztv. törvény előírásainak, úgy az ilyen beszámolót készítő vállalkozóra az adózás rendjéről szóló törvény szerint mulasztási bírság szabható ki. Az Sztv. tehát meghatározza a mulasztási bírság kiszabására okot adó tényállást, a szankció mértékére és a bírság kiszabásának rendjére azonban az Art. előírásait rendeli alkalmazni. Az Art. ugyanakkor számos mulasztási bírsággal kapcsolatos tényállást rögzít, és e tényállásokhoz különböző bírságmértéket rendel, azonban a nem szabályszerű éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló esetére nem tartalmaz rendelkezést. Mindezek alapján kérdésként merült fel, hogy az Sztv-ben rögzített, fentiekben tárgyalt mulasztásra milyen mértékű bírság szabható ki? június, VI. évfolyam 6. szám Adóellenőrzési Tanácsadó Hírlevél

9 Egyik lehetséges megoldásként vetődött fel, hogy az Art (1) bekezdésében rögzített, számos mulasztásra irányadó, és ezért kvázi főszabálynak tekinthető bírságmértéket kell alkalmazni, vagyis magánszemély esetén 200 ezer, más adózó esetén 500 ezer forintig terjedő összegű mulasztási bírság kiszabásának van helye. Másik lehetséges megoldásként az merült fel, hogy a fentiekben tárgyalt mulasztásra az Art (15) bekezdésének előírásait kell alkalmazni. A hivatkozott rendelkezés szerint az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben, adótörvényben, illetőleg e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek az Art ában nem szabályozott megszegése miatt a magánszemély adózót 50 ezer, más adózót 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja. E rendelkezés alapján tehát 50 ezer, illetőleg 100 ezer forint összegű bírság kiszabásának lenne helye, amennyiben az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló nem felel meg az Sztv-ben rögzített követelményeknek. Véleményem szerint a fentiekben vázolt jogértelmezések egyike sem helytálló. Szankció kiszabására ugyanis kizárólag abban ez esetben kerülhet sor, ha a szankcionálandó magatartás kimeríti valamely, az Art.-ban rögzített szankció törvényi tényállását. A bírság kiszabására okot adó törvényi tényállásokat pedig garanciális megfontolások alapján a lehető legszűkebben kell értelmezni, vagyis amennyiben valamely mulasztás nem meríti ki egyértelműen a mulasztási bírság kiszabására okot adó tényállások egyikét sem, bírság kiszabásának nincs helye. Analógia alkalmazására tehát szankcionálás esetén nem kerülhet sor. Az Sztv.-ben rögzített, fentiekben említett mulasztás az Art (1) bekezdésében meghatározott, 200 ezer, illetőleg 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabására okot adó tényállások egyikét sem meríti ki, így e törvényhely alapján szankcionálásra nem kerülhet sor. Mindezek mellett, az Sztv. nem tekinthető sem adótörvénynek, sem pedig az adótörvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabálynak, ezért a mulasztás az Art (15) bekezdésében foglaltak alapján sem szankcionálható, hiszen a hivatkozott törvényhely a szankció kiszabásának egyértelmű feltételeként rögzíti, hogy arra csak adótörvényben vagy azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban megállapított kötelezettség megsértése esetén kerülhet sor. A fentiek alapján tehát a jelenleg hatályos törvényi keretek között nem szabható ki mulasztási bírság abban az esetben, ha az éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló nem felel meg az Sztv. előírásainak. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy amennyiben a beszámoló nem felel meg a törvényi követelményeknek, úgy feltételezhetően az adózó könyvei, nyilvántartásai sem szabályszerűek, így az adózó az esetek jelentős részében e jogszabálysértésre tekintettel az Art (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján szankcionálható. Revizorok mesélték Bonácz Zsolt adószakértő Internetes értékesítés megítélése az adóalanyiság szempontjából A sajtó mostanában gyakran foglalkozott olyan esetekkel, amikor az adóhatóság magánszemélyek által az interneten keresztül bonyolított ingó értékesítéseket minősítette, s ezzel összefüggésben, egyes adónemekben többek között általános forgalmi adó tekintetében a magánszemélyeket terhelő megállapításokat tett. Ezek az értékesítések jellemzően úgynevezett aukciós portálokon (pl. Vatera, teszvesz) keresztül bonyolódnak, amelyeken keresztül megvalósult ügyleteket az adóhatóság is képes nyomon követni, s az eladó személyét beazonosítani. Adódik az a kérdés, hogy az interneten keresztül bonyolított ingó értékesítések mely esetekben mi- 9 Adóellenőrzési Tanácsadó Hírlevél június, VI. évfolyam 6. szám

10 nősülhetnek gazdasági tevékenységnek, amelyek így a magánszemély terhére áfa-adóalanyiságot is keletkeztethetnek. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa-tv.) 6. (1) bekezdése alapján gazdasági tevékenység alatt valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása értendő, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Az Áfa-tv. 6. (2) bekezdése alapján gazdasági tevékenység körébe tartozik, különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is. Az Áfa-tv. 6. (3) bekezdése értelmében gazdasági tevékenység az is, ha az adóalany az egyébként a vállalkozásának részét képező, illetőleg a vállalkozása folytatásának eredményeként keletkező vagyont (vagyonrészt) és vagyoni értékű jogot ellenérték fejében hasznosítja. Az adóhatóság honlapján megjelent tájékoztató anyag gazdasági tevékenység megvalósulása, és az áfa-alanyiság kérdése tekintetében precedens értékű döntésként hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kfv. II /1994. számú határozatára. A határozatban foglaltak szerint a Legfelsőbb Bíróság említett ítéletében leszögezte, hogy aki bevétel elérése érdekében tartósan és rendszeresen saját nevében értékesítést végez, az az általános forgalmi adó alanyának minősül. A tartós és rendszeres értékesítés kapcsán vizsgálni kell a jogügyletek számát és gyakoriságát. Az említett jogügyletben szereplő felperes 14 hónap alatt átlag kéthónapos időközben hat darab személygépkocsit értékesített. Az ítélet értelmében mindez kimeríti a törvény által kívánt tartós és rendszeres értékesítés fogalmát, és a felperes adófizetési kötelezettségét megalapozza. A szóban forgó ítélet tárgyát képező jogeset megvalósulásának időszakában nem a évi CXXVII. törvény volt hatályban, de a december 31-ig hatályos évi LXXIV. törvény amelyet a évi CXXVII. törvény január 1-jei hatállyal váltott fel a gazdasági tevékenység fogalmát szintén azonos tartalommal határozta meg. Ebből következően a Kfv.II /1994. számú ítélet irányadónak tekinthető a évi CXXVII. törvény alkalmazásában is. Nem vitatható, hogy abban az esetben, ha a magánszemély kifejezetten továbbértékesítési céllal beszerzett ingóságot értékesít több alkalommal az interneten keresztül, akkor az áfa-adóalanyiság egyértelműen megállapítható. Nagyon fontos szabály, hogy az adóalanyiság keletkezésének szempontjából irreleváns körülmény, hogy az értékesítésekből jövedelem nem származott. Ugyanis az Áfa-tv. 6. (1) bekezdése nem a jövedelem, hanem az ellenérték (kvázi bevétel) kategóriáját alkalmazza. Jóval nehezebb annak az esetnek a megítélése, amikor a magánszemély az interneten keresztül folyamatosan és nagyszámban értékesíti azokat az ingóságait, amelyeket nem továbbértékesítési célból szerzett be, az értékesítést megelőzően saját maga rövidebb vagy hosszabb ideig ténylegesen használta, de anyagi helyzetében beállott változás vagy más személyes okok miatt eladásukról döntött. Álláspontom szerint ebben az esetben az értékesítések folyamatossága és darabszáma nem alapozhatja meg az adóalanyiság megállapítását. Ugyanis mindezen körülmény ellenére is az értékesítések nem gazdasági tevékenységnek, hanem ún. eseti ingó értékesítésnek minősülnek, mivel az ügyletek mögött nem az üzletszerűség húzódik meg. Az Áfa-tv. kizárólag ingatlanok sorozat jellegű értékesítése esetében állapít meg adóalanyiságot. Véleményem szerint az általam vázolt eset legfeljebb ingóságok sorozat jellegű értékesítésének minősíthető, amelyből adóalanyiság nem következik. Az eljárási szabályok értelmében az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóságnak kell feltárni és tisztázni. Az adóhatóság tényállás-tisztázási kötelezettségének részét képezi, hogy feltárja az értékesítés körülményeit, s ennek részeként többek között megállapítsa a következőket: A magánszemély az értékesített ingóságokat az eladást megelőzően saját maga használta-e, vagy sem, a saját használat milyen jellegű és időtartamú volt, az adott ingóságot beszerzése, valamint használatba vétele és értékesítése között milyen hosszú idő telt el június, VI. évfolyam 6. szám Adóellenőrzési Tanácsadó Hírlevél

11 Olvasóink kérdezték Bonácz Zsolt adószakértő válaszol Van egy kft., amely fuvarozással és taxizással foglalkozik. Az alkalmazottjuk szeretne az esti órákban is taxizni, mint egyéni vállalkozó. Kiváltaná az egyéni vállalkozói igazolványt, de továbbra is a kft. alkalmazottja maradna. Tehát 36 órát ledolgozó egyéni vállalkozó lenne. Ezzel kapcsolatosan az alábbi kérdéseim merültek fel. 1. kérdés: Lehet-e átalányadós az a vállalkozó, akinek van főállása (taxizás lenne a tevékenysége)? 3. kérdés: Mi a legjobb megoldás? Az alkalmazott visszavásárolja a kft.-be bevitt személygépkocsit és kiváltja a főállású egyéni vállalkozóit? Válasz: Amennyiben egyéni vállalkozóként az átalányadózás szabályait kívánja alkalmazni, akkor munkaviszonyát meg kell szüntetni a tevékenységének megkezdését megelőzően. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál adózási szempontból az a legoptimálisabb, ha a lehető legkisebb költséggel folytatja tevékenységét. Ugyanis ekkor tudja legnagyobb mértékben kihasználni azt a körülményt, hogy a tényleges költsége elmarad a költség-átalány alapján elszámolható költségtől, amely számára adóelőnnyel jár. Ennek figyelembevételével kell döntést hozni arra vonatkozóan, hogy a magánszemély visszavásárolja-e a kft.-be bevitt személygépkocsit, vagy azt csak bérli a kft.-től (feltételezve, hogy erre a tevékenység feltételeit szabályozó jogszabály lehetőséget ad). Válasz: Az Szja-tv. 50. (1) bekezdés c) pontja alapján átalányadózás a tevékenység megkezdésekor csak akkor választható, ha az egyéni vállalkozó nem áll munkaviszonyban. Ennek következtében a munkaviszony fennállása az átalányadózás választását kizárja. 2. kérdés: Lehet-e ugyanazzal a személygépkocsival a kft.- ben taxizni és az esti órákban, mint egyéni vállalkozó, ugyanazt a tevékenységet folytatni? Amenynyiben igen, akkor itt a cégautóadót a kft. fizeti? Válasz: Ezzel kapcsolatban az adózási szabályok nem rendelkeznek. Erre vonatkozó információ a szükséges engedélyeket kiadó hatóságtól beszerezhető. A cégautóadót a tulajdonos kft. fizeti (feltételezem, hogy a kft. bérbe adná a gépkocsit). 4. kérdés: Főállású egyéni vállalkozó, aki csak taxizással foglalkozik, lehet átalányadós? Ekkor nem kell fizetnie a cégautóadót? Válasz: A főállású munkaviszonnyal nem rendelkező egyéni vállalkozó az általa folytatott tevékenység(ek) jellegétől függetlenül választhatja az átalányadózás, mivel ezzel kapcsolatban az Szja-tv. 50. (1) bekezdése nem tartalmaz korlátozást. Az egyéni vállalkozó által folytatott tevékenység(ek) az elszámolható költségátalány mértékét befolyásolja. Átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó nem köteles cégautóadó fizetésére, függetlenül attól, hogy milyen célra használja a személygépjárműve(ke)t. A személygépkocsi fogalmát a gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény értelmező rendelkezése határozza meg. 11 Adóellenőrzési Tanácsadó Hírlevél június, VI. évfolyam 6. szám

12 5. kérdés: Amennyiben ugyanez az illető kiváltja a taxizás mellett a teherfuvarozás tevékenységet is, akkor lehet-e átalányadós? Válasz: A 4. pontra adott válaszból adódóan az átalányadó választásának nincs akadálya. Átalányadózás alkalmazása esetén sem a taxizásra, sem a teherfuvarozásra használt gépjármű (ha az a gépjárműadóról szóló törvény értelmező rendelkezése szerint személygépkocsinak minősül) után nem kell cégautóadót fizetni. Cégautóadót olyan gépjármű után kell fizetni, amely a gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény értelmező rendelkezése szerint személygépkocsinak minősül. Matlné Kisari Erika válaszol Kérdés: Egy január óta kiemelt kérdéskörben szeretném álláspontjukat kikérni, mégpedig a rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban. Arra lennék kíváncsi, hogy a rehabilitációs hozzájárulás számításánál milyen módon kell figyelembe venni az alábbiakat: Az éves átlagos statisztikai állományi létszám kiszámításánál: az egészséges rész és teljes munkaidős dolgozókat, valamint a megváltozott munkaképességű rész és teljes munkaidejű dolgozókat. A rendelkező jogszabály 176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet 2. (1) bek. e) pont kitér arra, hogy ki a megváltozott munkaképességű dolgozó, de arra lennék kíváncsi, hogy a rehabilitációs járadékban rendszeres vagy rendszertelen szociális járadékban, rokkant nyugdíjban részesülő munkavállalók a fentieknek megfelelnek-e, megváltozott munkaképességű munkavállalónak számít-e mindegyikük, számon kérhető-e rajtuk a rendeletben megnevezett szervek által kiállított határozat, amenynyiben részmunkaidőben vannak foglalkoztatva, úgy az átlagos statisztikai állományi létszámba hogyan számítanak (egyformán vagy nincs eltérő rendelkezés)? Különböző állásfoglalásokban különböző megnevezésekkel találkoztam, jelesül: megváltozott munkaképességű, csökkentett munkaképességű dolgozók egymás szinonimái, avagy a jogalkotónál különböző kategóriákat jelölnek? Válasz: Annak nincs jelentősége, hogy a megváltozott munkaképességű személy részesül-e bármilyen ellátásban. Amennyiben e személy megfelel a megváltozott munkaképességű személyre irányadó feltételeknek, akkor megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni. Az Útmutató a munkaügyi statisztikák kitöltéséhez című KSH útmutató szerint a havi 60 órát el nem érő foglalkoztatás nem része a statisztikai állományi létszám megfigyelésnek, így nem számít be a kötelezettség teljesítésébe sem. A foglalkoztatásnak el kell érnie a havi 60 órát ahhoz, hogy a létszámba és a foglalkoztatási kötelezettségbe a jogviszony beszámítson. Abban az esetben, ha a foglalkoztatás eléri a havi 60 órát, a foglalkoztató eldöntheti, hogy 1 főnek veszi figyelembe, vagy átszámítják teljes munkaidősre. A megváltozott munkaképességű személy fogalmát a 177/2005. Korm. rendelet tartalmazza. Adóellenőrzési Tanácsadó Hírlevél VI. évfolyam, hatodik szám, június Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Szugló u Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szaniszló Judit HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: , Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft június, VI. évfolyam 6. szám Adóellenőrzési Tanácsadó Hírlevél

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Az OMMF február havi Munkaügyi Hírlevele. Az egyszerűsített foglalkoztatásról

Az OMMF február havi Munkaügyi Hírlevele. Az egyszerűsített foglalkoztatásról 1 Az OMMF 2010. február havi Munkaügyi Hírlevele Az egyszerűsített foglalkoztatásról Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2010. április 1-ei hatállyal

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Dr. Kiss Mariann Bővül a biztosítottak köre a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó részletes szabályok

Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó részletes szabályok Az egyszerűsített foglalkoztatás Szerző: Dr. Fuith-Kocsis Barbara Az egyszerűsített foglalkoztatás a munkaviszony egy speciális változata, amelynek legfontosabb szabályait az egyszerűsített foglalkoztatásról

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

A foglalkoztatás kérdései, Árueredet vizsgálat. Dr. Barta Beáta főosztályvezető-helyettes Operatív Ellenőrzési Főosztály

A foglalkoztatás kérdései, Árueredet vizsgálat. Dr. Barta Beáta főosztályvezető-helyettes Operatív Ellenőrzési Főosztály A foglalkoztatás kérdései, Árueredet vizsgálat Dr. Barta Beáta főosztályvezető-helyettes Operatív Ellenőrzési Főosztály I. Munkaviszony olyan tartós jogviszony, amely esetében a munkavállaló magánszemély

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

3. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés

3. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS 2010-08-01-től Milyen munkát lehet az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végezni? Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás)

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2014 2013. december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit Családi járulékkedvezmény Jogosultak: Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, és a családi

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december A járulékfizetési kötelezettséget érintő 2008. évi fontosabb változások Széll Zoltánné előadása Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy,

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó átalányadózása

Az egyéni vállalkozó átalányadózása Átalányadó és szja 2012: az átalányadózás és adóbevallás új szabályai 2012-től. Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadó törvény 50 56. -ai tartalmazzák. Az átalányadót a következő

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a augusztus 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben)

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a augusztus 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben) Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2011. augusztus 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben) A 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 sz EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben, EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2.

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2. Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. 29/2012. (XI.29.) sz. és a 19/2015.(XI.30.)

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai

Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 1 2010. április 1-jén lép hatályba, amely felváltja az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást,

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai

Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 1 2010. április 1-jén lép hatályba, amely felváltja az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást,

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y Budapest, 2011. július 19. A diákok foglalkoztatásának alapvet adózási szabályairól Évrl évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidt vagy annak egy részét munkával tölti,

Részletesebben

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző IPARŰZÉSI ADÓ ( nyomtatvány ) Adókötelezettség: Adóköteles Szerencs Város illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett v állalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (2013-tól)

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (2013-tól) Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (2013-tól) Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) az egyszerűsített foglalkoztatásnak a következő

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Szőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

Szőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Szőc község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (XII.22.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Hatályos: 2014. január 1. Szőc 2013 A hirdetőtáblára kifüggesztve: 2013. november 29.

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát 1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát Szocho 27 %, Járulék 0 b) eléri a minimálbér 30 százalékát 10 % nyugdíjjárulék, 4 % természetbeni, 3 % pénzbeli,

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

1. A törvény alkalmazásában 1.1. A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó [Tbj.tv a o) pontjának 2. alpontja]

1. A törvény alkalmazásában 1.1. A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó [Tbj.tv a o) pontjának 2. alpontja] A társadalombiztosítás ellátására és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.tv.) módosításai (a 2016. évi LXVI. törvény alapján) I. A Tbj.tv.

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása (a 0543-02-es lap kitöltése) Ezt a bevallási lapot annak az egyéni vállalkozónak kell benyújtania, aki a 2005. évben az egyszerûsített vállalkozói

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Munkaügyi- és adóváltozások

Munkaügyi- és adóváltozások Munkaügyi- és adóváltozások 2010.02.19. Csuka Imréné PRENOR Kft Az egyszerősített foglalkoztatás Változnak az alkalmi munkavállalás szabályai 2010.03.31-vel megszőnik az alkalmi munkavállalói könyvvel

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Dombrád Város Önkormányzata 14/2003.(XI.27.) Ör. RENDELETE. Helyi adókról. - egységes szerkezetben - I. Fejezet. Adóalany, adókötelezettség 1..

Dombrád Város Önkormányzata 14/2003.(XI.27.) Ör. RENDELETE. Helyi adókról. - egységes szerkezetben - I. Fejezet. Adóalany, adókötelezettség 1.. Dombrád Város Önkormányzata 14/2003.(XI.27.) Ör. RENDELETE Helyi adókról - egységes szerkezetben - Dombrád Város Önkormányzata a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Ht.)

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) szerint létesíthető munkaviszony. Ez a tájékoztató az egyszerűsített módon

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2016.

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2016. A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2016. A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010.

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

Gádoros Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2002. (XII. 27.) KT. számú rendelete. a helyi iparűzési adóról

Gádoros Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2002. (XII. 27.) KT. számú rendelete. a helyi iparűzési adóról Gádoros Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2002. (XII. 27.) KT. számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben az időközi módosításokat tartalmazó 9/2003. (III. 28.), a

Részletesebben

Egyszerűsített foglalkoztatás

Egyszerűsített foglalkoztatás Egyszerűsített foglalkoztatás Egyszerűsített foglalkoztatás keretei között létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M 38M MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Az adózó adószáma adóazonosító jele neve (elnevezése)

Részletesebben

Az adókötelezettség, az adó alanya

Az adókötelezettség, az adó alanya Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2003. (XII. 30.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 18/2002 (XII. 20.) számú rendelettel módosított 17/1999 ( XII. 22. ) számú

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

2012.06.11. Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól

2012.06.11. Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól 2012.06.11. Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól Kedves Diákok! Évről évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidőt vagy annak egy részét munkával tölti, ezért ismét

Részletesebben

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M 1308M MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Az adózó adószáma adóazonosító jele neve (elnevezése)

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben)

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben) Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben) Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait (továbbiakban: Eft.)

Részletesebben

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben?

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? 2012. január 23. 19:52 Forrás: Önadózó Szerző: Dr. Szabó Tibor Kategória: Járulékok A gazdasági társaságok ügyvezető tagjai jogviszonyát érintően

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó A társasház külön törvény 1 alapján működő jogintézmény, amely alapító okirattal jöhet létre olyan épületingatlanon, amely legalább

Részletesebben

A Tbj., a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás változásai. Gyenes Szilvia Tájékoztatási ügyintéző

A Tbj., a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás változásai. Gyenes Szilvia Tájékoztatási ügyintéző A Tbj., a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás változásai Gyenes Szilvia Tájékoztatási ügyintéző Egészségügyi szolgáltatási járulék Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó,

Részletesebben

Az szja-törvény szerinti adózás kiinduló alapja a számviteli szabályok 4 alapján elszámolt bevétel.

Az szja-törvény szerinti adózás kiinduló alapja a számviteli szabályok 4 alapján elszámolt bevétel. Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2010. Személyi jövedelemadó A társasház külön törvény 1 alapján működő jogintézmény, amely alapító okirattal jöhet létre olyan épületingatlanon, amely legalább

Részletesebben

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról 1 Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetbe foglalva a módosítására kiadott 31/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben